Számítástudomány

alapjai I.
Dr. Strauber Györgyi
Halmazok
 Halmazok
A halmaz fogalma: Halmaznak nevezzük egy adott tulajdonság alapján összegyűjtött
dolgok, fogalmak, objektumok összességét. A halmazba sorolt dolgokat, fogalmakat,
objektumokat a halmaz elemeinek nevezzük.
A halmaz fogalmát ennél pontosabban nem definiáljuk, más matematikai objektumokkal
nem írjuk le, definiálatlan alapfogalomként fogadjuk el.
Ezt az elméletet naív halmazelméletnek nevezzük, melynek alapjait Georg Cantor fektette
le 1874-ben, megteremtve ezzel a különböző végtelen számosságok fogalmát.
Halmazok
Georg Cantor (1845 - 1918)
orosz származású német matematikus
Halmazok

Megjegyzés: Fontos, hogy a halmaz elemei egyértelműen

meghatározzák a halmazt, ugyanúgy, mint az a tulajdonság, amely
alapján a halmazelemeket kiválasztottuk.

Cantor feltételezte, hogy bármely tulajdonság esetében bármely

elemről megmondható, hogy az adott tulajdonság jellemzi-e,
avagy sem.
Bertrand Russel megmutatta, hogy ez nem mindig van így, utat
nyitva az axiomatikus halmazelmélet irányába.
Halmazok
Bertrand Russell (1872 - 1970)
angol matematikus, filozófus
 Halmazok
Russel paradoxon
A borbély paradoxona:
Él egy faluban egy borbély. A borbély azokat a férfiakat köteles megborotválni, akik nem maguk
borotválkoznak, de nem borotválhatja azokat, akik maguk borotválkoznak.
Vajon ki borotválja a borbélyt?
(Ha maga borotválkozik, nem borotválhatná magát, ha nem borotválja magát, akkor borotválnia
kéne…)
 Halmazok
Russel paradoxon
Katalógusok:
Tekintsük az össze lehetséges könyv összes szempont szerinti listáját (katalógusát). A katalógusok is
könyvek, így vannak olyan katalógusok, amelyek tartalmazzák önmagukat (Pl. „K betűvel kezdődő
könyvek katalógusa”).
Vegyük azt a katalógust, amelyben az összes önmagát nem tartalmazó katalógust listáztuk.
Vajon ez a katalógus tartalmazza önmagát?
(Ha tartalmazza önmagát, akkor nem tartalmazhatja önmagát, hiszen ő az önmagát nem tartalmazó
katalógusok katalógusa, de ha nem tartalmazza önmagát, akkor tartalmaznia kéne…
Halmazok

Jelölés: X = { x | T(x)}, ahol

X a halmaz, amely azon x elemekből áll, melyekre érvényes a T(x)
tulajdonság.
A halmazelemek jelölése: x  X.
Példa: X = {x | x>0 és x racionális szám},
azaz X halmaz a pozitív racionális számok halmaza.
Megjegyzés: Véges számú elemet tartalmazó halmazok
megadhatók elemeik felsorolásával is.
Példa: Y = {1,2,3}.
Halmazok

Definíció: Két halmaz akkor és csak akkor egyenlő, ha azonosak az elemeik.

Megjegyzés: A fenti definíció azt jelenti, hogy a halmazelemek tulajdonságait
többféleképpen is megfogalmazhatjuk, az elemeket többféleképpen is
leírhatjuk, ez nem befolyásolja a halmazok egyezőségét.
Példa: X := {x | (x+1)*(x-1) = 0 és x racionális szám },
Y := {-1, 1}.
Ekkor X = Y, azaz a két halmaz egyenlő.
Példa: X:= {-1, 1, 1, 2} és Y:= {-1, 1, 2, 2}.
Ekkor X = Y, azaz a két halmaz egyenlő, mert ugyanazok az elemeik.

Definíció: üres halmaz az a halmaz, amelynek nincs eleme.

Jelölés: Ø.
 Halmazok
Definíció: Az A halmaz a B halmaznak részhalmaza, ha A minden eleme egyben B
eleme is.
Jelölés: AB

Definíció: Az A halmaz a B valódi részhalmaza, ha A  B és A nem egyenlő B-vel,

azaz B-nek létezik olyan eleme, amely A-nak nem eleme.
Jelölés: AB

Ábrázolás (Venn-diagrammal):
 Halmazok
Definíció: Legyen H egy olyan halmaz, amelyre minden vizsgált A halmaz
esetén A  H.
Ekkor H-t alaphalmaznak nevezzük.

Az alaphalmaz függ attól, hogy milyen halmazok vizsgálata a feladatunk.

Példa:
Ha egy egyenlet megoldásait csak a valós számok halmazán keressük, akkor az
alaphalmazunk a valós számok halmaza.
Ha a megoldást a komplex számkörben keressük, akkor az alaphalmazunk a
komplex számok halmaza.
Halmazok

Definíció: Egy véges halmaz számossága a benne levő különböző

elemek száma.

Jelölés:  A
Példa:

X:= {-1, 1, 1, 2}, ekkor  X=3

Y:= {-1, 1, 2, 2}, ekkor  Y  = 3
Z := {x | (x+1)*(x-1) = 0 és x racionális szám },
ekkor  Z  = 2
 Halmazok
Definíció: Legyen A egy halmaz. A halmaz hatványhalmaza az A halmaz
részhalmazait tartalmazó halmaz.

Jelölés: P(A)

Példa:
A = {0, 1, 2}. Ekkor
P(A) = { Ø, {0}, {1}, {2}, {0, 1}, {0, 2}, {1, 2}, {0, 1, 2} }

P(Ø) = {Ø}.

Megjegyzés:
 P(A)  = 2  A 
 Halmazok
Példák
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
0Ø hamis
{0}  Ø hamis
Ø  {0} igaz
{0}  {0} hamis
{0}  {0} igaz
 Halmazok
Példák
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
Ø  {Ø} igaz
hamis
{0}  {Ø, {Ø}} igaz
{{Ø}}  {Ø, {Ø}} igaz
2 {2, {2}} hamis
2 {{2}, {2, {2}}}
 Halmazok
Példák
Mennyi az alábbi halmazok számossága?
{a} 1
{a,{a}} 2
{{a}} 1
{Ø, {Ø}} 2
{Ø, {Ø}, {Ø, {Ø}}} 3