Boole-algebra

(A, +, ·,′ , 0, 1), ahol + és · kétváltozós műveletek,

′
egyváltozós művelet, 0, 1 konstansok és tetszőleges
x, y , z ∈ A elemekre teljesülnek a következők:

x + (y + z) = (x + y ) + z x · (y · z) = (x · y ) · z
x +y =y +x x ·y =y ·x
x + (x · y ) = x x · (x + y ) = x
x · (y + z) = (x · y ) + (x · z) x + (y · z) = (x + y ) · (x + z)
x + x′ = 1 x · x′ = 0
Példa. (P(X ), ∪, ∩,′ , ∅, X ) Boole-algebra, ahol
X : tetszőleges halmaz
∪: halmazok uniója
∩: halmazok metszete
A′ = X \ A: az A halmaz komplementere
0=∅
1=X
Példa. ({i, h}, ∨, ∧, ¬, h, i) Boole-algebra, ahol
∨: diszjunkció (vagy)
∧: konjunkció (és)
¬: negáció
0=h
1=i
Megjegyzés:

A ∩ B = {x | (x ∈ A) ∧ (x ∈ B)}
= {x | (x ∈ B) ∧ (x ∈ A)}
=B ∩A

tehát ∩ kommutativitása ∧ kommutativitásából következik.

Állítás. x + x = x

Bizonyítás.

x + x = x + x · (x + y ) ((3’) szerint)
=x ((3) alapján)
Állítás. x · x = x

Bizonyítás.

x · x = x · (x + x · y ) ((3) szerint)
=x ((3’) alapján)
Állítás. x + y = y akkor és csak akkor ha x · y = x.

Bizonyítás. Ha x + y = y , akkor

x · y = x · (x + y ) = x.

Ha pedig x · y = x, akkor

x + y = x · y + y = y + y · x = y.
Halmazokra:

A ∪ B = B ⇔ A ∩ B = A ⇔ A ⊆ B.
Definíció. Legyen x ≤ y , ha x + y = y (⇔ x · y = x).
Állítás. ≤ részbenrendezés.

Bizonyítás. Reflexivitás: x ≤ x, mert x + x = x.

Antiszimmetria: Legyen x ≤ y és y ≤ x. Ekkor x + y = y és
y + x = x. De akkor x + y = y + x miatt x = y .
Tranzitivitás: Legyen x ≤ y és y ≤ z. Ekkor x + y = y és
y + z = z. Ezért

x + z = x + (y + z) = (x + y ) + z = y + z = z,

tehát x ≤ z.
Állítás. sup{x, y } = x + y

Bizonyítás. Először belátjuk, hogy x + y felső korlátja az

{x, y } halmaznak.
x ≤ x + y , mert x + (x + y ) = (x + x) + y = x + y .
y ≤ x + y , mert y + (x + y ) = x + y + y = x + y .
Tegyük most fel, hogy z tetszőleges felső korlátja az {x, y }
halmaznak, azaz x ≤ z és y ≤ z.
Ekkor x + z = z és y + z = z.
De akkor (x + y ) + z = x + (y + z) = x + z = z, tehát
x + y ≤ z. Ezért x + y valóban a legkisebb felső korlát.

Hasonlóan látható be, hogy inf{x, y } = x · y .

Állítás. (4) (és más axiómák) ⇒ (4’)

Bizonyítás.

(x + y ) · (x + z) = (x + y ) · x + (x + y ) · z
=x +x ·z +y ·z
=x +y ·z
Állítás. Tetszőleges x elemre 0 ≤ x ≤ 1.

Bizonyítás.
Mivel inf{x, x ′ } = x · x ′ = 0, ezért 0 ≤ x.

Mivel sup{x, x ′ } = x + x ′ = 1, ezért x ≤ 1.

Állítás. Tetszőleges x elemre 0 + x = x és 0 · x = 0.

Bizonyítás.

0≤x ⇔ 0+x =x ⇔ 0·x =0

Állítás. Tetszőleges x elemre x + 1 = 1 és x · 1 = x.

Bizonyítás.

x ≤1 ⇔ x +1=1 ⇔ x ·1=x
 A komplementer elem

x + x′ = 1 és x · x′ = 0

Belátjuk, hogy ez a két egyenlőség egyértelműen meghatározza

az x ′ elemet.
Állítás. Ha x + y = 1 és x · y = 0, akkor y = x ′ .

Bizonyítás. Mivel

y = y · (x + x ′ ) = y · x + y · x ′ = 0 + y · x ′ = y · x ′ ,

ezért
y ≤ x ′.
Mivel

y = y + x · x ′ = (y + x) · (y + x ′ ) = 1 · (y + x ′ ) = y + x ′ ,

ezért x ′ ≤ y .

Tehát y ≤ x ′ és x ′ ≤ y , így y = x ′ .
Állítás. Bármely x elemre (x ′ )′ = x.

Bizonyítás.

x′ + x = 1 és x′ · x = 0
A következő állítás azt jelenti, hogy az x 7→ x ′ hozzárendelés
injektív.

Állítás. Ha x ′ = y ′ , akkor x = y .

Bizonyítás.
Ha x ′ = y ′ , akkor (x ′ )′ = (y ′ )′ , de akkor x = y .
Állítás. 0′ = 1 és 1′ = 0.

Bizonyítás.
Mivel 0 + 1 = 1 és 0 · 1 = 0, ezért 0′ = 1.
Ebből következik, hogy 0 = (0′ )′ = 1′ .
 A De Morgan azonosságok

Halmazokra:

(A ∪ B)c = Ac ∩ B c és (A ∩ B)c = Ac ∪ B c

A logikában:
¬(A ∨ B) ≡ (¬A) ∧ (¬B)
¬(A ∧ B) ≡ (¬A) ∨ (¬B)
Állítás. (x + y )′ = x ′ · y ′

Bizonyítás.

x +y +x ′ y ′ = (x +y +x ′ )(x +y +y ′ ) = (1+y )(1+x) = 1·1 = 1

(x + y )x ′ y ′ = xx ′ y ′ + x ′ yy ′ = 0 · y ′ + x ′ · 0 = 0 + 0 = 0
A másik De Morgan azonosság bizonyítható hasonlóan, mint
az első, vagy pedig visszavezethető az elsőre.

Állítás. (x · y )′ = x ′ + y ′ .

Bizonyítás. Alkalmazzuk az előző állítást az x ′ és y ′ elemekre:

(x ′ + y ′ )′ = (x ′ )′ · (y ′ )′ = x · y

ahonnan
x ′ + y ′ = (x · y )′ .
 A műveletek monotonitása

Állítás. Ha x1 ≤ x2 és y1 ≤ y2 , akkor x1 + y1 ≤ x2 + y2 és
x1 · y1 ≤ x2 · y2 .

Bizonyítás.

(x1 + y1 ) + (x2 + y2 ) = (x1 + x2 ) + (y1 + y2 ) = x2 + y2

(x1 · y1 ) · (x2 · y2 ) = (x1 · x2 ) · (y1 · y2 ) = x1 · y1

A ′ művelet nem monoton, hanem megfordítja ≤ irányát:

Állítás. Ha x ≤ y , akkor y ′ ≤ x ′ .

Bizonyítás. Mivel x + y = y , ezért (x + y )′ = y ′ és így

x′ · y′ = y′

tehát y ′ ≤ x ′ .