Subscribe to DeepL Pro to translate larger documents.

Visit www.DeepL.com/pro for more information.

Mathematica Aeterna, Vol. 4, 2014, no. 3, 245 - 256

Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy előrendelések

Yong Chan Kim

Matematika Tanszék, Gangneung-Wonju Nemzeti Egyetem,

Gangneung, Gangwondo 210-702, Korea
yck@gwnu.ac.kr

Absztrakt

Ebben a tanulmányban az Alexandrov-féle fuzzy topológiák és

felső közelítő operátorok tulajdonságait vizsgáljuk. Tanulmányozzuk
a fuzzy pre-order, Alexandrov topológiák felső közelítő operátorok
által indukált Alexandrov fuzzy topológiákat. Példákat adunk rájuk.

Matematika tantárgyi osztályozás: 03E72, 03G10, 06A15, 54F05

Kulcsszavak:
Teljes reziduált rácsok, fuzzy előrendezés, felső közelítő opera- torok,
Alexandrov (fuzzy) topológiák

1 Bevezetés
H´ajek [2] bevezetett egy teljes reziduált rácsot, amely a sokértékű logika
algebrai struktúrája. H¨ohle [3] L-fuzzy topológiákat és L-fuzzy belső
operátorokat vezetett be teljes reziduált rácsokon. Pawlak [8,9] bevezette a
durva halmazelméletet, mint formális eszközt a pontatlanság és
bizonytalanság kezelésére az adatelemzésben. Radzikowska [10] fuzzy durva
halmazokat fejlesztett ki teljes reziduált rácson. Bˇelohl´avek [1]
információs rendszereket és döntési szabályokat vizsgált teljes reziduált
rácsokban. Zhang [6,7] bevezette a fuzzy durva halmazok által indukált
Alexandrov L-topológiákat. Kim [5] az Alexandrov-topológiák tulajdonságait
vizsgálta teljes reziduált rácsokban.
Ebben a dolgozatban az Alexandrov fuzzy topológiák és felső közelítő
operátorok tulajdonságait vizsgáljuk H¨ohle [3] értelmében. Tanulmányozzuk
a fuzzy preorder, Alexandrov topológiák által indukált felső közelítő
operátorokat Alexandrov fuzzy topológiák által. Példákat adunk rájuk.
246 Yong Chan Kim

2 Előzetesek
2.1. meghatározás. [1-3] Egy struktúrát (L, �, �, ⊙, →, �, �) teljes reziduált
rácsnak nevezünk, ha kielégíti a következő tulajdonságokat:
(L1) (L, �, �, �, �) egy teljes rács, ahol ⊥ az alsó elem és ⊤ a felső
elem;
(L2) (L, ⊙, �) egy monoid;
(L3) Van egy adjungáltsága,azaz.

x ≤ y → z, ha x ⊙ y ≤ z.

A∗ : L → L által definiált∗ = a → ⊥ operátort erős negációnak nevezzük, ha

a∗∗ = a. ( (
�, ha y = x, ⊤∗ �, ha y = x,
⊤ (y) = (y) =
x x
�, �,
Ebben a dolgozatban feltételezzük,
egyébként hogy ⊙, →,∗ , �, �) egy
(L, �, �,egyébként
teljes reziduális rács erős
. tagadással∗ . .
2.2. meghatározás. [6,7] Legyen X egy halmaz. Egy eX : X × X → L
függvényt e : X × X → L függvénynek nevezzük.
egy fuzzy előrend, ha kielégíti a következő feltételeket
(E1) reflexív, ha eX (x, x) = 1 minden x ∈ X
esetén,
(E2) tranzitív, ha eX (x, y) ⊙ eX (y, z) ≤ eX (x, z), minden x, y, z ∈ X' esetén.

2.3. példa (1) Definiálunk egy eL : L × L → L függvényt a

következőképpen: eL (x, y) = x →
y. Ekkor eL egy fuzzy előrendezés L-en.
V
(2) Definiálunk egy eL X : LX × LX → L függvényt a következőképpen: eL
X (A, B) = x�X (A(x) →
B(x)). Ekkor eL X a 2.4. Lemma (9) alapján fuzzy előrendelés.

Lemma 2.4. [1,2] Legyen (L, �, �, ⊙, →,∗ , �, �) egy teljes reziduális

rács erős tagadással∗ . Minden x, y, z, xi , yi ∈ L-re a következő
tulajdonságok érvényesek.
(1) Ha y ≤ z, akkor x ⊙ y ≤ x ⊙ z.
(2) Ha y ≤ z, akkor x → y ≤ x → z és z → x ≤ y → x.
(3) x → y = ⊤ ha x ≤ y.
(4) x → ⊤ = ⊤ és ⊤ → x = x.
(5) x ⊙ y ≤ x ∧ y.
(6) x ⊙ (WVi�Γ yi ) = WVi�Γ(x ⊙ yi ) és ( W W i � Γ xi ) ⊙ y = Wi�Γ(xi ⊙ y).
(7) x → xi i�Γ
(8) yi) =
→ Wi�Γ ≥ (x
yi i∈Γ
→ y ) és ( i∈Γ xi ) → y = Vi�Γ(xi →
Vi�Γ(xii → yi) és Vi�Γ xi → Vi�Γ yi ≥ Vi�Γ(xi → yi).
( Wi�Γ y).
y
).i (9) (x → y) ⊙ x ≤ y és (y → z) ⊙ (x → y) ≤ (x → z).
(10) x → y ≤ (y → z) → (x → z) és x → y ≤ (z → x) → (z → y).
Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy 247
előrendelések
(11) Vi�Γ x∗ = (Wi�Γ xi)∗ és Wi�Γ x∗ = (Vi�Γ xi)∗.
i i
(12) (x ⊙ y) → z = x → (y → z) = y → (x → z) és (x ⊙ y)∗ = x → y∗ .
(13) x∗ → y∗ = y → x és (x → y)∗ = x ⊙ y .∗
(14) y → z ≤ x ⊙ y → x ⊙ z.

2.5. definíció. [5] A H : LX → LY leképezést felső közelítő operátornak

nevezzük, ha minden A, Ai ∈ LX és α ∈ L esetén kielégíti a következő
feltételeket,
(H1) H(α ⊙ A) = α ⊙ H(A),
W W
(H2) H( i�I Ai ) = i�I H(A ),i
(H3) A ≤ H(A),
(H4) H(H(A)) ≤ H(A).

2.6. definíció [4] Egy T : LX → L operátort Alexandrov-fuzzy

topológiának nevezünk X-en, ha minden A, Ai ∈ LX , és α ∈ L esetén
kielégíti a következő feltételeket,
(T1) T(α) = �,
V V W V
(T2) T( i�Γ Ai ) ≥ i�Γ T(Ai ) és T( i�Γ Ai ) ≥≥ i�Γ T(Ai
), (T3) T(α ⊙ A) ≥ T(A),
(T4) T(α → A) ≥ T(A).

2.1. definíció [5] Egy τ ⊂ LX részhalmazt Alexandrov-topológiának nevezünk, ha

kielégíti a következő feltételeket.
(O1) ⊥X , ⊤X ∈ τ ahol ⊤X (x) = ⊤ és ⊥X (x) = �� x ��
W V
X. (O2) Ha Ai �� τ for i � Γ. (O2) Ha A ∈ τ for i � Γ,
i�Γ Ai , i�Γ Ai ∈ τ .
(O3) α ⊙ A ∈ τ minden α ∈ L és A ∈ τ .
(O4) α → A ∈ τ minden α ∈ L és A ∈ τ .

3 Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy pre-

rendek
3.1. tétel (1) Ha T : LX → L egy Alexander-fuzzy topológia. Definiáljuk a
T∗ (A) = T(A∗ ). Ekkor T∗ egy Alexander-fuzzy topológia.
(2) Ha T egy Alexandrov-fuzzy topológia X-en, T τ r = {A ∈ LX | T(A) ≥ r}
egy Alexandrov-topológia X-en, és τ r ⊂ τ s s ≤ r ∈ L esetén.
T T
(3) Ha H egy L-felső közelítő operátor, akkor τH = {A ∈ LX | H(A) = A}
egy Alexandrov-topológia X-en.

Bizonyíték.
(
(1) (T1) T∗ (α) = T((α∗ ) = �. (
(T2) T∗ Wi�Γ Ai ) = T(Vi�Γ iA∗ ) ≥ Vi�Γ T(A i
∗ ) = ∗ ∗
Vi�Γ T (Ai ) és T Vi�Γ
T(Wi�Γ Ai∗ ) ≥ Vi�Γ T(Ai ∗ ) = Vi�Γ T∗ (A ).i
Ai ) =
248 Yong Chan Kim

(T3)
T∗ (α ⊙ A) = T((α ⊙ A)∗ ) = T(α → A )∗
≥ T(A∗ ) = T∗ (A).
(T4)
T∗ (α → A) = T((α → A)∗ ) = T((α ⊙ A ) )∗∗∗
= T(α ⊙ A∗ ) ≥ T(A∗ ) = T∗ (A).
Ezért T∗ egy Alexander-fuzzy topológia.
(2) (O1) Mivel T(⊤X ) = T(⊥X ) = ⊤ ≥ r, ⊥X , ⊤X ∈Tτ r .
(O2) Ai ∈ τ r minden i ∈ Γ esetén a (H3) szerint T(Wi�Γ Ai ) ≥ Vi�Γ T(Ai )≥
T
r
és T(Vi�Γ Ai ) ≥ Vi�Γ T(Ai ) ≥ r.
Így Wi�Γ Ai , Vi�Γ Ai ∈ τ r .T
(O3) és (O4), A ∈ τ r esetén T a (H2) szerint T(α ⊙ A) ≥ T(A) és T(α → A) ≥
T(A). Tehát α ⊙ A, α → A ∈ r
T τ .
Ezért τr T egy Alekszandrov-topológia X-en. Továbbá, A ∈ τr T a címen
s ≤ r, T(A) ≥ r ≥ s. Akkor A ∈ τ s . Így τ r ⊂ τ s .
T T T
(3) (O1) Mivel ⊤X ≤ H(⊤X ) és H(⊥X ) = H(⊥X ⊙ A) = ⊥X ⊙ H(A),
X �= H(⊤X ) és ⊤X = H(⊤X ). Akkor ⊥X , ⊤X ∈ τ .H
i Wi∈ i Vi∈ i
(O2) A ∈ τVH minden i ∈VΓ esetén a (H3)
V V
szerint, Γ A ∈
τH . Mivel Γ A ≤ H( i�Γ Ai ) ≤ i�Γ H(Ai ) = i�Γ Ai
, tehát, A
i�Γ i ∈ τ . H
(O3) A ∈ τH esetén a (H2) szerint α ⊙ A ∈ τ .H
(O4) A ∈ τH esetén, mivel α ⊙ H(α → A) = H(α ⊙ (α → A)) ≤
H(A), H(α → A) ≤ α → H(A) = α → A. Akkor α → A ∈ τ .H

3.2. tétel Legyen T egy Alexandorv fuzzy topológia X-en. Definiáljuk

Rr (x, y) = ^{A(x) → A(y) | T(A) ≥ r }∗
T

R−r (x, y) = ^{B(y) → B(x) | T(B) ≥ r∗ }.

T
RrT egy T R ≤TR minden s ≤ r esetén.
(1) fuzzy előrendezés, ahol r s
−r
(2) R egy fuzzy előrendezés, ahol R−r ≤ R−s minden s ≤ r és
T T T

R−r (x, y) = Rr ∗ (x, y).

T T

(3) Definiáljuk : LX → LX a következőképpen

T
H rR
_
HR r (A)(y) = (A(x) ⊙ Rr (x, y)).
T T
x�
X
Akkor H T egy felső közelítő operátor X-en, H rR ≤H minden egyes
rR sR
s ≤ r úgy, hogy τ r∗ = τH r . T T

T RT
Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy 249
előrendelések
(4) H -r egy olyan felső közelítő operátor X-en, hogy
RT
_ _
H -r (A)(y) = (A(x) ⊙ R−r (x, y)) = (A(x) ⊙ RT ∗ (x, y)).
RT T
x�X x�X

Továbbá (τ )r∗∗ = τH .
T R-r
T
V
(5) HR Trr (A) = {Ai | A ≤ Ai , T(Ai ) ≥ r∗ } minden A ∈ LX és r ∈ L esetén.
Továbbá R T
(x, y) = HR rT (⊤x )(y), minden x, y ∈ X esetén.
(6) HR Tr (A) = V{Ai | A ≤ Ai , T∗ (Ai ) ≥ r∗ } minden A ∈ LX és r ∈ L esetén.
Továbbá R−rT (x, y) = RrT∗ (x, y) = HR Tr ∗(⊤x )(y), minden x, y ∈ X esetén.
(7) Ha H ri (A) = B minden i ∈ Γ /= ∅ esetén, akkor HR s (A) = B, s = Vi�Γ
ri .
T
(8) Ha H -ri (A) = B minden i ∈ Γ /= ∅ -s (A) = B, s = Vi�Γ r .i
RT

esetén, akkor H
RT RT

(9) Definiáljuk TH T : LX → L-t a következőképpen

THT(A) = _{r∗ ∈ L | (A) = A}.
i RTri

Ekkor TH T = T egy Alexandrov-fuzzy topológia X-en.

(10) Definiáljuk
T TH ∗ : L
X → L mint

T (A) = _{r∗ ∈ L | H -r (A) = A}

HT ∗ i i
RT

Ekkor THT∗ = T∗ egy Alexandrov-fuzzy topológia X-en.

(11) Létezik egy olyan Tr Alekszandrov-fuzzy topológia, hogy

Tr (A) = eL X (HRT r (A), A).

Ha r ≤ s, akkor Tr ≤ Ts minden A ∈ LX esetén.

(12) Létezik egy olyan T∗r Alekszandrov-fuzzy topológia, hogy
T∗r (A) = e X (H -r (A), A).
L RT

Ha r ≤ s, akkor T∗r ≤ T∗s minden A ∈ LX esetén.

(13) Definiáljuk TT : LX → L a következőképpen
T T(A) = _{r∗ ∈ L | Tr (A) = ⊤}.

Ekkor TT = T = TH T egy Alexandrov-fuzzy topológia X-en.

(14) Definiáljuk TT ∗ : LX → L mint
TT ∗ (A) = _{r∗ ∈ L | T∗r (A) = ⊤}.

Ekkor TT ∗ = T∗ = TH T∗ egy Alexandrov-fuzzy topológia X-en.

250 Yong Chan Kim

Bizonyítás (1) Mivel T(B) ≥ r∗ iffT B ∈ τ r∗ , Takkor Rr (x, y) T

= VB∈τr∗
B(y)). Mivel R r (x, x) = VB∈τr∗ (B(x) → B(x)) = ⊤ és
(B(x) → T T

RrT (x, y) ⊙ R T
r (y, z) = VB∈τr∗ (B(x) → B(y)) ⊙ VB∈τr∗ (B(y) → B(z))
T T
≤ VB ∈τ r∗ (B(x) → B(y)) ⊙ (B(y) → B(z))
T
≤ VB∈τr∗ T (B(x) → B(z)) = Rr T(x, y).
Ezért Rr T egy fuzzy előrendelés.
S ≤ r esetén, mivel T(B) ≥ s∗ ≥ r∗ , akkorTRr ≤ R s
T .
(2) Az (1)-hez hasonló módszerrelTR−r egy fuzzy előrendelés. Továbbá,
RT−r (x, y) = V{B(y) → B(x) | T(B) ≥ r }∗
V
= {B∗ (x) → B∗ (y) | T(B∗ ) = T∗ (B) ≥ r }∗
= RrT∗ (x, y).
(3) (H1) és (H2) a HR r definíciójából következik.
W r
T
r
(H3) HRTr (A)(y) x∈X(A(x) ⊙ RT (x, y)) ≥ A(y) ⊙ RT (y, y) = A(y).
=
(H4)
HRTr (HRT r (A))(x) = Wy�X (HTR r (A)(y) ⊙T Rr
(y, x)) = Wy�X (Wz�X (A(z) ⊙ RrT(z, y)) ⊙ RrT(y, x))
= Wz�X (A(z) ⊙ Wy�X (Rr T(z, y) ⊙ RrT(y, x)))
≤ Wz�X (A(z) ⊙ RTr (z, x))
= HR rT (A)(x).
S ≤ r esetén, mivel
T R ≤
r s
T R , akkorT
HR r T≤ HR s .
Mivel A ∈ Tτr∗ ;azaz T(A) ≥ r∗ T, Rr (x, y) ⊙ A(x) = VB∈τr∗ (B(x) → B(y)) ⊙.
T
A(x) ≤ (A(x) → A(y)) ⊙ A(x) ≤ A(y),
τ r∗ ⊂ τH r . Legyen HR r (A) = r . Akkor H(3) T H
szerint R r (A) = A T∈ τH Rr .
Így A ∈ τH
T RT T RT

A(x) = HR rT (A)(x) = Wy�X (A(y) ⊙ RTr (y, x))

= Wy�X (A(y)W ⊙ VB∈τr∗ T(B(y) →V B(x)))
Mivel VB∈τr∗ (B(y) → B) ∈ τ r∗ és (A(y) ⊙ r∗ (B(y) → B)) ∈ τ ,
r
∗
T T y�X B�τT T
akkor A ∈ τ r∗ .T Tehát τH ⊂ τTr∗
r
RT

(4) Mivel A ∈ Tτ r∗ , TR−r (x, . y) ⊙ A∗ (x) = VB∈τr∗ (B∗ (x) → B∗ (y)) ⊙ A∗ (x) ≤
T
∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
(A (x) → A (y)) ⊙ A (x) ≤ A (y). Ezért H -r (A ) = A
RT ∈ τHR T-r .
Legy -r (A) = A ∈ -r . Ezután
en H τH
RT R
T
A(x) = H -r (A)(x) = Wy�X (A(y) ⊙ R (y, x))
-r
RT T
= Wy�X (A(y) ⊙ VB∈τr∗
T (B∗ (y) → B∗ (x)))
Mivel VB∈τr∗ (B∗ (y) → B∗ ) ∈ (τT)r∗∗ és Wy�X (A(y) ⊙ VB�τ (B
∗ (y) → B∗ )) ∈
(τT)r∗∗ , akkor A ∈ (τ )Tr∗∗ . Tehát (τ )Tr∗∗ = τH R-rT .
T
Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy 251
előrendelések
(5) Minden A ∈ LX , ahol A ≤ Ai , T(Ai ) ≥ r∗ , mivel Ai ∈ τ r∗ a címen
= τH r
T RT

A ≤ Ai , Ai ∈ τ , akkor
^ ^
Ai ≤ HR r ( Ai ) ≤ Ai = HR r (Ai ).
T T
i i

Tehát H
T
R r (Vi Ai ) = Vi Ai . Így tehát
^ ^
HR r (A) ≤ HR r ( Ai ) = Ai = ^{Ai | A ≤ Ai , T(Ai ) ≥ r∗ }.
T T
i i

Mivel HTR r (H HR r (A) ≥ A és H

T R r (A)) = T T R r (A) ∈RTτH r = Tτ
r∗ . Tehát,, V{A |
i
V
A ≤ Ai , T(Ai ) ≥ r } ≤ HR rT (A). Ennélfogva {Ai | A ≤ Ai , T(Ai ) ≥ r }
∗ ∗

=
HR Tr (A) minden A ∈ LX és r ∈ L esetén.
(6) Ez az (5) bekezdéshez hasonlóan bizonyítható.
(7) Legyen H ri (A) = B minden i ∈ Γ /= ∅ esetén. Mivel
RT
_ _
H ri (A) = (A(x) ⊙ Rr i (x, -)) = (A(x) ^ ∗
(D(x) → D)) ∈ τr i
⊙).
RT T T
x�X r∗
x�X D�τTi

H RT
ri (A) = Wx�X (A(x) ⊙ R i (x, -))
r
T
∗
W V
= x� (A(x) ⊙ D�τTir∗ (D(x) → D)))
V
∈ Tτri
ri (A)) ≥ r , akkor T(B) ≥ Wi�Γ r = (
X ∗ ∗ r) =s ahol
T(B) = T(H RT i i i�Γ i
∗ ∗

s = Vi�Γ r .i Mivel HRT s (B)(y) = Wx�X (B(x) ⊙ TRs (x, y)) ≤ Wx�X (B(x) ⊙
(B(x) → B(y))) ≤ B(y),
B = HR s (B) ≥ HR s (A).
T T

Mivel s ≤ ri , HR s (A) ≥ H ri (A) = B. Tehát HR s (A) = B.

T
ri (A)) ≥ r ,
RT ∗ T
(9) Mivel T(A) = ri (A) = A,
T(H) = T(H mert H
RT i RT

TH (A) = _{r∗ ∈ L | HRTri (A) = A} ≤ T(A).

T i

Mivel T(A) ≥ (T∗ (A))∗ , akkor H ∗

T R s (A), ahol T (A) = s. Tehát

TH (A) = _{r∗ ∈ L | ri (A) = A} ≥ T(A).

H
T i RT

Ezért TH T = T.
(11) (T1) Tr (⊤X ) = Tr (⊥X ) = �.
(T2)
Tr
(Wi�Γ Ai) = eLX (HRr (Wi�Γ Ai), Wi�Γ Ai)
T
= eLX (Wi�Γ HRr (AiT), Wi�Γ Ai)
≥ Vi�Γ eL X (HT R r (Ai ), Ai ) = Vi�Γ Tr (A )i
 252 Yong Chan Kim

Mivel HRT r (Vi�Γ Ai ) ≤ Vi�Γ HT R r (Ai ),

ezért a következő
Tr állításokkal rendelkezünk
(Vi�Γ Ai) = eLX (HRr (Vi�Γ Ai), Vi�Γ Ai)
T
≥
≥ eLX (Vi�Γ HRr (Ai), Vi�Γ Ai)
T
) = Vi�Γ Tr (A )i
Vi�Γ eL X (H T
R r (Ai ), Ai

(T3) Tr (α ⊙ A) = eL X (H r (α ⊙ A), α ⊙ A)
TR
= eL X (α ⊙ HT R r (A), α ⊙ A)
≥ eL X (H r
T R r (A), A) = T (A)

(T4) Mivel α ⊙ HTR r (α → A) = HRT r (α ⊙ (α → A)) ≤ HR Tr (A), akkor

HR r (α → A) ≤ α → HR r (A). Így
T T

Tr (α → A) = eL X (H T R
r (α → A), α → A)
= eL X (α → H T R
r (A), α → A)
≥ eL X (H r
T R r (A), A) = T (A)

Ennélfogva Tr egy Alexandrov-fuzzy topológia. Mivel T ≤ H r ≤ s esetén,

H sR rR T
Ts (A) = eL X (H R s , A) ≥ eL X (HR r , A) = T (A).
r
T T
(13) Mivel Tr (A) = eL X (HR r (A), A) = ⊤ iff A = HR r (A), a (9) szerint,
T T

TT (A) = W{r∗ ∈ L | Tr (A) = ⊤}

= W{r∗ ∈ L | HRTr (A) = A}
= TH T (A) = T(A).
(8) , (10), (12) és (14) hasonlóképpen bizonyítottak.

Példa 3.3. Legyen (L = [0, 1], ⊙, →,∗ ) egy teljes reziduális rács erős
negációval.
(1) Legyen X = {x, y, z} egy halmaz. Definiáljuk a T : [0, 1]X → [0, 1]
leképezést a következőképpen
T(A) = A(x) → A(z).
Triviális, T(αX ) = 1
Mivel α ⊙ A(x) → α ⊙ A(z) ≥ A(x) → A(z) a 2.4. Lemma (14) alapján T(α ⊙
A(z)
A) ≥ T(A). Mivel (α → A(x)) → (α → A(z)) ≥ A(x) → A(z) a Lemma
2.4 (10), T(α → A) ≥ T(A). A 2.4 (8) lemma alapján Wi∈ T( i Vi∈ i
ΓA ) ≥Γ
V V
T(A )
és T( i�Γ Ai ) ≥ i�Γ T(Ai ). Ennélfogva T egy Alexandrov-fuzzy topológia.
Mivel T(A) = A(x) → A(z) ≥ r∗ , akkor A(z) ≥ A(x) ⊙ r∗ . Tegyük A(x)
= = 0. Tehát R (x, y) = V{A(x) → A(y) | T(A) ≥ r } = 0 és R (x,
1, A(y) r ∗ r

z) = T T
V{A(x) → A(z) | T(A) ≥ r } = r ∗ ∗
� �
RTr (x, x) = 1 RrT (x, y) = 0 RrT(x, z) = r∗
��Rr T(y, x) = 0 RTr (y, y) = 1 RTr (y, z) = 0 ��
RrT (z, x) = 0 RrT (z, y) = 0 RrT (z, z) = 1
Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy 253
előrendelések

A 3.1(3) tétel alapján megkapjukTHR r (A)(y) = Wx�X (A(x) ⊙ r

T R (x, y)) úgy,
hogy
HR rT (A) = (A(x), A(y), A(z) ∨ (A(x) ⊙ r ))∗
Ha A(x) ⊙ r∗ ≤ A(z), akkor HR r (A) = A. Tehát A ∈ τH r . Továbbá, mivel
∗
T(A) = A(x) → A(z) ≥ r∗ iff A(z) ≥ A(x) ⊙ r∗ , A ∈ τ r RTiff A ∈ τ .
T

T HRr
Tehát∗ τ r = τH r T

.
T RT

T (A) = W{r ∗∈ L | HR (A)

r
T = A}
TH = A(x) → A(z) = T(A).
Továbbá, megkapjuk
Tr(A) = Vx�X (HR (A)(x)
r
T → A(x))
= (A(x) ⊙ r ) → A(z) = r∗ → (A(x) → A(z)).
∗

W
TT (A) = {r∗ ∈ L | Tr (A) = 1}
= A(x) → A(z)
Ezért TT = TH T = T.
^
HR Tr (1x )(z) = {B(z) | B ≥ 1x , T(B) ≥ r }∗
Mivel B(x) = 1 és T(B) = 1 → B(z) = B(z) ≥ r∗ , akkor HT R r (1x )(z) = r .∗

HRTr (1x)(x) = ^{B(x) | B ≥ 1 ,xT(B) ≥ r∗ } = 1

^
HR rT (1x )(y) = {B(y) | B ≥ 1x , T(B) ≥ r∗ } = 0
^
HR Tr (1z )(x) = {B(x) | B ≥ 1z , T(B) ≥ r }∗
Mivel B(z) = 1 és T(B) = B(x) → 1 = 1, akkor HR Tr (1z )(x) = 0.
� �
HR r T(1x )(x) = 1 HR rT (1x )(y) = 0 HRTr (1x )(z) = r∗
��HR
rT(1y )(x) = 0 HR Tr (1y )(y) = 1 HR Tr (1y )(z) = 0 ��
HRTr (1z )(x) = 0 T HRTr (1z )(y)
= 0 H
Ekkor R (x, y) = HR r (1x )(y).
r R r (1z )(z) = 1
T T

(2) Az (1) alapján kapunk egy T∗ : [0, 1]Y → [0, 1] leképezést a következőképpen
T∗ (A) = A∗ (x) → A∗ (z) = A(z) → A(x).
Mivel T∗ (A) = A(z) → A(x) ≥ V
r∗ , akkor A(x) ≥ A(z) ⊙ r∗ . Tegyük
A(z) = 1, A(y) = 0.TTehát R ∗ (z, y) = {A(z) → A(y) | T∗ (A) ≥ r∗ } =
r

0 Tés Rr ∗ (z, x) = V{A(z) → A(x) | T(A) ≥ r∗ } = r∗

� �
Rr ∗ (x, x) = 1 Rr ∗ (x, y) = 0 Rr ∗ (x, z) = 0
T T T
��Rr ∗T(y, x) = 0 RrT∗ (y, y) = 1 RrT∗ (y, z) = 0 ��
RrT ∗ (z, x) = r R∗ T r (z, y) = 0
∗
T
r
R ∗ (z, z) = 1
254 Yong Chan Kim

Továbbá Rr ∗ (x, y) = R−r (x, y) = Rr (y, x) minden x, y ∈ X esetén.

T T T

_ rT
HRTr ∗ (A)(y) = (A(x) ⊙ ∗ (x, y)).
R x�X
∗
HR Tr ∗ (A) = (A(x) ∨ (A(z) ⊙ r ), A(y), A(z))
Ha A(z) ⊙ r∗ ≤ A(x), akkor HRT r (A) = A. Ha A(x) ⊙ r∗ ≤ A(z), akkor
HR r (A) = A. Tehát A ∈ τH . Továbbá,
∗ mivel T∗ (A) = A(z) → A(x) ≥ r∗
r
T
RT ∗

iff A(x) ≥ A(z) ⊙ r∗ , A ∈ τTr∗ iff A ∈ τH Rr ∗ . Így

T
∗ .

T TH ∗ (A) = W{r∗ ∈ L | HRT r (A) = A}

∗
= A(z) → A(x) = T∗ (A) = A∗ (x) → A∗ (z) = T(A∗ ).
Továbbá, megkapjuk

T∗r (A) = Vx�X (HR Tr (A)(x) → A(x))

∗
= (A(z) ⊙ r∗ ) → A(x) = r∗ → (A(z) → A(x)).
W
TT ∗ (A) = {r∗ ∈ L | T∗r (A) = 1}
= A(z) → A(x) = T∗
Tehát TT ∗ = TH T∗ = T .∗
HR r ∗ (1x )(z) = ^{B(z) | B ≥ 1x , T (B) ≥ r }
∗ ∗
T

Mivel B(x) = 1 és T∗ (B) = B(z) → 1 = 1, akkor H T

(1x )(z) = 0.
∗
rR

HRTr ∗ (1z )(y) = ^{B(y) ∈ L | B ≥ 1z , T (B) ≥ r } = 0

X ∗ ∗

(1y )(y) = ^{B(y) ∈ LX | B ≥ 1y , T∗ (B) ≥ r∗ } = 1

HRTr ∗
HR r ∗ (1z )(x) = ^{B(x) ∈ L | B ≥ 1z , T (B) ≥ r }
X ∗ ∗
T

Mivel B(z) = 1 és T∗ (B) = 1 → B(x) = B(x) ≥ r∗ , akkor B(x) ≥ r∗ . Akkor

HR r ∗ T (1z )(x) = r .
∗

� �
HR rT∗ (1x )(x) = 1 HR rT∗ (1x )(y) = 0 HR rT∗ (1x )(z) = 0
��
HR rT∗ (1y )(x) = 0 HR rT∗ (1y )(y) = 1 HR rT∗ (1y )(z) = 0 ��
HR r (1z )(x) = r H r∗ (1z )(y) = 0 HR r ∗ (1z )(z) =
T R T∗ T 1
∗

Ekkor Rr ∗ (x, y) = HR r (1x )(y).

T T∗

(3) Legyen (L = [0, 1], ⊙, →,∗ ) egy teljes reziduális rács, amelynek
erős negációja minden n ∈ N esetén a következő módon definiált,

x ⊙ y = ((xn + yn - 1) ∨ 0)n , x → y = (1 - xn + yn ∧n 1, x∗ = (1 - xn .
1 )1 )1
n
Alexandrov fuzzy topológiák és fuzzy 255
előrendelések

Az (1) és (2) alapján megkapjuk a következőket

T(A) = (1 - A(x)n + A(z)n ∧ 1, T∗ (A) = (1 - A(z)n + A(x)n ∧ 1.
)1 )1

n n

� � � �
1 0 (1 - rn
)1
n 1 00
�
r
RT = �� 0 1 0 ��Rr ∗T= 0 1 0 ��
1
00 1 (1 - rn )n 01
1

HR Tr (A) = (A(x), A(y), A(z) ∨ + 1 - rn ) ∨ 0) n )

((A(x)n
1
n
HRTr ∗ (A) = (A(x) ∨ ((A(z) + 1 - rn ) ∨ 0) n , A(y), A(z))
1
Mivel T(A) = (1 - A(x)n + A(z)n n∧ 1 ≥ (1 - xn ) n , akkor
)1

∗
r
τT = τ rRT = {A ∈ | An(x) - An (z) ≤ r }n
LX
r X∗ n n n
τT ∗ = τRTr ∗ = {A ∈ L | A (z) - A (x) ≤ r }.

Tr (A) = (A(x) ⊙ r∗ ) → A(z) = (rn - A(x)n + A(z)n ∧1

)1
n

T∗r (A) = (A(z) ⊙ r∗ ) → A(x) = (rn - A(z)n + A(x)n ∧ 1.

)n
1

Hivatkozások
[1] R. Bˇelohl´avek, Fuzzy Relational Systems, Kluwer Academic
Publishers, New York , 2002.

[2] P. H´ajek, Metamathematices of Fuzzy Logic, Kluwer Academic

Publishers, Dordrecht (1998).

[3] U. H¨ohle, S.E. Rodabaugh,(1999), Mathematics of Fuzzy Sets: Logic,

Topology, and Measure Theory, The Handbooks of Fuzzy Sets Series 3,
Kluwer Academic Publishers, Boston.

[4] Fang Jinming, I-fuzzy Alexandrov topológiák és specializációs rendek,

Fuzzy Sets and Systems, 158(2007), 2359-2374.

[5] Y.C. Kim, Alexandrov L-topológiák és L-join meet approximation opera-

tors International Journal of Pure and Applied Mathematics,
91(1)(2014), 113-129.

[6] H. Lai, D. Zhang, Fuzzy preorder and fuzzy topology,Fuzzy Sets and Sys-
tems, 157 (2006),1865-1885.

[7] H. Lai, D. Zhang, Concept lattices of fuzzy contexts: Formal concept

analysis vs. rough set theory,Int. J. Approx. Reasoning, 50(2009),695-
707.
256 Yong Chan Kim

[8] Z. Pawlak, Rough sets, Int. J. Comput. Inf. Sci., 11 (1982), 341-356.

[9] Z. Pawlak, Durva valószínűség, Bull. Pol. Acad. Sci. Math., 32(1984),
607- 615.

[10] A. M. Radzikowska, E.E. Kerre, A fuzy rough sets összehasonlító vizsgálata,

Fuzzy Sets and Systems, 126(2002), 137-155.

[11] Y.H. She, G.J. Wang, An axiomatic approach of fuzzy rough sets based
on residuated lattices,Computers and Mathematics with Applications, 58
(2009), 189-201.

[12] Zhen Ming Ma, Bao Qing Hu, Topological and lattice structures of L-
fuzzy rough set determined by lower and upper sets, Information
Sciences, 218(2013), 194-204.

Megérkezett: március, 2014