EOTVOS LORAND TUDOMANYEGYETEM

TERMESZETTUDOMANYI KAR

Simon Peter

ANALizlS V.
Egyetemi jegyzet

ELTE EOTVOS KIAD6

BUDAPEST, 1996

Tartalomjegyze k
Lcktor.'llIa : Dr. 1';\1 Jc no c~yc l c lll i doccns

A IcgY'-CI a Miivci 6dcsi

cs Ki):zoklal,isi Mini szlcrium

Ic lsooktiltasi kutatas i

pal yazManak a lamogatas{lVal kCSZli 11.

Eloszo
l. Halmazrendszerek
1. 1.
1.2.
1.3 .

2.

7
7
10

Szigma-algebrak
Gyuriik
Felgyiiriik

12
17
17

Mertek
2. 1.
2.2.
2.3.
2.4 .
2 .5 .
2.6.
2.7.

2.8.

3.

K v;izimertck
A Lebesgue-fele kvazimertek
A Stieltjes-fele kvazimertek .
K v;izimertek kiterjesztese mertekke
Mcrtckterek
A Lebesgue-mcrtek
Szorzatterek
. ,
.Eiaj eies mertckek

26
28
33
41
48
57

68

Integ.,,,1
3. 1.

3.2.
3.3 .
3.4 .
3.5.
3.6.

3.7.
3.8.

Borel-merheta lekepezesek
U pcs5s fiiggvenyek
Az L + fiiggvenyosztruy
Integralha t6 riiggvcnyek
IntegraJhat.6 riiggvenyek terei
A Radon- Nikodym-tetel
Szingularis mertekek .
A Fubini-tetel

-.

4. Topologikus mertekek
4. 1.
1.2.
4 .3.
4 .4 .

ELT E Eotvos Ki nd6

Fcld6s ki:ado: ..I. Nagy A nna

Nyomda i llIunk., k: KO NYVFO LI A Bt.

Fdcl os vczcto: Tolh B(; la

5.

A Daniell- Stone-tetel
Baire- es Bore!-mertekek
Lokalisan kompakt terek I.
Loka1isan kompakt terek II . A Haar-mertek

Fourier-transzformaci6
5. 1.
5.2.
5.3.
5.4 .

Konvohici6 . . . . .
Fourier-transzformaci6
A Schwartz-fele fii ggvenyosztruy
Az absztr akt harmonikus an a Hzis elemei

75
75
82
88
94
107
139
162
167

176
176
188
204
214

222
222
228
247

253

267

Ta rgymutato . . . . .
3

EI8szo

II II Swkefalvi-Nagy Bela,

Va lo, Jtiggvin,el is /iiggvi ny,orol, Tankonyvkiad6, Bu-

dapett , 1965
\1 21 G . P. Tolsztov, Mi rtil is integral (or06zu l) , lzd. Nauka, Moszkva, 1976
Az " Analizis V." cimii jegyzet a programoz6-programtervezo matemat.ikusok118k az616 3naHzis-jegyzetsorozat ujabb kotete. Tematikijat tekintve egyreszt az
a la pkcpzesben szereplo mertek- es integraleimeJet temakoret oleli fei, masreszt a
IIpccialis analizis-, ill. ana epiiio el6ad<isokat vaJaszt.6 programtervezo hallgat.6knak
klvan segit.seget nyUjtani a topologikus mertekekkel es a Fourier-transzformaci6val
fogla lkozo (cjezetek reven. A tantervben eloirtakon tuli reszletek kiegeszitesek a
tovabbi speciaiizal6dast igyekeznek elokesziteni , ill. megkonnyft: ni. EppeD ezect
talan haszonnal Corgathatjak a 8z6ban forgo jegyzetet az emlitet! szakiranyokban
tallul6 doktori Osztondijas hallgat6k is.
Az alkalmazott (esc nem ujonnan bevezetett) jeioiesekkei kapcsolatban a rent
emlitett jegyzetsorozat els<> negy kotetere uta1unk .

(131 A. C. Zaanen, Integration, North Holla.nd Pub!. Co., Amsterdam, 1967

1i 4J

A. C . Zaanen , Continuity, Int egration and Fourier Theory, Springer-Verlag,

Ik riin-lleidelberg-New York-London-Patis-Tokyo, 1989

A jelen jegyzet megirasa soran is tamaszkodtunk a most felsorolt konyvekKiiloll6se1l vonatkozik ez a tankonyvkent is kival6 (2J-re es [7J-re, valamint
(elll&orban a " kitekinlhlt" iUewen) az [51-ben jelzett kitkotetes monogrMia els5
kOtct6rc.
t il .

Hudl\pest, 1995. szeptember.

Kituno - tObbnyire idegen nyelvu - szakkonyvek, monografiak allnak azok

rendelkezesere, akik bizonyos fejezetek utan melyebben erdeklOdnek, vagy esetleg
(.Supan mas aspektusb61 kivinjli.k az itt targyaltakat attekinteni. A teljesseg igenye
nelkii l ezert alljon itt a mondottaknak messzemen5en megfelelo nehany mu:

[I) G . P. Akilov- B. M. Makarov- B. P. Havin , BevezeUs az integrti/dmildbe (oroszul), lad . Leningrad . Univ ., Leningnid, 1969

[2] H. Bauer, Wahrschein/ichkeitstheorie und GnlTldzuge der Ma.u theorie, Wa1ter

de Gruyter, Berlin-New York , 1974
[3] R. E. Edwards, Functional Analysis, Holt, Rinehart and Winston , New YorkChicago-San Francisco-Toronto-London , 1965
[4} P. R. Halmos, Mi rUlt.lmifet, Gondolat, Buda.pest, 1984
(5) E. Hewitt-K. A. Ross, Abstract Harmonic Ana/ysis I., Springer-Verlag, BerlinGottingen-Heidelberg, 1963
[6] A. N. Kolmogorov- Sz. V. Fomin, A fUggvinydmiid is a /unlc;on41anallzis
demei, Musza.ki Konyvkiad6, Budapest, 1981
[7] K. Maurin , Analysis I-II. , PWN-Polish Scientific Publishers, Warszawa, 197601980
(8] W . Rudin , Fourier Analysis on Groups, Intersience Publishers, J . Wiley et
Sons , New Yo rk- London , 1962
[01 F. Schipp- W . R. Wade-P. Simon- J . Pal, WGbh ,erie;,. An Introduction to
/)yadic J/arm onic Analysis, Aka.demiai Kiad6. Budapest - Adam Hilger , Bristol and Ne w York, 1990
[10] E. M. Sl.ei n- G . Weiss, Introduction to Fourier Anal,...;s on Eucfidean Space.f,
Princet.on Univ . Press, New J ersey , 1971

1. Halmazrendszerek
Ebben a pont.ban azokat. a halmazstrukturuat vessziik sorra, amelyek a kb-

es

I18hbiekben rantos 8zcrcpet fognak ja.tszani . Legyen ehhez (itt

a tovabbiakban
III) X 1:- 0 egy tet8zoleg~ nem ures halmaz , P(X) jelentse az X hatvanyhalma'tAt (azaz az X reszhalmazainak a halmazat) es jeloljiink O-vai , Covel, 'H-va!...
rgy-cgy, az X feszhalmazaibOl all6 valamely halmazt: O , g , 1l ... C P(X) .

l.l. Szigma-algebrak
8 1s8kcnt a majd mertekeknek ncvezctt halmazfiiggvenyek ertelmezesi tartoa u -a lgebrakkal foglalkozunk .

IU A1 I y!~i v a l ,

1.1.1. Definki6
A'lL m Oll dj uk , hogy

egy (X-beli) szigma-algtbra (u-algebra), ha

i) X E n ;
ii) bannely A En eseten X \ A En;
ii i) tetszolcges An E n (n E N) n -beli hal mazsorozatra

A dcfinic.i6b6i (es clemi ha lmazelrneleti azonossagokb6l) rogtOn adOdik , hogy

h ~ rllldy

n ".-algebra eseten :

.) 0 E n;
h)

ha An E n

r)

(n E N ) , akkor ~=O An E 0 ;

Rza rt a veges uni6halmaz, akko r

es metszet.- kepzesre" is, azaz , ha

U AEn ,
ilEA

cI)

l1Iinden A, BEn mellett

A,

cn

egy v~~

n AEn ;
lle,4

BEn is igaz.

Vnl6 hn n , , \ 1, 1. 1. 1. Definicio ii) felteteleben A := X-et irva, 0 = X 'X E

IlJol ismcrt De Morgan-azonossagok miatt a b)-beli An halmazokra

1\'ll y~ J

n A" = X \ (X \ n A.. ) =
~

,, ::0

n =O

X \ U(X \ A.. )
n=O

n.

Lelj~iil , eUrt a fent idezeLt ii) feltet.el a1apjan X \ An E 0 (n E N) . Tehat Hi)

lzennL 8 ;= LJ:"",o(X \ An) EO , azaz ismet H)-t felhasznilva

egy X -beli u-aJgebra (az 0 un . nyomll r"ptuja) X-ban) . NyilvcinvaJo,

hogy amennyiben X EO, akkor

5 0 Tegyiik fel, hogy vaJamely ,,#:- Y halmauaJ &doLt egy T : X

lekepezes. Ekkor barmely Y -beli 0 u-algebra eseten

Ua c)-ben .A := {A, ... A.} valamily.n n E N , A 0, , An En

a m.II." , a kkor
az At ;= An (N 3 J; > n) jelolessel
00

""",0

Ae.A

(T-'[A] E P IX) , A E O}

00

u.algebra X -ben. (Emlekeztetunk ra, hogy T- 1 (A] jeloli az A halmaznak a T lekepezes altai !etesfteLt 6skepet.)
6" Ha az el8bbi megjegyzesben 0 egy Xbeli u-aJgebra es "T-I[A]"
helyett TiA] -t irunk (azaz az A halmazna k a Taltal Jetesitett kepet),
akko r az igy kapott halmazrendszer nem minden T ruggveny melleLt
lesz Y-ban u-algebra. Az Olvas6ra bizzuk annak meggondolasat, hogy
ez pontosan akkor u-algebra, ha a sz6han Corg6 T egy bijektiv lekepezes.

U =UA. n =n A.
AeA

--0

t""O

Igy iii) , ill. b) alapjan c) is igaz. Yegiil , a d) allitiishoz irjuk fel A \ 8 -L

A \B = An(X \ B)
alakban, amibOl az eddigiek 8zerint d) nyilvanval6.

Megjegyzesek
.. Ket t:r. a1gebra metszete is t:r-a1gebra, sOt , ha valamely r #:- 8 " index"halmaz eseten n.,. (,. E r) t:r-algebra Xben , ukor (\er 0.., is

A kCs8bbi targyahis soran alapvet8 font.ossagu lesz a halmazrendszer altaJ

IIol1nt'ralt u-algebra fogalma. Ennek definiciojahoz legyen &dott egy Y C P(X)
III\htuurendszer es tekintsiik a kovetkezo O(Y) halmazt;

O(Y)

u-a1~eb~a. ~-be~. E~demes megjegyez~i .~zel kapcsolatban azt , hogy az

analog i1htas mar ket u-a1gebra egyeslt.isere vonatkowan sem igaz.

Legyen ugyanis pI. X := to, 1, 2} es

0 ,=
Ekk01

0,0

{e. x.{OJ. (I . 2}). iL= {e. x. (0. I} . (2}) .

t rivialis mOdon u-a1gebrak X -ben, de

o u Ii = (e. x. (O). (2). (0. 1). (l . 2))

nem az, mert pI. {O , l}n{1 , 2} = {I} fI. O Un. Marpedig a Centi d)
illita.s szerin! az {I} E {l U 0 relaci6 sziikseges lenne ehhez .
2 'P(X) nyilvan u-algebra.

..

3 Legyen Xo az X legfeljebb megszamlalhat6 reszhalmazainak a halmaza

0,= (A E P(X) , A E X,

Vilag08, hogy [} egy uaJgebra.

4 Ha {l egy u-a1gebra X -ben es 8#:- X

vag)'

X \ A EX,} .

ex , akkor

ii ,= (A n X E PIX) , A E O}
8

"hoI

,= (O E P(P(X))

,=

nO .

n,"

, 0 a-alg.b<a . YeO} .

Mlvd P(X) E E, ezert E#:- " , igy az 1 megjegyzes szerint O(Y) egy X -beli
" "lscbra .

1.1.2. Definici6
{l(Y). t az Y halma:rend,,:er altai generalt u-Ilfgdranak nevezziik .
A dcl1nici6 alapjan nyilvinval6, hogy minden olyan (X-beli) n u-algebrara,
II tII"lyrc Yen I egyuttal {leY) c O. Ezert 8Z0ktak {l(Y)-t az Y halmazrend_,,"It tnrtalma:r.o " Iegsziikebb" u-algebranak nevezni. Ha maga az Y rendszer
II "IK('bra, akkor Y = n(Y) . Az egyik legegyszerubb (es a kesobbiekben gyakran
I jl~_fl~t pclda) a most bevezetett fogalomra a kovetkez8: legyen A E P(X) es
\
(A) . Ekko.
O(Y) =
X . A. X \ A) .

(e.

A. A := 8 valasztassal &dOdo {a, X}

u-algebrat trividU" u-1l1gebrtinak fogjuk

7
1.2. Gyuruk

10" Konnyu belatni, hogy eg)' 9 X -bel i h a lmazrendszer akkor es csak akkor
algebra, he. x e 9 es minden A , B e 9 cscten AUB e9, X \ Ae9 .
Ui. az ;illitas egyik fel e t ri vial is, a mlisikhoz pedig eleg csak annyit megjegyczni , hogy barmely A, 8 e P(X) halmazparra

Az 1. 1.2. Definici6ban szerepl6 Y halmazrendsze rek koziil kiilonasen fonl06ak lcsznek szamunkra azok , amclyek a u-algebrak tulajdonsagaibOl valamivel
mar rendclkeznek. Az ilyen Y rendszereket ilIetDeD e ls5klSnt a gyuni fogalmaval
itllncrkedii nk meg.

AI 8

= X I X I A) U BJ

1.2.1. Definkio
Egy 0:f. (} C P(X) halmazrendszerrol akkor mondjuk , hogy (X-bc li)
gyurfi, ha barmely A , Beg eseten A \ H, A U B E g .

Megjegyzesek
I " Mivel 9 #- 0 , ezert barmely A E 9 segitsCgcvel togton adOdik, hogy

0=AI AE9 .

2 " Minden gyu tii "zart a veges uni6-kcpzesrc" azaz , ha A C 9 egy veges
halmaz , akkor UA E.A. A E 9 . Ez togton adOdik az A szamossagaszerinti
tcljes indukci6 segitsegevel.

3" Barmely A, BEg eseten

A n B = A I (A

B) ,

'"

-V

ezert An BEg . Tovabba 2"hoz hasonJoan tetszoleges A c 9 veges

halmazt is veve nA ,A A E 9 igaz.
4" lI a a renti 9 gyuriire meg X e 9 is telj esiil , akkor a'lt mo ndjuk , hogy
9 egy algdro. Nyilvan minden q -algebra egyuUal algebra is.

1 "'~y(, 11 Y c P(X) egy halmazrendszer es tekintsii k az E := UA EY A

IIK11II111.1 Amcnnyibcn E E Y , ligy barmely A E Y eseten En A = A . Ha
>l IIUlII I)'I'1I E E Y hal mazzal ez utobbi egyenl&eg minden A E Y mellett. fennall ,
~kllr (1IIgebra; ana l6giaval elve) azt mondjuk , hogy E az Y egysigelemc, ill. ,
h.. "y Y egy t!9 ysigdem es halmazrendS'ler . (Tehat V-ban parciaJis rendezeskent
1I1I~lIk~)II tartalllIazas rel<ic.i6L vezetve be, a jelzett fcltetel az Y maximumanak
II 1'l f ' ~ t kove1eli meg .)

li lt (j egy X-beli egysegelemes gyiiru, akkor vilag05, hogy 9 egy UGEC GI!III "IK(lhrit Cs forditva: minden algebra egy egysegelemes gyiirii.

A
"ttl

(1

Illgebr:ikkal kapcsolatban mondottakhoz hasonloan X-beli gyiirii k met-

'NKy,lrti . Enllek alapjan definia lhatjuk a valamely he.lmazrendszer alt.al gene-

,1411 I'.),(\ r(\ fogahmit, nevczetesen: barmely Y C

P(X ) halmazrendsze rhez egyert hllllf'11 IIll'gndhato olyan 9(Y) X -beli gyuru , hogy Y C 9(Y)
m inden
..Irllli X hd l fi gyurure, amelyre Y C 9 igaz , hogy 9(Y) C 9 . lIa ui .
lJl
({i C P(P(X)) : 9 gyuru , Y C 9} , akko r

5 A'l (A e P { X) : A vagy X \ A vegcs} cgy algebra . Gondolja meg az

OIV1L<lO, hogy ez a halmazrendszer mikor les'l q -algebra?
6 Az ( A e P{X) ; A veges} halmazrendszer gyii rii . A " veges" kitetel
helycu " Iegfe.ljebb megszamlalhato"-t irva is gyii riit kapunk.
7 Blirlllcly A e X mellett {e, A } nyil van gyiiru . Speciaiisan , az A := 0
v;ill\.Sztlw;al kal)ott {I} halmaz is gyiirii .
8 Az n Oss'lcs korlatos teszhalmazainak a halmaza R -beli gyurii , de nem
It-a lgebra.
g " ' fH I:i.t cgy gyiir u tartalmazza barmely ket elcmenck a kiilonbseget is es
1\ ;]0 lIIe&iegy'lCs szcrint a meLszetet is. Forditva a dolog nem igaz, azaz,
111\ egy Iml n mzrcndszer rcndelkezik a most mondott tulajdonsaggal , akkor lie, II f,'Itctlcniil gyli ru . Ugyanez mondhatO el akkor is, ha a szoban
fo rgo ImluHluends"l.er a kct halmaz egyesitksenek es melszetenek kepzeIICro Hcz ve zArt , azn1. cgy 1111 . MM. (Ellenpeidakat nyilvan " kapash61" tud
ruOU(]lItllll z OlvlI.'!6. )

10

es

n 9.

9(Y) =

<;E<;y

A UP) ~'y(ir1it a1. Y altai genertilt gyuninek fo&iuk hivni . Ezzel kapcsolatban
III IHI""LAih l(,H M. Y-t tartalma.zO " legszlikcbb" gyuru elnevezes. (G ondolja meg
"'~ (JI\I,w" hog)' G(Y) clcmci vagy Y-beliek , vagy pedig ilyeR halma.zokb61 kiinIII+I\'H M. "i\Y"Hll('1j ,!II kiilo nbsegkepzes muvcletenek veges sokszori alkalmaza.sa.val
.1," Junk )
II~

I 'I. I Dclinicioba n az " A U B E 9 (A, BE 9)" feltelel helyett azt

( n E N ) halmazsorozatra U:=o An E 9
, 1,,"'10011, tlkkor 9 -t 1t-9yuninek szokas nevezni. Nyi lvan minden O"-a1gebra
"1~ ' l tI,,1 "KYllr,j ill, ill . egy 9 O"-gyuru pontosan akkor q -a lgebra, ha van olyan
\ , " 11111 ",,,",, !unclynck a 9 Osszcs eleme reszhalmaza: A C Y (A E 9) . Ez
Itt ""~",v ,,1 r,~t Jclellt i, hogy UA EC A E 9 , azaz 9 -nek van egysegeleme.
11 11

~ 'I~'

Hllik UW K, I,ogy barmcly An E 9

II

Legycn adott egy X#-I halmaz es egy

0 #- Y C P(X) halmazrendszer.

A" A E P(X) halmazt Y-ra nezve u-halmaznak nevezziik, ha alkalmas An E Y

(n E N) clcmckkel A = U;:"",o A" alakban allithat6 elo. Ha Ey-nal jcloljlik az

0&I~C8

ilyclI A halmazb61 al I6 halmazrcndszert , akkor Ey -ra az alibbi tulajdonHngok trivialisan igazak :

a)

Y C Ey ;

b)

X" E E y (n E N) ~ LJ::"=oXn E Ey .

A Ey halmazrendszcr nem feltetleniil u-gyuru . Ha viszont Y gyuru, akkor

konnycn belathat6 mooon Ey u-gy uru .

"Kyii ru axi6mainal is kevesebbel rendelkezo halmazlendszerekbOl eiegendo ~iind~l

Itll nk . Ezek az un . feigyuruk e!egge tcrmeszetes m6don ad6dnak , amelyek~l,aztan
. llwdard kiterjesztesi eljarwkkal jutunk el a bonyolultabb halmazstluktura.k.~oz.
Lcgycn teh:i.t adott tovabbra is egy X
tllllnici6l:

1.3.1. Definici6
Egy 0"# 11. c 'P(X) halmazrendszert (X-beli) /ilgyinInek n~vezii~k,
ha barmely A, B E 11. halmazparra An B E 11. hi alkalmas, paronkent
diszjunkt halmazokb61 lillo veges T C 11. halmazzal

Egy O"-gyiiru is zart a legfeljebb megszeimlalhatO sak elemenek metszctere

nezvc, azaz, ha g u-gyurii es An E Q (n E N) , akkor n:=o An E g . Val6ban,
ha A := L.t.:"=o An , akkor egyreszt A E Q , masreszt

n A. = A I n=oU(A I A.), A I A. E (;
00

00

(n EN) ,

U Q.
QeT

U(A I A.) E (;
Ny il v'in minden gyuru egyuttal felgyiirii is, de pI. a szamegyenes Osszes i~tc~

n=O

~ltlluH11\ e~ olyan (R-beli) relgyurut alkot , amely nem ~y{iru . ~Ko?nyti ~e.l~tm ,

g.

Inncn a.z is kovetkezik , hogy a fenti (An) halmazsorozat limesz szuperiorja,

ill . limesz infcriorja is g-beli :

n U A., unA. E(; .

00

AIB=

00

n =O

rniaU A \ U;:"=o(A \ An) E

1:- 0 halmaz es vczesslik be a kovetkez5

00

n=Ol=n

00

Ih 'KY uuudcn rClgyiiru tartalmazza az ures h~lmaz~. Ua Ul. az elobb....defilllclOban

\
IJ-t valasztunk (marpedig a 11. #-1 feltetel mla~t ez~ ~~gtehe~~uk), ~kor az
_ UQET Q eloallitlishoz jutunk , amibOl
E 11. mar tnvlahsan kovc1kezlk.

00

11/1

I"'gyen "I. 0 #- Y C P (X) egy hal6 (azaz AU B , A

Y mel leu) es tekintsiik a

,,=0 k=n

Tovabba u-gyuruk meLszete is u-gyuru , ami Ichetove teszi a valamely halmazrcndszcr altai generalt (az 5t tartalmaz6legszukcbb) u-gyiirii bevezet.eset.

11

,= (A lB E1'(X) , A,B E Y,B e

n BEY

barmely

A)

h,,\ut~r('ndll~ert . Mivel Y"# 0 , ezert t.etszoleges A E Y halmazzal A C A,

= A \ A E 11. . Tova~ba

Idul t 0

A u-gyuru fogalmahoz kapcsol6dik a 6-gyuru ertelmezese, miszerint egy Q

gyt1rt1t 6-gyunineJ: nevezunk , ha An E g (n E N) eseten n:=o An E g. A fentiek
lI~cri nt mindcn u-gy tiru egyuttal 6-gyurii is, de ugyanez forditva nem mondhat6
cl. Peld aul at R -bcli kori.it08 halmazok 6-gyurut alkotnak, de nyilvanval6 rno..
don ncrn alkot nak u-gyu rut. Megrnutathat6 azonban, hogy barrnely egysegelemes
6-gyilru d-gyiirt1 (es az egysegelem letezese rniatt persze u-algebra is). (A reszletck rncggondolasat az Olvas6ra bfzzuk .)

AliJ , CI DE1I
1IIfll .lll

(A

(A , B,C,DEY, BeA,DeC)

I U)n(CID) = (AnC)1 ((BUD)n(AnC ,

AnC, B U D, (BuD)n(AnC) E Y

.. ( lI u O)n(AnC) C AnC mia.tt

1.3. Felgyuruk

(A I 8 )n(CI D) E1I

A gyiirii fogl\ltminak bcvezdesckor rnondottak szellemebcn lovabb "enyhitJtlk" tI. u6bl\1I ro r~6 hlLlmazrends~re kkel szernbeni elvarliBainkat. A kesCibbi a1kaltltl\\\iUokb"l1 I&.Lni fogj uk , hogy a gyakorlat szamara font.oe speciaiis eset.ekben meg

12

~ U~!1tkr"l.ik . A", (A \ 11) \ (C \ D) halmaz kiszamitliB.i.hoz nyugodtan feltehetjlik ,

1111"1 (" \ D C A \ IJ , sOL azl is, hogy C C A . Ekkor viszont

(AI O)I(CID) = iA I( BUC)jui(D U O) I Bj ,

13

I ,1bell AIl6 halrnazok

hol h Job!> old"lol1

tulr , 1I01(1 'If r1'o 1l(yOr O

1l-beliek

es diszj unktak . Ezzel bel cit-

II tnl"ly rclKy (lrO cgYliUal veges sok elemenek a kozoo reszet is tartalmaz " A Irorlt bbl hhhl lll'u:ltrukt lirakkal ellentelben azonban felgy uruk metszete mar
" " III r('l l~tJeulJJ It'8Z rclgYliru . Lcgycn pl. B f; 0, B C A , B .- A , ekkor 111 :=
I", A, 11, A \ /J J nyilvan rclgyuru . Ua C, D olyan nem lires, diszjunkt halma.ok , lUuelyekre A \ D = Cu 0 es 1l, := {e, A , B , C, D} , aHor 1l, is relgyuru ,
dn 1{ In 1f2 IIcm az .

, - ~
.
I az R -beli ballol zeirt, jobblol
Ugyanakkor olyan rontos felgyuruk , mklllt p :ban 10,,6 me.,.iegyzesben idezett
'
k 1'1 ~~ . eleget teszne a szo
ow
nyilt mtervallumo e gy ur.u;e,
' k ho a kesobbiekben minden olyan
ertelmezesnek i~. (J,~v~asoIJuk azl?~v=na 'ond~ja at az ilIeta szituaci?t a most
helyen, a bol a felgyuru foga l ~a e u an , g
.
vizsgalt ertelmezest alapul veve.)
.
A kovetkew tetelben megadjuk a fel gyuriik altai generalt gyii liik szerkezetet.

1.3,1. Htel

A relKYl1nl rogl\!rmit gyak ran a kovetkezakeppen ertelmezik . VaJamely X:/;0

Il '" 1: 1l C P(X) halmazrendszert X -bel i relgyiirunek neve.I k, htl ti ll bt\rrrlt'ly ket elcmenck a IIlctszetet is tartalmazza, valamint minden
A , II U , 1J C A VMMZhis r'le/Jctt rncgadhat6k olyan Go , ... , C E 1l halmazok
n
("'k,,III lItli I. N revclI ), hogy
IIIIIII IIW, ('He t 6 11

Legyen 1i felgy uru X-be n, 1l0 := {T C P (1l) : T veges} . Ekkor

(.)

9(?t) =

c. \ C. ,

. 1{

A E P(X) , T E ?to, An B = 0 (A, BET , A" BJ) ,

AET

Co = IJ C G, C ... C Cn = A
~,.

{U

(k = 1, ... , 11) .

VlldKOtI, hogy ckkor a rcnli 1{ halrnauendszer az 1.3. 1. Definici6 szerint is

''''"yO rO, ui , t(,LHxaicgClJ A, D E 1l halrnazokra B := A n D E 1l, B e A es

A \ IJ = A \ /J =

Bizonyitas
Jcloljiik 9 -vel a (.) jobb oldalan sze repla ba~m_azt .. Mivel 9t1t) gy,iiru
h0 gy 9 gyuru . UI., ha Y, YE9 es

es

1/ C 9 (1t) ,ezert 9 C 9(1l ) . BeIa'tJU

' k,

"

U (c. \c. _,)

. "'0

Y = UA , Y = UB
AeT

Bet

t'SY , "II l.:l.I . Ocfillici6 altaI lIlegkiv&nt felbontas3 A \ D -nek.

~'ortl('va a dolog lIern igaz , azaz az

otn~td.lylt.
altala ba u 06vcbb , mint 11 rnOllt
III
X ::: n. 61

] .3.1. Defillici6 sZcrillti halmazrendszerek

idczctt mcghatarozas szerint ieke. Legyen

f; kkor 1/ r' lgyti ni X-ben, (Ehhez Cllllpan a [0, 1)\ Y klilonbsegeknek az 1.3.1.
Ocl1n fc.i6 !lz,rillti rcJbolltasait kel] cllenorizni az Y :::
I) interval_
IUlllokkal . Ez viszont t ri vi<ilisall tcljcsiil.) Ugyanakkor pI. a B := [0, J" ), A := [0, I)
ValMzt a.ssal cHak Co := B, C t := A E 'H. leszrtck elcget a fenti Co = B C C , C
... C Gil = A feltetelnck, de

ro,i),ri, D,(1'

H'"
- -_ UAeT ,B e T
_ A n B _egy veges sot
)-ban szcreploH eloallitasok
, akkor Y n Y
k,
. .
I'fironkent dlszJunkt
1l-bell. ba I~az okhOl
. all6 felbontasa
b h az YY\ nYYE 9halmazna
. Vegyi.ik.
I'; z{-rt Y n Y E (} . Ezt felhasznalva lassuk most e, ogy
{-WM e chhez, hogy
II

( .

Y \

Y= U

(A \ B)

AeT BET

=, U X A

'

AeT

I\. r,:lgy I1ru axi6mai es a 9 balmaz definici6ja miat.t az eloAbbE

i f~bo;!~e~~n ;:r~Pb~
I"'_nek
val:uncttnyt, A \ B ha Imaz e I"me
...
~
, azaz mm. den
_ ,..
IIIII CIt i l (} ertelmezCse miatt mar t rivialisan adOdlk, hogy Y \ Y E~ .

, b I' . h
A B E 9 eseten AUBEY .
1\. 1. cd digiekbOl mal nem nehezd.e ~tnlk' t o~beli ' balmazokb6l ci1l6 relbontasa
VI ' b,
AU B -( A \ 8)U B egylszJun , ~
. ,.
't
11 0 an ,
.
. , AB E 9 Mivel 1l C 9 nYll van Igaz, ezer a
A U Bonek, azaz a fentlek alapJan.U
, "
Ie reun all bogy (}(1l) = (} .
(i (''') ddinici6ja rnia U (}(1l ) C (} . Igy tehat teny g
,
15

Megjegyz~sek
1 Q Egy halmazrcndszcr altai generalt
(a 8z6ban forgo halmazrendsz n ~~ur~ tenYI~g~ megadasa esetenkent
fclgyiini altai generalt gyH ~r 0 k uggoen) e1egge bonyolult is lehet . A
teljesen attekintheto.
uru SZer ezete" viszont az L3.1. Tetel szerint
H

2" lfa

Q Je. fT
0 I a

?i-hOI a.z Osszes lehetse

....

~em egyesiteseinek halmazat akk (I ges mo~o.? k,lvalasztott veges sok

(} C 9(1i) miatt r(~) _ ,. ~ _ or d: az elozo blzonyitast) 9 c 9 es
'.
~,~ - y - 9 . Tehat (.)-ban ak' I h
.

az oUam Yeges T halm

'I
.
'
atOll e emcmck a
k.moud6
feltetelt.

IS agyhatJuk
pa,on kentlar. deIszJunktivit<isat
.

Halmazrendsze reken ertelmezett fiiggvenyekkel foglalkozunk ebb,en a pontban.

At, I. fejezethez kepest most "forditott" modoR juunk el: elOszOf au kevesebb
kfv8. nalomnak eleget teviS fiiggvenyeket vjugalunk, amelyekbOl aztan egy kiterJeflzlesi eljani.ssal j utunk el a mertek fogalmaboz.

2.1. Kva zimertek

Legyen tovabbra is X
egy gyuru. Jeloljiik
n: ._ Ru {-oo.+oo}.
(I~'(.I~

'#

egy tetszOleges nem ures h almaz. g C P(X)

R-sal a valOs szamok kibovitett halmazat, azaz

2.l.l. Defi nfc i6

A p
C;; -+ R
teljesiilnek :
i)

lekepezest kvazimirUknek nevezziik , ha az alabbiak

p;?: 0 (azaz minden g 3 A-ra p(A);?: 0) ;

;;) "(0) = 0 ;
iii ) p CT-addiUv, amin a kovetkezot ertjiik: minden olyan Q-beli A,.
(n E N) halmazsorozat eseten, amelynek a tagjai paronkent
diszjunktak es LJ.:'=0 An E Q is igaz , teljesiil, hogy
00

00

,.=0

no:oO

"( U A.) = L>(A.) .

Egy p Q -+ R lekepezesrol azt mondjuk, hogy additiv, ha tetszoleges
A, 8 E Q diszjunkt halmazok melletl p(A U B) = IJ{A) + IJ(B) . Ekkor a p
ny iivan " vegesen" is additiv , ertve ezen azt, bogy IJ(UAT A) = EAT p(A) is
igaz minden, paronkent d iszjunkt halmazokb61 a ll6 veges T C Q eseten.
Nevezziik a J.I-t elOmerUknek , ha p;?: 0, p(0) = 0 es J.I (vegesen ) additiv.

Megjegyzesek
1 0 Ha a. IJ fuggveny veges, azaz az 'RIJ ertekkeszletere 'RIJ C R teljesul,

akko[ a p CT-additivitasab61 1J(0) =

"(0) ="(
16

a mar kovetkezik . Ui. iii) szerint

00

00

n=O

n=O

U0) = L>(0) E R,
17

ami CllI\k 11(0) = 0 mcllett lchcLsegcs.

bb61 a 8zempo ntbOi nem lCnyegcs, hogy a jj kv:izimcrtck, sOt az sem ,
hogy egy gyiiriill van ertelmel.ve. Val6ball , legyen Y C 'P(X) al. ures
hllimazt tartalrnazo valamely halmazrendszer (0 E Y) , rp : Y -- R
pcdig cgy haJmazruggveny , amelyre

~(

U A) = I: ",(A)
AET

AET

tcljesul minden olyan veges , p:ironkent diszjunkt halmazokbOl allo T C Y

halrnazrendszcrre , amelyre UAET A E Y igaz . Ekko r
~(0)

\H tek amcly nem kvazimc rt.ek . Ui ., 111\ az

jeloljuk , akko r X = U~::o {:td
Ickepczcs pedig C~y olyan c o(r~c~
X halmaz e\emelt 2:k - val
. I
kb61 '1\0 relbonta.sa az X E 9
k' n< disz,unk.l 9 -beh llao maw
a
cgyparon ...
'
",,00
(At) = O .
halmaznak , de jJ(X) = + oo ::f:. L.-J: =o iJ
.
(k E N) fiiggI 9 X -bel! gyiiru eseten a jJt
6 Tegyiik fel , bogy v.alame -: . "
elomertekek) a 9 -n es adott~k ~
venyek valamennylen kva.zlmerleke;"~
jJ lekCpezes is kv:izimertek
at > 0 (k E N) 8zamok . Ekkor a ,-,t=oCtk' t
(elomertek) 9-n.

N)

A kovetkezQ tetelben elomertekekre bizonYltunk

'h'
a kesobbiekben
e ne any ,

routos szerepet jatsz6 tulajdonsa.got.

= ~(0 U 0) = ",(0) + ~(0) ,

a mihOl persze rp(l) = 0 rogton kOvetkezik. Ez a helyzet pI. akkor , ha Y

gyi.irii vagy felgyiirii. (Most is aztjavasoljuk az Olvas6nak , hogy al. al:ibbi
kel letelben szereplo :ilHt:i.sokat is gondolja at ebben a szellemben .)
lI a.sonlo gondolatmenettel kapjuk , hogy a 2.1.1. Definid6 ban szereplo ii )
rcttctel kicserelheto az alabbira: van olyan A E n , amelyre jj( A) < +00.
2 " Vil:igos, hogy minden kvlizimertek egyuttal elomert.ek is. Ha ui . a
II : 9 --- R lekepezes kva.zimertek , A , B E 9. akkor az Ao := A , A I := B ,
An := 0 (2 ~ n E N) valasztassal jj(A U B) = jJ(U~=o An) =
= 2::=0 jj(An ) = jJ(A) + jJ(B) . Tehat a u-additiv jj additiv is.
3" Az elobbi 9 gyuru mellett legyen adotl egy a E X pont is es tekintsiik
a kovetkezo jj : 9 ___ R fiiggve nyt:

\
2.1.1. Tetel

elomert.ek a 9

gyi.iriin .

legyen jj egy
A fenti ,'e1oleseket megtart.va
r
( EN) mellett
Ekkorbarmely A, B , AiE':J n

(AU B)+ "(An8) = "(A) + " (B) ;

2 0 jJ monoton , azaz A C 8 eseten jJ(A) ~ jj(B) ;
.
"
8'
(A)
<
+ 00 .kko' "(8 \ A) = "(8) - "(A) ,
3" haA C
e5jj
,

1.

5"

" (teh"at
jj (U~.=0 A-)
<
- "(A;) ;
k '
kent diszJunktak
ha az A- (i E N ) ha.lmazo paron
kk
A; n Aj ::'0 (i:Fj, i , jENes U::o A,E9 , a or

2::'-0

(A E g) "

Nem nehez belii.tni , hogy jJ kv<izimertek.

4 " Legyen most az X halmaz legal abb kontinuum szamossagu es jeloljiik
n -val az X azon A resz halmazainak halmaz:it , amelyekre vagy A vagy
X \ A legfeljebb megszamlalhat6. Ekkor (Id . 1.1. po nt) n egy X-beli
u-algebra, a jJ : n __ R ,

"(A)

,= {

(A legfeljcbb mcgszamhi lhat6)

1 ( X \ A Jegfctjebb mcgszlirnliilhat6)

fiiggvcny pedig nyilvan kvazimertek .

5 " lIa X megszaml<i.lhat6, 9 := {A E 'P(X) : A vagy X \ A vcges } , akkor
(Id . 1.2. pont) 9 algebra X-ben, a iJ : 9 ..... R ,
(A E g)
(X \ A v'g"')

18

f Ib t'
Bilek
~ 1 ivel B = AU (B \ A) egy diszjunkt e o n asa ,
Legyen A C B . I~
ezcrt

"(8)

(A E 0 )

(A veges)

BizonYltas

= "(A) + "(8 \ A) " "(A) "

" ""
"k h
(8)_"(A) = "(8\A) " E"d
00 escten az IS kovetkeZl , ogy jj
Innen #J (A) < +
'
" d"k'-'
h.rmadik allit<isl belattuk .
a maso
I ....,
HI .. t "
(A n B) = + 00 . Ekkor 2_bo r~g on
r
Az elsa jgazolasahoz legyen eloszo p. kkor az 10 :illit.as triv ialis . Oa vlszont
,

ad6dik, hogy Il(A) = pCB) =

jj( A n B) < + 00 , akkor

H"

+00

"(Au 8) = ,,A\ (A n 8U8) =

, azaz e

"(A ~8 ) +"

~9j

(8) -

-"

(A) _ "(An8)+"(8)"

'kA ~ o ft~Utli8t ," LcljCK indukci6rll val6 hi vatkozllsslll elcgcndo

1 " Iap)a n " dolog nyilv8.nvaI6,
n

Aim o r 18

= 2-rc

bcl litni ,

VCgu l 5 igll:tola.sa hoz Icgycn A := Iu;=o

I?O A-.......
~ n E N . Ekk or

; =0

.=0

I>(A , ) = p(U A, ) $ p(A) .

( Az ulo lsO hecslesb

. b b'
.
en a mal
e loonyltott
2 0 egyenJotlenseget ha.sznciltuk .)

2 0 Legyen az elobbi megjegyzesben A := U::'=o An E (i Cs proMljunk a

kovet.kel.okeppen okoskodni : a 8 n := U~=O A; (n E N) (i-beli halmazsorozat monoton nove " t art" A-hol. Cs 11. 2 .1.1. Tetel 4 0 Sl.erint. minden
n E N eseten p( Bn) :5 U ",=O p(Ai):5 L::o p(A; ). Kovetkel.ik-e mindebhOl, hogy egyuttal lim.. p(Bn) = p(A ) ? Ha p kvlizimertek , akkoI az
10 megjegyzes szerint virhatO, hogy igen. SOt , igaz az alibbi

2.1.2. Htel
Legyen p egy eiomertek a
sagokat :

Megjegyzesek
lI a p kV;lzimertek hi

a)
b)

00

A. E 9

UA. ,

(n EN) , 9 3 A C

n =O

c)

a kko. peA) < ",, 00

(A) U' (
t I'
.
- Lm=O Ii n . I. a JI. monotonitasll miatt) az iiI
a a nossag megszoritasa nelkiil nyilvan felteh eto, hogy A = LC: A "
Legyen tovibba 8 0 := A o BI := AI \ Ao, .. OJ Bn ;= A \ U" - ln =~ n'
ekkor a B -ek (n E N)
.
k'
.,
n
.=0 A, . ... ,
t..r B _ "uoo
. paron
ent dlszJunkt 9 -hcl i ha lmazok es
" =0 n n:::O A.. EQ . Igy

d)

e m~l~ IS ~ .vaZlmerte ke.lr:~t ,3 kovetkezo ertelemben: ha a 9 -n crtelmezett

kme~ telr: O'"-stubaddltlv , akkor O'-a dd itiv is, a20az kvazimerlek. Leo
gyene UI . az A E (i (n E N ) .
k ' d' .
ho
U OO
n
p~r?~ ent IszJun kt halmazok olyano k,
gy n=O An E (i . A O'-s2oubaddltl vlt as miaLt

a)

p(U A.) $ L:p(A. ) ,

n=O

11.2 .1.1 . T etel So allitasa alapjan pedig

00

L: p(A.) $ p( U A.) ,

n=O
leluit ~::. p(A.)
\ me&iegyzest .)

n=O

= ,-"(UOO
n=O A)
n
20

b ) => e)

:::::)

b)

c)

:::::)

:::::)

d) ;

< + 00 , akkor

d) .

Bizonyftas

00

n=O

a)

2 0 ha minden A E 9 ha.lmazra p(A)

t-~z.ub~d~itiv . Nem nchez belatni , hogy ez a tulajdonsag j el_

00

es t.ekint.suk a kovetkezo tulajdon-

barmely An E g, An C An+ 1 (n E N ) balmazsorozat

escten az A := U::'::::o An E g feltetelhOl kovetkezik, hogy
Ii"" p(A.) = p(A) ;
batmely An E (i , AnH C An , p(An) < +00 (n E N) halmazsoro2oat eseten az A := n ::,,=o An E (i feltetelhOl kovetkezik,
hogy (;"" p(A.) = peA) ;
batmely An E g , An+1 C An , p(An) < + 00 (n E N) halmazsorozat eseten a rb=o An = 0 feltetelhOl kovetkel.ik , hogy
lim.. p(A n) = 0 .

1
JI.

&Jiliun

p kvi2imertek;

Ekkor:

;uaz .~

(Ld. meg a 2. 1. pont vegel! tett

1 0 Az a) ==> b) kovetkezteteshez legyen Bn := An \ An_I (n E N,A_I := il).

Az igy definialt Bn halmazok (i-ben vannak , paronkent diszjunktak, tovabba
An = U~= o BI; (n EN ), A = U~::::o BI; ,ezert
00

peA) = L:p(B.) = (;,:n(L:p(B. = (;,:np(A.) .

1; ", 0

-'= =0

A b) => a) bizonyitasahoz csak a p O'-additivitlisat kell igazolni. Legyen

ehhez (An, n E N ) (i-beli , paronkent diszjunkt halmazokb61 i1l0 8Orozat es tegyuk
21

fel, hogy A := LJ.:'=o A" E {i . Mivel a B,, :=

monoton nove tart A-hoz , ezert

U;=o AI;

(n E N) ha lmazsorozat
~

ptA) = Jimp(8. ) = Jim (I>(A.)) = I> (A.) .

~ =o
"'=0

=-

A b)
c) ininyban a kovetkezot. mondhatjuk : az A o \ An E {i
ha lmazsorozat. monot.on nove t.art az Ao \ A E {i halmazhoz , ezcrt

(n E N )

,.(Ao \ A) = Ji mp(Ao \ A.) = Jim (p(A,) - p(A.)) = p(A ,) - Jim ,.(A.) .

Mivcl

A C Ao Cs J.I(Ao) < +00 miatt. J.I(A ) < +00 ,igy

J.I(A) . Tehat val6ban igaz , hogy lim" J.I(A,,) = IJ(A) .

= ,'(Ao) -

halmazokb61 all6 ha.lmazrendszer es U Ae1' A E 1{ , akkor m( UA E1' A) =

_ '"
m(A) . Em lekeztetiink egy korabbi megjegyzesiinkre , miszcrint .0 E .
1{ .
- L../te'T
'
Feltessziik , hogy m(0) = 0 . (Ld. ezzel kapcsolatban a 2.1.1. Defimclo utam
I" megjcgyzesL.)
Az m ha lma2fiiggveny monoton is, azaz A , B E 'H , Be A eseten igaz az
m(B) ~ m(A) egyenI6 t1enseg. Ugyanis

J.I(A o \ A)

=-

!- c)
d ) alli~trivi!iliJ) a ford1t~~t1ninyu allitashoz pedig vegyiik eszre,
hogy az An \ A E {i (n E N ) halmazsorozat mo noton fogyva tart az ii res
hal!nazhOi'L Innen viszont

A = (A \ 8) U 8 =

(U Q ) U 8,
q<T

a hol UQ e1' Q az 1.3.1. Defi nici6 szerinti felbo ntasa A \ B-nek . Az m additivit3.sib61 t.ehat
m(A) = m(8) +
m(Q) ~ m(8)

qer
val6ba.n kOvetkezik .

2.1.1. Lemm a
0 = Jim p(A. \ A) = l;mp(A.) - ptA ) .

Ha T , T C

egy-egy paronkent diszjunkt elemekool aB6 veges halmaz

1{

U A= U A,

2" Nyilvan elegenda belatni, hogy d ) ==> b ) . Ez all elozockhcz h,lSOnl6 gondolal.rncILcu elad6dik a bb6l , hogy a {i-beli A \ A n (n E N) sorozat monoton fogy61ag
tart 0-hoz , tehat

AET

AET

akkor

m(A) =

AE1'

m(A).

AET

. hogy barmeI y AET ,AE Teseten

A bizonyitashoz eleg annyit megjegyczm,

Megjegyzesek

A = An

I " A c) tu lajdonsagot ugy mondjuk , hogy Ii Jellilrol Jlllg Jolylonos, a b )-t

pcdig ligy , hogy Ii alu/r61 filig Jolytonos.
2- J.cgyclI I' a 2.1.1 . Oefinki6 utan tett 5" megjegyzesben szereplo elomert .... k. Ekkor I,-re a d ) lulajdonsag nyilvan teljesiil , de I' ncm kvazimcrtck.

(U

A) =

Ad

(A n

A) ,

(A n

A)

AET

A = An (U A) =
AE1'

U
AET

paron kent diszjunkt, ?i-beli halmazokbOl all6 fe lbontasok , ezert

1'01 0111. IIIcgll1utatjuk , hogy egy gyLirLin crtelmezett elomertekct hogyan lehet
kllcrj<'Kztcni kV{lzimCrtCkkC. SOt, Cllnel egy kisse 1iltaian06abb ki terjesztesi eljarast
t.r\rgylllnllk : vl\!a rncly fclgyiir iin adoU, al ka lmas tulajdonsagoknak eleget teva hallI uI:d uggvcnyt fogunk kitcrjelztclli a felgy Li ru altai geneni.lt gyuri.in kvizimertekke.

LegyclI chhez (m int cddig) X::f. 0,

1{ pedig egy X-beli fe lgyii rLi . Tcgy iik

[0, +00] additiv lckepezCs, amely tehat
tullljdollIlliggal: ha T c 7l cgy veges, paronkcnl diszjunkt

rei to vr\bbft , hogy adou cgy III : 1{

rCH(\clkc."i k

jl

k8vtJ~kc"'Q

.....

22

m(A) =

AET.

L L
A E'T

AeT

m(AnA)

=L

m(AnA)

Ae7'AE1'

Az el6bbi lemma szerint ertelmezhetiink egy

p , 9(1/) -

23

[0, +00)

=?= m(A)
A et

lekepuest az ala.bbi utasitassaJ : legyen Y E 9(X) , ekkor (Id . 1.3.1. Tetel) egy
a.llc.almas veges, paronkent diszjunkt halmazokbOl i116 1l ~ T vel Y = UA ET A .
Definialjuk p(YH a kovetkez5keppen:
(. )

p(Y)

,= L

eloallitas. Nyilvan minden A E T halmazra az A = An Y = lfn'=o UOET. B.~ A

~'gy paron kent diszjunkt, 11 beli halmazokb61 a1l0 felbontasa Anak . Az m fugg
veny uadditivita.sa a1apjan teMt
~

m( A) .

m(A) =

AET

L L

m(BnA) ,

n=O BET~
~

2.1.2. Lemma
IJ

.(Y) =

L m(A) = L L L
AET

elomertek , amdynek a 1l*ra vett leszukitise egyenlo m meJ.

AET n =O

m(BnA) =

BET~

=LLLm(BnA)=

Lassuk be, hogy az m 'fiiggvenynek az elobbiek szerinti kiterjesztese Mnye-geben egyertdmii . Nevezet.esen, igaz a

n:::O 8ET~ AET

~

=L L m(B) = L m(A") = L .(A") .

n =O BET.

2.1.3. Lemma
Legyen 9 X beli gyiiru, 'X C 9, A : 9 -- [0 , +00] pedig egy olyan
elomertek, amelynek a 'H.-ra val6 megszoritasa megegyezik mmel. Ekkor
az elobbiekben ertelmezett IJ egyenlo a A 9(1l)ra vett leszukitesevel.

n=O

n=O

Me&iegyzes
Legyen

(A J1 defin idojaes a 2.1.1 . Lemma aJapjan a 2.1.2. Lemma Cs a 2.1.3. Lemma

lIyilvanvalo.)
Tegyuk fel m06t, hogy az elobbiekben szereplo m halmazfuggveny u additiv ,
azlU minden olyan paronkent diszjunkt halmazokbOl a llo An E 'H. (n E N )
IUlhn31.tK)rOzatra, amelyre lfn"=o An E 1l igaz, teijesiil , hogy m( U~=o An}
= L~= o m(An) . Ekkor a J1 is u-additiv, azaz fenmill a kovetkezo tete!:

2.1.3. Tetel
lI a

Tn

X := [0, 11 n Q , 11:= {Inx EP(X) : I intervallum}.

Konnyen belathato, hogy 11 felgyuru Xben (gondolja meg az Olvas6).

A,
11 3 I

n X - m(I n X)

,= )1 )

Ickepezes nyi!van additiv (Ill jeloli az I intervallum hosszat) , de nem

u.add itiv . Ugyanis X = X n [0, 1] E 1l , tovabbci. barmeiy a E X escten

(a)=(a ,aj nXE 1I " m(a))=O , d'

u additiv, akkor a (.)-ban definialt IJ lekepezes kvizimert.ek.

m(X) = 1 = m(

U(an t L
o.EX

m({a)) = O.

o.EX

Bizonyftas

Ad kell callk megmutatni, hogy J1 u additiv . Ha viszont ~nE 9('H )

(n
N ) hn!mazok paronkent diszjunktak es Y:= U~=O An
'H , akkor
a." I.:U . 'reld miatt egy alkalmas veges, paronkent diszjunkt a mazo bo! al
16 T C ?l hn.lnl!LUClldszertel Y = UAET A . Ugyanez igaz minden n E N
Il1clletl Y 11e!yCll az An halmazra. egy (11 ~) 7n n el : An = UOET. B . Mindezt
egybevctve ILdodi k az

"
2'

( Vegylik eszre, hogy X = Uo.Ex {a} egy megszamiaihat6 sak , paronkent

diszjun kt 11-beli halmazokra valo felbontasa X-nek .)
Tcrjesszlik ki met a 9(11) gyii rure az e15bbiek szerint (Id . 2.1.1. Lem
mal. Az igy kapott IJ eiomertekre nem igaz a 2.1.1 . Tetel bizonyitasa
utan tett 10 megjegyzes, ui. Xc Uo.E x{a} , de IJ(X) ~ Lo.EX 1J({a})
ncm igaz. (Az idezett megjegyzes alapjan ez persze nem megl~po , ui. a
JI u additivitasa ekvivalens a IJ O'_szubadditivitasaval , marpedlg a most
vizsgalt. IJ nem O'additiv .)

25

Az elomcrtekek vizsgalat amil tehat kiindulhatunk a renti 'H felgy urun erte lmczett nem-negativ es additiv m halmazfuggvenybOl. A kovelkezo kel pontban
cnnck szellcmeben jarunk el a gyakorlat n amara legfontosabb kvazi mertekek t argyalasakor.

Az I' "szerkezetet" leir6 1.3.1. T elelbOl m inden n E N mellett konnyen adOdik

olyan Bn E I" halmaz, amelyre Bn C An es

( Bn a. Bn halmaz lezarasat jeloli az R P tir 8zokasos topol6giaja szerint.) Legyen

2.2. A Le besgue-fele kvazimertek

c"

Lcgycn 0 < PE N egy rogziteU termeszetes szam es allapodju nk meg a

kOVdkcZQ jclol6sekben: valamely x = (XI , ... , x,,), Y == (YI , ... , YI') E R P csctcn

i)

x :S; Y

::::> Xi$ Yi

Ii)

x<Y

::::> Xi

i, ... , p) ;

iii )

[z,y) :={zE R P: x $z<y};

,,)

m({x,y))

,)

vi)

IP := {U / ET 1 : 7C IP, 7veges } .

(n E N ) ,

i=O

ekkor ezek a halmazok is nyilvan egy mo noton rogy6 sorozatot a lkotnak az IP-ben ,
lovabba
Cn + 1 C Cn C Bn C An C Ao (n E N)

(i == i, ... ,p);

< Yi ( i =

"
,= n
B,

(n E N ) halmazok mindegy ike kompakt es

is igaz. Kovetkezeskeppen a. en

,= m=,(y, - .,),

ncoen

,= ([a, b) E P (R.' ) , a ,bE R',a S b) ,

n=O

n=O

A"

en

Nyilv:invaI6, hogy I" C I" . Nem nehez belatni , hogy P egy R "-beli
fe lgy un1 , kovetkczeskeppen (Id . az 1.3.1. Tetel utani megjegyzest ) I" = 9(R P).
KOIiIlYU bcl:itni tovabba azt a (p :s; 3 eseten igcn szcmleletes) tenyt is, hogy az
III Ick15J>ezclI additiv az P' felgyiitiin . J elolj ii k Jl-vd az m
altai 2. q.)-szeri nt
gCllcrail halmazfuggvcnyt, eH o r a 2. 1.2. Lemma ala pjan Jl cgy olyan elomertek
I\Z I" gylirun, amely kiterjesztese az m-nek es ez a kiterjesztes (Id. 2.1.3 . Lemma)
ICnycgcbcli cgyertclrnu. Megmuta tju k, hogy p. IT-additiv is, azaz igaz a

EMg tehat azt belatni , hogy egyetlen

halmaz scm Utes. (lnnen mar - az
cgymasba skatu lyazot t kompa kt halmazok metszetere vonat kozo j61 ismert "Cantor-szeru." tetel miatt - n~=oCn #:- 0 ad6dik , ami az An-ckre tett feltetel miatl
nern lehel.) Enne! nyilvan er8sebb a Uitas a kovetkezo:

C"'"

(nE N ) .

Ehhez el6szor is bebizonyitjuk , hogy

( tt)

2.2.1. Tetel
A1. d obb dcfi llialt

I~ :

I"

-+

Val6ban, a teljes indukci6 m6dszerel kovct ve egy reszt Jl(Co) = Jl(Bo) >
,,'(Ao) - D/ 2, azaz ( .. ) igaz n = 0 eseten. Ha viszont valamilyen n E N
IIlcllett ( ) renn all , a kko r a 2. 1.1 . T etelt a lkalmazva

R fuggveny kviizi.mertek .

:::0:

Bizonyh.s
Mivcl I' veges, czcrl a 2.1.2. 'retelt figye lembe veve elegendo azt be!atn i,
Ilogy mln<i!'11 OIYI\1I 11" E II' (II E N ) halmazsorozat eseten, ameiyrc An+l C An
(n N) ('II n ::". o An
tcijeaiil , egylHtal az is igaz, hogy limn p.(An) 0 .

="

. ~ p(A" ) - 6 ( I - 2-"-') + p(A" +.) - 6 2- " -' - p(A") =

'l't'syilk rei Clluck erdckcbcn indirch m6don azt, hogy valamely, az clobbi
klkihclltk nc k d ogd leva hall ll !lZso ro:;,a~rt\

= p(A" +.) - 6 ( 1 - 2-" -') ,

( ) igaz (n + l )-re is. Ezzel ( .. )-ot belattuk , amibOl mar egyutta l
/.(C,,)?, D 2- n- 1 > 0 - es igy (.) is - kovetkezik .

Iu,az

26

21

Megjegyzes

Bizonyitas

A 2.2. 1. T ctelben szereplo p t Lt.be,guefile hdllmirli.l:nek nevezziik.

Az IP gytirli elemeire SWkMoe az " elemi halmazo k" e1nevezes.

2.3. A Stieltjes-fele kvazimertek

A bal oldali folytollossag sziiksegcsseget az elobbi pelda ;iltalan08itasaval

ko nnycn igazolhatjuk . Val6ban, t.egylik fel indirekt modon , hogy valamely. % ~ R
Ilontban limr_oV' = V'(z) nem igaz es legyen (xn,n ~ ~) olyan s~lgor~an
monoton noveked8 sorozat, amclyre limn Xn = x . Az md uekt felteves ml.aU
lUll" ip( zn) :f. ip(x) . Ugyanakkor [xo , %) = U::'=o[Xn ',zn+d egy paronkent d18ZJunkt intervallumokbOl all6 fe lbontasa (zo, x)-nek, ezert

Lcgycn m05t 1 := II ,I := I I (ld . 2.3.) es tegy lik fel , hogy adott egy
V' : n -. n mono ton novo fUggveny. A V' segit.segevel ertelmezzuk az m : I ..... R
lekcpezest az alabbiak 8zerint :

([z" z = ,,(z) - ,,(z,) =

L ([z. , z.+.

n=O
~

=
Az 'gy definialt m fiiggveny nyilvan nem negativ es additiv , amely a 2.1.2.
Lem ma azerint kiterjesztheto egy I -n ertelmezett J.I" e lomertekke. A ",,(x) := x
(x E R ) specialis efiCtben J.I" eppen a Lebesgue-fele kvazimertek (Id . 2.2.) . Igaz-e
vlljon l.elswleges V' mellett , hogy J.I" kvazimertek (vagy ami ezzel ekvivalells,
hog}' IA" u-additiv)?
A ko vetkezo pelda azt mutatja, hogy a fenti kerdesre nem mi ndig lehet igennel
viLiaHzolni. Legyen ui.
(x ~ 0)
,,(x) =

{~

(z < 0)

Ekkor minden [a, bJ C (-00, 0) intervallumra nyilvan igaz , hogy p,,([a ,b)) = 0,
de pI. J.I,,([- I , O)) = I . Mivel az In := [_2- n ,_2- n - l ) E I (n E N ) intervllll umok paronkent d iszjunktak es [- 1,0) = U::'= o In ,ezert J.lv> u-additivi tasa
cseten felln kellene aUnia a
~

(1-1 ,0 = ( U I.) = L
n=O

n=O

(1.)

egyenl&egnek . Ez viszont 81. elobbiek 8zerint nem ig81., liven a bal oldal I , ajobb
o l d l~l pedig O.
A 2.3.1. Tel.elben 81.t vizsgaljuk meg, hogy a !p-ro l mit keU feltenni ahhoz ,
hogy J.I" kvazirnertek legyen.

2.3 .1. Htel

IJ" akkor

es aak akkor kvazimertek, ha a V'

(,,(z.+.) - ,,(x" = li:",,(z.) - ,,(x,) ,

n=O
runi nyilvan ellentmond az elobbieknek .
Az elegsegesseg igazolasahoz azt kell ~~k ~elatni (Id. ~ ',1.3. Tetel) , hogy
szoban forg6 , a J.I,,-t " generaI6" m
fuggveny u-addltlV . Legyen ebhez
I E I (n E N) paronkent diszj unkt intervallumoknak. egy olyan 8Ofozat3, amely
r~ 1 := U:'=o In E I . Ekkor a 2.1.1. Tetel 5 a llitasa 8zerint

1\

L m(1") = L (1.) s (1) = m(1) .

n:::O

n=O

Mcgmutatjuk , hogy az elobbi egyenlotlensegben "=" van , azaz, ha 1 = [a, b),

I" = [a n, bn ) (n E N) , akkor
~

,,(I) - ,,(a) =

(,,(I.) - ,,(a. .

n:::O

Ehhez elegendo mar aak azt igazolni, hogy

~

,,(I) - ,,(a) S

(.(1.) - ,,(a" .

n=O
Ez ut6bbi a = b eseten trivialis, tehat feltehetjiik , hogy a < b . V;ilasszun~
egy tetszoleges C E (a ,b) 8zamot . A '(J rU~veny mono~itasa es bal oldah
folyt.onossaga miatt barmely t > 0, n E N eseten van olyan an < an , hogy

V'(a n ) -1f'(ii n ) < t. 2- n -

filggveny minden pont ban

baltol folyton08, 81.81.

Innen azt kapjuk , hogy

.-,

lim" = ,,(z)

( 28

(z E R ) .

,,(I.) - ''(0") < ,,(I.) - ,,(a.) +< 2-"-' .

29

A'1. (iin,b n ) (n E N) nyilt interva11umokb61 a1l6 rendszer nyilvan lefedi a kompakt [a, c] intervallumot, ert egy a lkalmas /If C N 'leges halmazzal

Hasonl6an kapjuk

< a escten , hogy

".([x,a = ~(a) - ~(x) = ~(a) - (x) ,

[a,'le U (a",b").

amibOl !p -1/1 = ",(a) - I/I(a) ma.r kovetkezik .

4" Legyen most 6 C R egy tetszoleges (nem egyelem u) interva11um es

"eN
Ezert megint csak a 2.1.1. Tetel a lapjan

I.
~(,) - ~(a) = mIra,,~ ~

EbbOl a becslesbOl

~(,) - ~(a) ~

"",0

'1::0

I: (~(b") - ~(a"lJ ~ L

ki::ivetkczik, ahonnan - fi gyelem be veve, hogy E:

(~(b") - ~(a"lJ +,

> 0 teLszoleges volt-

~(,) - ~(a) ~

,,=0

(~(b") - ~(a"lJ

5 A 2.3. pont elejen vizsgalt, a.z ottan i !p fiiggveny altai generalt mesa '"
kozo tt i ka pcsolat abban az ertelemben is igen ~szoros", hogy m inden I-n
ertelmezeu, 'leges tis additiv halmazfuggveny egy !p : R __ R lekepezes
segitsegevcl a.llithatO elo. Nevezetesen, ha m : I - R egy addi tiv
halmazfuggveny , akkor van olyao !p: R __ R lekepezes, amellyel

I " A 2.3.1. T ctclbcn szercpl5 I-I.,-t a '" fiiggveny altai generalt Slieltju-Jile
htfzunt"rUJ.1ick nevezziik.
2 " ig y pI. b;i.rrncly monoton novo, fo lytonos rp: R _ R fiiggveny esctc n
II., cgy kvtlllill1crt.Ck az I gyu run. A r,c-t szokas a 1-1., "deriva.ltjanak "
is neve,ni .
Nyil van minden c E R mellett I-I.,+e = flop Masreszt nem nehez
bcl.itni CII ul6bbinak a megforditasat, nevezetescn : ha r,c-n kivul adou egy
ugyallcllak m OIlOlou novo, minden pontban balr61 folytonos 1/1: R _ R
fiiggvfny ill CH I'", = fl'" , akkor van olyan c E R konstans, amellyel
tp = 1/1+ (" . Vll16ban , Icgyen a E R , ekkor barmcly R 3 .:t ~ a eseten

"'(['" <lJ =~(x) - ~(a)

~(x)

="_([a , x =~(x) -

- ~(x) = ~(a) - ~( . ) .

30

~(a) ,

([a,b) E I).

Val6ban, legyen pI.

~(x)

Megjegyzesek

Nyilvanval6, hogy 16 is felgyurrl . Tegyiik fel, hogy rp : 6 _ R egy

monoton noveked8, a 6 m inden pontjaban ba lr61 fo lytonos fiiggveny.
( Ha 6 balr61 nem nyilt, akkor terjessziik ki r,o- t a ",(.:t):= !p(inf 6 )
(R 3 z < inf 6) utasitcissal.) Vilagos, hogy a 2.3 . pontban eddig mondottak megfeleloje elmondhatO I helyett 16 -ra. Ezzel a.z eljarcissal egy
(ugyancsak Stieltjes-fcJeDek nevezett) kvizimerteket kapunk a 6 inte r~
vallumon .

m([a ,b)) = ~(b) -~( a)

~d6djk . 1111. az clobbi becslesben elvegezzuk a c ____ b hataratmenetet, akkor

1111I._o!P = !p(b) rn iatt a bizonyitand6 egyenlotlenseget kapjuk .

,= {[a, b) E I , a,b E ~ ) .

,= {

m([O,x

(x ;>: 0)

- m([x , 0))

(x < 0)

(x E R ).

Egyszeriien ellenorizheto, hogy a most definialt !p fiiggveny eleget tesz

a mondottakna k. Peldau l a < 0 < b (a, bE R ) eset en ez az

[a,b) = [a,O)U[O,b)
diszjunkt felbontast es az m additivitasat figyelembc veve az

..([a, b = m([a ,O)

+ m ([O, b)) =

-~(a)

+ ~(b)

egyen loseg szcrint triv ialis. A tobbi eset hasonl6an kezelheto.

lI a m nemnegativ, a kkor a fenti '" fiiggveny nyilvan monoton nOvekedo.

Iwviden vizoljuk a a fenti kvizimertek-konstrukd6 kiterjeszt.eset magasabb

dUl1cllzi6ban , a reszletekel csupa n R 2- ben megfogalmazva. Az clsO problema

31

rogtOn

ho&>, mi lehet II. megfclcloje ketdirnenzi6ban II. monoton lIovekedo

ruggvcnYllek? Tcgyiik fel cgy pillanaha, hogy mar mcgtabiltuk a
megfelclo riiggvenyt Cs m az cUtaia generalt m : I~ - R additiv IckepezCs az
I ~ fClgylittin . lI a a , b E R es
IU,

2.4. Kvazimertek kiterjesztese mertekke

n - n

"I' :

Irw:={(u,v)E R~ : a :S u < :t , b:Sv < y}

nkkor mindcn 1 := [u, z) x (v, w) C

l~v

(:t , yER,a < :t ,b<y),

tcglalap eseten

m(1) = m(1 ) - m(1.. ) + m(1.. ) - m(1".) =

= ~(z , w) a hol

~(z ,y):=

~(z , v)

+ ~(v , v) -

~ (v ,

w)

0,

m(Ir,).

Legycn 4> : R~ _ R olyan fiiggve ny, amelyre

~(z ,w )

~( z.v)+ ~(u ,v)

~(u ,w)?:

0 (u,v , z,wE R ,u

<

Z,tI

< w) .

1\7, clobbiek szerint elegge termeszetes m6don ez a feltet el veszi at a monotonitas

I11.Crcpet , azaz legyen 1 := [u ,z) x (v, w) E I ' eseten

m(I)

:= ~ (z, w) - ~ (z , v)

+ ~(u , v) -

" (x , y)

,= ~(xH'(y)

2 .4 .1. Defin ici6

Az 0 cr-algebran ert.elmezet t Ii kvazimerteket mer Um ek neveuiik.
Ha A EO, akkor peA) E [0, +ooJ az A halmaz mirtii e.

4>(u , w} .

Az igy dcfin ialt m : I ' _ R lekepezes tehat nemnegativ es (konnyen megmutathalo, hogy) additiv . Peldaui , ha "1', "" : R _ R monoton novekedo fiiggvenyek

..

Ahogyan azt a 2. fejezet elejen jeieztiik, viazonylag nem tul 10k feltet.elnek
eleget teva (es a fonl.o6 tt hetkoznapi" eset.ekben e!ege t.erm~tes m6doD ad~d6)
halmazfuggvenyeket akarunk kiterjeszteni bonyolult abb felt.eteiek?e~ megfelelo Iekepezesekke. Ezek a ttvegtermekkent" megj eleno fiiggvenyek a mert.eke~ , .ame!yek
az elemekbOl ismerl h088zUsag, t.eliilet, terfogat fogalmanak messzemeno aIt a!anositasai. A kiterjesztes IOl an eddig a kva.zimertek fogaJm ihoz jU,to~tu,nk el , .~ ely
mar alkalmas an a, hogy elemi halmazokal memi tudjunk a ~gltstgevel. VI!ag~,
hogy az elemi halmazok strukturaj a meg e!egge szegeny,;". s~am06 fontos .. kerdesben van sziikseg ezeknel j6va! bonyolultabb halmazok meresele. Ezl tesszuk m06t
ebben a pontban .
Vezessiik be ehhez elOszOr is a mertek. fogalmal az aiabbi definici6 szerint.
Legyen adotl egy X 1:- 0 halmaz es egy n q-algebra X -ben .

((x,y) E R '),

. kko. m(1)
(~(,)
~(u). ((w) - (v) . A ~(x)
esetben m(I) nem mas, mint az I t.eglalap teriilet.e.

,= (x) ,= x

(x E R)

Jcloljiik most p-vel az m fUggveny kiterjeszteset I'-re (Id . 2. 1.2 Lemma) .

Mcgrnutathat6, hogy p pontosan akkor kvlizimertek (ez az R '-beli Stieltjes-fele
1tv!\zirne rtCk), ha barmely (a, b), (0' ,.0) E R ' ,(0',.0) < (a , b) mellett

hm
",_,, _0
. _._0 m([. , x) x [fl, y = m([. , a) x [fl,b .
( A bizonyftas - amelyet nem reszlet.eziink - a 2.3.1. Tetel bizonyitasahoz hasonl6
mOdon vcgezhct.5.) A ~- re tett el5bbi felletelnel nyilvan er5sebb a kovetkezo:

Megjegyzesek

1" Legyen pI. X:= N , 0 := P (X) . O't ?: 0 (i E N ) es " (A) ,=

:= LI:EA at (A E 0) . Vilagos, hogy p mCrt.ek. Oa 0'1: := 1 (k E N),
akkor peA) az A C N halmaz 8z&mossag a .
2" Ha X 1:- 0, n q.algebra X-ben, akkor ba rmely (oJ EX eset.en

".(A)

,= {

(w E A)

(w A)

(A E 0 )

merll!k . Peldaul az eloza megjegyzesben 8zereplo p mertekre nyilvin

igaz a p = L~=o On ' pn eloalHtas .
3" Tetsz81egcs X 1:- 0,0 X -beli q-algebt a mellelt legyen
(A nem veges)

(A E O) .

(A veges)

([Al jeloli az A halmaz szamossagat.) Konnyu bela-tni , hogy

lI a pI.

folytonos, alekor ez nyilvin igaz.

32

p mertek .

4" A Lebesgue-fele kvizimertek nem mertek , ui. If' nem cr-algebra.

f;)

Ha p mertek n -n es Q c n gyiirii , akkor a p leszukitese Q-re nyilva n kviizimertek . A tovabbiakban azt a kerdest vizsgaljuk , hogy ez mennyiben
rncgfordithato , tehat igaz-e pI. a kovetkezo: ha Q gyiiru X -ben es p kvazirmirtek Q-n, akkor van-e olyan n O'-algebra es olyan p mertek O-n, hogy
Q c 0 , PeA) = peA) (A E Q) ? Ha igen , akkor azt iltoI\djuk , hogy a f; kvazirncrtek ki/ erjcsnhd6 merte.kke es p a jj egy kiterjes rtese.

Ekkor pO({!}) = p({2}) = I , azaz pO nem additiv.)

Mivel (O , n E N ) E E, , ezert a) trivialis. A definici6 atapjan b) nyilv.~n~~16an igaz, a c) aJlitas pedig az infimum ertelmezese.bOl Es C EA miatt rogton
kovetkezik.
A d)-beJi egyenlotlenseg igazolasahoz nyil van feltehet5, hogy p'(An) < +0.:
n E N index mellett megadhato

(n E N) . Ekkor viszont minden t: > 0 szam es

o lyan (Anrn , mEN) E EA ~ sorozat , amelyre

2.4.1. Tetel
00

Barmely kviizimertek kiterjesztheto mertekke.

p(A"m) < "O (A")+T" - l .,

m,n=O

Bizonyftas
Meg fogjuk mutatni tehiit, hogy ha X -:f; 0, Q gyuru X -ben es jJ kvazimertck Q-n, akkor van olyan Q-t tartalmaz6 0 O'-a lgebra es olyan p mertek O-n,
timely ki terjesztese jJ-nak.

teljesiil. Innen U~=I) An C U~=:I) U:=I) Anrn miatt (Anm, n , m E N) E EU:"",o A ~

kovetkezik (az (An,!" n, m E N) " kett5s sorozat" valamilyen m6don val6 sorozatbarendezcse utan). Igy
~

Legyen ehhez egy tetsz61eges A E P( X ) esete n

"O(

n=O

EA 0= {(A",nEN) oN~g oA C

U A" }

U A") ~ L

p(A"m) ';

" O(A")

n=:1)

m,n=1)

+, .

Mivel ( > 0 tetsz8leges volt , ezert innen d) mar nyilvan ad6dik .

n""O

Most megmu tatjuk, hogy barmely G E Q esete.n

(.)

"O(A ) 2 " O(A n G) + "O(A I G)

(A E PIX) ) ,

ilL
"O(G ) = pIG ) .
I~ hhez nyiiva.n felteheto , hogy pO(A) < + 00 (kiilonben (*) trivia.lis), ezcrt egy uttal
EA -:f; 0. Ekkor minden ( An , n E N ) E EA eseten

A most ddinial t pO: P(X)

-+

[0, +00] fiiggvenyre a kovetkezok teljesiilnek :

00

LP(A" } =
(i' (A" n G) H(A" I G)),
n=1)
n=:1)

a) " (0) = 0 ;

b) " ,, 0;

lovabba (An

nG, n E N) E E AnG , (An \ G, n E N) E EA\G

alapja.n

,} A, B E P I X) , A c B "",ten "O(A ) '; "o(B) ;

<I ) b,i.rmely

An E P(X)

(n E N)

sorozatra

pO(U~=o

An) <

5 L ::'=o Jl (A n).

p(A") " " O(A n G) + "O(A I G) .

n=1)

(A /'
tchat cgy nem-negativ , az 0-on eltiino, monoton es szubadditiv
hulll ltU'.fiiggv cny. "~ rdem e... megjegyez ni , hogy po attalaban nem additiv, pI. legyen

0= N , g 0= (0 , (i , 2}) , p( {l , 2}) 0= 1 .

34

1';'I.7.cl (*)-ot belaUuk . A pO (G) = jj(G) egyenl8seg igazolasa.hoz vegyiik Cszre azt ,
Iwgy a (G ,0,0 , ...) sorozat nyilva.n eleme EG-nek , eze.rt pO(G)::; jJ(G) . Masreszt
(Id . a 2.1. 1. Tetel bizonyitasa uta.ni 1 megjegyzest) minden (An , n E N) E EG
!l()rozatra jJ(G) ::; L::"::'I) jJ(An) , azaz jj(G) ::; IlO(G) .

;'l

Lcgycn

n ,= (G E PIX) , (.) i.a.)

Mivel a D.. := U~=O A; (n E N) ha lmazok a fenlick alapjan valamennyien

n -ban vannak es minden A E 1'(X) , n E N melletl

Oizouyitsuk be, hogy n o--a1gebra. Ehhez eliiszor is azt jegyezzuk meg , hogy a
bRrmely . A, ~ E P(X) meliett fennaJI6 A = (A n B) U (A \ B) egyenlaseg es a
IIl Rr beblzonYltott a) _ d) becslesek miatt p(A) $ p(A n B)+p(A \B), ezert

n=

(O E PIX) ' p"(A) = p"(A

n 0) + p"(A I B)

AIUA,CA I B. ,
;=0

(A E PIX))} .

p" (A

Tebat valamely G C X eseten (.) akkOf es aak akkof igaz, ha

(

..

p"(A) = p"(A nG)

+ p"(A I G)

(A E PIX~ .

I U A,) $

p"(A I B.) .

; =0

Mindezeket egybevetvc tetszoleges A E P(X ) halmazra az1 kapjuk , hogy

.

A'I, X E.n relaci6 akar (.), akar ( .. ) a1apjan nyilvanval.6. Hasonl6an kapjuk
hogy n zart. a ko.mplementer-kepzesre, azaz minden n 3 G-re X \ G E {} is igaz:
Azt kcll leha! mar aak megmutatni, hogy legfeljebb megszamlaJhat6 sok O-beli
hahnaz cgyesitese is n-ban van .
_ Mutassuk meg czt el&szor ket n-beli halmazra, legyenek ezek mondjuk
G,G E n . Ekkor minden A C X eseten

p"(AnG) = p"(AnGnG)+p"((A n G)IG) ,

p"(A I G) = p"((A

I G) nG) + p"((A I G) I G)

nG n G) + p"((A nG) I G)+

+p"((A IG) nG) +p"((A IG)I G),

p"(A) = p(A

azaz (nz e10bbi egyenl&seget A helyett az An (G U G) haimazra alkalmazva)

n (GuG = p"(A nGnG) + p"((A n G) I G) + p"((A nG) I G) .

= p(A n B.) + p"(A I

B.) " p"(A n B.)

+ p"(A I

U A.) =

;=0

=l>"(AnA,)+p(AIUA,)

(nE N ).

;=0

;=0

Mivcl a fenb becsles minden n E N

termCszetes 8Zamra igaz. ezert barmely

A E P(X) eseten
00

00

p(A)" l:p" (A

miatt

IO(A

pIA)

00

00

nA,) + p"( A I U A,) " p"(A n (U A , + p(A I U A, .

;=0

1=0

1=0

;::::0

Ez tebat azt jelenti , hogy L.e:o A; E n es igy minden A E 1'(X) mellett

00

00

00

(. . . ) p IA) = l:p"(AnA,)+p" (AI U A,) =

;=0

00

p(An(U A,+p"(AIU A,) .

; ::::0

.=0

;::0

Jllllcn mar minden A E P(X) halmazra

p"(A) = p" (A n(GuG)

+ p"(A I (G u Gi) ,

tcillit Gu G E n kOvctkczik .
Lcgyen most An E {} (n E N) paronkent diszjunkt halmazokb61 aJI6
tIOro'l,at. Ekkor az elozc3ek szerint minden A E P(X) eseten

p"(A n (Ao

u Ad) = p"(A n Ao) + p"(A n A d,

Az O)vasOra bizzuk annak bizonyita.sat, hogy amennyiben

X #:- e, 9 pedig egy X -beli algebra, ugy 9 pontosan akkor lesz
_ o--algebra, ha barmely An E 9 (n E N) pafonkent diszjunkt halmazokra U~=O An E 9 .
A most mondott feladatot is figyelembe veve tehli.t 0 egy X -beli o-_algebra.
Ha ( )-ban A:= L.e:o A; ,akkor
~

luni bOl tcljes indukcioval kspjuk az elobbi A-ra es minde n N 3 n-re, hogy

=0

; =0

p"(An(UA, = ~:>" (AnA,).

36

p (UA,) = l:p"(A,) ,
;=0

.=0

azaz a p. O-ra val6 leszukitese mertek .

F~gy I" : P(X) - fi Ickcpczcst kiib6 mlrUknck ncvcziink , ha a fefl t i biz~

nyitMban 8zcrcp18 a) - d) tulajdollsagok kal rcndelkczik . Azt mo ndjuk tovabba,
hogy cgy A E P(X) hahnaz I),' - ml rheto, ha minden 8 E P(X) halmazra

Ny il vanvalo, hogy amennyibcn JI veges ('R.p C R) , akkor p u-vegessegc

I'kviva1cns a rentl definicioban szercplo i) fcltctellcl. Ez nem mindig te!jesul , ilyeo
vol~ I\Z elaw pelda is , arnikor V" = {0} . Konnyii meggondolni, hogy a Leb~
Kll('-fCle kvazimertek vagy ugyanigy a Stieltjes-fe le kvazimertek egyanint veges es
n v~gC8. Hasonloan , ha valamely X#-0 eseten egy P(X) 3 A-ta

"(8) = "(8 n A) + " (8 \ A) .

(~A mlrhelo halmlll olYlln i lu kis, IImely minden hlllmlln morlsa ni lkiil vag
.ull!"')

A bizollyitas sonin a 9 gyunin ertelmezett p kvlizimertek segit.segevel egy

ku llKl merlckd definialtunk , es a kovetkezo tetelt bizonyitottuk be:

(A oem veges)

(A veges)
"kkor I' poolosan abban az esetben q. veges , ha X legfeljebb megszamlalhato.

2.4. 3. Tet.1
Legyen X#- 0,Q gyii rii X-ben, ji. : Q - (0,+00] pedig egy a -veges
kvii..zimert.ek . Ekkor egyertelmiien lCtezik olyan ~ 0(9) - [0, +ooJ
mertek , amely kiterjesztCse p _nak .

2.4.2. Tetel (Caratheodory)

Legycn X#- 0, JI" pedig kiilsO mertek P(X)-en . Ekkor a J.I ".merhetO
P(X). bcli halmazok 0 rendszere u-algebra, a JI" O_ra valo leszukitese
pedig mcrtCk.

IlI/onyhas
A 2.4. 1. Tete! miatt mar csak az egyertclmiiseget kell bizonyltani . Legyen
dl lll'Z An E Q (n E N) olyan paronkent diszjunkt halmazokbol allo sorozat.,

A lovtibbiakhan azt vizsgaljuk meg, hogy egy kvazimcrtcknek a 2.4 .1. TeLel hel! garantalt kitcrjesztesct ilietOen mit mondhatunk az egyertelmiiseg szempOllljab6l'! Vii1i.gos, hogy csak a szoban forgo gyii ru altai gener&lt u-algebrara
vll16 kllerjC8ztes cgycrtelmiisegerollehet esetleg s1.6. A kovetkez5 nagyon egyszerii
pcl<lll ;ul mut,lLja, hogy minden tovabbi nelkiil meg ilyen ertelemben sem egyerLelmu a kitcrjes1.tes . Legyen ui . X#;0 ,Q := {0} - ekkor O(Q) = {0, X} (Id .
ttIVllilis q-a lgcbra) - es JlI(0 ):= 1-'2(0) := O,I-'I(X) := 1,1-'2(X) := 0 . Vilagos,
Ilogy 1' 1,1' 2 kel olyan kiilonbOzo mertek O(Q)-n, amelyeknek a Q-re vonatkozo
Ics1.iik ilblci lIlegegyczllek.
Az alabbi dcfin lcioban - amint az a kesobbiekben kideriil - egy elegseges
rogalllla1.Unk meg az em litett kiterjeszt.es egy~ r telmiisCgere vonatkozoan .

rd~c l<'lt

"" wlyre

X=

UA. , p(A.) < +00

(n E N)

.. =0

1","11 'I'egyiik fel tovabba, hogy a 1-'; : O(Q) -

(0,+001

",(A) = " ,(A) = P(A)

(1 = 1, 2) mertekekre

(A E 9)

Ir-ijrllui. Ekkor barmeiy A E O{Q) mellett A = u:"=o(A n A .. ) egy diszjunkt

1.lhllutli..'I, igy
~

",(A) = I>, (A n A.)

(i = 1, 2) .

.. =0

I IJlj( lrhal azt belatni , hogy tetszoleges A E 0(9) halmazra

2.4.2. Definfci6
Tckillt!iiik az X:f. 0 halmazt , J.J E 'P(X) - (0, +00] pedig legyen
cgy, a1. X reszhal mazainak valamcly rendszcren ertel mezett fiiggveny.
A z ~ H1ondj uk , hogy p a- viges, ha a VI' ctlelmeZl!si tartomanyaban
lllcgadilato olyau All E V"
(n E N) paronkent diszjunkt halmazokb61
a1l6 SOroZllt, hogy
X - U~ A
n = O '"

1),(An)

< +00

",(A n A.) = " ,(A n A.)

(n E N ) .

I' ~ lIy,l van kovetkezni fog abbol, hogy minden G E Q, ji.(G) < +00 halmazzal

\) klutKiik cnnck erdekcben a kovetkezo halmazrendszett:

.
(11 E N)

38

0 ,= (A E 0(9) ' ",(A nO) = " ,(A nO .

39

Errol a rendszerrol el&.zor is megmutatjuk, hogy

akkor OA-ra is igazak at i) _ iv) tulajdons8.gok - ennck at igazolasat az Olva..s6ra

bizzuk - , tovabba A E g eset.en 9 C OA , ui . barmely G E 9 halmazra
An G E 9 c 0". Innen 0" definid6ja a1apjan rogtOn ad6dik , hogy 0 e 0" ,

i) X EO;
'J

\1

"

ii) minden A , B E 0, A e B eseten B \ A EO ;

iii) megszamlalhat6 sok , paronkent diszjunkt O- beli halmaz egyesitese is
O-ban van ;
iv)

ge o .

..

Tehat birmely B E 0" vaJasztassai

hogy 0" e Os .

= ",(Gn B) - ",(G n A) = ",(Gn(D \ A))

cgycnl5segekbOl.

(n E N ) a sz6ban forg6 halmazsoro-

"'Ilt, cH or
00

00

00

n=O

n=O

n= O

Osszefoglalva az eddigieket azt kapjuk , hogy 0(9) e 0 en, tehat az n

defini<:iojab61 nyilvanval6 0 e 0(9) rel<kio miatt o = 0 = 0(9) . Ez eppen az,
a mit bizonyita.ni kellett.

Megjegyzes
Azokat az 0 C P(X) halmazrendszereket, amelyek eleget l.esznek a (enti
bizonyitasba.n szerepl5 i) --0 iii) tulajdonsagoknak , Dynhn-rendszereknek
nevezziik . Az emlitett bizonyitasb61 az is kideriil , hogy

00

n::O

""'"Zval6 ba.n

Un
P>=O B n En
u

Os kovetkezik , ami eppen azt jelenti ,

lIa viszont m,h tudjuk , hogy 0" algebra, akkor a 2.4.1. Tetel bizonyitasa kozben
mondott feladat ertelmeben 0" O"-algebra is.

(U B.)) = ",( U (B. nG)) = L> ,(B. nG) =

= L",(B. n G) = ",(Gn

ge

A \ B = An(X \B) E n , AU B = x \ X \A)n(X \ B)) E n .

",(Gn(B \ A)) = " ,(Gn B \ (Gn A)) = ",(Gn B) - ", (GnA) =

",(Gn

(A E g, B E rl") .

A fentiekbOl mar kovetkezik, hogy 0" algebra. Ui. egyreszt i) es Ii) alapjan
X \ A E 0" (A E nO) , masreszt barmely A , B E 0" halmazra

Ui . az i) allitas trivialis, a ii) pedig kovetkezik a

A iii) bizonyitasahoz legyen Bn EO

An B E n

(U B.)) ,

A ) egy Dynkin-rendszer akkor es c:sa.k akkor O"-algebra, ha metszet-stabilj

B) barmeJy metszet-stabil T C P(X ) rendszert tartalmaz6 legszukebb
Dynkin-rendszer megegyezik O(T)-vel.

n =O
.

Mi vcl A E 9 eseten An G E g , cUrt

",(A nG) = p(A n G) = ",(A n G) ,

2.5. Mertekterek

Igy iv) is igaz.

KOllllyti mcggondoilli , hogy ha valamely fi e P(X ) halmazrendszer is rendelkc",ik /LX clobbi i) -- iv) tu lajdonsagokkal, akkar ugyanez igaz az 0 n fi halmazra
t;zt fis!clc!nbc vevc jclolj iik 1l" -gal az i) ~ iv) tulajdonsagoknak eleget Leva n c P(>r:) halnHlzrcndszerek metszetet. Ekkor egyreszt 0- is eleget test
.) - . I V)~ l1 e k , mtisreszt O' " metszet-stabil" , azaz

/1 : 0

Legyen tovabbra is X egy nem ures halmaz,

--0 [0, +00)
pedig mertek.

egy X -beli q-algebra,

.It.

AnBEn

(A,BE nO) .

V,,16blln, IIIl vl\lnmcly A E O melleU

n. '= (Q E P(X) ' Q nAEnO)

<0

2.5.1. Definki6
~gy A C X halmazt merhdonek nevezunk, ha A EO . Azt mondjuk ,
hogy (X , O) egy merhdo Ur, (X,O, p) pedig egy m erUkUr.
ii) Legyen 0 0 := {A EO: peA) = O} (a p-nulla-mert.eku ( p-nulla-)
halmazok rendszere). A p merLek (az (X ,O, p) mertekt.er) te/jes, ha
barmely A E 0 0 eset.en
P IA) C n, .

i)

<I

Lcgycn peldaul egy adott X 0 es w E X

d-algcbr&, hogy {w} EO, ilL A E n eseten legyen

mellett 0

olyan X-beli

L::O=o

jl(Bn) < pO (A)

halmaz .
Legyen ezek utan

+ t:

ezert az

Lr':o

A. :=

n A".

8..

a kivant tulajdonsagti

A ,=

E 0(9) .

n=1

Ez & p mertek pont.osan akkor teljes, ha 0 == P (X) . Val6ban, ha a merhetO

halllIazok rendszere megegyezik P(X)-szel , a1ckor a rajta erteimezett barmely
IIlcrtck teljes. Forditva, a mo ndott peldaban X \ {w} E 0 is p(X \ {w}) == 0,
azaz II. teljessege eseten tctszc5leges A C X \ {w} halmazra A EO . Mivel
{w } E O , ezert az elobbi A halmazra Au {w} E n is igaz. Tehit valoban
minden A E P(X) halmaz O-ban van.

Az vilagos, hogy A C A es p"(A ):5 p(A) . Tegyuk fel indi rekt mooon , hogy
J.l"(A) < p(A) . Ekkor p (A) < +00 es

"(A) ~

"(Ad ~ "'(A) +

lI a ~ :== p(A) - J.l"(A) ,akkor egy alka lmas

" (A) ~ "(A".) ~ " ' (A)

fI

I < +00 .

E N szammal l In < ~ , ezerL

+ lin = "(A) - + lin < " (A)

a rni nyilvan nem lehel .

Megjegyzesek
l O A teljesseg definiciojaban szerepl6 " P(A) C 0 0 (A E ( 0 )" kik6tes
nyilvan helyettesithet6 azzal, hogy minden A E 0 0 ,8 C A esetcn
B E 0 , mivel ekkor J.l(B) ~ J.l(A ) = 0 miatt J.l(B) = 0 ,azaz BE 0 0 .
2" Konnyii megmutatni, hogy a Caratheodory-tetelben (2.4.2. Tetel) kapott iJ mertek teljes. Ui. legyen A E 0 0 , B C A, ekkor (Id. az ot.tani jel6leseket) pO(8):5 J.l(A) == peA ) == 0, ezert p(8 ) = O.
Ekkor viszont minden D C X halmazra IJ.(B n D) :5 p" (B) == 0,
igy IIO(D) = 0 . Innen rogton adodik , hogy az elobbi D halmazra
IJ' ( B n D)+p"(Dn(X \B)):5 J.l" (D). Ez aztjelent i, hogy 8 p"-merheto, azaz 8 EO .

A w va bbiakban egy kvazi mertek Cs a kiterjesztesi tet.elben az altala " geneni.lt"

I1Icrtck viszol1yat vizsgalj uk reszletesebben .

2.5.1. Tetel
Lcgyel1 X #- 0, 9 X-beli gyii rii , jl kvizimcrtck 9-n , J.l" a p
{,ltal irulukal t kiilsO mertek (Id. 2.4 .l. Tetel bizo nyitasa) , p pedig a p
ICtlziikil&!c OWl-reo Ekkor barmely A C X halmazhoz Ictezik olyan
A E 11(G) , hogy A C ii .;, "' (A) = "(A ) .
Biz o n y fl ~ 5

Megj egyzes
Ha az elobbi tctelben szerep l6 J.l mcrtek O'-vegcs (pI. jl O'- veges) , akkor
az ott kapott A halmazrol az is felteheto, hogy

,.(8) = 0

(A az A halmaz tin . mirAdii f Cde5C. ) Val6ban, ha J.l(A) < +00 , akkor

a sz6ban fo rgo B halmazra p(B) < + 00 t.eijesii l, ezert

amibOl p( B ) == 0 mar kovetkezik .

Ha viszont
J.l(A) == +00 , akkor legyen
X = Lr'=o X..
a
O'-vegesseg definici6jaban szerepl o relbontasa X- nek paronkenL diszjunkt, veges mcrtckii halmazokra . Innen egytittal A-ra is kapunk egy
A = U:O=o An (An := A n X .. ) relbontast , amelyre iJ(A .. ) < + 00
(n E N) . Alkalmazzuk minden A.. -re a " veges" esetbe n mar bebizonyitott a llitast, ekko r olyan A.. E 0(9) hal mazoka L kapunk , amelyekte
An CAn' J.l"(An) == I,(A .. ) (n E N ) igaz. Legyen A :== U:O=o A.. ,
ekkor
A C A, "(A) = + 00 = "'(A) .
Ha 0 3 B e

]':I{:\H'I,iJr IIzt IlIullltjuk lIIeg , hogy minden ~ > 0 szamhoz lCt.ezik olyan
A. 1I j) II r,IIIIII1"lIlUclyrc A C A. Cs p(A.):S p(A)+~ . Ha ui. p (A) == +00,
r\kkor rl'l. Ar
X vrl.lasz las nyilv ~il1 rnegfelel6. Kiil6nben pedig a p . defin iciOJII .lI mU !'t\y II lknlr rHlH /J" E 9
(II E N ) sorozattal A C U:O=o B .. Cs

'2

(113 B C iiIA) .

A \ A es

8 .. := B

n An

00

B=

U B.,
n=O

igy /1(JJ n ) == 0

(n E N) , akkot

00

B. C

U Am C A. I A.

A. I

m =O

(fl E N ) , azaz p(B) = 0 .

'3

(n E N ) ,

. A kov~tkez~, tet~lbc,n a tclj~csseg kerdesevel foglalkozun k. Mcgmutatjuk , hogy

n~.II~~lcn m~rt~k tcljCII8C tcheto", aza.z kit.crjesztheta tcljes mertekke. SOt ezek
kozott a klt.erJC!lztesek kOzoU van egy un . legnukebb .

'

Az
0 c n
tartalmazas es a
jJ
mertek teljessege, valamint a
",(A) = {I(A) (A E 0) egyenl8seg lrivialisan teljesiil.
Legyen most (X ', 0 ', ",') a tetelben szereplo teljes mertekter , A U N E ~
( A E 0 , NcB E 0 , AnN =
pCB) = 0) . Mivel A,8 EO, ezert A , BE 0
i/J igM, ill. p' (8) = 0 . A p' mertek teljes, ezert N E
p' (N) = 0 . Innen
AU N E 0' , azaz nco'

e,

2.5.2. Tetel

T~ts~al~gC8 . (X',O, ~) . mertekter eseten egyertelmuen Jetezik o lyan

0: es

es

(X, 0 , p) telJC8 mertekter , amely rendelkezik a Kovetkeza t u)ajdonsagok.

kal :

i) jJ kiterjesztese p-nek ;
ii) ha (
, olyan teljes mertekter, hogy p' kiterjesztese p-nek,
X' , ' , p)
akkor p kiterjesztese jJ-nak is.

ad6dik.

A tetelben jelzctt egyertelmiiseg a.z eddigiekbOl mar ny ilvan kovetkezik .

Megjegyzesek
1 Az elabbi t.etelben 8zerepla jJ mertekct X,0, jJ) mertekteret) a Jl
mertek X, O, p) mertekter) tdjeul teteUnelnevezziik .
2 Da (X , 0, p) teljcs , akkor (X,
jJ) nyilvan megegyezik (X , 0, p)-val

Bizo nyitas

n,

Legyen

fi ,=

{AUN E 1'(X) , A EO,N C BE O,"(B)=O ) ,

ill.

Mutassuk meg cl6szor is, bogy {I "j61 definialt", aza.z, ha

A U N = AI UN I

(A,A I E O,N C B,N I C BI , B , B l E O,p(B) =p(BJ) = 0) ,

Ilkk~r I.(A) = p(AI) . Ui. A C AI UBI , ezert peA) < P(AI) ,ill. hasonl6an
knpJuk , bogy p (AJ):s p(A) .
-

(Id. 2.5.2. Tetel bizonyitisa:) .

3 Legyen (X ,O,p) mertekter , p 17-veges, po. a JJ a ltal generalt
kiilaO mert.ek (Id . 2.4.l. Tetel bizonyitasa) , (X , fi , p) pedig a po . b61 a
Caratheodory-tetelben kapott merlekter. Ekkor (X , fi ,p) a.z (X , O, J.I)
teljesse t.etele. Val6ban , mivel p teljes (Jd. a 2.5.1. Definici6 utan tett
2~ megjegyzest) es p nyilvan a p kiterjesztese, ezert elegenda belatni ,
hogy fi = n . SOt , az n ertelmezese (Id. 2.5.2. Tetel bizonyitasa) miatt
trivialisan fenml.ll6 n C fi rehici6 alapjan csupan azt kell megmutatni,
hogy fi en. Legyen ehbez A E fi , ekkor (Id . merheta Cedes) van olyan
A E O , amelyre

. A C A , " ' (A) = ileA) = ileA) = " (A)

~ A~ 0 definici6j aban _nyilvan feltebcta, hogy AnN = e . Belatj uk, ho~

n 17-~lgc?ra. ~z X E 0 tartalmazas nyilvanval6, ugyanfgy a.z is, hogy 0
Illcgszaml~lhato sok elemevel egyiitt azok egyesiteset is tartalm azza. Da pedig
A U N E n, NCB E 0 , JJ(B) = 0 , ak kor

il(B) = 0

A Jl 17vegessege miatt feltehetO, hogy p(A) < + 00 (ld. a 2.5.1. Tetei

bizonyitasa utan Lett megjegyzest) , ekkor

x I ( A U N) = (X I A) I N = ((X I A) I B) U (((X I A) n B) I N) =

= ((X

I A) I B) UN

" ' (A I A) = ileA I A) = ileA) - ileA) = .(A) - peA) = O.

Alkalmazzuk most a merheta re deat az A \ A halmazra, a.zaz legyen
olyan haJmaz, amely tartalmazza A \ At , JlO(A \ A) = 0 = JJ(C) .
Ekkor

9E0

11 1101

N ,=
"

(03 B C AlA) .

((X IA)nB) I N C (XIA)nBEO

"(( X I A) n B) $ "(B) =0. Tehat X I (AUN)Efi .

44

A= (AIC)u(AnC) .
Mivel A \ CEO, AnccC, p(C)=O , ezert AEn .

4 0 i,assuk be , hogy az elozo megjegyzes nem igaz, h8. elhagyjuk a feltetelek

koziil 8. ''IT-vcges'' kikotest. Legyen ui. X egy kontinuum 8zamossagu
halmaz , 0 az X azon A reszhalmazainak a IT-aigebraja, ameiyekre vagy A vagy X \ A legfeJj cbb megsz;imiaihatO, a.z elobbi esetben
Jl(A) := az A elemeinek szama, az ut6bbiban pedig p(A) := +00.
Az 1X , 0 ,p ) egy mertckter , p nem IT-veges, de nyilvan teijes, azaz 0 = 0 Konnyu meggyozodni arr61, hogy p O(A) = +00 , ha A
nem veges, kiilonben ped ig pO(A ) az A ele meinek szamaval egyenlo
(A E P(X ,,,,,,,, il = P(X) "i'i .
5 0 113 X:f. 0, 9 egy X-beli gyara , ji. kvazimertek 9-n, pO a ji. altai
a 2.4. 1. Tete! bizonyitasaban indukalt kiilsO mertek , a Jl mertek pedig
a Jlo Caratheodory-fele kiterjesztese (ld. 2.4.2. Tetel), akkor nem nehez
megmutatni a kovetkezot: a Jl es a p O(!l)-re val6 lesziikitese ciltal

indukalt kiils5 mertek megegyezik Jl o-gal. lnnen az is egyszeriien adOdik ,

hogy ha ji. IT-veges, akkor a Caratheodory-tet.e lben (2.4.2. Tetel) kapott
(X , O, Jl) mertekter nem mas, mint az (X,O(9) , Plo(C teljesse tetele.
(JlIO{C) a p lesziikitese O(9)-re.)
G" Kiindulva valamely X:f. 0 hal maz eseten egy, a P(X)-en ertelmezett
o kiils5 mertekbOl , a 2.4.2. T etelbcn kapott Jl mert.ek is indukal egy
JJ
kiils5 merteket (Id . 2.4.1. Tetel bizonyitasa) , icgycn ez pOo . Elegge nyilvanval6, hogy pO :5 pOo . A kovetkczo pelda azt mutatja, hogy ebben
a bccs!es ben a :f. is e!5fordulhat. Legyen ui. X := R , Xo az X legfclj cbb megszamlalhat6 szamossagti reszhalmazainak halmaza, XL pedig
azon A c X halmazoknak a rendszcre, amelyek nem megszamlalhat6an
vegtclen halmazok, de egy alkalmas korlat05 I C X intervallummal A \ 1
Icgfcljcbb megszamlalhat.6. Ha
(A E X , )

p(A)

,= {

(A=0)
(A E P(X

I (A" 0)

kiils5 mertek nyiivan regularis.

8

Valamely (X, fl, Ji) merlekt.er eseten legyen

p(A , 8)

,= pA I 8) U ( 8 I A))

Megmutathat6, hogy ha 0 jeloli az 0 veges mert.ek ii elemeinek

halmazal akkor 0 az elObbi p-val (azt 0 x 0 -ra lesziikitve) egy
teljes fel~etrikus ter. Ha a sz6ban forgo mertekter egy X -beli 9 gyii run
erteimezett kvazimertek segitsegevel a 2.4 .1. Tetelnek megfelelo mOdon
jolt Jetre, akkor barmeiy veges mertekii A E O(g) halmazhoz es minden
t > 0 szamhoz megad hat6 olyan 8 E 9 , hogy p(A,8) < t . Az
50 megjegyzest figyelembe veve ui.
~

p(A ) = ;nf{I>(A.) , A. E 9 (n EN) , A C

A.) .
n=O
n=O
Ezerl tctsz51eges 0 < 6hoz van olyan An E 9
(n E N ) sorozat,
amellyel A C U::'=o An es (egy alkalmas N E N mcllett)
~

p(A.) < p(A) +;,

n=O

I (X, U Xd)

es

+00 .

7 0 Az clozo mcgjegyzesre utalva a pO kiils5 mert.eket regu fdrimak nevezziik ,

hi!. 1,0 = pOo . Az cddigick szerint t.ehat azt mondhatjuk , bogy egy gyiiriin
crtc lrnczctt kvazimerlek altai indukait kiiis5 mertek regularis. Peldaul
llllrmcly X :f. " mcl ldt a

8 E 9 , "(A I 8) $ "(

00

A.) $

n = N+1
~

"(8 I A) $

"(A.) d

n = N+1
00

"(U A. )- "(A) $ L"(A.)-"(A) < ; .

n=O

Tehat p(A , 8) < 2 6 , azaz adott t > 0 mellett 6 := t/2-t valasztva a

kivant becslesl kapj uk .
go A So megjegyzest is szem elott tartva az Olvas6ra bizzuk annak a bizonyitasat, hogy ha (X , fl , ji) az (X , 0(9),},) mertekt.er teljesse tetele,
akkor a SOball n A E 0(9r helyett A E O is irhat6.
47

'6

p(A.) < ;

n =N+ L

00

ak!wr I' nyilvan kiils5 mertek , A E 0 akkor

csak akkor igaz , ha
A \'agy X \ A legfeljebb megszamlalhatO reszh almaza X -nek. Tovabba
fovid szamolas utan az adOdik , hogy pOO(A) = 0 , ha P(X) =" A
lcgrcljebb megszamialhat6 , de minden mas A E P(X) halmaz eseten
J,OO ( A ) =

igaz. Legyen 8 := Lt"=o An , ekkor

(A E X ,)
(A E (P(X)

(A,8 E fI) .

2.6. A Lebesgue-mertek

2.6.1. Htel
0, = OCT) = O(C) = O(X:) .

Legycn

8.

tova.bbiakban

:5 PEN

X := R", 0,. := O(V) .

ElI1 lc~cztetunk ra, hogy egy uttal 0,. = O(V) is igaz (ld. 2.3.). Ha JJ jeioli az
IP n c~telmc~ctt Le~esgue-r~le.kv;izimetteket, akkor (Id . 2.4.2. Tetel, 2.4. 3. Tetel)
/, egycrtelmuen l.erJesztheto lei OrIe, legyen ez a kiterjesztes PI"

Bizonyftils
Mivel 1:. C C C n(c) ezert n(1:.) c n(c) . Tovabbli minden A E C
hal mazhoz van olyan An E 1:.' (n E N) sorozat , hogy A = U::':o An (ilyen pI.

halmazsorozat) . Innen togton ad.6dik az A E 0(1:.) , azaz az

tartalmazas. Ez'lel belattuk, hogy n(c) = O(IC) ,

2.6.1. Definki6
Az Op halmaz elemeit RP-beli Bord-flalmazomak (vagy Borel-mirAda
halmazo!na~), JJ,. t (Ldc&gve-) Bord-mirW:nek nevezzuk . Egy A E OJ'
halmaz eseten pp(A) az A un . Ldc$uc-merW:e.

O{C) C 0(1:.)

A nyilt es a 'lart halmazok j61 ismert kapcsolata miatt tets'lo~eges A ~ 7

halmaz eset.en R' \ A E C , tehat A E O(C) . Ezert 0(7) C O(C) , Ill. hasonloan :
O(C) C OCT) , igy OCT) = O(C) .

A'lt kell mar csupan belatnunk, hogy

OCT) = 0, .

Megjegyzesek
1" lI a "'" Y E OJ' akkor {A E P(Y) : A E np} is u-algebra (az 0,.
nyoma V-ban , Id . 1.1.), a PI' erre valo leszukit.ese az ny halmazon
crlclmezett (Lebesgue-) Borel-mertek".
I

2" n.armely korlatoe A E Op halmazra pp(A) < +00 . A korlal.ossag miatl

Ul. van olyan IE JP intervallum, amelyre A C I I ezert

,lA<gyen
_
1
(n E N) (az
e hh e'l [b)
a , E .~' , a n := a- n+l
koordinatajaban elvegezve a kivonast) , ekkor
~

" E R ' vektor minden

0_

[.,b) = n(,. , b) ,= n{.ER' ".<.<b}

n=O

n:O

miatt [a, b) E n(T) , azaz P' C n(T) . Innen marls adOdik, hogy 0, C O(T) .

A forditott iranyu tartalmazasho'l tekintsiink egy (a , b) (a , b E R',a < b)

nyilt intervaJiumot es legyen an := a + n ~ 1 (n E N) . Mivel a < b , ezert egy
alkalma.s N E N indeJtSzel
, A .Bor~l~halmazo.kj~bb megismerese celjaool azok egyCajta topologikusjelleml.C8et vlzsgaljuk a tovabblakban. Ennek erdekeben vezessiik be az alabbijeloltSseket:

,= {A E P(R') , A nyilt} ,

i)

ii)

C := {A E P(R') : A zcirt} ;

iii)

IC := {A E P(R') : A kompakt} .

("b) =

U [,.,b) ,
n=N

amibOl (a,b) E 0, kOvetkezik . Ismert tovabba, hogy barmely A E T halmaz

eloallithatO
n:<O

(Az itt 8zereplo topol6giai Cogalmakat pI. az R' tiren bevezetett 11 ,11 euklid(.'tlzi norma ert.elmeben alkalmazzuk .)

alakban valamilyen In C R' (n E N) nyilt intervallumokkal , ezert az elobbieket

is figyelembe veve A E 0, adOdik . Ez eppen azt jelenti, hogy OCT) C 0, .

48

49

Megjegyzese k
I" Alkalrnazzuk a 2."1 .1. Tetcl bizonyitasaban mondottakat p,-re. Mivel
11." nyilvnl1 cloallithato megszaml.ilhato sok IP-beli halmaz egyesitesekcnL , C"lcrL minden A E P(Rp) esewn LA:f:. 0 . Kovetkezeskeppen a
I.ebesgue-felc P kvazimertek altai generalt Jl" klils8 mertekre

,. (A) = inr( ~>(A.)' A. E I' (n E N), A C

,,=0

U A.) .

,,=0

lI a teh<it A E OI" akkor p (A) = pp(A) miatt az A halmaz (Lebesgue-)

llorcl-mertike az A-t lefedo, legfcljebb megsza.mlalhat6 sok R P-beli elerni halmaz mertekOsszegeinek az alsO hatara. Thdjuk (Id . 1.3.1. Tetel),
hogy minden e1emi halmaz veges sok intervallum egyesitese, ezert az elobbickben "e1emi halmaz" helyett "intervallum"-ot is irhatunk. igy pI. ha
II p(A) < +00 , ak kor barmely : > 0 mellett egy alkalmas In (n E N )
inlervallumrendszerrel A C U~=O In es L:~=o p(In) < pp(A) + (; .
2" Konnyii. bellitni , hogy barmely R P- beli , legfeljebb megszamlalhat6 A
hal maz ra A E np es ,",peA) = 0 igaz . Ha ui. A = fa} egyelemii , akkor
A E C miatt (Id. 2.6.1. Tetel) A E np es
I

A C [a- - - , a + - - ) E l l'
n+1
n+ l

30

-1 "

(n E N ) ,

azaz pp(A):5 21'11 - 1' . Innen egy reszt pp(A) = 0, masn!:szt PI' q-additivitasa alapja.n ugyanez minden legfeJjebb megszamlalhat6 A halmazra
is ad6dik .
A z I " megjcgyzes szerint tehat egy A E np hal maz pontosan akkor
IIp-lIulia-mertekli , ha minden : > 0 szamhoz megadhat6 R P-beli intervall umoknak egy olyan In (n E N) sorozata, hogy A C U::'=o In Cs
E~=o 1-'(1.. ) < :.
Megmutatjuk , hogy tetszoleges a , 6 E RP, a < b eseten

A (Lebesgue-) Borel-mertekck nehany fontos tul ~jd~ns~gat t~ rgya~juk a tovabbiakban . Ehhez szliksegiink lesz nehliny altalanos ervenyu meg]egyzesre .
"Tegyiik fel, hogy adottak az (Xi,e,) (i = 1,2) merheta terek. Va~amelY
f : X i ___ X 2 lekepezest mirhelO'nek e l , 92)-merhewnek) mondunk , ha bar me~y
BE 9"l halmaz / altai letesitett rl[BJ 8skepe 9 1-ben van. Nem nehez
rnegmutatni , hogy igaz a

2.6.1. Lemma
lI a X C 'P(X"l) ISs e 2 = O(X) , akkor az /
abban az esetben igaz, ha

r'IAjEa,

A" := I. x ...

I~ _ I

la ,a + - -) x
n+ I

so

It+1

..

x II' E np (n E N)

(A E X) .

Ui. a sziiksegesseg nyilvlinvalo, az eJegsegesseg igazolasahoz pedig teki nl.siik

az alabbi halmazt :
n {A EP (X,) , r'IAj Ead .

,=

Konnyen beiathatO, hogy

0 egy Xrbeli a -algebra. Mivel

X en , ezert

9 2 en.
N ldaul , ha N 3 p,q ~ 1

f (Op,Of)-merheta. Ui. a

es

f : R P -- R t egy folytonos fii~ven: ,. a~ kor

2.6. 1. Tetel alap~an elegendo az f merhetosegenek

dcfinic i6jaban R '- beli nyilt halmazokra SZofltkoznu nk .

Ua (X 3,93) is merheta ter, f : XI -- X2 , g : X2 - X3 pedig merheto
lckepezesek, akkor ago f : X I - X3 leke pezes is merheto.
Legyen az el5bbi (Xi,S,) (i = 1, 2) merheto terek melleU
e. -en. Ekkor barmely f : XI -- X 2 merhetalekepezes esete n az
flv,j(A)

(((I ,6J := {:t E RP : a <:t:5 6},[a , 6] := {:t E R P : a:5:t:5 b}. A negy

Inlcrvallum koziil egyediil (a, bl- rol nem Ia.ttuk meg be, hogy np-beli.
1~ l1l1ck IJ1cggondolasat az Olvas6ra bizzuk .) A mondott egyenlasegekhez
ny.l van clegcnda azt megmutatni , hogy ha az Ij C R (j = l , ... ,p)
iuLcrval1 umok koziillcgalabb az egyik egyelcmu, akkor az I := I I x ... x II'
hahn;u; Op-bcli es Pp(l) = 0 . Val6ban , ha pI. I~ = {a} va1amely
k = 1, ... , 1) mellett , akkor az

merhet8sege pontooan

,= v ,(I -'IA])

(A E

ut.asitlissal ert.elmczett fU ggveny mertek ez-n (a

kl pe).

j",tbcn. lI a a E R p

e, :=np

(i

VI

mertek

= 1, 2, N 3P~

es
f .. (x) := :I:+a
SI

egy mert.ek

a,)

Vizsgaljuk meg a most mondottakat a.z

Xi := RP ,

VI

(x E R p) ,

l)

altai letcsitett

ukkor n'l, III riiggVCIlY (ro ly~o I1 Ol1 lCven) rnc rh c~o, lcgycn p := 1.. lllp] . Mivel III
bijckci661 /;1 = I -II , ezert barmely Iz,y) E II' inter vallumra

f ; ' [lx , y)J = [x -

a ,y - a) ,

azaz

,.([x , y)) = ",([x -

a,y-

a)) = ",([x ,y)) .

k t'
am0S8agu mig 3 teljesae
h8v iles tortenik , nevczetcsclI , az 0, halmaz on lIIuum sz
'k 1'1 . t ' t
_
.
'I
bb E
k eJlenere - hacsak nem 0 oz e reer es
lett n~ s~a~0881 ag~ enne(R
n~~o .; ) nJ~e~olest. fogjuk hasznalni . Eonek fenyeben
a te\Je8/IC tete re 18 a.z
" , rP
yczes8uk be a. kovctkezo definici6\..

2.6 .2. Definfci6

h I a.z elemeit R'-beli Lebesg.e-m erhefo holmazo.l:nak , p,-t

am
0 h
I"
H
(A) '"
Ldesgue-mlrU.l:nek
nevezzuk. Egy A E ,
a maz ese en r'
A un . Lebesgue-mlrtike.

A z 0 .I'

~:7. ~eh a~

azt is jelenti, hogy apes a Pp mertek az IP gy u.ru.l)~gyezik .

Vill1.0nl /J p u-veges is, ezert (Id . 2.4.3. Tetel) az emlitett ket mertek egyenl5, azaz

", = f .iJo,] .
Az I. lekepezCs (geometriai interpretaci6ban) egy eltohis, ezert az el6bbi egyenl5IICg Illapjan azt mondhatjuk, bogy a Pp (Lebesgue-) Borel-mertek eUol/bintJarians.
lI asonloan lathato be, hogy ha g( z) := - z (z E R p) , akkot g[pp] = Pp ,
0."0. .,, Jl p liikro:esintJarian s is.

Megjegyzesek

A 2 5 1 Tetel bizonyitasa. utan tett altalanoservenyu megjegyzest a ~eb~gu~

. . .
'
t ka ' uk hogy barmeiy Lebesgue- merhet o
mcrtekre alkalmazva egyrC!zt az )PJ Bo' I . h t ~ ("fedO-") halmaz amely re
halmazhoz ICtezik olyan A E O(Ip
re -mer eo
'

AC

es

",(A ) = ",(A) , ",(A \ A) = o.

.
. , . )
k Iyan A' 8 E 0(1' ) halmazok,
M ' , t (ld a 2 5 2 T etel blzonYltasat vanna 0 ,
ho7;e:,(B) '= 0 . ~ ~gy alkalmas _NCB. AnN = 0 reszhalmazzal A = Au N.
Te hat az

A E O(I')

haimazra A C A

1" Az elobbiekben vizsgalt eltola. es tli krozesinvariancian tul a Pp mertek

sokkal altahinosabb invariancia-tulajdonsagokkal is rendelkezik. Megmu-

tathato pl. , hogy ha T : RP ...... R P egy kalcsan08en egyertelmii line;iris lekepezes (ami lehat azonosithato egy nem szingularis R pxP-beliugyancsak T-vel jelolt - matrixszal), akkor barmely A E 0.1' eseten
T[AI E 0.1' es
" ,(T[AJ) = [d.,
",(A ).

2" RCszben a1. 1 "_ ben mondottak kovetkezmenyekent lathatO be, hogy ha

U : R P ...... R P egy ortogoll!ilis transzformacio, E : RP ...... R P ped ig

egy eltolas , akkor az U 0 E operatorral (" mozgat3.ssal") szemben a Pp
mertek invarians, azaz barmely A E 0.1' halm azra (U 0 E)[A] E np es

",( U 0 E)[A])

",(A) = ",(A ),

", (A \

A) = o.

A kovetkezo tetelekben a Lebesgue-mertek " topoiogikus" jellemzeset adjuk

meg. Vezessuk be ennek erdekeben az ahibbi jelo!est: valamely A C R' halrnazra
legyen

" , (A ) ,= , up(",(8) , 8 E C, 8 C A) .
" 8 E .c"-t
A " BEC" feltete! helyett a p.(A) de6niciojaban nyugodtan lehet
is Imi , azaz

" , (A) = .up(" ,(8) , 8 E K: , 8 C A} .

Ugyanis barmeiy B E C eseten a kompakt

=",(A) .

3" Az 1" (es igy a 2") hattereben a kovetkezo aIHta.s huz6dik meg:
legyen 0 - X C R P egy nyilt halmaz, ~ : X ...... R ' pedig egy folytonosan differencialhat6 ("si ma") iekepezes . Ekkor tetszolegesen valasztott
S'l, 3 A C X halmazra t)(AJ E S'lp . Specialisan , egy R '-beli szakaszonkent sima garbe Lebesgue-merheto (es a p,-merteke nulla).
Alk1l1mazzuk most a Caratbeodory-tetelt (2.4 .2. T etel) a Lebesgue-fele kvazllIlcrtck altai indukalt kiilsO mertekre. Az igy kapott (R p, n"pp) mertekter
IH~ ln mi.'! (ld . a 2.5.2. T etel bizonyitasa utan tett 3". 5" megjegyzeseket) , mint az
( RI', Op . JI,) tcljesse tetcle. Megmu tathat6, bogy a teljesse tetel80nin tenyleges

52

es

halmazokkal Kn n B
(Id . 2.1.2 . T etel)

(n E N) is kompakt , Kn nBc K n+l n B

(0 E N) es

p, (8) = limp.,(Kn n B) .

I '
h gy ha ". jelenti a Lebesgue-fele kvlizimertek altai induklilt klil~
Vlagos, 0
r
b'
I AC R P BEC BCA es
mertekct (ld . 2.4 .1. Tetel bizonyitasa) , akkor arme y
,
,
An E IP 1n E N) , A c U::'=o An eseten
~

",(8) ~ ~ " ,(A.) .

n=O

53

Inncn roglon ad6dik a

".(A) $ ",(A) .

p,.

s:

p,'

egyerrlotlenseg. " a

A E Op , akkor tehat

2.6.3. Htel
Legyen A C RP . Ekkor

Az cmlitett t.opologikus jellcmzest eloszor a p,' kiilsO mertekre bizonyitjuk

be, nevczetescn igaz a

i) A E Op eseten p,.(A) = J.'(A) = p,p(A) ;

ii) P,o (A ) = p, (A) < +00 mellett A E flp .

2.6.2. H tel
Bizonyft as

Barmely A C R P halmazra

i) Tegyiik rei elOszor, hogy az A halmaz korlatos. Ekkor nyilvan megadhat6

olyan BE IP intervallum , amely A-t a belsejeben (BO) tarlalmazza: A C BO .
fgy az e!ozo tete! miall

"'(A) = inf{p,(B) , B E T , A C B) .

",(B' \ A) = "'(B' \ A) = inf{",(O) , 0 E T , B' \ A c 0) =

Bizonyftas

= inf{J.'p(D): DEY , DC 8 , BO\A C D} = inf{p,p(8\ P ) :PE C, P C A}.

Mivei barmeiy BET (C Op ), A C B mellett a p,' monotonitasa miatt

I,'(A) J.' (B) = J.'p(B) ,ezert

Az utolsO egyenloseghez eleg annyit megjegyezniink, hogy DE T , BO\ A C D,

D C 8 eseten P: = BO \ D E C es PeA , ill . Q E C, Q C A melletl a.z is
igaz, hogy D := 8 \ Q E T , 8 \ A CD. (A B halmazr61 nyilvan felteheto,
hogy A es a 8 \ BO halmazok tavolsaga pozitiv.)

s:

" ' (A) $ inf{",(B) , B E T , A C B) .

A fent iekbol tehat azt kapj uk , hogy

II ll LclHit 11( A ) = +00 , akkor a kivant egyenlo5seg nyilvan igaz ezert felteheto
!logy II'(A) < +00 . Legyen t > 0 , ekkor egy alkalmas I" 'E IP (n E N )
sorozaual A C U;:"=o 1" es

",(B' \ A) = ",(B') - p,(A) = inf{",(B') - " , (P ) , P E e, PeA) =

= ",(B' ) - ' "p{" ,(P) , p E C, p e A) = ",(B') - ".(A) ,

L:>,(/.) < " '(A) +< .

.. =0

,lzaz p,(A)
LCgYCIl _Hlost lIlill dcn n E N indexre i.. olyan_nyi;t intervallum , hogy In C
B := LC'=0 I.. , akkor B E T , A C B es

ttl 11,,(1,,) < " I.(ltl ) + c 2- .. - 1 .

"a.

i ..

= J.'p(A) = J.' o(A) .

Ha A nem korlatos, akkor R P-t felbontva megszamlalhat6 sok, paronkent

diszj unkt IP-beli B" (II E N ) halmaz egyesitesere, egyuttal A-t is felbontottuk
'
00

00

" ,(8) $

.,.,..

.. =0

> 0 tctszolegcs volt , ezert a tetelbcn mondotl egyenlo5seg val6ban igaz.

A rcntiekbcn oevezetett 11 o " bcJsO" mcrtck Cs a 1'0 kii lsO merlek segitsegevel
1ll000 t rnar a kOVdkczokcPPCll lchd jcllcmczn i a Lebesgue--mcrhdOseget.

..=0

al ;lkban, ahol minden An E flp halmaz korlatos es A" n Am = 0 (II, m E N ,

/I of m)
Az eloz5ek szerint lehat p,.(A .. ) = P,p(An) (n E N ) , igy minden
li E N mellelt
00

".(A ) =

..

;=0

;=0

,'.(UA;) ~ ".(U A;) = ",(U A;) = LP,(A;) ,

;=0

5'

00

A = UA nBnd UA.

L:>,(i.)< p'(A ) + 2 ,.
.. =0

Mivcl

..

55

I\mib6J
~

I, (A) ~

I>,(A,) = ",(A)
; =0

ill kovetkezik. Mivel a p.(A) ::; pp(A) egyenlotlenseg nyilvanval6an teljesiil , ezert
I., (A) = ",(A) .
ii) Legyen most A C R P olyan halmaz , amelyre

",(A)

= "'(A ) < += .

Ekkor minden ! > 0 szamhoz megad ha.t6k olyan PEe es BET halmazok
Dlllclyekre PeA C B , IJp(B\P) < teljesiil. Ha tehat D c RP , p( D) < + 00'
'
"kkor

"'(Dn~+~~IA)5~(Dn~+~(DI~5

amibc51 PI(K)

1:-

adOdna. Ugyanakkor

U ,E[O,I}nQ(Y

+ K)

[0 , 2) ,

""""

", (y+K ) =

IIE[O, I )nQ

",(K) 5 ",([0,2) = 2,

IIE(O,!)nQ

ami pedig aak PI(K) = 0 eseten lenne Jehetseges. Teha.t K va16ban nem Borel-merhetO. Innen ma.. nem nehez megmutatni , hogy
K ~ Ot
Ehhez annyit kell aak eszrevenni, hogy K E OJ eseten
alkalmas A , B (PI ( B) = 0) Borel-merheto halmazokkal valamilyen
N C B , A nN = 0 mellett K = AUN,pJ(K) = PI(A) . Tovabbaminden y val68szamra y+K =(y+A) U( y+N) is y+N c y+B . Mivel
mind y+A , mind pedig y+B Borel-merheto is PI(y+B) = PI(B) = 0,
erert y+ K E 0 1 es

5 "'(Dn 8) +~(DI 8) +"'(D I P)-"'(DI 8 ) 5 "'(D)+ <,

ui . D \ P = (D\ B) U (B \ P ) n D) . lnnen azt kapjuk , hogy

"'(D IP) 5 "'(DI 8)+"'(81 P) <"'(DI8)+<,

I\ZI1Z

(.)
Mi vel > 0 tetszoleges volt, ezert (.)
A I/o -merheto. Ezert A E 01"

= O-ra is igaz, ami azt jelenti, hogy

Megjegyzesek
10 (~el~a nem merheta halmazra.) Megmutatjuk , hogy 0 1 1:- peR ) . Legyen
UI. ~ct ,z , Y E R szam. "ekvivalens", ha z - Y ra.cionalis (z _ y E Q).
Az Igy ertelmezett (nYllvan) ekvivalencia-relaci6 alapjan R felboml ik
paro~k~n,t diszj~nkt A:= z + Q (z E R) alaku ekvivalencia-osztalyok
e~Ye:' l tese r~. MI:el z - [zJ E A n [0, 1) ({z] jelenti az z szam egeszresz~t), ezert mmden ekvivalencia-osztaly tartalmaz [0, l)-beli elemet .
A klv.i.l~ztasi axi6ma alapjan tehat van olyan K C [0 , I) halmaz,
ameJy mmden ekvivaiencia-oszt.i.lyb61 pontosan egy elemet tartalmaz es
mas elemei nincsenek, Kennyen belathatO (a bizonyitast az OlvasOra bizzuk) , hogy az y + K (y E Q) halmazok paronkent diszjunktak es
R = UIIEQ(y + K) . Lassuk most be, hogy K nem Borel-merheta . Ha
ui . az lenne , akkor a IJI mertek eJtol.is-invarianciaja miatt

+= = ",(R) =

I>,(Y+ K) = L ",(K) ,
,E Q

,EQ

56

Innen tehat a bizonyitas ugyanugy folytathato , mint az elobb.

A most mondottak alapjan az Olva.s6ra bizzuk annak belatasat , hogy
tetszoleges A E 0 1 , pl(A) > 0 eseten van olyan B e A , amelyre
B ~ 0 1 teljesiil.
2 A 2.6.3. Tetel ii) resze nem igaz, ha po(A) = p(A) = +00. Valoban , ha
pI. K az elobbi megjegyzesben 8zereplo nem Ol - beli halmaz , akkor az
A: = K U[2, +(0) halmazra nyilvan igaz az elabbi IJ.(A) = ~O (A ) = +00
feltete lezes, de A 0 1 , kiilonben K = A\[2 , + (0) is Lebesgue-merheta
lenne .
0
3 Legyen A E Op egy korlatos halmaz. Ekkor a 2.6.3 . Tetel szerint minden
o < n E N mellett van olyan Kn E K. halmaz, hogy Kn C A es
pp(A \ Kn } < lin . Az An := Uj=1K j (0 < n E N) halmazok nyilvan
valamennyien Op-beli kompakt halmazok, An C An+1 C A is
~

n, 3 8 ,= A I

U A, C A I A" C A I K"
,b:: 1

miatt pp(8) <

lin

(0 < n E N) . Tehat pp(B)

= 0 , igyaz

eloallitast kaptuk kompakt halmazoknak egy monoton novekeda (An)

sorozata es egy O-mertiku B halmaz segit.segevel. Kennyu meggondolni ,
bogy ugyanez a konkluzi6 az A-ra tett korlatossagi feltetel nelkiil is igaz.
57

1~ lIn c k ~clti. l d8{,t is az Olvasc)ra hagyjuk, mint ahogy a fCll tickkd anal6g
m6don Igazolhat6 k i:ive ~kczo allitasel is: barmely A E 0
halmazhoz
ICtezik nyilt halmazo knak egy olyan monoton fogy6 (en) ~rozata (tehat
e" :> C"+I (n E N Cs egy olyan DE Op , I-lp(D) = 0 halmaz, hogy

( il a jJp(A)

< +00, akkor jJp(Cn ) < +00 is felteheto minden

N 3 n- rc.)

Ebbcn a pont ban targyaljuk meg roviden a Lebesgue-S tieltjes-merteket (Id.

2.:'1 .) . Legyc~1 chhez I : R P ....... R a 2.4.-ben szerepl5 felteteleknek e1eget tevo
fl~~g.:cn~ , !'~ a I-nek megfelelo kvlizimertek, I-l~ ped ig a {J~ altai generalt

kul.'iO mcrtek (Id . a 2.4. 1. Tetel bizonyitasa)

(2.4 .2. 'retd) .

Ez mas sz6val azt jelenti, hogy - szemben a Lebesgue-mertekekkel - az 1!'Icmu halmazok Lebesgue- Stieltjes-merteke lehel O-t61 kiiionoozo is. Egy a E R

I..'scten ez a.z {a} ha imazra pontosan akkor igaz , ha a ell fiiggvenynek a-ban
tlzakadMa van. Tehat 1'4' ( {a}) = 0 akkor es csak akkor teljesiil, ha ell folytonos
a-ban.
Hasonl6an szamithat6k a vegtelen inte[vallumok Lebesgue-Stieltjes- mertekei.

es alkalmazzuk a Carathoodory-telelt

Legyen most iII" : R __ R egy tetsz61eges mo noton novekedo fiiggveny

"'(x)

2.6.3. Definfci6
A I-l:;'-merheto RP- heli halmazok 0", rendszeret Lebesgue- Shelt_
jes-mirheto halmazoknak nevezziik . Egy A E O~ halmaz escten
JJ~(A ) := 1-l;(A) az A halmaz Lebesgue- Stieftjes-mirW:e.
A IJ.., egy u-veges teljes mertek. Ny ilvanval6, hogy Op C O~ . A

I(XI , ... , Xp

):=

,
II

,= " (x -

0)

(x E R) .

Nem nehez megmutatni (mindezt az Olvasara bizzuk) , hogy 41 monoton novo,

minden pontban balral folytonos es 4I(x + 0) = 1II (x + 0) (x E R) . A 1''1' := ~'"
megallapodassal tehat minden 111 : R __ R monoton novekedo fiiggveny eseten
crtelmezhet6 a 111 altai generalt Lebesgue-Stieltjes-mertek.
Az el6bbi egyenl5segek a kovetkezokeppen m6dosulnak: cr E R melieU

",({.j) = " (a + 0) - .. (. - 0),

X;

;=1

ill. tetsz61eges cr , PE R , a

< fj eseten

CH<'tbclI 0 <1> = Op , IJ", = jJp .

Lcgycil P = I (azaz ekkor 41: R -.. R egy monoton novo, m inden pontban
Im lro] folytonos fiiggveny) . Tetsz51eges a E R mellett {a} E 04> es

",(I.,P)) = " (P - 0) - " (a - 0) ,

1'", ( (oj) = ",:n".(I.,. + I/n)) = I;,:" (.. (. + I/n) - .. (.)) = .. (. + 0) _ "(.) .

Inne n barmcly

fr ,

fj E R , a

< fj eseten az aLibbi osszefiiggeseket kapjuk :

",(I.,PI) = " (P + 0) - "(a - 0) .

58

es

59

2.7. Szorzatterek

2.7.2. Lemma

Az ahibbiakban roviden vazoljuk a mertekterek szor zataval kapcsolat08 egy ik

tchct.seges feIepitesi eljarast . A 3.8. pontban utan az integral-fogalom segitsegevcl
cgy masik , ~ kon8tru"tiv n mOdszert mulatun" be a szorzatterek e!oallitasara.

Legyenek adottak az (X"O; , p;) (i = 1, 2) tetszoleges mertekterek es a

" tobbdimenziOs" Borel- Lebesgue-merlek (Id. 2.2., ill. 2.6 .) mintajara probaljunk
meg merleket definiilni az Xl x Xl Oescartes-szorzat egy alkalmas IT-a1gebrajan,
min dezeket valahogyan u 0\ . O2 v -algebrakbOJ es a Jl.l . }J, mertekekbOl
rclCpitve.

Legyen (X , O, p) egy merlekte r, n E N , a o, ... , a~ E (0 , + 00)

Ao, ... , An E n. Tegyiik fel , hogy valamely a,P> 0 szamokkaJ

"

P~ I: .' XA.(Z)~.

es

(zEX)

;=0

teljesiil. Ekkor

"

pp(X) ~ I:., . p(A,) ~ . p(X) .

; =0

Mik legyenek az X I x X 2 mel heta reszhalmazai? Az emlitett Borel- Lebes.

gue-anal6giara gondolva az elegge termeszetesnek tiinik, hogy az A x B (A E 01 1
8 E n,) alaku haJmazok legyenek ilyenek . KCivetkezbskeppen az ezeket a halmazokilt tartalmaz6 legszukebb q-a1gebran pr6b8ljunk p " 1-1,-001 kiindulva mertiket
dcfinialni.
Lcgyen tehat
M := {A x B E P(X, x X,) : A E 0 1, B E 02}

Bizonyft as
Nyilvan felteheto, hogy A; - 0 (i = 0, ... , n) . 8a p(X) = +00 , akkor van
olyan i = 0, ... , n index, hogy peA;) = + 00 . Kiilonben ui . az A := U'=oA; E ,n
Italmazra peA) < + 00 , azaz A", X teljesiil. Vihigos, hogy z E X \ A eselen
L~=o O J' XA ,( X) = 0, ami ellentmond a felteteleknek. Ekkor tehat

Cs Ol 0, := OeM) (Id . 1. 1.). Mi legyen vajon a mertek ezen a q-a lgebfAn ? Az M halmaz e1emein megint csak kezenfekvonek tunik , hogy az A x B
(A E 0" B E ( 2 ) ha1maz merteke legyen
p,(A) p,(8) .
(EmICkeztetiink arra a megalla podasunkra, m iszerint O (+00) := (+00) 0 := 0 .)

p. p(X)

"
= I:
',. ptA,) =.p(X) = +00 .
i=O

A tovabbiakban ezert feltehetjiik, hogy p veges, azaz p(X) < + 00.

A teljes indukd6 m6dszeret kov'etve eloszor isjegyezziik meg, hogy a kivant becsles
n = O- ra t rivialis. Ekkor ti . a feltetelek miatt Ao = X, P :5 00 :5 a , igy

2.7.1. Lem ma
M egy X-beli felgyuru .
A fclgy uru axi6mai (Id . 1.3.1. Oefinici6) alapjoin a fenti Lillitas szinte nyilvanv1\16, a fesz lctek meggondollisat az Olvas6ra hagyjuk.
A 2. 1. , ill . a 2.4 . pontban targyalt kiterjesztesi eljaras a lkalmazbatOsagahoz
8zt kcll megmutatnunk, hogy az
M 3 A x B ..... PI(A) p,(B)

lekel)C'.tCs q-add itiv . Ehhez sziik.segiink lesz a kovetkezo (az integralelmelet kert-Lebcn rncglehetCiscn cgyszenive vaM) allitasra. A megfogalmazasahoz vezessiik be
f\ kovclkczo jclo lest : valamdy A C X eseten legyen

(z E A)
(z E X)
(z A)

Tetelezziik fel , hogy valamilyen n E N mellett mar igaz a 2.7.2. Lemma

<illitasa, es lassuk be ugyanezt (n + 1)-re . Legyen tehat
a o, ... ,an+l E (0,+00) , Ao,, An +1 E

Cs fJ:5 L~:~

ai '

XA,(X)

:5 (x

.4, 0= A, \

A,

E X) . Vezessiik be a kovetkezojeloleseket:

(i

= I ... n + I) .

0= X \ A, .

Ekkor n 3 Y :J A; = A; \( AonA;) E n es (Id . 2.1.1. Tetel) minden i = 1, ... , n+l

indcxrc peA;) = p(Ai) - p(Ao n A;) . Tovabba p(Y) = ,",(X) - p(Ao) ,valamint
"+'

P:5 Lo;X..i,(x)$a
; =1

(AZ A halmaz l-arnkle n sztiku ... /iiggvl nye) .

60

0\ {0}

61

(xEY) .

A'f, indukciOs fcltctel alapjan tehat

Kovetkezeskeppen

"+,

p. "(X)

p. "(Y) :5 L a; "(A;) :5 aAY) .

;= 1

(Ez ul6bbi ui. Y = 0 eseten nyi lvanval6, kiilonben ped,g"

(Y ,uY,IiY
n
) mcr<w>
tcktcrrc alkalmazhat6 az indukci6s feltetel , ahol

jE r
jer
Tetszoleges, a lemmaban szereplo Ai (i E
indexhalmaz

(A E Oy) .)

es minden ilyen
Fs

Tchat
n+l

n+!

; =!

;=!

(P - ao)AAo) :5 La; . "(Ao n A;) :5 (a - ao)AAo) .

;=!

~ ~ :::;. LZ';OI "aiXA,(X):S a (x

E X) indukci6sfeltetcl miatt a-ao > O.

Lovabbll a = ~? csak u~ lehetseges, ha Aon Ai = 0 (i ::: l , ... , n+ 1) , ;;:zaz
: kko r a (~)- b ch Jobb oldah beesles trivialisan igaz. Felteheto tehat, hogy a> a o,
III. h ~,? n l o an ,. hogy {3 > Cl'o . Az el6bb emlitett indukciOs feltelel viszont az Ao
I)OlltJ,llban ny!lvan a kovetkez6t jelenti:

( ++ )

L ai ' XA on A,(X) S

0"0

(x E Ao) .

;= 1

A'I, (Y, n)" It y ). ter ~~aI6giajara tekintsiik az (Ao, flA o, PAo) mertekteret, es
Illktllmazzuk a7. mdukcLOs feltetelt azokra az A 0 n A-, E 0 AQ (.I = 1, ... , n + I)
Im I mBZokra, amelyekre Ao n Ai #; 0 . (Az el6bb mondott a > 0"
miatt ez
leglll:i,bb cgy i = l , ... ,n+ 1 eseten teljesiil.) Ez az alkalmazas a (:.) becsles
IIlapJatl mcgtehcto, a mibOl (.) mar ad6d ik .

{5 E P(r) : i E 5} jeloJessel

Fs
Ser,
Az elobbiek szerint ehhez mar csak azt kell belatni , hogy minden r 3 i-re
Ai C User. Fs Vegyiik ehhez az i E r , x E Ai elemeket , es definialjuk az
5 C r ha1mazt az alabbi modon:
j ES

Vil<igos, hogy i E 5
tehat

es

:::::>

x E Aj .

x E Fs . A bizonyitas elejen tett eszreveteliink a lapjan

X =

"+,
(3 - Cl'o S

r; ::::
A;

"+,

(. )

,= n n A;n(X \A; )

(Fr := n erAi, F, := njer(X \ A j

Nyilvanvalo, hogy Fs E n es
5, P c r , 5 #; P eseten Fs n Fp = 0 . (Ut6bbihoz vegyiik figyelembe , hogy
hap!. i E 5\P, akkor Fs C Ai ] Fp C X \A;.)

Mtitassuk meg, hogy a

C'f,crt ciegendo azt megmutatnunk, hogy

5-re legyen
;eSjeS'

p. (,,(X) - "(Ao)) :5 L a; "(A;) - L a; "(Ao n A;) :5 a ("(X) - "(Ao)) ,

r)

jer
halmazok mellett tekintsiik a

SCf,S',=f\S
reszhalmazait

Oy ,= (A E PlY) ,A E OJ = 0 n PlY) , ''Y(A) ,= "(A)

= p. L"(A;) :5 Lar "(A;):5 a L"(A;) = a "(X) .

UU

A; =
Fs =
Fs
ier
ierSe r,
scr
egy paronkent diszj unkl. halmazokb61 all6 felbontasa X-nek , megpedig (nyilvan)
veges sok merheto halmazra.
Ha /3s := Lies 0"; (5

c r)

, akkor a felteteleink szerint

P:5 LadA, (X) = La; L

xs(x) = L

Ps XF. (X):5 a

(x E X) ,

ie r
ier
SE r ,
scr
amibOl a " diszjunkt" esetet figyelembe veve

p. "(X) :5 L Ps "(Fs) = L ( La;). "(Fs) =

ser

Igcll tan ulsagoo a 2.7.2. Lemma alabbi bizonyitasa is.

. LcgY: 1l ehhez r := {O , 1, ... , n} . J egyezziik meg eloszor is azt, hogy a feltete,lclIlk ,Imat~ ~ = UiEr Ai , ezert ha a sz6ban forg6 Ai #; 0 (i E r) halmazok
pflTonkcnt dlszJunktak , ak kor az alHtas clegge " atlatsz6". Ebben az esetben ui .
bftrmcly j E I' cs x E Aj valasztassal
(3 S

Ct,"

XA,(X) = Cl'j S O"

iEr

62

= La;. L
ier

SEr.

scr ie S

"(Fs) = La; . "(A;) :5 a "(X)

;e r

kovetkezik .

A most bebizonyitott lemma segitsegevel igazolni tudjuk a kiterjesztesi teteIck al kalmazhatOsaga szempontjabol alapveto fontossagti 2.7.1. Tetelt, nevezetesen
Igaz a

63

I.e en ctn (x) := 1:;-0 /;(%) (:t e A) , ekkor ct~ merheta (ld ... 3 . 1 .)~
I.ovabbf' ctn(:t) ~ ctn+I(:t) - (n E N) es lim.. ctn(:t) = v(B ) (x E A) . Konnyu
belatni , hogy innen barmely > 0 meJlett

2.7.1. Tetel
Legyen (X , O,JJ) Cs (Y, e, /I) egy-egy mertekt.er

"

u-veges,

iim"({x EA . ".(x) > v(8) - , })

Ekkor II' egy u-additiv lekepezel.

= "(A)

kovetkezik . Ha ui .

C .= {x EA . ".(x) > v(8) - , }

Bizonyftas
Azt kell behitnunk , hogy ha valamely A, Ai E n, 8, Bi E e (i E N)
halmazokra (A i x B i )n(A j xBj)= 0 (i, jEN, ii-j) es U~o A;xB; =A x B
teijesul , akkor

"(A) , v(B) = I>(A; ).v(B;).

;=0

(Az is kikotheto, hogy a (clsorolt halmazok kozul egyik Bern az ures halmaz.)

< +00 . Mivel

U:':o Ai =

Legyen

"' := /I(Bk) -XA.

n 3 en C C n+1 C A

(n EN)

es

A = Un=oCn .

v(8) _,,; ". (x) Xc. (x) = tv(8;) . XA.nc.(X) ,; v(8) (x E C., n EN) ,

A, U :'O 8i = B ,

II(A) = 0 (vagy v(8 ) = 0) eselen p(A;) = 0 (vagy /.I(B;) = 0) (i E N) ,

azaz ekkor ( ) automatikusan teljesul. FeltehetO l ehat , hogy p eA) > 0

v(80 .

akkor (Id . 3.1.)

AikalmazhatO tehci.t a mertekek Celig Colytonossagar6lsz616 tetel (Id . 2.1.2. Tetel) ,
miszerint
peA) ;"' 1im..p(Cn ) . Mivel 0 < C < v(8) eseten

Tegyiik fel eis8kent , hogy /.1(8)

czcrt

(n EN) ,

;",,0

ezert a 2.7.2. Lemma a1apjan

es

(v( 8) _

'I,"(C.) '; t

v(8;) "(A; nC. ) ,; v(8)AC.)'; v(B) "(A ) (n E N)

;",,0

(I: E N) . Lassuk be elOszor, hogy

adOdik . A peA ) = lim.. p(Cn) OsszefUggest Celhasznalva ebbOl a

LMx) = v(B)

(x E A) .

*=0
Val6ban, ha

E A, akkor barmely 11 E B eseten (z ,y) E A x B , azaz valamely

i E N mellett (x , y) E Ai x Bi. Ha

Ir := {i EN : (z, y) E Ai x Bi (valamely B 3 y-ra)}

akkor B C UEz" Bi , azaz I'aron kcnt

U~O Hi = B miatt -

egyeni6tienseget figyelembe vcve a

~

(v(8) - ,) . " (A) ,; L v(8;) "(A;)

;=0

B = Uiez. Bi . Ez egy

diszj unkt halmazokra val6 felbonta.sa B.nek, mivel Bin 8j

esclcn

:f:. 0 (i,i E I~ , i:f:. j)

becslest kapjuk.

A peA) = iim..p(C .. ) egyenlesegool

(A; x B;)n(A; x 8;)= (A;nA;) x (8; n 8;) ,,0 ,

!even :t E Ai n Aj . Ez nyilvan ellentmondana annak , hogy az AI; x BII ( k E N )
hll.lmazok paron kent diszjunktak . Tehcit a v cr additivitasa miatt
~

v(B) = L 'v(B;) = L/;(x) .

;EZ.

i=O

64

"(A;) = iim"(A; nc.)

UE N )

is kovetkezik , azaz barmely N E N esetcn az el6z6ek alapjan

N

L v(B;) "(A;) = Ii", L "(B;) "(A; n C.) ,; v(B) " (A)

;=0

. ",,0

65

ill i8"1I , 'l 'cIuH

w

L v(8,)"I.(A,) S v(O)".(A) ,
; =0

8mi 31. e/ozo (alsO) becs l ~1

tondo

.. l
I"
egyut - even

> 0 tetsz61eges volt _ a bizonyi_

a -veges. ~~ bben az esetbcn t.ehat alka1rnaznatO a 2.4.3. 'retel is, miszerint

llZ egyetlen olyan mcri.Ck 0 1 02-n, amelyre az elobbi egyenlCiseg igaz.

I~ I

1-12

2.7.1. Defi nfci6

A fentiekben ertelmezett

L v(O,)".(A,) = v(O)".(A)
i= O

cgyenl5sCget je/cnti.
A v(8) =

+00

esetben a v u-vegesseget kihasznalva legyen

w

Y =

UY

(Yo C Yi +I , v{Yo) <

+00

i =O

I~kkor (ld . 2.1.2. Tetel) v(8) = lim /1(8 n y'.)

nyil.oUak alapjan
"

= 1il""(1,), Aj

"II
, I

(iEN "

..."
.
a veges esetrc mar bebizo-

x (Bjny,

j=O

MtvcJ mjn~,en rogziteu i E N melle!.t i

monoton nove tart I-I(Aj),v(Bj)-hez, ezert

Ai elozo definicio termeszetesen minden tovabbi nelkiil atviheto veges sak,

2- nel tObb mertekter esetere . Mi a helyzet azonban akkor, ha vegtelen sok mcrtekteriink van es ezek "szorzatat" szeretnenk valahogy a 2.7.1. Definicio szellemeben
ertelmezni? Nemi mcgszoritas mellett ez is egyszeriien megteheto.
Legyen ehhez :I egy nem ures (" index"-) halmaz es tegyiik fel, hogy minden
(Xi lfli IP;) mertekter. Az Xi (i E :I) halmazok
Oescart.e&-srorzatat a j61 ismert mOdon az alabbiak szerint defi nialjuk:

i E :J eseten adott egy

= liI"L.(A j)"v(Ojny;) "

1-

mert.ekteret az (X; , Oi , Po) (i = 1, 2) mertekterek szorzatanat, a

P I Jl'2 merteket pedig a 1'1 lis a 1'2 altai meghatarorott SZQl"'Zot
mi rtilnek nevezziik .

--+ 00

eseten 0 $ p(Aj) , v{Bj n Yo)

II x, ,= (", .1- U Xi ,,,(i) E X,

ie.1

Nevezziink egy A C n ;e.1 Xi

:lo(A) C:I halmaz , hogy
film!.

(i E.1 "

je.1

halmazt hengerho/mornak , ha van olyan veges

(i E .1o(A

bizonyitani kellett .

Lcgycnck
adottak, tehat az (X""
O, ,...,
.. .) (," - ,
1 2) m er"",
" ' "k""",rek
..
.
wi az egylk u-veges. Irjunk a 2.7.1. Tete/ben X 0
. ' amelyek ko(Y,e,u) hcJyebe pedig (Xl 0 .. ).t (h 1 ( , ',p) he~yebe (X"Ol,pd-et,
J/
'
' 2, ,...2
a p . P2 a-veges) es alka1ma
k 21
;tI:h~I~~i~~~I~~::. ~:!::I: k~ter~esz~~i c/jarast az emlitc~t tetelben ::~re;o . ~
ka punk 0 1 02- n, amelyr;e menye eppcn egy olyan PI P2-vel j elolt merteket

(iE.1\.1o(A "

. .

Jeloljuk az igy ertelmezett hengerhalmazok rendszeret ?i-val ekkor (az OlvasO

errol is konnyen meggyozodhet) ?i egy felgyuru . Ha pI. :I := {I , 2} akkor a
hengerhalmazok A x X 2 {A E Od vagy Xl x B (B E ( 2) alaktiak.
I

A szorzatmertek ertelmezCsehez feltessziik , hogy minden

J.'i(Xi) = 1 . Ekkor igaz a 2.7.1 . Tetel megfeleloje, miszerint a
"Ii 3 A ~

IgllZ .

II

i E :I

esete:n

.,({ ,,(i) E X, , ,, E A

ie.1o(A)

SOt - amint a.z konnyen belathat6 (ezt a.z OlvasOra ha",vJ""k)

"b
a I' 1, .." 2 m"er ,eoke k u-vegesek

OJ
- &mennyl en
akkor
a
271
T"telb
I"
h
.
.
.
.
e J !p alma.z(uggveny IS
,
. .. e

66

lekepezes u-additiv. Innent61kezdve " miikOdik" a fentebb mar idezett kiterjesztesi

e1jaras.

2.8. Eliijeles mertekek

Bizonyftas
fi .... )
...
a)A jp,(B)I = lp(B\A)+p(A)I<+OO becsles is a2.8.1. De m CIOl pon]

Legyen (X, il) e.gy merheta tel. I-l : n -- R pedig e.gy iekcpezes. Az eddig
vizsgait I1lcrlekck is mind ilyen tipusu fiiggvenyek voltak, azzal a megszoritassal,
hogy JJ nemncgativitlisat is cleve fcltcleleztiik . Szamos kerdesben ez a feltetelezes
lIeln ja.tszik igazan Mnyeges 8Zerepet, szinte negy az egyben" el is hagyhato. Ebben
IL pontban end a kerdesk(irrei foglalkozunk roviden, legfontosabb eredmenykent
IIlcgmutatva, hogy minden e15jeies mertek felirhatO klH mertek kiilonbsegekent.

2.8.l. Definfci6
A fcnti p lekepezest ei3jeies mene'hlck nevezzuk , ha

miaU trivialisan igaz . hogy pCB \ A) . peA) E R .

b) Tekintsuk a kovetkezo halmazokat:

(p(A.) < 0)

(n E N) .

(p(A.) ~ 0)
I P:> A+
Un =O"

Ekkor

U00
_.A n
,,-

I!OI'

A- C

Un=O"

UOO
A"
,,::0

is a) miatt

i) 1l.,. n {-oo, +oo} legfeljebb l-elemli;

;;) p(0) = 0;
iii) p IT-additiv.

Tehat

A ncmncgativita.s helyett lehat GSupan annyi megkates! tesziink , bogy a p lekepe-%61 a -00 es a +00 kOzul legfeljebb az egyiket vehesse fel helyettesitesi ertekkent .
Ad mondjuk tovabba, hogy a p elojeles mertCk vlge$, ha Ip(X)1 < +00 , ill .
" - vlgu, ha megadhat6 paronkent diszjunkt A" En (n E N) halmazoknak egy
olyan soroza.ta, hogy X = l.f.:"'=o A" is Ip(A,,)1 < +00 (n E N) .
Az cls& alHtcisban a mertekekkel kapcaolatban mar j6l ismert nehany alapvetO
t ulajdonsagot bizonyitunk be elojeles mertekekre, nevezetesen (az eddigijeloliseket
megtartva) igaz a

2.8.1. Tetel
8) Ha A, B En, A c B is Ip(B)1< +00, akkor Ip(A)1 < +00 .
b) Legyenek az A" E

n=O

Ip(A.)1 =

(p(A;:) - p(A; =

"",0

L::"::=o Ip(A,,)1 < + 00 .

~p(A;:) - ~p(A;) < +00,

n= O

ami a b) allita.s igazolcisat jelenti .

A c)-ben szereplo 1 relcici6 bizonyitcisahoz legyen

Do := Ao. D~ :=An \An_1

Az igy definialt Dn halmazok nyilvlin
lfn'::o A" = lfn'=o Dn . amibOl

(1 S nE N) .

n -beliek . paronkent diszjunktak, valamint

kovetkezik .
A 2 0 bizonyitasahoz halnnaijuk fel ax a}beli becslest:

Ip(B.)1 < +00

(N 3 n ~ N) .

c) A p, fuggvenyre is teljesul a felig folytonossag kriteriuma, nevezetesen,

h.
A.. , B" E n, A" C A,,+1. B,,+1 C B"
(n E N)
N EN indexre lp(BN)1 < + 00, akkor

es valamilyen
p

(n E N) halmazok paronkent diszjunktak is

Ip( UA.ll < +00 .

Ekkor

p(U:oA.) =lim,.p(A,,);

2 p(n:oB.) = lim,.p(B,,) .

68

69

II.lapjfi u

,(I)N \

A liN \ 8 n
miszerini

(N :3

11

,,= 0

n= O

n B.. ) = ,.( 8N ) - p( n B,,) .

~ N) ilalmazsorozaira nyilvan a lkalmazhat6 az 1" alHias,

~

P(BN ) - p(

"I] B,, ) =P(BN \

B,,)

=p(

n=N

mivel D \ B En, A E J,f . Tehat A \ BE J,f .

(BN \ B,,))

,,=N

== linm/~(BN \ B,,) == fl(BN) - limJl(Bn ) .

A IJ.'(BN)I

<

+00

A ~ .8 . pont

A " negatlv halmazokbOl" i llo J,f rendszer t:r-gyllrll , azaz birmciy ki t elcmevcl
egyiitt azok kiilonbseget is, tovabba megszamlalhat6 sok elemevcl cgy litt azok
egycsiteset is tartalmazza. Val6ban , ha A , BEN , akkor tctszoleges D E 0
halmazra
pA \ B ) n D) = p(A n (D \ B )) SO,

"

Ua az An E N
(n E N) halmazok paronkent diujunktak, akkor
LJ:=o(An n D) az elobbi D halmaznak egy diszjunkt, O-bcli halmazokra va16 felbontasa, ezert

feltetel m iatt innen 2 " mar rogion adOdik .

ro ietele a kovetkezo

az elo'eles "
.
rcl bontikla szempontjabol ala t ~ ~ ,
~.
meriekek korabban ma r emJitetL
pve o.ontossagu Hahn-fele tete!.

ha imazo k, amclyckkel az

aiabblak teljeslilnck :

i) X+ n X-

= 0,

=::

x+ U X - .

ii) barmely A E 0 eseten A n

X~ ,

An

x-

pA"

n D)) SO ,

n =O

U::'=o

azaz
An EN . Innen a "szok8.s0s" t&hnikaval kapjuk az analog a.llitast a
paronkenti diszjunktivitas felt.etele nelklil is. 811. ui . A, B EN , akkor

2.8.2. T etel (A Hahn-fele felbontas)

'~cgyen (X,O) egy mechelo ter, fl : 0 -+ R
b~ ko~ megadhatok olyan X+ , X - E P (X ) pedig egy eJ5jcics mcrtCk.

U A,,) n D) = L
n= O

AUB = (A \B)U BU::'=, 0 EN ,

!even az itt szereplo halmazok pa ronkent diszjunkt, J,f-beli halmazok. Az N
tehat gyuru (ld . 1.2.1. Definicio). Legyenek m06t az An
(n E N ) halmazok
valamcnnyien N -ben, ekkor

,,-,

E O Cs

Bo :=Ao , Bn :=An \

fl(Anx+) ~ o , .u(A n X -)S o .

U A~ EN, B~ n Bj = 0

(k#j ) ( l S k ,jE N) ,

,1,=0

kovetkeziskeppen
~

A bizonyitas elott erdemcs megjegycz ni, hogy ,",)-b-n A

"

UA" = UB,, EN ,
:= X -et valasztva

n= O

n=O

amint azt a.lJit.ottuk .

A tetelben em litett X- halmaz konstrukcioja.hoz legyen

ko vctkczik.

p ,= inf{p (A) ,A E N)
Bizony[tas

bli. rrll~i;lv1nEf~tche~ az altaJanossag megszoriiasa nelkiiJ , hogy

esc n

-00

< fleA) s

+ 00 .

Legyen

-00

~ 'R./J

Cs An EN

(0 E N) egy olyan halmazsorozat , amelyre f3 = lim..

~(An) .

Ha

, azaz

N ,= {A E {Lp(AnB) S 0 (B En)) .
Spcci;ilisan, 0 E N

- . d
es mm cn A EN halmazra

ak kor X - ' E J,f (azaz az X- -fa vonatkozo allitasok igazak) is .u(X-) = f3 . Az

utobbi egyenl&sCg igazolasa.hoz vcgyiik figyelemb e, hogy minden n E N mellett

peA) = p(A n X) S o.

70

71

At X -

= An

..
' I I ' - h ., . E r f' nX - = 0 JJ(Fo) < O . MindezekbOl az kovetkezOI!8'lelog a va "" a . ro IV . 0 '
(
- )
(X - ) - (J
ne, hogy Fo U X - E '" , valamint JJ(Fo U X - ) = JJ(Fo) + JJ X
< JJ
-,
a mi nyilvan nem lehet .

U (X - \ An) rcibontM mistt tchat

azllZ vaJ6ban igaz, hogy p(X - ) = {J . (Mivel

Megmu tatjuk, hogy X+

;=

-00 f. R.,.

,ezert

-00 < (J

:s 0 .)

X\X- eleget tesz az X +-t iIIew kfvanalmaknak..

1~gyuk fel ui . indirekt mOd~n, bogy vB-lamely (') 3 Eo C X+ halmazra p(Eo)

te!jesul. Ekkor Eo

. . Ib

1- X+ . X- halmazokra

Konnyii meggondolni , hogy az elc5bbl tete en szerep 0

egyfajta egyertelmu.seg is teljesiil a kDvetkezc5 ertelemben:

<0

f.}/ , kiilonben

X+ , X-

ha

is eleget tesznek a 2.8.2. Tetelben kir6tt fe lteteleknek,

akkor minden A E n halmazra

lenne, ami nyilvan nem lebet.
Legyen Eo:= {E E (') : E cEo , peE)

" ,=min{O< E N , {EE

> O} (# e. ui. Eo f. JI)

t, , "(E)"

1/.)

es

l' i).

Ui. peldaul az elsa egyenlaseget ilIeWen

iII. legyen (') 3 El C Eo olyan balmaz, amelyre p(EI) ~ 1/1:1 . Thdjuk, bogy
- 00 < p(Eo) < 0, ezert a 2.8. 1. Tetel a) pontja a lapjan peEd < +00, igy

Tehat megismetelhewk az elobb mondottak Eo belyett az Eo \ EI balmazra,

amikor is egy olyan (} 3 E, C Eo \ El halmazt kapunk, amelyre p(E,) ~ 1/ 1e"

"(AnX+) = "(A nX+ nx+) + "(AnX+ nX-).

h I AnX+nX- = (AnX-)nX+ = (AnX+)nX- miattO :S},(AnX+nX-):S?,
a ~ (AnX+nX-) = O. Ezert JJ(AnX+) = JJ5AnX+nX+) . In.nen (X-e~ es
g-ot ~elcseTelve) kapjuk a p(A n X+) = F'(A n X+) egyenlaseget, III . hasonloan
a masikat is.

" '=min{O <. EN , {EEOn"(E, \E,) ,"(E)" 1/.) l' i )

Kovetkezeskeppen ertelmezhetiink ket halmazfiiggvenyt az

alahbi utasitasnak megfelelc5en:

teljesul.

Az el5bbi elja.rast fo lytatva egy En E (}

amelyre
En +1 C Eo \

U Ej,

(n E N ) halmazsorozathoz jutunk,

p(En+d ~ l / le n +l ,

'--Ib,n ,zereplo (az ottani felteteleknek e1eget levi>

ahol X+, X- a 2.8 .2. T, ....
tetszOleges) halmazok .

j:1

.... '= min{O <'E N , {EEOn"(E,\

U E;) , "(E)" 1/.) l' i)

(n E N) .

;=1
En C Eo hi Ip(Eo)1 < +00 , ezert a 2.8.1. Tetel miatt
L::=I peE,,) < +00, azaz lim.. peEn) = a . igy lim,. I /len = O.

2.8.2. Definfci6

lIa Fo := Eo \ U~l E; ,akkor (} 3 F C Fo eseten F C Eo \ Uj'=1 E;

(It E N) is igaz, amibOl pedig (ha mar Ien +1 > 1) p(F) < 1/(len +1 - 1) adOdik.
Mivel lim,. 1/len = 0, ezert p(F):S 0 . Tova.bba

ii) {p}:= JJ+

Mivel

cr-algebran az

LJ:=I

i) JJ+ a JJ POZitIV, JJ- pedig a JJ negallv varidcioja.

+ JJ-

a JJ (ioltiii&) variticioja.

00

"(F,) = "(E,) - I >(E;);; "(E,) < O.

;=1

72

A fentieket alapjan a kovetkezc5 tetelt mondhatjuk ki:

73

2.8.3. Te tel (1\ JOt\I!Ul -feh' fclbonltis)

11 11 (X 0) oS> . I
~
,
mer lelo k r, {I Ilcd ig egy clojclcs rncrtek n on, a kkor
i) 14 +, 1'- Illertekck C8 Jl = 1'+ _ p.- ;
ii ) I' + , IJ - kozu/ lcgalabb az egyik veges;
H

iii) Ila 11 veges (u- vegcs), akkor Jl+ , Il - is veges (u-veges) .

Neill . nchez bcllitni ' hogy a 2.83
Ib k
'. T',
e e en apoi t
' / b'
ha A En , akkor

11 /II ) Illk Iga2ak :

a)

.+(A) = ,"p(.(8) , 8 E 0 , 8 C A) ;

b)

I,- (A) = - ;"(.(8) , 8 E 0, 8 C A) ,

Valaban , ha

n3

B C A , akkor (Jd 2.8. 2. Tetel)

"(0) = .(8 n x+)

+ .(8 n X-)

$ . (8

n X+)

= .+(8) $ .+(A)

(n Icguloisci becslesbcn kihaszmi.Jva a J.l+ mertek m

. ..
J\ ZL kel l mar esak eszrevenni , hogy n 3 A n x+ o notomtasat , ld . 2. U . T etel) .
( i\. I' -ra vonatkozo allit<is hasonloan igaZOlh ato.)C A es Jl(A n X+) = {I+(A) .

3, Integral
Ebben a fcjezetbe n cgy (X , n , {I) mcrlekter eseten az X -en ertelmezett
bizonyos f : X -- R fiiggvenyek kon!ben szeretnt!nk " az f fii ggveny p merlck szerinti J f dp integraljat" ertelmezni _ Az integral-fogalom felepitese soran
ll.iesz ~rigycs gondolatmenetet kovetve - az ebbol a szempontbOl igen egyszeru
fuggve nyekbOl, az un , lepc.sOs fuggvenyekbOl indulunk ki. Ezek integraljat meglehelOsen tcrmeszelcs modon, az elemi geometriai szemleJetnek megfelel&en definialjuk .
A lcpc.sOs fuggvenyek halmazat fokozatosan bovitjiik az intcgralhato fiiggvenyek
osztalyava, mindig szem elott tartva azt a kivanalmat , hogy ez az osztaly - Ieheloteg minel kevesebb plusz felltile l mellett - "zart" legyen a fiiggvenyso rozatok
ponton kenti konvergencia.jti.ra nezve .

A bevezeto mondatban emlitctt " bizonyos fiiggvenyek " ki t.etel - mint latni
fogjuk - a szoban forgo lekepezesek merhet&Cget fogjaje lenteni . Az I. fejezetben
mar toviden eri ntettiik ext a fogalmat (Id _ 2.6.) . A lovabbiakban - az integral
elokeszitese szempontj ti.bOl - a merheto fuggv cnyek egy specialis osztalyara lesz
sziiksegiink , ezek az un . Borcl-merheto fuggvcnyek. A 3.1. pontban ezekkel foglalkozunk , roviden Osszefoglalva a legsziiksegcsebb fogalmakat es teteleket .

3,1. Borel-merheto lekepezesek

Emlekeztetiink arra (Id . 2.6.1. Defi nicio), hogy egy A C R halmazt Borelmcrhetonek neveziink , ha A E O(I) = neil , ahol I az R balr6t zart , jobbr61
nyilt intervallumainak a felgy uruje, I pedig az I altai generalt R -beli gyuru
(ld . 1.2., ill . 1.3.1. Tetel) . Terjessziik ki a Borcl-merhet.aseg fogalmat a kibOvitett
szamegyenes reszhalmazaira. Legyen tchat tovabbra is
R := R..U {-oo, +oo}

(az R -beli muveleteket cs rendezest a szokasos modon kilerjeszt ve R -ra) tis nevezziink egy A C R halmazt kib6viteU i rtclemben Borcl-mirhd6nek, ha valamilyen
B C R Borel-merheto halrn azzal B C A Cs (A \ B) n R = 0 . Vilagos , hogy
minden Borel-merheto halmaz kibOvitett ertelemben is Borel-merheto, tovabba a
{-oo}, {+oo} , {-oo, +oo } halmazok is ilyenek. A kibOvitcttertelemben Borel-merheto halmazok rendsze re is egy (R -beli) O"-algebra. Ennek a tr-algebranak minden
elemc D ue alaku , ahol D E 0 (1) tis C E {0 , {-oo}, {+oo}, {-oo, +oo}} . A tovabbiakban Borei-ha/mazon kibovitett ertelemben Borel-merheta halmazt fogunk
erlcni .
Legyen X:f 0, (X, O) pedigegy merhcto ter (ld . 2.5.1. Defini cio). A tovabbi
fejezetekben azok az f : X
R fiiggvcnyek jlitsszak a fOszerepet , amelyek
--0

74

75

bi zonyOfi 6nelculbcn OMltc klll)CAOljA.k II Oorcl-hlllmazokat !lZ O-bel i (O-merhcto)

lu,lrnl\1,o kktLl. E:.:ck a ruggvenyck az n IT-a lgebrara nezve merhetO riiggvcnyek.

miat t [a ,p) E n . Ezert O{J)

n . Tovabbi

( +00) =

3.1.1. Oefi nki6

n In, +00),

{-oo} =

"=0

Az / : X ..... R lekepezest merhdonek (Bord-mi rhelonek) nevezziik , ha

mi ndcn A C R Borel-halmaz / altai Jetesitett / - 1fA] askepe O-ban
van:
r ' IA) 0= {x E X 0I (x) E A) E n .

n<R \I-n,+ooJ) E ii ,
n= O

amiool az n -r61 mOlldott Allftas mar kovetkC7.ik. Mi vel az n hahilaz minden

eleme nyilv;\n Borel-merheto, ezcrt Ii megegyezik a Dorel-merhew halmazok
rendszerevcl. Ekkor viszont a tetelben szereplo feltetel eIegsegessege mar ad6dik a
2.6.1. Le:mmab61.

Pcldaul a kesobhiekhen aJapvetOen rontos karakterisztikus fuggvenyek (Id.

2.7.) mcrhet&egerol a kovetkezot mondhatjuk: ha Y e Xes

Megjegyzese k
Ha pI. N 3 P ~ 1, X := R P, n := Op es I : X -t R egy folyton06
fiiggveny, akkor minden a E R mellet.t {z E X: / (z ) :::: a} '1..art,
azaz (ld. 2.6.1. Tetel) {z E X : I {z) :::: o} Borel-halmaz. Tehat I
Borcl-merheto.
2 Legycn X I- 0, E { ::::,>,~,<,= . I-} es I ,g : X -+ R egy-egy
lekepczE:s. Vezessiik be az alabbj jelOlest:

]0

xy{z)

:=

(x E Y)

(x

(x E X ) ,
~

Y)

IIkkor X y merhetasege nyilvan ekvivalens azzal , hogy Y E O .

Az elsO tetelben megmutatjuk , hogy a lekepezesek mcrhet&egenek a defi nici6jaba n szereplo felt.etelt a Borel-halmazok helyett elegendo lenyegesen kevesebb
61 cgyszeriibh szerkezetii ha lmazon ellenorizni .

(f. g) 0= {x E X 0 I (x). 9(X)).

Ha a E R , akkor {I. a} ertelemszeriien a g(z):= a (x E X ) konstans ftiggvenynek megfclelo {I . g} halmazt jeloli. Ezekkel a jelolesekkel
nemnehe-L. bela tni, hogy ha 0 egy X-beli a-algebra, . E { ::::,>,~,< } ,
akkor az elobbi / fii ggveny merherosege ekvivalens azzai , hogy barmely
a E R eseten {f. o} E n . Ui. mindez egyszcriien kovetkezik a 3.1.1.
T etel es a IT-algebra axi6mAi (ld . 1.1.1. Defin fci6) alapjan az

3.1.1. Tetel
Az / : X ..... R fiiggveny akkor is csak akkor merheto, ha barmely
a E R eseten
{x E X 0 I(x) ~ a} Efl.

(f > a) = U (f ~ 0 + l /n },"(f ~ a} = X \{ I >a},

BizonYltas
Mivel minden a E R mellett [a , +00] Borel-halm az , ezert
feltetclezve
{x E X 0 I (x) ~ a) =
ila, + ooJ] E n ,

n= 1

I merhd5seget

(f < a) = U (f ~a- l /n} , (f ~ o) = X \ (f < a )

r'

n= 1

egyenl6sCgekbOl.
3 Ha az elObbi megjegyzesben

azaz a tete lben szereplo feltetel sziiksegessege nyilvanval6.

Az eJegsegesseg bizonyitasahoz legyen (Id. 1.1. 2. Defi nici6)

p,

Val6ban ,

minden Borel-ha lmazt tartalmaz . Val6ban, ha va lamely

aHor

(f < 9) = U ((f o } n (9 >'}) ' (f ~ g} = X \ (f >gJ,

la,p) = la , + 00) \ (p, + 00)

76

milldket Higgveny mcrheto, akkor

(f < 9) , (f ~ g) , (f = 9) , (f ;' 9) E n .

ii 0= n({(a, +00) E P (R ) 0a E R }) .
Megmutatjuk, hogy
cr,p E R eseten a ~

~rep lo

" Q

77

II g } = I1 ~., } n ll ~ g ). II h ) = X \ II = gj
a lavjan
'
" es a d-algebra axiom"i (Id I I I
' .~ a ll itas a 2 mC&lCGYZC8
I) c nuclO) m ialt. ny ilvallvai6 .
. ...
"
4" 1\ rCll ti ( X , O) mcrhcto ler csetcn Ie en Y
n
halrlla1. , 3mclyre P (Y) e nter "] (gy
E
~gy olyan merhet.O
mer/lcto). lI a az f . X
R r" Jesu, azaz az Y mmden reszhalm aza
uggvenyre f ez) - 0 ( EX \ Y) .
.
--akkor f mcrhet5. Teki ntsun k ui . cgy A c R 80
- reI- h ax, mazt, ekko rIgaz ,

r'[Aj
A fcltetclck s;,;erint

=r ' [A \ [O)J U r ' [A n {O}] =, Zu W .

Z C Y

, t

!logy 0 A eseten I - I [A)' ~z~ ~ En . Ez ~zt is)elenti cgyuttal,

amikor is cgy alkalmas V C Y (az! m~r~;~~)h~~~~::~i hogy 0 E A,
r '[A n {O) }=
Mivel X \ Y E n

11 = O} = (X

Ezcrt (.chat 1 + g, I - II IlIcrhel5sCge koziil clegendo pI. azt belii tni , hogy
f + 9 mcrheta, ami a t cJa bb mondottak Cs {f + 9 ~ o} = {f ~ ( 1 - g} (a E R)
lniaU t rivialis.
Az I 9 merhet6seget illet8en tegyiik,.IeI els8 csetkent , hogy
barmely 0 $; 0 E R eseten az

o> 0

E R eseten pedig az

egyenl6seg ala.pjan {fl ;:: o } En . Tetszo lcges

I-re es

lI a PcI. (~J fl, ~) egy tcUes mertektcr (Id . 2.5.1. Definici6) . kk

Yra
tet t cltetel barmely nulla-mertckLi YE Hn h aI
fcnnall
>' . or at
mazta
A kovet kezo kben mcrheto fi.i vc
k k'

.
rnCrilf'tOseg kapC80lata t vizSg.ilju~ Eln~~ , ozott vegze ~t bJ zonyos muvcletek Cs a
v~l1yck ko rebol az a lapmuveletek ,; SO em mcgn.J~taLJ uk , hogy a merhct8 fiigg.
nem vezet nck kI , ncvezelescn igaz a

3. 1.2. T etel
Az eddigi jeioleseket megt art va legyenek f
k Ekk
f
, .q : X -- R merheto fiiggvc..
nye.
o r +g , / - g, I ' g is rnerhetofiiJ gvenyck.

9-rc

f ' g = -I [(I+g) , - (I - g) 'I

4

I 9 fi.iggveny merhet.5sege.

miatt az eddig mo ndott a.kbOl maT kovetkezik az

r ' [A] = Z U (X\ Y)uV E n .

9 . Ekko r

If' 2 0 ) = If 2 va} U If s -va} ,

\ Y)U V .

igy

1=

M e gjegyzesek
1" Ha I , 9 : X __ R merheta fiiggvenyek es 1 +9 : X -- R (azaz barmcly
% E X
mellett a -ben elvegezheto az I (x) + g(% ) i:isszea.das) , akkor
f + 9 is merhetO. Analog allit as igaz az f - 9 fiiggv enyre is, feltetelezve,
hogy l - g : X-o R .
2" .Az clobbi megjegyzes szcllemeben legyen (oo) 0 := O (oo) := 0,
akkor tctszolegcs merheto 1,9 : X -- R fiiggvenyek eseten f g is
merheto.

Mutassuk most meg, hogy az anaHzis egyik legala.pvelabb fogalma, a ha ta rert.ek Cs a merhet.r5seg " OsszeferhetO" fogalmak , azaz a limesz-operator alkalmazasa
nem rontja el egy merheta fiiggvenyekbo] allo konvergens sorozat ha ta rfiiggvenye.
lick a merhet&eget . Sot, igaz a

Bizon yitas

, L~u~ be. elOszor azt , hogy tetsza leges a {J E R va.lasztassal

o +P f
JJlI'rh('Lo fu ggveny. Ez u'
a - 0
.
. ' ...
:.1"
'
.
J.
~ cseten t n vJahs kiilonben pedig az ela bbi
IHCg]Cgyzcs miatt barmeiy 'Y E R melleU
'

{o+Pf ~7} = If ~ (7 - o)/P) En ,

az"z (Hgyanazon megjegyzes aJapjan)

0' + {J. I
78

merheta.

3.1.3. Tete!
(n E N ) fiiggve nyek valamennyien

Tegyu k fel, hogy az

merheto k. Ekkor a

sup fn , in f fn . tim sup In , lim inf f n

n

fiiggvenyek is merheta k.

79

Bizonyrtas
Az el5zOek alapjan a bizonyitas mar roppant egyszeru. Ha ui.

(r

Ui. a sz6ban forg6 halmaz nern. mas, mint awn x E X elemek halmaza,
a melyekre lim SUPn I .. (z)
lim inf .. f .. (:r:) , Igy alkalmazhat6 a 3.1.3.
Tetel es a 3.1.1. Tetel bizonyitAsa lltan lett 3 megjegyzes.

E R , akkor

n{f. S o} .

00

I.upf. So) =
n

n=O

ahol mindcn n E N mellet.t. {In ':S cr} Borel-merheta, ezert ezeknek a halmazoknak a metszete is az . Tehat (Id . 3.Ll . Tetel, ill . a bizonyit.a.sa utan tett
2 rncltiegyzes) SUPn In is merheta.
Az inf.. I .. merhet&ege hasonloan kaphato, de pl . az inf.. In = -sup .. (-I.. )
cgyenlasegbOl is kovetke1,ik az el5bbi es a 3.1.2. Tet.el alapjan .
Vcgul
lim sup In = inC sup
..

.. ~ m

A kovetke-/.o telelben tovabb er5sitjlik az el6bbi 3 megjegyzest. Megmutatjllk

uL, hogy merheto fiiggvenyekbOl Al16, pontonkent konvergens 8Orozat - biwnyos
feltetelek mellett - " majdnem" egyenletesen konvergens. Ez a " bizonyos" feltetel
az (X,O) me.rheto terhe-.t. iller.t.tett mertek vegessege, a "majdnem" egycnletes
konvergencia pedig 87.t Cogja jelenteni , hogy bArmely pozitiv szam mellett egy
annAl kisebb mertekO alkalmas halmazt kiveve a maradek halmazon az emHtett
sorozat egyenletesen konvergens. Azaz, igaz a

1m, lim inf In = sup inf 1m

n

..

..!Sm

3.1.4. Tetel (Jegorov)

miaU a tetel tobbi aJlitasa mar trivialis .

Legyen (X,n,I') mertekter, jJ veges, In: X -+ R (n E N)

merheto fiiggvenyekbOl A116, pontonkent konverg:ens sorozat, f(:r:): =
:= lim .. /n(:;r) E R (z E X) . EkkOr barmely t > 0 szamh<rl. megadhat60lyan Xc En halmaz, hogy
.
i) az (f.. ) sorozat az Xc halmazon egyenletesen konvergAl I -hm;;

Megjegyzesek

..

1 Ugyanigy lathatO be (de a most bebi1,onyitott tetelbol is kovetkezik) ,

hogy ha M veges sok merheto X -- R fUggvenybOl allo halmaz, akkor

X 3. ~ .up{f(.}

' f E M}, X 3. - ;nf{f(') ' f E M}

n :=

, azaz

nem merheto, dc

III

I .. : X

00

X ...

,= U llf; - fl ~ 11k}.
j:= n

j \ ", igy definialt halmazok valalllennyien f2..bml vallnak (ld . 3.1.1. Tete! es a 3.1.3.

Tetel biwnyitasa ulan tett 2" mcgjegyzes) es minden k E N indexhez megadhat6

olyan n.t EN, amelyre
J.I(Xn .t) < . 2- .t-1 .
Val6ban, a definfci6 aJapjAn minden 0 < kEN ereten
Xn.l: = 0 , e-d:rt (Id . 2.1.2. Tetel) lim"I1(X n .l:) = 0 .

n:'",o

3 A 3.1.3 . T etc! bevezdesekent mondottakho1, kapcsolodva Icgyen most a

merheto fiiggvcnyekbOl alia I .. : X --t R (n E N) sorozat pontonkent
konvergens es J(z):= lim.. I .. (z) (z E X) . Ekkor az I rtiggveny is
merheto, mivel (pl.) I = lim infn I .. .
4 11 3 (X , n) mcrheta ter is
bOl aile 8Orozat , akkor

< t.

Legyen tetszOleges pozitiv n , kEN mellett

lIa I : X ...... R egy merheta fiiggvcny , akkor Ifl is merheto, ui. II I

nem mas, mint az {I, - J} fiiggvcnyhalmaz felsa bu rkol6 fiiggvenye.
A dolog " forditva" nem igaz, azaz III mcrhet6sCgcbol az I merhelasege nem kovetkezik . Tekintsiik ui . az X:= to, I , 2} halmazt es a1,
{0 , X, {OJ, {l, 2}} (nyilvan X -beli) tT-algebrat . Az

fiiggvcny re {I = -l} = {2} f/:.

t riviaiisan a1,.

J.I(X \ Xc)

Bizonyitas

fe1sO , ill . al86 burkolo fuggvenyek is merhetok .

0

ii)

--t

(n EN) mcrheto fiiggvenyek-

80

En .

es

Tegyiik fel , hogy :r: E X \ U ~I X n .t . Az itt szereplo halmazok ertelme-l.ese

miatt barmely J)O"l.itiv k termeszetes S7.amra igaz a kovetke-L.O:

1/;(.) - f (') 1< 11k

(N 3;

Lcgyen tehat
00

{z E X : (I.. (z)) konvergcns}

X n +1k C Xn.t

Xc :=X\

U Xn .t .
t=1

81

n. ).

Ekkor X f nyilvan O- bcli halrnaz es

3.2.1. Definki6
Egy I : X -- R ruggvenyt IipclJolJ liiggvenynek nevezunk , ha van
olyan 0:f:. 0 0 C 0 veges halmaz , hogy alkalmas OA E R (A E ( 0 )
egylitthatOkkal

.(X IX.) $

L>(x.,.) < <.

.1: =1

'Ibvlibbli tctszoleges

E X. pontbaJ) minden N 3 i >

(0 < k E N) indexre

nt

I"(x) - l(x)1 < Ilk ,

arni bol a tctclbeli egyenletes konvergencia az X~ halmazon mth kOvetkezik . _

Jeloljiik a most defini.ilt Jepcs& fliggvenyek halmazat Lolal. L.~ne.ir.is algebrai

l.erminologiaval !lIve tehat Lo nem mas, mint a {xA : A E O} fuggvenyhalm ~z
linearis burka. Vilag06 (Id. a 3 .1.1. Definici6 utan szereplo peldat es a 3.1.2. T etell), hogy az Lo halmaz minden I el~ m e merheto ~uggve ~ y . a~elyne~ az
crtekkesz lete veges. Konnyu meggondolOl , bogy ez a ket tu l aJdons~~ eru:uttal JelIcmzi is az Lo fliggvenY06ztaly elemeit, azaz : egy I : X
R fuggveny akkor
Cs csak 'akkor eleme Lo-nak, ha merheto Cs ll J veges. Vi. az elegsegcsseghez kel1
mar csupan azt megjegyezni , hogy a tett feltctelek mcllett

?lJ

Megjegyzesek
ll' Talan nem felesleges kiilon is felhivni a figyelmct ana, hogy a I-' merlck vegesseget a 2.1.2. T etel alkalmazasakor hasznaltuk ki . A kovetkezo

megjegyzes azt mutatja, hogy ez nem csupan az alkalmazott bizonyit;isi

tcchni ka szempontja.b61 Jenyeges.

2~ Lcgyen (X , O, I-' ):= (R , Ol , p.d es I n := X(n.+co) (n E N ). Ekkor

I(z) = 0 (z E X) , de barmely fcl ulrol nem korlatos A C R halmazt
is veve, az (tn) sorozat az A-n nyilvan nem konverga.1 egyenletesen az
I - hez. Ha viszont A E 0 1 egy felulrol kori1itos halmaz, akkor alkalmasan
valasztott a E R szammal [a , +00) C R \ A , azaz

+00 ~ ., (la, +00 $ . ,(R I

-0

{J ~ y}En

Cs 1 =

LE'R J

y. XU : ,}

(az I un . ka nonikus alakja) .

Megjegyzes
A)

A 2.7.2. Lemmara adoLt masodik bizonyitas gondolatmenete alapjan a

fenti 1 = "
O'A ' XA lepcsOs ftiggvenyt a kovetkezokeppen tudjuk
~-hozni . Legyen Xo: = UA eno A es
. S C n0 esetcn
.
kanonikus alakra

lIli aU 1-'1(R \ A) :: +00 . Tehat a Jegorov-tetel aUitasa ebben az esetben

ncrn igaz.

3 ~ Nern veges p. eseten az aJ.ibbi allitast lehel mondani : a Jegorov-tetel

cgyeb fcltetel ei mcllett barmely veges mertekii X o C X halmaz es
e > 0 szam melleU van olyan 0 3 X f C X o , hogy az (tn) sorozat az
X f halmazon egyenletesen konvergens es I-'(X o \ Xl) < e .

Fs ,~ n

(A n(XoIB)).

Ae58en o\5

Ha valamely S C 00 mellett fJs := LAe s OA , akkor

3.2. LepcsOs fiiggvenyek

1= E

ps'X F's '

sen.
~'clteheto, hogy S, P C Oo , S 'f P eseten fls #;. fJp , kulonben ui .
cgycsitsli k az S, P halmazokat. Igy val6ban a kivant kanonikus alakhoz
j utunk .

A fcjcl,ct bcvczctesebcn kituzotl programnak megfelel6en elOszor Icpcsos fiiggv,"Jlyck intcgraljat fogjuk ertehnezni . Mivcl csak merheto fii ggvenyekkel foglalkownk, ('l,crt a lcpcsOs fii ggvellyck dcfinici6j.iban a merhct.6seget cleve feJtctelezziik,
iKY II " wCrhcto" jclzot az elncvczcsbcn kii lon nem is tu nte!.juk fel.
Lcgycn teiJa!. adoU egy
dcfi nici6t:

(X, 0)

merhcto ter es vezcsslik be a kovet kczo

A lepc.s5s fiiggvenyek 06ztalya olyan vektorhal6 R feletl , amely zart a szorI1 CZVC is, azaz igaz a

I.MCII.

82

83

3.2.2. Htel

3.2.1. nlel
TelS1.0lcgcs

Barmely 1,9 E Lt es

I . 9 E Lo n E R esete n az

~ 0 eset en

;) Ja ld. =aJ ld_ ;

;;) J(J + g)d. = J Id.+ J gd. ;
;;;) I~g =fId.~J9d .

al , I+g , /-g, max(J, g). m;n(J,g}

fiiggvenyek valamennyien Loban vannak.

BizonYltas
Mivel az i) aJlitas meglehet5sen trivialis , ezert csak a tobbinek a bizonyitasat

( A tetel bizonyitasat az Olvas6ra bizzuk .)

A tovibbiak erdekehco tetelezziik fel , bogy a.z el6bbi (X 10) merheto tet
mellett ada tt egy JJ

mertek is az n

v-algebran

es legyen

reszletezziik.
A ii)-t iIlel5en indulj unk ki az X nyiivan paronkenl diszjunkt, merheta
halmazok uniojara torten8 alabbi felbonta.sabOl:

U {g = y) .

x =

VE"R.

Lt

Ny ilvan igaz malad az

fiiggvenY08ztci.lyra a 3.2.1. Tetel utol86 negy alHtasa,
clsO ped ig az Q ~ 0 kiegeszito (cHetel mellett.

81.

Innen tet.sza leges

Allapodjunk meg abban , hogy 0' (+00) := (+00) 0 := 0 . A nemnegativ

ICI)Ct>Os fiiggvenyek Lt halmazanak elemeire mar minden tovabhi nelkiil ertelmczhetjiik az integral fogalmat a k6vetkezo definici6 8zelint :

Egy

.({J=z)n{g = y}) ,

vE"R.

JId.=

(.)

f ELt fuggveny (JJ mertek

E'R..J mellett azt kapjuk , hogy

.{{J =z})= E
amibOl

3.2.2. Definfci6

z . ({J = z) n {g=y))

rE"R J we"R.

8zerinti ) in t egr6.fjein. az

koyetkezik. Hasonl6 mOdon adOdik, hogy

j Id.= E y. ({/ = y))

,eRI

nemnegativ sza.mot (vagy a +oo-t) ertjiik .

lI a A E n es 0:::; Q E R , akkor J Q . XA dp = Q" . peA) I ami

val6ban megfelel az integrallal kapcsolatoa elemi geometriai szemJeletnek, ui.
(X,n, p) := (R , n l, p il, A E I eseten Io xAdp az " A alapu es 0 magasteglalap" - az o XA ftiggveny " grafikonja alattj" sikidom - teriilete. Az
OlyasO konnyen meggyozodhet a rrol , hogy ha 0::f. no c n egy Yeges, paron+
kent diszj unkt halmazokbOl allo halmazrendszer es alkalmas OA ~ 0 (A E no)
cgyutthatokkal 1 = EAeno0A XA , akkor If dJJ = EAe!lo QA p(A ) .

sagu

A kovetkezo tetelben a most defini3.1t integral-fogalom legfontosabb tulajdonsagait (linea rilas es monotonitas) soroljuk fel.

84

..

Jgd. =

( )

y.({J = z) n {g=y}) .

,e "R. re"RJ

Az el8bbi ket egyenlaseget egybeyetve tehit

JId.+ Jgd.=

E (z+y) . ({J=z} n{g=y)) .

",E"R , WER.

Ugyanakkor

x = U

U {J=z)n{g = y)

is egy paronkent diszjunkt , merheta halma:wkb61 allo felbonla.sa X-nek es

1+9 =

L: L

(z + y) . XtJ="'lnt'=~} ,

.,e"RJ WeRt

85

amibOl

jU +9) d" = L
~e'Rl

ruggv,ny, hogy (g = z) E 9 (z En.)

L(r+y)"(U=r)n{g=y) ,
we'R.

({h = y) E 1i (y En,))

"

fl l - gld"< (J1f -hid" <).

azaz ii) kovetkezik .

A kovetkez5 tetel alapvetO fontossagu lesz az integraJfogalom kiterjesztese
sr..empontjab6L

A iii) allitashoz eleg mat aak annyit megjegyezni , hogy f :5 9 eaewn minden
olyan % E 'Il" y E 'Il, mellett, ~melyekre {f = x} n {g = y} "# " ,egyuttal
z :5 y is igaz. Innen (.) es (n) a lapjan iii) mar nyilvanvalo .

3.2.3. Tetel

Megjegyzesek

Legyen adott egy Lt -beli monOWn novekedO sorozat:

In :5 In+1
(n E N) . Tegyiik fel , hogy agE Lt
9 :5 SUPn In teljesiiL Ekkot

1 0 Az eddigiek alapjan tehat azt mondhatjuk , hogy ha

1=

O'A'XA

! 9dlJ :5S~P!

Aeno

In

Lt,

fliggvenyre

IndlJ

a 3.2.1. Definici6ban szerepl8 Lt-beli fiiggveny , akkor

/dIJ =

O'A.XAdIJ =

Aeno

QAp(A)

(QA

~O, A E no) .

Bizonyftas

Aeno

Legycn ui. a tetelben szcreplo 9 fiiggv(my a kovctke"lO (Jd. 3.2.1. Definlci6):

2 Tegyiik fel, hogy (X,n,p)-t egy X-beli 9 gyiiriin ertelmezeU kvazimertek kiterjesztese reven kaptuk (Id. 2.4.1. Tetel) es legyen A E n,
II(A) < +00 . Ekkor a 2.5. pont vegen tett 8 0 megjegyzes szerint minden
c > 0 szamhoz van olyan B E {; , hogy az
0

g=

"""

! IndP ~(): !

Mivel IXA. - XBI = XA.6B ,ezert

IXA - XBI dIJ

XA.6.B dp

= IJ(A.6.B) < c .

IXA - XBldlJ=

IXA -

Lxu. . ldp <

86

dl1 .

gd/! =

QA' IJ(A)

AeOo

=li~

L:

all'

IJ(A n B,,) =

li~ /g . XB .. dIJ

AeOo

kiivctkezik. Tehat

oer

Mivcl I E Lt, J I dIJ < +ex> csei.en barrncly 0 #- :t E 'fl., mellen

II(U = :t}) < +ex>, czert az clobbickbcn XA hclyctl {J = %} irhato.
luncn rogton adOdik az is, hogy a sz6ban forg6 I -hcz Cs tctszOlegesen
valMztoti. > 0 szarnhoz van olyan 9 E I~t (II E Lt) lepc&5s

g XIJ..

A tetel feltktelei miatt En C Bn+! (n E N ), X = Lrn'=o E n , azaz tetswleges

li En halmazra A n En CAn Bn+1 (n E N) es A = U::'o(A n En) . lnnen
(Id. 2.1.2. Tetel) IJ(A) = Iimn IJ(A n B n) , azaz

SOt, ha 9 = 9(1i) ,ahol 'H. cgy X-beli felgyiirii (Id . 1.3.1. Tetel) ,
akkor az clubbi 8 felbonl.hatO veges sok, paron kent diszj unkt 'H.-bell
1/., (r E I' ) ha lmaz cgycsitesere: B = U-yef' H-y . Ekkor tehat

(QA~O,AEno).

OA'XA

Ekkor minden 0 < a < 1 szammal a Bn := Un ~ ag ) (n E N) halmazok

valamennyien n-ban vannak es In ~ o g. Xs.. (n E N ) miatt

At> B o=(A \ B )U( B \ A) (EU)

jclolcssd Il(A6B) <

s~P

\
\

Indl1

~ Q's~p !9'XH .. d/1 ~ a li~ !

g.xn .. dIJ =

o.!

gdIJ

Tc kintvc, hogy a E [0, I) tctsr.olegcs volt, e"lert innen a tetel AIlitasa mar nyilvfulval6 .

87

) 3.1.

Megjegyzesek

11 11. I E L+ Cs cgy alkalmas

IIOrozattal I = lim" In (azaz

1 0 A 3.2.3. T ctelben szereplo In (n E N) sarozat monoton novo \evcn,

az (f In d/J , n E N ) sormat is monoton novekedo (Id. 3.2.2. Tctel) , azaz
Jetezik a. lim,. f In dlJ hatarcrtck tis

s~p

JIn

dlJ =

li~

JIn

Definrci6

I dlJ := li!n

In ::;

In+I ' gn ::; gn+1

Alkalmazzuk ui . a 3.2:3. Tctelt minden mEN mellett a 9 := gm , ill.

a g := 1m , In := gn (n E N) szereposztassal. Ekkor az

s~p

JIn

In dlJ .

1\", eleggc nyil vanval6, hogy Lt C L+ tis I E Lt eseten f IdlJ (az I

IU ,,,,vfluy Hll egrofja) mind a 3.2.2. Definici6 , mind pedig a 3.3.1. Definici6 szerint
U .~/u ltt1. L jclcnti. Ui. a mondolt I fiiggvenyhez valaszthatjuk az L+ definith\j,ulllll /(zcrcpl6 "eloallit.6" (In) fuggvcnysorozatot az In := I
(n E N)
1I1"IIItAli .. "k IlIcgfclelOen is.

MutMlluk meg, hogy az

gm dlJ ::;

dlJ .

2 0 Ha az In ,gn E Lt
(n E N ) ftiggvcnyekre
(n E N) tis Supn In = supngn igaz, akkor

In E Lt (n E N) mo nolon novekedo
I(z) = li m.. In(z) (:t E X, akkor legyen

L+

fiiggvenY08Ztaly elemeire is fenmillnak az in-

, "r Ih l\to fi.iggvcnyekkel szemben clvart a lapveto tulajdonsagok , nevezetesen igaz

iI

3.3.1. Htel

dlJ

Uarmcly l , gEL+ , O::;QER eseten

1 +0" 9, Ig, max{J,g}, min{f, g}EL+ ;

oi) J(f + . g)dp = ffdp +0' f gdp;
L)

becslt!sbol a

Iii)

ill. analog mooon a

fordit~tt

ifanyu egyenlotienseg adOdik .

3.3. Az L + fiiggvenyoszta ly

I ::; 9 ==>

J I dlJ ::; J9 dp .

III/onylt.,
A't i) Cs a ii ) i llitisok bizonyitasat az Olva.sOra hizzuk. A iii) igazolasahoz
1.'101'11 I n E Lt
(n E N) , ill. gn E Lt
(n E N ) az I-et, ill a
f I ,,18ftllito mo noton novekedo ftiggvenY80rozat . Ekkor minden

I".

= su p" gn

mEN mellett

, ezcrt (ld . 3.2.3. Tetel)

Az el6bbi megjegyzeseket is figyelembe veve legyen L+ := L+(p) azoknak

f ' X-lo,+=1

1\ ,

rI

fill

definici6ja miatt tehal

fuggvenyeknek a halmaza, amelyekhez megadhatO egy olyan In E Lt (n E N)

rnonoton novekedo 8Orozat, bogy I(z) = lim,./n(z) (z E X) . Ekkor minden
I E L+ fuggvcny merheta (Id. a 3.1.3. Tetel bizonyitasa utani 30 megjegyzest) es
a limn J In dlJ hatarcrtek fiiggetlen az I -et az L + definici6ja szerint eloallit6
In E Lt
(n E N) 8Orozatt61 (ld . a 3.2. vegen Lett 20 megjegyzest). Ez az
tsz re vetel ad erlelmet az alabbi definici6nak.

A1. /,+ fuggvenyosztaly definici6jara gondolva joggal vetodik rei a kerdes,

hILl Y I L{' ILI Ichet-e ezen az uton tovahb ooviteni az integralhat6 fi.iggvenyek korel .

88

89

1\ kovelkezQ tetel
arncly uyugodLau nCVCZllclo az integra lcJ mclet cgyik
lctclenck - azt mutntja, llogy a fcnti kcrdesrc a valasz tagad6 azaz az
fii ggvcnY06ztaly zart a (pontonkcnti) monoton konvergenciara ne~ve.

II lII ibol a kivunt

kuvctkezik .

f = lim",

egyenlOsCg - es a tetcl minden alHtasa - mar

11m

Megjegyzesek

3.3.2 . T etel (Beppo Levi)

BarmcJy monoton nOveked5 In E L+

1:= lim In
"

(n EN) sorozatra

= sup In E L+

1 A Beppo Levj-lelelnek a fiiggvenysorokra vonatkozo (es konnyen belatha-

to modon a letellel ekvivalens alakjal) a kovetkez6keppen fogalmazhatjuk

meg : ha InEL+ (nE N ),akkor E~=ofnEL+ es

2 Legyen pI. (X , n,I-/,.,) a 2.4.l. Definici6 utan tett 2 megjegyzesben

szerepl6 mertekter (valamely wE X mellett), ekkor barmely IE L+
cseten
.

Bizoflyftas
lIa mar tudnank azt, hogy I E L+ , akkot az cl5z5 tetel alapjan minden
li E N termeszetcs szamra J In dll ~ J I dll , azaz

fd" w = f(w).

lIa ui. 9 E

Lci , akkor

gd"w =

I\zt kell tehat egyreszt megmutatnunk , hogy van olyan lin E L + (n E N)

monoton novekedo sorozat , amelyre I = limn lin . Masreszt ugy pr6b11juk egyuttaJ
megva Jasztani a (vn) sorozatot, hogy Vn ~ In
(n E N) is teljesliljon . Ekkor
til .

JI

dl-/ = Ii,?'

Vn dll

~ sup

JIn

x "w({g = x})

zER.

es 11", definici6ja szerinl. I-/w({g = xl) = 1 , ha x = g(w) , kiilonben

pedig I-/,.,({g = xl) = D. Ezert J gdl-/ w = g(w) . Ua gn E Lci (n E N)
olyan monoton noveked5 sotozal, amelyre limn gn = I , akkor

dl-/ ,

'UTIi az el5z5 becsJessel egyiitt adja a tetel allitasanak a masodik reszet.

Ad tudjuk, hogy minden n E N

N 3

Tn .......

Vmn

Lci

sorozaltal

Vm

In =

:= max{vmn: n

eseten egy alkalmas monoton novekedo

lim.n Vmn . Legyen

= D, ... ,m}

(m EN).

X := N, n := P(X), fL egy l.etszoleges mertek

an := IlUn}) (Jl E N) , akkor L+ = [D, +=jN es barmely
fliggveny re (azaz tetszolegcs f: N --. (0 ,+=] sorozatra)

3 Ha

I~ kko r Vm ~ Vm+1 ~ Im+1 ~ I es (Id. 3.2.1. Tetel) Vm E Lci (m E N) , azaz

11In,,, Vm
J . Tovabba minden m, n E N, n S m mellett Vmn S Vm , igy

s:

LeS-t'en ui. n E N es
In nen az ad6dik, hogy

1= limJn

(k > n)
:::; limv m ,

"

(k E N ) ,

(k

90
91

n)

cHor I" E J
,t til nil. (/.. ) so roza ~ mono ton )lovekeda m&lon tar~
I Mhez . 'felu!.t va16ban igllz , hogy I E L+ , ill . I = L~=o/(1I) Xl"l
Ilinen a Bel)pO Levi-lete! soro kra vonatkozO renl; a lakjab61

f d" =

f;.!

fin ) Xl"} d" = f;.f(n) ' ! Xl"} d" =

f;.

f(n) o"

Megjegyzesek
I : X ...... [0,+00) merheto
fiiggveny korla tos, akkor van olyan I" E Lt
(11 E N) moootoo
nov~kedo lepcsOs fuggve nysorozat , a mely egyenletesen tart I-bez .

1" A bizonyitasbol az is kiderii l, hogy ha az

2" Legyen (X , O, p) egy mertekter ,

veny es tekintsiik az

kOvctkczik .

SCI
Ennek a po n ~nak a berejezesekeppen mulassuk meg, hogy az L+ riiggvenyOfJzlaly " kime ri~ i" a merheta es nemnegativ fiiggvenyek kore~, azaz igaz a

es csak akkor eleme

L + -nak , ha

...... {O , +oo] egy merhelo rugg-

,= ((x , I) EX x R , O ~ I < f ix))

halmazt (az I fiiggveny un . slu6grdJjdt). Ua 0 0 1 jeloli az 0 es az

R -beli Lebesgue-merheta ha lmazok 0 1 u-algebraja altai meghatlirozott
szorzal-u-algebrat (Id. 2.7.) , akkor

3.3.3. Hlel
Az I : X ...... {O, +00] fiiggveny akkor
. merheta.

I :X

SC,Eo n l

(A E 0) eseten SC, = A x [0,1) nyilvan

amibol ugyanez barmely I E Lt fliggvenyre is kovetkezik. Tetszoleges I ; X ...... 10, +001 merheta fiiggvenyt pedig allits uok
ela I = lim.. In alakban egy alkalmas, monoton novekeda In E Lt
(n E N) fiiggvenysorozat segitsegevel. Vegyuk eszre, hogy
Val6ban ,

I = XA

n Ot -bel i,

BizonYltas
Nyi lvan mar csak a tetel eMgsegcsseg reszet kell igazolni. Tegyiik fel leha t ,
hogy a szoban fo rgo fiiggve ny merheta es valamely n E N mellett legyen

A;"

,= { {J ~ ; 2-" ) n {J < U+ 1)-2-")

SCI

USCI. ,
n:=O

{J ~ n)
Az Ai" (i = 0, ... , 11 2") halmazok valamennyien O- ban vannak
diszjunktak : Ai" n Aj" = 0 (i 1:- j , i,j = 0 , ... , n 2n) . Da

es

paron kent

amibOl az elobbiek sze rint SG, E

n 0 1

mar nyilvanva16.

Legyen P I-' . az nal-en erte lmezett szorzatmertek (Id . 2.7.) , ekkor

B 2-

1" :=

iT" XA._

(11 E N ),

i =O

aHor In E Lt es In
las , nevezetesen % E Ai"

:5 I n+1 Az utObbiboz kell csu pan nemi indokoeseten

In(%) = i2- n , ill .
(i < 11 2")

ami az elobbi gondolatmenethez hasonl6an lathatO be.

Az eddig mondottak alapjan egy masik " lit" kinalkozik az int.cgralfogalom
bevezelesehez, nevezet.cscn egy f ; X ...... [0, +ooJ merhelo fiiggveny
integraljat ert.elmezziik az

2; 2- "-'
In+I(%) =

{ (2i + 1). 2-"-1

~ j 2- "

= I"(x) .

(% E A 2;+I"+d

lI a viszonl X E A n .2-" ,akkor I" (x) = 11 :5 I" +I(X) , ui . ilyenkor 1(%)

2:: 11 .

Azt kell mar csak bela tnunk , hogy lim.. I" = I . Ez viszont kovetkezik abb61,
hogy tetszoleges x E X escten In(x) = 11 (n E N ), ha I(x) = +00, ill .

f" (x ) ~ fix) < f"(x)

ha

11

EN

es

I (x) < n .

92

+ 2-" ,

eloirassal. J avasolj uk az Olvas6nak , hogy az L + fiiggvenYOBztaly elemeinek az integniHsaval kapcsolatos teteleket gondolja at ebben a szellemben.
Az SG, szubgrafnak igen szemIelctes geometriai tarta1ma van pI. az
X := [a, bJ (a, bE R , a < b) eset ben, amikor a az [a, b)-beli Lebesguemerheto halmazok u-algebraja, I-' pedig a 1-'1 Lebesgue-mert ek O-ra

93

vlll6 ICtlzii kltbtc , Ekko r

a la tti tcriilct".

11

II I (Sa J)

11 CIll

mas, mi nt az I " g rafi konja

sziikseges es elligseges feltkteleket adunk meg arra vonatkO'I.6an , hogy egy merheto
fiiggveny az L fiiggvenyosztaIyba tarWzzoll.

3.4. Integra lhato fiiggvenyek

/I. 3. 1.3. Tete! alapjan barmely merheto fUggvenyt fel t ud unk bo ntani kct

3.4.1. T etel
Legyen adott egy

I : X -+ R mer hew fijggve~y. Ekkor az

kovetelllleny az alilbbi feltctelek barmelyikevel ekvIValcns:

ncnlncgativ , mcrheto ftiggve ny kiHonbsegere , Legyen uL (X ,n ,p) egy mcrtcktcr

Cs I : X -- R egy tetszoleges fii ggveny. Az

:= max (f, O) ,

r := -min (f, O) = (- 1)+

es

fii ggvcnyek nyilvan nemnegativok

1 = 1+- j - . Konnyu meggondolni (ld . 3.1.3.
'I'ctel) , bogy I akkor is csak akkor merheto, ha 1+,
merhelo fii ggvcnyek,
llZaz (Id. 3.3.3. Tetel) I:i: E L + .

A fellti rov id bevezcto a la pj an ma r elegge kczenfek vo az integral-fogalom al<ib-

bi kitcrjesz tese, kii lonOsen, ha az integral linearitasat (mint minima lis kovetelIIlcnyt) is figye lembe vessziik .

a)
b)

J+, r E L ;
alkalmas g,hE L , g ;::: O, h ;::: O fUggvcnyekkel I = g - h ;

c)

van olyan G E L, hogy

d)

III E L

E L

J+ ,r
8)

3,4.1. Definfci6
/l. zt mondj uk, hogy az I: X __ R merheta. fiiggvenynek van in /egrtilja , ha a.z I f + dp , I f - dp integralok koz; iil legalabb az egyi k veges
+(0). Ez ut6bbi esetben legyen

III ~ G ;

Bizonyftas
Mivel

E L , e'.Gert elegend3 azt meglllutatni, bogy

<==> b) <==> c ) <==> d ).

Az a ) => b ) kovetkeztetes a g:= f+ , h

A b ) ==> c)-he'.G vegyiik es-lre, hogy

:=

1-

valasztissal nyilvanval6.

f = g - h :S g ~ g + h , - f = h - g ~ h ~ g + h ,
rur.8.Z If I ::; 9 + h . A b )-beli feltetelek es a 3.3.1. Tcte]lIliatt a G := 9 + h E L
ftiggvcny nyilvan teijesiti a c)-ben Illondottakat.

az f fii ggveny p mcrtek szerint i i ntegrtifj a.

c) => d ): nyilvanval6, bogy G E L+,

miatt (ld. 3.3.1. T etei)

lI a IE L+ , akkor r = 0 miatt J 1- dp = 0 ,azaz az f integnilja a

:J.4 . \. Dcfin ici6 szerint ugyan az , mint. a 3.3 .1 Definicio szerint . Mas 5z6val tchat
mindclI L + beli fii ggvenynek van intcgnilja a most mo ndott ertelemben.
/I. kesob biekben azok a fiiggvenyek lcsZllek kii lonOsen fo ntosak a sz<imunkra,

lImclycknck van integ ralja Cs aZ veges, Vezessiik be "nel kapcsoiatban a kovetkezo

jcloiest :

L( p) := {! : X - R :

Jf

94

azaz val6ban igaz, hogy

Yegiil a d )

J E L + es J:i:

I :i: E L

G dp < +00,

\1\ E L '

1/ \ E L

, azaz ismet. csak a.z integral lIlonotomtasara luvatkO'.Gva

f
miatt

az integral monotonitasa.

==> a ) kovetkeztetes biwnyitlisallo1, ind ulju~k ki ab?61, hogy

d" E R ) .

Ii a lie," okoz feireertest , a kkor egyszeruen csak az L szim b61umot fogjuk haszna lni
I.. (p) hclyctt . Az elobbiek szerint lehat egy I : X -- R fiiggveny pont05an akkor
clcmc L-nek, ha I merheto Cs f J+ dp , r dp. E R . A kovetkezo tetelhen

j lll dP :S

If I E L+, ezert

I :i: dp.. S

If l dp < +00

95

Megjegyzesek
e~

1" A 3.4.1. TetclbclI s:tcrcpi8 b ) fcltetelbOl

vcgcs 6sswget jelent

NYllvll.llval6, hogy

J J J
IdJ.l=

gdJ.l -

hdJ.l

JoT :: L lIi'XB;

kovetkezik . Val6ban, mivel 1 = g - h = f+ - r ,ezert g+ r

Thdjuk , hogy g , h , l% E L+, fgy (Id. 3.3.1. Tetel)

J+ +h .

2" A 3.4 . 1 Tetel c) feltetelere hivatkozva nyilvanval6, hogy amennyiben

J.I veges (J.I(X) < + 00), akkor barmely korlat08 tis merheta f : X _ R
fiiggvcny eseten I E L . Ekkor ui. at emlitett c) feltetelben szerepla
G fiiggveny valaszthat6 a

G(.)

,= , up{lttz)I' z E X)

(. E X )

utasftasnak megfelel5en .

fi.i~enyoszta:Jy i~ rendelkez.ik az integral legfontosabb tulajdonsaga.bl.zonyOS megszontAsokkal - igaz a 3.3. 1. Tetel megfeielOje 3.1. L-ber
fij~ellyekre IS. (~mJekeztetiink arra, hogy a konibbi megallapodasullkll~
~
feleloen tovabbra IS Jegyen {oo)o:= O. (oo):= O.}
meg
. ,azaz

3.4.2. Tetel
Legyen I , g

felbontasra gondolunk , akkor

oT, (J oT)- =

L,

E R . Ekkor

c)

J(f + 9)d. = J / d.
max{j,g}, min{j, g} e L ;

d)
e)

IJId.IS J lfld .

es

+ J 9 d,,;

ha 1 5.g, akkor !JdP 5. ]gd/-l j

oT

miatt felteheta, hogy f ~ 0 . Legyen tehat f E L+(jJ) n L(p ) , ekkor

mindenesetre az loT : X - R fiiggveny merheta. Ti . tetszoleges
a E R mellett

Bizonyrtiis
Az a ) aJlftAs egys1.enien kovetkezik a 3.3.1. T etelbOl
eseten

(a 1)+ = a 1+, (a 1)- = a r

iIIetve C\:

ami bOl (ld . 3. 1.1. Tetel) az l oT fiiggv eny merhet&ege - tebat jelen
esetben l oT E L+(/-I) - valaban kovetkezik. Megmutatjuk, hogy igaz
a b )-ben szerepla egyenlaseg. Az L+ (/-I) fiiggv enyosztaly definici6jat
figyelembe veve (Id . a 3.3. pontot tis a 3.3. 1. Definiciot) elegenda minded
I E Lt(P) eseten igazolni. Legyen ehhez 1 = Ei Yi' XA; , ahol " Ei "

96

a) al E L " J (a I)d. =a J Id.;

b) ha l +g; X--+R ,akkor l + g e L

(JoT)+ = r

n-

(Ri :::T- I[A;Je 0 ),

ivai A,z L_

a) I E L(i<)
l oTE L(.);
b) I E L(i<)= ffd;. = JloTd.

~ Lt(ll)

i-re y . > 0 A E
- , j

amiblSl (Jd. [l definfci6jat, 2.6. pont)

3" Legyen (X,O,J.lj mertekter ,~ (X,r.l) merheta ter (Id . 2.5.1. Definicia), T : X -- X pedig (O,O)-merheta lekepezes (Id. a 2.6.1. Lemma
elatt mondottakat) . Ha p jeioii a J.I mertek Taltal ietesitett kepet
(ld . 2.6.), akkor barmeiy I : X - R Borel-merheta fUggvenyre

Ha ui . az 1= 1+ -

es minden benne szereplo

<0

~~

t:l:I

meJlett

(a 1)+ = (-aU-, (a 1)- = (-aU"

A b ) igazolasaJloz vegyuk figyelembe, hogy

I +g= J+ +g+ - (J- +g-),

97

abMI I
, lOgy

Q ~

3.4.2. Definki6

amibol a 3.4.1. Tetel es ismet csak a 3.3.1. Tetel a1apjan I+ gEL kovetkezik .
Az utobb idezett tetelekbol es az el8z8 I" megjegyzesbOl az is adodik , hogy

=! l +dP + !
= (J

g+dfl-(! rdJl+! g- dll)

r dp - J r dp)+ (J g+ dp - J g- dp) = J

Azt mondjuk , hogy a T tulajdonsag jj-majdn em mindenuU iga z, ha

van olyan A EO, jj(A) = 0 halmaz, hogy barmely x E X \ A eseten
T teljesiil x-reo

Megjegyzesek

1" Ha nem o koz felreertest , akkor a " majdnem mindeniitt" kifejezest fogjuk hasznalni . Az~ a tenyt , hogy "T p-majdnem mindeniitt igaz" a
"T p-m.m ." szimb6iununal - vagy "T m.m ." -mel - fogjuk jeioini . Peidaul , ha I es 9 a 3.4 .2. Defin ici6 elott em litett ket fiiggveny , akkor
" I = 9 p-m.m." azt jelenti , hogy egy alka1mas A E 0 , jj(A ) = 0
halmazzal I(x) = g(x) (x E X \ A) .
2" Kiilon is felhivjuk a figyelmet ana, hogy a " T Jl-m.m . igaz" alHta.s nem
azt jelenti , hogy jj( {T
h}) 0 . EtOfordu lhat ui ., hogy {T h} ft 0 !
Csupan annyit mondhatunk, hogy valamely A E 0 (jj(A) = 0) halmaz
tartalmazza {T = h }-t: {T = h} C A . Ha a II mertek a 2.5 .1. Defi nici6
ertelmeben teljes is T p- m.m. igaz, akkor persze {T = h} E 0 es

f dp + J 9 dp .

Mivd I max{J,g}1, I min{/,gll ::; II I + Igl , ezert b ) es a 3.4 .1. Tetel szerinl c) is
19az.
Ha I < 9 , akkor nyilvan
idczcu 3.3.1. Tetel a lapjan

r : ; g+ , g- ::; r

IdJl= ! rdll- ! rdll ::; ! g+djj -

= =

is igaz , ezert a mar tobbszor

g- dll =

gdp .

p({T =h= O.

Tcll1i.t a d ) allit;i.st is belattuk.

A fenti elokeszites utan mar konnyen megfogalmazhatjuk az alabbi lelelt.

A most igazolt d ) es /::; II I a lapjan

fdp ~ J

3.4.3. Htel

lfldp ,

a ) Barmeiy IE L + eseten

azaz c) is lcljcsiil .

Idll =O

Az L fii ggvcnyoszlaly tovabbi vizsgalala elott vezessiik be az a[;ibbi fogalmat. Ezzcl cgy uttal az integralelmelet egy jellemzo aspektusara is nivilagitunk,
tlCVC7.ctcscn arra, hogy a tovabbiakban nem az eddig "megszokolt" L-beli fiiggvcnyek , llanclII egy bizonyos ekvivalencia-relacio altai mcghatarozott (fiiggveny)
ckviwdcl1cia-osztalyok jatsszak majd a fOszerepet. Mas szoval kel L-beli fiiggven y
kozott I1cm fogunk kii lonbseget tenni , ha az emlitett [ehicio szerint ek vivalensek.

(X, n,'l) cgy mertekter es tegyiik fel, hogy adou az X halmaz

demci re vonatkozo valamilyen T tulajdonsag. Ez azt j elenti, hogy barmely x E X
l'l~gyc l1 tchat

cactcn cI tudjuk dontcni , hogy a T tulajdonsag x- re igaz vagy sem. R.O~id en:
IIdo t,t egy T : X __ {i, I. } logikai fi.iggvcny , ahol x EXes T ( x ) = l azt
jclcl1 ti , hogy 'J' tcljcsiil x-re, T(x) = h pedig azt , hogy T nem teljesiil x- r..:.:.
Pcld:iul cgy gyak ran clofordul6 ilyen tulajdonsag a kovetkezo: adot l I , g : X -- R
fi iggvcnyck esctcn 'I'(x) jelentse azt , hogy az :t E X pontban I(x) = g( x).
Tclnit a 1Il0ndott l>Cld<i.ban T(x)
i , ha I(x ) = g( x ) es T(x)
h , ha

!(x)

to ,(x) .

b ) Ha I ,g : X -- R merheto fiiggvenyek , 1 = 9 /J-m.m. CS IE L ,

akkor g EL es !gd/J = Jldp.
c) Minden L-beli

I fiiggve nyre igaz, hogy III < +CXJ

/l-m.m.

Bizonyitas
a) Legyen A:= {J :f:. OJ, An:= {J ?: li n}
(0 < n E N ) . Az
Ir,crhetosege m iatt a most definialt halmazok valamennyien O-ban vannak
(Id 3. Lt. Tetel) , An C An+ l
(0 < n E N ) es U ;:"=l An = A , ezert
(Id 2. 1.2. Tetel) jj(A ) = lim"Jl(A n ) . Az An halmaz ertelmezeset figyelemI.. vcvc barmely pozitiv N 3 n-re I ?:
XA azaz

98

1 =0 p-m.m.

::::>

99

11111\'11 II lIl.r llyilvAllval6, hogy ,,(A)

Megjegyzes

=0 .

Fordftva, ha "(A) = 0 I ._
f"
, n ,- n XA

(n E N) akkor

In

E Lt

Legyen A E at I-/(A) = 0 Cs tegyiik fe l, hogy adoU egy I : x

fliggveny , amely mcrhcto az

\ A -- R

eo<;

{(X \ A) n B E PIX) , B E OJ

I I"dP=n.p(A)

=0

(n E N ).

A Beppo Levi-tetcl (Id. 3.3.2. Tetel) a1apJan teh't a

9 E L+ es
<l
9

/
igal'.. M i vcl

f ::::; 9

miatt 0

9d~= s~p /

< II d
-

#'5.

/"dt' =

:= SUPn

In

fliggvenyre

u-algebra ra nezve (Id . 1.1.). (Tehit barmely Borel-halmaz I altalletesitett &kepe (X \ A)-nak egy O-beli reszhaJmaza.) Definialjuk ezek utan
az j: X _ R ruggvcnyt a kovetkezokeppen :

_
I (x)

,=

gdp.=O , fgy JldJ1. = O.

b) A b )-beJi feltetelek alapjAn

{/ (r)

(xEX\A)

(x E A)

J+-- g +, 1-

. Nem nehez belatni , hogy

merheto es / =
I-/-m .m. Akkor mondj uk,
hogy f-nek van integralja, ha i-nak van es ebben az esetben legyen

== 9 - .u-m.m .

C'lht feJtehero, hog.)' f > 0 9 > 0 I.e

(/d. a 3.1.1. Tetel bizonyhk;a utAni
gy~ m: A:= {f I- g} ,ekkor A E n
jclolessel
merucgy' t) , J1.(A) == 0 es a B := X \ A

JIdp '= I jdp

3"

AnalOg ' m6don ertelmezziik azt a tenyt , hogy IE L vagy IE L+ .

pI. 1,9 E L eseten a 3.4.3. Tetel aJapjan f ,g p-m.m . veges, ezert
/ + 9 p-m.m. definialva van. Az e lohhi ertelemben tehat 1+9 E L es

i gy

!=/-XA+!'XB , g = gXA+g"XB.
TovabM (Jd. 3.3.1 . Tetel)

l' xA, f'xB , g'XA, g'XB E L+

Mivel /. XA == 0, g- XA == 0 /l-rn.m.

es

f.

Xo - g. XB , e'Lert (res1.ben a) miatt)

II XAdP= lgXAdP=O ' II. XB dJl -- I

9'X8dJ,l ,

Az integral es a fiiggvenysorozatok konvergenciaja kozotti kapcsola tra vonatkozO (alap-)tetel elokeszitese szempontjab6l - de onmagaban is - rontos es erdekes
;illitas a

Kovetkc'l.6;kCppen (Id. 3.2.2. Tetcl)

/ fdp= / jXAdp.+

3. 4 .4 . T etel (Fatou-Iemma)

!XBdp.= / gdlJ.

,c) Yegii! legyen a c) aJlitas bizonyitasAhO'l A ,_

(leI. J. I. I. Tetel) es tetsziSleges nemnegat'
~~IV

Q.

tniat t p(A)

== O .

Q.

+oo}, ekkor A E 0

XA

i~f I n dp ~ lim i~r fIn dp .

s: III azaz

ii) Ha az i)-ben szerepl5 (In) sorozathoz van olyan FE L fiiggveny ,

a melyre In.5 F I-/-m.m. (n E N) , akkor
lim

100

(n E N ) fuggvenysorozatra
lim

{III =

SZd.l llmaJ

pIA) S I III dp < +00

i) Birmely fn E L+

8~P

In dp

101

:5

lim

s~p In dp .

Megjegyzesek

Bizonyftas

Az i) allftas igazolasahoz legyen

1:== lim

inf I"

"

Legyenek adottak az An E 0
(n E N) halmazok is alkalmazzuk a
Fatou-lemma i) reszet az In: = XA. (n E N) fiiggvenyekre . Ekkor

lim inf In
n

Tudj uk (Jd. 3.1.3., 3.3.3. THelek), hogy I E L+ . Ha

== sup inf 1m =
n m;:::"

Xlim ill'.

A. ,

ahol

9,,:= inf 1m
m;:::n

(n E N ),

akkor a.z el6bb idezett tetelek miatt 9" E L + (n E N ) es a (9.. ) sorozat

Ilyilvan monoton noveked5 m6dou konvergaJ I-hez. Ezert alkalmazhat6 a Beppo
Levi-tetel (Id. 3.3.2. Tetel), miszerint I E L+ es

az An
tehat

(n E N) halmazsorozat limesz inferiorja. A Fatou-lemma szerint

IJ(l im inf An )

/ IdJl

"

=IiTfl /9ndp...

:5 lim inf Jl(An) .

"

2 Tekintsiik tovabbra is az el5bbi megjegyzesben szereplo halmazokat cs

legyen

Az itt szerepl6 fiiggvenyek ertelmezese miatt triviaJis

nU
"=Om=,,
00

9n

becsles alapjan

n E N mellett

s: 1m

J 9 .. dp.. s: Jim dJl

(N :;I m

lim sup An :=

2: n)

"

is igaz az el6bbi m indexekre . Tehat barmely

9 .. dJ':5 m;:::n
inf

limdJl,

i~f /

halmazsorozat limesz sz uperiorja. Ekkol lim sup" X A. =

jJ
mertek veges, ugy az F(z) := I
(z E X) fuggveny ny ilvan L-beli es minden n E N index re X A. :5 F.
Ezert alkalmazhato a Fatou-Iemma ii) allitasa a XA . (n E N ) fiiggvenysorozatra, azaz
az

( A,,)

I .. dp, ,
Jim sup Jl(An)

a kfvant egyen16tlenseg ad6dik.

"

A Fatou-lemma ii) resze egyszeriien k(ivetk{!',dk az i)-hOI. Alkalmazzuk ui. i)-t

az (In) sorozat helyett az (F - I ,,) sorozatra. &/.t megtehetjUk, mivel FE L
miatt
OS: In :5 F

< +00 Jl-m.m.

(n E N ) ,

fgy a 3.4.3. TeteJ bizonyftasa ut..in tett megjegyzes ertelmeben

(n E N ) . Tovabba (Id. 3.4.2. Tetel)

Igy

Jlim i~f (F = lim

1,, )dIJ

== / FdIJ-

i~f(/ FdIJ -

Innen - figyelembe veve, hogy

segeket kapjuk .

/ In dIJ)

0 :5

F _

J(F - I" )d" ~ J F d" _ J I" d"

/lilll s~p/"dl-'
=/

:5 lim

FdIJ - lim

i~f /

s~p /

In

E L+
(n E N) ,

:s: Jl(li m sup An ) .

"

(0, I], n ,~ { A n (0, IJ E P((O , I]) , A E n,) (a (O,!J~

beli Lebesgue-merheto halmazok u -algebraja (Id . 1.1 ., Jl pedig legyen
a Jll Lebesgue-mertek megszorftasa O-fa . Ekkor az In := n X(O , I/,,)
(0 < " E N) L +-beli fiiggv enyekre lim sup" In = 0,
In dJl == I
(n E N ) , azaz

3" Legy," X

,=

lim

s~p /

I" dJl

=I > /

lim

s~p In d/~ = 0 .

(F- In ) dIJ =

I ndlJ.

Tehat ebben az esetben nem teljesii l a Fatou-lemma ii) reszcben megfogalmazott a llftas. Ko nnyii meggondolni, hogy nem is letezik oJyan F E L
fiiggvcny , amely " tudna" azt, ami t a z em litett ii) all itasban feltet elkent
szabtunk . Ui.

J F dIJ < +00 - a ii)-ben jelzett egyenl5tlensup I,,(x) = k

102

Am

::: Xlim . UPwAw . Amennyiben a

amibOJ

liTfl /9 n dJl S: lim

00

"

(k+ 1 < z <k' O<kEN),

103

ami nyilvan kovdkczik IL IJ ( n :O=n(X \ A. = 0 (li E N) allitci.sb61. E~

utobbi igazola.d.hoz hasznaljuk fel a minden N 3 m ?: n eseten fcnnallo

ILZIL~

.up /.dp = "0.(- - - - ) = +00 .

n
~
I::
k+l

4 Ha (X, n , p) := (R, Ol ,pd es An:= (n, +00)

p(

(n E N) ,akkor

n(X \ A.) ,; p( n(X \ A.) = II (I - p(A.) <

lim sup An = 0 ,

bec.slest .

azaz p(lim supn An) = 0 . Ugyanakkor minden n E N termesl.etes

sl.amra p(An) = +00 ,lehat lim sUP n p(A .. ) = +00, igy a 2 megjegyzes ebben az esetben nem igaz. (Nem is veges persze a p mertek.)
5 Borel- Cante1li-lemma neven ismert (pI. a val6szinusegsl.imitasban)
az alibbi , ket resl.hOl allo illitci.s. Legyen (X,O, p) egy mertekt.er ,
An E
(nE N ), A := limsuPnAn (= n:"""olh.. n At) . Ekkor

A valOsl.iniisegszamitas nyelven megfogalmazva tehat a Borel--Gantellilemmajelentese a kovetkezo. Legyen p(X) = I (azaz (X,O,p) egy
vtJltiszinti.!igi mirtiHir) , An EO (n E N) fiiggetlen escminyck egy
sorozata. Az An esemeny bckovelkczisind a val6uinl1sige a p(An)
nemnegativ szam. Enel a terminol6giaval elve peA) annak a valOszinusege, hogy az An-ek koziil vegtelen sok bekovetkezik. Ez a va10szinuseg
tehat vagy nulla vagy pedig egy, po ntosan akkor, ha L:"=op(A k ) veges
vagy sem.

Yalaban , mivel minden n E N mellett A C U::n At , el.ert

p(A)'; p(

t .. n

t:n

U A.) ,; r; p(A.) -

(n _ 00).

Al.t mondjuk , hogy a fenti An

(n E N ) halmazok fiiggcUcnd:, ba
barmely 0 '# N C N veges halmaz eseten

teN

3.4.5. Tetel
Legyen (X , 0, p) egy mertekter, (X , 0, fj) pedig a teljesse tetele.
Ekkor blirmeiy f E L(fj) fiiggve nyhez megadhatok olyan iI'/z E L(p)
fiiggvenyek , amelyekkel az alabbiak teljesiilnek:

n A.) = II p(A.) .

p(

Meg egy tetelt bizonyitunk be ebben a pontban, amelyben egy JJ mertek

a p teljesse tetelevel kapott fj mertek eselen az L(p) es az L(fj) terek
viszonyit vizsgaljuk (ezzel kapcsolatban Id. a 2.5.2 . Tetelt, ilL a bizonyitasa utan
tett 1 megjegyzest).

es

l:eN

(Al. OlvasO konnyen meggyozodhet anol , hogy ekkor barmelyik AI:

(k E N) ha1mazt (X \ At)-ra kicserelve, az igy kapott halmazok is
fiiggetlenek. Specialisan , az X \ AI: (k E N) halmazok is ruggetlenek.)

a)
b)
c)

iI :S f

:s h

p({J.#h)) = O;
J f;dp = fJd;' (;= 1,2) .

Fiiggetlen halmazokra - az a) illitci.s mintegy elienpontjakent - igaz a

kovetke-zo:
b) ha p(X) = I es
Ugyanis peA)

LZO:o p(AI:) = + 00, akkor

peA) = 1 .

= I akkor es c.sak akkor teljesiil, ha

p(X \A) = p(lim inf(X \A.) = p(

104

n(X \A.) = 0,
n:Ot:n

Bizonyitas

Ha f E Lt(fj) , akkor veges sok Ai E

halmazzal f = L. Yi ' XA ;
illkalmas Yi 2: 0 egyiitthatokkal. Thdjuk (ld. a 2.5.2. Tetel bizonyitasit), hogy a
fc uti Osszegben szereplo minden egyes Ai halmaz A; = Bi U Ci alaku, ahol
Bi , D; E 0 , Ci C Di , p(Di) = 0, Bi nCi
105

=0.

Mi v('t czckkcl njdot6:K!k kcl az

I =

fiiggvelly. nyitvan az

I>

XB;

IlinCII tchat J hfi" 5 J Id;' $

II ti,l ko vetkczik , I.ova~ba az II :S I 5 It
!'gyclI18UClIsCgck fi gyclcmbcvctcJcvcl J II Clp 5 J h djj is adodik . A fenti cket
OAA;.:cgezve igy azt kaptuk , hogy

I > xc,

J d" =JI dp

U = 1, 2) ,

J;

atakban irhato, ezert az

n;.:az /;

E L(jj) (i = 1, 2) .

Legyen vegiii A := {II "f:. h } . Ek kor (Id . a 3. 1.1 . Tetel bizonyitasa utan i
:1" megjegyzest) A E n Cs
fiiggvcnyek trivi;ilis mOdon eleget tesz nek a tetelben mondottakn ak.

Lcgyen most I E L(jl) tetszoleges fiiggve.ny. Az f = / + - 1- felbontist

figydcmbe veve nyilvan e1egendo a tetelt csak I 2: 0 eseten bebitni, azaz

hXAdJ.l=

valamint

IE

h XA - h XA =

fdlcheto. Ekkor viszont egy megfelel5en valasztott, monoto n novekedo g" E Lt( ji.)

Ii~g" = I , li~
n

gndjl =

E N

es

hXA dll , hXA - hXA E L(jj)nL+(ll) ,

II XA) dll = 0 m iatt (ld. 3.4 .3. THeI)

L(p) n L+(ji)

(11 E N ) sorozattal

Iga;.: . Az e1ozoek szer int minden

Ii" E I~ t( 'l) , amelyre

J(h XA -

Mindezek b81 jj(A) = 0 mar trivialisan ad6dik .

3. 5. Integra lhat6 fiiggve nyek tere;

I dji.

l,2

mellett van olyan

I :X

Legyen (x,n,ll) egy mertekter,

h:i.rmely 0 < p < +00 mellett az

III'.
lI a II := lim sup" II" ,

h := lim

inf"

0 ll - m.m . .

hn , akkor (ld . 3.1.3. Tetel)

X -

--+

fiiggveny is merheto. Val6ban , egyreszt az III fliggve ny merheto (ld. a 3. 1.3. Tete!
hizonyitasa utan tett 3" megjegyzest) , masreszt az 3.1. 1. Tetei miatt tetszoleges
I> E R eseten

(050)

{lfl'

...~ a Falo u-Iemma (ld . 3.4.4 . Tetel) m iatt

Jh
;11 .

I," 5 I

dll

E L(P)

:S li m
(n

i~f hn dll = lim i~f

e N)

g" djj =

Jf

djj ,

a~. az

~ 0) =

{III

~ 0 '/' )

(j III'd") 'I, .

Ny ilvanva l6 (ld. 3.4.3. T etel), hogy

i) 0 $ 11111, 5 +00 ;
ii) 11111, = 0 <=> I = 0 " -m .m.
;ii) 110' III, = 101.11111, (0 E R) .
106

(0) 0)

ugyanazon tetel miatt IIIP merheto fiiggveny. T ehat IIIP E L + , legyen

11111,=

alapjan

R egy merheto fiiggveny , ekkor

107

A d ll1ben jdl,ctt fiiggvcnytcrek vizsgalata szempontjabOl a lapveto fontossagu

a kovetkcz5 tctcl , amely az elemi analizisbOl j6l ismcrt egy ik cgycnlotlenseg
altahinositaaa 1I . 1I,. ~ ra .

It.'8Z

Alka lmazzuk a 1ll000t bt!bll,OUYIloU clemi cgycn lotlensegcl minden egyes

.r E X mel lett az

0'= I-(z) .=

.= Ig(z)1
b ..= g-(_)
. IIgli.

Il(z)1

. 11111, '

3.5.1. Tetel

( ll o ld er~egyenlotJenseg)

IIzercposzlassal. Ekkor az

Lcgyen I < p < +00, q:= p ~ I (azaz

i + f = 1) . Ekkor tetszCileges

/ , 9 : X - R merheto fiiggvenyekre

_r

g'

/.g< - + -

~'gycnI6tlenseget kapjuk, amibOl az integral monotonitasa (ld. 3.3 .1. Tetel) aJapjan

III- gil> !S 1I/1I,lIgli .

I\dOdik , amit bizonyitani kellett .

Bizonyltas
II .

111 = 0

1I/ 1I,lIgli. =

11111, = 1IIf11l, = 0 , akko. (Id. 3.4.3. Tot.l)

1/ gl = 1/1lgl = 0 p-m.m., amibOl ismet CBak a

0 ,,,.Idaul

p~ m . m ., teha.t egyuttal

3.'1 .3 . Tetel alapjin

Megjegyzesek
I " Erdemes megjegyezni , hogy ha p = 2 ,akkor q = 2 , azaz a 3.5.1.
Tetelben szereplo fiiggvenyekre

III gil> !S 1I/1I,lIgll, .

kOvctkczik . Ekkor tehcit a tetel alHtasa trivialis. Nyilva.n ugyancz mondhat6 akkor
11/11,, ' lIgl), = +00. Ezert felteheto , hogy 0 < 11/11", Ilgli. < +00.

is, ha

Mulassuk meg, hogy barmely o,6E [0, +(0) cseten

(.)

a6<
-

oJ'

Ezt az egyenlotlenseget Caucby- BunyaJcovszkij-egyenlotlensegkent fogjuk idezni .

2" A fenti bizonyitasbOl az is kideriil , hogy (.).ban akkor
egyenl5seg, ha aJ' = bf .

6'

3" Tcgyiik fel , hogy valamilyen K > 0 szammai Igl < K p-m.m .
A 9 merheta, ezert (Id. 3. Ll. Tetcl) A:= {Igl ~ K} EO, J.l(A) = 0 es

-+
-.
p
q

Val6ban, nyilvan elegendo a, 6 > 0 mellett igazolni a fenti egyen l6t1enseget, hiszen
kiilonben a dolog lriv!cilis. Tekintsiik ehbcz a

z"
op(z) ,= - p

6'

b z + -

Zp-l -

IIgl = II gl XA + II gl XXIA .
Mivel 1/ gl XA = 0 J.l-m.m. , ezert (Id. 3.4 .3. Tetel)
azaz (ld . 3.3.1. Tetel)

(z > 0)

fiiggvenyt . Mivel 'P differencialbawes a rp'(z) =

fiiggveny szigonian monoton noveked6, ezert

6 (z

> 0) derivalt

1/gl XX\A :5 KI/I es a

,,'(b~) = 0
miatt !p-nek 6~ ~ben abszolut minimuma van. Tekintve, hogy 'P(6~) = 0,
czcrt 'P ~ 0 , amit igazolni kellett.

J It gl XA dJ.l = 0,

jl/gld p = jlfglxAdP+ jl/.gl.xXIAd p = jll-glxXIAdp .

Innen

108

es csak akkor van

adOdik.
109

3.3.1. Tetel aJapjan

4 Oa rmcly (X, n , I') Illcrtc kter 6;

I : X. -t

R mcrhctO fiiggvCIlY e;ctCIl

elemi egyenlot lensegd, ami a

ad6dik . Tehat

0S

0-

fiiggveny konvexitasabOl !L1.Ofln a l

%'

azaz az integral monotoni tasa miatt (Id. 3.3 .1. Tetcl)

Ez az un. Markov-egyenlotlenstg egyszeriien kovetkezik a 3.3.1. Tthel
alapjan az
y-'III' ~ XA (A 0= (If I ~ y))

A tovabbiakban tehat nyugodtan fel tehetjiik , hogy

bccslesbal.

5 A 4_bcll s)'.(!repI8 Markov-egyenl8Uenseg egyik fOlltos kovet ke-J:menye az

alabbi, Csebi$ev-jCle egyenlotlenseg. Legyen ehhez (X , n ,p) egy mertkkter, I E L(I') es tegylik fel, hogy az
F(x)
ftiggvenyre 0

0=

f(x ) -

< IlFlh < +00

J d~
f

IIfll" 11911, < +00, III + 911, > 0 .

II + 91 :S III + 191

Mivel p = 1 eseten
alapjan

miatt a mar tObbszo r idezett 3.3.1. Tetel

(x E X )

teljesiil. Ekkor tetsztlleges A> 0 szammal

ezert most mar azt is feltehetjiik , hogy p > 1 .
A Holder-egyenlOtienseget (ld . 3.5.1. Tetel) fogjuk alkalmazni. Ui. az

(Ha Il(X ) = 1 , akkor tehat. (ld. a 3.4.5. T etei e10tt tett 5" megjegyzes
vegen mondottakat) val6szfniisegszamftasi terminol6giaval elve (X, 0,1')
cg,y val6sziniisegi mertekter, I egy un. vaMsz1nu.segi valtoz6, f I dl' az
I varhat6 erteke, 1
1F1I2 pedig az I sz;6rasa.)

3.5.2. T etel
Ha 1

(Minkowski-egycnlotlenseg)

:s p < +00 es

I,g : X -t R oiya.n merhet6 ftiggvcllyck , amelyckre

+ g: X -t R , ak kor

IIf + 911, ,; IIf ll, + 11911, .

becslesbol egyreszt

mas nbszt a p , ill. a q :=

stamokkal ertelemszeriien alkalmazva a Holder-

egyenlotlenseget

11/+911: ,; 1111 +91'- 'II"{IIIII, + 11911,) = ( / II +,1('-' d") '/'. (11111, + 11911,) =
= (

Bizonyftas
A tetel aIlitasa nyiivan igaz azokban az esetekben , amikor 111 11,
k&,.(illegalabb az egyik +00, vag)' 111 + gil, = 0 .

es 11911"

JII + 91' d~) ' /' .(11111, + 11911,)

kovet kczik . Innen mar

lotlensegct. _

(III + 911,)'/' (11111, + 11911,)

(II! + gll,),/ t . val egyszeriien osztva kapjuk

a kivant egyen-

Fcltehet6 tehAt, hogy

IIf ll" 11911, < +00 .

Mutassuk meg eJ5szor, hogy ekkor III +911, < +00 is igaz. Ehhez (is) felhasznaJjuk
<1.1.

Megjegyzesek
l O A most bebizonyitott tetelben lenyeges a p
X := N ,

:= P(X) , Il({n)) := 1

a la pj an nyilvan egy merteket definialtunk

110
111

1 feltetel. Legyen ui.

(n E N) (ezzel a O'-additivitas
fl-n , ami nem m as, mint a

K1.dmOtlll!l.g~ rne rtck,

Id. [L 2.4 .1. Ddinici6 utani. 3j1 mcKicgyzesbcn szcrcplo

pcld at) . Ekkor a.z

A kovctkezo tctclben a
donsagat tek intjiik at.

IlI QH t

dcfiniait riiggvcnyterek nj!hany alapvcto tu laj.

3.5.3. Tetel
Legyen 1 :S P < +00 . Ekkor

fuggvcnyckre konnyen ellcnc5tizhcw mOdon

IIf + .11", =

4,

IIfllo" = 11.11", =

i)

ii)
iii)

ad6dik .
2j1 Az elozo megjcgyzeshez is kapcsoladva viszont cgyszctiicn megmutathata, hogy 0 < p < 1 mellett minden olyan 1, 9 ; X _ R mcrhetO
fliggvenyek eseten, amclyekre 1 +9 : X _ R , fenmUi az alabbi becsles:

iv)
v)

V Iinearis tet R felett .

Barmely 1, 9 E V eseten max{J,g}. minU, g} E V .
I E V ::::> 1+ , r EV .
Da l <p, q es l / p + l / q = l , / EV,gEL',akkor f-g ELI .
Legyen p veges. Ekkot V C LI .

Bizony!tas
.. Az i) allita:: a Minkowski-egyenlotlenseg (ld . 3..5.2. Tetel) alapjan , iv) pedig

II

..

Ugyanis mindcz kovctkezik az

Holder~egye nlot l c n seg (Id . 3 ..5. 1. Tetel) miatt nyilvanvala .

Mivel max{/, g). min{J, g} : X _ R merhetc5 fiiggvenyek (Id. 3.1.3. T ctel )

(a+b)':Sa'+bP

(a.b~O)

egycnlotiensegbOl. Ez utabbi igazolasahoz vcgyiik a

("Ii

Imaxl!,.JI,lm;nl!,.)I "lfl+I.I ,
cz~ rt az in.tegral monotonitasara hivatkozva ( Id . 3.3. 1. Tetel) az elc5bb mar idezett

Mmkowskl-egyenlotlcnseget felhasznalva

!p(%):= 1+%' -(1+:1;)'

(%> 0)

fiiggvenyt , amely nyilvcin diffetencialhata es

!p'(%) = p . (%,-1 _ ( I + :1;),-1)

azaz ii) is igaz.

(:I; > 0) ,

azaz 0 < p < 1 miatt '1" > 0 . i gy a 'I' fii ggveny szigoruan monoton
novekedo, amibOl !p(+0) = 0 figyclembcveLelevcl a !p(:I;) > 0 (;t > 0)
becslest kapjuk . A b:f. 0 esetbcn az ;t ;= alb valasztassal ( .. )-hoz
jutunk, ami viszont b = O-ra nyilvanval6.
Az eddigi jeloleseket megtartva tckinLsiik ezek utan a kovetkezc5 fliggvenytcreket : vaJamely 1 :S p < +00 eseten legyen

Emlekeztetiink an a (Id . 3.4.), hogy az L fUggven yosztaly elemei merheta fUggvcnyek, van integraljuk es az veges. Tehat egy va16s ertekii I : X _ R merheto
ftiggveny akkor es csak akkor tartozik az V halmazba, ha 11111, < +00 .
112

II maxI!, .)11" II m;nl!, .)11, 5 1I(lfl + 1.1)11, " IIfll, + 11.11, < +00 ,
A iii) allit.<is mar egyszeriien kovetkezik i)-hOI

f+ = maxI!, 0).

es ii)-hOl az

= max{ - f ,O), f = f+ -

cgyenl6segekbOl .
Az v) igazolasahoz nyilvan felteheto, hogy p > 1 , legyen cHor q E R ,
I/ p+ l / q = 1 es valamely c E R parameterrel

f,(')
Az

Ie fuggvcny

,= c

(. E

X) .

mcrheto es

nzaz Ie E L' . Alkalmazzuk a iv) aJlftast egy tetszoleges I EVes a 9 :=

fiiggvenyre, amikot is 1 = J. 9 ELI, azaz v) adOdi k.
113

Ii

E LV

Megjegyzesek
t o Az v) alJiLas ncm igaz a " Jl veges" felLete l nClklil. Legyen ui . X := N ,
11 := VeX), Jl({n}) := I (n E N), ekkor

illetve

/ II XBl q dp S / II- XB I" dp:$

V =

((z.) E R N , L lz.I' < +00),

l:

ami nem mas, mint az elemi funkci omil-analizisbOljo! ismert l

ler. Thdvalcv8, hogy p> 1 eseten v)-tcl ellent6tben cppen
valOdi reszhalmaza lp-nek.

2 lI a p = 2 , akko r iv) miatt barmciy kct 2-beli /

L! .

sorozatleaz egy

<i5 9 fiiggvenyre

J a '!a a. p . m~rtek veges, akkor

1 :$ P :$ q < +00 eseten L' C LP .

Ez Ul. nYllvan csak p < q mdlett kivan indokolast amikor a Holderegyenl8tlenseget (Jd . 3.5. 1. T etel) a
'

p~r~meterek kcl alkalmazva azt kapj uk , hogy (Id . a 3.5.3. T etcl bizonyftasaban szerepl8 jeloleseket is)

IIf ll; = 11(111'- Milo

azaz - Uiven az
I XA, I XB fUggvenyek egyarant merhet5k E P(p), I- XB E L'(p) Mivel I = I XA + I XB , C'lert azt
hittuk be, hogy

1I1I1'1I,-lIf>ll. = IIf ll; ("(X

'Ii _

Az L"(p) ter most kapott elOAlHtAsa persze veges p-re is "megy", csak
eppen (Id. 3 me&iegyzes) Lq(~) C Lf(p) C P(p) miatt semmit mond6.
5 Megmutathat6, hogy amennyiben VCp) c L'(p) teljesUl vaJamilyen
1 S P < q < +00 mellett, akkor minden ilyen p es q eseten igaz az
P(p) c Lq(p) relaci6. Ugyanez mondhat6 el akkor is, ha C helyet.t
::>-et trunk. Szamos egyeb ekvivalens fel t~el ismeretes az V(p) terek
"tartalmazkodasat" iIletOcn, amelyekre itt uines m6dunkban kiterni.

6 Legyen most 1 ~ P < +00 es legyenek I,g: X -. R merheto

fU ggvenyek. Tegylik fel, hogy II IP E L , tovabM valamely (t > 0
szammal Igl S (t p-m.m. Ekkor egyreszt I- 9 is merhetO (ld. a 3.1.2.
Tetelt, ill . a bizonyitAsa ulan tett 2" megjegyzest) es I/'gIP ~ IIIP . o:p
p-m.m . mia tt
/

Innen

II/lip S (Jl(X))I/P-l/ f 'lJ / lI,

lEV .
a

'

IIIPdp

< +00

(ld . a 3.3. 1. T etelt es a 3.4.3. Tetel bizonyftAsa utani megjegy'l,est).

ekkor

If I' = 111'-x. + 111'- XB $ Ifl'- x. + X8 $ If I' +

1_

Innen rogto n azt kapjuk , hogy Ii/IlP < 11111' + Jl(X) < +00 S~t
I "t h 'k' I"
.
p - ,

o . ezze a ec m ava nem veges Jl mertck esctcn is kaphatunk egy j61

hasznalhat6 fo rmulat az V(Jl) terek kapcsolatat illet6en. Lcgyen ui .
1 S P S r :$ q < +00 es IE L"(Jl) . Ekkor az el5 bbi A B halmazok
segitsegevel a kovetkezoket mondhatjuk :

JlI-x.I'd" JIf -x.I' J I'

d" $

114

l"gIPd~:$ o:P' /

< +00 kovetkezik azaz valoban

A.z ~Iobbi megjcgyzesben a Holdcr-egyenlo llenseg egy jellemzo alkalma_

zasaL mutattuk be. Maganak az emlften megjegyz<i5nek az iilJ itasa "eli _
tCzheto" az alabbi m6don is: legyen
n

III" dp < +00,

I XA

1: =0

!-g E

Az el6bbi utols6 me&iegyzes s1.ellemeben legyen egy I: X -. R

ftiggveny eseten
11 / 1100:= inf{o: 2: 0 : III ~ 0: p-m.m.} .

merheto

(Allapodjunk meg abban, hogy inf 0:= +00.) Az nyiivanval6, hogy 11111"" < +00
akkor es esak akkor teljesiil , ha van olyan Ct 2: 0 szam, amellyel Il lS 0: ,,,,m.llI.
Az is igaz tovabba, hogy 111:$ 11/1100 p-m.m. Eil ui. 11111"" = +00 mellett
triviAiis, kUlonben pedig a 3.U. Tetel miatt merheto {III> II/II",,} halmazt
Allftsllk elo a k6vetkez6keppen:
~

{III> IIfll=} = U(If I > III II~ + l /n)_

=,

Az ebben a felbontasban szereplo osszes {III> 11111"" + lin} halmaz merteke az

11111"" ertelmC'dse mialt (az infimum defilllci6ja alapjan) nyilvan nulla, C'lert

If d" < +00,

115

rI

11/1100 sdmo t l1.okM 8Z III fi.iggvcny " fl nyegu jdd I:ur/o/J onal!' is IICVCZ Il i.
Ennck mcgfc lelOeIi blUlzlIli lal.o8 ra a sup C8S III jeJo les is, a fra nc.ia " "up~mum
euentld' kifcjczCs aJapjan .) .~zek utan dcfinialjuk az LOO( p) teret a.z a labbi
mOdon:

(Ih

Bizonyh as

lI a 11/1100 0 - pI. I Ill' dp 0 (Id . 3.4 .3. Tetel ) - , aH or a fentiek szerint

II/lloo J.I-m .m. miatt 1 = 0 J.I-m .m ., azaz egy uttal ll/llq = 0 is igaz minden
(0, +00) 3 q-ra. Ebben az esetben tehat az cillit.is triviaJis.

lfl :s:

Tegy uk m06t fel mintegy ellenpontkent , hogy 11/1100 = + 00 . Ekkor (Id . a

barmely K > 0 mellett J.I({!/I > K}) > 0,
I\zaz a 0 < q < +00 kitevokre (Id. 3.3.1. T etel)

111100 ertelmezeset es a 3.1.1. Tetelt)

Konnyu mcgmutatni (az Olva.s6ra bizzuk a bizonyitis t) , hogy Loo is egy lincaris
R fel dt es barmely I ,g E Loo ftiggvenyek , ill. 0 E R eseten

~cr

11111, =

(J Ifl' dp) 2: (J 1/ 1"

Nyilvanva l6, hogy a 4 megjegyzesbeli jelo lesekkel I- XB E LOC (Ji) , azaz az

L~(J.I) fi.iggvenY06ztilyra q = +00 mellett is igaz az ott kapott felbontis:

II,

XUII>K)

{K.(.({II I > K}))'"

(.({III >

+~

+!..:=

Az
0 megallapodissal - figye lembe veve az elozo 5 megjegyzest is
- a lI older-egyenlotlenseg alabbi kiterjeszteset kapjuk: ha 1 :s: p , q :s: +00 es
I/ p + I/ q = I , a kkor tetszOleges 1, 9 : X - R rnerhe to fiiggvenyekre igaz a.z

bccslCs.
Ha a fJ rnertek veges, akkor L oo C V

(p

1)

es

11111, $ IIflk (.(X)) 'I, .

Ekkor ui . a barrnely
miatt

11111, ~

E L oo ftiggvenyre fenmill6

II I :s: 11/1100

(j 111'd. )'" $ (j 11111::" xx d.)'"

11111, 2:

lim

,- +00

p-rn .rn . becsles

()'"

~ II fl l~ .(X )

hm

,up 11111, $

IIIII ~

,- ~

me rheto es a

(J 1/l'dJ.lr /" 2: (J III

definici6ja miatt

/P

' xA"

dJ.lr 2:

czert fJ(Ao) < +00 . Innen minden q > 0 eseten (az elobbi ok06kodast p helyett
q ra megismetelve) azt kapjuk , bogy

3.5.4. Htel

116

11.1100

.(A.)

(j (QII III~)' xA. d.)'" =Q IIIII ~ ()'"

11111. ~ 0 II fll~ ("(A.) )

!;m 11111. = IIIII ~ .

,_+00

+ ~)

< 11/ 1100 < +00, 11/ 11" > 0 es egy Ct E (0, 1) 8zam mellett

Megmutatjuk , bogy ennel lenyegesen tObb is mondbatO, nevezetesen , bogy igaz a

Legyen (X, O, J.I) egy m~htekte r , I : X _ R pedig egy merheto

fu ggveny. Tegyuk fe l, bogy van olyan 0 < p < +00 " kitevo" , amellyel
Jill' dfJ < +00 . Ekkor

inr 11111. = q-+oo

hm 11111. = + ~ = IIIII~ .

+00 > 11111, =

Jl1l1ell roglo n adOdik az is, bogy

dp) II, =

K kovetkezik . Mivel K > 0 tetsz6leges volt, ezert

halmazt. Ekkor (Id. 3.1.1. T etel) Ao

J.I(Ao) > O . Mivel (Id . 3.3. 1. T etel)

XflJI > K)

K)) < +~)

(.({III > K}) =

a mibOl lim inf,_+oo

Legyen vegul 0
lckintsiik az

(J K'

dJ.l) lIt 2:

a mibOl lim inf q_ oo

11/ 11,2: Ct llf lloo

'I. .

, azaz - !even Ct E (0, 1) tetsz6leges -

kovetkezik .
117

" '~ viHzolit lIlor If > JJ ak kor is 1 '

,
II dlva (Id . 3.3.1. Tctcl)
,
. I Jet c,:Hak az Illtcg rdt rnolloton itasat fclhasz_
a)

X: = (0, 1/2), 11 3:1. X-beli Lcbcsgue-merhew hahnazok o-algebra ja, IJ pedig a IJJ Lebesgue-m{!rtek leszukitese O-ra. Ha
l ,S p<+oo es

ad6dik, ami a.z dozo bees/essel egyutt a b'IzonYI_

.

I(x) :=
akkor

Megjegyzesek

1" Ha a IJ mertek veges, akkor barmely

E L~

b)

fUggvcnyre igaz , hogy

.!!':'~ 11/11. = II/"~ .

Ekkor ui. tetszoleg",

....

P>

Il l"

melletl az

s lUII~

Il-m.m. beeslesbo/

kovetkezik, azaz alkalmazhalo a 3.5.4. T', I

2 " 11
(
<e.
a IJ X) ,S I , akkor a 3.5 3 Tetel bizon . ,
.
. Yltasa utan tett 3" megjegyzes
szerint minden I E L~ r'" . .
uggveny eseten a:.:

,"p(ll/ll, ' p ~ I}

= II/II~ .

q -veges mertekter, akkor lctezik

Yp E

(0

< Jl(Yp) < +00 Y. C

'P

Y.

halmazo knak egy olyan rendszere hogy

--+ R m crheto fuggvcnyre '
X =

I: X

..

(I ::::;p,S q <+oo)

UpE / 1.+ OO) Yp

Cs ba rmely

k .

meggond:~~r::szonyat i11et5en az

2 p
/

If/. L9(1J) (p < q ::::;

E X) ,

+00) ;

L'(") ;
c) tekints uk a

,= Ixl- '''' ' ( I + lin Ixl[)-'

# x E R)
h f/. V(IJI)

(0

ftiggvenyt, ekkor h E L 2(" I) ,azonban

, hacsak
2#:PE (1 ,+00) .
50 Konnyu piildat konstruaIni annak igazolasara , hogy ha a 3.4.5. Tetelben
I E L I(.ii), akkor (ugyanott) aItaiaban nem lehet garantAlni azt, hogy az
/; E L(p)
(i = 1,2) fU ggv~nyek LJ(p)_bg.n les1. :nek. Legyen \Ii.
X := Z , n := {0,X} es p := 0 . Ekkor n = P( Z ), ;;. = 0 . Ha
I (x) := x (x E X ) , akkor nyilvcUl igaz, hogy I E LI (.ii) . Ugyanakkor
/ ; (i = 1, 2) csak konstan$ ftiggveny lehet, C".lert J. = -00, h = +00.

3.5.5. Tetel (Lebesgne)

Legyen (X,!1,p) egy rnertekter, 1 ,0: ;: P < +00, In E LP (n E N )
pedig egy olyan fUggvenysorozat, alllely p-rn.m. konvergens. Tegyiik fel
tovabba, hogy a 9:= sUPnlfn l ftiggvenyre fg Pdp < +00 teljesul.
Ekkor

aLibbi peldli.kat ajan ljuk az OlvasOnak

vall olyan

I :X

-+ R merhet6 fli ggveny, ameiyre

I = lim In p- m.m.;

"

ii)

m inden i)-beli / fiiggvenyre

Hm ll/- /.II, =
118

(x

gE

II/II~ = P-+oo
I;m "(Y'-" j l/'XY. I'dIJ )'1, .
t

az a)-beli (X, !1,p) mertekter mellett a g(x):= ln~ (x E X )

fiiggvenyre 9 f/. LOO(p) , mig tet.'>wleges 1 ,S P < +00 eseten

i)

4 " Az V

TerjUnk ra most a Cejezet ro teteJenek, az integra.lelmelet egyik Jeggyakrabban

idezett aJlitasanak a tiu-gyaJasAra. Ez a Lcbcsgue-tetelkent ide'.lett konvergenciatetel - amint ezt az ut6bbi elneve'.les is sejtetni engedi - m.m. konvergens fUggvellysorozatok hatarftiggvenyenek az integraJhat6sagAr61, ill. a sorozat "tagonkenti
integraihat6sAgar6in ad CelviiagositAllt.

3" A 3.5 .4 . T elelhez hase I'

I' h '
.
, ~ o~n at ato be a ko vetkezo allit;is: ha adott a"
( X fl )
, IJ

(In.!.

3p_lI/lI,

lekcpezcs monoton novekedo, azaz ekkor

E V(p) ,de

h(x)

jlJl'd" ~ 11/ 11::' ,"(X) < +00

[1 , +00)

X-I/p.

"

119

E.v es

o.

Bizonyitas
Megjegyzesek
10 Legyen az el&/.o Letelbcn p

Legyen Xo E n egy o lya n halmaz, hogy p(Xo) = 0 es barmeiy z: E X \ Xo

pontban ICtezik a lim.,. I .. (z) hatarertek. Mivel az (In) 8Orozat m .m . konvergens,
ezcrt ilyen X o halmaz valoban letezik.
lI asonl6an, legyen XI E {} olyan , hogy p(X t ) = 0 hi g(z) < +00
(:t E X \ Xtl . lIyen XI halmaz is megadhat6, ui. a feltete l szerint a gP E L+
fliggvcny intcgralja 'leges, ezert a gP fi..iggveny - es igy termeszetesen a 9
fUggvc ny is - m.m . 'leges (Id . 3.4.3. Tetel).
Ocfinialju k ezek utan a.z

I(z )

,= {

Idp=li:r-

Val6ban (Id. 3.4.2. Tetel) ,

(n -+ 00) .

(z:EXoUX t )

.
" t mas megfogalor ' 1 is kiemeini (formruiag
plCl
.
2 Talan nem erdektelen k~ 01
zere 10 speciaIis esetet, miszennt: h~
mazasban) az el&l6 megJcgyzesben S k P gens egy alkalmas g E L
az I n E L I
(n E N) sorozat m.m. onver

es

Nyitvanval6, hogy az I fiiggveny eleget tesz i)-nek , hiszen I nem mas, mint a
Il1crhct8 fiiggvenyekbOl ali6 Un ' Xx) fiiggvenysorozat pontonkcnti hatarfiiggvenyc, aho l X := X\(XoUX I ) (ld . a 3. 1.3. Tetel bizonyitasa utani 3 megjegyzest ).

fUggvennycl

lI a egy f fiiggveny eleget tesz i)-nek, tehat i.Obbek koz(itt I ~ lim,. In

II-nun ., akkor a 9 ftiggveny definiti6jat figyelembe veve egyuttal II I ~ 9
Il- rn .rn. is fennall. EbbOl ped ig (ld. 3.3.1. Tetel)

es a hatAratmenet sorrendJe felcser

1/.1 $ Igl

"~ kkor h - g.. E L+

,= II

nL

- 1.1' (n E N),

III - 1.. lJp = a . Legyen ehhez

120

In dp = 1::f f.liJ:l In dl-' = 0 .

I
I e> 0 konstanssaJ
mertck 'leges es a 3.5 .5. Tetel~n va ame y

Ilnl ::; c
,

<

igaz, akkor ba.rmel)

p-m .m.

<

+00

(n E N )

mellett teljesi.il a ~b:sgue-tc-

1 - P
. (ld
tktelben sze.rep13 Jelo1esekct)
tel valamennyi Allitasa ..Ekkor Ul. (Id . 38. I Tetel)
9 ::; c I-'-m.m. is Ilyilvtin Igaz, azaz
. . 3 ..

f
Mi vct i) szerint tim,., g.. = 0 p- rn .m ., erert lim infn (h - g.. ) = h p-rn.rn. IS
igaz . ..:gybcvetve ezt az e1oz5ekkel azt kapjuk, hogy lim sUP.. J g.. dp :5 0 , amibOl
JgIl fI/J ~ 0 (n E N ) miatl lim,., Jgn dp = 0 (n E N ) kovetkezik. Ez eppen
azL jelcnti , arnit mcg bc kettett bizonyitani .

il

,= (III + g)' ,

(n E N ), azaz (ld. Fatou-Iemrna, 3.4.4 . Tetel)

' j,gd' Alas=

f I-'

". t

= limn f I .. dl-' egyenl6sCg.

ru ve.nnyel megfogalmazott korAz (In) 80rQZatra vonatkozO, a 9 f
re.lhet6segi AlHtas nem igaz.
la.tossAgi feltktel netkiil a most kaPO
) t~ eI~= n. X(O,I/n) (0 < n E N).
Legye.n ui. (X,n,I-'):= (R , O} ,I-' I
n
Vilagos, hogy

Ii:rAzt kell mar csak megrnutatnunk , hogy lim,.,

(n E N ) ,

~ -m ,m ,

,- I' m j hatarfiiggveny L-bell vrul es az

akkor az I .- I " " .
elh t6" 8.7..3Z fennAll az

azaz I E LP ad6dik .

g.

In dp .

I fiiggvenyt a kovetkezokeppen:

1im./.(Z ) (zEX\(X,UX,))

= 1 . Ekkor

gPdp

(S7.okas a 3.5.a. Tcwlnck

c mlegcLili .)

cP xx dl~ = c"' /I{X) < +00.

C"1.1.

;. " k' Lebesgue-tlltel"-kent

a sj>t.ociAlis escto.:L

12 1

IS

4 Ltgycn (X , n , /A ) i:mlct cgy tct.sz6lcgcs mcrtcktcr , 1 ::; P < +00 es IcgyeIlck i ,i" E IJ'(/J) (11 E N ) olyan fuggvcnyek, amelyekre tetsz61cges
A E 0 , p(A) < +0:> cset.e n

akkor az X _ R IIIcrhct6 fiiggY~lI yck :F li al l1lll7.l)ball

a) p fehnetrik3;
b ) p(f,g) = 0 o=} 1 = 9 p-m.m.;
is Y31amely

In.! E:F

c) (t )
(Az . (In) sorozat a 1I.lIp norma 8zerint /J~ vlge3en konv ergal I~ hez . Ha
p veges, akkor ez nyilvan ekvivalens a IirTln II / n - III, = 0 egyenl6sCggel,
de pI. az <,X,O,p), := ( R , OJ,Pl) esetben a (X[n,n + 1) sorozat a II./lp
norma szcrmt p~vegcse n konvergal O-hoz, mig
IiX[n ,n+l) - X[m.m+1)I1,;::; 2

1 p
/

(m, n E N , m

.(An[O, +oo = I>(An [n , n +

lilTlnP(/n , f)=O .

Llissuk be el&nor, bogy a fenti P( I , g) egy nemnegativ sza..m . Ugyanis az

{II - gl ~ n} (n E N) halmazsorozat monoton fogyva. tart az 0 hoz ,
igy (Id . 2.1.2. Tetel)

i:- n)

miatt nyi lvan nem konvergens 11.11, normaban. Az allitas elsa felehez
annyit erdemes csupan megjegyezni , hogy A E 0 , peA) < +00 eseten
IIX[n,n+l)XA II~ = p(A n [n, n + 1)) (n E N ) es
ro

:::::>

(n E N) fii ggvenyek eseten

Ezerl egy alkalmas > 0 8zammal p(tll - gl ~ t:}) ::; , aml. hOI P(1,g) < +00 mar kovelkezik. A felmctrika tobbi axi6maja kozui
csak a haromszog-egycnlotlenseg erdemel kulon figyelmet.. lI a ui . valamely I , g, h E:F fiiggvenyekkc1 es > 0,6> 0 szamokkal

I~ .(A) < +00

n=O

akkor

alapjan lim., p(A n (n , n + 1)) ;::; 0 .)

lI a lehat a fenti (fn) sorozat a 11.11, norma 8zerint p~vegese n konvergal
a mondOlt I -hez, akkor minden y> 0, A E 0 , peA) < +00 mellett

~. !nost. mon.d?tt allitas a Markov-egyenl6t.1enseg alapjan (Id . a 3.5. 1.

l etel blzonYltasa utani 4" megjegyzest) trivialis. Nyilvanval6 tovabba

hogy ha a p mertck veges, akkor ( )-ban elhagyhat6 a "n A'"
feltetel.
5 Kon n.Yu peldat mutatni an a, hogy az el6bbi megjegyzes " mcgforditasa"
nem 19az, azaz ( )-001 nem kovetkezik a 4-beli feltetel. Legyen ui .
(~,.n,p) az (~,nl,J.lI ) merlekler es In := n X(O.l/n) (0 < n E N ).
Vdag08, hogy mmden, a ( ) fel telelnek:. eleget levo I fuggvenyre
1 =0 p-m .m. , de ugyanakkor

IIf" - f ll,

= n 1- 1/, > 1

(0

"(Ilf - g[ ~ <+ 6) ~ (\If - hi ~

~ .(Ilf - h[ ~ <I)

U I[h - g[ ~ 6) ~

+ .(llh - gl ~ 6j)

Innen mar egyszeriien adOdik a kiva.nt

p(J, g) ~ P{f, h) + peg, h)

egyenI6t1enseg.
A b ) ekvivalencia igazolasahoz tegyiik fel ei8szor, bogy p(f, g) = O.
Ekkor egy alkalmas, monol.on fogy61ag nullaboz tartO 6n (n E N )
szamsorozattai

.(\If - g[ ~ ,"j) ~ '"

< n E N) .

6 Az e,labbi. ket megjegyzeshez csatlakozva mutassuk meg, hogy ha 40-ben

J.I veges es az I, 9 : X _ R merheta fiiggv enyekre

<)

(n E N) .

{II - gl ~ 6n } (n E N) balmazsorozat monoton nove tart az

{II - gl > O} balmazhoz , ezert (Id . 2.1.2. Tetel)

Mivel az

.(I[f - gl > OJ) = 1;:." . (l f - gl ~ 6"1) ~ I;:."," = o.

122

123

~~ordrtvn,

hn.

1 = 9 14 III .m., akkor mi nden t > 0 ":.13m mcllctt

azaz p(J, g) ::;!. Mivel ! > 0 tetsz6leges volt , ezert val6ban igaz , hogy
p(J,g) = O. (A c) allitas bizonyitasat az OlvasOra bizzuk.)
1 Ncm nchcz belatni, hogy ha a 4 me&iegyzesben az In , I E lJ'(p)
(n E N ) felletel helyett egy merheta ruggvenyekbOl 3116, p"m.m.
konvergens In : X ....... R (n E N ) fii ggvenysorozat szerepel,
I : X ....... R egy merhetO fiiggveny es minden A E n, peA) < +00
mcltctt I XA = tim" I n' XA p m.m. (ami q . veges p re ugyanaz, mint
az I = lim,., In p-m.m. relaci6), akkor (. * *) tovabbra is igaz marad .
Ui . nyit van elegendo ezt csak veges p eseten megmutatni, amihez tegy iik fel indirekt m6don, hogy valamely ! > 0, 6 > 0 szamok es egy
nk E N (k E N ) indexsorozat mellett az

9 D Az OlvasO ko nnycl1 ko ulltru6.lha.t pCldat 311nak .igazolasara, hogy a

70 me&iegyzes megfordlta.,a lIem igaz, t.ehat a szto hasztikus konvcrgenciab61 nem kovetkezik a m .m . vale ko nvergencia. Llissuk be viszont, hogy
ha. a 7 me&iegyzesben szereplo (In) sorozat sztohasztikusan konvergal
az I fiiggvenyhcz, akkor barme ly A E n, peA ) < +00 eseten egy
alkalmas "k E N (k E N ) indexsorozattal
lim/n. : xA = rXA IJ - m .m .

(Riesz-tetel) . A bizony itashoz m06t is rclteheto, hogy IJ veges . Legyen az

t:k > 0 (k E N) szamsorozat nullasorozat , azaz Iimk t:k = O . A (* )
feltetelbol (Id. 4 megjegyzes) ad6d6an van olyan (n~) indexsorozat ,
amellyel az XI::= {lIn. - I I> t:k ) halmazokra p(Xk) < 2- t (k E N )
igaz . Tehat egy uttal

(k E N )
is teljesii l, azaz a minden n E N eset.en fenna ll6
halmazo kra peAk) ~ 6 (k E N ) teljesiil. Ekko r (Id .. a 3.4.4 . Tetel utan
lett 2 megjegyzest)

Mivel a D := lim sUPk Ak halmaz minden egyes z pontj ahan az

I/n,(z) - l (z)1 >! becsles vegtelen sok i indelU'e rennall, ezert az (In )
sorozat a D halmaz pontjaihan nem konvergalhat I hez. A rentiek
szcrint p(D) > 0 , ami ellentmond az 1 = liITln In p-m .m. feltetelnek.
8 Legyenek In.! : X ....... R
(n E N) merheto fii ggvenyek . Ua (* * *)
igaz (Id. 4) , akkor azt mondjuk, hogy az (In) sorozat sztohasztikusan
(vagy mirtikben) konvergdl I -hez . Ua ugyanez egy 9 : X __ R merheta
fiiggvenyre is rennall , akkor tetsza leges A E n, peA) < +00 halmazt
veve
XA = g . XA pm.m. teljesiil. Ehhez

An (II - . 1> 0) = UII - . 12

l / k)nA)

"(lim , upX.) = "(n UX' )" I>(X.)

n;Q

k::n

t :::n

becslesbol limn E::'",n p(Xk) = 0 alapjan IJ(lim SU Pk X~) = 0 ad6dik .

Ua viszont
~

z EX\ lim , upX. = U n (X\X.) ,

~

n",Ok::n

akkor van olyan "E N , hogy

Innen mar trivialisan kovetkezik , hogy limk In. (r ) = I (z) .

(n E N ) es
10' Vegiil bebizonyitjuk , hogy a 7_ben szereplo In
fiiggvenyekre (* * *) (Id . 4 me&iegyzes) ekvivalens a kovetkezavel:

k :1

miatt eleg azt megmutatni , hogy m inden

! > 0
IJ({l/-gl~}nA')=O . Ezviszont (***) alapjana

szam mellett
Ua ui . valamely e > 0 szam mellett M := {lIn - I I > el ,
N := {lIn - II ::; !} , akkor ezek a ha1mazok valamennyi N 3 n-re
merhetok (Id . 3.1.) es a 3.3.1. Tetel miatt

"( {IJ -.12< ) nA)~

,, "({II - 1.1 2 </2) n A) +

"I. - 1.12 </2) n A)

(n E

N)

becslesbol rogton kovetkezik .

124

125

JI'llemzo (Id , 3.4 .3. 'retel) , hogy vnlltlllely I ,g E U' fUggv cnyek akkor Cs csak
nkko r tarl.oznak ugyanabba I\Z ekvivalencia:-osztalyba, ha t = 9 p-m .m.
Jeloljiik az

fiiggveny a ltai generalt ekvivalencia-osztalyt .1',-fel:

EV

(Kihasznaltuk att at ismert elemi t.enyt , hogy at

Icgyen V az .1', (J E V) ekv ivalencia.-osztalyok ha1maza. A nszokisos n m6d Oli ertelmezve V -ben a vektormuveletekel , ill . az R -beli skalarra1 valo szorzast,
I)' egy Iinearis ter R felett , 11.1',11,, := 11/11" (.1', E V) pedig norma ezen a
l.eren.

,\g

fliggveny mono ton novekedo.) Ezzel az ekvivalencia egyik iranyat belattuk , a masik iranyhoz pedig eleg csupan annyit me&iegyezni , hogy

A koveLlcezo tetelben megmutatjuk , hogy a most definialt normalt terek mindcgyike teljes (Banach-ter) .
3.~. 6 .

Legyen (X , n , p) egy mertekter, 1::; p ::; +00 es In E V

(n E N) egy olyan fuggvenysorozat , amelyre teljeslil az UII . Cau chykriUrium: birmely , > 0 szamhoz megadhat6 o lyan N E N index ,
hogy hacsak m , n E N es m , n > N , akkor

. Vizsgaljuk meg most att az elegge termeszetes kerdest, hogy a 3.5.5. T etelben
vaJolI nem engedhet.5-e meg p gyanant + 00 is? Termeszet.esen a t.etelbeli
~ ~ rc vona~koz6 feltete lt ertelemszeruen mooositva IIgllex> < +oo-re. Vegiggondolva
IIJra a ~ zoban fo rgo tetel bizonyitasat, konnyen meggyozOdhet arrol at Olvas6
l.l0~Y. a. letel i) resze es ii)-bOl a p = + oo- re megfe lel5e1l mOdositott I E Lod
:~Ihtas Igaz mar ad . Az al.ab?i nagyon egyszerii pelda azt mutatja viszont , hogy a
II ) p = +oo-re vonatkozo hm n III - In llex> = 0 megfel el8je nem igaz. Legyen ui .

(X , n,p) := (R, n],pd , In := X(O, I/n)

Htel

111m- /.II, < , .

Ekkor van olyan

es egy alkalmas

11.1:

V fliggveny , amelyre

(0 < n E N)

(!d. 2.6.), ekkor (a tetelbeli jelolesekkel)

E N (k E N) indexsorozattal

In E Lex> (n EN) , lim In = 0, 9 = h .

I = lim In.

"
Vi higos, hogy minden, a 3.5.5. Tete! i)-reszeben szerepl8
do III - 1"1100 = 1 (nE N)

fLiggveny m .rn . nulla,

I -11111,

lckcpezes felnorma V -no lIa valamely p E [1,+00) eseten az V

I-g <= III-gil, =0

halmazban

BizonYltas
Tegyiik fel elOszOr, hogy p < + 00. Ekkor a Cauchy-kriterium miatt van olyan
Til E N (./.: E N ) indexsorozat, amellyel

at

III",.. - 1.,11, < 2- '-'

(k E N) .

(I,9EL')

lI t~itassal. d efi~i~l.t rel~iot tekintjli.k, akkor konnyen belathat6 mOdon ,.., egy
ckvlvalencla-relaclo. Az altala generalt V -beli ekvivalencia.-osztalyokra tehat at
126

p - m .m.

teljesiil.

.. A: eddigiek a lapjan (ld :. a 3.? pont bevez~t8jet, ill . a 3.5.2., 3.5.3. Teteleket)
,~z .L. (I S p S + 00) fuggvenyhalmazokro l elmondhatjuk , hogy R feleH:
ill1cans tert:k es az

L' 3

11.

00

" ,= 1",+. -

I",

(k E N ),

,= I: 1,,1,
.1:=0

127

aHor II gllp :5 L:O.o IIg"lIp :5 I . Ui. egyreaz ~ !L Minkowski-egyenlotlenseg

(Id . 3.5.2. THeI ) miaU minden li E N index mellett

'"lu/)61 cSY8zeruen kapjllk az

If - f., I ~ 2-' "-m.m. (kE N) ad6dik , lUlU

Masreszt a (L;",o Ig"IY (n E N) 8Ofozat nyilvan monoton nove tart gP-hez,
ezcrt a Beppo Levi-tetel (Id. 3.3.2. Tetel) alapjan

IIf - f .. lloo ~ 2-'

kHvrlkczeskeppen Iimt III -

In. 1100 = '0 .

(k E N) ,

Megjegyzesek

iHn ib81 a mondott becsles mar trivialisan k6vetkezik .

Tehat (Id. 3.4.3. Tetel) 9 < + 00 p-m.m ., ami azt jelenti , hogy a E (g,,)
fiiggvenysor p-m .m . abszohit konvergens. Tekintve , hogy minden I: E N indexre

L g; = ,,,.+. - I"" ,

1" V~l6ban igaz tehlit a 3.~.6 . Tete! eleStt jelzett allita.s: az V terek mindegy ke (a ~on~ot.~ ?or~a~l) Banach-ter (1 :5 P:5 + 00) . A kesobbiekben
nem teszunk Jelolesbeh kulonbseget IU V es a" L' t k k" "
t 'I
U' " f"
.
..
ere ozott azaz
e~en u az
uggv~nyter .. minden I E V eleme egyuttal az iisszes
~:~ g : ,X -- R merheteS fiiggvenyt is jel6li, amelyre III - gil = 0
en az ertelemben tehat minden 1 < p < +00 eseten (V 1111')
.
Banach-ter.
- , . P egy
2" All. eleSbbi megjegyzes szeUemeben all. (L~, II . II~) ter az

; ",0

ezert az

<I, g> :=

I". (k E N) 8Orozat p-m .m . konvergens. Azt is tudjuk viszont , hogy

If.",1 = I I>O + f 1 ~ . + If 1
;=0

skahiris szorzassal (Id . 3.5.1. Tetel) egy teljes euklideszi ter .

3 Legyen (X , O,p):= (R, OI,J.ld (Id. 2,6.) es
0

N 3 n = 2"+j

II. + If III,

11.11, + IIfII,

~ 1+

IIfII, < +00,

igy alkalmazhatO a 3.5.5. Tetel , miBzerint van olyan lEU' fiiggveny , amelyre

1 = liIl1,t I". p- m .m .

es

limt II I - In. lip = 0

teljesiil . J61 ismert azonban az az elemi ieny, hogy ha egy CauchY-80rozat vaJamely
reszsorozatar61 mar tudjuk , hogy konvergens, akkor maga a 8Orozat is konvergens.
Tehat lim" III - 1"lIp = O.
Ezzel "elinteztiik" a p < + 00 esetet. Ha p = + 00, akkof a fenti bizonyitasban csak a

l';nllf - f., II, = 0

rcl<ici6 igazolasa igenyel nemi m6dositast, ti. ekkor nem alkalmazhat6 a Lebesgue-tetel (3 .5.5. Tetel) megfeleleS feaze (Id. a 3.5 .6. Tetel eleStt mondott peldat) .
Azonban
(k EN) ,

128

(f, 9EL~)

I gdp

~ten

I,, ::::

(k E N , j = 0, ... ,2t -1 )

(~, i ~ 1), 1,, := X/~

Il

. Ekkor minden 1 :$ P < + 00

:tevore II/nllp ::: 2- /

(n E N) , azaz lim" II/nllp = 0 , ugyanakkor
, I,,(z) (n E N) sorozat egyetlen z E [0 1) mellett &em kon
Igy a 356 Tetelb
.h "
vergens.
. . ..
en nem If at6 minden N 3 k-fa. n - k RO 'd
tehat, egy V-beli 1111
'b
,,- .
VI en
. ' . p norma. an konvergens 8Oroza.t nem fehetlen '"
konvergens m.m. IS.
u
4" ~t
;. '

f E L~(p) , akkor egy-egy alkalmas, monoton novekedeS

9 E L+
n E Lo+ (~E N) nemnegativ !epcsOs fUggvenyekbOl all6 so~za.tt~i
nlln gn == I , IUlln h" ~ f - , ill.

li~J g"dp =

rdp,

Ii~

teljesiil. Vilag06, hogy gn , h n E LI(p)

h"dp =

rdp

es az

I" :=g" - h" E Lo nLI(p)

129

(n E N)

It pcg& riiggvcnycklXil ,ilIo

IiOro1. ;ILra

lim..

I .. = I , 111

t1-a lgcbnija, 11 a IIIcgrdel8 Lcbcsgue-merlek, 1T := I . A X{O ,+oo)

fiiggveny nyiivan megrelelo cl len pelda, azzal a "szcpseghibaval", hogy
(0 , +00) mrt - ha nem is I-beli , d e - intervallum . Vegyiik viszont az

11/ - 1.11 , $ 111+ - g.lI, + IIr - ".11. =

=1 (1+ -

g. )"p+ 1 (1 - -h.)"p-O

(n-oo)

J(r)

lIliatL li mn II / - /nlh =
Ez azt jelenti, hogy az Lo n LI(p) halmaz
a1. II.II! norma szcrinl mindcniitt suru LI(p)-ben.
50 Tegyiik most fel , hogy az (X , n , p) mertekteret egy (X-beli) 'H. relgy iirfi n ert.elmezet t , t1-additLv, nemnegativ m ; 'It _ [0, +00) halmazfiiggveny kit.erjesztese reven kaptuk (ld. 2.1. , ill . 2.4 . pont) . Legyen Co
a XI (l E 1f) alakti fiiggvenyek linearis bu rka (azaz az emHtett fuggvenyek Osszes veges linearis kombinacioinak a halmaza). A 3.2.2. T etel
bizonyitasa utani 20 megjegyz~re utal va konnyu megmutatn i, hogy Co
is mindeniitt suru Ll(p)-ben a 1I.lh norma.ra nezve. Az elobbiek szerint ui . ehhez nyilvan elegendo azt belatni , hogy barmely veges merteku
A E n halmazhoz (p(A) < +00) es teLszoleges ! >
szam hoz van
o lY<l1l II E Co , hogy IIx" - hlh <! . Mindez pedig " benne van" a most
idezctt megjegyzesbell .
U
6 1\1. OlvasOra bizzuk annak a meggondolasat.. (lenycgeben ugyanazzal a
gondolatmenettel , mint az eI5bbiekben), hogy az elozo kCt megjegyzesben
I}(p) helyett V'(p) (I $: p < +00) is irhato, azaz Lo n V'(p) , ill.
Co a 11 .11, norma ertel meben mindeniitt suru V(p)-ben.
7 0 Lassuk be, hogy a 1" megjegyzes igaz marad p = + 00 eseten is,

es

t.etszoleges I E Loo (p) ruggveny

! >
szam mellett van
9 E Lo n Loo (l-I ) = Lo , amellyel 11/ - 91100 <! tcljesiil. lI a ui .
R , a < b olyanok , hogy 'RJ e [a , b) , akkor valamilyen pozitiv
E N segitsegevcl 08Szuk fel [o. ,b)-t n cgycllio reszre:

b - o.

b-a

"

It := [0. + k - - , 0.+ (k+ 1)--)

(k = O, ... , n

)' XA. E Lo

fiiggveny re nyilvan igaz , hogy 11/ - 91100 $: I In , ami az allitasunk bizonyitasat jelenti. (Ld . meg czzcl kapcsolatban a 3 .3.3. T etel bizonyilasat ,
ill. az utana tett megjegyzest .)
Konny u peldat adni annak igazolasara, hogy 5 nem iSaz p = +oo-re.
Legyen ui. (ld . 2.2.) X := R , n az R -beli Lebcsgue-merheto halmazok

130

,=11 / - L n, XI.II ~ < 1/2 .

NyiivanazisfeitehetO, hogy heIO, I) (J: =O , ... , n) , iU., hogy [0, 1) =

= U~ =O h egy paron kent diszjunkt halmazokra tOrtenc5 felbontasa [0 , 1)nek. Legyen pI. 0 E 10 , ekkor eleg nagy J: E N indexre 2-~ E 1o,
azaz

(2- .1,-1 $:

1(- 1)' - n,1

1*) - h(r)1 =

{ 1(-1) t+ 1 - 0"01 (2 - k -

$:

<

< 2- k -

2-~)
l)

Kovetkezeskeppen

11/ - hll oo

~ max{j1 - 0"01, II

+ QoD !::

1,

ami ellentmond a kiinduhisi feltetelne k.

9 " A 3.4 .2. T etel es a 3 .5 .3. T ete! aiapjan az

10

*=0

80

(r E R )

1) .

b_ a

+ k -n-

(kiilonben)

k=O

es

9 := "L)o.

II! - h ll~

Az At := I - I [It ] (k = 0 , ... , n - I) halmazok valamennyien merhetok

paronkellt diszjunktak; A
( ui . I merheto)
n_1

(2-.1,-1 ,::;z<2- k , kE N)

fiiggvenyt . Tegy uk fel , hogy egy n E N mcllett az 10 , ... , In E I

halmazok paronkent diszjunktak es az 0"0, " ', an E R egyiitthatokkal

tehoit
o lyan
a, b E
0 < II

,= {

(_ I )k

lekepezes egy pozi tiv , lincaris, korlatos funkcionai , amclynek a normaja

(a trivialisllak szam it.6 p(X) =
esettol eltekintve) I. (A szokasos
mooo n pozitlvnak nevezve egy 41 : LI -. R funk ciomilt akkor, h a minden
LI 3 / 2: 0 eseten 4(/) !:: 0 .)
Az OlvasQ konnycn meggyozOdhet arrol , hogy ha

,=N , 11 ,= l'(X) , p({n)) ,= 1

(n E N ),

akkor minden I $: p :5 +00 mellett V'(I-I) a fu nkciomilanalizisbol jol

ismert (valos) l, terrel egyezik meg:
00

L'(p) = " =

{(r.) E RN

L
n=O

131

Ir.I' < +oo}

(p < +00),

illctve
Loo(lJ ) = too = {(Zn) E RN : sup IXnl

< +oo} .

Ebben az esetben egy A E

halmaz nyilvan akkor es csak akkor
nulla..merteku , h.a A = ., . Ezert az V -t (azaz t,-t) a1kot.6 ekvivalencia06ztalyok egyelemuek (Id. a 3.5.6. Tetel elatt mondottakat, ill. az elabbi
1" meruegyzest) .

ll"

Tegyiik fel , hogy az L1(1J) ter az 11.111 norma szerint szepanibilis,

azaz van olyan legfeljebb megszamlalhato S C 1(1J) halmaz, amelyik
mindeniitt suru LI(IJ)-ben. Ez mas szoval azt jelenti , hogy tetszoleges
I E LI (IJ) es ~ > 0 8zam mellett egy alkalmas g E S fii ggvennyel
III - gilt < teljesiil . Elemi meggondoiasokkal innen az is adOdik , hogy
(A E 0 , IJ(A) < +00) fuggvenyek halmaza is szeparabilis
a XA
a 1I.lh norma szerint. (Egy szeparabilis metrikus ter minden altere is
szeparabilis.) Legyen tehat az An E n
(IJ( A n ) < +00 (n E N))
halmazsoro1.at olyan , hogy minden A E 0 , IJ(A) < +00 es c > 0 szam
eseten valamilyen mEN indexszel

.
I'
mertek fleTli atoTliOS - azaz birmely
Nem nehe-l. beh\tlll, hogy la a I' I
' I t6 8 C A r~h almaz,
A)
0
halmazhO'
l
.
van
0 yan ml:r Ie
A e n, p. (
>
(A) _ es 2(1')-ben van teljes ortonormAlt rendszer,
hogy 0 < 1,(8 ) < I'
D fi "6) Val6ban legyen valamely q > 0
akkor IJ o -veges {Id. 2.4.2 . e OlD .
,
szammal
A.,.
{l /. 1> 0) (0 E N),

,=

akkor (Id. 3.1.1. Tetel) An 9 E

- 11'd > II'XA

1-

I' _

{l .

~,'

ezen minden q > 0 es n E

halmazok ertelmezese miatt
~

Mivel (Id. 3.3.1. Tetel)

dl'? l q2'XA~" dl'=q2'I'(An,q) ,

N eseten I'(A n,q ) < +00 . Az An,q

,= X \ U U A"", = (x E X ,' I .. (x) =0

(0 E N)) E O.

"""Ok = l

Vegyiik eszre, hogy ez a 2.5.2. Tetel bizonyitasa utani 8" mcgjegyzesben

bevezetett felmetrikus ter szepanibilitasat jelenti . Eppen c1.ert ekkor azt
mondjuk, hogy a IJ mertek .uepartf6ili,.
Konnyen belathato, hogy a IJ 8zeparabilitasa eJegseges is ahhoz, bogy
az L1(1J) ter a 11.111 norma surint szeparabilis legyen. Ha ui. az
An E n
(IJ( A n ) < +00
(n E N)) 8Oro1.at a IJ
merh~k s?eparabilitasanak definici6jaban 8zereplo halmazsorozat , akkor a
LkEN Qt XA.
(N C N veges, Ot E Q (.4: E N alaku fii ggve.
nyek (nyi lvan megszamlalhat6) halmazar61 nem Debez megmutatni, bogy
mindeniitt suru az 1(1J) terben a 1I.11t norm a szerint . (Az elobhi
4" megjegyzest figyelembe veve a resz letek meggondo lasat az OlvasOra
bizzuk .)
.

12' Tekintsii k az 2(1J) euklideszi teret (Id. a fenti 2" megjegyzest) es legyen
adott egy :F := (In E 2(p) , n E N ) sorozat. A j61 ismert ertelmezes
szerint azt mondjuk, hogy :F egy orfonormdlt re ndszer, ha

(n, kEN) .

Azt mondjuk tovabba, hogy az :F rendszer telju, ha valamely 9 E 2

fUggvennyel minden N 3 n-re az J g. In dp = 0 egyenlaseg a kkor es
csak akkor all fen n, ha 9 = 0 IJ-m.m.

132

alkal asan vAlasztott Z C Y, ZEn,

Ha IJ(Y) = +00 lea1nn~kor e~ L2 (1') es fIn' xz dl' = 0 (n E N )
o < I'(Z) < +00 b m ' X Z .
= 0
m.m., amibOl
is teljcsi.i!ne. Mivel az. :F rendszer t.eIJes, ezert XZ
JY (Y ) < +00
I'(Z ) = 0 kovetkezne, ellentmondva I'(Z) > O-nak. Tehat IJ

es
J-bb' okfejtesbOJ az is rogtOll kideri.i! , hogy
(Megjegyezziik, ; Ogyk ~be a :elbontWban szerepl6 valamennyi (Jegfelp.{Y ) = 0 ')A.~zl"hant6e
~~maz. vegcs mertcku. Innen a I' o_vegessege
jebb megsz;;uu ;;u
mar konnyen ad6dik.

50\)

.
ke en mutassuk meg, hogy valamely kompakt intervalA 3.5. pont befejC't.ese p~.
e k
uttal Lebesgue-integrAlhat6k is, ill.
lumon " Riemann-integr"alhat6 fu~ ny~. ~~egegyezik a Riemann-integrAljaval.
az emHtett fUggvenyek Lebesguc-lIltegr Ja
Legyen tehat -00 < a < b < +00,

0 ,= (A E 'P((a,bj) , A EO,), " (A)

,= ".(A)

(A E 0)

..
(I b] n ) mertekteret. A most bevezetett (t eljes)
(Id. 2.6.) es tekil~sul kl "az., D.;~ek~t :kovetker.okeppen fogjuk jel61ni:
mertekternek me&,e e 0 LF
V[a , b]:= '(/')

(1 ::; 11 $. +(0).
133

Mi vel a II mcrtck wlges , C1.Crt (Id . 1\ 3 .5 . ~1 . T ete! bizonyitMII. utan leU 3 0 meg
j egyzest , ill. tl 3.5.'1 . T etd d olt mondottakat)

LOO{a,b) C L'\a, bJ C U'[a,b) C Llla,b]

(1.$ p .$ q ::;: +00) .

Azt mondjuk , hogy egy I

[a, h} ---> R fiiggveny Ldesgl.l e-inlegralhalo , ha
IE LI[a , bJ es ebben az csetben J IdJ-l az I fliggveny Lebesgu e-inlegrafja .
Ez ut6bbira - hacsak nem okoz felreertesl - hasznalhatjuk a Riemann-integra llal
ka pcsolatban megszokott
I vagy
J(x) dx szimbOlumokat is. A 3.5.3. T ete!
alapj a n IE lJ'[a , bJ ak kor es csak akkor igaz , ha II I E LP[a, bJ (I::;: P ::;: +00) .
Specialisan egy I : (a, bJ - R fiiggveny akkof es csak a kko r Lebesgue-integralhato, ha III is az , ami a Riemann-integralhatOsagot iUetOen csak " felig" igaz.

J:

J:

Konnyu peldat adni olyan Lebesgue-integralh ato fiiggvenyre , amdyik

Riemann. inl.egralhatO. lIyen pI. az

f(x)

0=

(x E [a, b[ n Q)

(x

Ha

(x E Ain)

n ~n

(x E A \ Ain)
akkor I nA := 'EiYin'Xin' KovetkC'l eskeppen

! f" dl' = ~Y'". "(A'")= ~Y"""A(A'")= !

[a,b]1 Q)

( Dirichle .... )fuggveny , amdy nem mas, mint az (a, h] n Q halmaz karakterisztikus
fiiggvcnye. Mivel a sz6ban forgo halmaz megszamla lha to , ezert (Id. a 2.6 . 1. T ete!
utlini 2" me&iegyzest) merheto es II(\a, bl n Q) = 0 . Tehat val6ban igaz , hogy
I E I~ lla , b] , tovci.bba J I dJ-l = /I([a , b} n Q ) = 0 . Ugyanakkor jol ismert az elem i
1IllallzisbOl, hogy I nem Riemann-integrci.lhatO.

2<> Az

J:=

f-

f"Ad",.

felbontasra gondolva az elobbi megjegyzes nyilvan

atviheto L(P} 3 I -re is.

A enti jeloleseket megtart va v

~giii bebizOny{tjuk a kovet kez6 tetelt:

Megjegyzesek
t o Legyen (X,n, /J) cgy tetszoleges mcrtekter , A E

es

0, 0= ( 8 E P(A) 08 E 0 ]
(Id. az 1.1.1. Defi nici6 utan tett 4 0 me&iegyzest) . Ha PA a J1. mertek
leszilkitese az n A u.algebrara, a kkor barrnely IE L+(J-l) fiiggveny
eseten az IA (x ):= I(x) (z E A) leszukitett fiiggvenyre IA E L+(PA)

L l dp. :=

I ' X"dJ-l =

IAdJ-lA .

Egyreszt ui. minden Borel-merhetO B C R halmazra

f A'[8[ = Anr'[8] E 0, = O n p (A) ,

igy I A E L+(J-lA) . Mas reszt a llitsuk elo az l ' x A fiiggvenyt egy
In E Lt(J1.)
(n E N ) monoton noveked5 sorozal hatarertekekent,
ekkor az
f",(xj 0= Io(x)
(. E A , n E N)

134

3.5.7. Tete!
Tetsz61eges
I E Loola , bJ

lliemann-integrAlhat6 fUggveny eseten

J: [a, b} --+ .
'
'k J f dJ-l-,,-el.
es I lliemann mtegrAlJ3 megegyezl

B;zonyftas

rr veil korlatos ezert az I E LOO[a,b}

Mivel minden Riemann-integralhat6 u~er:eto. Legy~n ehhcot- elOsr.or is '1'"
.tllitashoz eieg azt megmutatllunk, hogy I.
.t _
t 1 finomod6" felosztas~
_'I
ak egy "mmden hatdlO n u
(n E N ) az [a,b} inlen.... umn
0..J.
C [a b} egy veges halmaz,
soroza\a, Ma? minden n E N mellett
.,. Tn
,
a, b E 'Tn ,

'Tn

CTn+1 es
lim max{\x _ TIl : Z,TI E Tn , Z < y, (Z, 11) nTn := 0} := 0 .

"
I
.
. nel (i =0, ... , 8"), al\OI 8" E N es
Je]'T"k a '1'
(n E N ) halmaz e Clnelt Xon
= b . Ha
o JU a T""elemeinek a szamat jelenti , ill. a := XOn < Xl" < ... < x hn
8n + 1
min:= inf{f(x): x E [Xi_ln,X;n}},
13,

M,,, := s up{f(x) : x E {Xi_ lr" Xi,,]}

(i = 1, ... , SIl) ,

nkkor Icgyen

-" "t''''X(;O:'_'ft,z;fti'

<fIn :=

<.p,, := L

L-" M, ,,' XI'"' _'ft,,",.]

(n E N ) .

i=!

i=:: 1

A"I. htclrnc"I..esb61 nyilvanval6, hogy a (<.pn) fiiggvenysorozat monoton lloveked3,

Il I>,,) pcdig monoton fogy6, tovabba <fin 2: ip" (n E N ) . Mi vel a sz6ban forg6
fiigr;vcuysorozatok Iepcs& fUggvenyekbOl .illnak (Id . 3.2.) Cs az elobbiek szerint. a
('I>" - ip,,) sorO"l.at Illonoton csOkkeno, ezert. (Id. 3.3. 1. Definfd6) a
tIr := lim (<I> n - <.pn)
n

monoton novekedo, az ut6bbi monoton fogy6 m6don (Id. 3.4.2. Tete!).

~l revetel t

es a Fatoll-Iemmat (3.4.4. Tetel) a (<I>n - <.p .. )

SOI'O'/.atra:

0:5 ! lim

i~f(<I> .. -<.pn)dp. =

! T/Jdp.:5 lim

= li!n! <fIndp. iUllibOl lehat

J '" d/t =

Ji~ !

E'l.7.cl bcJa~tuk, hogy I E L oo [(" bl . Az integrAlok egyenl&egerol mondottak

igazolasahO'J: a (ipn) sorozatra alkalmazhatjuk a nkis" Lebesgue---tl.'telt (ld. a 3.5.5.
Tete! bi7.onyItasa utan Sl'.ereplo 3 megjegyzem.). Azt keJl csupan. ehhez el&/.etesen
eszrcvellni , hogy ha az M > 0 kOllstanssal I/(x)l:5 M (x e [a, b]) teljesill,
akkor 1<.p,,(x)l:5 2 M (x e [a,b], n e N ) is igaz. Tehat az emHtett tetel alapjan
egyreszt limn J <.pn dp. = J J djJ , masreszt pedig a fen tcbb
mondottak szerint
limn <.pn dp eppen az I iiggveny Riemann-integrAlja. _

mar

i~f !

(i'JIn-ipn)dlJ=

<.p"dlJ = 0 ,

I " Az I iiggveny merhet&egenek a bizonyftasa kozben erOscn kihasznaltuk azt a tenyt., holY a s1.6ban forg6 I' mertek te!jes. Megmutathat6,
hogy az I Riemann-integr81hat6sagab61 Alta1Aban nem kovetkezik, hogy
tetszoleges A C R Borel-halmazra. I - I(AI Borel-merheto.
2 A 3.5 .7. T etelt figyelembe veve a Lebesgue-tetel (3.5.5. Tetel) - egeszen polltosan a " kis" Lebesgue-tetel (Id. a most ide-lett tetel bizonyftasa utAni 3 me&jegyzest) - megfeleloje lliemann-integralhat6 ffiggvenyekbOl AIl6 sorozatokra a k5vetkez6keppen fogalmazhat6 meg: ha
-00 < a < b < +00, I .. : (a, bl -+ R
(n e N ) pedig RiemannintegrA1hat6 ftiggvenyeknck egy olyan pontonkent konvergens sorozata,
amelyre

0 , azaz (ld. 3.4.3. Tetel) tIr = 0 p-Ill.m. ad6dik. Innen a

~,,(x) ~

fix) ~ .n(x)

i) sup{[/ .. (x)j : x e [a,b], n e N} < +00

(n E N , x E la,bl \ Tn)

nyilvanva16 egyenlotJensegek a1apj3J!

ip" :5
is k6vctkezik, azaz (pl.)

I = limn ipn

ii) az I(x) := lim .. In(x)

:5 1>" jJ- m.m.

akkor

IJ-m.m. .

(r ' IA] n {J ~ g)) u (r'IA] n {J" g))

(g- 'IA) n {J

(x e [a, b]) fiiggveny Riemann-integral-

haM,

A'u tudjllk, hogy a 9 := lim .. ipn fiiggveny merheto (ld. a 3.1.3. Tetel
bizollyitasa utAn tett 3 me&jegyzest), ezert barmely A C R Borel-ha1mazra
!,-I [AI e 11 . Masreszt

r ' IAI

I - I [A] n {f t g} e 11 .

Megjegyzkek

fiiggvcllY L +(/J)-bcli. A lliemann-int.egrAl definfd6ja m iat.t az (f ip .. dlJ) , ill. az

(f 4>" dll) sorozat az I fiiggveny fuema.nll-integrA1jahoz konvergA1, 1\1, el6bbi
Alk...Jmaz"l.uk ezt. az

C'l.Crt ismCL 11 I' teijl..'ssCge lIl i a~l az is teljcsill, hogy

K6vctke-J:Cskeppcn I - I [A) en, a1.3Z J merhet6.

r'IA]n{J "g) c {J "g),

136

I (x) dx

= limn J:In(x) dx .

A illost megfogalm37.()tt (&I Arz.ela.-tthel neven ismert.) Allftas bizony(tasa

a Riemann-elmclet keretebcn nem egeszen triviAlis, ugy hogy nkifizet6dobb" azt az elobbi m6dan, teMt a Lebesgue---tetel kovetkezmenyekent
targya1ni. Ha ii) mellett az i) feltetel helyett az (In) sor07.at. monoton
novekedeset jelent6

g)) u (r'IA] n {J" 9)),

al ,ol {I # 9} c N e n ,p.(N) = O. A IJ teljessege miatt (ld . a 2.5.1 . Definid6 utan

Lelt 2u me&jegyzest) tehat {f # o} e n , igy {! o} E n is igaz. A 9 merhet&ege
aiapjan g- IIAln{!=o}eO.Mivel

J:

fn (x) ~ f n.. (xl

(~E N , x E la, b])

kikotest tesszilk, akkor a Deppe Levi-tetel (3.3.2. Tetel) megfele!ojet

kapjuk Riemann-integralhat6 fiiggvenyekre, azaz limn
In(x ) dx =

J:

J:

I(x} dx. (A hatarfiiggveny Riemann-integralhat6saga - azaz a ii)

137

fcltctcl - nem hagyhaw el. Viszont mind itt, mind pedig az Arzclil-tetclben clegcndo az (I,.) sorozat p-m.m. val6 konvergenciajat fcltetelez ni .)

ahol lim,. J:n I(x) dx nem mas, mint az alHtasban. emlitelt impro prius
Riemann-integral. Tehat val6 ban igaz, hogy I E L'(fI) .

Termeszetese n, ha a ponlonkcnti konvergeneia helyetl a sokkal cr5scbb

cgyenletes konvergenciat tcsszii k fel , akkor az alHtas meglehet6sen egyszeruvc valik . (Ismcretes az elem' a nalizisbOl, hogy eH o r a hatarfuggveny
Riemann-integra lhat6sagat scm kell kiila n feltetelezni , mert az is kave,,""
kezi k az egyenletes konvergenciaool.)
3 ~ Ha (X , O, p ) egy olyan - egyebkent tetszoleges - mertekter , amelyre IJ veges (fI (X) < +00) , aHor barmely cgyenletesen konvergens
I,. E Ll(p) (0 E N ) sorozatra az 1 := lim,.l,. hatarftiggveny is
I~ I (lJ ) bcn van es

6 0 Konnyii megmutatni vis1.Ont, hogy az elobbi me&iegyzesben az I fuggvenynek az [-n val6 " abszohit" improprius Riemann-integralhatOsaga
nem helyettesitheto az I I-n val6 improprius Riemann-integralhato...
sagaval. Legyen ui . 50 -ben [ := (0, +00) , I (x) := x-l ' sin x (x> 0).
Mivel az I fuggveny folyton96 , ezert (Id. a 3. 1.1. Tete! bizonyitasa utani
10 megjegyzest) merheto. J 61 isme rt az elemi analizisbOl, hogy letezik a

Egy reszt ui . - ICvcn az (I,.) sorozat pontonkent is konvcrgens - I

mcrhcto (ld . a 3.1.3. Tetel utani 3~ megjegyzest) , m asres1.t a1. egyenletes
ko nvergencia mialt egy alkalmas N E N termeszetes szam mellett
I/(x) - IN(x)1 < I (x E X), azaz III < I + IfN I. Mivel fI veges, ezert
(ld . 3.5.3. T etel) 1+ IINI E L'(p) , a1.az alkalmazhat6 a Lebesgu~tctel
(ld . 3.5.5. Tetel) az (I,.) sorozatra .
4 " Ii a az el6bbi megjegyzesben elhagyjuk a" fI veges" feltetelt , ak ko r az ott
mondotL al litas mar ervenyet veszti. Hiszen pl. az (R , 0" PI) ter eseten
tekintsiik az 1,. := n- I . X[O,nJ (0 < n E N ) sorozatot, amely nyil van
cgycnletese n konvergal az I(x ):= 0 (x E R ) merhet6 fiiggveny he1., de
J In dp = 1 (n E N ) m iatl lim,. J In dp = 1 .
5 ~ Legyen I C R cgy (nem egy po ntbOl a1l6) intcrvallum,
{L= {A E P(I ) ,A E

n,J ,

n,

r ,

Az egyszer useg kedveert tegyiik fel ui ., hogy J R . Az 1 = 1+ III = j+ +

felbont<isokra gondolva tovabba az is nyugodtan
fcltc llcto , hogy 1 2: O . Ha [" := [- n,n]
(n E N ) , ak kor az I- X l ~
(u E N) soroza1 nyi lvan monoton nove tart a z I fiiggvc nyhez , ezerl a
Heppo Lev i-tetel (ld. 3.3.2. T etel) alapj an I E L+(p) es

Idfl =

li~

I 'X tRdIJ

138

= li~

1:

I(x)dx <

fa1(%) dx
Jo

impro prius Riemann-integral. Ugyanakkor a barmely

fenna1l6

If(')I~({'+I) ,r' I'in'l

kEN

eseten

{' . '~'<{'+. I) .)

becsles miatt

ahol limn A,. =

+00 .

Ez eppen azt jelenti , hogy

11/111

+00 , azaz

H L'(O ,+oo).

a 11 mcrtek pedig a fI ' lesziikitese O-ra es nezziik az (1 , p ) mertckteret (Id . 2.6.). lI a az I : I -+ R fuggvenyaz I barmely kompakt
reszinlervallu man Riemann-integralhatO, akkor a kovetkezot mondh atJuk:
az I fiiggveny pontosan akkor tartozik az LI(p) fii ggvenyosztaly ba,
ha az III fuggvcnynek az I-n ICtezik az improprius Riemann-integralja.
ill . az

lim
0_+ "",,

3.6. A Radon-Nikodym -tetel

A cimben jelzett tetel elokeszitesekent elOszor rov iden Osszefogla ljuk az abszohit folyt.onos mertekekrol azokat a1. ismereteket , amelyek a kCs5bbiekben alapveto
szerepet jatszanak.
Az abszolut fol ytonossag definici6janak jobb megvi lagitasahoz elsOkent annak
cgy specialis eseteve! foglalkozunk . Sot , cppcn a Radon- Nikodym-tetel az, amclylick alapjan aztan majd kiderul , hogy bizonyos feltctelck mellett az elobbi "speci,il is" jeizot el is hagyhatj uk . Legyen tell at (X , O, I' ) egy mertekter, IE L+(p)
cs valameiy A E n halmaz cseten vczeJsuk be a kovetkez6 jelolcst:

+00,
139

(Neill fog fe lr cCrte. ~ OKOZlli, hogy a 2.3. ban mar alkahnazou szimbOlumot haszmilj uk itt is.) Megjegyeniik , hogy ha A = X akkor
I diJ = J.
diJ = I diJ
Ezert is szoktak
I dJI helyett gyakran az
I diJ irasm6dot basznalni .

Ix

Ix

I Xx

Etzel tehat egy iJJ : n -- [0, +ooJ lekepezest defini a lt unk , amelyrol a jelen
pont else) tetelekent megmutatjuk , bogy mertek.

Bizonyftas
a) Legyen elOszor 9 = L; y, ' XA, E Lt(/I) ahol tchat n L;" egy veges
OtJszcget jelent es mindcn bennc IIzcrcplo i-re Yi ;:::' 0 , Ai E n . Ekkor (Id. a 3.2.2.
Tetel bizonyitasa utan tett megjegyzest)

gdp, = L !lrp,(A.,) =

3.6.1. Tetel
Barmely

IE

L+(iJ) fuggveny re PJ mutek.

Bizonyftas
A 3.3. 1 Tetel alapjan iJJ

czert JIJ(e} = p(e) = O. Da An E n (n E N) paronkent diszjunkt halmazoknak

cgy sorozata es A := lfn"=o An , akkor

{XA. dp =

{gdp .

1-g = lim f g,.

egyenlqseg is kovetkezik. A Beppo Levi-tetel (Id . 3.3.2. Tetel) es a mar bebizonyiLott speciilis eset miatt innen a kivant

j I g dl'

= li~ j

J.g"diJ

= li~ j

g,.dJlJ

f x. = L fX
,, :::0

lI a viszont 9 E L+(iJ) egy tetszoleges ruggveny, akkor egy alkalmas monoton

novekedo g" E Lt(Jl)
(n E N ) sorozaltal 9 = lim" g" , amibOl persze az
(J. gn) sorozat monoton novekedCse . ill. az

?: 0 nyilvanval6. Mivel
I XI = XI E Lt(iJ) ,

L, !I"

gdJlJ

cgyenl6seget kapjpk.

Inucn a Oeppo Levi-tetel (Id. 3.3.2. Tetel) sorob a vonat koz6 alakjabO) (Jd . a most
idezcu telel utan tetl 1 megjegyzeat)

b) _ c) A h* E L+(Jl) fiiggvenyekre a lkalmazhatO az a) eset, miszerint

j h+diJJ= ! h+ ' l dl' , ! h- diJJ = ! h- . l dlJ .

lIa Lehat h E L(JlJ) , akkor

azaz I'J u-additiv is .

Szokas a 1'/ merteket az I ruggveny tillal genertil! mirlim ek, magat az

f fiiggvenyt pedig s~/yliiggvinvnek nevezni. Da I(x) := 1 (x E X) , akkor a
trivialis JlJ = I' egyenlaseget kapjuk.

j h dl'J =

h+ dJl J - j h- dJlJ =

h+ I dlJ -

h- I diJ

I h dJl .

Forditva, ha I hE L(iJ) , akkor

A masodik tetelben a JlJ mertek legfontosabb t ulajdonsagait sorolj uk fel.

\

3.6.2. Tetel
Tetszoleges I. gEL +(Jl)
abi.bbi alHtaook igazak:

a)
b)
c)
d)
e)

es

h : X __ R merhetO fiiggvenyek eseten az

fgdp, = fg'fdp ,
hEL(p,) <= fhEL(p) ,
hEL(p,)=fhdp,=f{hdp ,
1 = 9 Jl-m.m. ====> iJJ = iJ, ;
f E L(p) n L+(p) , p, = p.
f = 9 p-m.m.

140

amibOl a Jl/ mertek dcfinici6ja miatt h:J:. E L(I'J) ad6dik. Tehat val6ban igaz
(Id. 3.4 .1. Tete l), hogy h E L(JlJ) .
d ) Barmely A E n halmazl is veve, a reltetel szerint J. XA
amibOl (Id . 3.4.3. Tetel)

iJJ(A) =

f XA diJ =

kovetkezik, &mint azt a llitottuk.

141

g. XA dp = iJg(A)

= g. XA

I'-m .m. ,

3.6.1. Defi nfci6

c) Az c ) bcll LeU fd tetclek alapjan

-/-I g(X) ==

gd,J == /-I / (X ) ==

fdp

< + 00,

telia!. g E L(ll)n L+(p ). Legyen N :== {/>g} , ekkor egyreszt (Id . 3.1.) Nen ,
Ililisreszt <1.1. cla bbiek miatt
H :== J.XN - g' XN E +(p) .

Mivcl f-x N:5 / , g'X N :S g , ezert I ' XN , 9' XNEL(JJ) es

PI(N) ==

f-XNd ,J==Pg(N) ==

g XNd/-l .

tehat J H dl-' == 0 , azaz (Id. 3.4.3. Tetel) H = 0 p m .m. A H fiiggve ny

ddinici6j a miatt H(::) > 0 (:: E N) , ezert H = 0 I-'m .m . csak ugy lehetseges ,
ha Il(N) == 0 Hasonl6an kapjuk a /-I({I < g}) == 0 egyenloseget , amit az
e l o~,ovcl cgybevetve a bizonyitand6 I-'(U"# g}) == 0 a llitiis ad6dik .

Azt mondjuk , hogy u v rncrtck abszolUt l oly/on ol a It IIlcrtckrc nb:vc,

ha barmcly A E n , Il( A) 0 cscten veAl == o .

Allapodjunk meg abban , hogy ha a 3.6.1. Definici6ban mondottak telje>iilnek ,

ligy ezt a v I-' szimb61 ummal fo&juk jel6lni. Ha pI. I E L+(p) , akkOf
1'1 I-' . Viszont nem minden, a IJ -re nczve abszo lut folytonos mertek iillithat6
~ Ia egy alkalmas I E L +(1-') fiiggvellY scgitsegevel Jl.I alakban . Lcgyen ui . X
~.gy kontinu um szamossagu halmaz , 'Po(X) 11.1. X legfeljebb megszamllilhat6,
'PI (X ) pedig az X 'leges reszhalmazainak a halmaza,
(L = {A E P (X)

igy

Definialjuk 0 -11 a v , I-' mertckeket a k6vetkez8keppen:

v(A ) ,=

Megjegyzese k
l " KCs8bb megmutatjuk (3.6.4. Tetel), hogy az e) alJitiis az "I E (1-')"
fcltetcl helyett. a kevesebbet kivan6 " I-' d-veges" mellett is igaz.
2 lI a az I : X -+ R fiiuvenynek van integraija (Id . 3.4.1. Defi nici6) ,
akko r konnyu meggondolni , hogy

v(A)

,=

f d"

A "gy X \ A E Po(X)) .

(A E Po(X ))

+=

(X \ A E Po(X ))

, "(A ) ,=

{ [AI

+=

(A E P ,(X ))
(A P,(X ))

ahol rA] az A halmazelemeinek a szamatjeloli . Ekko r (Id . 2.1.) v , p nr r lcke k

n-n es nyilvan iga1. , hogy v I-' , hiszen I-'(A ) == 0 ::::> A == 0 (A E n) .
11 11. lenne olyan Ie L+(I-') fiiggveny , amellyel II == /-II , akkor barmely :: E X
melleU

(A E fl)

cgy elaj eles mertek n n (Id . 2.8 .) es

amibOl 1 ==0 ad6dlla. Ekkor viszont v ==

I~ I

== 0 lenne, ami pedig nem iga z.

A dmben szerepla Radon- Nikodym-tetel bizonyitasahoz sziiksegun k lesz ne hany, onmagaban is fontos es erdekcs allit~ra , amelyeket lemmak alakj3l;lan fo.
gunk szerepeltetni . Ezek koz ul az elsO mindjart ravilagit a 3.6 .1. DefiniciOba n 01
vashat6 " fo lytonos" jelzare, mintegy magyarazatul is szolgalva a terminolcigiara.

Tegy uk most fel , hogy adott egy (X , n) merhe ta ter es v , p egy. egy
IIlcrtck n -n. A fcnti bevezet.o resz utan elegge termeszete5 m6don vet6dik reI az
ahib bi kerdes: milyen feltetelek mcllett van olyan IE L+(I-') fiiggveny , amellyel
v == Ill? Iia van ilyen I fiiggveny , tehat minden egyes A E n merheta halmazra
ve Al == J I XA dJJ , akkor (Id. 3.4 .3. Tetel) I-'(A) == 0 escten veAl = 0 is igaz
kell , hogy legyen. Ez tehat egy sziikseges feltetel arra vonatkoz6an, hogy az el8bb
fcl te!.t kerdesre igenla valaszt adhassunk .
A most mondottak fenyeben vezessiik be a k6vetkezo definici6t.
142

3.6.1. Lemma
Legyen (X,n,v) es (X , n , p) egy-egy mertekter es tegyiik feI , hogy
v veges. Ekko r a v I-' feltetel ekvivalens azzal , hogy barmely
> 0 szamhoz megadhat6 olyan fJ > 0 szam, hogy hacsak A E {1
es peA) < c , akkor veAl < .
143

Bizonyrtas
Tegyiik fel eiOStOf , hogy II <: I~ es - az allitassal ellentetben - van olyan
, > 0 , hogy cgy atka.l mas A" E
(n E N) halmazsorozattal teljesulnek a
II(A .. ) < 2- " I II(A .. ) > E: (rl E N) becslesek. Legyen

n U Am (En) ,
00

A,= Hm,upA"=

"

00

tctllz61cges A E 0 , II(A)
0 f C CL ' (,,) ,
M

< 6 etl

h~ rm e l y

li E M esetcn II(A) < t . Ha

,= M e ,= {PIli ' I

E C)

es

M L: - re teljesul a most mondolt kriterium , akkor (az elobbi jelolesekk")

(A E

n, "(A) < C,f E C) .

n= O",,,,,n

3" Vitali- t e te!kent ismert az ai<ibbi allitlis:

ckkor
00

"(A) ~"[

00

U Am) ~ L
m=n

2- m = 2-"+'

(n E N ) .

m=n

Innen nyil vanvalo, hogy ~(A) = 0, azaz II <: /J alapjan II(A) = O. Ugyanakkor
II vcgcssege miatt alkalmazhato a Fatou-Iemma (3.4.4. Tetel) bizonyitasa utan
tett 2" megjegyzes, miszerint

!I.

II(A) 2: lim sup II(A,,) 2:

E: ,

"
Il.rni nyilvan cllentmond az cl5bb kapott II(A) = O-nak.

A fo rditott iranyu allitas bizonyitasa meglehd5sen t rivia lis. Ha ui. valamely

A E halmazra It(A) = 0 igaz , akkor a tetszoleges t> 0 szam hoz az allitlisban
lizcrep lo feltctel szerint Jetezo 6> 0 mellett /J(A) < 0 is igaz, tehat II(A) < t is
feunalJ. I;;z csak ugy lehet.seges, ha II(A) = O .

(X ,O, /J) egy mertekter , /J veges, 1,/n E I(/J) (n E N ),

Z EXes a~ M := M {IJ~I : nEN I halmaz
ele m ei /J -re nezve egyenlo merlekben abszohit folyton06ak , akkor
lim" III - 1"11, = o.
ha

I(:c) = 1iII1n. In (z) tJ-m.m.

Val6ban , ha E: > 0 mellett 0 > 0 jeloli a 2" megjegyzesben a sz6ban

. fOlgo M-hez letez5 pozitiv szamot, akkor minden A E 0 , /J(A) < 0
estten
IIU - l"h.11> ~

~ j l/".XAldp+ j l/.XAld" + j l/.xA ldp

(n E N) .

A 3.6.l. Lemma szerint o-r61 az is felteheto , hogy az elobbi A halmazokra J If- XA I d/J < t is igaz. Legyen

A"(c)

,= {If - 1"1~ C) ,

B"(C) '~

{II - 1"1< c) ,

eHor

Megjegyzesek
t " Legyen X := R , 0: = 0 1, /J:= PI es 0 0 ;= {A E 0 1 : /JI(A) = O} . Ha

veAl

,= {O

(A E n o)

+00 (A E n , \ n o)
akkor II mertek Ol -en (ennek meggondollisat az Olvas6ra bizzuk) es
(ami t rivialis) 11<: /J . Ugyanakkor minden 0> 0 szamra

III - 1"11> = j II - 1"1 XA .C" dp + j II - 1"1 X C., dp

j II - l"hA.c" dp +6 . p(X)

(n E N ) .

Mivel limn II - Inl = 0 /J-m .m., ezcrt (Id . a 3.5.5. Tetel bizony itlisa
uti-n i 4" megjegyzest) lim" /J(A" (6)) = 0 . Tehat egy a lkalmas N E N
index-szel ~(An (6 < 6 (N 3 n 2: N) ,azaz

"[[O,c = c, v[[O ,c)) = + 00.

Ez azt jetenti , hogy a 3.6.l. Lemmaban a II vegessege nem hagyhat6 eJ.
2 Valamely (X , 0, /J) mertekter eseten tekintsu k az O-n ertelmezett korlatos II :
[0,+00) mertekeknek egy M -::f:. 0 halmazat. Azt mondjuk ,
hogy az M halmaz elemei a ~- re nezve egyenlO m i rUkbe n abszolUt
lofytonosa k, ha barmely t). 0 szamhoz van olyan 0 > 0 szam, hogy

--

144

amibOl a Vitali-tete! allitasa mar nyilvanvalo.

4 A 3" megjegyzesben idezett Vitali-tetel feltetele i kozott f E L 1 (1l) heIyett elegendo azt tudni, hogy f merheto es

,up{IIM, , n E N} < +00 .

145

Tc

~: kko r ui. n Fnl<.ou- Iclllrna (3 1 1

J) I

.,

ktl~iln tcljcsiil. PI. cz '",o,y.: .. ", "kk " , a "PJall / E JLI(/I) au torn aLi

If"l :$ 9

. , ... "... a or ilL cgy 9 E L ( )

11-111 .111 . (n E N ) igaz (Id . 3.5 .5. Tetel).
1.1

(" "

uggvc'lIlyel

3.6.2. Lemma
Legycil (X , n, p ) cgy merlekLer. Ekkor a
(j_"

azzat , hogy van o ryan " E L( ) fi t '

jJ
v~gessege ekvlvalen.
pont ban 0 < hex) < +00 telfesiil. ggveny , amelyrc minden egyes z E X

Mcgjcgyzes
'l'e kintlliik II. 3.6.2. LCm m!l cio tti IQ megjcgyz61bcn szere plo (R , n 1 , II)
II'I crtcktcrcl . Villigos, hogy v ncm q-vcgcs, hiszcn ellenkezo esctben
(hI. II ddi nk i6ja) R eloal1ithat6 lenne megszam la.JhatO sak, Lebesgue"zcrint O-rncrtckii A" C n. (n E N) halmaz egycsitesekent . Ekkor
aZOllb,lI1
00
00

" ,( R ) =

",(U A.) $ I>,(A.) = 0

n=O

BizonYltas
" Tcgyiik rei ei5sZ0f, hogy IJ. q -veges. Ekk (' d '
" H I
(E N ) h
or
. .4 .2. Definfci 6) Jetezik o'ya"
"
11
almazsorozat , hogy

An C A n +], p(A rI ) < +00 (n E N ), X =

An .

n =O

V;,i. I"sszlik az ern

minden

>0

(n E N ) szamsorozatot ugy, hogy I: oo_ a

E N mcJlctt on ' p(A ,,) < 2-0 teljesiiljon, ill . legyenn- o n

rt

<

,,=0

lIli ,ltt III( R ) == 0 len nc, ami persze nem igaz.

"l'ch,i.t crrc a mcrtekterre nem all a 3.6.2. Lemma, amit talan nem haszolilalan " dircktben" ill meggondolni . Ha ui. egy hE L(II) fiiggvenyrc 0 < hex) < +00
(x E R ) teljesiilne, akkor - leven egyuttal
II E I~ +(v) is igaz - egy alkalmas hn E Lt(v)
(n E N ) monolon novckedo fiiggvcnyso rozattal limn hn(:t) :::: h(x)
(x E R ) es
lim" J It" dv :::: J hdv +00) lenne. Amennyiben valamely x E R es
II E N cseten hn(x) > 0 , ugy az On ::::: m in ("R.h R \ {O}) jelolessel

es

00

0""

> 0,

a" ' II({h n

> OJ) S

hndvS

hdv<

+00

00

h ::::: L

crn'X A n

n=1)

( 11 (1

fdletciboJ

t EX)
oo n < +,00
Ct

"( x) ::::: J (x
A

N '
~
' E
IOdextol kezdve fe nmill a
N) becs~es, azaz ekkor az an'~(An) < 2- n

II(X) > 0 , akkor egy alkalmas

< J.I(A n } (N 3 n >

o < II ( A N)

-:-

m.ar .kovetkez,k. Ha viszont ~(X) :::: 0 , akkor a

uggveny nYllvan eJeget tesz a kivanalmaknak.)

o < hex) <

Levi-tetd (3 3 2

+00 (x E X) feltete! teres ""!"

'" " "
Tetel)
k
. J u ese e egge nytlvanval6, a Beppo
.
.
.
soro
ra
vonatkozo
alakJ'ab61
(Id
3 3' T"
"
0

ut'.ln tct.t 1 megjegyzest) pedig

J t;,J
hd" =

. a . ..

" . "XA.d" =

etel blzonyitasa

f:". ""(A.) $ f: ,-. <

n==O

3 6.3. Lemma
r.cgycnek (X , n, ~) , ( X , n, /.I) mert ek terek, mindket mertek legyen veges
tcgyiik fel , hogy II (X) < ~(X) . Ekkor van olyan YEn halmaz ,
IlOgy az alabbiak teljesulnek:

~~s

;) v(Y) < "(Y) ,

;;) v(A) $ " (A)
(A E nnp(y)) "
+00

n= O

Iit/ onyitas

kovetkezik . Ez eppen azt jeienti , hogy h E L(JI.) .

Az all ita.., megforditasanak
.
I '" ,
' k
az I~~O ~a 10Z tekintsuk az An ::::::: {h > lin)
a mazo at. Ezckre nYl]van Igaz h
A
a II > 0 fcltctel miatt X :::: UOO A
..... ' bb'. ogy
n C An +1 (0 < Jl E N) Cs
(0

wiatt {lin > O} E no . Kovetkezeskeppen A::::: U::'=o{h n > O} E no,

ld "it barme1y y E R \ A pontban hn(y):::: 0 (n E N) , azaz h(y) :::: O.
Mivel n. t no, ezert At R , igy h nem lehet mindenii u pozitiv .

1\ 'P:= JI. - II :

n ...... R

lekepezes koriatos , ui. barmely A

< 11 E N ) h'

n=O

~(An) ::::

XA_ dJl. S

Jl .

n 10va

hdJl. ::::

Jl .

-00

< -v(X) $

~( A) $

esewn

+00"

hdJl.

< +00 (n E N ) ,

'" I/' fll ggvcnyt fcl haszna lva teljes indukci6val definialjuk a kovetkezo halmazokal:
III
~ , 1I0 ::::: X es ha valamely n E N mellett az Ao, ... ,A",Bo , , B" E n
11I111I 1Ill'.ok mar ismertek, akkor ei6szor is legyen

ami meg " hianyzott" a ~ q-vegessegehez .

116

"(X) <

En

147

3.6.3. Tetel ( Radon Nikodym)

Legycnek (X , O,JJ) , (X , n , ")
u -veges. Ekkor

A most definiaIt an segitsegevei azLAn az alahbi m6dOIl vAlasztjuk meg az

An+ l , Bn+1 halmazokat: lIa an 2:: 0 (amibOl egyebkent 0 C En miatt
an = 0 is koyetkezik), akkor l e~n A"+I := 0, Bn+1 := Bn . Az On < 0
csctbell az infimum ertehnezese alapj~n van olyan An+1 EOn P(B n ) , amelyre
rp( An+d ~ On/2 , legyen ekkor Bn+1 := E" \ An+1 .

A't fgy definiAit A" , En (n E N) halmazok tehat valamennyien O-beliek,

az A,,-ek paronkent (nyilvan) diS1.jllnktak, tehat
00

00

U An) -

n=O

n=O

n=O

n
n"

Bn "E 0) .

A 2.1.2. Tetel miatt rp(Y) = Jt(Y ) - ,,(V) = limn !p(B,,) . Az An, Bn ( E N)

h a1rlla~.ok crtel nllnese alapjan

az;l.1. lim" !p( Bn)

iranyt kell igazolni .

A7. C halmaz nem ures, ui . az (X -en) azonosan nulla fiiuveny nyilvan .c-beli.
TovabbA, ha g, hE .c , akkor
max{g, h} E C.
I~ hhcz

azt kell csupa..n Cazrevenni, hogy ha

Ilkkor minden A E

halmazra

max{g , h} ' XAdJi =

"(X) - v(X)

L+(p) , hogy" = PI'

Elsa esetkent t.etelezziik fel, hogy pis, " is veges Ca legyen ekko r

VAlasszuk most mAr az Y halmazt a kovetkez6keppcn:

,=

I E

n=O

runibOl limn !p(An) = 0 rogton kovetkez.ik. Mivel 2 !p( An+d ~ an ~ 'P(An+d

(n E N ), ezert egyuttal limn an = 0 is igaz.

van olyan

=>

Az eddig mondottak alapjan mar csak az

U An) E R ,

v(

JI

Bizonyft as

00

OQ

L ~(An) = L ("(A,,) - v(An)) ="(

,, <

mcrt.ekterek Cs tegyii k fel , hogy

>0,

> 0 . EZ7.e1 belAttllk, hogy p.(Y) > ,,(V) .

Lcgycn vegiil A E n n P(Y) , ekkor minden n E N mellett A C 8 .. .

kovctke-.d.!Skeppen rp( A ) 2:: an . Mivel limn an = 0 ,ezert rp( A) 2:: 0 . Ez azt
jc1cnti, hogy a sz6ban forg6 A hahnll7.l'a p.(A) ;?: ,,(A) , ami teljesse teszi a 3.6.3.
L ClIlI Jla bi~.ollyitasa.t. _

JiI(A

g' XAnA,dp+

n Ad + Ph ( A n A l )

h ' XAnA 1 d p=

v(A n A , ) + v(A n A,) = v(A) ,

valciban igaz, hogy Jimu(I ,II) ~", Innen (teljes indukcicival) az is kovetkezik,
llogy veges 80k C-beli fiiggveny felsO burkol6ja is .c-ben van.

111:1.1:

Legyen
.,. :=su p

{!

J "gyezziik meg e15szor is ad, hogy .,.

gdp : 9 E.c} .

< +00 . Valciban , barmely 9 E.c mellett

Megjegyzes
lin a 3.6.3. Lemma feltetelei k&iiI a " ,,(X) < J.'(X )" nem teljesiil ugyan,
de R 3 P := p.(X)/2 ,,(X) > 0 ,akkor p.(X) > p. ,,(X ) . Alkalmazhat6
tehAt a 3.6.3. Lemma a p. (is a p." mertekre, amib{)1 olyan YEO
haJmaz ](!tezeset kapjllk, hogy
i) "(Y)

> p. v(Y) ;

ii) "(A) ~ p. v(A)

Vlilasszunk ezek utan egy olyan 9n E .

(n E N) 8Orolatot , amelyre
lUll.. J 9n dp ="(. (llyen 8Orozat a 8zupremum definic.icija m iatt Jetezik .) Ha
gn := max{90 , ... , 9n}

(A EOn pry)) .
149
148

(nE N ),

,\of,

~ il;ig08, hogy n 'D hlllm!w,rClldlizllr 111'111 urCIi (0 E 1)) Cs veg

I'~y utt

akkor az el5bbiek szerint 9.. E C

(n E N) !s a nyilv! nval6 g" ::; 9.. (n E N )

egyenlotle~g miatt
gn dp. ::; 9.. dp. (::; '1) (n E N ) (Id. 3.3.1. Tetel). Tehat
limn 9 .. dlJ = '1. A 9..-ek ertelmezesc miatt a (9.. ) sorO'.lat mO!loton n6veked6,

ezert az

VIlli

An E '0 , An C A"+I
IUllmil1,sorozat, hogy ()

/:= limg"

J / dp. =

fiiggvenyre
(3.3.2. Tetel))

'1

es tetswleges

A E

"

(II E N)

= lin.... IJ ( An) .

Tc kintsuk az

00

halmazra (Id. Bcppo Levi-tetel

UA.

X, ,~

(EO)

n=O

11I1~ l1 az,::
fI -

Bclatjuk, hogy /.I = P.I . Azt tudjuk, hogy VJ := /.I -P.I ;::: 0 . Tovabba VJ
egy veges merl\~k az n q-algeb ran es /.1 p. miatt nyilvan VJ I' is tcljesiiJ.
A kivant egyenl6seghez VJ(X)-rol kell megmutaplUnk, hogy nulla, hiszen ekkor a
mertek monotonitasa miatt (Id. 2.1.1. Tetel) IIJ = 0 . Ennek erdekeben tegyiik
rei indirekt m6don, hogy IIJ(X) > 0 . Ekkor persze p.(X) > 0 is fennAlI , hiszen
/.I I' , e'lert alkalmazhat6 a 3.6.3. Lemma bhr.onyit.1sa utan tett megjegyzes. Ha
tchat fJ:= !{J( X) / 2'IJ(X ) (> 0) , akkor egy alkalmas YEn halmazzal

~,:,-ekrol mo~dottakat

Az

figyele m be v!ve nyilvan igaz az, hogy

II (XO) , Belatjuk , hogy m m den A E n n P(X \ Xo) halmazra

Il(A} = YeA} = 0 vagy 0 < p.(A}

Specialisan tehat IJ 1 ::; /.I is igaz, azaz / E C . (Ex mellekesen azt is jelenti, hogy
a '1-1. definiaI6 egyenlOsegben " sup " helyett " max " is Irhat6.)

II. , ha /.I (A)

< +00 , akkor

Am U A E'D

(m E N ) . Innen
p.(Xo U A) ~

0'

+ Il(A) =

1111111>01 ..." (A) = Oes - .e

r Ih
Mzna'I va, hogy

< /.I(A ) = +00.

(m E N) , azaz IJ(A m U A) ~

1!.:;np.(Am U A)
IJ

Innen az is k6vetke'.lik , hogy p.(Y) > 0 , ki.il6nben ui. !{J p. miatt VJ(Y ) = 0
lenne, e1lentmondva a VJ(Y) > fJ p.(Y) egyenl5tiensegllek.

<:: P. - YeA) = 0 adOdik.

Legycn

All f~y d~f:!!!alt Xn (n E N)

... ,\ = u ,, =o Xn . Tovabba

Legyen /0:= / + p. Xy , ekkor egyreszt 10 merhetO fiiggveny (Id . 3.1.2.

Tetel). mAsreszt minden A E n halmazra (ld. 3.3. 1. Te~el)

J/0'
ff

XA dp. =

XA d#+ p#(A

"XA dp. + p,

n Y) S

f f

XAd#

+ ~(A) ~ "(A)

V:= {A En: /.I(A)

< +oo},

Q:=

150

(0 < n EN) .

a v merteket az
(n E N)

" IIlw'/mikra (Id. 1 1.), azaz legyen

#. (A) ,~ #(A ), ".(A) , ~ "(A)

(A EO. , n E N) .

t HUf !llInden 71 E N meJ1ett /.I <::

'11
O.
.
. 'k k A
n
IJn , , 71 >
eseten p... v.. ve~'. III"rtl' c, ' z erre az esetre mar bebizonyitott .ill itas szerint teha; b.irmely
" r N 1I.ldexhez van olyan In E L +(lJn) rtiggveny , amelly,1
". lu fu gt;venyt az
I
/.In ~ IJn,.. ' Ha

k6vetkezik, ami vis'w llt a "I ertelmczese miatt nem lehet,

< /.leX) = + 00

< +00

O. , ~ (A E P(X.) , A E OJ

Ez azt jelcnt i, hogy fo E C , amibl)1 (Id . 3.3.1. Tetel)

MAsodik esetkent tegyiik fe l, hogy p(X)

es

... ) .

ha lmazok paronkent nyilvan diszju nktak O-beliek

'

/.I(X.. )
1oj~lIk llll uk Ie a IJ

XA n Y dp. =

es legyen

SUP{I, (A) : A E V} + 00),

0',

(n~2 , 3 ,

k 'I

azok e
'lCse '
l'tl ffO c c m vc
'
gye n
t 19 tll.rtalll1/lZlIa , fo: zCrt (es a 8Z Upremultl ertelme:tese alapJ'an )
0 Iya n

10(%) := +00

(% E Xo)

Uh_fl fUl...1t1 deflnialjuk , akkor triviaJisan igaz lesz a

15 1

/.10 =

1J0/o

egyenl5seg is.

ad6di k, aZl\z 1\ ~ fUl1k clOlIIU (It 1I .11l normara nezve) korlAL08 is. A m ar
idezctl Riesz-fele repre'tc nul.el6!t te te! alapjan tellilt van olyan 9 E .2(..\)
fiiggveny , amellyel

egtil, ha
.. ",0

<>(1) =

akkor az eddigiek alapjan az OlvasO mar konnyen meggyozodhet arrol, hogy

/ E +(1') es /I = 1'1 .
Befejezesiil legyen most mar I' ~tszo leges D'-veges mertek es alkalmazzuk a
3.6.2 . Lemmat, miszerint van olyan hE (1') fiiggveny , amelyik mindeniitt veges
es poziUv. Ekkor a JJh mertek veges es minden A E n halmazra (ld . 3.4.3. Tetel)

p,(A) = 0

<=> ptA) = O.

Tehat /I <:: JJh , amiool a fentiek szerint mar kovetkezik olyan 9 E L+(Ph)
fiiggveny Ietezese, hogy /I = JJh . A 3.3.3. Tetel szerint +(JJh) = +(1') , a
3.6.2. Tetel szerint pedig JJh. = P,.h . Az / := g . hE L+(JJ) fii ggveny (Id . J .J . ' .
Tetel) tehit megfelel a tetelben mondoUaknak .

If'

(I E L'(A)) .

9 dA

..\-m .m . Ha ui. A:= {g

Mutassuk meg, hogy 0 ~ g ' ~ I

akkor

< O} (E 0) ,

azaz J( - XA g)d), ~ O. Mivel -XA ' g ~ 0, etert J(-X A ~g~d..\ ~.O

(ld . 3.3.) , amit egybeyetve az elobbiekkcl J( - XA ' g) d..\ = 0 adodlk . Tehat
(Id . 3.4 .3. Tetel) XA ' 9 = 0 ..\-m .m . Ezzel belattuk, hogy "\(A) = 0 ,
mas SZOyai g;:: 0 ..\-m .m.
lI asonloan , legyen 8 := {g > I} (E 0) ,ekkor

<>(XS) = "(8) =

XB '

gdA

~ A(8) .

Megjegyzes
Az euklideszi terek elmeleteool jol ismer t , a linearis funkc ionalok eloallitwra vonatkozO Riesz-fele reprezentaci6s tetel alapjan is adhatO egy
elegans bizonyitasa a most igazolt Radon- Nikodym-tetelnek . A toyabbia kban ezt yazoljuk , az egyszeriiseg kedyeert csak veges mertekek eseten.
Tegyiik fel tehat , hogy a 3.6.3. Teteljelolesei mellett p , /I yeges mertekek
/I <:: I' . Legyen ..\:= P + /I , ekkor ..\ 8zinten egy yeges mertek
O-n. Mivel /I ~ ..\ ,ezert L2(..\) C L2(/I) (C LI (V)) . Valoban, ha
/ E L2(..\) , akkor PEL +(..\) es egy alkalmas mono t-on novekedo
h.. E t(..\) = Lt(lI) (n E N) 8Orozattal

es

li~hn = / 2,

Ii!",

h n d/l =

J/2

d/.l,

Ii~

hn

d..\ =

J/2

L'(A) 3 /-4>(1 )

(v(X) I ' dv)'"

152

xsg d..\

XB d..\ = ..\(8)

cgyenlotlenseget, ami az elozO becslh>sel egyiitt az

,= Ildv .

XB' (g - 1) d..\ = 0 egyenloseget adja. lnnen XB ' (g - I) ;:: 0

llzaz az
ll-Iapjan (ld. 3.4 .3. Tetel) XB ' (9 - I) = 0 ..\-m .m ., azaz ..\(8) = 0
koyctkezik . Tehat 9 ~ 1 ..\-m.m. is igaz .
Az cloz5clc.kel analog ma don mutathato meg , hogy ha C := {g = I]
(E n ) , akkor jJ(C) = O . Ui .

<>(x c )=v(C)=

x c g dA =

xcd A = A(C) = p(C)+v(C) .

(>. , akkor a Holder-egyenlc5tlenseget

IImibOl az itt szereplo mert.ekek vegessege miatt valaban megkapjuk a

k{vall-t jJ(C) = 0 egyenl5seget .
Lcgyen most h E L(JJ) , 0 ~ h < +00 es bizonyitsuk be , hogy

(.)

Ma 11/ 112 := (J P d..\)1/2 (f E L 2

(Id. 3.5.1. Tetel) aJkalmazva

14>(1)1

J
J

d..\ .

Az OlyasO konnyen meggyozodhet a rrol , hogy minden n E N mellett

igaz az
h n d/l ~ h n d..\ becsles, azaz
/2 dv ~ J P d..\ < +00 .
A most mondottak a lapjan tekinlsiik a lc.ovetkezo linearis funkcionalt az
L2(..\) teren :

lI asznaljuk fel a nyilyanvalo XB ?: 9 -bOllc.ovetkezo (Id. 3.4 .3. Tetel)

(v(X''' ' II /II,

(I E L'(A))

h ( I -g) d" =
153

hgdp.

E1. az cgyen l&Cg uyilv"n ekvivalens azzal, hogy

hdv=

h gdv+

3.6.4. Htel

Lcgycu (X , 0,/1)

h gdp.

1I1Cl'tcktcr , II q -vcgcs, f ,9 E L+{II) . Ekkor

i) 1'1 ::' II, => / = 9 II-m.m. ;

Vegyiik figyclembe az J h dv ertelmezeseL (ld . 3.3.1. Definici6), miszerint

(n E N) monoton novekedo
egy alkalmas h n E Lt(v) = Lt().)
sorozattal

ii) PI q _vegcs <==> J < +00

Bizonyftas

wm .ill .

f Jd

< +00 miatt. J.IJ veges -,

akkO~~ f) ~I~~)koi:e~:~ ~:~~(!~~dezet:3.6.2. TetelbOl.

Mivel hn E L'().) is
(ld. 3.3.2. Tetel)

linffi

J hn dv =

hn dv = Ii,?"

O)(h n ) =

J hn 9 dA

hn god), =

(n E N) , ezert

es

legyen ,,:= P.!.

e es IJ (X) = +00
Tegyiik fel m~t azt, h~~
6; gTe~el) I bizonyltAsaban szereplo " masodlk
Ekkor a Radon- Nlkodym-t te
. . .
. d
A E 0 eseten
esetre" utalva egytittal az is felteheto , hogy min en

(f

.(A)

h 9 dA ,

= v(Al = 0

'agy "(A) > 0, v(A)

= +00 .

igy barmely n E 1'! mellett

azaz

J hdll = J h . gdA.

Az

v(lf

~nJ) =

f rX(f<")d"~nI'(!f ~n))

({/ < n}) = 0 kovetke'l.ik. (Kiilonben ui.

:~ltm:nda.s~ a felt.elele'l.esiinkkel.) Tehat
'bOl

< +00,

0< II({/ $ n}) < +00 lenne,

.(!J < +00)) =.( U Ir~ n)) = 0,

cgycnlOsegct a.z elobb Imir alkalmazott. gondolatmenettel (Id. 3.3.1. Definici6) kounycn belathatja az OlvasO.
Lcgycn ~W I A En es alkalmazwk az utoljara kapott (.) Osszefiiggest
-g fiiggvenyre, amikor is az

a h ..-

j h . (1 - g)dv = v(A) = j x.-g-d.

l -g

cgycnl6sCghez jutunk . Ez azt jelenti , hogy a.z f: =

IIlcgfelel a 3.6.3 . Tetelben jelzett II = PI allitasnak .

azaz f =

+00 p.-m.m.

mertekre alka1mazzuk a 3.6.2. Le.mmat, miszc0 < h(z) < +00 (z E X) . Ha

Vegiil, tetswleges a-veges P
rint van olyan h E L(p.) fuggveny, amelyre
tovabbra is 11 ;= PI ' akkor

II"
fiiggveny

Mar a 3.6 .2. Tetel e) pontjaban szerepcJ egy olyan aIHtas, amely a RadonNi kodym-tetelben kapott f fii ggveny egyertclmusegevel kapcsolatos. Az clsOkent
idczctt tetcl bizonyitasa utan tctt megjegyzesben utaltunk arra, hogy majd kevese bb fcltetel meJlett is tudunk valamit mondani a.z egyertelmuseget iIlet5en. Ezt a
" valamit n tartalmazza t.Obbek kozott az alabbi tete!.

154

n ::O

=P/~ =1-'''1 =I-'g~ =P".

._
illertekre azt kapjuk, hogy al = ag , amibOl pedi?
tnnen tchat a veges q. - Jll!
k ' tk~ ik Azt kell mar <:supan cszrevcnm ,
az clobbi esct alapjan J = 9 a-m.m. ove z.
hogy ha egy A E 0 halmazra

a(A)=p,,(A) = ! h'XAdJl=O,

I) h
- 0 IJ-ffi m. A h-ra teljesii15
akkor h XA 2: ~ miatt (Id. 3(A4l3~ TOCte Ez ~~je~nti , ho~ a np,,-m.m." es a
h > 0 feItet.el mlatt etkrt Jl
_.
.
" Jl-m.m." kijelentesek ekvivalcnsek, azaz J = 9 p-m.m.

155

E1.1.c!lIz i) fdlftru;L bcbi7.ollyfwttuk. A ii) iga.-.oIAsAhCYJ; tegyiik feI el5s7.or, hogy

Il 11 := It I Illertck o-vegcs es (ld . 3.6.2. Lemma) legyen hE L(v), 0 < h < +00.
I~kkor "h = Ilh.! cgy vegcs merM.k, azaz I h E L (p) . A 3.4 .3. T(itel miatt
11t < + 00 1,,"111.111. Mivel 0 < h < +00 , e'.lert val6ban igaz, hogy 1 < +00
IHII .II\.

Forditva, ha I < +00 p-m.m., akkor legyen a p O'-veges~ge miatt ietez6

X" E O, p (X,,) < +00 (n E N ) paronkent dis1.j unkt halmazok sorozata olyan,
Ilogy X = u ::o X" . Tekintsiik az

!llIll11azOkat. A fcltetelek szerint p(Ao) = 0 , ill. az

(i,; E N )

X;i :=X;nAj E fl

llillen pcrszc 1 = 0 Il\ -m.m. is kovClkC'I.IIC, lUnib6ll11cg 11 = Il l , = 0

",d6d lla, ami nem i(51\7..
3" lIa (X,O,p) egy un . vaJ6sz(nmegi mertekter, a:r.az p(X ) = I , akkor
barmcly flo c 11 resz-u-algebrAra es I E L+(p) fUggvenyre tekintsuk

pfl.ronkent diszj llnkt halmazokra is igaz, hogy X = U~::o X lj . A1. X W k ertelmiatt

< +00

(i,j E N,j > 0) .

IY/. eppcll azt jelenti. hogy a v = P! mertkk u-veges .

Megjegyzesek
J " S7.okas a Radon- Nikodym-tetelben (3.6.3. T etel) szerepl6 I ftiggvellyt
a II mertek p-s7.erinti Radon- Nikodvm-Iele deriv6ltjanak is nevezlli es az

1 = ~ vag)' a dv = I dp itt.imb6lumot haszllalnL

L1dP. =

p(A).~ { :

(0 E A)

J
O~p(-oo, O)) ~ JrX(-~,o)dl'"

Mivel

I X(O,+oc j,

r XC-oc,O)? 0

""'n

f.IOTdP

/ 81 0 TdP= / u o T )'XBdp = j uoTHxAOT)dp =

~ J(f'X') O TdP~

= 0 It I -m.m ..
157

(56

I'X,d/<,

A feltetelek miatt jJ. p , C'.l~rt a Radon- Nikodym-tetel (3.6.3. Tetel)

aIapjAn egy alkalmas q E +(p) fUggvennyel ji = Pq , k6vctke'l.eskeppen

pl-m.m. , ezert (Id. 3.4.3. Tetel)

I X(o.+ocj, I XC-oc,Oj

(B.~T- '[AJ) ,

VaI6ban, az elobb ide-/,ctt 3" megjegyzes S1.erint

Ekkor (ld. 2.1.) p mertek (az un. Dime-/Cle meriek). KOllllyii megmutatlli, hogy lIem JetC't.ik olyan f E L+ (PI ) riiggveny. amelyre p = Pit
teljesiilne. KiiJonben uL

o ~ ~(O, +00)) ~ " x(O,+~) dp,

f. f-qdP ~

(0 ~ A)

i 1odP .

Az 10 ftiggvenyt az 1 Oo-ra. vonatkoz.6 Iclteteles varhat6 erUkenek

nevezziik. SpeciAlisan, ha 110 =
, akkor 10 = I p-m.m., ha pedig
flo := {0, 11} , akkor 10 konstans es 10. = flo dp. = f I dp .
4" A 3.4.1. Tetei biwnyftasa utan tett korabbi 3" megjegyzeshe'1. kapcso. l6dva legyen (X,O,p) egy m~rtekter es tegyiik fel, hogy adott egy
T : X -+ X (O,fl)-merhcto lekepezes (Id. a 2.6. 1. Lemma el6tt mondottakat). J el61je jJ. a p Illertek T AltaI Jetesitett kepet (Id. 2.6.). Ha
p a -veges (ld. 2.4.2. Definlci6) es minden A E fl , p (A) = 0 halmazra
ji{A )
p(T- I[Aj)
0, akkor van olyan q E +( p) , hogy tetswleges

I E L(P), A E n

2" Legyen A E fll (Id. 2.6.) es

(A E flo)

merteket flo -on. Ez a mel1kk nyilvAn abswlut fo lytonos a p mertek

flo-ra vetL C1 lesziikitesere vonatkCY.l6an (Id. ezzel kapcsolatban a 3.4.3.
Tetelt), ezert p vegessege miatt alkalmazhat6 a Radon- Nikodym-tetel (3.6 .3. T etel); van olyan 10; X -+ [0, +00] fti ggveny, amely az
flo u~algebrara nczve merheto (azaz bArmeIy A C R Borel-halmazra
IO- I[AJ E (10) es II = u/o . Tet.szOleges A E flo halmazra igaz tehAt a
kovetke:dS egyenl5seg (Id. a 3.5.7_ Tetel el6tt tett megjegyzeseket);

1IIC'I.Csc

II(X ;o) = 0, II(X lj ):5;' p(X.)

.~ 1. 1 dp

v(A)

L
(X n J') egy mcrtekter , ,.,-r61 tegyuk fel , hogy V-veges ~
egyen
"
"
I
< igaz Ekkor van olyan
legyen "egY olyan mertek O-n, arne yrc ~:- ~
<' J' miaU nyilvan
+(IJ) 3 f
I fuggveny, bogy 1/ = I-'J . we d v . h
/I < 1 . Legyen ehhez
/I IJ is igaz, ezert azt kell megmutatnl , ogy ([jj-

:s

A.

,= {f ~

1+ I/(n + III (E 0)

Innen (id. 3.4.3. Tete!) I XA = 0 v-m.m. , azaz v(A) = 0 kovetkezik .

Ez azt jeienti , hogy v 4: p :

(n E N)

=,

N ) ' U~ A - {f > I)
8 . H.
( n E.
C An+1
es
,.",0 n (A) 0 IS
po( B) > O'\enne, akkor egy alkalmas n E N index mellett J.' n >
teljesiilne, azaz fenml.llna a

ekkor

Forditva, ha valamely 1 E L+(v), 0 < I < +00. v-m.m. fuggvennyel

= VI ' akkor egyreszt I-' 4: V , masreszt minden A E G, p(A) = 0
eseten

7" Legyen (X,O) egy merheto ter , p, v pedig elojeles mertekek G-n
(Id. 2.8.). Azt mondjuk , hogy v abszollil/olytonos a p-re nezve , ha
minden o!yan A E G halmazra, amelyre (P](A) = 0, egyuttal v(A) = 0
is igaz. (P] ertelmezeset illetOen Jd . a 2.8.2. Definiciot.) Ebben az esetben
is a v 4: p jelo!est fogju k hasznalnL Viiagos, hogy amennyiben v , I-'
mertekek, akk.o r a 3.6 .1. Definid6t ismeteltu k meg. Tovabba

v 4: jJ

bccsJes. A I-' u-vegessege miatt viszont egy alkalmas

Bn E 0 , Bn C 8 .. +10 J.l(B n }

< +00

(n E N)

~ 8
Innen kovetkezne olyan
X -- U n=O
n .
\ctczCse,
amellyel
0
<
J.I(A
n
8 m} < +00, azaz
"
n

soroza

aI

"(A. n 8 m ) ~ (I

m E N

+ I /(n + I) "(A. n 8 m )

index

1/

~ p. /I <: JJ

(IJ ,V E M(G)

Telaci6 egy ekvivalencia. Ugyanigy ad6dik az is, hogy tetszoleges M(G)beli J~ , v eseten

..

{A En, " (A) ~ 0) = {A En, v(A) = 0) .

'b
Muta.<;suk meg viszont, hogy amenny l en a

p,

v E M(G)

mertekek

u-vcgcsck, akkor

(f E L+(v) , 0 < 1 < +00 v-m. m .)

.
akkor a 363 T etel a. \apjan alkalmas 1 E L+(v) ,
Haul I' '''' v,
.. .
' 1 t' That(!d 362
9 E L+(11) fliggvenyekkel I~
VI, II
/.1, If la o. e
.. : .
. I)
lla e(x) := I (:I': E X) , {~kk o r pcrsze P = P e , Igy
T etc I' - 1'1 g .
' d 'k
' hOl e ( )
a 3.6.'1 . 'I'clclt fclh asznalva
9 = e I: -II,).IU . l\.~ lo L , ~ml
m g
alapjan 0 < 1 < +00 v-m .m . nHlf trivd,IIHlm kovdkcz.k .

1&6

[v] 4: [p]

::::>

v+ 4: jJ

es

v - 4: p .

8 A Radon- Nikodym-tetel (3 .6.3. Tete!) elojeles mertekekre val6 alta\;inositasa (amint arr61 az OlvasO konnyen meggyozodhet) a kovetkezo:
ha (X , O,p) egy u-veges mertekter, v egy elojeles mertek O-n es
v 4: p , akkor van olyan f : X --+ R p-m .m. egyerte!muen meghatarozott merheto fiiggveny , hogy

ami nyilvan ellentmondast takaf.

, h C t' (ld 2 5 1 Definici6),
6(> Nem nchez beiitni , hogy ha (X, il) egy mer eo er 'b' .. .
akkor a.z O-n ertelmezett mertekek M(n) halmaza an a

p.""

::::>

1 fuggvenyrol 1 E +(p) helyett

integra!hatOsagot tetclezunk fel (azaz 1 E LI( p) ), a kkor az ott definialt v halmazfuggveny nyiivan elojeles mertek , ami tovabbra is abszohit
fo!ytonos a p mertek Oo-fa veU leszukitesere vonatkozoan (Id . az idezett megjegyzesbeli jeioieseket). A 8" megjegyzest figyelcmbc vcve tenat
a 3-ban kapott (jJ-m.m. meghatarozott) 10 fuggvcny - az 1 Oo-ra
vonatkozo felleteles varhato ertcke - intcgralnat6.

go Ha p I. a 3" megjegyzesben szereplo

Az Eo,,(/):= 10 jelolessel cgy Eo" o pcratort ertelmeztunk I(I-')-n

(az Oo-ra vonatkoz6 Idtitdes vtirhat6 erUk opertitort.), amelynek szamos
j6 tuJajdollsaga reven igen fontos Sl.erep jut a matematika klilonbozo
fejezeteiben, igy pI. (a nem meglepo val6sziniisegszamitasi alkalmazasok
mcllett) az ortogonalis sorok elmeleteben. Javasoljuk az Olvas6nak , hogy
gyakorlaskeppen gondolja meg a ki:ivetkezo allitasokat:

a)
b)

Eoo egy pozitiv linearis operator.

Ii a az n. u-algebrara 0. C n o te!jesul , akkor
Eo.

Eo" = Eoo 0 Eo, = Eo .

159

c)

Legycn I E LICu) , ~ E LI(p) pedig olyan , a:.:

fliggvcllY, amelyre ~ . I E LI(p) . Ekkor

nO- fa

nCl,ve mcrheto

En.p f ) = , . En.(f) .
d)

I < p, q < +ex>, Ijp+ l/q = 1,

1 E 1/'(1'), hE f(p) eseten

IEn.(fh)1 ~ (En.Ofl'"' (En.(lhl'"',

e)

ami nem mas, mint a Holder-egyenlotlenseg (3.5.1. Tetel) altahi.nositasa.

Tetsz51eges 1 :5 p +00 mellett

teljesiil , azaz a \P... riiggv611Y Il!)t!zolul folytonos. J -n. (Erdcmes fcl hrvni a figyellllct arra., hogy!l. J - rc tell kompaktsagi feltetelbOl ad6do
II(J) < +ex> becslest a 3.6.1. Lemma alkalmazasakor hasznaltuk ki .)
Forditva, ha a \p~ - re jelzett abszolut rolytonossag teljesiil es J = (a, b]
egy kompakt intervallum, akkor legyen j:= (a -l,b+ 1] . Valasszuk
tovabba vaiamely (; > 0 szam mellett a 6 > 0 szamot ugy, ahogyan
azt a 1p... fliggveny I-ra vett leszukitesenek az abszolut rolytonossaga
biztositja. Legyen A C J, PI(A) = 0 es (ai, b.) E I (i E N) paronkent
diszjunkt intervallumok olyan sorozata, hogy

:s

A C U(ai , bi) ,

,=0

egy korlatos, Iinearis operator, amelynek a normaja 1.

10" Tekintsiik az (R,nl,pd (Lebesgue-)mertekteret es tegyuk fel, hogy
a II : n l -- (0, +ex>j merteket az I felgyiiriin ertelmezett valamely
nem-Ilegativ, additives veges halmazfuggveny kiterjesztese reven kaptuk
(Id . 2.4. pont). Az OlvasOra bizzuk annak meggondolasat , hogy a II
mertek nem mas, mint a

v([O , .
\P ... (x) :=

-v([.,

(.

0)

(. < 0)

fliggveny altai generalt Lebesgue-Stieltjes-mertt~k (ld. 2.3. pont, ill. 2.6.3.

Definici6). Tovabba a fenti \p ... fiiggveny valamely x E R pontban akkor
es csak akkor folytonos, ha /.I({x}) = O.
Egy J c R intervall umon ertelmezett I : J ..... R fiiggvenyt abszoIUt (vagy teljf!s f! n) lolytonosnak neveziink , ha minden (; > 0 szamhoz
~eg.adhat6 egy olyan 6 > 0 szam, hogy hacsak a veges sok, paronkent
dlszJunkt (a" bi] (a" bi E J) intervallumokbOl all6 intervallumrendszerre Li(b.-ai) < 6 teljesiil, akkor Li I/(b.)- l(a;)1 < (; is igaz. Vilagos,
hogy ~ ahszolut folytonossag er6sebb kovetelmeny egy fiiggvenyt illetoen, mlIIt annak az egyenletes folytonossaga.
Mutassuk meg, hogy az elCibbi /.I mertek akkor es csak akkor abszolut
folytollos J.'I-re nezve, ha a \P ... fiiggv eny barmely kompakt intervallumra
val6 lesziikitese abszolut fo lytonos. Val6ban, ha /.I abszolut fo lytollos
Jll-re vonatkoz6an es J c R egy kompakt intervallum , akkor a 3.6.1.
Lemma szerinl minden (; > 0 szamhoz vall olyan 6 > 0 szam, hogy
n l 3 A C J, PI(A) < 6 eseten II(A) < (; . Kovetkezeskeppen az e10bbi
(a" b;J intervallumrendszerre (a most mondott o-val)

;=0

Ekkor persze minden N 3 n-re rennall a L~=o(bi - ail < 0 egyen lotlenseg, azaz a

"

L(~"(b;) - ~"(a; <,

IS.

EbbOl tehat a

/.10

(A) kiilsO mertekre (Id. 2.4.)

v' (A) ~ L v([a;, b; = L(~"(b;) - ~"(a; ~,

.=0

.=0

kovetkezik, igy II(A) = 0 . Tetsz6leges A E n l , JlI(A) = 0 eseten PleA () (-n, n]) = 0 , azaz az elCibbiek szerint /.I(A n (-n , nJ) = 0
(n E N) ,amibOl A = U::'=o(A n (-n, nJ) miatt /.I(A) = 0 mar ad6dik.
Tehat /.I valoban abszolut folytonos Pl-re nezve.
11' Legyen \p: R __ R egy monoton novo, barmely kompakt intervallumon
abszolut rolytonos fiiggveny. Ekkor 10 0 szerint a \p altai generalt /.I
Lebesgue-Stieltjes-mertek abszolut folytonos a PI Lebesgue-mertekre
nezve. A Radon-N ikodym-tetel (3.6.3. Tetel) alapjan ezert van olyan
1 E L+(pal , amellyel
/.I(A) =

Jr

(AE!1,).

XA dpi

Ha a,bER,a:5b es A :=(a,b),akkor

v(A)=~(b)-~(a)=

J.X [. )d",.

ROgzitsiik az a E R pontot es allapodjunk meg abban, hogy b E R ,

b < a eseten X!o,b]:= -X[b.,,1 ' ekkor

~(.) = ~(a) +
160

~)bi - ail < o.

f X[ . ]d",

161

(.

E R) .

A H.i c mallll~ i lllcg r:i l ial kapcsolalban mcgllZoko lt lermi nologiaval clvc le[Hit rp cgy inlegralfiiggveny. MegmutathaL6, hogy cbbOl a szcmpo ntbOl
a rp mono to nitasa (es az f?: 0) ncm lcnyeges, ill ., hogy a. rp-re teU
fcl lctcl sziikseges is az intcgra lfiiggvenykent valo eloallitasahoz.

Megjegyzesek
I " lI a I' Cs 1/ c!ojclcs lncrlekek O~ 1l (11.1 . 2.8.), akkor a 3.7.1. Dclinici6 ii )
feltCtclCt m6dositsuk a kovct kczorc :

",HAn X,)

3.7. Szingul"ris mertekek

I,cgycn (X , n) cgy merheto ter , J.' es 1/ ket mertck

n~n.

A 1/ p. a bszolut

folytollossag mintcgy ellentetekent vezessiik be a szinglliaritas fogalmat az a llibbi

ddin ici6 szc rint .

= IvHAnX,) = 0,

es mondjuk ekkor azt, hogy 1/ szingularis a J.'-re nezve. Elojeles mcrtekek

eseten is hasznalj uk a v.1.p. szimb6lumot .
2" Kon nyen meggondolhat6 (a reszletekct az Olvas6ra bizztlk) , hogy e10jeles
mertekekre is igaz a mertekek re mar emlitett allitas: ha 1/.1.J.' es 1/ J.' ,
akkor 1/ = 0 .
3" Legyen J.' e10jeles mertek O- n, e kkor p.+ .1p- . Val6ban, teki ntsii k a
Hahn-fele felbo ntasbOl (Id. 2.8.2. T etel) ad6d6 diszjunkt X+ , X - E 0
halmazokat , amelyekre tehat X = x+ U X- teijesiil es

3.7.1. Definki6
Azl rno ndj uk , hogy 1/ Cs p. szingultirisak, ha mcgad hatok olyan
Xu, X l C X reszhalmazok, amclyekkel a kove tkezok teljesiilnek:

i) x onxi = 0, X = XOUX I

Az ut6bbi ket egyenl&segbol

ii) barmely A E n halmazra An Xu, A n XI EO es

"(AnX,) = v(Anx,J = O.

Spcci,ilislIn (az A ;= X valasztassal) azt ka pJuk, hogy X o , XI E 0

1I "!lllnalni slIokt;i.k a " 1/ szingu ftiris a J.'~ re nizve" elnevezest is. Allapodjunk meg
<tblla n, hogy ,l 3.7.1. Definici6ban foglaltakat a 1/.1.1--' szimbolummal fogj uk jel6lni.
Nyi lv,ill valo, hogy
1/.1.p. <=} J.'.1.I/.
A bcvc:t.clo mondatban jelzetteknek megfelel6en a 1/.1.p. relaci6 bizonyos
ertfll'lI lbcli val6ban a 1/ p.-nck az cllentete. Nevezelesen , ha 1/.1.J.' es ugyanakkor
/I <t: 11 , 'lkkor 1/ = O. Ui. barmely A EO halmaznak tekintsiik az

A = (AnX, )U(Anx,J
d i s~.j unkt

halmazokra val6 felbontasal , a 3.7.1. Defin icio alapjan ekkor

II(A) = I/(A n Xo) + I/(A n Xd = I/(A n Xo) .

Mivcl Il(A n Xo) = 0 ,ezert

/.1 I--'

kovetkezik, ami eppen a 1--'+ .1p.- -t jclenti.

4 Mutassuk meg, hogy ha /.Ii (i = 1, 2) , p. mertckek O-n es 1/;.1.p.
(i = 1,2) , akkor (1/1 +1/2).1J.'. Irjunk uL a 3.7 .1. Definici6ban 1/ helyett
I/I -et es legyen X = Xo U Xl a 1/2.1.J.' rclaci6bol szarmaz6 felbontasa
X-nek (ld . 3.7.1. Definici6) . Ekkor a merheto

Yo: = (XonXo)u(XlnX(I)u(XonXd, YI ;= XlnX I

halmazok kal tetszolcges A E n mcUett a k6vetkezoket mondhatj uk :

J.'(A n Yo) = p.(A n Xo nXo) + J.'(A nX l n Xo) + p.(A n Xo nXd = 0,

(1/1 + 1/2)(An Ytl = "l(A nX I n

5 Egyszeruen beialhat6, hogy az elobbi megjegyzes ervenyben marad minden olyan 1/1 , "2, IJ elojeles mertekekre is, amelyekre 1/1 + 1/2 tetezik .
(Gondoljuk meg ehhez, hogy (1/1 + 1/2) :5 II~ + lit .)

3.7.1. Tetel (A Lebesgue-fele felbontas)

Legyen (X,O) merheto ter, p. es 1/ ket u-veges mertek O-n. Ekkor
egyertelmuen leteznek olyan Vo, VI mertekek, hogy

miaU I/(A nXo) = 0 is igaz, azaz I/(A) = O.

162

Xil + 112(A nX I nid = O.

163

Bizonyftas

Megmutatjuk , hogy VI

Tcgyiik fel elOszor, hogy p , II egyarant vegesek . Mivel p + V is nyilvin

O'-vegcs, ill . II < Jl + V , ezcrt a Radon- Nikodym-t.etel (3.6.3. Tetel) szerint egy
1~lkl1hn atl / E L+(p + v) fiiggvennyeJ v = (p + v), . Tehat b8.rmely A E 0
halmazra

v(A) = l'd(,+v)= l'd,+ l,dV .

frjuk az elobbi egycnlc5segben A helyebe a.z A:= {/

> 1)

halmazt , amikor is a

<

J'

Ui . barme1y Y E O, p(Y)

v,(Y) = v(y nx,)= /'

YnX,

Id, + /.

y nX ,

=0

IdV = /.

ynx,

cselen

Idv ,

u az lYnx, (1 - f)dv = 1(1 - f) . Xynx, dv = O . Az elobbieket figyelembe veve

v({f> I}) = 0, mas sz6val tehit I- $ 1 v-m.m. igy a 3.4.3. Tetel aJapjan azt
mondhaljuk, ho&y

vIA) " l I dv " vIA)

Lissulr: be, bo&y a most viugait veges mertekek eset.en a tetelben jelzett egyertelmuseg is igaz . Ha ui . .11 = iio+vl is egy, a tetel fe lteteleinek eleget teva felbontas,
ak kor

egycn loticnseget, azaz a

cgyenlc5seget kapjuk . Mivel v(A) < +00 ,ezert

IA / dJJ = 0 , igy

I(J -

1) XA dv = 0 , amibOl (J - I) XA E L+(v)
Mindczeket egybevetve tehat
I\lapjan (Id. 3.4.3. Tetel) (f - 1) XA = 0 v-m.m. kovetkezik. Ez - figye lembe
vevc az A halmaz definici6jat - csak ugy lehetsegcs, ha veAl = 0 .
Lcgycn

x,

,= (f = 1). X, ,= (f < 1) , v, (Y) ,= v(Y n X, ),

v,(Y) ,=v(Ynx,)

Az vilagos, hogy

Vo , VI

(YEO) .

mertekek O-n, tovabba minden YEO halmazra

Tchat (v; - ii,)l.p ea (v; - Vi) < p (i = 0, 1). A 3.7.1. Tetel clott tett
20 megjegyzCs szerint ezert Vi = iii (i = 0, 1) .
Ha a p , v mertekek koziil legahi.bb az egyik nem veges , akkor a " szokim6dszert alkalmazhatjuk : a O'-vegesseg miatt. megadhat6k olyan , paronkent
diszj unkt O-beli Xn
(n E N) halmazok , ill . ugyanilyen tulajdonsagu Yn
(II E N) halmazok, hogy

805"

X =

UX. = UY.,
n=O

, (X.), v(Y.) < +00

(n E N) .

n=O

Az X = U:,n=o(Xn n Ym) elo;i]lItas is nyilvan egy paronkent diszjunkt, O-beli

haJmazokbOl ;i]16 felbontasa X-nek is

v(Y) = v,(Y) + v,(Y) + v(Y n (f > I}) = v,(Y) + v,(Y) .

~~zr.d belattuk, hogy
l&lCgct :

Vo

+ VI

A szingularitashoz t.ekintsiik az alabbi egyen-

Legyenek a Pnm , Vnm

v(X,) = { I d, +

lxo

I dv = ,(X,) + v(X, ) .

lXD

A fcltetelek szerint v veges, ezert innen p(Xo) = 0 ad6dik , amibOl pedig egyuttal
J'(Y n Xo) = 0 es

v,(Y n (X \ X,)) = v(Y n (X \ X,) n X,) = 0

'.m (A)

(n , mEN) veges mertekek a kovetkezakeppen definialva:

,= ,(A),

v.m(A)

,= v(A)

Minden n , mEN eseten alkalmazhat.6 t ehat a veges mertekekre mar igazolt

allitas, miszerint vannak olyan v~m' v~m mertekek az {A E O : A C Xn n Ym}
O'-algebrin , amelyekkel

is rogtOn kovetkezik minden O-be1i Y haJmazra. Tehat iIol.P is igaz .

164

(n 3 A ex. n Ym) .

165

ro

vo(A

00

vo(A): =

v~m (A n X" n Yrn)

v~m(A n X" n Ym )

",m=O

doir~Sill crtclmczzli k akkor konnyen bL>la'lh l' 'd

. d
"
. . '
'a 0 rno on mm
H - Il . l ovabba tctsz51eges A E 51 halmazra

v(A) = v,(A)
Va,

mind

VI

mertck

vnm(A

+ v,(A) =

00

00

v,( AnX.nym )+

v,(AnX.nYm )=

" ,m=O

n X" n Ym ) ==

",m=O

00

" ,,,,=0

Ua tra van meg az cgyertehniiseg bizonyitasa. Tcgyiik fel ehhez , hogy egy
felbontas is clegct tesz a tetel feltetcleinek . Ekkor barmely A E n

= Vo + VI

n,m=O

" ,m=O

==

II

00

v(A) =

= O.

' I'dl<it val6ban igaz , hogy vo1. I"

(A E 0)

r.

v~,,,(A n X~", )

>

00

L
II ,rn = O

",m=O

vI ( A ): =

nXd=

v~m(A n X" n Ym ) +

n,m=O

00

v~m(AnXnnYm) = vo(A) + Vl(A) ,

Ilinen minden n, mEN

n ,m=O

es n 3

B C X"

n Ym

mcllett azt kapjuk , nogy

" ,m =O

M \J lassu k m eg, hogy VI -<: Jl Ha ui.

A E n egy olyan halmaz, amelyre
II (A) == 0 , akkor barmcly n, m E N meIJett
Jl(AnXnnym)
= o isigaz, amibOl
petlig

lUllibal a szoban forgo felbontasnak a veges mertekekre mar igazoltegyertelmiiseget

fl,lb,L'iZllalva vo(A) = vo( A) es ii I (B) = v l(B) adodik . Innen mar kannyen
Iw l< .. t hatja az OlvasO , nogy iio = " 0, VI = VI .

Jlnm(A n XII n Ym) = 0

k,~vctkczi k . Mi vcl v~m I-lnm ,ezerl egyuttal

v i ( A n X n Y. ) _ . '
.
O
I 19yc:~.rr~bc vcve a VI mertek definiciojat, inne;~.iris m:gka;';uk- a ~: (~)n~l~
cgycn oscgct , 1lZaz vala ban igaz , hogy VI
Ji. .
.
-

Megjegyzesek
II , Jl mertekek O-n es 0 #: A E O.
ill. a Jl mertek lesziikitesil az

1" Legyen (X , n) egy merheta ter ,

J elaljiik v-mal, ill . jj-mal a

,0 A;>;l kclJ m,eg i,gazolnunk , hogy vol.p . Thdjuk, hogy minden n , mEN mellett
,,,,,1./1,,,,, ,Cliett lIl nen egy

II ,

{A n B E PtA) , B E 0)
u-algebrara. Ekkor I11.Jl eseten ii1.jj , 11 Jl eseten pedig ii jj.
2" A 3.7.1. Tetel - a bizolly itasavai egyii tt - igaz marad elajeles mertekekre

ft'lb ont;ls ad6dik (Jd. 3 .7.1. Definicio) a kavetkeza tu la.jdonsagokkai:

".
3. 8, A Fubini-tetel

Lcgycll
00

X~m' X I :=
n ,m= O

U
n,m=O

Adott (Xj , Oj , /Ji) (i = 1,2) mertekterek e&eten tekin.tsiik az X := Xl x X2

h;lllllazt e.s az

ckkor X = XOUX1, x On XI = 0 esminden AEn halmazra

00

"(A n X,) =

".m(A n X~m) = 0,

n ,m=O

166

q-algebrat (ld. 2.7. ). (Talan nem art kiilan is felhivni a figyelmet arra, hogy most
tctszaleges mertekterekrol van szo.) Az (X , 0) melheta terrel kapcsolatban az
.,100 allitasunk a kovetkeza:

167

3.8.1. Lemma
Dti rmcty A E n halmaz Cs tetszo]eges x E Xl, Y E X 2 elemek eseten
i) A z:= ( ze Xl. :(x, z)EA}ef!:.!;
ii) AII := {v E Xl : (v, y) E A} E 0 1 .

Bizonyitas

Dizonyitas d mell eMg allllyit mcgjegyczni, hogy cgyreszt mindcn

lIorel-halmaz escte n

1II{.sreszt az
Lemma .

A C R

merhet.5sege miatt I - I [A] En, ezert alkalmazhatO a 3.8 .1.

Tovabbra is megtartva a1. eddigi jelol6seket ertelmezziink minden egyes

II E 0 halmaz mellett ket ujabb lekepezest az aiabbiak szerint:

L<i&luk be clOszor &r.t, hogy az

fl':= {A E P(X): A", E Ol>AII E 112'

(x E X l, y E X )}
2

l'llllJ~i\'z cgy (X -beli) u-a1gebra. Az ui. nyilvinval6, hogy X EO', ]even

/I. 3.8. 1. Lemma aiapjan az elCibbi mindket definici6 korrekt, azaz val6ban definitI.l t unk egy fA : XI - (0,+00] es egy fA : X 2 ___ (0 , +00] fiiggvenyt. Ezekkel a
fiiggvenyekkel kapcsolatos a

ell A:l E n z, X II = Xl E 0 1 . Ha A E 11', akkor

(X \ A)", = Xz \ A., E Oz, (X \ A)II

a.zaz X \ A E 11' . Yegiil , ha adottak ~<> A_ E A'

......

"

==

Xl \ All E 0 1

(n E N) halmazok, akkor

00

00

00

00

" ",0

1\=:0

": 0

n= O

3.B.1. Htel
Ha a Ill, Pl mertekek <T-vegesek, akkor minden merhetCi A C X I
halmazra fA. E L+(PI) , fA E L+(1l2) es

(U A"). ~ U(A"). En" (U A")' ~ U(A")' En, .

/[a A E Ill, B E fh , akkor

0
{

(x ~ A)
EA

Itliat t. A x B E fl' ,azaz

(x E A)

nc

u"

X2

J/Ad", ~ J/Ad",.

E'I. CPPCII azt jelentiI hogy U~

A E A'
n = onH.

( AxE),,=

(A x B)'
.

{0

(y ~ B)

(Y E B)

n,

rl' .

Bizonyftas
Ha A

=U x V

(U E 0 1 , V E O 2 ) , akkor
fA. =P2(V) XU ,

j'''. =1l1(U)XV ,

A~. cddigi jelo]eseket megtartva legyen egy

va];ullcly x E Xl , Y E X'l eseten

/.(x),~ /(X,z) (Z EX,),

/'(v), ~ /(v ,y) (v

E X,).

li z Igy defi nialt fez: Xl -+ Ii /'1. X -+ R f'

e k "]
mcriwtOk, ha f is merheto. Nev-:tes', .
uggv nye ro mutassuk meg, hogy
"'.....
11, 19az a

3.8.2. Lemma
Barmely f: XI x Xl -+ R (0-) merheta fuggvenyre es x E Xl
Y E Xl elemekre a fenti fz, f 'l fuggvenyek (0 2 - , Ill. 0 1 - ) merhetok:

Tegyiik fel most a1.t, hogy 1'-2 veges - 3zaz Il2(X2)

< +00 -

es legyen

/1.1. OlvasO konnyen meggyozodhet arrol, hogy V egy Dynkin-rendszer (ld . a 2.4.3.
T etel bizony itasa utan tett megjegyzest). Mivel

M:= {A x B EO: A E 0 1, BE 02} C V ,

168
169

ilL ~U."',i.IICgC8 V, V E M esctCIi V n V E M (roviden tehat M Illctszetstabl~~, ezert az c.lobb idezctt IllcgjegyzCs B ) pontja szerint az M -ct tartalllla:T.6
legszukebb Dynk m-rendszer (V(M)) megegyezik 11 = I1(M )-mcl. Az M eV
es a Veil tartalma:T.Mok miatt ugyauakkor

VIM) e V e 0
is igaz, amibOl a kivant V = 11 egyenlOseg mar nyilvan k6vetkezik.
Ha #2 nem veges, azaz J.l2(X2) = +00 , akkor legyen (a J.l2 u -vegesse e
(Id. 2.4.2. Dcfiufci6) miatt Ietez6) Bn E 112 (n E N ) sorozat olyan, hogy
g

1,2) Ickcpc'"c.'!Ck IIlcrtekck. A biwllyilus c1cjen

Azt kapt uk !.chat, hogy a ~; (i
mondottak ala pj..u. C"LCkre a mertckckre igaz, hogy

~I (U X V) = 1'1 (V ) J.I:2(V) = C{>2(U x V)

(t)

(U E Ill, V E 112 ) .

Az is konnyen ad6dik, hogy ~i-k u-vegesek. Ui. (pI. ~I- re reszlctezve) a rent i
fill
(n E N ) halmazok mellett a j!t mertek u-vegessege miatt van olyan
An E 111 (n E N ) halmazsorozat is, amelyre
~

A n C An+l, JlI(An) < +00 (n E N ), XI =

n =O

",(B") < +00 (n E N ), X, =

U B" .
n,=O

Ha minden n E N indexre a J.l2n merteket ugy definia.Jjuk 112-n , hogy

","(Q)

,= ",(Q n B")

Nyilva nval6, hogy

An X B" C A"'+ I X B ...+ I , ~I (A n X Bn)

(Q E O,) ,
X

::kor I-'2n cgy veges mertek . Kovctkezeskeppen az eddig bebizonyftottak szeriut

(x E

fiiggveny L+(JlJ)-beli. A 2.1.2. Tetel a1apjAn minden x E X I pontban

li~fA"(X)

= f A(x) ,

czcrt (ld. 3.1.) fA E L+(J.l I).

Legyen vegiil

,=

X2 =

U An

Bn ,

~I

val6ban u-veges.

Minden " keszen atl" teMt ahhoz, hogy aIkalmazhassuk a 2.4.3. T et.elt a
~i (i
1, 2) mcrtekekre, figyelembe vew az 11
I1 (M) es a (It ) egyenl3segeket. Innell ~eMt a lIleg hiAnyz6 ~ I = tIJ2 Osszefiiggest kapjuk .

Megjegyzesek

Az fA E L+(Jl2) relaci6t a fentiekkcl anal6g m6don bizonyithatjuk be.

",,( A)

(n E N ),

n= O

azaz

Xd

=J.l 1(An) J.I-2(Bn) < +00

XI

fAn(X) := J.l2n(A z )

UAn .

fAd""

",,(A )

,=

fAd",

(A E 0).

~I (,1/>2 ,: ~ -+ 10, + 00] leke~Csekre ~I (0) = 1/>2(0) = 0 nyilvAn igaz, hiszen

(~ .- , ~ :- 0 . A ~cppo LevI-tete! (3.3.2. Tetel) sorokra vonatk0z6 alakjAb61

az IS cgyszeruen ad6dlk, hogy a ~; (i = 1,2) ftiggvcnyck u-additivck. Val6b

Ila az A(n) E 11 (n E N ) halmazok pAronkent diszjunktak es A:= UOO A('!:i'
akkor
n=O
,
;"

fA = L fA.(~ " fA = L fA (R),

n ,=O

n ,=O

azaz (pl.)

) " A b izonyitAsb61 kideriil, hogy lpl = ''P2 nero mAs, m int a

szonatmertek (ld. 2.7.), a.zaz minden A E 111 02 halmazra
J.l1 J.l2(A ) =

~dA) =v>z(A) =

fA dl'l

fA dJ.1:2 .

2" Az a1Abbi pelda azt mutatja, hogy a 3.8.1. Tetelben a mertekek u -vcgessege nem csupAn az alkalmazott bizonyitasi tecllllika miatt Iellyeges.
Legyen ui. X i := 10, 1] (i = 1,2), J.l1 a 10, IJ-bcli Lebesgue-mertek (Id.
a 2.6. 1. Definfci6 utAni 1" megjegyzest), Jl2(A) ( A E 112) pedig legyen
az A elemeinck a szruna (ha A veges) Cs Icgyen +00 (ha A nem
veges), aho1 O. = O2 a 10, l ]-beli Borel-halmazok rendszc.rc. Ekkor

A:= {(x,y) E X I X X 2 : X = y} E n , fA (X) = 1'2( A., ) = I ,

fA(y) = J.l1 (A') = 0
TehAt f fA dJ.lI
nem u-veges.)

170

J.l 1 1-'2

(z E X I, Y E X 2)

= 1 -::f f fA dl'2 = 0 . (Konnyii meggondolni, hogy

171

J.I:2

Legyenek tehat adotl.ak az (X ;, O;, l'i) (i = 1, 2) u-veges mertCkl.erek es

tekintstik (!'~n I.erek
(XI

X 2 , 0 1 O2 , I' := 1'1 1'2)

Nydv'lnvaI6, hogy mindcn l: E XI clcrllrll !\z (In )~+E 1"6(112) (n E N) l:IOrozal

trllllloton nove tart iz-hez , ill . ugylI.nlgy a IPI~ E L (lid (n E ~) 8O~ozat ,moIrl)lOn nove tart \prhez. Innell (ld . 3.3.) a Ic pts6s ri.igvenyekre mar beblzonYltott
AlUlMl felhasznalva VJI E L +(11" es

szorza.tat. Ez (ld. a. 3.8.1. Tetel bizonyitasat) szinten egy q-veges mertekt(!r .

Valamely I: XI x X 2 -+ [0, +00] merheto ftiggveny eseten legyen
ipl(X):= Jlzdl'2

(xeXd , ip/{y):= jPJdPI

=:

li,?1

JI(JI~

dill

=:

li,?1

JIn J
dp =

I dll

kHvt, tkezik .

(yeX 2).

VJI dill

es

Mivel I
L+(p.), (!'.lert (Id. 3.8.2. Lemma) Iz E +(1-'2)
(x E Xd
I" e L+(J.l.d (y e X 2) . igy a ip" ipl ftiggvcnyek definici6ja korrekt, mindketto
nemnegatfv lekepezes. Megmutatjuk, bogy merhet.Oek is, sot, igaz a

3.8.3. Lem ma

Legyen most IE L(p) . A 3.8.2. Lemma szerint minden x E XI eseten az

/, fiiggveny me rheto, tovabba fennallnak az alabbi triviaiis egyenl8segek :

III. ~ 1/.1, (I'), ~ (I.)' .

Kcivetkezeskeppen

i)

ip,

e +(p.J) ,

ipl

L+(Jl2);

ii)

J I dJl = J ipl dJlI

Jipl dJl2

/1/.ld",~ /1/1.d"'~~I!I(X)' /~l/ld",~ l l/l d"<+OO ,

1i1,(lrt VJIJI(x) =: I/zi dP2

'I' re tchat ,~ E L(1l2) .

Bizonyitas
esak a 'Prre vonatkoz6 alHtAsok bizonyftasat reszletezziik, mivel a. ip'-re
mindez anal6g mMon vegezheto.

PI-m.m. x E Xl

mellett igaz . Minden ilyen

Ugyanigy lathat6 be, hogy P2-m.m. y E X 2 eseten

f"

L(pJ) .

Ha viszollt valamely x E X.l elemre f% E L(1'2) , akkor

Tegytik fel el6sztir, hogy I ICpcsas fi.iggveny, azaz IE Lt(Jl) . Ekkor egy
" :F .J veges halmazzal es alkalmas, paronkent diszjunkt Q; E 0 (i E .1)
halmazokkal, valamint Zi ~ 0 (i E.1) szarnokka.l I = L;E.7 Z; XQ; . Ha
x E XI , akkor
Iz = L Zi{XQ , )z
iE.7

< +ex>

= L Zi X(Q;J .. ,
iE.7

~/(X) ~ /

I. d",

~/

d", - / (r), d~, ~ ~/+(x) - ~/_(x) .

(1+).

~/

(I.t d" , - /

(I.r d", ~

arnibOl rogUin kovetkezik, hogy

Mivcl (ld. 3.8.3. Lemma)

/ I.d",

~ L>",((Q;).) ~ L> IQ; (x) .

;E.7

. ;E.7

IY.l egytittal azt is jelenti, hogy '-PI =: LiE.7 Zi IQ, E L + (PI) es (ld. a 3.8.1. Tete!
bi"l.onyitasa utan tett 2 megjegyzest)

\PI%. dill

t'Zc rt

=:

J1*

< +00 ,

dll

fiiggveny e!6bbi felbo.ntas~ ~ap}an (Id. meg a

I(J E L(pd IS teljesul es

\PI%. E L(IlI) . i gy a \PI

:1.01.3. Tetei bizonyitasa utani megjegyzest)

\PI dil l

Ha

i"

E Lt(J.l.)

e L+{p) egy tetswleges fijggveny, ekkor egy mOllotOIl lloveked6

(n E N) sorozattal I=: lim" I" es J Idl' =: lim"J indl'.

=:

VJI+dlll-

\PI - dll t

=:

I+dp- / rdll=

Idll

Hasonl6an iathat6 be az ut6bbi egyenl&seg (az elozmenyeivel egyiitt)

hclyett rp/- re.

J72

173

\PI

A fentickct 6HHzcfogla lva t.ehat a kovetkezo t.et clt bizonyitottuk be.

(/J"-nel az R " -bcli LcbCtlguc-lnertt ket jdolve (Id . ~ . 6 . . Ugyanez mOIl.dhalo 5 helyctt T -re C8 n -re, a "ubini-tttel mellett a /-II Le besg u e- m c r~
tek ell,o li&-invan:,ucilijat (Id . 2.6.), ill . az azzal analog mOdon igazolhato

3.8.2. Tetel (Fubini )

Tetszoleges I E L(p) fiiggveny eseten igazak a.z alabbi aJlitasok:
i)
ii )

I"

E L(p2 ) pt-m.m .

g)' dP.l

E X t elemre;

= 1).1'

9 dP.l

(0 #:). E R ,g E L I(l-' tl , g)'(z) := . g(z/).). (z E R egy~n!Oseget

figyelembe veve. lnnen visz<mt a fentl 4l-re es I-re azonnal adoolk az

fY E L(p.I) p.2-m.m. yE X 2 elemre;

iii) "1'1 E L(p.d , cp1 E L(1-'2) es

j fdp= j 'i', dp , = j "" dp , .

inlegrdltronsz/ormticios lormula. Da ebben valamely A E ,0,:, mellett
0
/ := XA - t irunk , akkor a korabba.n (ld . a 2.6.1. Lemma utam 1 megjegyzest) mar emlitett

Megjegyzesek
l O A 3.8.2. Tetel ii i) egyenlc3seget $ZukceSSZlv inlegrdltis elnevezeS/ie1 szokas
illetni.
2

Az J I dp. szimbOlum mellett hasznaJat06 a kisse konzervativ, a fiiggveny

jele helyett Goggal kifogasolhat6 mooon) a fiiggveny erteket felt.iint.eto
II(z)dp.(%) jeloles is. A "1'/ , cp1 fiiggvenyek defin ici6jara gondolva a
Fubin i-tet.el iii) allitasa uzel a szimbolikava l a kovetkewkeppen is irhat.O:

j fdp = j f(. , y) dp(' , y) = j (j f(. , y)dp, (y

=

cgyenl~ge t

kapjuk .

dp, (.) =

j (j f(. , y) dp ,(. dp, (y) ,

amely elegge szemleletes m6don fejezi ki a szukcessziv (na.z egyes valtoz6k

szerinti egymas utan valo" ) integraJas tenyet..
3" Valamely 0 < n E N mellett tekint.siik az alabbi R n ...... R n t ipusu
linearis t ranszformaci6kat : Z = (%1 ,"" %") E R n , i , j = I , ... , n , i #: j
es ). E R eseten

a) T (z ):= (Z I' ... , X;_I, ). Xi , Zi+ 1, ... , Zn) ;

b) R(z) ;= (ZI ' ... , Zi _ t. Z, + Zj , z ' +I, ... , %n)
c)

S(%):=

(Xl , ... , Zi _t. Xj, %; +h .. . , %j _l . Xi , Xj +l , .'" %n) ,

Nem nehez beJatni , hogy barmely 41 : R n ...... R n invertaJhat.o linea...

ris lekepezes (azaz egy 41 E R"xn nem szingularis matrix) veges sok
T -, R- , S- tipusu operator kompozicioja. Da viszont az I : R" ...... R
fiiggveny L l (p.n)-beli, akkor a Fubini-tet.el (3.8.2. Tet.el) szerint

j fdp" = j fo S ld,tSldp"
174

175

4. Topologikus mertekek

4.1.1. Definlci6

A Lebesgue-mertek targyalasakor (Id. 2.2. , 2.6. pontok) erOseD kihaszmiltuk

azt a tenyl , hogy a mertekter "alaphalmazat" jelentc5 R' (1:S pEN) halmaz..
ban adett egy topol6gia. Ez a topol6giai struktura meghatarozo szerepd jliLszoU
az emlitett vizsgalatokban , igy joggaJ vetOdik rei a. kerdes : vajon veletlen-e ez a
kapcsolat a Lebesgue-mertek es az R ' topol6giaja kozott, vagy pedig valamilyen
a ltahinos Ossze(ugges specialis esetevei a.llun k szemben? A tovabbiakban ezt a kerdeskort vessziik szemiigyre, megmutatv&, hogy bizonY08 tulajdonsagu topologik ua
terekben hogyan lehel - az R ' mintajar3 - olyan merteket megadni , amelyet
valamilyen ertelemben a ter topol6giaja general.
ElsOkent a Daniell-fele integralfogalom elemeivel ismerkedunk meg.

min{f,Q l} =Q. min{.!. . ! , l} ,

.,Art cgy 'F Stone-feJe vektorhal6ra igaz a kovetkezo:

Megjegyzesek
' " Legyen (X,O) egy merheto ter (Id. 2.5.1. Definici6), ekkor az X-en

Vektorha l6kon ertelmezett absztrakt integnilokat vizsgalunk ebben a szaka.sz..

ban . A c~B unk annak kimutatasa, hogy minden ilyen integral egy oiyan mertiket
hataroz meg, amely szerinti integral megegyezik a kiindulasi absztrakt integrallal.
A most emlitett fogalmak definici6jahoz legyen adoLL egy X#;0 halmaz fa
az X -en ertelmezett, val6s ertekli fiiggvenyeknek egy olyan :F osztalya, amely
rendelkezi k a kovetkezo tulajdonsagokkal:

i) :F egy R feletti vektorter;

f E:F eseten If I E F .

(Az i)-beli vektormiiveleteken a nszok<isos" fiiggvenYOsszeadast

szorzast ertjiik .) Mivel barmely I, 9 E:F mellett

11 1\ cgy vektorh cil6 tartalmazza a:z 1 fuggvenyt , akkor egyuttal nyilvan Stone0 szamra es ! e 'F fiiggveny re

I~I II III : Mivel tetszoleges Q>

min{f,Q l }e:F (fe:F,Q> O).

4.1. A Daniell-Stene-tetel

ii) barmely

Legyen 1 az Xen er le lll\e~ett, minden Xbeli ponthoz l et rende-10 fUggveny. Azl mondjuk , hogy a fcnti 'F vektorha16 egy Slone-fife
vektorhfilO, ha barmely / e 'F eseten min{f, I } e'F .

es skahirral

vale

ertelmezett merheta lepcsOs fUggvenyek (Id. 3.2.1. Defi nici6) halmaza egy
Stone-fele vektorha l6 (Id . ezzel kapcsolatban a 3.2.1 . Tetelt). Ny ilvanval6,
hogy l E:F .
2" Konnyu meggondolni , hogy az elazo megjegyzesben O-r61 elegenda azt
feltenni , hogy (X-beli) gyuru (Id . 1.2.1 . Definici6). Vilagos, hogy ekkor az
1 e F tartalmazas pont.osan abban az esetben teljesiil , ha X eO , azaz ,
amikor n a lgebra (Id. az 1.2.1. Definici6 utan tett 4" megjegyzest}.
3D Ha pI. 0 1:- X C R , akkor az X -en ertelmezett, val6s erteku , folyt0008
fiiggvenyek halmaza egy Stone--fele vektorhal6.
4 Legyen (X,n,JJ) egy mertekter (ld. 2.5.1. Definici 6), p E (1,+00),
tovabbci :F := V(JJ) (Id. 3.5.). Figyelembe veve az V terekrol a
3.5.-ben mondottakat , rogton ad6dik , hogy :F is egy Stone-fele vektorhal6. Az is nyil vcinval6 , hogy 1 E LOO(JJ) , p < +00 eseten pedig 1 E F
ekvivalens azzal, hogy a JJ mertek veges.

A fentiekben bevezetett
~lIkl lll tegraJt ertelmezni .

:F

Stone-fele vektorhal6n fogunk egy un . abszt--

Ez ut6bbi egy oiyan, az :Fen defioialt funkcional lesz,

Az elobb mondottak megforditasa is igaz, nevezetese n: ha 'F egy R feletti

vektorter es tetszoleges / ,g E 'F mellett max{j, g} E 'F , akkor F egy
vektorhal6. Ui. / E F eseten -/ E 'F , igy Ifl = max{j,-J} E F.

"w"ly rendelkezik mindazokkal a tulajdonsagokkal, amelyek egy mertek altai geuMAIL integralt illetoen meghataroz6ak voltak. Ezek: a li nearitas, a monotonitas
1M !1.<1.2. Tetel) es a monoton konvergencia eseten val6 t agonkenti integralhat6sag
(lit IIcppo Levi-tetel (3.2.2 . Tetel. (Gondolja meg az OlvasO, hogy val6ban ezek
".Ilk !l tulajdonsagok , amelyek karakteriszlikusak voltak az integr3.l-Cogalommal
'MllfllOlatban. )

116

177

ezert egyuttal max{f,u }, min{j,g } E:F is rennall , azaz :F egy un. (val6s)
vektorhdl6 (vagy ruesZ-tef). Specii lisan tetszoieges f E :F eseten I E 'F .

Ezek utan (c1egge terlTlCszclcs m6don} a kovclke ...o definici6t ve ...djiik be:

4.1.2. Definki6
Legyen :F egy Stone-fele vektorhal6 f : :F __ R egy linearis ,".k,io",a1,'.
amcly
,
It

0 ==> f(J) ?: 0)

i) pozitiv (azaz :F 3 I ~

.;,

tcljcsiil btlrlllely I E :1', /lUPn III ~ I IlIdkU. igy su P.. In E :F C*!tc n

lim" l(/n) ~ I(sup" In)
1(lill1 .. I n) clcvc igaz . Az cmHtell feltetclbcn
tehat az 1 Cs a " molloton linlCllz" ~opcrator fcl cserclhctascgct koveteltiik
meg, amikor is I t morlOl ofl lolytonosnak nevezziik.
2" (A fenti jcioleseket megtartva) az 1(/) (I E :F) szamot az I fugg vcny
Do.niell-file integraljanakis nevezik. L<issunk ket fontes illusztrativ peldat
a most bevezetett fogalom hatteret illet6en .
a) Legyen (X,O , po) egy mertckter,

ii ) f n E :F, 0 ~

In

In+ l

(n E N) , Supn

In

E:F esetcn

l(sup In) = sup l(1n ) .

Vilagos, hogy :F egy Stone-fele vektorhal6 Cs a 4.1.2. Definici6 el6tt

idczett tetelek alapjan

Ekkor azt mondjuk , hogy I egy abJzt,-akt integral.

. Altalaban e~y :F val6s vektorhal6n ertelmezett *::F __ R
I
pozlUtmak
nevez
unk
,
ha
barmely
0
<
I
E:F
esetcn
*
(/
)
>
0
H
d
k
~
I ~ ~ 3"
.,
. a mon JU .r
az e ozo
,me~egy~~en emHte~t vektorhal6 es a EX, akkor a *(1) :=
(~ E:F) leke~e~es nYll van egy pozltiv funkcio naL Minden pozitiv 'i""a~;i; f",.k;i":l
1.'
8 azaz I , 9 E:F ' .I <
, " csupan anuy it
knalII monoion
'
- 9 meII ett "'(I)
'I'
~ 4I(g ) . Eh hez
e. esz r~ve nlll , ~ ogy I ~ 9 mlatt 1- 9 2: 0 , tehat 0 < *(1 - g) = cJJ(I) - 41
hnearis funk cional az :F null e1emchez ( azaz az X elemeihez
ren . e. 0 .fugg venyhez) O-t rendel , ezcrl a 41 ::F __ R monoton lineafi s funkcional
pOZltlV IS .
'

MI~ell ~a~.mel~

(~~~

A 4.1.2 . Definici6ban szcreplo ii) feltelel kicserClheto a kovetkezQvcl :

(.)

In E :F,

In+l

In

(n E N ), i~f In

= 0 ==> Ii~ f(ln) = O .

Val~all ,

ha ..i) Ca, ii) igaz , akk~ r ,a (.)-ban sze replo (In) sorozatbOl kepzett
fuggvenysorozat nYllvan cieget tesz a ii)-ben kivant feltctelek k '
S ll p .. (lo _ In) = 10 . Mivel ii) szerint
ne es

(10

In)

1(10) = I( ,~p(lo- I. )) = ,~p 1(10- I.) = ,~p (1(10)-1(1.)) = I(lo)-i~f 1(1.) ,

"k ..ert k lim,., I(ln) = infn 1('.
~~"," ' va
A' n ,at
. hat6 be a forditott iranyu
I, ) = 0 . H """'"
ovet eztetCs (amit az OlvasOra bizunk).

Megjegyzesek
1 " A 4. 1.2. Definici6 ii) felteteleben szereplc5 I(ln) (n E N) szamsorozat
az I monotonitasa miatt nyilvan monoton novekedo Cs

Ii:" 1(1.) = '"P 1(1.) $ 1(1)

178

(I E F)
ezen a vektorhal6n egy absztrakt integral.
b) Tekintsiik a valamely kompakt [a, b) C R intervallumon ertelmezett, val6s erteku es folytonos fiiggvcn yek (nyilvan Stone-fele) :F
vektorhal6jat . Ezen a vektorhal6n a:1. J(I) :=
I (f E T) funkcional egy absztrakt integral. (Az itt szereplo
I az I fiiggveny
Riemann-integnilja.) A reszletek meggondolasat az OlvasOra bizva
annyit jegyziink meg, hogy In E :F, 1n+I(Z) ~ In (z) (n E N )
Cs limn In(z) = 0 (z E [a,b)) eseten az ismert Dini-t.etel miatl az
(In) sorozat egyenletesen konvergens, amibc5l limn In = 0 mar
kovetkezik .
3" Azt mondjuk , hogy az :F vektorhal6 egy IIII::F -- [0, +(0) normaval
normtiit veHorhtif6 , ha tetsz51eges 0 ~ I ,g E T, I ~ 9 valasztassal
11/11 $ 11,11 .;, Ilhll = IIlhlli (h E F) M,gmutathato, hogy , kko,
barmely 41 : :F --+ R folytonos, linearis funkcional felirhatO kCt folytonos ,
pozitiv , linearis funk cional kiilonbsegekent .
-1 ~ Pcldaul a (C[O, 1) ,11.1100) Banach-lcr egy nonnalt vektorhalo. Ha
(X, n ,po) egy mertekter , I ~ P ~ +00 , akkor az (V(p),II II,) Ba~
nach-tet szinten normalt vektorhal6.

J:

f:

J:

AlIlint azt a bevezetoben jeleztiik , a celunk az , hogy minden absztrakt inIll\rl;,l l "konkrctla" tegyunk , azaz egy alkalmas po mertek segii.SCgevel I(I)-et
II ( J) JI dJl alakba irh assuk . A po me rtek ertelmezesi tartomanyaul szolgal6
II 1\III,I'i.lra konstrukci6jahoz vezessiik be az :F. nyilt halmazok fogalmat az alabbi
Ilt tln ir io szerint .

179

4.1.3. [}efinfci6
Legyen X #- e, F C R X
egy Stone-fele vektorhi l6. Valamcly
G C X halmazt .1".ny{ltnak neveziink , ha van olyan monoton novekedo
0 :5 I n E.1" (n E N ) 8Orozat, amelyre xc = $ UPn I n .

Ca
- (G E 'P(oN) . xc E:r } . Vilagos, hogy 0 E a,
"kkor tehat .1"+ C F+ L a '- az 'F vekto~ ter null.; lemc. Az X halmaz ma r
hlll'l,en x. E , + nent m_, mill t
.
_ 0}
111'111 mindig lesz , -nyilt , pI. :F :== {X.} csctcn a - {
.
.'
>
0
kkor {I > et} E a . Mlvel UI1'
, Nem nehez behi.tni , hogy ha I E + , Cl _ , .a
1=8UPn I.. U.. E .1"+ , In ~ In+1 (n E N , ezerl

Legyen pI. X := R es

v .. := n . Un

F := {f : R - R : f folyt.onos} .

Ekkor az F-nyilt halmazok rendszere megegyezik az R nyilt reszhalmazainak a

halmazaval. Ha ui . J == (a , 6) (-00 < a < 6 < +oo) egy nyilt intervallum, akkor
legyen

(a + li n
n (:t

a)

n-(6-.)

(0 ~ :t

~ :t ~

Ny ilvoin minden %E {f ~ a} melleu lim,. Vn(z):::: 0, ill ... lim n;:(%) ~bt~ ' ha
E {f > et} . Az vilagos , hogy a (vn ) sorozat monoton noveke 0 , tova
til..

~II HUP .. Wn -

6 - lIn)

< a + l i n)

(n E N ) .

III

(. E R \1)

_ et )+ == n ' Un - min{fn ,a l}) E ,+

:== min{vn ' l } e 'F+ ,

X{} > ... } .

til ..

tII.. +1

(n E N)

tz ut6bbi miaU tehat val6ban igaz , hogy {f > et) Ea .

. .

f~ntiek alapjan az OlvasO konnyen belathatja a a halmaz alabbl Jellemze-

(6 _ a :5 nEN ) .

(6 - 1/ n < .,,6)

AEa

11 (\

X#-

van olyan Un E.1'+ (n E N) , bogy A == Lfn":o{un > O} .

0, Q egy X beli gyiirii (Id . 1.2.)

Nyil vanval6, hogy

es

l' ':({XA ' A E g)) ,

In E" 0 ~ In ~ In+1

2
(6 - 0 ~nE N)

cs lin.... I n = XJ . Tehat J ' . nyilt . Hasonl6an iathatO be ugyanez oiyan nyilt

intcrvallumra is, amelyik nem korlatO$. Barmely 0 #: A C R nyilt halmaz eioaJlit.-.
haw legfeljebb megszamlalhat6 sak , paronkent diszjunkt, nyilt intervallum egyesites.ekent, ezert a fenti konstrukd6val konnyen kaphatunk egy A t "elero", az
.1"- nyiltsag dcfinid6jaban szereplo fiiggvenysorozatot. Ha pedig A = 0 , akkol az
I n(:t ) := 0 (z E X , n E N) fiiggvenysorozat nyilvan megfelelo.
Mutassuk meg, hogy ha A C R nem nyilt , ak kor nem F-nyilt. Ugyanis A
nem leven nyllt , van olyan a E A pont, amely torl6dci.si pontja R \ A nak. Ha
valamely 0 :5 In E F (n E N ) monoton novekeda sorozatra lim" In = XA
lenne, a kkor tetszoleges Z E R \ A cseten sziiksegkeppen In(z) = 0 (n E N) .
Mivel XA(a ) == 1 , ezert valamiiyen mEN mellett 1m (a) > 0 , ami nyilvan
cl lentmond az 1m foiytonossaganak .
Az alabbi jeiolese.ket fogjuk hasznalni :

1'+ ,: {f E1' , I

l\kkor {/ > et} E Q UE'F+, et > O) , ill.

(A. E g , n E N )_

(A most mondoU oillitasok igazoiasat is az O lvasOra hagyjuk.)

Jeloljiik O.1"-rel azt a lcgsziikebb X beli o:-algebrat, amelyre barmely
fu ggveny merheta (Id . 3. Ll . Definici6) . Ekkol Igaz a

4.1.1. Lemma
;) 0, : 0(.) ;
ii) a metszet-slabil ;
iii) G n E a ( n E N)

U~
. =, G.. E a .

0). ,: .(1') ,: (G E P(X) , G 1'-nyilt) _

8 izonyitas

11 a

:F. ,: {f , X -

[0, + 00) ' I : , up I .. I. E 1'+ , I. ,, 1.+, (n E N)} ,

180

-1 ' ai - h gy minden I E .1'';' fiiggveny

Az
definici6ja miatt az nyl vanv 0, 0
.
h I
<Id 3 1 )
merheto az+ 0.1" a. algebra ra nezve (azaz barmely R -bell Borel- a maz
. "

181

tilt!ll IclcsiteU 6skcpe n T-ban van.) i gy u C OF , amib61 rogton ad6d ik, hogy

0(.) C OF _

,A 3 . 1 ~ 1. Tete! (i ll. az utana tett megjcgyzesek) es a 4.1.1. Lemma megfogatrnazasa clott rnondotlak alapjan minden .:F+-beli fiiggve ny merheta az fl(u)- ra
~lczve. B,a f E :F. , ak kor f+, j - E:F+, czert f = f+ - j - m iatt (Id . meg a
.1..~ .2 .. Tetc~t) f IS merheta l1(u)-ra vona tkoz6an. lnnen OF C 11(,,"> , azaz az
clobblCkct IS fi gyelcmbe vcve DF = n(u) kovetkczik .

Il lllli . Vn := min{v , II,,}

ii)-hez azt kell bellitnu nk , hogy ha G, H E u , a kko r G n H E U IS Igaz.

XGn Jl , ill. azt, hogy :F+ (es igy
:F+ IS) nYI!van zart az als6-fels5-burkolo ke pzesre nezve.

Vcgiil, a ii i) illitcis igazolasahoz mutassuk meg, hogy XU-

G.

,.0

e F+.

v" :::: V,,+I

(11

E N) ell

sup I)" = m in{I) ,lIupu,,} = v E F+ .

"

"

/ -re tett fel tetelek miatt J(v) = sUPn [(v n ) ki;ivetkezik. Ugyanak kor
II lindcn n E N mellett v" :::: u" , azaz [(Vn):::: l(un ) . Igy val6ban igaz, hogy
I(v) :::: SUPn [(Un) .

I llllen az

EI:h~7, azt.ve~y i.i~ eszre, hogy min{XG , XH} =

N ). a kkor v"

(n

U tI

A most mondottakbOl trivialisan kovetkezik az is, hogy ha Un , Vn E:F+ es

~ Un+l, Vn ~ Vn+1
(n E N) , akkor sup" u" = SUPn Vn eseten

sup l(u n ) = su p [(Vn) .

E:F+ . Mivel

"

"

( ]';mlekeztetii nk a rra, hogy az integra lfogalom bevezetesekor (ld . a 3.2.3. Tetelt ,

ill. utana tett megjegyzeseket) hasonl6 allitasokal bizonyitoltunk be.)

111

Cs ~G. E :F-+.

(n E N ) , czert a bizonyitand6 cilHtcishoz eMg 31.t meggondolrll , hogy I" E .1"';'

(n E N) eseten sup" I" E F';' . Legyen ehhez
fI" := max.flo , " , ... ,J,,} (n EN), ekkor a ii) bizonyitasa soran tett utolsci
~~ rcvct:lii~ ket ujra alkalmaz.va g" E F+ (n E N) . A (g,,) sorozat monoton
lIovckcdo leven azt kapjuk , hogy

A fent iek alapjan tehat ertel mez hetiink egy [" : F';'
lthi.bbiak szerint : ha fn E F+ , In ~ 1,,+1 (n E N , F';' 3

-+

lekepczest az

I = SUPn In) , akkor

II'/~yclI

J"(I)

;=

,up 1(1") _

"

supf" = su p g" E

"

F;'.

Ny ilvan igaz , hogy [ "(I) = /(!) (! E F+) , azaz r az [ lekepezes F';'-ra

vlt16 kitcrjcszlese . Az OlvasOra bizzuk annak meggondolasal (Id. 3.2.) , hogy l"
"gy monoton , add itives pozitiv homogen funkcio nal, azaz

"

"
A"I. edd.~gi~k ~lapja~ mar. minden eszkoz rendelkCZt!siin kre all ahhoz , hogy a
Jd cn pont fo tetelet beblzonYlthassuk. Nevezetcsen , igaz a

4 .1. 1.

T ete l

(Daniell- Stone)

X #- 0,F C RX cgy tetszoleges Stone-fele vektorhal6

Legyen
I F -+ R pedig egy a bsztrakt integral. Ekkor egyertelmuen letczik
o ryan JJ : 0.1" -+ [0, +00] mertek, hogy az alibbiak teljcsii lnek:

.) 1'(I)~/'(g) (I,9EF+.J~g) ;
b) 1"(I+o-g) = I ' (I)+o-l"(g) (I, gEF:" 020),
t.uvabba igaz a Beppo Levi-tetel (3.3.2. Tctel) analogonja is, nevezetesen: ha
I" E :F';', In :::: In+1 (n E N) , akkor

i) Fe L'(") ,
ii)

1(1) =

J f d"

(I E F) ;

ii i) "(A) = inf{"(C); C E., A C C)

(A E OF)_

Dcfinialjuk ezek utan a

" ' ; P(X) _ R

hallOazfiiggvenyt a kovetkezoke ppen: JJ"(G) := [ " (xc)

Bizo nyftas
L;issuk be elOszor azt, hogy ha u" E F , u"
b;irrncly v E F+, v:::: SUPn Un eseten

lev) :::: sup l eu,,) .

"
182

<

Un+l

(G E u) , ill.

(A E P(X)) _

(n E N ) , a kko r

( Mint edd ig is, legyen in f 0:= +00.) Az l"-r61 korabban mondottak alapjan
It
iJ." definici6ja ko rrekt es JJ. is mono ton: A, B E "P(X), A c B eseten
183

JI: (A) :5 JB) . Mivcl ., E .a ~ X. = 0, ezert p'(!!) = O. Az nyilvanva/6, hogy

p ~ 0 . LlUlSuk be , hogy p szlgma-szubadd itiv is, tehat
00

00

"'( n=O
UAo)'; n=O
L " ' (Ao)

"'(e) ~ "'(e n A) + p'(e \ A) ,

(Ao E PiX), n E N ) ,

Ui . nyi /van eJegendo mindezt An Ea. (n E N ) eseLen ig~oln" am'k '

['
I 'd
..,
00
'
I or IS az
u aJ onsaga l es XU- A ~:5 L:n=oXA~ miatt (ld. 4.1.1. Lemma)

Bclatjuk , hogy a C 11 . Ehhc't fl I.' ddlnrci6jll rniatt cleg azt bcbizo llyitani,
hOlO' lnirmcly A,e E a , ,,' (0) < +00 eseten

...

~h vcl An G E a (Id . 4.1.1 . Lemma) , eurt feltehcto , hogy

I.' (A) < +00 is igaz) . Ekkor viszont alkalma.s

IItlrozaLokkal XC = sUPn Un
n

= ,~p ['(L X.) = ,up L

.=0

,=0

00

['(x .)

=L

?:

XA

= SUPn Vn

A C G

(azaz

, kovetkezeskeppen

00

['(x .)

n=O

= L "'(Ao) ,
n=O

A fentieket Osszefoglalva tehat azt mondhatjuk , hogy

At. (In) sorozat nyilvan monoton fogy6, igy ( ) alapjan

" ' , PiX) - {O, +ooJ

,; inr [' (10) = lim ['(10) = " ' (e) - "'(A),

cgy kii /sa mertek (ld. a 2.4 .1. Tete/ bizonyitasa utan mondot takat) .

..

Mcgmutatjuk, hogy

"'(A) = inr{I' (I) 'I E

:F., x. ,; f)

(A E PiX)) ,

I':z ~ l~ a . eseten elegge nyilvanval6. A p' defi nici6jat figyele mbe veve clegendo
azt e atm , hogy barmely f E :1"+' XA < I mellett "'(A) < [' (I)'
I
G E a ho
. '
r
es van 0 yan
H'
gy A C G . Azt t udJuk (Id. a 4. 1.3. Definici6 ULan igazoltakat), hogy
t.e~~I.egcs . 0- E (0, 1) szamra G:= {J > Q} E u . Az A C {J > o-} tartalmazas
tnvlahsan Igaz, 0-. X{J> .. } :5 f aJapjan pedig

p'(A)'; "'((I >.)) = ['(XU>.,) ,;

azaz val6ban fennall , hogy p' (A)

Tehat 11.; = 11(a) C 11 , ezert a p ' !lrre val6 lesziikitese is mertek

/. ' dcfinici6ja miatt a teteliink ii i) allitasa automatikusan teljesiil.

G;n := {J >

j.

Tn}

(n E N, i = 0, ... ,n2n )

(lIIint tudjuk, a-beli) halmazokat es legyen

Legyen most mar

n 2~

n ,= {A E P(X) , " ' (B)

~ p'(A

n B) + "'(B \

10'= 2-

A) (B E PiX)) ,

n.

A _ " ' (A)

0
,

XG .. (E:F+l

A;o

,= {if > i, 2-

0
}

n if,; (i + I), 2-

if> n }

pedig mertek .

164

(n E N ) ,

;=0

~Teha.t
a 11' -mer hew halmazok rendszere (Id. a 2.4 .1. Tetel bizonyitasat
III: az .azutan mondottakat) .) Alkalmazhat6 a Caratheodory-tetel (2.4 .2. Tetel) '
IllISZermt 0 egy a-algebra,
'

n3

Be kell meg bizonyitanunk, hogy :F C LI(p) . Legyen ebhcz el5azor f E :1"+ ,

"k kor elegendo azt megmutatni , hogy /(J) = J fdp (Ieven /(J) E (0 ,+00.
'Ii'k intsiik ennek erdekeben a

~,['(I) ,

:5 /"(1) .

es

0
}

(i = 1, ... , n2" - 1)
(n E N )

(i=n.2")

165

1;;. definicioja korrekt , azaz 1;;.(/) nem fugg az f E:F fiiggvenyaktualis f = E7: 1ai ' XA, felbontasatOl.) Al'. Ii< funkcional pontosan akkor
lesl'. absztrakt integral, ha p kvlizimertek . (Ennek az ekvivalencianak az
egyik iranya trivialis , a masik a 3.2.-3.4. fejel'.etek eredmenyeivel analog
modon konnyen belathato.) Nyilvan fennall tovabba, hogy 0;<" = O(Q) ,
ezert a 4.1. 1. Tetel alapjan igaz az allibbi kovetkeztetes :
jl kvlizimertek ==> 1;;(/) =

J I dp

(f E:F) ,

ahol p egy alkalmas mertek 0(9)-n . Tehat a JJ medek 9 -re valo

lesziikitese megegyezik jl-mal. ~zze l a mar ismert kiterjesztesi tetelt
(Id. 2.4 .1. Tetel) kaptuk .
4" Tekintsiik a 4.1.1. Tetelben szereplo :F . Stone-fele vektorhal6t es az
I : :F ..... R absztrakt integralt . Nem nehez belatni, hogy az

[/,g)

,= ((x , I ) E X

x R," E X, / (x) S I

is. Egy A C X halmazt

fogjuk hasznalni:

zarmak neveziink , ha

,= C(X) ,= (f, X

X\A E T .) Akovetkez6jeloleseket

- R , / foly<o. ",),

Co := Co(X) := {J E C : I korlatos}.
Mivel 1 E Co , igy C is es Co is StOile-fele vektorhilo.
Jeloljiik S-val azoknak az X-beli u-algebraknak a halmazat, amelyekre
nezve barmely IE C fiiggveny merheto. (Tehat (Id. a 2.6.1. Lemma elott mondottakat) tetsz6leges 0 E e es A C R Borel-halmaz (Id . 2.6. 1. Definici6) csctCII
I- I [A] En .) Ezek utan (reszben a 2.6.-ban mondottak mintajara) vezessiik be a
kovetkezo definici6t.

4.2.1. Definki6

< g(x)) (g,/ E F , / S g)

i) A B:= B(X) := O(T) halmazrendszer elemeit (X -beti) Borel-

ala kli halmazok 1i rendszere egy felgyii rii, az

halmazoknak , a
ii) Bo := Bo(X) := nO ES 0 elemeit pedig (X-beli) Baire-halma zo knak

ne.vezziik .
lekepezes pedig u-additiv . Terjessziik ki az m-et az 0(1i) u-algebrara
(ld. 2.1. , 2.4 .), a kapott merteket jeloljiik v-vel. Megmutathato, hogy
barmely A E 0;<" eseten A x [0 , 1) E 0(1i) es az

lekepezes mertek . Az is igaz tovabba, hogy I' = PPl (ahol - emJekeztetoiil - P1 az egydimenzios Lebesgue-meltek (ld. 2.6. , ill . 2.7. . Innen
viszont tetsl'.oleges I E :F+ fiiggvenyre

J/

dp = p p, ([0, f)) = v([O, f)) = m([O,/)) = /(f)

ad6dik , amibol a 9 = g+ - g (g E:F) felbontlis alapjan minden

:F 3 gore J gdp = I(g) is kovetkezi k.

4.2. Baire- es Borel- mertekek

Legyen a tovabbiakban (X, T ) egy topologikus tel . (Idezziik fel az ezzel
kapcsolatos fogalmakat, miszerint: adott egy X#;0 hal maz , T C P(X) es
0, X E T , valamint a T halmazrendszer (az X-beli ny{lj halmazol: rendszere)
tartalmazza akarhany elemenek az egyesiteset is es veges sok elemenek a melszetet

188

Tehat B a nyilt halmazok altai generalt legsziikebb X -beli u-aJgebrn ,

8 0 pedig a legsziikebb olyan X -beli u-algebra , amelyre nezve minden l E e
fiiggveny merheto. A 2.6.-ban latottakkal analog modon kapjuk , hogy

Mi vel barmely () E Res IE C mellett {f > a} E T , ezert (Id . 3.1. ) I merhet6

8 -re nezve , igy Bo = O(HI > O} E T: I E C}) C B . Tovabba az elobbi I -hcz
tck intsiik az
In := min{nI , max{f, -n I}} , (n E N)

!l

fiiggvenysorozatot. Ekkor In E Co (n E N) es I = lim" In . KovetkezeskcppclI

J is merheta Bo-ra nezve , azaz Bo = Oc = nco (ld.4.1.) .
Ha pI. 1::; n E N es X := R n (a "sl'.oklisos" (ekvivalens) tOI)ol6giak
viliamelyikevel) , a kkor B(Rn) a 2.6.-ban bevezetett Bore\-halmazok osztal ytivtli
",~yez ik meg (Id. 2.6.1. Tetel). (Kesobb megmutatjuk , hogy B(Rn ) = Bo(R") ill
Igaz (ld . a 4.2.2. Lemma utan tett 3 megjegyl'.est) .) Ugyanakkor cgy ( X , P(X
dHlzkret ter eseten
C(X ) = R X => B, (X) = B(X ) = P(X ) .

Konnyii peldat adni allll ak igazolA.'lIlra, hogy Bo(X ) #; 8( X)

Legyen ui. X egy nem vcges haln1(l.z,

180

is cJOfordul.

r :=

Alka lm!Lzzuk a l)!Lnicll-Stont.'-ttlt~'lt (4. 1 I. ' I'Clcl) Bo(X)-re, ekkor a kovet-

(A E P(X): X \ A veges, v1I.gy A = 0} .

Konnycn bclathal.6, hogy (X , 7) to pologikus ter, tovabba

a)
b)

kczo till itast kapjuk .

Bo(X) = {0 , X) ,
B(X) = {A E P(X) : A vagy X \ A legf. megszamiaih at6} , azaz
vai6ban igaz , hogy Bo(X):;e "8(X) .

4.2.1. Tetel
Legyen (X ,T) egy tet.szoleges topo logikus ter ,

I , Co( X ) - R

Megjegyzesek
pedig egy abszlrakt integra l. Ekkor egyertelmiien ietezik olyan I-' mertek
Bo{ X)-en, amellyel Co(X) C L'(p ) ,;, 1(J) = f / dp (J E Co(X)

1" Vilagos, hogy barmeiy ct E R mellett

igaz .

Bo = O({{J >. ) E 1" , / EC}) .

2" Az eiaza megjegyzeshez kapcsolOdva iegyen :F a sz6ban fo rg6 nem ures
X halmazon erteimezett val6s erteku fu ggvcnyeknek egy vektorh al6ja
{Id . '.1.} ,;,

9 ,= ({I > I) E " (X) , / E :F} .

Ny ilvanva16, hogy 9:;e 0 es 9 halO, aza.z barmely A, B E 9 eseteu Au B , A n B E 9 . Megmutatjuk, hogy 0(9) a legszukebb oiyan
X-beli u-algebra, amelyre nezve minden :F-hez tartoz6 fuggvcny mcrheta. Ugyanis minden ilyen X -beli 0 u-algebra eseten (ilyen nyilvan
tetezik) 9 cO, mivcl {I > I} = r l[( I , + oo)} es (1,+00) R -beli
Borel-halmaz. Kovetkezeskeppen 0(9) c O , tehat elegenda azt belatni,
hogyaz :F vektorhal6 minden eleme merhetO 0 (9 )-re nezve. Ez viszont
a 3.1. pont szerint azzal egyenerteku , hogy tet.sz5leges ct E R es I E :F
meltett {f > ct} E 0(9). Ba ct > 0 , akkor - leven Iia is :F- beli -

(/ >.) =

(L

(Mivel 1 E Co ,ezert R 3 / (1)

U(/ > 1/,,),

(/

4.2.2. Definki6
Egy (X, T) topologikus ter esete n a

p , Bo(X) _ {O,+ooj
merte.ket az

\ {/ > O}

(X ,7 )

(p' B(X) - {O , +ooj)

tcten ettelmezctt Bairt _mirtiknek ( Borcl-mir-

tihlek) nevezziik .
Nyiivan barmeiy veges p : Bo(X) __ [0 ,+00) Baire-mcrtek esetcn

> I) E 9 ,

= 0) = X

miatt a 4.2.1. Tetclben szerep!o p

mcrtck veges.)
Az elobbi tctelt szem elott tartva vezessiik be az alabbi defi]l Lci6t :

Co(X)3/-

azaz ekkor t ri vialisan {f > ct} E 0(9) . Innen

(/ > 0) =

= p(X)

(f E T +)

fdl'

rgy absztrakt integral , igy a Co(X)-en ertel~eze~l absztrakt integralok Cs az

(X ,7)-n definialt veges Baire- mertekek azonoslthatok .

n:l

miatt {f ;::: O} E 0(9) (f E :F+) is kovetkezik . Mivel 1 E:F+ es

R 3 a < 0 eseten {I> ct} = {I ~ O} , ezert :F+ elemeinek az O(9)-re
vale mcrhetosegct belattuk . Tetsz6leges I E:F fiiggvcnyre ugyanezt
az 1 =
felbontasb6i kapju.k (Id. 3. L2 . T ctel) , figyelembe vcve
azt, hogy 1+ ,1- E :F+
(Nyi lvanvaI6, hogy a 9 halmazrendszer
defin ici6jaban " I" helyetL barmely ct E (0,+00) mellett ct is irhatO, ill.
1 E :F eseten " 1" kicserelheto egy tetszoleges R :3 ct-val. Ez a helyzet
az 1 0 megjegyzesben szere plo :F = C vektorha l6t illet8en.)

r -r

190

Megjegyzesek
1 0 Batmeiy veges p Baire-mertek m elleu minden A E Bo(X ) ha lmazra

,<tA) = ;nf{p(G) , A c G E Bo(X) nT) =

= ,"p{p(F) , S.(X) 3 Fe A, F

",q .

n
20 1I a 1 < n E N es pI. T az R n_beli euklideszi topol6gia, akkot az R
n
feletti - Pn Lebesgue-Borel-mertik (ld. 2.6.) Botel-mertik (R , 7)-n.

191

l b vabba,

no.

0:f:

C R" egy kompakt fesznalmaza R"-nek , akkor a

p .. -nek az X - beli Borel-halrnazok rendszef(!re vaJ6 Po !eszukitese (Id.

2.6.) az egyetlen olyan f.l Borel-mertek a.z (X , {AnX E P(X) : A E T})

topologikus teren, hogy

J I dJJ. = J I dJJ.o

(f E C(X

A tovabbiakban a topologikus terek eJmeletcbol ismert nehany olyan eredmenyt targyalunk (a fontossagukra vaM tekintettel a bizonyitasukkal egyutt), arneIyekre a kesobbiekben sziiksegunk lesz. Ezek koziil az elsa egy P. Urysohn_tol szarmazo tete!, amely a topol6giaban is alapveto szerepet jatszik.

A :=

I';~ azt jelcnti, hogy a~

W, J~ .._

X \ W halma.:tok mcgfclclnck az i)-beli

kovetelmenyeknek.
.. ) . . k a bizonyitasara. Le.
h t tel i)
1\ reszene
Ezek utan terjiink ra az Uryso n- .~.
. t
olyan Vo E T halmaz , hogy
ekkor III) szenn van
I
\ B . (E T)
Ilyen
chhez
VI := X
k
.~.)
I
an
van
olyan
V / E T , amellye
" C Vo, Uo C VI . Ismet csa III a apJ

=-

I 2

Uo C Vij2, U l j2 C VI .

.
... , 2"-1 mellett
k~p unke~y
li z eljarast folyt atva minden
n E N es - k=0 , 1, V
Mas szoval
tehat
1
U
1
2
.
E
T
halmazt
,
amelyre
U
-:
C
(HI"o'lyan
VET
halmaz
,
tl yan
1 2[0 1] szam oz van
_ ~
lel.llzi5leges diadlkusan raclOmihs r E. ' T es r h< q a kkor Ur C Vq .
hogy hacsak q E [0, 1] diadikusan raclOna IS
,
_

4.2.2. Tete' (U, ysohn)

Legyen (X, T) egy topologikus ter. Ekkor az alabbi kijelentesek egymassal ekvivalensek :
i) barmely ket diszjl!n~t es zart A , B E P(X) nalm;:zhoz mC$adhat6k
olyan diszjunkt A, BET halmazok , hogy A C A , Be B ;

ii) barmely ket diszjunkt es zart A, B E P(X) halmazhoz megadhato

olyan IE C(X) fiiggveny ,amelyre R, C [0, IJ , valamint

J(x) ~ 0 (x E A) "

Legyen
Q d .:= {:t E [0,1]: x diadikusan racionalis}

,
.<I
. Az Olvas6ra blzzuk annak
"8IIIcggondolasa.s..
valamely t Ehogy
[0, 1]az esete\
korrekt , valamint t ,s E [0, 1],
VI aflmaz-d~~1~i6ja
e
V~

1< s eseten Uf C U .

J(y) ~ I (y E B) .

Terjessziik .ki az UI halmazok definici6jat az alabbiak szecint:

(t < 0)

Bizony{tas

(t > I)

meg eioszor, hogy a 4.2.2. Tetel i)-ben szereplO kijelentese ekvivalells aMutassuk
kovetkezovel:
~8

tckintsiik a kovetkezo I: X --- [0 , 1] fiiggvenyt:

iii) barmely zart V E P(X) es nyilt V E P(X) , V C V halmazhoz

Jetezik olyan WET nalmaz, amelyre V ewes We V te/jesiil.
(W a W halmaz lezanisat je/oli.)

=-

Az i)
iii) kovetkezteteshez ui. legycn F:= X \ V . Nyilvan igaz, hogy V
es F ket diszjunkt halmaz. Tekintettel ana, hogy V, F zart nalmazok, ezert i)
Szcrint alkalmas A, jj E T halmazokkal

v C A, FeD, AnD = 0 .
Mivel A C x \ D es x \ D zart, igy AeX \ D. Ugyanakkor X \ v = Fe 8,
ezert
iii)-nekX. \ iJ c v , amibOl pedig AC V kovetkezik. Tehat W := A eleget tesz

=-

i) iranyhoz tekintsuk a diszjunkt, zart A, B E P(X) halmazokat ,

A iii)
amikor is A C X \ BET. i gy iii) alapjan egy alkaJmas WET halmazzal

ACW, WCX\B=BCX\W .
19'

I(:t) := inf{t E R::t E Vd

(:t E X) .

9"

(Mivel Uf = X (t >
ill . UI = 0 (t < 0) , ezert va16ban igaz, hogy
n, C [0,1].) Az igy defim alt I ruggvenyre nYllvan teljesul, hogy J(x) ~ 0
hh
EXes ~ > 0 ,
C
Legyen
e
ez
:to
_
Be kell meg latnunk, hogy J E
. b
J() < t + ~ az y E X\Vlo_~
,
1y:t E U10+0 .pont
an
x _ 0
,
I .- I(:to) . Ekkor barme
..
o .- pedlg
. nyl1van
' J()
> to _ ~ telJesul. Ha
y_
helyen

(:t E A) es I(y) = 1 (y E B) .

V := Ulo +' n (X \ U fo - ' )

.
) = t a mibol:to E Ufo +< es x~ ~ Vfo - oj2
Ilkkor VET , :to E U (u\
. .
tehat Xo U -'). Vegul :t E U
kovetkezik . Az VI halmazo ~.:ICI~
hogy I folytonos 'oxo-ban .
cseten I/ (x) - tol ~ , azaz va 0 an Igaz ,

~(~o '~ao~iatt

:s

.
Iasa
' roppa nt egyszeru. Legyen ui.
A ii) ==> i) irany Igazo
A,~

r'I(-oo, 1/')],

jj ,~

193

r'I( I/',+oo)1,

f' kkor f folytoll088aga alapjan

A, iJ E T

A e A, Be

, valaminL

e, Arl B = 0 .

4.2.1. Lemma
l3armely (X , T ) kOhll)ukt T, -ter no rnllilis,

Bizo nYltas
Megjegyzes

Legyen B e P ( X) egy zart halmaz (mivel X kompakt , ezert B is az) ,

E X , B , bE B . (Felteheto, hogy B #; 0, X .) A T 2 -tulajdonsag miatt van olyan
I( '( a) E T es K(b) E T ha lmaz, amelyre

/1

Az elobbi
. Ur~so h"
n- ete1 k"ovetkezo elesft.ese is igaz: tetszoleges (X , T)
topologlkus tet eset.en i) ekvivalens azzal, hogy
iv) barmely A e P(X) zart halmazhoz es f: A _ [a bJ (a be R
a. ~ b~ folytonos ftiggvenyhez van olyan 9 : X _ [a' bJ 9 ~ C( X )
fuggveny , arnelyte g(x) = f(x) (x e A) teljesiil.
"

a E K ' (a) , b E K(b ), K '( a ) n K(b) ~ 0,

Nyi lvanval6, hogy D C U~ 8 K(b) , amibol a B kompaktsaga miatt adodik egy

olyan Bo C B veges halmaz , amellyel a 8 C U .E Bo K (b) tattalmazas fennal!.
lI a K(a) := n.EBo K ' (a) , akkor a E K (a) E T es

D ,~

tr~bbi.akban azok a topologikus terek lesznek kUlonOsen fontesak szamunk_

~:~;~;z~ed:~~~:6~ Urysohn-t.etel (pl .) i) kijelentese_ Eppen ezett vezessiik be a
A

U K(b) E T ,

K(a) n D ~ 0 ,

'E no
A fentiek szerint tehat tetszoleges A , B E P ( X) , {0} zart , diszjunkt halmazok ra
Igaz a kovetkezo: barmciy a E A elemhez megadhato olyan K(a ) E T es ol yan
X" E 7 hrumaz, hogy a E K(a) , B C X" , valamint Ja) rl X" = 0 teljesul.
Mivel A kompakt is, eZett egy a lkalmas Ao C A veges resz halmazzal

4.2.3. Definici6
Azt mo ndjuk , hogy az (X , T) topologikus ter norma/i! ha
T, -tet es igaz fa a 4.2.2. Tetelben szet epl5 i) aliltas.
'

(X ,T )

A c ..L ~

U K (a ) ET ,
"EA."

( A z (X , 7 ) T, -tet (vagy Hausdorff-ter) ha bat mely z ye X

V31lllak olyan A , Be 7 halmazok, hogy ' A nB =0

es ;e A , ;exB,)Y

eseten

Tegyiik ,fel pl .: hogy a T topologiat egy X-beli p metrika genet al 'a

( X , p) rnetflkustetrelvandolgunk akkot ( Xp)
' I' H
J , azaz egy
.
'
"
'
,
norma IS , a Ul. ABE P i X)
d .. k
IszJlJn t , zart , nem Utes halmazok , akkor a

h(%) '~ ;of{p(% , a) , a E A) - ;of{P(%, b), b E 8)

'

(% E X)

fiiggvenyre h e C(X ) igaz , Ko vetkezeskeppen az A ' = {h

) - ,_
ha lmilZok eleget tesznek a 4.2 ,2 . T't
Ib
d
'
:
"
<
0
e e en mon oU I) al htasnak . , B .- {h > OJ

Az cl6bbi (X p) metrikus t'

Tete! --) ' II't ' 'b ' .

II a I asa an szereplo

t'

er ese en egyszeruen adhato meg egy a 4 2 2

f fiiggveny
:
'
...

194

A kompaktsag meglehet5sen eros felteLel egy topologikus terd ilietOen, Olyan

fontes t.erek scm rendelkeznek ezzel a tu lajdonsaggal , mint pI. az R n (1 ::; n E N )
u'tek a "szoklisos" topologiakkal . Szames ke rdesben viszont a kompaktslignal bizonyos ertelemben gyengebb rel tetel jatszik csak szerepet, nevezetesen: azt mondJuk , hogy egy ( X , 7) topologikus ter lokafisan kompakl , ha T,.ter es barrnely
r: E X elemnek van kompakt ko rnyezete, azaz olyan A., E P(X ) kompakt ha l"'all, a mely a belsejebcn tatt ahnazza x-d . lIyen pI. az cl5bb emlitet.t barmelyik
Iln (I ::; n E N ) ter vagy pI. barmcly kompakt T 2 -tcr .
Konnyu megmutatni , hogy ha (X , 7) kompakt T2 -ter (es X legalabb
'l-elemu) , a kkot tetszoleges a E X eset.en az (X ' {a}) , T,, ) ter lokilisan kompakt,
ahol

To

J(%) , ~ ,

;of{p(% , a) , a E A)
Inf{p(z , a) : a e A} + inf{p(x , b) : b e B}

Vi lagos, hogy a iJ := U "EA.o X. E T halmaz az elobbi A-mal egyiitt eleget tesz

4.2.3. Definkio beli kivanalmaknak .

II

(% E X) ,

,~ f A

n (X \ {aJ) E P (X \ {a J) , A E T)

{A E Y, a A) ,

Egy reszt ui . az X , {a} halmaz barmely, a T topologia szerint kompakt

reszhalmaza nyilvan kompakt T. szeti nt is. Moisreszt tetszoleges b E X , {a}
195

K(b ), K(n ) E T halmazok , amelyekre b E K(b) ,

a E K (a) Cs K(b) n K(n) = 0 teljesiil. Mivel X \ K(n) kompakt halmaz T
szcrint , czcrt egyuttal T" szerinl is 31 . De K(b) C X \ K(a) es K(b) E 7" , igy
X \ K(a) cgy 7 .. s1.erinli kompakt kornye1.ete b-nek.
clcl1Ihcz vannak o lyan

A kovetke1.a allilas azt mulalja, bogy !enyegeben minden lokalisan kompakl

ter igy allithat6 ela.

Tehat

cgy (a1. adott lefedesool kivalasztott) veges lefedese X '-nek .

A bi1.onyitashoz azt kell meg megjegye't.ni, hogy
(X', i')-nek , azaz X C X' es

= { X n B,

BET'} .

(X, 7)

nyilvan altere

4.2.3. Tetel
Legyen (X, 7) egy )okalisan kompakt ter . Ekkor van olyan (X', 7')
kompakt T,-ter , ameiyre
i)
ii )

(X , 7) topologikus altere (X' , i')-nek;

X' \ X l-elemii .

Megjegyzesek

"

I ~bb' b' onyitasban i' az egyetlen

0
I ]~ 2 3 T'tel ' liitasainak . Ua
p
g
olyan to ol6 ia ~'-bk'kn , amel~el~!~~:: a7 ; ~'t.~ri~t n;i1t is es zart is ,
.
k (X T)
( X 7) kompa kt IS , a or az
kiil'onben csak X E 7' , de X nem zart 7' s1.ermt . (Kompa t
,

1" Az is egyszeriien belathato, bogy

at

eseten belathal6, hogy

BizonYltas
Legyen w egy X -he1. nem tarto1.6 eiem , X':= X U {w} es

T ' = Tu (AU {w} E P (X ') , A E T} .)

7' := 7 U {X' \ A E 'P(X') ; A E P(X) , A komput} .

A't. OlvasO konnyen meggyo1.adbet a n 61 , bogy (X' , 7') egy topologikus ter. Mutl\88l1k meg, bogy T 2 -ter is. Legyen ehhez z , y E X' , Z:f. Y . Ua z , y EX , akkor
s't. (X , 7 ) ter T,-tulajdonsaga miatt !ete1.nek olyan dis1.junkt A , BeT c 7'
hahnazok, amelyekkel z E A , y E B igaz. Ua pedig z EXes y = w , akkor
Icgyen V E P(X) egy 7 s1.erinti kompakt kornyezete z-nek . A 7' topol6gia
definici6ja alapjan a V halmaz i' szerint i belseje is nyilvan tsrtaJmazza z-et .
Vcgi.il ad kell mar csupan eszrevenni , hogy w E X' \ V E 7' , azaz V es X' \ V
d i81.junkt (7' szeri nti) kornyezetek.

I met (id 31 eleze bi1.onyitast) vlg!elt. n !dvoli pon!nak is S1.o1. (oj e e . A ( X ' T') ter az (X 7) un . Alexandrov-reIe I-ponl
,
'
kas neve't.Dl . z
kompoklijik6ci6ja ,

- bbiekben szuksegiink lesz az al;ibbi fogalmakra . Egy tetszaleges (X , 7)

A keso
. h
A E P ( X) halmaz
topologikus ter eseten azt fogjuk mondaDl , ogy az

i)
ii)
iii)

F,,-halmaz , ha A = lfn'= o An

(An E P(X) zart (n EN)) ;

G,-haimaz , ha A ::::. (b=o An (An E P(X) nyilt (n EN ;

K .. -halmaz , ha A = U::'::o An (An E P (X) kompakt (n EN .

Llissuk be, bogy (X' ,7') kompakt. Val6ban, ba

x' =

UA,

, er

(A, E T' , 1 E r )

va la mcly r:f. 0 halmaz1.al , ak.kor egy alkalmas 1'0 E r mellett w E A.,.o . Ez azl
jclent i, hogy X' \ A.,." az X-nek egy 7 s1.erint (hi igy persze 7' szerint is)
ko mpakt reszhalmaza . De

X' I A"
czcrt egy a lkalmas veges

ro c r

UA"
,er

halmazzal

x' I A"

U A, .

.,.er"
196

4.2.2. Lemma
Legyen (X , i) egy normalis to.pologikus ter,
ai;ibbi kijelentksek egymissal ekv]valensek :

l'

G . .(C(X) ;

2'

G . .(C,(X)) ;

G E PIX)

EkkoT az

Ge7esG F,, -halmaz;

ruggvennyel,
G = {J > O} alkalmas f E Co(X) , f ? 0
4'
es a 4" ==> 1 kovetkeztelesek minden
Az 1. <=> 2 ==> 3"
topologikus terhen igazak .
3'

197

BizonYIl<)s
1. ~) 2 <> : C E u(C(X)) miatt van olyan monoton noveked5 U E C(X)+
( 11 E
sorozat (Id . 4.1.) , hogy Xc = sup,. u,. . Mivel 0 < u < rI
ezc.rt u E C (X) ( E N) ~ h '
.
- .. - Xc (n E N ) ,

I)

G E O'"(Co(X) .

. .I e at valoban igaz, hogy

A 2 :::::::} 1" kovelkeztetes triviaiis , leven Ca(X ) C C(X).

2<> ==> 3 .. XG s uP .. Un , a h0 I Un E Ca(X)+ u < u
,,+1 (n E N ) . Ezerl a

G=

es

U{u. > 0) = U U(u. ~ I/k)

,,"'0

('g,ycnl~~

,,

{Un> O} E T

,.

~ _ ==>

4 " : ~ivel ~lkaJmas zart F" E P(X}

(n E N ) halmazokkal
- LJ.:"=o Fn , ezert minden n E N indexre F, es X \ G d' . k
.
hnlmazok . A 4.2.2. Tetel alapjan tehat van oiyan t' E C (X) (.. l~zJun t , %1'"
n

1 := 2::'=0(11 + 1)-2, In fiiggveny Co(X)+-beli

Legyen (X ,p) egy teljes, szeparabilis metrikus ter, p: 8(X) -+ R

pedig egy veges Borel-mertek. Ekkor minden A E B(X) halmazra

peA) = inf{p(G) : A C GET} = sup{p(K) ; K C A , K kompah} .

(n E N ) .

Bizonyftas
lis

G = {/ > O} .

A 4 =;. 1 <i. lHtast illet.Oen Id. a 4.1.3. Definicio utan mondoltakat .

Megjegyzesek
I " Az el"bb'
o I Iemma'b'01 (a 4.1.1. Lem mat is figyelembe veve) rogton adodik
.:' hogy egy (X , T) normalis topologikus tet eseten Bo(X) megegyezik

n({A E T ; A Fv - halmaz}) = n({8 E P(X ); 8 zart G, _ halmaz})

Eloljar6ban emJekeztetiink az elozo 2 megjegyzesre , amely szerint a metrikus

tcrck feletti Baife- es Borel-mertekek ha lmaza megegyezik. Ezert Ii Baire-mertek
IS az ( X , p) teren, igy a 4.2.2. Definici6 utan tett I" megjegyzest figyelembe veve
f'lcgcndo a tetelnek a sup-ra vonatkozo teszet bebizonyitani . Sot , azt is csak abban
111. esetben, ha a sz6ban forg6 A halmaz zart .
Mivel barmely kompakl K C A eseten a p mertek mOllotonitasa (ld . 2.1.1.
' I'Clcl) a lapjan Il(K) 5 peA) , ezert
sup{p(K) : K C A , K kompakt} 5 peA) .
Kovetkezeskeppen a "forditott" iranyu

halmazrcndszerekkel.
2" " .a (X , p) cgy tets~olcges metrikus tee, akkor Bo(X) = B(X) Lc en
Ul. F E P(X) zart halmaz , ekkor
. gy

n(x E X , i"({P(Z , y),

p(A ) 5 sup{Il(K) : K C A, K kompakt}

ht.ulest kell csupan igazolnunk. Ez nyilvan kovetkezik abb6l, hogy tetszoieges

4.2.4. H tel

uggveny, arne y re

"I . C {O, I], /.(x) = 0 (x E X \ G) , I.(y) = I (y E F.)

A kovetkeza tetelben metrikus terek egy eleg tag 06ztalya eseten ad unk jellr rnzest Borel-mertekekre, amely - amint 82t latni fogjuk - a kesobbiekbe n mas
vonatkozasban is fontoa szetepet kap majd.

" :0 .1:=1

(n E N ) alapjan GE T es G
F,, halmaz.
(b IIlobblhoz azt vcgyiik eszre, hogy minden k = 1 2
meIJett az
( u. ~ I/k)
hahnaz zart.)

Az

3 Spe<:ia lisan Icgycn" 2 IIIcgjcgY'lblbcn va lami lyen I 5 n E N escten

X :== R n , p pI. I\Z cuklideszi mehika. t~ kko t azL a korabban Emir emlitctt
a llitast kapjuk , miszetint. Bo(R") = B(R ") .

y E F)

< I/ n) .

n =l

MiveJ mindcn n == 1,2, ... mellett az

f > 0 szam mellelt egy alkalmas kompakt 8 C A halmazzal p(A):5 p(8) + c.

Legyen tehat. A E 8(X) zart haimaz . Ekkor minden kompakt K E P(X)
mellett An K is kompakt es p vegessege miatt (Id. 2. 1.1 . Tetel)

{x EX , i"({ p(x , y) , y E F ) < I/n)

halmaz nyilt , czert F G ,- t Ipusu
'
..
, 19y a Ik a Imazhat6 az el5bbi megjegyzes.

Ezert eJeg csak azt belatni , hogy t.etszoleges t > 0 szamhoz van olyan kompakt

K E 'P(X) balm.. , hogy .(X) - .(K) $

198
199

Az (X , p) ter 8Zeparabilitasa miatt egy alkalmas :tn E 'X (n E N ) 8Orozattal

4.2.4. Definfci6
Legyen (X , T) cgy tOI>0logi ku8 ter, II pedig egy Bo rel-mcrtek az (X, T)
teren . Ad mo ndjuk , hogy p regu16ris, ha barmely A E SeX) halmaz
eseten

{Zn EX : n E N} = X ,
amibOl minden r > 0 cseten
~

X ~

UK,(%i ) , ~. U{y E X , P(Zi . y)

peA ) = inf{p(G) : A C G ET}

k?vetk~zik . A ,2.1;2. Tetelt felhasznalva tehat p(X} = liffit p(U:- o Kr(z;) ad6dlk . Kov.etkezeskeppen barmely 0 < n E N termeszetes sza~hoz van olyan
k n E N Index , hogy

'.

(U K".(%;)) ~ . (X) -

, . 2- .

~G E

U:~o K1/n(z;) (0 < n E N ) . aHor

Bn zart

es

Bi)

~ "(X ) - , . I )-i (0 < n E N) .

;=1

.(A)

.( n

Bi )

.= 1

.(n

inf{.(O) , A C 0 E B, (X ) n T)

(Id . a 4.2.2. Definid6 utan t ett 10 megjegyzest) , ezert minden ilyen mertek " kivul
rol" regularis. Tovabba, ha X kompakt, aHor - Ieven minden zatt F E P(X)
ha lmaz kompakt - az elc3hhi p regulatis.

Bi) + .(B.+.) -

.un

Bi) U B ... )

i= 1

;=1

.(n

Bi ) + .(B.+.) - . (X )

alapja n konnyliszerrel belatbaw.)

Ii.?'.(n

A 4.2.4 . Tetelt el hasznalva metrikus tereken etlelmezett methetc3 fuggvenyekre adunk a kovetkezo allitasban egy - tallin elsc3 halbista kisse meglepc3 - jellemzest.
Ncvezetesen megmutatjuk , hogy az emlitett fiiggvenyek mertekelmeleti szempo nf.-.
hoi nincsenek tul " messze" a folytonos fuggvenyektOl.

4.2.5. TEitel ( Luzin )

Legyen most mar K:= n:=1 Bn ,eH ot K zart es (Id . 2.1.2. T etel)
.(K) ~

.=1

(Ez utObbi becsles pl . teljes indukci6val

n+1

Ha tehat peA) < +00 , a kkor tetszc3leges t: > 0 szamhoz megadhatOk olyan
kornpakt K E P (X) es U E T nyilt halmazok , amelyekkel K cAe U es
II(U \ K) < t: teljesul .
A 2.6.2 . Tetel szerint az (R n , T) ( I $ n E N ) teren ertelmezett ("Rn
fclctti") Lebesgue-mertek rcgularis (pI. az euklideszi T topologia szerint) .
Egy J.I Baire- mertek tegulari tasat a nalog modon definiaJjuk, csupan a
T " feltetel helyett GET n Bo(X)-et irunk , a " K kompakt" feltetel
Ilclyett pedig a " K E Bo(X) , K kompakt" kikot.est tesszii k. Mivel Mrmely IJ.
vcges Baite-mertek eseten

; =0

.(n

: K C A, K kompakt} .

; :c O

;",0

lI a Bn :=

= sup{p(K)

Bi ) ~ .(X) - ,.

L2-i ~ .(X) _,.

i=1

Azt kell meg behitni , hogy K kompakt. Vegyiik eszre ehhez , hogy
K C B. ~

'.

U "K~,,-C.(~%.T)
;:::0

ell diamKl/n~z,, ) $

2/n (0 < n E N) ,azaz K teljesen korLitos. Innen az

(X ,p) tet telJessege a lapjan a K halmaz kompakLsaga mar kovetkezik .

A most bebizonyitott t.etelre is hivatkozva vezessiik be az ahibbi definiciot:

200

Legyen (X , p) egy teljes, szepatabilis metrikus ter, (X , T) pedig egy

olyan topologikus ter , amelynek van megszamlalhato bazisa. Legyen tovabba adott az f : X -+ X fii ggveny es a p veges Botelmet tek az
(X ,p) teren. Ekkor az alabbi kijelcntesek egymlissal ekvivalensek :
g : X --- X
fUggveny, amelyre g- I[G] E B(X)
(0 E B(K)) " I ~, .-m.m .;
b) birmely > 0 Sloamholo leteloik olyan K E P(X) kompakt halmaz,
hogy p(X \ K) < t: hi az f fuggveny K - t il. valo leszlikitese

a ) van olyan

folytonos;
c) alkalmas Kn E P(X) (n E N) kompakt, paro nkent diszjunkt hal
mazokb61 allo sotozattal , valamint egy N E B(X) p.nullamert.ekli
halmazzal igaz az, hogy X = (U:'=o K n)UN, Nn(U :'=o Kn ) = 0 es
az I fUggveny barmely Kn re (n E N) valoleszlikit.ese foly tonos.

201

Bizonyrtas

=-

, ElIltekc~tetiink ima, hogy a fcttetclek kozott szercpl6 " megszamla thato bazis"
(nil . lo po loglku8 bazis) Ictezesc a kovetkezotjelenti: van olyan G n E T (0 E N )
halma:r.sofozat , hogy barmcly Y E T halmaz eioalHthat6 Y = UnEM G n alakban
egy alkalmas M e N indexhalmazzal.
. Az e ',nlc ~e'<ltet.Oben bevezetett jeloleseket is hasznalva tegyii k fel el&zor , hogy

a) 19az, l'S lassuk be b )-t o Legyen ehhez N E 8( X) egy o lyan Il-nulla-merteku

llatmuz , amellycl ! (x) = g(z) (x E X \ N) . A g fiiggvcnyre tett feltetel miatt
g: I [G,,] E 8 (X)
(n E N ) . Mi vel a 4.2.4. Tetel szerint a Il regularis, ezert
bnrmcly ! > 0, n E N mellett valamilyen Kn E P(X) kompakt es Un E P (X)
uy rtt halmaz1,al

~zzclltz a )
b ) k OvcL k ('1.Lel~lI t Igllwltllk . A b )
c) irl\nyi1oz cI&zor is
Uassuk be 31,t, hogy ICtel/;ik ko mllakt , pnronkcnt diszju nh hah na:to kna k egy olyan
I{" E P(X) (0 < II E N ) SOfozaJa, amcly re ,,(X \ U;': I K.) < 1/ 11 es az
f fiiggve ny K,, -re val6 Ics7,ukitese folytonos (n = 1,2, ... ) . Vala ban , le!U'en
Kl a7, ! : = i valas7,tasnak megfelelo b )-beli K halmaz. lI a vala mllyen
0 < n E N eseten a K lt ... , K n halmazok mar eleget tcsznek a felteteleinknek ,
IIkkor jelolj iik K'-vel az ! := 2'( ~+1j valasztassal b)-ben kapoU K halmazt
'~Lc kintsu k L: = U7: 1 K; - t . A Il regularitasa miatt (Id . 4.2.4 . Tetel) ekkor van
nlyan Kn+l C K' \ L kompakt halmaz, amellyel

"(K'I L) -

= "(K' n (X I L) n (X I K.+d ) <

" (K.+ 1)

1
2. (n + 1) .

KoveLkezeske ppen

"(X \(L U K.+ 1 )) = "((X

~

"(A) <;

<; " (X

L: I'(U. I K.) <, .

n:O

Ih . N:= X \

linnet csak ,,_4.2.4 . Tetelre hivatkozva Ietezi k olyan K E P(X) kompakt haimaz
hogy al/; A := X \ A jeiolessei

ItI,

K C

AI N =

X \(A UN),

" ((A I N) I K)

<t -

"(A) ,

I K')n (X I L + "(K' n (X I L) n(X I K.+d)

1

I K') + "(K ' n (X I L) n (X I K.+I < n + 1 .

U::'=l K n

halmaz nyilvan eleget tcsz a c)-ben mondottaknak .

Hatta van meg a c)

=- a)

a llitas bizonyitasa. J egyezziik meg ehhez elsa

a c) feltetelben N = 0 , akkor
il g:== f fuggveny ny ilvan eleget tcsz a )-nak . Feltehetjiik tehat , hogy N #- 0,
Illnikof is valamely y E I[NI mellett iegyen

.~t ke nt azt a trivialis lenyt , hogy amennyiben

azaz

(r EN)

g(r) ,= { Y
I'(X

I K) = "(A U N U ((A I N) I K

<; "(A) + "((A

f(r)

I N) I K ) <t .
' I'chat

Legycn go a 9 A-ra val6 leszukitese . Ekkor minden n E N mellett

1=y

,,-m .m . lI a

GE 7

(r EXIN)

, akkor
~

g-I[Gj = (g-I[Gj

n N) U

(U(g-I[Gj n K.

= No U

n :O

Un n A C Kn () A C gO' [G n! C Un () A .

go

(Ug; I[Gj) ,
,,:0

Ithol No:= y- I [G] n N es g"

(n E N ) a 9 (azaz egyuttal az f) Kn-te
val6 lcszu kitese. Vilagos, hogy No = N (y E G) es No = 0 (y fi G) , tovabba
valamely Un E P (X) (n E N ) nyilt halm azzal

IIhlpjan
-

<;

Yo

I~zcrt
I (Gn! = Un nA
(n E N) , igy m inden n E N eseten
I [GnJ nyilt
A-ban , tchat Yo fo lytonos. Mivel az I , y fiiggv enyek K-ra val6 leszukitesei
nyi lvan megegye1,nek , e1,ert innen az K 3 z >-> I(x ) lekepezes fo lytonossaga mar
kovetkezik.
202

1':bb61 g-l[G] E 8(X) adOdik , igy 8(X) = o tT)

9 rc vonatkoz6 a)-beli elsa allitas is iga.:t .

203

es a

2.6. 1. Lemma alapjan a

4.3. Lokalisan kompakt terek I.

BizonYltas

. ~bben a pontban rolytatjuk a 4.2.-ben elkezdett vizsgalatokat, de most mar

lokahsan kompakt terekre szoritkozva. Legyen tehat (X T) 'gy lok'i'
k
pakt topol "k , "
I
, a 18an omogl liS cr es va amely f ; X __ R fiiggveny eseten nevezziik a

'"Pp! ,= {t" 0)
halmazt az

I tart6janak (idegen sz6val slipportja.nak) . Legyen tovabba

IC

A forditott iranyu Ok08kodashoz legyenek a kompakt Kn E P (X) (n E N )

halmazok olyanok . hogy G =
Kn . Ekkor a 4.3.1. Lemma szerint vannak
olyan In E .qX) (n E N) fuggvenyek . amelyekkel X K. ~ In ~ XG (n EN) ,
lUaz G = Lr=o Kn miatt XG = SUPn In i8 teljesul. Ha Un := max{fo.. / n}
(n N) ,akkor

U:=o

,=IC(X) ,= {t E C(X) , '"ppl komp.h)

(a kompakt tart6jli folyton05 f : X - t R fiiggveny(!k halma2a) Nyi lv;i .

I(,
Stone-fele vektorha.16 es K(X) C Co(X) (ld. Weierst'rass k la.::fkauz~
tctclct a kompakt halmazon rolytonos fiiggvenyek korl atossagat iIIet&n).

hO~Y.

l:I a G E u(.qX)) , akkor a " .2.2. l.emma alapjan G E T Cs G F~

hl\lmaz. Vegyuk eszre, hogy a most idezett 4.2.2. Lemma 2 ==> 3 reszerick a bizonyitasaban Un E '(X)+ (n E N ) is vehetc3. igy az ott szereplc3
(Un ::: Ijk) (k = 1.2, ... ) ha lmazok {Un::: Ijk} CsuPPU n (n E N. k = 1.2, ...)
miatt kompaktok . EzerL G K... -halmaz.

egy

Un E ,(X). Un ~ Un+ 1 (n E N ), XG = 8Up Un

"
4.3.1. Lemma

Az utols6 egyenl5seg eppen azt jelenti. hogy G E u(,(X .

Legyen (X , T) egy lokalisan kompakt topologikus ter K CUe X

ahol K kompakt, U E T . Ekkor van o lyan I E K.(X) fiiO'<Tveny',
amelyre

0&

'R J C [0, 1], I (x) = I (x E K), K

' "ppl CU .

Bizonyitas

JcI~ljiik (X,'. TI)-vel ;z (~, T) ter I-pont kompaktifikaci6ja.t (Id. a 4.2.3.

etelL , III . az utana tett 2 me&legyzest) Ekkor K n (X' \ U) - 0
I .
K X' \ U h I
k T'
.
va ammt a
'
a mazo
szerint nyi lvan zartak !even van o lyan V E 7' ha lmaz
(Id . 4.2.1. Lemma) . amelyre
T

K C V,

A tovabbiakban a O'(C(X) es a O'(,(X ter viszonyat vizsgaljuk. Ez

a ket ter nem minden (X, T) topologikus ter eseLen egyezik meg. Legyen ui .
(X, 7) pI. egy diszkret ter (7 = P(X)) ekkor O' (.qX)) az X legfeljebb
megszamloilhat6 reszhalmazainak a rendszere. mig u(C(X = P(X) . Ez nyilvan
kii lonbOzik u(.qX)} -tol . ha X megszamhilhatonal nagyobb 8zamossagu .

M;vol 1 E C(X) , ,,,r' X E .(C(X)) . H. t,ha' .(C(X)) = .(IC(X )) ,

a kkor a 4.3.2. Lemma miatt X Krhalmaz kell , hogy legyen.
Megmutathat6, hogy ez lokalisan kompakt topologiku8 ter eseten akkor es
csnk ak kor igaz. ha a ter I-po nt kompa ktifikaci6jaban (Id . 4.2.3. Tetel) a vegtelen
tavo li pontnak van megszamialhat6 kornyezetboizisa. Ez az eszrevetel motivoiija a
kovetkezo definici6t .

V n (X' \ U) = 0 .

'I?vab~ba..az ~rysohn-tete! (4.2.2. Tetel) 8zerint !etezik olyan E C(X') [0 I)-be

kcpczo fu~veny . hogy 1(::) = 1 (:: E K) es i(::) = 0 (:: E X' \
1(::) := 1(::) (:: EX). ekkor IE C(X), 8upp l C V miatt 8uppl ko;!~~~
r6szhalmaza
a.
7' topol6gia 8zerint . Igen am
. , d e 8Upp I C U C X mlatt
.
. I " X'nek .
~~.
t.~~t~Jha 7 szermt .18 ~ompakt. Annyit kell mar csupan megjegyezni a lem ma
Iw nyl asa OZ , h ogy nYllvan K C {f> O} c supp I .

vj L

4.3.2. Lemma
~armel~. lokali.s~n kompakt (X,7) topologiku8 ter es G E P(X) eseten
Igaz a kovetkezo ekvivalencia:
G E .(IC(X )) <=> T 3 G K. - h.lmaz.

204

4.3. 1. Definki6
Az (X, T) lokoilisan kompakt topologikus \eret a vlgtelen6en megsz6mlalhatOnak nevezzuk. ha X K~. h almaz.
f;kkor tehat egy alkalmas Kn E P(X) (n E N) kompakt halmazokb61 a ll6
IIOrozattal X =
Kn . Nem lesz nehez megmutatni . hogy ilyen terek eseten
az elc3bbiekben vizsgait ket halmaz egybeesik, nevezetesen igaz a

lfn"=o

4.3.1. Tetel
Legyen az (X .7) lokalisan kompakt topologikus ter a vegtelenben meg
szamlalhat6. Ekkor
.(IC(X)) = .(C(X)) .

205

Bizonyitas

Bizonyitas

Mivcl
K(X) C C(X ) ,ezert
u(K(X) C u(C(X)
Ha viswnt
G E u(C(X) , akkor egy monoton novekedo u" E C(X)+
(n E N) sorozaUal Xc = sup" u" . A 4.3.2. Lemmat felhaszmilva pedig o lyan monoton
novckcdo Ie" E K(X)+ (n E N) sorozatot kapunk , amellyel 1 = Xx = sup" Ie" .
KovcLkezeskcppclI az 1,, := u"Ie,,
(n EN) sorozat is monoton novekedo es
minden tagia K(X)+ -bcli . A nyilvanvalo Xc = sup" I" egyenl5seg alapjan tehat

C E .("(X))

Mivel a 4.3.1. Tete! mi nU X E u(K(X) , czcrt egy monoton lIovckcd8

(n E N ) sorozattal 1 = SlI l>... u" . Legyell

II" E K(X)+

(n E N),

ckkor Ln E O.c(X) == Bo( X ), L" zart ( n E. ~) .. ' sO~, ,L" .~supp .u" miatt
kompakt is. Az (u,,) sorozat monoton novekedesebol nyilvan kovetkezlk, hogy

L"

Megjegyzesek

.:~
~<> L"e ( U,,+l

l O A 4.3 .1. Tetel fcltetelci mel lett tchat n.c( X ) -:::; Bo(X).

2" Barmely kompakt ter a vegtelenben megszam lalhato.

(X, P (X diszkret ter pontosan akko r lesz a vegtelenben megszamlalhato, ha X legfeljcbb megszamlalhato.

3 " Egy

4 " Mindcn megszamlalhat6 bazisu , lokalisan kompakt (X, T)

ler a vegtelenhclI megszamlalhato. Ui. legyen To (C T) egy legfeljcbb megszam lalhat6 bazisa T -nek (Id. a 4.2 .5. Tete l bizonyitasanak az elejen
mo ndottakat) . lIa
T' := {Q ; Q E To,

Q kompakt}

L,,+ l

>,,+,
' ) E T miatt L" C L::+ I

(F1 E N) .

Az X = U~=o Ln egyenl5seg nyilvanvalo.

lIa K E P(X) kompakt, Q" ;== K \ L ~ (n E N) , akko~ Qn is komp.akt ,
N) "
Q = 0 . Ez csak ugy lehetseges , ha legfelJ ebb
Q " C Q,,+1
(E
n
,,=0 "
"
1
K C L

veges sok FI E N kivetelevel Q" == 0 , tehat mmden I yen n-re

" .

n""

lIa (X , T) egy topologikus ter, akkor Co( X) (a "szokiisos" fiiggvenymuvel... tckre nezve) nyilvan linearis ter R feleH,

11 /11

,= ,up{l/(z)1 ' z E Xl

pedig norma ezen a teren, azaz (Co(X),

H.ID

(f E C,(X))

egy normalt tel.

A kovetkezo jelolcst fogjuk a kesobbiekben hasznalni :

akkor T' legfeljcbb megszamlalhato. Tovabba. barmely z E X ponthoz
JcLczik olyan V kompakt reszhalmaza X -nek , amcly J';-ct a beJsejeb CII (V") tartalmazza. Mivcl To topologikus bazis, ezert egy alkalmas
W E To halmazzal
z E W e V"

teljesiil. igy W C V , azaz W is kompah, ezert W ET' Azt

kaptuk tehat, hogy X == U AT' A , am i a sz6han forgo megjegyzesunk
biwnyitasat jelenti.

4.3.3. Lemma
Legycn (X, T) egy lokalisan kompakt , a vegtelenbcn megszamlalhato
topologikus ter. Ekkor megadhato kompakt L" E Bo( X) (n E N)
halmazoknak egy olyan sorozata, amely monoton novekedo (L" C L" +I
(F1 E N)) es

i) X == U:=o L" ;
ii) L" C L~+l (n E N) ;

C,

,= C,(X ) ,= "(X) ,

a hol a (.) lezaras most a (Co(X) , II.11> terhe n e r tend~. A CI (X} fiiggveny.h~lma:
a " vegtelenben elttino fuggveny ek osztalya" - nyilvan Stone-fele vektorhalo, ami
altere a (Co(X),II.11) ternek.

4.3.2. Htel

barmely
Legyen (X , T) egy lokalisan kompakt topologik us tel. 'Ekkor
I k ' I
I : X -+ R fuggveny eseten az abibbi kijelentesek egy massa e viva ensek:

a) IE C,(X) ;
b) I E C(X) es tetszolegcs
kompakt ;
c) ha (X' ,T ')
T etel) es

az

(X,T)

/'(z)

iii) barmely kompakt K E P(X) halmaz eseten legfclj ebb veges sok
n E N kivetelevel igaz az , hogy K C L" .
206

akkor

f'

,=

> 0 szam mellett az {III?

halmaz

tet I-pont kompaktifikaci6ja (ld. 4.2 .3.

/(X )

(ZE X)

(z = wE X' \ X)

E C(X') .
207

Bizonyftas

riiggveny nyilv8n
K( R n)_bd i,
g(z) = 0 , (x E f rt~'.. \ ~Hr~.
g(%) = I (% E K,) , valamint X, C IO, 1J . ~zert .a g.
u~ve ri:nl s
A.: (Rn)-beli Cs IIg I - 11100 :5 t . Ez cppen azt Jelentl, hogy I E I( ) .

Az eddigiek a lapjan a most mondott tetel bizonyj't.ti.sa mar elegge egyszeru.

Ugyanis az 0) => b) kovetkeztet.eshez eleg annyit megjegyezni, hogy az 0)
esetben barmely > 0 szamhoz a C1 definici6ja miatt van olyan 9 E K(X),
a mellyel 11/ - gil :5 /2 teljesiil. Ezert

{III

4.3.3. Tetel

, } c {lui ~ '/2} C ,uppg ,

'y

(X T) lokalisan kompakt. topologikus ter eseten (X, T) akko ~

B'
esarme
csak akkor, megszamlalhatO a vegt.elenben , ha "et.ezlk pOZI' t.'IV C1- beh
fuggveny.

amibOl {Ill;:: } kompaktsaga mar nyilvanval6.

b) => c) : az (X' , T') ter ertelmezese miatt. (Id . 4 .2.3. Tetel) azt kell csupan
igazolni , hogy az I' fUggveny folyt.on06 az w vegtelen ta.voli po nt ban . Ez viszont
kovetkezik abb6l, hogy barmely > 0 mellett van olyan K E ?'(X) kompakt
halmaz , hogy x E X \ K eseten l/(x)l < . Tehat I' folytonos w-ban , hiszen
X \ KaT' t.opol6gia szerint egy kornyezete w-nak .
c) ,=:} 0) : valamely t: > 0 mellett legyen K E ?'(X) egy olyan kompakt
halmaz , amellyel If(x)1 < t: (z E X \ K) . (llyen K az I' w-beli folytonossaga
miatt van .) Alkalmazhat.6 a 4.3 .1. Lemma, miszerint egy alkalmasan valasztott,
[0, I)-be kepezo 9 E K(X) fiiggvenyre 9(x) = 1 (x E K) igaz. Vilag06, hogy
I gE IC(X) " IIJ. g - III $, , "'''' IE IC(X) .

Bizony;tas

Ha viszont ez ut.6bbit tetelezziik fel az (X , T) terral , akkor X = l.f.':'=o ~n

I.lakli ahol X rI kompakt es Xn C Xn+l
(n E N) . A 4.3.1. Lemma szennt
l" hat ...an olyan Uri E K(X) (n E N) fiiggv enysorozat , amelyre

R." C 10, ,], u"(x)

Megjegyzesek
1

Ha az I E Ci(X) fuggveny pozltiv, akkor (ld 4.3.2 Tetel) mIDden poz~

U... n E N mellett a K n := {f 2: I/n} halmaz komp~kt" K rI, C KrI+1 es
X
U ::"=I Kn . Tehat az (X , T) ter a vegtelenben megszamlalhato .

Legyen pI. valamely 1 :5 n E N mel lett X := RrI , T pedig az R rI_beli

11112 (euklideszi) norma altai indukalt t.opologia. Ekkor egy 1 E C( R rI)
fUggveny pontosan akkor eleme a CI(R rI) fUggvenyosztalynak , ha
( .)

lim I (z) = O.
11"11,_+00

Valoban , a 4.3.2. Tetel szerint az allitasunk azzal ekvivalens, hogy barmely > 0 szam ra az {lfl ;:: t: } halmaz kompakt. Mivel ez utobbi
halmaz - leven az I fuggveny folytonos - zart, ezert {III;:: } kompaktsaga es korlatossaga egyet jelent. Ha viszont (.) teljesiil , akkor az
e10bbi - hoz letezik egy o lyan 6 > 0 szam, hogy If(z)1 < t: hacsak
x E RrI es IIxll2 > 6 . Tehat {II I;:: t: } C {x E R n : IIxl]':5 6} , am i egy
korlat08 halmaz.
A forditott ira nyu kovetkeztetest analog modo n ka pjuk .
2 Erdemes megjegyezni , hogy az el8bbiekben mo ndott ekvivalencia a 4.3.2.
Tetelt81 fuggetlenu l, elem; eszkozOkkel is ko nnyen igazolhato. Ha pI.
f E C(Rn )
igaz (ekkor nyilvan I E Co(R rI) is teljesiil). akkor
minden t > 0 szamhoz tekintsiik az 1 0 megjegyzesbeli 6-t. Legyen valamely R 3 r > 0, ill. 0::f. A C R rI eseten Kr := {x E Rn : IIz1l2:5 r}
es d(x , A) := inf{ lIx - yII2 : YEA} (.r E R n). ekkor a

Az

1:= :L::"=o 2- n. Uri

208

(xE R" )

(x EX", n EN) .

fUggveny nyilvan megfelel a kivanalmaknak .

Lokalisan kompakt, a vegtelenben megs~amlalhato t.ereken ert.el~ezett Ba.i~e

IIlcrtekeket. vizsgalunk a tovabbiakban a Damell -St.one-~et.el ~4.1 .1. Tet.eI)_a~PJan.
Ekkor (ld. a 4.3.1. T etel bizonyitasa utan lett 10 me&Jegyzest~ Bo(~):- K:( X )k
.' ~ ,
IC(X) Stone-fele vektorhalon ertelmezett absztrakt mtegr~lbOl fo~un,
(<ler a
)
R
' t' r ' s funkclOnal
kllllduini . Megmutatjuk , hogy ~arm~ly . I : r::(X --.. POZlHI ~irtn,ean Tk
ahszlrakt integral. Mindez - mmt latOl fO&luk - a kovetkezo a ltason mu I .

4.3.4. Lemma
Legyen (X, T) egy lokalisan kompakt, a vegt~l~nbe~ n:'e.gszaml~lha~o
, k t.'
I ' K(X) _ R pedig egy pozlbv, Imeatls funkClOnal.
topoogl us er,
.
"
k ,
>0
Ekkor barmely kompakt K E P(X) haJmazhoz etezl 0 yan OIK _
szam , hogy

es (.)

R"\Ki+')+d(
R" \K )
9( z ) ..= d(x ,d(z
. K,
z.
Hr

=,

1/(u)1 $ .Kllull

(u E IC(X) , ,upp u C K) .

Bizonyftas
Thdjuk (ld. 4.3.1. Lemma), hogy minden kompakt. K E P(X) halmazhoz
... an olyan f E K(X)+ fiiggveny , amelyrt I(x) = 1 (x E K) igaz. Ezert

209

~ct8'1.0I cgcs u E ..qX) , sUPP u C K eseten lul :5 lIull' / ,azaz l(u) :5 lIuli ' l(f)
- /(u) = I( - u) :5 lIull' /(f) miaLt lI(u)l:5 lIull I(I) . Ez azi jelenli , hogy az
OK := 1(1) szam megfelel a 4.3.4 . Lemma allitasanak .
1,.'8

A 4.3.4. Lemma alapj;in mar nem nehez megmutatni, hogy az abban szerep10 I fuokciona l cgy absztrakt integral. Ehhez azt kdl belatni, hogy tctsz61egcs
monotoll fogyo Un E X:(X) (n E N) sorozat esetcn az infn Un = 0 feltetelbOl
infn I(u n ) = 0 kovetkezik .
Az alabbi , ennel er6scbb allitast fogjuk bebizonyitani .

4.3.5. Lemma
Legyen (X, T) a 4.3.4. Lemma fcitetele inek eleget tevo !.opologikus ter,
0:f T C .t(X)+ pedig egy olyan halmaz , hogy barmely nem ures , veges
To C T valasztlis mellett egy alkalmas T 3 u-val u 5 t (t E To)
teljesul. Ha minden x EX pontban inf{t(x) : t E T} = 0 , akkor

inf{II'II"

E T} = O .

Bizonyitas
Nyilvan feltehelo , hogy van a T halmaznak maximuma, lellat pI. a to E T
fiiggvennyel L(z) 5 to(x) (t E T, :t E X) igaz. Ez egyuUal azt is jelenti , hogy
supp t Csuppto (t E T). Legyen x E X , t: > 0 , ekkor a felleteleink szerint van
oly~ t~ E T ,amelyre t~(z) < t: igaz. Mivel l~ egy fo lytonos ftiggv eny , ezcrt
t;alalunk olyan U~ E T nyilt halmazt is, hogy z E U~ es mindcn y E U~ pontban
t~(y) < t: . A supp to kompaktsagat kihaszna\va tehat cgy veges Y C supp to
halmazzai
supplo C

0 '; /) ,;

azaz I abszl.rakt integral.

30 Az eddigi jeloleseket megtart.va azt mondjuk , hogy az In E .t(X)
(n E N) sorozat K_egyenletesen konvergal nul/ahoz, ha van olyan
K E P(X)
kompakt halmaz , amely valamennyi
In
fiigg.vel1 Y
tartojat tartalmazza es az (tn) sarozat egyenl~t~~n konv~rgal az
X 3 x _ 0 fUggvenyhez . A most mondott defilllclo szellemeben nevezzunk egy I : X:(X) -+ R linearis funkcionalt K-korltitosnak,. ha
tet.sziileges K E P(X) kompakt. halmazhoz let.ezik oiyan Q~ E.~ szam ,
hogy IE x:(X) , supp Ie K escten 11(f)1 5 0".1:11/11 . A IIIl~ans fu~~.
cionalok korhitossaga es folyt.onossaga kazti ismert ekvivalencla alapJan
a renLi I pontosan akkor K korlatos, ha Klolylonos, am in a kovetk~zot
ertjiik: tetszoieges In E X:(X)
(n E N) K-egyenlel.esen nullahoz
konvergalo sorozatra limn l(fn) = 0 .
Ua Lehat az utobbi 2 6 megjegyzesben szereplii 1 funkdonalra alkalmazzuk
a Daniell- Stone-tetelt (4 .1. 1. Tetel), akkor az alabbiakat. mondhatjuk :
egyertelmiien Ictezik olyan Jl merlek az fl,c ( x ) u -algebran, amellyel

,c(X) C L'(p),

ha 0:f A C R egy kompakt halmaz (az R "szok;isos" topologi;ija

szerint) es a folylonos In : A --+ R
(n E N) fii ggvenyckb61 alili
monoton novekcdo (vagy fogyo) (In) fiiggvenysorozat pontonkcnL
konvcrgal az ugyancsak fo lytollos I : A - R fiiggvenyhez , akkor a
konvergencia egyenletes.
210

f dp

If E ,c(X))

Igaz tovabba az is, hogy minden kompakt K E O,c(X) halmazra J1(K) vegcs.
Ili . (Id. 4.3.1 . Lemma) van olyan IE x:(X)+ fiiggveny, hogy XK 5 f ,amibo\
p{K) =

A 4.3.5. Lemmaegyik font.os val6s fuggvenytani kovetkezmenye az alabbi ,

Dini-t.etelnek nevezett allitlis:

/If) =

teljesiil.

Megjegyzesek
6

(' E 1') ,

inf{l(/) " E T} = 0 ,

z .

..

-dl'lI

ahol K: = supp to . Kovetkezeskcppen

UU

A T-re tett feltctel szerint egy alkaimasan vaiasztott t E T fuggvennyel

t 5 min{tz : x E Y} ,amiboi persze ley) < t: (y Esupplo) is kovetkezik . Mivel
supp t C supp to , ezert barmely y E X esetcn is igaz, hogy (0 5) ley) < t: , azaz

",",;,

26 T egyiik rei , hogy " 4.:1.1). Ltlllm Imll :~dol.~ c~y I.:. K(X) ~ R \>ozitiv , linearis funkc.iontU is. Ekkor (Id . 1\ fentl b\7,o nYltast.) a 4.3 .4. Lemllla
szer;nt

XKdp';

fdp = /If)

< +00

kovetkezik.
A fent i utolso eszrevctelbol kiindulva t.ehat lokalisan kompakt tereken azo k a
lIair~ ill. Borel-mertekek lesznek erdekesck a szamunkra, amelyek szerint minden
komp~kt Bairc-halmaz, ill. minden kompakt halmaz mertek~ veges. Egy (~, T)
lokalisan kompakt. to pologikus ter escten legyen AO( X) , III. A(X) az Ilyen
II : Bo(X) -+ [0,+00] Daire-, ill. Jl : B(X) _ (O , +oo} Borel mertekek ha1maza.
211

~)c~dau l rn!~dc li II = 1, 2,. .. melletL a n a "swkiisos" topologiak barmclYlkevel lokahsan kompakt es a Lebesgue-Borel-mertek (Id. 2.6.) a fentieklick cJeget Leva Borel-mertek. Ugyanakkor egy (X, 'P(X diszkret ter eseten
Bo(X) = B(X) = 'P(X) es vruamely K E 'P(X) halmaz ponLosan akkor kompl\kt , .ha veges . Tehat egy IJ : 'P(X) ..... 10, +ooJ mertek akkor es csak akkor
tartOZlk A(X)-hez, ha tetszoleges % E X mel lett IJ( {z}) < +00 .

Osszefoglalva a 4.3. pontban eddig mondottakat , a kovetkeza tetelt kapjuk :

4.3.4. Tetel
Legyen (X , T) egy lokalisan kompakt, a veglelenben megszamlalhato
topologikus ter . Ekkor
i) barmely II E AO(X) Baire-mertek eseten ..t"(X ) C Ll(p) es a

3 0 lI asonloun kapjuk I\Z ugyltllc8"k IliclI1.-Lcteinek ncvcr.eeU alabbi rel)rczcntadas tctc!t. VallUllcly (X, n ,p) ".. vegcs merLektkr C8 egy p E [I , +~)
" kitevo" melietL tekintsuk az lJ'(p) fiiggvenyteret a 11.11, normaval. Jeloljiik q-val a " konjugalt" kitevot, azaz lcgyen q E ( I , +ooJ .Cs
I/p+ I/q = I . Ekkor barmely I : V(p) ....... R folytonos., line,aris funkcIDnalhoz egyertelmuen megadhat6 egy olyan 9 E f(p) fuggveny, amellyel
/(f) = J /-gdll teljesiil tetszoieges V(p) 3 I-re . Specialisan megkapjuk az elemi funk cionalanalizisOOI j61 ismert, a t, (I::; p < +(0) terek
dualisara vonatkozo t; == if allitasl.
4 0 Ha az (X, T) lokalisan kompakt ter a vegtelenben megszaml.a~~a~ ,
akkor tetszoleges p E ~o(X) mertek regularis (ld . 4.2.4 . Defi~l clo) es
u-veges, tovabba barmely A E Bo(X), p(A) < +00 halmazhoz es t > 0
szamhoz van olyan G E Bo(X) n T es olyan kompakt K E Bo(X)
halmaz , hogy

K C AC G, "(G \K).
Ui. a jelzett p mertkk u-vegessege a 4.3.3. Lemmab6l kovetkezik , .a
Daniell- Stone-tetel (4.1.1. Tetel) iii) allitasa miatt pedig a p regularltMahoz csak annyit kell belatni , hogy tetszoleges A E Bo(X) eseten

lekepezes pozitiv, Iinearis funkcional;

ii) ha I: ..t"(X) ..... R egy pozitiv, Iinearis funkciollli.l , akkor egyertelmoen letezik olyan II E AO(X) Baire-mertek , amelyre

/(f) = / f d"

(f E ,c(X

igaz.

~~ar csak a ..t"(X) C LI(p) allitas igenyel nemi indokolast. Legyen ehhez
9 E X:(X) . A 4.3.1. Lemma szerint van olyan I E A:(X)+ fiiggveny , amelyre
1(%) = I. (% Esuppg) , kovetkezeskeppen az {/ ~ 1/2} E Bo(X) halmaz
kOI~'PHakt es . sUPP9 C {/ ~ 1/2} . Ez azt jelenti , hogy IgI S IIgll XI/>I/2) ,
uIIlIbol - tekmtve, hogy a 9 fliggvcny az O.qX) u-algebra ra nezve merh-eto _
9 E 1., I(p) adOdik .

Megjegyzesek
1" A 4.3.4 . Tetel ii) reszet Riesz..fele reprezentlicias tetelnek nevezik .
2 Legyen (X, T) egy kompakt topologikus T,-ter, I: C(X) ....... R pedig
egy, a UII"" ertelmeben folyton06, linearis funkcional. Ekkor egyertelmuen letezik olyan II : Bo(X) ..... R elojeles mertek, hogy minden
f E C(X) ""'on /(f) = J f d" .
212

(.)

"(A) = ,up{p(F), F E Bo(X), Fe A, F kompakt).

Ha Il(A) < +00 es t > 0 , akkor egy alkalmas G E Bo( X ) n T

halmazzal A C G , p(G \ A) < t igaz. A II u-vegesseget kihas~nalv~ a
"szokasos" technikaval kapjuk ugyanezt a Il(A) = +00 esetben IS. Ezerl
van olyan H E Bo(X) n T halmaz is, amellyel X \ A C H ~ v~la~nt
Il(H \ (X \
< t teljesiil. Az F := x \ He A halmaz nYllvan z:""t,
Bo(X)-beli es p(A \ F) < t . lnnen mar "majdnem" (.)-ot. kapJuk,
nevezetesen azt, hogy (.) egyelore az "F zart" feltetelezessel lgaz.

An

Mivel az (X, T) ter a vegtelenben megszamlalhato, ezert (ld. 4.3.3.

Lemma) kompakt L.. E Bo(X)
(0 E N) . hrumazoknak egy mono,?n
novekedo sorozataval X = u~::o Ln . Ha Vlszont F E Bo( X) egy zart
halmaz akkor K .. := FnL .. E Bo (X) minden 0 E N melleLt kompakt,
K .. e J1 +1 (0 E N) es l.fn"=o K .. = F . A 2.1.2 . Tetelt alkalmazva
tehat

azaz (.) adOdik. EbOOl a meggondolasb61 tovabba az is kovetkezik,

hogy p(A) < +00 eseten egy alkalm~ kompakt K E Bo(X) balmazzal
KeF es p(F\K)<t isfenn;ill.Igy KCAcG es

"(G\ K) $ "(G\ A) +"(A \F)+"(F\ K) < 3.

5~ Az elobbi me&iegyzCs feltelelei melleLt barmely p E [i, +(0) eseten a

X:(X) halmaz UI.Il,-normaban) mindeniitt suru az V(p) terben . Ha

213

ui . I E K:(X) , akko, III' E 'K: (X) C L' (") , igy K: (X) C V(,.) .
AlkalmazhatO tehat a 4.1.1 . Tetel bizonyitasa utan tett r mcKiegyzes.
(j "

KOllnyii pcldat konstrualni annak az igazol<isara, hogy az clobbickhcn

lenyeges a ter vegtelcnben vale megszamlaIhatOsaga. Ha ui . (X , P(X
cgy o lY301l diszk ret te r , ahol X nem megszam lalhat6an vegtclen ha lmaz

(A "'egf. megszamialhat6)

"(A)

={ :

oo

(A E P (X)) ,
(kiilonben)

(abll'l.t rah integral) :F+-m vll16 Ic~"znkILCg(ot (/O~ az .X -ell C~.tclrr.1\zctt , ncr~:
negatlv , alulr61 felig folytonOtl fiiggv enyc.k 061,ta!yara tcrJC8ztettuk kr (Id . az
h te!mczescL a 1\ . 1.1 . T ete! bi1,o n yi~Mnba n ) .
Legyen most / : X ..... (0 ,+001 egy tet.szolcges fiiggveny hi

i(f)

A 4.4 . pontban m:hany kiegeszito megjegyzest fUziink a lokilisan kompakt

tcrckr81 cddig mo ndottakhoz . Ennek soran a bizo nyitlisokat ;iltal<iban me1l8zziik ,
Icgfdj cbb ut ahisokat tesziin k erre vonatkozoa.n . A reszleteket illet5en az irodatmi
fcl l:!OfolflS ban szerc plo miivcket ajan ljuk 11.1. OlvasO figyclmebe. A sz6ban fo rgo pont
cclja aI'., hogy cligazitast nyujLson a Haar-merteket behatobban tanulmanyozni
klvan6k szarn ara.
A I.ovabbiakban - aneIkiil , bogy ezt m inden egyes alkalommal kiila n em literlcilk
( X ,T) mindig egy loka.lisan kompakt topologik us teret fogjclentcni , iii.
1.1Z cddigi (a 4. fejezetben bevezetett) jcloleseket fogjuk haszna.lni .
Lcgycll :F := K:(X) es IE.1";. Egy alkalmas monoton novekedo I n E .1"+
(n E N) sorozattal tchat 1 = SUPn In = lim.. In . Ha X E Xes /(x) < + 00,
a kko r m inden t: > 0 sZlim hoz letezik olyan n E N , nogy In(r) > I(x) - c.
Mi vclaz In fiiggve ny folyton06, czert egyuttal egy 3lyan U E T (nyilt) halmaz
ill lCtezi k, amcly tartalmazza z-et es In(Y) > /(z) - t: (y E U) . Az (In) scrozat
monoton nove tart I-nez , ezert I(y) > I(x) -c (y E U) . Ha pedig I (z ) = +00,
akko r ba.'l()nI6 go ndolatmenettel - tetsz61eges A E (0 , +00) eseten 11.1. cl6bbi ,
T-ct tartal nmzo U-rol fcltehcto, hogy I (y) > A (y E U) .
At t kaptuk leMt, hogy minden f E T';' ruggveny alulrol felig fo lytonos.
Ild;i.thato, hogy ezzel ki is merltettiik az .1"; osztalyt, azaz
.1".+-

= {f : X -- [0, +00] : I

214

i(f) ,; i(,) (f" E [0, +ooJ X, I ,; ,) ;

i( . J) = . i(f) (f E[O , +oo]X , .~O) ;
0) i(f + ,) ,; i(f) + it,) (f" E [O,+oo]X) .

a)
b)

Az is adOdik , hogy az I .1".+-ora val6 lesziikitese megegyezik a fentebb.i ,r ~

gal. Belathat6 tovabba, hogy lo ra is igaz - mint
ora - ~a Be~po ~e~I-~:':
(3.3.2. Tete!) analogonja , miszerint bar'!lely monoton n~ve~.edo I n. . x _( ,
1
(u E N) sorozatra 1(limn In} = limn I(fn} . Ebb61 mar kovetkezlk 11.1. I q-szub-

J:

l\dditivitasa is , azaz az
~

n=O

n=O

ilL '" ) ,; L it,") (," E [0, +oolx ,

n E N)

~gye lllotlcnsCg .

11 11. pO a 4 .1.1. T etel bizonyitasaban bevezetett kii lsO ':lerteket jeloli , ~kk.?r
minden A E P(X) halmazra nyilvan igaz , hogy p (A) = I( XA) . '"nen rogton
kovctkezik, hogy barmely A E P (X) eseten

( ,)

jJ (A)

= inf{pO (B)

: BET , A

B} .

( ~:rdemes mcgjegyezni , hogy az ut6bbi egyenl&eg a k~rabbi. ered~~n,yekbOl is kOvctkczik. Ugyanis (Id . a p" (A) definici6jat a 4.1.1 . T etel blzonYlt asaban)
" (A) = inf(" (G) , G E u(K:( X)) , A C G),

azaz a 4.3.2. Lemma alapjan

pO (A) = inf{pO (G) ; GET , G K<I - halmaz, A C G}?:
~ inf(" (G) , GET , A C G) .

alu lrol felig folytonos} .

Emlckeztetiink ana, hogy a fentiek szerint tehat a Daniell- Stone-tete! (4 .1 I.

'retel ) bizo nyitasaban az ott szerepI6 1 ; :F -- R pozitiv , linearis funkciona!

E T' , I '; ,) .

AI'. igy definialt, az elobb emlitett f fiiggvenyek [O , +oolX. hal~azan ertelmezett

i : [0, +oo]x _ [0 , +00] lekepezesr6l konnyiiszerrel beiathato, hogy monoton,
pozitiv homogen es szubadditiv , azaz

akkor - [even az X -bel l kompakt reszhalmazok eppen a veges reszhalmazai X-nek - minden kompakt K E P(X) eselen p(K) = 0 . Tehat
p nem rcguhiris.

4.4. Loka lisa n kompa kt t e re k II. A Ha a r-me rte k

,= inf{J"(,)"

Mivel p

ki.ils8 merLek, ezert p"(A)

yalohan igaz.)
215

p O(G)

(G E T , A C G) ,tchat (*)

Ismet. aak a 4.1.1. Tetel bizonyit.asaban latott.akhoz hasonl6an igazolhat6,

hogy tel.8zo[cges 8(X)-beJi halmaz Jl -merhet.5, ill. a Ii 8(X)-re val6 1eszuk itese
mertek . 'l'ehat a Daniell- Stone-tetelben (4 .1.l. Tetel) az :F := K(X) esetben
kapott p mertek Bo(X) helyett B(X)-en is ertelmezhet.O. Igaz t.ov;ibba, hogy
minden olyan A E P(X) Jl -merheto halmazra, amelyre p (A) < +00, egyuttal

Ezek utan a kovetkezO, nem lriviAlill ~c~e1~ Ic he~ bebizonyitani .

4.4 .1. Tetel (llaar Alfred)

Legyen (X, T) egy lokalisan kompakt topologikus csopo.rt. Ek~or lete::

zik olyan I : K(X)+ _ R funke iomil, amely rendelkez lk a kovetkezo
tulajdonsagokkal:

p(A) = .up(p(8) , P(X) 3 8 C A. 8 kompakt)

'l

IS Igaz. Mivel minden kompakt 8 E P(X) halma.zhoz van olyan f E K(X)+

fiiggveny (Id . 4.3.1. Lemma) , hogy XB:5 I ,ezert p(B):5 i(l) = 1(1) < +00.
Ez azt jelenti , hogy a Jl . B(X) -re val6 leszukitese A(X)-beli .
Jeloljuk O-val az X p"-merheto n!szhalmazainak a u-algebrajat tis legyen
Ii a p. leszukitese O-ra. Megmutathat6, hogy barmely f E L+(ji) fuggvenyre
J I dji = i(l) . Speciaiisan IE A:(X) eseten 1(1) = J I dp. . A 4.1.1. Tetellel
szemben viszont itt nines szo az I funkcionalt az elobbi ertelemben eloallit6 ji
mcrtck egyertelmiisegerol. Ha azonban a szoban forgo I : A:(X) -+ R pozitiv ,
linearis funkcional korlatos is - azaz valamely Q ~ 0 szammal minden I E X:(X)
fuggvenyre 11(1)1:5 Q'lI/l1oo - . akkor egyertelmuen letezik olyan Jl E A(X)
regularis Borel- mertek, amellyel

1(/) =

f dp

(/ E x.:(X))

te1jesul.
A tovabbiakban a Haar-merteket illet.Oen &dunk egy rovid, eligazito Osszefog[,,[ast. Legyen ehhez (X, T) egy topologikus ter tis tegyiik fel , hogy az X hal maz
oIlY
X x X 3 (x, y) ...... xy E X

a szokci.sos szorzat-topo16giat vezet.ve be)

ii)

X 3 x ...... Z-I EX lekepezes szinten folytonos (z- I-gyel az z E X

elem csoportbeli inverzet jelolve).

Az elobbi topologikus csoportot nevezzuk lokalisan kompaktnak , ha az

(X , T) ter lokalisan kompakt. Egy adott I : X -+ R fuggveny tis a E X
eseten legyen
az

,= /(0.) .

f.(.)

,=f(.o)

I fuggveny (a-val val6) bal oldali, ill . jobb oldali

216

1(/) > 0 ;

-0

A iv) alliti.s miatt az I funkcionalt hal invaridnsnak nevezzuk . Megmutat1181.6, hogy egyertelmuen Ietezik olyan

i,

/C(Xl _ R

hal invarians, linearis funkeional , amelyre az I E K(X)+ elemeken _ i(n ~ I(!)

Igal'.. (Tehat az i K(X)+- ra val6leszukitese megegyezik I -vel) Az I f~nk~lOnalt
IIzokas hal oldali (vagy hal invaridns) Haar-integrdlnak nevez lll. (A tovabblakban
I helyett is I-t fogunk irni.)
Tekintsuk most az I a ltai generalt Jl . kulsa merteket. P(X)-en (Id. 4.1.l.
T ete! bizonyitasa) . Ekkor

I' p(A) > 0 (0;t A E T) ;

20 Jl (A) < +00
(A E P(X) , A kompakt) ;
3' p (oA) = p(A)
(A E P(X) . a E X)
aA:= {ax EX: z E A} Ha ui . 0 #; A E T , x E A, akkor (Id.
I E K(X)+ fiiggvennyel I (z) = 1 es 1:5 XA
Kovetkezeskeppen a 4.4.1. Tetel i) allitasa szerint

lillOl

'1.3.1. Lemma) valamely

at

.f(')

f E /c(X)+

rnuvcletre nezve csoport. Azt mondju k, hogy az (X, T) ter erre a muveletre nezve
egy lopologikus csoporl, ha

i) ax elobbi csoportmuvelet egy fo lytonos lekepezCs (az X x X halmazon

O;t

") f .g E /C(Xl+
1(/ + g) = 1(/) + I(g) ;
''') 0" o. f E /c(X)+
1(0 - f) = 0 - /(/) ;
" l f E /c(X)+. a E X
I(.f) = 1(1) Tovabba ha valamely J : .t(X)+
R funkcionaIra is t.eljesulnek a
fenti i)"":' iv) a llitasok, &kkor van olyan A> 0 szam, amellyel J = A I.

(. E X)
eUoUja.

~(Al ~ I (XA) ~ 1(1) = 1(/)

>0_

Mivel 2_t korabban belattuk , ezert elegendo mar aak 3_mal foglalkozni . Legyenek ehhez I, 9 : X -+ [0, +001 adott fuggvenyek, ekkor barmely ,a E X ~,ellett
I :5 9 ..;::::::> .. 1 :5 ..g . Tehat (Jl. definici6jat figyelembe veve) tetszoleges
A E P(X), a E X eset.en

~ (A) = i(xA) = i(' - ' XA) = i(x ) = p (oA)_

217

jcloli a I-/. merhclo halma.zok (X bcli) q algcbrajal, ji pc-dig a I"

O ra vcLL Icsziik ileset, akkor nyilvan ji. is clcgcl lcsz az clobbi,
I,o . ra vonalkozO I" - 3" allitlisoknak . Ezert (a 3"beli invarianciara utalva) ji ot
bat Invand"n.s llaarmirUknek nevezziik. Az elobb ernUtctt 3" allitas "i ntegral"
valtozata az J"f dji = J f ji
(f E LI (M , a E X) egycn laseg.
li lt illIllCt

AI', cgyertclmuseget ilielDen a kOvctkczol mondhat-juk . Legyen 1-/ olyan rcgularis Borel rnertek 8(X)en, amelyre
a) minden kompakt A E P(X) halmazta peA) < +00 ;
b) ICtezik olyan A E T halmaz , amelyre I-/(A) > 0 ;
c) barmely A E 8(X) , a E X eseten l-/(aA) = I-/(A) .
Ekkor van olyan ). > 0 szam, arnellyel I-/(A) = ).. ji(A) (A E 8(X)) .
(Mindez ui . egyszeriien kovctkczik a 4.4 .1. Tetel iv) reszebOl, ha tekintjiik a
J (f )
Jf d" (f E K(X)+) f" ok,;ooait .)

,=

Az un . jobb invarians Haarmertek analog mOdon kaphato meg. Vilagos, hogy

arncnnyiben az X csoport kommutativ , akkor a kel fogalom egybeesik. (Ekkor
cflolds invarians lIaarmirUkr61(vagy roviden Haar-merUkro]) bcszelii nk . Analog
ertclcmbcn hasznaijuk a Haar--integrdl elnevezest.)
Mcgrnutathat6, hogy a Haar mcrlek a tLikrozessel szcmben is invarians , azaz
A E 8 (X) eseten I-/(A -I ) = I-/(A) . (A - 1 := {z -I EX : z E A} .) Legyen
ui. 11(8) := 1-/(8- 1 ) (8 E 8(X , ak kor konnyen bcliithat6 mOdon 1I is llaarmcrtck 8(X)-en, igy a fcnti cgyertelmiisegi tulajdonsag alapjan egy alkalmas
). > 0 szammal
).' 1-/ . lI a az A E B(X ) halmaz olyan, hogy 0 < I-/ (A) < +00
Cs A - I
A , aHor rogton adOdik a ).
I , azaz a
1-/ cgycnlc5seg.
(lIycn A halmaz ICtezik, ui. a szoban forgo ter lokalisan kompakt leven van olyan
o#- 8 E T halmaz, amclynck a lezanisa - B - kompakt. Kovetkezeskeppen a 1-/
tulajdonsagai miatt 0 < 1-/(8) $; I1(B) < +00 . Az A := B u B halmaz tchat
uyilvan megfelel6.)

,, =

,, =

Megjegyzesek

#- X veges halmaz, T := P(X) Cs valamcly A E P(X) eset en

jcloljiik IAIval az A szamossagat. TegyLik fe l, hogy adott X-bcn egy
csoportmuvelet , ekkor (X , T) nyilvan topologikus csoport Cs

IiU3f-lllcrtck . A II1cgfcld o IlIuu-III !.('srtl.l pediS II kovctkezo:

ldl' =

l~l ' L: 1(')

(J ' X - R) .

.eX

terct a ~~r
tobbszor emlitett "szokasos" (pI. cuklideszi) topologiaval Cs ~ ~ddltlV
csoportstrukturaval. Ekkor az R n fel ctti Borcl- Lcbesguc-mcrtek egy
cltolas invarians Haar-mert.ek (ld . 2.6.).
3" Jcloljon X egy nem veges halmaz!. , Icgyen T: = 'P(X) : Ekkor K(X)+
pontosan azokb61 az f : X ..... [0, +(0) fiiggven!ekbOl <I-i~ , am~iye~ e
veges A E 'P(X) halmazon kiviil nullaval e~~nlok . (Egy rcszt UL nY llvan
minden f : X __ R fiiggveny folyt-o nos, masreszt cgy A E 'P(X) halmaz
akkor es csak akkor kompakt, ha .... eges.) Tegyiik fel , hogy (X, T) valamilyen csoportmu vclettcl egy (multiplikativ) Lopologikus (.SOport , legyen
az illetc5 mu velet egysegeleme e. Ra

2" Tckintsiik most va-lamely n = 1, 2,... mellett az

(x = ,)
6(x)

= {:

(xEX \ {, })

akkor tctsz81cges f E K(X)+ vaiarnilyen, vegcs Y C ~. hal~azzal es

al kalmas Ow (y E Y) egyiitthat6kkal egycrtelmuen eloalhthato az
N

I =

L: a, (, -, 6)

,e Y

alakban . il a tehat
J
K(X) __ R
cgy H aar- integral ~ akkor
J(I) = (2:
J(6) . i gy pI. J (6) = 1 eseten a megfelelo Haarmcrtek a klv~ike;o: I-/(A) = IAI (ha A veges) , ill. I-/(A) = +00 (ha
A nem W!gcs, A E P(X .
4" Az X := {A E R 2x2 : de~A #- O} halmaz a ma~rixsz~rz~ra ne; :
nyilvan egy (ncm kommutatlv) csoport. l:I a X ben a szok,asos ,(az.
all-al indukalt) topologial vezetjiik be , akkor konnyen bclathato modon
ismet egy (X , T) lokalisan kompakt topologikus csoportot kapunk . Egy
A E X matrix mellct!. tekintsiik a.

).

1 " Legyen 0

p(A)

IAI
,= TXi

(A E P (X))

lekepczeseket . (A "." szimbOlum a szokasos matrixszorzast jelen!.L)

Ezek nyilvan differencialh at6 lekepezesek es
d Ct~A = de t 6~ = (detA)2.

218

219

V~C:88iik

be az
S(A)

,= Id,t'~I ,

D(A )

,= Id'''~1

(A E X)

jcloli:scket es legyen /(/):= fa. l IS (/ E .t(X )) . (Az itt 8zerepiCi

integral az I/S kompakt tart6ju fo lyton08 fi.iggveny 4-szeres Riemannintegralja Rot-en.) Az elemi analizisbOl j61 ismert integraltranszformaci6
segit.segevel a kovetkezot mondhatjuk : barmeJy I E A:(X ) es A E X
eseten

azaz 1 eleget tesz a Haar-tetel (4.4. 1. Tetel) iv) allitasanak . Mivel

ugyanezen tetel i) __ iii) kitetclei trivialisan teljesi.ilnek l -re, ezert 1
egy bal invarians Baar-integral. Hasonl6an lathatO be, hogy egyuttal jobb
invarians is.
S" Az elobbi me&iegyzes utols6 mondata nem aitalanos ervenyu . Vegyi.i k
ugyanis a 4 0 me&iegyzesben szereplCi matrixok k8zU! csupan az

60 Vegyiik az l 0_bcli kovetkez6 . pee i'!!!! 1~ldn.t. Valamely 0 < li E N

melle!t Icgyen Z.. := {k E N : 0 5 k < II}, T I.ovabbra ,ill leg ycn a
P(X) diszkret topol6gia es vczessi.ik be Zn-ben (ko mmut at l v~ cs:opo r~
muveletkent a modulo n vett Oeszeadast. (Z" 31 un . n-ed rendu ~ISZkr~t
ciklikuscsoport .) Ha JJ"({.I:}) := l/n (.I: E Z" ), akko~ I!." e~ertelm u
en terjeszthetii ki P(Z")-re (a kiterjesztest is !In-nel Jelolve) ugy , hogy
0
JJn mertek legyen. Ez nyilv3.n egy normalizalt Haar-mertek (Id. 1 ), azaz
JJn(Z") = 1 .
Legyen most m = (m") (2 :S m" E N , n E N) egy a~ott sorozat
es tekintsuk a Z m~ (n E N) diszkret ciklikus csoportok un . komplett
direktszorzatat. Ez azt jelenti lehat, hogy ha
~

G m := nZm~ '
.1: =0

akkor a Gm-beli Tm topol6gia a P(ZmJ (n E N) t~poI6~.iak alt~1

generalt 8zorzat-l.opoI6gia, a Gm-beli csoportmuvelet pedlg a kovetkezo:

%*y := (%"+y"(modm"),n E N)
(0 " E R , y E R )
alakuakat es legyen most X ezeknek a halmaza. Az

(% = (%"),y= (Yn) E G m) .

Nem nehez belatni hogy a renti ertelemben (G mTm) egy kompakt

topologikull Abel-a:oport , a I'm.
(n E N) n:-e~tekek alta! ~eghata
rozott I' 8zorzatmertek (Id . 2.7.) pedig normahzalt Haar-mertek (azaz
JJ(Gm):::: 1). Az OlvasOra bizzuk annak meggondolasat , hogy Tm az
10(%) := G m, 1"(:.:} := {y E G m : Y<I = :':o , .. , Y" -1 = :':n-d

megfelcltetes reven tekintsi.ik X -et mint R2 topologiku8 alteret

(a szok<isos R'-beli topol6giara nezve). Az X-ben a matrixszorzast
vezetve be, ismet egy lokalisan kompakt topologiku8 csoportot kapunk .
Ha 31 elBzo megjegyzesbeli anal6gjel81eseket hs.szoaljuk , akkor

(A= [~

S(A) = 0', D(A) = 101

n,

(0 < n E N I % = (%") E G m) ha.lmazok, mint kornyezet-rendszer altai

indukalt topol6gia, tovabbi 1'(1"(:.:)) = n~:~ m.l: .
Ha a fenti peldaban mn := 2 (n E N) , akkor 31 igy kapott sor~z at
altai meghatarozott (G 2 , T]) csoportot diadihl.$ csoportnak nevezzuk.

o, b E R , o jOO) .

4_hez hasonl6an hithat6 be , hogy

I,(J) ,=

Ja,f/D (=

i:~

t:

!("y)/I ld.dy)

(/ E A:(X a A: (X )-en ertelmezett bal , ill . jobb invarians Haar-integral.

Ez a ptlda tehat azt is iIIusztra.J.ja, hogy a ket integral nem feltetlenU!
esik egybe.

220

221

5. Fourier-transzformaci6
III
Ebben a fejezetbcn a ha rmo nikus aoaHzis alapfogalmait targyaijuk , kulo nOs
tckintctLd a trigonomctrikus Fourier- transzrormaci6ra . Az 5.3. ponthan a 4.4.-hez
hasoll16 szellcmben rovid kitekintest nyujtunk az a hsztrakt harmonikus anaHzis
iranya.ba is. A tema irant mclyebb vonz6dast etzo OlvasOnak az irodalomjegyzekhell fcloololt megfelelo mi.ivek tanulmanyozasat ajanlj uk .

A dcfinici6b61 nyi lvnnva.16 (am lil t I\zt OH IlIAr burkolta n rcltetclcztiik) , hogy
E M(X) , hiszen (Id . 2.7.)

+/1 2

IJ I *P2(X ) = p(p- I{X]) = IJ(X)( X) = PI(X)'P2(X)

I'ovabba a nyilvanval6
kommutativ, azaz

P I P2 = P2 PI

PI - P2 = P2 -PI

<

+00 .

egyenlOsCg miaLt a

* milvelet

(#AI, P2 E M (X)) .

lIasonl6an lathat6 be, hogy _ asszociativ, ill . a mcrtekek Oszeadasara nezve

dlsztributiv , valamint 0 E [0 , +00) , Pt.P2 E M (X) mellett

5.1. Konvoluci6

PI _ (Q'P2) = (O' P I) - 1'2 = O' (P I -P2) .

Bevezeteskeppen itt ismerkedunk meg az anaHzis egyik legfontosabb fogalm.ival, a konvoluci6val. Amint azt latoi fogjuk , teljes joggal szerepelhetne ez a po nt
a rncrtek- es integra lelmelet kereten bellil is. Tekintve azonban , hogy szamunkra
az 5. fejezetben valik 8ziiksegesse, ezert targyaljuk itt, a.z 5.1. pontban.

.. . " I
e em Xb-"
.. ...
..... tekintsiik az " a_ban konLegyen pI. a E X egy Togzlte
('('nLralt" Po Dirac-mcrtcket:
(a E A)

Legyen (X, T) egy lokalisan kompakt topologikus Abel-csoport ,

M (X)

0= { .

E >(X) 0 .(X)

< +oo},

IJ E M(X) es minden ilyen korlat.os Bo re l - mcr~ eseten jeloljiik lip II-vel az X

Il-mcrtekct , azaz legyen IIpII := p(X). Vezessiik be a kovetkezo P : X )( X --+ X
lekcpezest:

p(x ,.)))o=x

Po-P=1'.. [}J]

Tetsz51eges P\ , P2 E M (X) mcrtekek esetcn az X )( X-beli Borcl-halmazok

O'-algebrajan legyen p := PI P2 a PI,p] mert.ekck szorzaLa
(Id . 2.7.). Mivel a P lekepelCS a rellti ertclembcn mcrheto, ezert vehetjiik a P
mertck P altai Jetesitett P[p] kcpet (Id . 2.6.), azaz legyen

B(X )( X)

0=

. (P-'[ BI)

(a ~ A)

Ekkor Po -Pb = po.~ (a,b E X) Cs tetsz51eges P E M( X) eseten p o - Jl(~) =

I,(a-I . A) (A E SeX~. (a- I jelenti az a inverzct a mil veletre vonatkozoan.)
lilt lehat T: X --+ X az a lekepezes, amelyre T(Z) := a . % (z EX), akkor

{x,.EX).

a.hol " . " az X-beli "szorzast" (mint multiplikativ csoportmilveletet) jeloli . Ha

X )( X-en a Taltal genera lt szorzaL-topol6giat tekintj ii k, akkor a P lekepezcs
nyilvan folytonos , egyuttal tehat (S(X )( X) , B{X-me rheto fiiggvcny (Id . 2.6.1.
Lemma) .

PI!<](B)

(A E 8(X)) .

.,(A ) = { :

(B E 8(X)) .

Innen nyilvanval6, hogy ha e jatssza az (X, . ) c.soport egysegeiemenek a szerepet,

akkor Te(Z) =:r (z EX) miatt

" =
;u'!.Z

(. E M (X)) ,

Jl. egysegelem M (X)- ben a _ konvoluci6-"lizorzasra" nezve .

A rentiek nyilvan elmondhat6k M(X ) helyett a p: S(~) --+ ~ korlatos

vuiaci6ju elojeles Borel-mertekck VeX) halmazaban is. (Emlekeztetunk a most
";nlitett rogaimakra, miszerint p. E VeX) egy olyan elojeles mertek B(X)-en
(ld . 2.8.), a mely re

11.11 o= ,up{~ 1.(Ali oA O'x) < +00,

AEA

5.1.1. Definici6
A PI * P2 := P[P] : SeX )
konvoluci6;anak nevezziik .

--+

[0,+00) merlkket a

222

PI , P2 mertekek

:thol .:1'x -szel az i5sszcs olyan veges, paron kent diszjunkt , 8 (X)-beli halmazokb?1
rille A halmazrendszerek halmazat jeloitiik, amelyekre X = UA e,A . Tehat
(Id . 2.8.3. T' ,d) I!<)(X) = .+(X) + . -(X) < +00 .) Vil oo, hogy V(X) az

223

Osszeadasra nezve Iinearis tel R Celett, tovabba 1).11 no rma ezen a teren
meggondolasat az OlvasOra bizzuk) (V(X), 11.11) Banach~ter. Mivel a

es (ennek

e:tert

=
cgyenlatlenseg is eleg egyszeruen ad6dik, ezert elmondhatjuk, hogy a Centi muvelctekkel es normaval VeX) egy egysegelemes Banach-algebra.

loPd("")=

1(I

1(I

=
f( . . y)d*d"(y) =

ahol g(y) :=
irhatj uk :

I(y

I I(y -

( Mivel az

Specialisan , ha az elOzo megjegyzesben valamely

I := XA , akkor

1(1(10L.hA

~ x)d"(x

x) dll(x)

=:

. XA(y) d"(y) =

A E SeX)

g(y)

:=

g. XA d" = ",(A) ,

p.J.~

Xl 3 (t , x) ...... f(t - x)
iekepezes merheta, ezert az imenti
x)dll(x) (y E X) definicio korrekt , g?: 0 es

I I(y -

gd"

mellett
1\ 1,az

d") d"(x) =

I*"(Y) (y EX) . Formalisan tehat a kovetkezot

p.J .11

"I

1(I

I(x, y)d"(yd*) .

(Az
I(x y)dp(x)" szimb6lum rogzitett y E X eseten az
X 3 x ...... I(x y) fiiggveny integraljat jelenti a p mertek szerint.
A " ... dll(Y) ..." szimb61um jelentese hasonI6.)

T. d" =

= l(l oT-.hAd".

T_.hAd(T<[p])

"I ov(A) =

1" Legyenek p,1I E M(X) es IE L+(p) (= L+(II)) . Ekkor (ld. a 3.4.1.

Tetel utan tett 3" megjegyzest , ill. a Fubini-tetelt (3.8.2. Tetel))

fd("ov) =

1(10

T-.hA)

( Az ut6bbi egyenlOsegben Celhasznaltuk a

p.
mertek eltolasinvarianciaj<it
(Id. 2.6.).) A Centi egyenl6segeket rolytatva a Fubini-tetel (3.8.2. Tetel) a lapjan
azt kapjuk, hogy

Megjegyzesek

1((10

"I(A - x) =

="1 ov(X) =""1"""" < +00,

9 E L+(p) () L(p) .)

Legyen most a Centi I mellett adott egy h E L+(1') n L(p) fiiggveny is es

Irj unk 1.1 helyebe Ph-t. Ekkor az elobbiekh ez hasonlo mOdon kapjuk, hogy

Gyakran ez ut6bbit tekintik a p. II konvoluci6 definiciojanak .

Vilagos, hogy a Centiek analog modon elmondhatOk kettonel tCibb mertek
eseten is. (Vonatkozik ez a megjegyzes a kesobbiekre is.)

I'JPh(A)=

111101 I. hex) := II(x - y). h(y)dp.(y) (x E X) . Tehat most azt irhatjuk, hogy
P.,.II/o

lI a valamilyen n = 1,2, ... eseten X := R n es T (mondjuk) az Rn_beli

eukl idcsl, j norma altai indukalt topol6gia, akkor tekintsiik S(X)-en a p BorelLebcsgue-merteket (Id. 2.6.). Legyen ! E L+(p)nL(p) , ekkor az I sulyfiiggveny
altai generalt IJ.J merlek (ld. 3.6.1. Tetel) IIpJII = IIflh < +00 miatt nyilvan
M (X) -beli es barmely II E M(X) mellett

"I' "(A) =
Mivcl pJ(A - x) =

"AA - x) d"(x)

I I XA-" dp

I XA -" =

(XA

(x E X)
0

(MC!~jegyezzii k ,

hogyegyreszt

!. h

JJ,.h .

trivialisan merheto, nemnegativ fiiggveny ,

IUrU!rcszt

""1' ",II ="",".""," =""1'" =

I' hd" <

+00

fhEL(").)
'i'e tszoleges I, hE Ll(p) fiiggvenyek eseten az 1= 1+ - 1-, h = h+ - hr,' lbontasokbol a rentiek figyelembeveteIevei azt kapjuk , hogy az

es

r,,) = ((f 0

221

(A E B(X)) .

(AEB(X)) ,

XA!hdp.= il.hdp

,,-,,).

XA)

0 T" ,

ll'kepezes p-m .m . x E X mellctt crtcl mezve van cs

225

!. II

E L l( ,~)

5.1.2. Definicio
A ( t )-ban crtelmezctt I. h fiiggvenyt az
konvofbCII)Jlinak

I,h E Ll(p) fiiggvcnyek

nevezziik .

A p rncrtek korabban mar idezelt eltolasinvarianciaja es a Fubini-tetel (3.8.2.

'l'etcl) alapjan

III' hlh
( II:L
All. )

I, h ~

IIlIldlhlh .

P(Z)-n) . A 8zok4Hotl OMzcn(! fUt rll tle~ ve ( X ,T) nyilvall egy k O I~ltnllt3tlv topologikUlI OIOllort & 1\ m()(l ~ definilih I' mcrwk lI aar-mcrtek ezen
a ~port.on . Vihig08, hogy ..I(lj) pontosan azokb6l. a7. f : Z -; R
fiiggvcnyekbOl all , amc1yekre E .. ez I/(n)1 < +00 , III . I, hE.. (p)
eseten
I' h(n) =
k) h(k) (n E Z) .

I: /(" -

"z

Ha lehat adottak az a = (a,,), 6 = (6,,) : N -- R szamsorozat.ok

valamely c = (e,,) : N -- R eseten
(n E N)

0 , akkor a fenLi becalCtibcn a konibban mondottak szerint egyenl&eg

Az cddigieket Osszefoglalva Lehat el mondhatjuk , hogy Ll(p) (a szok<isos

fiiggvcn"ymuveletek kel es a 11.111 normaval) a konvoluci6ra DI!zve egy kommuLativ Banach-algebra.

es

akkor

la."

(Z 3

< 0)

Ie , ahol
"

c,,:= LaJ: . bn-J:

(nEN).

J:=D

Megjegyzesek
1 " Az el6"bbiek sz6r61-sz6ra elmondhat6k akkor is, ha R"

helyelt cgy ,
a vcgtelenben megszamlalhato (X, T) topologikus c.soportot es egy p
lIaar-mcrteket tekintiink B(X) -en (ld. 4.4.). Ebben az esetben is ertelmezhetjiik tehat egy tetszoleges IE L+(p)nL(p) fuggveny es valamely
/./ : B(X) __ (0 , +00) korbitos Borel-mertck

ill. az I , h E Ll(p) fiiggvenyek

A c sotozat tehat nem mas, mint az a Cs a b fentebb em litett szokasos

konvoluci6ja.
Legyen

(n = 0)

'(n) = { :
(Z 3 n " 0)
ekkor e E LI (p) Cs tetszoleges I E LI (1') esewn I. e = I . Tehat e a
most vizsgalt Ll(p) Banach-algebra egysegeleme.
4 0 Megmutathat6, hogy amennyibell (X, T) nem diszkret tcr, akkor az
Ll(p) konvoluci6-algebranak nines egysegeleme.
50 Az 111 gill ::; 1I/1IlIglli (f, g E Ll(p becsles messzemen&en altalanosithat.6. Nevezetesen, ha
1 ;5

p, q, r ;5 +00 ,

II p + l/r ~ I , l/q = IIp

+ l/r -

I ,

akkor I EU'(IJ) , gELr(p) eseten l.gEL'(p),tovabba

konvolu ci6jat. Igaz marad a PJ././ = J.lJ." egyenlOscg, ill. az Ill. hU I ;5
;5 11/111lIhlh egyenl8tJenseg is.
2" Az el8bbi me&iegyzCs fcltctelei mellett a konvoluci6 asszociativitasa es az Osszeadasra val6 disztributivitasa is egyszeruen belathat6.
A Haar-mertek tiikrozesinvarianciajat (ld. 4.4) fclh asznalva a (.) kommutativitasa is ad6dik , Lehat Ll(p) ebben az nabsztrakt n esetben is egy
kommutativ Banach-algebra.
3 0 Specialis esetkcnt visszakapjuk az elemi anal izisben a sorozatok tanul-

manyozasakor megismett konvoluci6-fogalmat. is (ld. pcldaul a vegtelen sotok Cauchy-szorzata). Legyen ui. X := Z , T := P(X) es
p({n}) := 1 (n E Z) (azaz p nem mas, mint. a szamossag mertek

226

III' gil.

11111, IIgli .

(Ez az un . Young-fele egyenI8tlenseg.) Specialisan , ha r = 1 , akkor

q = p , azaz IE 1J'(p),g E Ll(p) mellet.t. I. 9 E U'(p) es

III gil,

1I11I,lIgll, .

Ez ut6bbi bccsies kozvetleniil is megkaphat.6 az alabbi, integralokta vonalkoz6 Minkowski-fele egyenl8tlensegbOl:

(J J
I

F(z , y) d.(z)I' d.(y)l ,"

ahol p E (l , +oo), FE Ll(p p) .

227

J(J

IF(z, y)I' d.(y)O'" d.(z) ,

5.2. Fourier-transzformaci6

5 .2 .1. Defonlci6
Legyen IJ E M (R n) egy tet8z81egCfl korll\.l011 Borcl-mcrtek . Ekkor a

Az eddigi vizsgalatainkban mindig vales ertekli (vagy R -ba kepezo) fiiggycnyekkel volt dolgunk . Nem akaz kiilon6sebb nehezseget azonban a merhete>seg,
intcgra lhat6sag 8tb . (ogalmakat komplex ertekii ftiggvenyekre is ertelmezni. Legyen
chhez ui . adeU egy (X , n, 11) mertekter es valamely / : X ...... C fuggvenyt bont/llink fel a 8zok<isos kanonikus alakban: f = II + j . h I &hoi b az f fiiggveny
val6e, h pedig a kepzetes feazet jeloli. (Az i szimbOlum a megszokott imaginI\ri us egysegct jeloli C-ben.) Azt mondjuk , hogy az f ftiggveny merAetO I ha
It , h mcrhetO fiiggvenyek . Az f in/egrdlha16sagdt analog modon ertelmezziik,
Icgyen et ut6hbi esetben

p(Z):=

A tova.bbiakban legyen valamely n = 1, 2, ... mellelt X := R" , 0 az n "

beli Borel halmazok l1-aJgebraja. Amint azt mar korabban is emlitettlik, az R"
ler It "szokasos" muveietekre es topol6giara nezve egy lokilisan kompakt , a vegtclcnbcn megszimlalhatO topologikus AbeJ.caoport , amelyen az O-n ertelmezett
llorel- Lebcsgue-mertek (Id . 2.6.) egy Haar-mertek .
Vczessuk be a kovetkezo jeloleseket: jelentse <, > az R"-ben jot ismert
skahi.ria szorzast, azaz Z = (ZI ,"" %") ' V = (VI, ... , II") E R" eseten legyen
< %,1/ >;= E~= I Z" ' y" . Nem fog felreertest okozni , ha az Rn_beJi z elemek
cuklideszi normajara is az 11%112 := .../< Z, :t > szimbOlumot hasznaljuk . Legyen
tovabba egy Q E R n elem melletl e. : R" __ C a kovetkezo fUggv eny;

e", dlJ

(% E Rn)

hozzarendclessei definialt ii: R n -- C fiiggvenyt a p mertek Fouriertranuform616anak nevezziik.

Legyen pI. I" a ko rabball mar tobbszo r e~litet~, val~n:.ely Q . E. R : pon~ban
koncenlrilt Dirac-mertck , a kkor (Id . a 3.3 .2 . Tetel blzonYltasa utanl 2 me&legyICIIL) barmely % E R" eseten

ii(z)
Ennck rncgfelel8en ertelmezzii k a komplex ertekli X _ C fiiggvenyck ko reben
az lJ'(p ) (lSp:5+oo) fiiggvenyooztaJyokat, vagypI. a.z '.g (f,gELI(p
kOl1voluciot.

J"

dp

= _.(0) = _. (z) ,

I\zaz Jj. = e.
Nyiivan tetszoleges

p. E M (Rn)

es

E R"

mellett igaz , hogy

1;;(%)1 S IIIJIl (= Jj.(O . Mutassuk meg, h0S! a Jj. lekepezes egyenletesen rolytonos
l:fl \Igymond " pozitiv definit", nevezelesen Igaz az

5.2.1. Lemma
Barmeiy IJ E M(Rn) eselcn
i) ail : R n __ C lekepezes egyenletesen folytonos ;
ii) tetszoleges 1 S mEN index es al , ... , a", E R" vektorok mcllett
_

A := (p(aj - al i, . =1 E

Cm . m

matrix pozitiv szemidcfinit.

Nyilvinval6, hogy tetsz51eges

E R n eseun

" E C.(R" ),
alllibOl barmcly p E M(Rn )

es

1'.1 = 1 ,

a E R" mcllett

is ko vctkezik . Vilag08, bogy minden a, b E R " vektorparra e.(b) = et(a) .

A renli cl5keszito megjegyzesek utan az alabbi dcfin ici6t vezetjiik be:

228

Bizonyltas
Legyen KN := {V E R n : l1ylh :5 N) (N E N) ,ekkor a (KN) halm~
8Orozat monoton nove tart Rn.heoz, azaz R" \ KN+I e Rn \ KN (N E N) es
n(O;l _ (Rn \ KN ) = Mivel p korlat05 mer1ck , ezert alkalmazhato a 2.1 .2. Tet.el,
1Il~;:rint limN p(Rn \ KN) = 0 . Elmondhatjuk tchal, hogy teLszoieges > 0
bzamhoz lctezik olyan N E N index, amellyel IJ(R" \ KN) < t . Ha a , bERn
l~ V E KN , akko r a Cauchy- Bunyakovszkij-egyenlotlenseg alapjan

e.

1< 0

b,y > I ~

lIa- blldyll,
229

Nlla - bll,

5.2.2. Lemma

Mivel (az el8bbi jcloiesckct mcgtartva)

le.(y) - e.(y)1 =
~

11 -

1< _-

Tegyuk rol, hogy ado\tak 1\ I', "E M(Rn ) mcrl.C.Kck Ca aT :

fo lylonos, linearis OI)Cral.or. Ekkor

6
e;<-6,,> 1= 21 sin < a -2 ,11 > I :5
b, y

i)

> I ~ NII_ - bll, ,

ii)

c:zert 6 > 0 Cs Ua - bill < 6 eseien

m(n) - p(b)1

:s j Ie" - c&l dp = J. Ie. - c.1 dp +

KN

N 6 P(KN)

+ 2 p(R" \

J.

R ~\ KN

Ie.. -

e. ldp:5

K N ) ~ N 6 P(KN) + 2,.

jJ. "

un -- R n

= Ji. iI ;

TiP] = jJ

T O.
n

(T' jeloii a T operator adjungaltjat . Emlekeztetunk arra, hogy T O: R" ---> R

is cgy foiylonos, linearis operator, amelyre < T O%, y >=< %, Ty > (%, y ERn)
l(Ijesiil.)

[linen az i) a liitiis mar trivialis.

iiH1CZ azt kell megmutatnunk , hogy minden z = (Z], "', zm) E em vektorra
m

( .)

iJ(aj - G.t) ,zr zl: ~ O.

BizonYltas
A konvoluci6 erlelmezese alapjan (Id. 5. 1.1 . Definicio) tet.sroleges
pont ban

;,1:=1

p,v(z)

=j

'.d( P"")

E R"

= j ( j ,.(y+,) dP(y)) dV(') =

(A (.) feliilhuzas most a komplex konjugal1ist jeloli.) Vegylik Cszre ehhez, hogy
(.) hal o ldala igy is irhato:

= j ( j , . (y) dp(y)) . , .(,)dv(,) = ( j '. dpj-( j '. dV) = "(z) " (z) ,
1I111it
ami lIyiivan a ii) allitlis igazol.isat jelent i.

a2

i) allilas szerint iguoln i kellett.

A ii) bizonyitasahoz el6szor is jegyezzi.ik meg, ho!)' T folytonos leven , egyl'lltal merhet5 is (Id . 2.6.), igy a jJ mertek Taltal letesitett T[p.] kepe is
M( R")-beli . Ezert barmilyen % E R " ponlot is veve, a kovetkezot mondhatjuk :

Megjegyzesek
10 Az 5.2.1. Lemma ii) rCszere hivatkozva roviden azt mondjuk , hogy J.'
cgy pozitiv defini! fiiggvlny.
2 Megmutathato, hogy barmcly ,.,,: R n __ C pozitiv derillit, foly tonos
fiiggvcnyhez van o lyan JJ E M (Rn) mertck , am elyre V' =;; (Bochnertetel, Id. 5.4.).
3" Az 5.2.1. Lemma es az elotte mondottak szerint tehat Ji E LOO({l) es
IlJilJoo IIpll (p E M (R" ), jj-mal az Rn _bcli Borel- Lebesgue-merteket
jcJol\e).

:s

(Az clobbi egyenl6segckben felha.~zn1iltuk egyreszt a T[p.] kepmertek szerinti

IlIlcgra lasra vonatkozo fo rmulal (Id. a 3.4 .1. T etcJ bizonyitlisa utan tett 3 megJq~yzes t), ill. az

cr(Ty) = ei .<r,Tr> = ei.<Tor,y> = CPr (Y)

(y E R ")

al.onossagot.)
Az 5.2. 1. Definici6h61 rogton adOdi k, hogy a -: M(R" ) __ CR megfeleltetes
1ldditiv Cs pozitiv homogen, azaz barmely p , v E M (R" ) es R 3 0 ?: 0 eseten

p+ v = Ji + ii,

n:: oJi.

A kovctkczo lemmaban megmutatjuk , hogy a ~ lekepczes egy fajta multiplikativitasi tulajdonsaggal is rendelkez ik , ill . R n --+ R " tipusu korlatos line.iris
OJlCratoro kkal bizonyos ertelemben felcserelhet5.

230

Megjegyzesek
I " Ha az el6bbi lemma ii) allitasal a T%:= - % (% E R" ) (" tukrozes"-)
operatorra alkalmazzuk , akkor a triviaiis TO = T egyen18seg mialt a
konnyen ellellorizhcto

231

onnulll.t kapjuk . Ha tehat M(R") jdoli a.z M (R")-bdi mert.ekek

Fo uricHranszformaltjainak a halmazat , akkor M (R") zart a komplex
konjugalasra nezve.
2 0 Egyszeruen ellenorizheto a Fourier-transzformaci6 "viselkedese" az eltola.ssal szembcn. Legyen ui. a E R" , P E M(R n) es jeloljiik tovabbra is
T .. -val a T.. (:r):= a + % (:r ERn) transzformad6t (eltolast) . Ekkor
egy % E nn pontban (ismet alkalmazva a kepmertek szerinti integralasra az elobb idezett formulat , ill. nyi lva.nval6 algebrai a.talakitasokat) azt
kapjuk , hogy

r.IPI(z)=

J
J

" d(r.IPJ) =
= er(a) '

"or.dp=

,,(y+o)dp (y ) =

P0"(z , y) = p(z) -"( y)

((z,y) E R" x R') _

(Az elobbi egyenl6seg bal oldalan az R" , ill. a.z R' fe letti Borel-mertekekbOl kepzett szorzatmertek Fourier-transzformal tja all , amely tehat
az R " )( R' teren van ertelmezve. ROviden azt mondj uk , hogy a szorzatmertek Fourier-transzformaltja a (tenyez&-) mertekek Fourier-t ranszormaltj ainak a szorzata. )
Valoban, a szorzatmertek ertelmezese es a Fubini-tetel (3 .8.2. Tetel) alapj an
pII(:r, y) = J e(r ,l/) d(P @ II) = J ei'r,I/),(u,I}> d(p @II)(U ,t)=

= J ei' r ,u>+<"I d(pII)(U, t) = J ( J i <r ,u>. ei.<"I> dp(u))dJl(t)

Je~ ' (J

e,.dp) dJl = p(:r) v(y) .

Ua most (es a tovabbiakban is) p az R "-beli Lebesgue- merteket jeloli es

villamely 1 E L + (p) n LI (p) mellett 11:= p. I (azaz JI az 1 sulyfiiggveny altai
generalt mertek (ld . 3.6. 1. Tetel , akkor II E M(R") , ill . a 3.6.2. Tetel miatt

(tt)

A most mondottakat figyelembe veve ( ) aprop6jan vczessiik be a kovetkezo

ddi nici6t:

5.2.2. Defin k i6
Egy fELl (II) riiggvenyeseten az

er dp = e"(%) ' IJ(%) .

Ez azt jeienti, bogy T~l = eo Ii . ( Emlekeztetii nk ana (Id . az 5.2.l.

Ocfinkio utani peldat) , hogy e.. nem mas, mint az a-ban koncentralt
P .. Oirac- mertek Fourier-transzformaltja, ezert T~l = jj;'1J is irhat6 .)
3 Mutassuk meg, hogy a - Fourier-t ranszformacio bizonY08 multiplikativitasi tu lajdonsaggal is rendelkezik. Legyen ehhez (az eddigi n mellett)
s is cgy pozitiv termeszetes 8zam es legyenek adottak apE M(R n ),
II E M (R' ) korlatos Borel-mertekek . Ekkor

Mlvel bArmciy x E It" etIe ~e n e. ' 1 .... erhet6 fiiggvcny (Id . 3.1.2. T etci) es
e,. 1 E LI(II) . fo;bbal a szcmpontb6lnyilvan lenycgtelen , hogy
I cgy nemnegativ riiggvCIlY, azat blitmely 1 E LI(p) es % E R" mellett
'. /LI( p).

If'" II :$ 1 ,ezert

v(x) = J e,.dPI = J e"' ldp.

232

(%ER").

(z E R" )

J:

hozzarendelesi utasitassal ertelmezett

R" fiiggveny Fourier-lronulornuiltjdnak nevezziik.

I ;?:

II~

tehat

i)

az Ll(p.) 3 1 """

C lekepezest az

IS Igaz , akkor a defini ci6nk elotti bevezet8 szerint

11/ = 1 . A mertekekkel kapcsolat06 analog cillitasokra (es a bizonyitasukra) hivatkO"/:va konnyen meggyozodhet az OlvasO az ahibbiakr61:

J E LOO (p)
1111100

openitor linearis es korlatos, nevczetesen

1I!11>

l'ehat a ~: Ll(p) _ LOO(p) koriatos , linearis operator normaja ::; 1.

Kl'SObb megmutatjuk , hogy a hex) := e-tJ" II~/"2 (% E Rn) (nyilvan CI(R n)-beli)
fuggveny re) h = IIh1l 1 h teljesiil. Innen es a IIhll oo = I , IIhlll = (~)" egyenl8II<.lgekbOl mar trivialisan kovetkezik, hogy 111;1100 = IIhlh , azaz az elobbi ~o perator
Ilormaja 1.

iii)

IE
j7h = 1- h

IV)

ha

ii)

barmely

1 E Ll(p)

J fiiggveny egyenletesen fo lytonos;

1 (Jl) eseten az
(t, h E L'(p));
es F(%) :=

I(- x)

(% E R ") , akkor

F=

f.

Az eddigi jeloleseket megtartva a Fourier-analizis egyik klasszikus alaptetelet

a tovabbiakban . Nevezetesen, igaz az

~fi rgyaljuk

233

5 .2.1. T etel (Riemann- Lebesgue-lemma)

Barmely IE l} (1') esetcn

3" Igen tanult,6.g08 11.1. 6.2 I. ,!,tltd LIIAbhL IIL ~o ll y i~Nm is. I s mc ~ (Sak '1 = I
mellen rcr;1.lctczyc Il gOlldoll\~m cndc l lcgyen 0 1: r. E It . Ekkor 1\
llorcl- LcbCIIguc-lIlcrtek cltolMinvariallciajaL kihasznalva (Id. 2.6.)

1(x) =
BizonYltas

= -

A tcchnikai egyszeruseg kedveert tegyiik fel , hogy n = 1 . (Az n > 1 esetre

az OlvasO konnyen altaJan06ithatja az aJabbi gondolatmenetet.) Legyen el&.zor is
f = XI valamely I :::: la , b) E I I (a, b E R, a < b) in tervallummal , ekkor

l(z) =

Xte"dp =

ei''' ''dt ,

ahol az ut6bbi integral egy Riemann-integral (Id. 3.5.7. Tetel) . Teh3.t r ~ 0 eseten

JUlien a IimJ"J_+oo i(r)

j '.. f d" = - j ,.(1 - .fx) f (' ) d"(' ) =

= 0 egyenl8seg rogton adOdik .

Ez1.el a Fourier-trans1.formaci6 linearitasa miatt egyuttal az elCibbi

X
C osztalyara is igazol~
tuk a1. alhtasunkat. lIa viszonl IE LI(p) , akkor C-beli lepcs& ftiggvenyeknek
c~ al~a~mas In (n E N ) sorozataval limn III - 1,.111 = 0 (Id . a 3.4.2. Tetel
IJlZoI\YI~a.sa utan tett 2" megjegyzest), azaz barmely E > 0 szam hoz Jetezik olyan
N E N IlldeJ( , arnellyel III - INlh < E. A mar bebizonyitott lirllJ"I_+oo IN(Z) = 0
re!aci6t felhaszmilva. kapu~k egy olyan r > 0 szamot is , hogy 1.G"(x)1 < E
(7. E R , Ixl > r) . Mllldcn llyen x-re
( I E II ~ . f~ggvenyek veges Iinearis kombinacioinak az

amibOl

1(x) =

~.

j "('). f (' + 'fx)d"(') ,

j ,.(,).(t(,) - f(' + ./x)) d"(')

adOdik. Kovetkezeskeppen li( x)I:$! ' J I/U + 1f/x) - /0)1 dp(t)

FI(z) , Elegendo tehoit azt megmutat ni , hogy litlljrl_+oo F, (x) = O.
Ha I E K(R) , akkor valamilyen korlatos 1 C R intervallummal
supp I C I . Az I egyenletes fo lytonossaga miatt barmely E > 0 szamhoz
megad hat6 0lyan 6> 0 szam , hogy I/ (t)- 1(t+1f/ z)1 < E, haesak [z[ > 6.
lIyen z-ekre tehat IF,(x)l:5 e /J(l) . Ezzcl a K(R ) ftiggvenyesztaly
elemeire belattuk az aHitasunkat. Mivel .t( R ) mindeni.itt suru az LI(I'}
Lirben (az 1I.lh normara nezve (ld . a 4.4. pont elotti 3" rnegjegyzest ,
ezert minden I E LI(p) fuggvenyhcz es e > 0 szamhoz van olyan
g E .t(R) , amelyre 111 - gll1 < E . Innen mar a "szoklisos" technikava!
kapjuk az al1itasunkat I-re is a
=:

1F,(x)1 ~

j 1f t' + ./x) - g(' + ,/x)ld"(') + IF,(x)1+ IIf - gil. <

< 2, + 1F,(x)1

becsles a!apjan.
4" Az elobbi megjegyzeshcz kapcsol6dva valamely I E LI(p) fi.iggveny
eseten az

"'(0)

,= '" P{j 1ft') -

f(' + x)ld"(') , x E R , Ixl < 0)

(R 3 0 > 0)

Megjegyzesek
I " A 4.3.2. Tete! bizonyit~a uJ.an tett 10 megjegyzes szerint tehat bar~ely I E L (1' ) eseten I E C,(R n) . (Ez utobbi Ler definiciojat is
ertelemszeruen kiterjesztve komp!eJ( erteku fuggve nyekre.)
0

2 Az 5.2.1. Tetel megfeleloje nem igaz M (R n)-beli merlekekre. Lcgyen ui .

&I E M( Rn~ ..a
(R.n) ,3 ~ba~ koncentralt Dirac-mertek , eHor (Id. az
5.:2.1. ,Defimclo utam pelda.t) &I = 1 , ami nyilvan nines benne a CI(R n)
fuggvenyesztalyban.
234

e r~e l mezett w: (0,+00) _ (0 , +00) lekepezest az

inlegrtil-modulustinak nevezik.

modon

I fuggve ny

Vilages, hogy w egy monoton fogy6 iiggveny , ill. konnyuszerrel beloithato, hogy 10.1(>.6):$ (>.+ 1) w(6) (>' , 6> 0) . Az OlvasOra bizzuk annak
igazola.sat is, hogy IiITl.!_ow(6) = o .

S" Mutassuk meg, hogy a

CI( Rn ) fuggvenyoszt;i1y bOvebb az
U E L'(p fiiggv enyek halmaza.nal. Csak n = l-re resz!etezve a most
235

mo ndand6kat , tegyii k fel, hogy alamely / E L'(j:I) fiiggvcny re

Jlaratlan fiiggveny . Mivel

let) cos xt dp(t) + j .

ezert

l(z) =;.

I(t) sin xt dp( t ) = - icx)

JI(t) ';n. ztd~(t)

egy

(x E R) ,

I ~ . 1<z). XI .l(z) d"(z)1 =

J~ ' XI" .l(Z)' (J

J J~ .
I/( t )I' 1

~ AllfI" ,

1 .
; , sln xt Xll ,oj(X) dp(x)1 : I

m p(K)

xK ' lc:r

> O.

Az elobbiekkel anal6g gondolatmenettel kapjuk , hogy barmely :t E R " eseten

"

f := X{ ,eR.- :",u,Sl}"c-:r E LI(p)

Minden " keszen all" ahhoz, hogy LI - re a lkalmazhassuk a Stone-Weierstrassthelt .

5.2.2. Tetel

ahol - amint az j61 ismert az elem i anaJizisbOl -

A :=sup{1

XK (e:r -e,) (c.,- c,)dp=

fllKgvc nyre i(z) > 0 teljesul.

I(t) ,;n zt d"(t)) d"(z)1

';nzt XI .l(z) d"(z)1 d"(t)

JXK (L.,-L,,) (C~-c,)dp= J

J -e~.I'dp ~
=

l < aER eseten

lI(z) - g(y) =

(z E R ).

A FUbini-tet.elt (3.8.2. Tetel) felhasznalva innen azt kapjuk , hogy barmely

K := (t E a n : lit - q" 11:I S r J ,akko r e~( I ):/: e,(t) (I E K),

kompaktsagat Cs /l.z e. , e~ riiggv~ nye k folyton08Sagat is kihaszui\lva m := min{l e~( I ) - c ,(t ) I ~ : 1 E K} > 0 . Tekintsiik most mar az
11 := XK"(L :r -c_ ,,) fuggvenyt. Ez nyil van LI (p)-beli Cs
11 11. I.e/Hit
lumz K

< a E R , I E R} < +00 .

11.11""

no rm a ertelmeben mindeniitt suru C,(R")-ben.

Megjegyzesek
l O EmIekeztetunk a most idezett Ston e-Weierstrass-leleire. Ncvczctesen , ha

Elegendo tehat olyan 9 E e,(R) rtiggvenyt keresniink , amelyre

A := sup{l ;o g(x) dxl : I < a E R } =

+00

igaz. Gondolja meg ehhez az OlvasO, hogy van olyan 9 E C,(R) fugg(2:5 x E R) t eljesiil, ami eppen ezert
veny , amelyre g(x) =
eleget tesz a g-re megkivant felteteleknek.

rrtz

J eloljiik az i} szimb61ummal az Osszes L1(p)-beli fiiggveny Fourier-transzformaltjMak a halmazat. Az eddigi meggondolasainkbOl rogton ad6dik , hogy II
cgy n:szaigebraja C,(R")-nek (a SZOkaS08 fiiggvenymuveletekre nczve) , ill . [;'
lIart a komplex konjugaiasra vonatkoz6an. Nem nehcz megmutatni, hogy [;' egy
"clvalaszt6" fiiggvenyha lmaz is , azaz barmeiy ket kulonbozQ x, y E R" vektorh OIl van olyan gEL' , amelyre 9(r):f: g(y) . Legyen ui . z := r - y , ekkor
cgy alkalmas q E R mellett e~(q z) :f: I , azaz az e. fiiggveny folytonossaga
lIliatt van olyan r > 0 szam is, amellyel e.(t) f. I (t E R" , III - q. zlll < r).

236

(X , T) egy kompakt T,-ler , .A pedig cgy reszalgebraja az X-en ertelmezett, C-be kepezo folytonos fUggvenyek C(X) halmazanak , akkor
az alabbi feltetelek egyuttes teUesiilese elcgcndo ahhoz, hogy A a 11.11 ....
normaban mindenuU suru legyen C(X}-ben:
a) barmely :t, y EX, z
I(y ) kiilonbOzik ;
b) minden :t E X

f.

y eselen van olyan

1 E .A

, bogy / (:t) es

ponthoz letezik olyan / E .A fiiggveny , amellyel

I(z) " 0 ,
c) az .A a lgebra zart a komplex konjugalasra nezve, tebat tetszoleges
/ E.A fuggvcnyre 7 E .A .
(Az a) feltetel fennallasa escten azt mondjuk , hogy .A egy (az X elemeire
nezve) "elvalaszt6" fiiggv enY08ztaly.)
2" Szam06 font os esctben - igy pI. a fent ebbi , [;I_ re vonatkoz6 allitcisban (X, T) nem kompakt , csak lokalisan kompakt . Mutassuk meg, hogy az
I" megjegyzesben idezeLL tetel "atmentheto" erre az esctre is. Legyen ui.
(X' , T') az (X, T) l.er I-pont ko mpaktifikaci6ja (id . 4.2.3. Tetel), w

237

az X' halmaz vegtelen Lavoli PQutja, Ha

Tetel) az

I(x)

IE C1(X) , akkor

{ J(X)

(x E X)

(% = w)

,~

(ld . 4.3.2.

fiiggveny eleme C(X')-nek ..

Legyen .A := ji+Ck : I E ii , Q E C} . Az OlvasO konnyen meggyozOdhet.
an 61 , hogy A egy oiyan reszaJgebraja C(X')-nek , amelyre teljesiilnek
az l O-bell Stone-Weierstrass-tetel fel t.eLeiei. Mivel (X ', T') egy kompakt
T2 -ter, igy .A mindeniitt suru (a II.U"", norma ertelmeben) C(X')-ben.
Ez azt jelentl , hogy tetszoleges I E CI(X) fiiggveny es >
$zam
eseten letezlk olyan g E A , Q E C , hogy

ill. hasonl6 gondolat.menettel f dp] = fl 'jl2 dp a.dOdik. Figye1embe veve a

1' 1 = P2 feltet.elt , azt kaptuk tehat, hogy

Az 5.2.2. Tetelre es a IIpdl. IIP]U < +00 egyenlotlensegebe hivatkozva az ut.6bbi

~gye nlaseg nem csupan az ii , hanem a C1(Rn ) fuggvenY06Z t.aly elemeire is
Igaz. Val6ban, ha IE CI(Rn ) , akkor az el8bb idezetL tetel alapjan egy alkalmfUI
In E LI (n E N ) 8OfozotLai Ijrtln III - In 1100 = 0. azaz

IIi - 9 -

oll ~

Ekkor persze li(w) - g(w) kezeskep pen

0'1= 10'1 < - nak

,(x)1 $

01 + 101 ~

II( x) -

II(x) - ,(x) -

<t: +ICkI<2

(n _ +00) .
is fenn kell allnia, kovet.-

li(x) - 9(x) -

01 + 101 <

(%EX) .

Osszefoglalva tehat azt kaptuk , hogy A a 11.1100 normira nezve mindeniitt suru C1(X)-ben.

LI'gyen I E I n (ld . 2.2.) egy R n-beli korlitos, felig nyilL intervallum ,

pedig olyan, hogy I C I es inf{lIz - Y1I2 : z E I, y E R n \ I} > o. Az

F(x) ,~

inf{lIx - .11> ' . E R" \ /}

_
infl ll x - yll ,' y E I} + inf{lI x - yll ,' y E R " \ I}

E I"

(x E R")

fuggvcny nyilvan eleme C1(R n)_nek , F( z) =

(% E R n \ i) es F( y) = I
(y E I) , tovabba F( z) E [0, 11 (z E R n) . Alkalmazhatjuk tehat F -re az el8bbick
l17.cnnLi J F dp i = J F dP2 egyenlaseget , amibOl

5.2.3. Tetel
A - transzformaci6 injektiv , azaz
i) PI , P2 E M (R n), PI

ii)

I"

E L'(" ),

I""

of P2 ==> PI of. Pl;

jFdlJi =lJi(l)+ jXI\l FdlJi

= 1rii .

(i=I , 2)

Itla pjan lfXi Fdpi - P.(I)! :5 JJ;(i \ 1) (i = 1, 0). Ha >

cgy adoU
akkor a fe nti i intervallumot nyi lvan meg tudjuk ugy is valasztani , !logy

111.li lll ,

Bizonyltas
Az i) allitas igazolasa erdekeben azt mutatjuk meg, hogy ha
PI = p] . A Fubini-teLelt. (3 .8.2. Tetel) alkalmazva ui . barmely I

/1

d",

~/

~/

( / <.(y). I (y)d"(y)) d",(x)

( / ' , (x)d",(x)). I(y) d"(y)

238

~/

f-ii,d" ,

ii. = iil , ak kor

E LI(p)

eseten

1',(i\I) (i

\ , 2) .

Az eddig mondottakb61 tehal azt. kaptuk , hogy a PI , P2 mcrtekck /17. 1""

Kyiiriin (ld . 2.2.) megegyeznek . Az cmlitctt mertekek vcgessege es a 2.4 .3. Tete!
liuaU czcrt val6ban igaz , hogy P I = 11 ]

A ii) al1itiis mar egys7.cfI'icn "clilltczhclo", lI a ui. I ,g E L I (ll) Cs

= g,
nkkor val6s ertckii I es g csct cn a 3.6.2 . T ete! miatt Ilyilviin iga7. az alabbi
"I~yc lll 8sCg :

230

A mar bebizonyilott i) allitast alkalmazva inncn a p.,-t+,- = JJI-+,-t egyenlo..

==

HCgc ~ kal)juk , ahonnan viszont a 3.6.4. Tetel szerint

1+

+ g- ==

+ g+

p. - m.m.

==> I == g JJ - m.m.

kOvclkezik .

I,g

Tclszoleges (lehat nem feltetlenul val6s ertekii)

vegyuk eszre, hogy az
9 relaci6b61

1:::

ftiggvenyekre pedig

lI a tehat. 'Ro; C R ,akkor

miszerint 1/ = r.p = TIll] .

Cs alkalmazhat6 az 5.2.3. Tetel,

A ii) igazolasahoz ha.sznaljuk fel a Sorel- Lebesgue-mertek tiikrozesinvarianciajat (Id . 2.6.);

Im/::: Img

I\d6dik . (Ez (pI. a vales reszekre fogalmazva) egyszeruen a

~::::.

rp = iI

(x E It") .

1(x) = jf. ,-.dP = j I(-t) .,_.(-t)dp(t) =

tki == Reg,
_

F =ow

::::.

= j l(-t),.(t)dp(t) = !i(x)

(xE R") ,

-:x:--

"-'I = (f + 1)/2, I(x) = I(-x)

(xE R")

ahol g:::: loT. IDnen a ii) lillitas mar nyilvanvalo.

osszefiiggesekbol adOdik .) Innen a ii) alHtas mar nyilvanval6. _

Megjegyzesek

Jh dJJI ::: Jh dJJ2 (h E C] (Rn egyenloseg

persze egyuUat minden vales ertekii A::(Rn)-beli fiiggvenyre is fennall.
l%bol az eszrevetelb8l viszont a Riesz-reIe reprezenta.ci6s tetel (Id . 4.3.4.
T etel ) alapjan a tetel allitasa mar kovetkezik.

1" A bizonyitas kozben kapott

2" A liE M(Rn) mertek (J E Ll(JJ) fliggveny) Fourier-transzformaltja

~ehal egyerteJmuen meghahirozza a szoban forgo merteket (fuggvenyt ).
Igy szamos, a veges Borel-mertekekre (integralhato fUggvenyekre) vonatkoz6 problema "atvihet6" a Fourier-transzformliltjaik ra, amelyek bizonyos esetekben lenyegesen konnyebben kezelhetok, mint a kiindulasi mertek (fiiggveny). Peldaul a bonyolult konvoluci6 helyett egyszerii fiiggvenyswrzast kell vegezni (ld. 5.2.2. Lemma).
3" Egy v E M(Rn) mertek Fourier-transzformaltja nem feltetleniil val6s
ertekii fiiggveny. Ugyanez a helyzet egy I E LI(JJ) fiiggveny eseten
is, meg akkor is, ha maga az I val6s ertekii. Nem nchez megmutatni
azonban, hogy
i)

'R; C R =:::> Tlv]::: v, ahol T(x) :== -x (x ERn) . (Geometriai

szohasznalattal elve tehat az utobbi feltetel azt jelenti, hogy a II
mertek tiikrozesinvarians.)

Ii)

'Rj C R

=:::>

I (x) == I(-x) JJ-m.m. z E Rn elemre.

Mivel p > I eseten az L'({I)-beli fiiggvenyek nem feltetleniil integr,Uhat6k (azaz egy I E V'(JJ) fiiggve nyre I . LI(JJ) , kovetkezeskeppen
,"cz . LI(p.) (x E Rn) boven ei05fordulhat), ezert az ilyen V'(JJ) fiiggvenyosztalyok demeire a Fourier-transzformalt az 5.2.2. Definicio alapjan nem ertelmezheto.
A kovetkezo egy~ k et megjegyzesben ezt a kerdeskort vizsgaljuk meglehet5sen vazIl\t083.n csupa..n, a reszletek irant erdeklod6 Olvas6nak mintegy eligazitasul szanva.
Legyen eloszor p::: 2 es mutassuk meg, hogy LI(p.) n L 2(JJ) egy (a 11.112
norilla ertelmeben) suru alter L 2 (p.)-be n. Valahan, az alter tulajdonsag nyi lvanvl\J6. Ua pedig IE L 2 (JJ) ,akkor az I/: := {_ k , k)n E r' (0 < kEN) jelolessel
I('gycn It := I Xl. (0 < kEN) es la.ssuk be, hogy az igy definialt fiiggvenyek
1. ' (/J)-beliek. A merhet&eguk ui. trivialisan igaz, a Holder-egyenlotlenseg (3.5. L
'retel) miatt pedig

Mivcl az (1/.1:12) fiiggvenysorozat monoton nove konvergal (pontonkent) az 1/12

fliggvcny hez , ezert a Seppo Lev i-tetelt (3.3.2 . Tetel) felha.sznalva az J 1/.1:12 dJJ
(k E N) 8Orozat is monoton nove konvergal az J 1/1 2dp. integnilhoz , azaz

Innen maris adOdik az

Val6ban, ha r.p:::: Tlv] , akkor a 3.4.1. Tetel bizonyitasa utan tett

3" megjegyzest felhasznalva
ip(x)==

Je~dr.p==

f ez o Tdl/==

240

e_zdll:::

rclaci6, azaz az LI(JJ) n L2(JJ) alter L 2(JJ)-be li siiriisege.

241

Az I(p) n L2(p) alter f elemcire . tcrmeszetesen minden tovabbi nelkiil

ertelmezheto a.z
Fourier-t ranszformalt az 5.2.2. Definici6szerint. Az mar enyhen
sz61va nem hivioilis, hogy minden ilyen f eseten
L2(p) es

IE

Ez ui . f = h mellett a fenti ekbOl ad6dik , egyebkent pedig a kovetkezot mondhatj uk :

11111, = (,-)"1>'11/11,
Ez azl is jelenti egyuttal, hogy a (nyil.van linearis)

L'(") n L'(") 3 I ~

= (,.)" ((I

1E L' (" )

operator kor la~ , azaz fo lytonos. Ezt a tenyt (es az (L"l(p), 1I.1I2) norma-It
tcr teljesseget (Id . 3.5.6. Tetel felh asznalva tehat az elohhickbcn szereplo
b: E LI (p ) n "l(p) fUggvenyck
(J: E N ) Fourier-t ransdormaltjainak a
6Orozata 11.112 normaban konvergal. Legyen ebben az ertelemben

= (,.)"

Itzaz

Mcgmutathat6, hogy ez az ertelmezes korrekt (azaz

nem riigg az f -et " eloallit6"

- (1,.1)

~ (,_)" . ((I, h) + (I, h)) - (T,h) ,

lI asonl6an l1ithat6 he ugyanez az egyenl6seg a" Re ( .. .)" valOs reszek helyett az

" Irn( ...)" kepzetes reszek kozott.

(It) sOrozat ko nkret megvalaszta.sat(1) es az

L'(") 3 I ~

(I, h) + (h,/)

(1'/) - (h, h) - (h,J) =

Ito (1, h) = (,_)" . Ito (I, h) .

j := limh .

+ h, 1 + h) -

J eloljiik a (* * *) operator adjungaltjeit T-ve l, ekkor

1 E L'(")

('_)"(I , h) = (1,1,) = (I,T(h

(I, h E L'(" ,

Irkc pczCs egy korla tos, Iinearis operator , amely injckti"v es a normaja (h)n/2.
Vi l:i.g08, hogy f E I(p) n 3(p) eseten j a mostani ert.el mezCs Cs az 5.2.2.
Dcfinici6 szerint ugyanaz.
Mutassu k meg, hogy a (* * *) operator sziirjektiv is, azaz tetszoieges
fiiggvenyhez letezik egy (es csak egy) olyan f E L2(p) , amelyre
!I = j . 1111. ui . a ( ) lekepezCs 'R crtc kkesziet e nem egyezne meg L'( p )-vel,
akkor az 'R alter ('(p)-beli) zartsaga miat.t a Hilbert- terekben crvcllyes felbontlisi tctel alapjan egy hE L'(p) , IIh1l2:F 0 fiiggvenyre f j. hdp = 0 (f E L'(p
tl'ljesi.ilne. Kovetkezeskeppen
9 E L2( p)

0= IT hd"= I rhd"

kuvctkczik . Legyen egy h E '(p) mellet.t H(z) := h(- z ) (z E Rn ) , ekkor

(It korabban mar javasolt anal6g egyenl6seghez hasonl6an) konnyu meggyozodn i
arro!, hogy
(I, T(h = (1, h) = (f, H ) (f E L' (" .

fKy T (h) = H

, azaz a (

*) operator inverze a

(IE L'("))

IS igaz lenne , amibOl viszont h = 0 ad6dna. Az eiow bekezdes szerint tehat

0 = II"hll 2 = (2:l1")n/'Uhll, ,azaz IIhll 2 = 0 ,ellentmondva a kiindu l.isi feltetelnek.
( Koz ben fe lhasznaltuk az f j.gdp = fg fdp (f , g E L'(p)) azonossagot ,
[lllLinck az igazolasat az Olvas6ra bizzuk .)

1, k('IWZCs.

Tchat barmely olyan h E L'(p) n L2(p) fiiggvenyre, ameiyre egyuUal

/,1(,1) n 2(p) is teijesii l, igaz a kovetkezo, un . inverzi6J formula :

Az cJozOck szerint tehat a ( ) o perator az L2(p) tcrnek egy onmagara

val6 bijekci6ja. Mi lesz az inverze? Ennek a kideritesehez i<i.ssuk be ci6szor is a.zt,
Ilogyaz (f, h):= f f hdp (f , h E L2(p) jelolessei (az L2(p)-bel i ska la ris
IIwrzeis)

(1,1,) = (")" ' (I, h)

,.,

(I, hEL'(")) .

Vcgi.il legyen P E [1, +001 Cs pr6baljuk lIIeg cgy f E /}'(JI) fiiggveny FourierIrJlluizform altjat crtclme.mi . (VilagOll, hogy a fClLtick utan rrll\r csak a I < P :F 2

243

eset az erdekes.) Ezzel kapcsolatban emiCkeztetlink 11.3 .5.3. Tetel bizonyitasa utan
teU 4- megjegyzblrc, miszerint teLszoleges I :S: p :s: r :s: q :s: + 00 szamok eseten

5.2.4. H t. 1

n
Legyen II E M (R n ) , i e N n 68 lc&yuk fel , hogy ~illd en 6 E N , 6:S: i
multiindex mellett letezik It II mertck M~(II) 8-ed lk momtlllum4. Ekkor
i) teLszoieges 8 E N n , 8:S:

11 8 ebben a rehici6ban q := 2, p := I , akkor tehat barmely r E [I , 2J " kitevore"

L~(/j) c L1(p) + L2(p) Ez ad jelenti , hogy minden I E L~{J.l) fUggveny
el8li.llithat6 1 = 9 + h a lakban a lkalmas 9 E L1(p), hE L2(p) ftiggvenyekkel.

0',,(.) = ;,. 1.

Legyen

~~z a.z cltcimezCs korrekt, mert

j '= 9+ h .
1= G + H (G E LI(JJ) , HE L2(p

i escten ICtezik a 8' 1i parcialis derivalt;

ii) barmely i)-beli 8 multiindexre

, .(y). y' dv(y)

(. E R ") ;

iii) az eddigi jeiolesek mellett a lJ'if fiiggveny egyenletesen folyton08 es

eseten

korlatos .

Bizonyftas
a.mibOl
Ezzel 1 :S: r :s: 2 mellett ertelmeztlik az Lr(p)_beli fuggvenyek Fourier-transzforrmihjat . A 2-nel nagyobb " kitev8" esete ennti! ICnyegesen bonyolulto.bb, a " szokli808" fUggvenyfogalom kerelen bellil nem is val6sithat6 meg a Fourier-transzformaci6 rogalmanak a kiterjesztese.
J egyezzlik meg meg, hogy az 5.2.2. Definici6 utan mondott iii) aJlitas megrc1eloje igaz marad az yep )
(1:S: p :s: 2) fUggvenY08ztaly elemeire is az
"Ii\bbi ertelemben: ha I E L1(p), h E yep) , akkor (Id . az 5.1.2 . Definicio utani
5 megjegyzest) I. hE yep) es l;-h = It .

1-

A teljes indukcio m6dszcrere vaw h i vat.~~z ~ nyiivan elegendo a tete!t

I-I = I eseten belatni . SOl , nyugodtan feltehetJuk azt 18, ~~gy ~ = 1 :..Ekkor. t~~~t
l)-hez azt kell megmutatni, hogy a if fUggveny di~erencI ~I,~a~o. A v. ~efin~C1?J~~
.
ho-.
dlfferenClalhat08aga
fll gon d0 )va VI.)ag08,
f>I ., .gyfaJto. " paramcteres Integral
klvanja meg, amit egy ki.iion lemmakent fogalmazunk meg.

Lemma
Legyen U C C egy nyilt halmaz, I : U )( R n -- C
fuggveny , ameiyre az alabbiak telj eslilnek:

pedig olyan

a) barmely t E U mellett az

R" 3 . - !(I, .)
A tovabbiakban az M (R n)_beJi mertekek Fourier-transzformaJtjat fogjuk
vizHgalni differenciaJhatOsagi szempontb61. Ezzel kapcsolatban aJlapodjunk meg
bizonY08 (a lobbvaltoz6s differencialszamitasban mar megszokott) jelolesekben.
Ncvezelcsen , egy i = (iI , ... , in) E N n " multiindex" mellett legyen

fuggveny Ll(v}-beli ;
b) van olyan t. E U pont , hogy tetszoleges x E Rn eseten az

U3 1-!(I, ')
Iii

:=

"

"

J:= I

J:=1

L iJ:, xi := II rio (z = (Z., ... , zn) ERA) , lJi := of' ... &!,,, ,

fi.igg~eny differencialhat6 t.-ban ;

c) egy alkalmas O:S: h E L1(V) fuggvennyel

ahol {AI (A: = I , ... , n) egy I E R n __ C (differencjaJhato) fliggveny k-adik

vlill.ozoj o. szerinti parciilis derivaJtjat jeienti. Legyen tovabba egy II E M (Rn )
IIlcrtck rc Mi(II) := J xi dll(z) (felteve, hogy az R n 3 x .... xi fliggveny L1(1I)_
heli) . Jclcntse vegi.il valamely s = (81, ... , 8n ) E N n eseten j:S: 8 azt , hogy
mindcn k = l , ... , n indexre iJ::S: 8J: .
A fenti jelolesekkel most mar egyszeruen megfogalmazhatjuk a bevezetoben
cm litett differencialhatOsagra vo natkozo alJiwt.

244

Ho. !p(t):= l (t ,z)dll(X) (I E U) Cs a b)-beli derivaitat J'{t. ,z)-szel

jeloljlik , akkor if' differencialhatO t. -ban , az
R n 3 z .... !'(t . ,x)
245

fiiggvCIlY , 1(II )~bell van 6; igaz a kovctkczo cgycnl8seg:

~'(t.) =

1 E }, I ( /1 ) . II .
IctczCsc azt jcicnti , hogy 1\1.

4 Legycn 0 :5

j !,(t.,x)dv(x) .

n" 3

( V~I(jJ '.0 1, igaz tehat a klasszikus "parameteres integrci.J" -okkal kapcsolatos tetelre
valo ulala.s: a tett feltetelek mcllett szabad az "integni.ljel mogott" derivalni.)

tt

A Lemma bizonyitasa igen egyszeruen elvegezheto. Ha ui . egy

(k E N) szamsorozatra Iiml: ll: = t. es

#: t.

/1 1 ' I~ kk o r 1\ 1.

M,(II ) (s E N) momentum

x ...... x' I(x)

fiiggveny
L'(Jl)-beli. Innen tetsz61eges
1 E L'{I-I) escten (az
f = f+ felbontasra gondo lva) a kovetkezot kapjuk : tegyiik fel ,
hogy valamely j E N" mellett minden sEN" , s .5 j multiindexre az

tt E U

f ,(x)

x' fix)

0=

(x E R")

fiiggveny l(Jl)-beli . Ekkor az ilyen s-ekre

,. (x)

0=

fit., x) - fit. ,x)

It - t.

a'l = il 'l. ?

(ZER" , kEN),

. E1. a helyzet pI. (minden sE N" eseten) akkor, ha 1 E K(R") .

So Konnyii kiszamolni derivaltfiiggvenyek Fouricr-transzformaltjat. Legyen
pI. f : R _ R egy folytonosan differencialhat6, kompakt tart6jli fiigg~
veny, ekkor barmely x E R mellett parcialis inlegralassal a1.t kapjuk ,
hogy

a~kor ,a c) feltetel miatt valamennyi igy definialt

fuggvcnyosztalynak P.s

A Lebesgue-tetcl (3.5.5 . Tete]) miatt tehat

az
va I0'b an '( II)-ben van es

j I'(t. ,

R" 3

)
x...... f 't.(,x

l'(x)= j!' .e:z:dl-l=

fiiggveny

lim

fa

a_+"" _ a

!'(t). ei-r-1dt =

x)dll(x) = limjgt dll = lim 'f'(t.l:) - 'f'(t.)

k

tl:-t .

Ebb6] mar a Lemma t6bbi allftasa is kovetke1.ik.

Innen teljes indukci6val mar rogton ad6dik a kovetkezCi allitas: ha az

1 E K(R") fiiggveny vegtclen soks1.or differencia.lhat6, akkor

. . A Lemma a.la~ja.n az 5.~.4 . Tete! i) Cs ii ) r6;1.e nyilvanval6, a iii) a.llitas pedig

'I~ 5.2.1. Lemmabol egyszenien ad6dik. (A res1.letek meggondolasat az OlvasOra
brzzuk.)

5.3. A Schwartz-fele fiiggve nyosztaly

Megjegyzesek
1

A tetel ii) allitasa.b61 specia.lisan a

egyenl6seg ad6dik .
igaz , hogy Ma(lI) = 1J1l1l.
Q

0=

(J E DOO(R")

,up Ix"

Qi f (x)1 < +=

(k,j E N" ) .

:z:ER~

2 lIa e:= (0, ... , 0) E N" , akkor ba.rmely II E M(R" ) mertekre nyilva.n

Az eddigi jelol6seket mcgtartva a1. elCi;.:o rnegjegy1.esek fenyeben vezessiik be

a kCivctkczo (L. Schwartz-r61 el nevezet t) fiiggvenyoszt3.Jyt :

Az n = I esetben egy II E M(R) mertek k-adik Ml:(II) momentuma~

nak a 1~.tezeseb.61 (valamely kEN mellett) mar minden s = O, ... , k indcxre kovetke1.rk az Ms(v ) letezese is, hiszen )x)'.5 1+ IxJl: (.2: E R" ).
246

Ny ilvanval6 , hogy K(R" ) n D""(R") C S

Azt sem nehe1. belatni, hogy
S C l(Jl) , ui. egyreszt minden S-beli f fiiggveny folytonos leven merhet6
IN, masreszt az S dcfinici6ja szcri nt egy alkalmas C > 0 konstanssal
I

If( x)1 S C (I + IIxll,)'"

247

(x E R" )

l.eljesul, azaz l/l nek van L 1(1'). beli majoninsil. (Az O lvas6 gondolja meg, hogy

1
-;-:-:-""'"""'''
(I + IIxll'"

R" 3 z fuggveny integralhat6.)

al t~re

[J<>O( R" )nek es

I E D~( R") , 'up

10' 1;(x)1 < +00

Vilagos, hogy 5 egy linearis

I ES

",ea-

5.3.1. Lemma
Legyen IE 5 , 0:f. X C R " pedig egy kompakt halmaz. Ekkor t.etszOleges z E R" eseten

(k,j E N" ) ,

hm 1("
,_a

(Em lekezteliink az Ii ruggveny definid6jara (Id . az 5.2. pont vegen tett

4" megjegyzesl) : I;(x) := xi f(x) (z E R" ) .) Innen raglon kovetkezik, hogy
I E 5 cseten lJi I E 5 (j EN") es barmciy n vaitozOs valas P polinomra
P' I E 5 . Vegiil emlitsiink meg meg egy meglehet6sen nyilvanval6 tenyt, miszerint
az 5 CiiggvenyosztaJy zart a szok<isos fiiggvenyszorzasra nezve, azaz tetszc5leges
I ,9 E 5 fiiggvenyekre I 9 E 5 .
A most mondottak alapja.n tehat minden I E 5 mellett alkalmazhat6k
az 5.2. ponl vegen tetl 4" , 5" me&jegyzesek . Ezt figyelembe veve a ka vetkez6t
allithatjuk: barmely IE 5 , Ie,j E N" es z E R " cset.en

lu uen tobbek ki;)zott az is ad6dik , hogy minden IE 5 fuggveny re 1 E DCIC(R"),

ui . a. fikJ; (k , j E N" ) fiiggvenyek valamennyien folyton06ak.
Az 5 fUggvenY06zU.lyban vezessiik be a kovetkezo jelolest: valamely
Cs Ie , j E N" eseLen legyen

lilli,,;

Mcgmuta.tjuk , hogy IL mOlit 1Il0lldott tM~AIIIlIl'l;tLi hclycU cgyenl88Cg ill irhat6. Ell
Il('k igazohi86,hoz 8ziikscgii nk leHz ktt cgys,/;c ril tUllt"..ml., a mclyeket ennek ellcncre
Kliloll IClflmakkc.llt fogl\lma,/;ulIK meg.

f E5

es ez a konvergencia az

5.3.2 . Lemma
A h(z) := e-n r ll~/2 (z E R") (nyilvan 5-beli) fiiggveny re

Ii = (2w)"/2 . h .

BlzonYltas
SUilOitsuk ki elOszor a h fuggveny Fourier-transzformalljat egy tetszoleges
'" E n" helyen:

- J
h(z)=

A fcntick szerint minden itt szereplo parameterre U/llk J < +00 , tova.bbti 1l.Il*J
egy fclnorma 5 cn. Mivel az el6bbi Ire, Ie-ra es j.re egy alkalmas C*J > 0
kOllstanssaJ minden z E R" pont ban

=/

C7.Crt 11111*.; <

(I

+ II~II')'" d"(,) < +00,

IT
1::=1

e", hdlJ=

J "'. '" ;,"'. ..',. ()

e-L. P.

e-,! f l . e'"' ' dlJ(Y)

S := {I E C(R") : I

CIC

e-'I!/2. e'r.h dYl: =

*=1 -CIC

-CIC

1:=I-

Ml vl'1 (felhasznilva a komplex fiiggvenytanb61 jol ismerl CauC'.hy-fele alaptetelt)

E 5} ,

SCS ,
248

dIJY =

IT I+

+00. Ez aztjelenti, hogy 1 E 5 .

A kovetkezo allitast bizonyitottuk tehat be: ha

akkor

e L... ,

IT" j+~ e-('I-i.r.)'/l-",!/ldYk = II"j+~

e-r!/l.
e-(' -'r)'/l dYl: '
CIC

1; = 1

,; / la' f; ld"'; C'J ' /

X halmazon egyenletes.

(A lemma bizonyitasal az OlvasOra bizzuk.)

,= rEa,up Ix',iY l(x) I ,

Iz' ,iYi(z)1= 1/ ,a'f;d"I ';

x) = 1(0)

249

[+00 e- r:

f1 dYl:

=../2:

00

czert h(z:)

= (2,.,)"/2 . n;=, (!- r~ /l = h(z)

Legyen valamely r

( +oo e- " d:: = ",f2; ,

dletve

L oo

11,(,). /(,., -

, ami! bizonyitani kellett .

wiatt megintcsak alka lmazhat6 a LcbCflguc. tetel (3.5.5. Tetel), azaz

> 0 mellett ,fU 5.3.2. Lemmaban szereplo h fiiggvennyel

h,(z)

,= h(r z)

Ekkor az 5.3.1. Lemmaszerint t.etsz5ieges

azaz

y)l ~ I I' ( ')I II/II ~

I( Y)

= (2')"" /

h(') /( - y)d"(')

= (2.)""

. / (-y) /

hd"

= (2.)" . /( - y) .

(z E R") .
%

E Rn eseten lim,._o h,.(z:)

!'..n: h,(z) 1tz). ,.(z) = i(z). ,.(z)

= h(O) =

I,

Osszefogla lva az eloz5eket tehat a kovetkezot mondhatjuk : ha valamely

(x E R ") , akkor barmely / E S
eseten g(%) := g(- x)
riiuvenyre

1/ : R " --- C

.1 =(2.)"j .

(y E R", / E S) .

Ugyan~kkor Ih,.(~).J(%):e'(%ll:5 11(2:)[ biirmely f E S (es r > 0,

z. E R) meJJ~tt "gaz, erert f ESC Ll (p) miat! alkalmazhat.6 a Lebesguefcle konve.!gencla-tetel (3.5.5. Tetel). nevezetesen tetsz5leges y E Rn eseten a
!h := h,. I jelolessel

Az nyilvinval6, hogy

E S , igy az F :=

F = (2.)" f =
/I.
U

jeloIessel

(2.)" / .

9 := (2'/1"-", F valasztassal egy olyan S beli fiiggvenyt kaptunk , amely re

=/ .

Enel behittuk az alabbi tetelt:

Masreszt (gondolja meg az OlvasO) j;.(y) = Jh;(y + t) f (t)dp(t ) Cs

h;(,) =

5.3. 1. Htel

h(d) ,,(')d"(') = r-" . j h(,). ,,(' / r)d"(') =

= r- n ,

h e.,,. dp = r - n , h(z/r)

(z E Rn ) .
Mivel a - Fo urier transzformaci6 injektiv (Id . 5.2 .3. Tetel) , ezert

InneD leha! ad kapjuk , hogy

I(Y)

= !~g;(y) = !~J h;(y+ ' U(')d"(, ) = !~J h;(,U(, =

!i.'!I, r - n ,

h(z/r) . fez - y) dp(z)

= !!!]

(,)

(y E R ").
Vcgyiik eszre, hogy barmely t , y E R" mellett

/ (r.' - y) = h('U( _ y ) ,
250

t'gy bijekci6. A fenti ek 8zerint konnyen megadhato ennek a bijekcionak az in verze

I~, II I. barmely f E S es % E R" eseten

h(l) . fer . t - y) dp(t) ,

ami az 5.3.2. Lemma alapjan nem mas, mint

!~ h(')

y)d*) =

umi nem

mas, mint az 5.2. pontban mar emlitett inverzi6s fo rmula.

Megjegyzesek

1" Az elegge t rivialis, hogy egy f E Ll(p) fiiggveny

Fourier.transzfo r
m3.ltja nem feltetleniil integr3.lhatO. Errol konnyen meggyozodhetiink , ha

251

kiszamiljuk pI. a.z f := X (O, !) fiiggvcny csete ll (n '= 1) az

ui. cgy letszolegcs z E R \ {OJ helyen (Id. 3.5.7. Tetel)

11(x)1 =

Ifl.', d"1 = I10r' ,"

I -at.

Ekkor

Ez viszo nt nyil vAllvlI16 , 11 1111.0 11 (Id .

e 5 , % E R"

cscle n

T(F. fI)(x ) = (2')- "'; F-;-H ,_,d" = (2.) - "1-;-H( - x) =

z/2

azaz (Id . a 3.5 .7. Tetel bizon.yitasa utan tett SQ megjegyzest)

IIllh =

P, H

F( - x) = (2.)" '/'U' )(') (x E It" , F E 5) , "~hat

'dtl = (~ -1 1 = 1';0 x/2 1,

,z

(. IIlilldcn

= (2.)-" F(-x). H(-x) = (2r)" T(F)(x) T(H)(x).

1,+00 Isin:z:
- I dx = +00 .
,

Tehoil
f/:. Ll(p) , dacara annak, hogy barmely 1.5 P:S +00 kitevore
nyilvan igaz, hogy f E V(p) . Ugyanakkor p> 1 eseten
E V(p.),
amit p::; +oo-re a ltahi.ban is tudunk (ld. az 5.2.2. Definici6 utan moudottakat), 1 < p < +00 mellett pedig

5.4 . Az absztrakt harmonikus analizis elemei

IJfll~ =4

1,+00 J--J
sin z
o

dx:5 4+4

2" Megml,ltathato ugyanakkor, hogy ha

inverzi6s formula.

I, j

/+00 -dx <

1

+00.

%p

E Ll(lJ) , akkor igaz a (It)

l?:.

3" Az elazo megjegyzesbeli helyzet all do akkor, ha pI. f E L](J,I),

0
~ az f fiiggveny foiytonos a 0 pont ban. Ekkor ui. belathato, hogy
IE Ll(lJ) ,azaz ilyen fiiggvenyekre fen nall a (>I<) egyenl5seg.
4 Egy Ll(JJ)-beli

Legycn (X, T) egy lokalisan kompakt Abel-csoport (az X-beli csoportmiivclctct jcloljiik _-tal) es lcgycn JJ Haar-mertek (X,7)-n. Az X-en ertclmczctt
fiiggvenyck korebcn kitiin tctett szerepc van az un. karakte reknek. Ezzel kapcsolalos az alabbi dcfinido.

fUggveny Fourier-transzfor m altjat gyakran az

5.4. 1. Definfci6
A 'P : X ........ C iekepezest a szoban forgo csoport karakterenck ncvczziik,
ha
i)
ii)

'P E C(X) es barmely % E X cscten I'P(%)I = 1 ;

'P multi plikativ, azaz tctszCiiegcs %, Y E X mellett

(x E R")
cloirassaJ ertelmczik. Ekkor az 5.3.2. Lcm maban szcreplo h fiiggvenyre
h = h teljcsiil, ill. a (*) invcrziOs formula a kovetkczCi a lakot olti:

(x E R") .
5 Mutassuk meg, hogy tetszCilegcs

I , hE 5

vaiasztassaJ

(Id . az 5.1.2. Definidot). Ehhez cioszor is azt jegyezziik meg, hogy az

5.2.2. Lem ma alapj an barmeiy F, H E 5 mellett F7c = F Ii E 5 ,
~3!. - figyclem be veve, hogy - : 5 -+ 5 cgy bij ekcio - F * H E 5 . i gy
I *h E 5 ,ezert T-vel j eioivc a -: 5 -+ 5 iekepezes invcrzet, (>1<*) azzai
ekvivalcns, hogy

252

Az clCibbi dcfin icionak eleget teva 'P fiiggveny tehat az (X, T) topologikus
csoportnak a komplex egysegkorbe (mint (a C-beli szorzasra nezve) muitiplikativ csoportba) val6 fo lyto nos homomorfizmusa. Nyiivlinval6, hogy a 10(%):= 1
(% E X) fiiggveny karaktcr.
Ha [' jeloli a karakterek haimazat, akkor a

dainissal ertelm ezett <> m iiveletre nezve [' szinten egy Abel-csoport . Ezt a
csoportot az (X, T) du61is csoportjanak ncvezziik .
A fenti erteimezesekbCii trivialisan kovetkeznek az alabbi Osszcfiiggesck:
a)

'P(O) = 1

('P E [') (0 E X jeloli a _ csoportmiiveletrc vonatkoz6

ncutralis ("nulla") clemct) ;

253

b)

.,o{x-

= rplx) = rp(x)

(rp

inverze a ... re Ilene, azaz x.

komplex konjugai<ist jeloli);

0)

i'E r

r.x

E X)

X-I

= 0, a

(X-I

E X az

elen!

Mivc.l V'(x

+ I) = tp(x} !p(I )

feliilhuzas pedig a
CWo

(~Er).

Mutassuk meg, hogy kompakt (X, T) eseten a

lemben ortogona..lis rendszer, azaz igaz' az

tp(x)

(z, 1

tp(z

X), e'ltrt

+ I) XIO,61(t) dIJ(t) =

,"
1
'"

(ahol "dl" a Riemann-integra..last jeleoti) , azaz V' differencia..lha1.6

Tegyiik fel, hogy (X , T) kompakt. Ekkor birmely V', tP E r fiiggvenyre

fen nail az alabbi egyenl5seg:

Ez nem mas, mint egy homogen Iinearis differencialegyenlet rp-re, aminek - fi gyelembe veve a '1'(0) = 1 "kezdeti erteket" is - valamilyen y E X mellett a
lIIegoldasa a kovetkezo:
V'=e, .

" Forditva" a dolog nyilvanvalo, azaz barmely y E X

kaptuk tehat, hogy

r = I', E C(R) ' yE R)

. .~izonYitaskent azt kell csupan megjegyezni, hogy a p. mertek eltolasinvarianClaJa (Id . 4.4.) miatt teLszoleges Y E X elemre

azaz a karakt~rek multiplikativit.isat figyelembe veve (Id . 5.4 .1. Definicio ii

es

halmaz a szokasos erf.e..

5.4.1. Lemma

J~ d"

tp(t)dl

eseten

e~

r . Azt

A r 3 er ...... y E R (nyilvlin) izomorfia reven igy elmondhatjuk , hogy R duaiis

csoportja megegyezik onmagaval.
A most targyalt "egydimenzi6s" eset mintajara annak tabbdimenzi6s megfe-Icloje (X := R n , 0 < n E N) mar kannyen megkaphatO.
20 Mcisodik peldakent tekinLsiik az X := [0 , 2... ) "alaphalmazt" a kovetkezO
topologiaval: egy A C [0,2 ... ) halmazt nevezziink nyiltnak, ha barmeiy a E A
e;;etcn van olyan r > 0 8zam, amellyel

~(y).~(y). ~. d" .

Innen mar az 5.4. 1. Lemma elott mondottak alapjan al! allit.isunk nyilvanvalo.

~ tovabbia~ba~ ~e~an~ fon~ spec.ialis csoportot. targyalunk, egyuttal a mar

klassZlkusnak szamlto peldakat beagyazva a fenti absztrakt fogaJomkorb e.
0

1 Legyen X:= n , T az R -beli euklideszi tavolsag altai meghatarozott

"sz~kasos" topologia. p. pedig a Borel- Lebesgue--mertek R-en . fl a . := + a
valos szamok kozotti Osszeadas, akkor (X , T) egy lokalisan kompakt topologikus
Abel-csoport, amelyen p. Haar-mert.ek. (Nyilvan () = 0, x-I = _% (x E X).)
Mik les:tnek ennek a csoportnak a karakterei? Ha V' E
Ilossaga es 'P(O) = 1 miatt egy alkalmas 6 > 0 szammal

254

akkor 'P folyto'

(Szemleletesen a fenti topologiat a kavetkez8keppen kapjuk: a [0, h) intervallum

az [0,2 ...) 3 x ...... e i .", megfeleltes reven azonosithato a C -bcli , origo koriiIi cgysegkarrel, Kr(a) pedig ezen a karon egy nyilt korivvel.) Legyen az
X -beli modulo 2... vett Osszcadas, J1 pedig az X-beli Borel- Lebesgue--mertek . Az
OlvasOra bizzuk annak igazolasat, hogy (X, T) egy kom pakt topologikus csoport.
Ha 'P E r ,akkor az 10 peldaban latottakhoz hasonloan kapjuk, hogy valamiIyen y E R mellett 'P(x) = e,(x) =: i~( x) (z E X) . Most viszont (figyelembe
veve a T topologiat) a '1'(0) = 1 = liDlz .... 2r-O!P egyenlosegnek is teljesiilnie kell ,
amibOl Y E Z kovetkezik . A forditoU irliny itt is trivia.lis, azaz barmely y E Z
C:!>Cten i, E r , igy

r = Ii,

E C(X)

' y E Z)

r tehat nem mas, mint a jol ismert (komplex) lrigonometrikus rendszer.

A r 3 i, ...... y E Z izomorfia alapjan elmondhatjuk, hogy [0, h) dualis
csoportj a megegyezik Z-vel.
255

lI a a rcnt.i IJ llaar-mcrtekct nnormaljuk", tchat IJ heiyett a 11 := (21f) - t ' lJ

8zinten Jl aar-mcrtCKct. tekintjiik, akkor az 5.4.1. Lemmab6l a (2"Yt . ew (y E Z)
higo nomctrikus rcndszcrnek az elemekbOl ismert ortonormaltsagat kapjuk .
A 2" pelda magasabb dimenzes valtozata (X := [0,2,,-)", 0 < n EN) ha8Onloan targyalhat6, amikor is karaktercsoportkent a tobbv3.Jtozes trigonometrikus
rendsze rt kapjuk.
3 Legyen 2 ~ n E N egy rogzitett termeszetes szam , X := to, l , ... ,n- l} ,
az X -beli topologia legyen a diszkret P(X) topologia. A csoportmiiveletet
X -ben defini3.1juk a modulo n veti Osszeadaskent. Egy A C X ha1maz szamossagat IAI-val jelolve a IJ(A) := IAl/n (A E P(X mertek nyilvan normaliza.lt
lIaar-mert.ek az (X , T) kompakt topologiku8 Abel-csoporton .
Az elobbi peldaval analog mooon kapjuk , hogy barmely rp E r karakterhez
van o ly.an y E R, amelJyel rp(z) = e'r w (z E X) . Mivel rp ka rakter, ezert az

1 = rp(O) = rp(1 I ... I) = rp(l)n = en v

egycnl&egeknek is teljesiilniiik kell . Ez azt jelenti, hogy cgy alkalmas k E Z
szammal y = 2br/n. Legyen rpk(Z) := eN . '/" (z EX) . Figyelembe veve a
nyilvanvalo
k = j (mod n) <=} rpi = rpj
reia.ciot, azt mondhatjuk tehit (az eddigi pelda.k szellemeben) , hogy

r =

(Mivel veges /10k It IIIdl'X t6i (' l lt' k i u~vCl 11 *

0 , etert val6jaban aak IcgfcUcbb
vcges sak Pk fiiggv6nyt 111:0ro. . tunk OM7.e, 19y Itcm ICpnck fel nkonvcrgcncia. problcmak~ a szorzfu!kor .) lI a 0 oF N C N cgy veges halma:t, akkor 3Z
:LtEN 2k
indexszcl nyilvan igaz a nkEN Pt = rpn egycnlaseg .

,, :=

A (ent definia lt Pt (k E N) ruggvenyek veges szorzatainak a halmaza t.ehal

mcgegyezik a {rpn E C(G:J) : n E N} halmazzal. Megmutatjuk , hogy ez nem mas ,
mint r , azaz a diadikus csoport minden karaktere !pI> (n E N) alaku.
Val6ban, a most minden rp E

Az (X, 7) csoport kompaktsa.ga (es a IJ normaltsaga) alapjan az 5.4. 1.

Lemmab6l az n- t / 2' rpt (k = O, I , ... ,n- l) diszkrtt trigonometrikus ~ndszer
ortonorma.ltsagat kapjuk.
4 Utols6 peldakent a mar ismert diadikus csoportot targyaljuk . (A s;6ban
ro rgo (G ,, 7 2 ) kompakt topologikus Abel-csoport definici6jat Id . a 4.4 .1. Tetel
utan tett 6 megjegyzesben .)

Mill. lesznek a csoport karakterei? Az vilagos, hogy barmely kEN eseten a

fiiggveny karakter , tovabba. - veges sok karakter szorzata ugyancsak karakter Ieyen - barmely veges "'# N c N halmazzal nnEN pn is karakt.er. Ezeket a
veges 8zorzatokat pI. a kovetkezokeppen rendezhetjiik 8Orozatba: ha n E N es
n = :L::'=o nk' 2k az n szam diadiku8 kirejtese (azaz nt E to, I} (k EN,
akkor legyen
~

,.,.n..-- II p.'

l'

l=O

256

karakt.erre ervenyes

c&yenl&eg miatt rp vales erteku , azaz 'R" C {-I , 1} . Vegyiik eszre tovabba,
hogy ha n = :L:O=o nl ' 2t egy tetszOleges termeszet.es szam diadikus kirejtese ,
'lkkor az
et := (Ok; : j E N ) E G 2
(k E N )
Jc\oIessel

(kE N ).
(A

Okj

(k,j E N) 8zimb6lum aj61 ismert Kronecker-fele delta.)

Legyen most mar rp E

utalva t.ekintsiik az

{rpt: k = 0, 1, ... , n - I} ,

ill ., hogy (X , T) dualis csoportja onmaga.

egy t.etszoleges karakt.er es az elobbi eszrevetelre

(k E N)

nk :=

t.crmeszeles szamokat. Belatjuk , hogy ezek koziil Jegfeljebb veges sok kiilonbOzik
!lullat6!. Ugyanis rp E C(G,) , ezert (a G:l 3 9 := (O)-beJi folytonossagot kihasznalva) van olyan mEN index, hogy
I~(B) - ~(%)I

= 11 -

~(%)I

< 1/2,

azaz !p{z) = I , hacsak az z = (Zk) E G 2 elemre Xj =

(j = 0, ... , m)
lcljcsiil. Nyilvanval6, hogy ez m inden N 3 k > m mellett az el: elemre igM ,
kovetkezeskeppen rp(ek) = 1 . Az ilyen k indexekre tehat val6ban teljesiil , hogy
III:

=0.
A renti rp karakterhez tekintsiik az

termeszetes szamot, es mutassuk meg a rp = rp" egyenl&eget . Legyen ehhez egy

x = (Xt) E G, elem es a <p-hez az elobbiekben megadott m eseten

zm := (zo, ... , Zm,O,O, ... ) E G2 .

257

Ekko,

- LA
-rm= O 1- ;1ek) . ".. .. es
.

IckcpczCst , ill. ICgYll1I

fl -

r" := p"

ov.

( 11 E N ) .

Wn := 4p" o p

/I. '~ igy crtclmezelt (rn) fiiggvenyrcndsze rt Rademacher-rendszem ek , a

rl' udszert ped ig Wa lsh- Paley-rendszem ek nevezzuk .

j=O

j=O

II (- I )"r " i = IT p7 (xm) = <f'n{zm) = <fIn(Z) .

j

_ m

n i=o szimbOJum olyan

(A
Xj

= 0 , .. " m indexekre va16 szorzast jeiol, amelyekre

= I ).

Az eddigi peld akban nyert tapasztalatokat Osszegezve a kovetkezoket mondImtJuk . Legyen (X , 7 ) egy t.etsz81eges lokalisan kom pakt Abel-C80por~, [' a
rKOport ka ra ktereinek a halmaza, p Haar-mertek az (X, T) csoporl.on es vezesIIlik be az alabbi definici ot.

A (G 2 . 7 2) csoport kompakt !even a [' re ndszer ort.onormait (Id . 5.4. 1.

Le mma) . Vezessi.ik be N -ben a kovetkeza mu velete1: ha
~

5.4 .2 . Definfci6
Valamely II E M(X) ko rhitos Borel-mertek, ill
fiiggveny eseten a

nk 2,t, m = L m/;.2* E N ,

n= L
*:0

lekepezest a

t,l'ntIl m

Ez azl. ;s jd enti , hogy a

to, I} , kEN) .

"

vb) = f 'r dv. ih) = f I- 'rdp

k"1

a fclints egy adoU % eseten egyertelmu , ha nem enged unk meg olyan eloallftist,
:lltlclyhcll cgy indextol kezdve minden %t egyutthato l -gyel egyen lo . (Az ilyen
ki fcjtCsek a (0 , I) un. diadik usan racio milis elemeire lehetsegesek , azaz ak kor ,
amikor valamilyen n E N es j = 0, I , ... , 2n - I mcllett z: = i' 2- n , Az
ilycn %-ckre ketfele (*) a lak ietezik , az egyik ben egy indextol kezdve minden %t
2- n
egyutthat.6 1, a masikban O. Ez utobbit fogadjuk el a szoban forgo % =
6Zam (*) eloallitasanak .) Tekintsuk ezek uta n a

v(,) =

r .T- ') ,= (r . kE N ) E G,

t=o

(v E M (X). f E L' (p). ,E r )

.('fl. /(,) = 1('fl .

fi ,= (1 E c ' ' f

L'(p)) .

7,

,= ( U A E P (X) , A c V }
AE A

258

V"l"'ssii nk be ['- ban egy I.opologiat a kovetkez5keppen. J eloljiik,Y-vel az Osszes

C ~I , v e e, ~~t
"Ivan n,EO yeV g-I[vI alaku metszetek halmazat, ahol
",{\ Ito~ClI veges hal mazok Cs V minde n elcme nyilt (a C ~b eh szokasos lopologlara
1It.'WI'), ill. vegyiik a

,= p( L

I-, dp

Figyelembe veve a fent i 1 0 peldat nyi lvanval6, hogy az 5 .4 .2. Definici6 az

A 'I. I .5.2.2. Definiciokat specialis esetkent magaban foglalja. Az 5 .3.1. T etel bizonyit;e;a utan tett 4 0 megjegyzeshez hason loan itt is jegyezziik meg , hogy gyakran

~;z

p(r )

,.. dll

"~yt'nIOsCgek reven ertelmezik a II mertek, ill . az J fliggveny Fourier-transzforlIullljat. Vi lagos, hogy pusztan formai kulon bsegri51 van sz6, ui. az eli5bbi jelolesek-

(%t E

Ll(p) integralhat.6

Ickepezest pedig az J fuggveny Fourier_ transzJormaltjanak nevezz uk .

A diadik us csoport targyalasakor G 2 hclyett kiindulhatun k a [0 , I) intcrvallumbo l is, czzel a sz6ban forgo csoportnak egy masik, vele izomorf rep rezenLaci6jiit
adva. CllUpan vazolva a most mondottak hatteret, legyen ui. egy % E [0 , I) szam
d illdikus a lakban val6 kifej tese a kovetkezo:
1

mertek, a

r 31-1(,)

'Pn '!pm .

karakLercsoport izomorf N -nel.

% = L %kT kt =o

II

JE

J
,= f

[' 3,.. ...... iib ) :=

.1:=0

akkor legyen n ED m := E~:o Jnk - Ill.!: I 21- . Elegge ny iivanval6 , hogy N ezzel a
muvelettcl cgy Abel-csoport es

(.)

(w .. )

259

halmazt . Errolnem nchez bchitni, hogy topol6gia r-ban (a"z V fiiggvenyosztaly

8.1tl\I indukalt Icggyengebb topol6gia r-ban, azaz a leggyengebb olyan topol6gia,
amclyre vonatkoz6an az V elemei rolytonosak) .

jcloli az R -beli Borel 1.,ebellguc ln6rtekllt ). 11 0. I(l) := e- III

I E L'(") nN "

(t E R) , akkor

A kovdkezQ allitasok igazak :

I)

(r , Tr) egy lokalisan kompakt Abel-csoport;

2)

ha (X, T) egy diszkret topologikus ter, akkor (r, Tr) kompakt ;

3)

ha (X , T) kom paitt , akkor (r , Tr) egy diszkret topologikus ter;

4)

az V halmaz a 11 .1100 norma ertelmeben mindeniitt suru a Cl(r)

terhen;

5)

17h =

6)

lliil~ ~ 11111. (f E L'(")) ;

Th

(f, hE L'(")) ;

7) 1'1=kfh

8)
9)

10)

I E
1 E r es :r E X esete~/, 1(X) IE l , tovabba
a g(y):= I(z . y) (y E X) fiiggv eny is LI-beli (. jeloli az X-beli

V,

v= 0 => v = 0

Az :r:= 0 valasztassal tehat

(fEL'("),1Er);

csoportm uveletet);
II)

(z E R) .

1 = 2 a p.

tetszoleges v E M(X) eseten v korlatos es egyenletesen rolytonos;

1.1--;-0. = v (j
(v, U E M(X)) ;

ba.rme~y

Tchat (.. ) szerint

+~

1_00

1
--2

1+ 1'

di

= 211" a /3 .

Rogzitsuk a 11 Haar-merteket (azaz o:. t), akkor a (.. )-ban szereplo normalt
m Haar-mertek a kovetkezo ....J...:-Ill.
Peldau l a:= 1, p := 1/211" vagy
":11". a
a := {3:= (211")-1/2 (Id. a korabbi peldainkat) .
Ha (X, T) kompakt es p.(X) = 1 ,akkor az I(x):= 1 (z E X) fiiggvenyre
fELl (p.) n N teljesiil. Val6ban, egyreszt az fEL l (p.) relad6 triviaiisan igaz,

(v E M (X)) .

mlisreszt az N-et definial6 egyenliiseg is fe nnall, ha m helyebe a 10(X):= 1

(z E X) r -beli pontban koncentralt Dirac-merteket irjuk:

Legyen N azoknak az f: X ..... C fiiggvenyeknek az osztalya, amelyek valamilyen m E ~(r) korlatos Borel-mertek segitsegevel a kovetkezokeppen allithat6k
clo:

I(z) = j 1(z) dm(1)

(U E 8(r)) .

(z EX) .

(Tehat minden rogzitett x E X eseten a r 3 i ...... ,..{:r) lekepezes (m-szerinti)

integraljar61 van sz6.) Az N halmaz elemeire bebizonyithat6 az alabbi allitas:
megadhatO olyan m Haar-mertek a (r , Tr) karaktercsoporton, hogy
tetszoleges IE Ll(p.)nN fiiggveny
Fourier-transzformaltja Ll(m)_
ben van es igaz a kovetkezo inverzi6s formula:

Ekkor viszont

T<'0) = 1, 1(,) = 0

(, En h o)).

lI a tehat most m a (**)-beli inverzi6s formulaban szereplo Haar-merteket jeloli,

akkor - figyel embe veve, hogy 3) szerint (r , Tr ) diszkret -

I(z) = j R fh( z) dm(1)

(z E X) .

1=1(8)= jTdm =m( h o})

ad6dik. (8 az X-beli csoportmiiveletre vonatkoz6 neutralis (" nulla") elem.) Mivel
m eltollisinvarians, ezert innen m(h}) = 1 (1 E r) kovetkezik.
igy pI. a fenti , az X := [0, 21f)-nek megfelelO 2" plHdaban 11= (211") - 1. 111 , a
r karaktercsoport azonosithat6 Z-vel, ill.

Ha pI. X:= R (a szok<isos topoI6giaval), akkor (Id. 1 0 pelda) r == R es

alkalmas a> 0,/3 > a szamokkal p. = ap.l, m = /311 1 (emlCkeztetoiil: P.l

260

261

:uInverZIOS
f. ~ Ll[O,2lr) fii ggveny j61 ismert (k-adik) Fourier-egyiitthat6ja. A
formu la pedig nem mas, mint az

(**)

00

2" Az el8bbi megjegyzesben mondottakhoz kepest lenycgesen "fajsulyosabb"

a mar korabban is (spedalis kornyezetben) emlitett Bochner-tetel: egy
folytonos ! : X -+ C fUggveny a kkor es csak akkor pozitiv definit, ha
f EN _

I(x)=~i(-k)-';- ' -'

(xE[O , 2. ,

.1::0

az f fiiggveny klasszikus (trigonomel.rikus) Fourier-sorfejtese.

Ha (X , T) diszkret ter (ld. pI. a fenti 3" peldat) es minden x E X elemre
IJ({X}) = 1 , akkor az

(x = 9)
(x E X)

X izomorf a mlisodik dualisaval.

ldm= m(r)

Vegjjl , cjtsiink m!hany 5zot absztrakt kornyezetben is arr61 a specialis esetben

mar vizsgalt problemar61, hogy hogyan lehet a Fourier-transzformaci6 fogalmiit az
LI lerrol pI. az L2 terre kiterjeszteni? Mivel altalaban L2 nem reszhalmaza
LI -nek, ezert az 5.4.2. Definici6 " nem megy" az L2 fiiggvenyosztalyon . 19az
viszont a Planche rel~tetel , miszerint (a korabbi jeloleseket hasznalva)

I(x) = {;
(x,' 9)
fiiggvenyre

i( i) = 1

(i E r) , azaz

1(9) = I =

jdm=

A tobbszor idezett 1" - 4" p61dakat szem elott tartva tekintsiin k egy tetszOleges lokalisan kompakt (X , T) topologikus Abel-csoportot . Thdjuk (ld. a fent i
1) allitlist), hogy a (r , Tr) karak tercsoport is egy lokalisan kompakt topologikus
Abel-csoport, exert kepezheto ennek is a karaktercsoportja, az X un. masodik dualisa . Az absztrakt harmonikus analizis egyik aJaptetele a Pontrjagin-fele dualitasi
tetel:

i ~ az . Ismet .utalunk az elobb emlitett 3" peldara, amikor is a diszkret (trigonomet-

megadhat6 egy olyan mindeniitt surii L~(m) alter L 2 (m}-ben , hogy az

nkus) Founer-sorfejtest kapjuk.

Megjegy.usek
1" Azt mondjuk , hogy az ! : X -+ C fiiggveny poziUIJ dejinit , ha barmely
x l, ... ,XnEX es fil , ... , anEC (nEN) eseten

L"

j~ p~. pozitiv definit minden karakter. Tetsz81eges pozitiv defin it

fuggvenyre egyszerii szamollissal igazol hat6k az alabbiak :
(zE XL
(. E X) ;

iii) 1/ (') - f(y)I ' ~ 2- f(9 )- R. (I(O) - f( . . y-'

(x ,y E X) _

Innell mar rogton adodik , hogy a szoban fo rgo ! eseten

i,) f lO) '" 0;

v) ! korlatos;
vi)

! E C(O) => ! egycnlelesen folytollos.

262

norma ertelmeben). Ez a lekepezes

izometriiiva.

fit ar!(XI; e x;') 2: O .

.I: ,j : l

i) f (x-' ) = f(')
ii) If(x)1 ~ f(9)

lekepezes egy izometria (a 11.112

egyertelmuen terjeszthetO ki egy

Iia (X , T ) kompakt , akkor L2(p ) C Ll (p ) es a Plancherel-tetel az ortogon:itis sotak elmeletebOl j61 ismert Riesz- Fischer-tetelt jelenti.
ROviden vazoljuk a Plancherel-tetclben emlitett izometria egy megval6sitasat
az 1" peldaban szereplo ter (X := R) eseten . Jeloljiik ehhez az R -en ertelmezett ,
az R 3 z ...... e- " ~ 5ulyfiiggvenyl1ez tartoz6 ismert Hermite-polinomokat Hn-nei
(II E N) es tegyen
hn(z) := an e-

r2 2
/ .

Hn(x)

(z E R , n E N) ,

a hol az an > 0 szamok ugy vannak definialva , hogy IIh n ll 2 = 1 (n E N)

llljcsiiljon. Nem Ilehez mcgmutatni , hogy a (h n ) fiiggvenyrendszer - az un.
lI er mite-JijgglJenyek rcndszcrc - cgy teljcs, ortollormalt rendszer az (L 2 (/J,) , 1I 1I2)

263

Hilbert-terhen (azaz ugyanebben a Lerben Schauder-hazis). Innen az is rogton

ad6dik, hogy az HermiLe-fiiggvenyek valamennyien beletartoznak az Ll(l1d fiiggvenyosztalyba is, kovetkezeskeppen kiszamithatjuk a hn (n E N ) Fourier-Lranszformaltakat (ld . az 5.3. 1. Tetel bizonyitasa utan tett 4" me&iegyzest). Felhasznalva az Hermite-polinomok eloallitasara vonatkoz6 Rodrigues-formulat azt kapjuk,
hogy
rJ:"' , _.,'
hn ( Z ) =an ( - I)ne~31"l". _
(z E R , n E N) .
dx'
Innen egyszeru szamolas utan az ad6dik , hogy

hn=(-i)n.h n

azaz T valoban tekinthet8 ugy , mint a - Fourier-Lranszformcicio kiterjesztese az

L 2(Pl) fiiggvenyosztalyra .
A fentjelzett szamolast" folytatva megmutathato tovahba, hogy amennyiben
a, b E (0, +00) eseten

f E L2(l1d es

(xE R ),
a kko r

(nEN) ,

IIT(f) - 1 (f)II, - 0

h n Hermite-fiiggveny sajatfiiggvenye a ~ Fourier-Lranszformaci6nak a

(_ i)n sajatertekkel (n E N) Ez egyut1al azt is jelenti, hogy az Hermitefiiggvcnyekre igaz az inverzias formula.

azaz a

illetve, ha

Tekintsiink ezek utan egy tetszoleges f E L2(111) fiiggvenyt , es fejtsiik Fourier-SOTha f-et a (h n ) rendszer szerint. Ekkor tehat a
Cn

:::::

Jf

akkor
h n dpi

(n E N )

III -

egyiitthat6kkal f :::: E;:'",ocn h n , ahol a sz6ban forgo sor 11.11 2 normahan

ko nvcrgcns. Mivel a (cn ) egyiitthat6-sorozattal egyiitt a - i)n cn ) SOfOzat
is l2-bc tartozik , ezert a Riesz- Fischer-tetel miatt a E((- i)ncnh n ) sor is
konvergens 11 .112 normaban . Legyen ebben az ertelemben

J .(I)II, - 0

(a,b ....... +oo) .

Megjegyzesek
1" Mivel (a fenti parameterekkel) J"b(l)(X):::: Id(T(f(-z) , ezert az

00

T(f)

,= I:< -'J". '. ' h.

III - J (I)II, - 0

n",O

Ezzd cgy T: L2(ptl __ L 2(111) iekepezest ertelmeztunk , amely nyilvan linearis

e.

00

IIT(f)lIl =

00

L: 1(-.)' ,.1' = L: 1,.1' = IIllIl

n=O

n=O

mintt izometria. A konnyen ellenorizheto

II E N) , azaz a

T(T(f))(%) = 1(-%)

20

hn(-z) = (-l)nhn(x)

(f E L'("d.

(z E R ,

relacio is tekintheto egyfajta inverzias formulanak. A ki.ilonbseg "csupan"

annyi , hogy az f eloallitasa a Fourier-transzformaltjab61 nem pontonkent tortenik , hanem 11.112 normaban.
Legyen pI. f := X[-I,ll ,ekkor nyilvan igaz , hogy f E LI(I-'d n L 2(P l) ,
tovabba z E R \ {OJ eseten

E R)

cgycnl&Cg a lapjan az is ad6dik , hogy a fent i T lekepezes egy bijekci6. (A funkciOlHiianalizis nyelven fogalmazva T egy uniter operator.)
Nemi szamolas utan (a resz leteket illeti:ien az irodalomjegyzekben felsoro lt
miivckrc utalunk) belathato, hogy f E Ll(pd n L2(pd eseten 1'(1):::: j ,

264

(a, b __ +OCI)

igy

2M

H rgymutato

= -1t2 .

sin :r
2
--dIl1(z) = -z2

...

1+

00

- 00

sin':r
- dz
z2

(ahol az ut6bbi integral egy improprius Riemann-integral). Innen tehat a.z

+00 sin' z
-,- dz =

- 00

(ismert) egyenl&eghez jutunk.

1f

halmazfuggveny

algebra 10

-additiv 22
-ftHig folyton08 22

csoport

-diadikus 221
-duaJis 253
-topologikus 216

- monoton 23

-szigma (u)-additiv 24
halo 10
-normalt vektorha l6 179
Stone-fele vektorh8.16 177
.vektorha,16 176

Dynkin-rendszer 41
egyenlotlenseg
-Cauehy- Bunyakovszkij 109
-Csebisev 110

integral 84, 89, 94

- Holder 108
-Markov 110
-Minkowski 110

absztrakt 178
Daniell 179
Haar 217
invarans 217
. Lebesgue 134

egy-pont kompaktifikaci6 197

elomertek 11

integralfiiggveny 162

felteteles varhat6 ertek 157

integrli1hat.6 fiiggveny 94

felgyiirii 13

inverzi6s fo rmula 243

Fourier-transzformalt

karakter 253

-ftiggvenye 233 , 259

-merteke 229 , 259

karakterisztikus fUggveny 60
konvoluci6
fiiggvenyeke 225
mertekeke 222

funkcional
-monoton 178
-pozitiv 178

kvci.zimertek 17
. Lebesgue fele 28
Stieltjes--fele 30

gyurii 10
-delta (6)-gyuru 12
-generaJt gyiirii 11
-szigma (O')-gyuru II

IepcsOs fiiggveny 83
maj dnem mindeniitt (m .m .) 99

halmaz
-Baire 189
-Borel 48,75, 189
-F -nyilt 180

266

merheta
fedes 43
. fUggveny 51

267

merhel.O

tarOO 204

-( Borel-merheto) fii ggveny 76

-ha lmaz 41
-ter 41

tef
-Iokalisan kompakt 195
-normalis 194
-topologikus 188
-vegtelenben megszamlalhato 205

mertek 33
-abszolu t folytonos 143 , 159
- Ba ire 191
- Borel 48, 191
-el5jeles 68
- Ib ar 21 8
-kiils5 38
-Lebesgue 53
- Lebesgue-Stieltjes 58
-reguhiris 201
-sulyfiiggveny Iiltal generalt 140
-szeparabilis 132
-szigma (0' )-veges 38
-szingularis 162
-szorzat 67
-teljes 41
-teljesse tetele 45
-tth 4 1

t ete!
-Arze1a 137
- Beppo Levi 90
- Borel- Cantelli-Iemma 104
-Caratheodory 38
-Daniell- Stone 182
-Dini 210
-Fatou-Iemma 101
-Fubi ni 174
- Haar2 17
- Hahn-fe le felbontas 70
-J egorov 81
-J ordan-fele felbontas 74
-Lebesgue 11 9
- Lebesgue-fele felbontas 163
- Luzin 201
-Plancherel 263
-Pontrjagin 263
-Radon- Nikodym 149
- Riemann- Lebesgue-lemma 234
-Riesz-feJe reprezentacio 212, 213
-Stone- Weierstrass 237
-UrY80h n 192
-Vital i 145

szigma (O'-)algebra 7
-genera lt O'-algebra 9
-t rivia lis O'-algebra 9
szorzatter 67
sztohasztikus konvergencia 124
szukcessz iv integralas 174

268