Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

220 Algebrai struktúrák

Tehát, ha m ≥ n , akkor m = −n + r , ahol r∈ , és így
n m n −n +r n −n r
a ⋅a = a ⋅a = a a a , mert −n, r > 0 . Tehát

a na m = (a −n )′ a −na r = e ⋅ a r = a n +m .
Következik, hogy a n +m = a na m , ∀ m, n ∈ , ∀ a ∈G .
m n
Hasonlóan igazolható, hogy (a ) = a , ∀ m, n ∈ , ∀ a ∈ G , vagy additív
mn

írásmód esetén
(m + n )a = ma + na és m (na ) = (mn ) a , ∀ m, n ∈ , ∀ a ∈ G .
−1
Az előbbi bizonyításból az is kiderült, hogy (a n ) = a −n , ∀ a ∈ G, n ∈ .
3. Minden csoportban teljesülnek a balról egyszerűsítés és a jobbról egyszerűsítés
szabályai: ∀ a, b, c ∈ G esetén
a ∗ b = a ∗ c ⇒ b = c és b ∗ a = c ∗ a ⇒ b = c .
Bizonyítás. A műveletek tulajdonságait tárgyaló paragrafusban már említettük a
helyettesítés törvényét és láttuk, hogy az alapján tetszőleges művelet esetén egy
egyenlet mindkét oldalát „szorozhatjuk” ugyanazzal az elemmel balról (jobbról),
anélkül, hogy az egyenlőség változna. Írhatjuk tehát, hogy
a ′ ∗ / a ∗ b = a ∗ c ⇒ a ′ ∗ (a ∗ b ) = a ′ ∗ (a ∗ c ) ⇒
⇒ (a ′ ∗ a ) ∗ b = (a ′ ∗ a ) ∗ c ⇒ e ∗ b = e ∗ c ⇒ b = c .
Ha jobb oldalról szorozzuk a második egyenletet a ′ -tel, megkapjuk a jobboldali
egyszerűsítés szabályát.
Megjegyzések
a) A helyettesítés törvényét használjuk a következő bizonyításban is:
b = e ∗ b = (a ′ ∗ a ) ∗ b = a ′ ∗ (a ∗ b ) = a ′ ∗ (a ∗ c ) = (a ′ ∗ a ) ∗ c = e ∗ c = c .
b) Az egyszerűsítés szabályaiból következnek a -beli egyenleteknél alkalmazott
egyszerűsítési szabályok.
4. Egyenletek megoldása csoportban
Legyen (G, ⋅) csoport és a, b ∈ G . Próbáljuk megoldani az ax = b egyenletet!
A helyettesítés törvényéből azonnal következik, hogy a −1ax = a −1b , vagyis
x = a −1b megoldása az egyenletnek. Az egyszerűsítési szabály alapján ez az egyetlen
megoldása a vizsgált egyenletnek. Ha x1, x 2 ∈ G különböző megoldások,
ax1 = ax 2 = b és az ax1 = ax 2 egyenlőséget balról egyszerűsítve, kapjuk, hogy
x1 = x 2 , tehát x = a −1b az egyedüli megoldás.
Hasonlóan, az ya = b egyenlet egyedüli megoldása y = ba −1 .
Megoldott gyakorlatok
1. Értelmezzük -ben a ⊥: × → , x ⊥ y := x + y − 1 műveletet. Igazoljuk,
hogy ( , ⊥) Abel-féle csoport.
Megoldás. ⊥ belső művelet, mert x ⊥ y ∈ , ∀ x , y ∈ .
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Algebrai struktúrák 221

G1. ∀ x , y, z ∈ ,
x ⊥ (y ⊥ z ) = x ⊥ (y + z − 1) = x + (y + z − 1) − 1 = x + y + z − 2 és
(x ⊥ y ) ⊥ z = (x + y − 1) ⊥ z = (x + y − 1) + z − 1 = x + y + z − 2 ,
tehát a művelet asszociatív.
G2. Vizsgáljuk a semleges elem létezését. e ∈ esetén az e ⊥ x = x ⊥ e = x ,
∀ x ∈ tulajdonságból e + x − 1 = x + e − 1 = x , tehát e = 1 ∈ .
G3. Vizsgáljuk meg az invertálható elemeket. Ha x ∈ tetszőleges, akkor az
x ⊥ x ′ = x ′ ⊥ x = 1 összefüggés alapján x + x ′ − 1 = x ′ + x − 1 = 1 és így
x ′ = 2 − x . Mivel ∀ x ∈ esetén az x ′ = 2 − x ∈ , állíthatjuk, hogy minden x
elem invertálható a ⊥ műveletre nézve.
G4. ∀ x , y ∈ esetén x ⊥ y = x + y − 1 = y + x − 1 = y ⊥ x , tehát a művelet
kommutatív.
Az előbbiek alapján ( , ⊥) Abel-féle csoport.
2. Adott a (G, ∗) Abel-féle csoport és az a ∈ G rögzített elem. A G halmazban
értelmezzük a : G ×G → G , x y := x ∗ y ∗ a műveletet. Igazoljuk, hogy (G, )
Abel-féle csoport.
Megoldás. Az így értelmezett függvény belső művelet, mivel G -ben ∗ belső
művelet. Vizsgáljuk a csoport axiómáit.
G1. ∀ x , y, z ∈ G , x (y z ) = x (y ∗ z ∗ a ) = x ∗ (y ∗ z ∗ a ) ∗ a = x ∗ y ∗ z ∗ a 2 ,
mert a ∗ művelet asszociatív. Hasonlóan,
(x y ) z = (x ∗ y ∗ a ) z = (x ∗ y ∗ a ) ∗ z ∗ a = x ∗ y ∗ a ∗ z ∗ a = x ∗ y ∗ z ∗ a 2 ,
mert a ∗ művelet kommutatív is. Tehát x (y z ) = (x y ) z , ∀ x , y, z ∈ G ,
vagyis asszociatív művelet G -ben.
G2. Ha létezne e1 ∈ G semleges elem a (G, ) algebrai struktúrában, akkor az
x e1 = e1 x = x , ∀ x ∈ G összefüggésből x ∗ e1 ∗ a = e1 ∗ x ∗ a = x , ∀ x ∈ G .
Ha a (G, ∗) Abel-féle csoport semleges eleme e , akkor a ∗ művelet kommutativitása
alapján írhatjuk, hogy x ∗ a ∗ e1 = x ∗ e , ∀ x ∈ G , tehát a ∗ e1 = e , vagyis e1 = a −1
kielégíti a (G, ) struktúrában a semleges elem létezésének axiómáját, ahol a −1 az
a ∈ G elem inverze a ∗ műveletre nézve.
G3. Legyen x ∈ G tetszőleges. Vizsgáljuk, hogy van-e olyan x ′ ∈ G elem, amelyre
x ′ x = x x ′ = a −1 teljesül, vagyis x ′ ∗ x ∗ a = x ∗ x ′ ∗ a = a −1 . Mivel a ∗
művelet kommutatív, az x ′ = a −2 ∗ x G -beli elem kielégíti az előbbi összefüggést,
ahol a −2 = a −1 ∗ a −1 .
G4. A kommutativitás azonnal következik abból, hogy a ∗ kommutatív művelet.
Tehát (G, ) Abel-féle csoport.
Megjegyzés. Ez a feladat az 1. feladat általánosítása, ahol G = , ∗ = + , a = −1
és =⊥ .
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

222 Algebrai struktúrák

3. Legyen G = (0, ∞) \ {1} . Igazoljuk, hogy az (x , y ) → x ∗ y := x ln y megfeleltetés

művelet a G halmazon és (G, ∗) Abel csoport.
Megoldás. Meg kell vizsgáljuk, hogy ∗ belső művelet-e a G halmazban, vagyis
tetszőleges x , y ∈ G esetén x ∗ y ∈ G teljesül-e, illetve x ∗ y egyértelmű-e. Az
egyértelműség nyilvánvaló.
Az x , y ∈ G elemekre x ∗ y = x ln y pozitív, mert pozitív szám hatványa pozitív.
Az x ln y = 1 egyenlőség csak abban az esetben állhat fenn, ha x = 1 vagy ln y = 0 ,
de ezek közül az összefüggések közül egyik sem teljesülhet, tehát x ∗ y ∈ G .
Mivel x ln y = e (ln x )⋅(ln y ) írhatjuk, hogy x ∗ (y ∗ z ) = e ln x ln y ln z = (x ∗ y ) ∗ z ,
∀ x , y, z ∈ (0, ∞) \ {1} és x ∗ y = y ∗ x , ∀ x , y ∈ (0, ∞) \ {1} . ∀ x ∈ G esetén
e ln x ⋅ln e = e ln x , tehát a semleges elem e (a természetes logaritmus alapja).
′ 1
Tetszőleges x ∈ G esetén e ln x ⋅ln x = e1 csak akkor teljesülhet, ha ln x ′ = . Így
ln x
1
x ′ = e ln x ∈ G , tehát (G, ∗) Abel-féle csoport.
2
4. Legyen (G, ⋅) olyan csoport, amelyben (xy ) = x 2y 2 , ∀ x , y ∈ G . Igazoljuk, hogy
G Abel-féle csoport.
2
Megoldás. Tetszőleges x , y ∈ G esetén (xy ) = (xy )(xy ) , a hatványozás
értelmezése alapján. Felhasználva az asszociativitást és a feltételt, xyxy = x 2y 2 ,
∀ x , y ∈ G . A balról, illetve jobbról egyszerűsítés szabályából kapjuk, hogy
yxy = xy 2 , majd yx = xy , ∀ x , y ∈ G ,
tehát (G, ⋅) Abel-féle csoport.
5. A (G, ⋅) csoportban minden x ∈ G -re x 2 = e . Igazoljuk, hogy (G, ⋅) Abel-féle
csoport.
2
Megoldás. ∀ x , y ∈ G -re (xy ) = e , és x 2 = e , valamint y 2 = e , tehát
x 2y 2 = e ⋅ e = e , a feltétel szerint. Az előbbi összefüggések alapján írhatjuk, hogy
2
(xy ) = x 2y 2 , ∀ x , y ∈ G , és így az előbbi feladat megoldásából következik, hogy
(G, ⋅) Abel-féle csoport.

 a b  

6. Igazoljuk, hogy a H =  −b a  a, b ∈ , a + b > 0 halmaz a mátrixok
2 2
 

  

szorzásával Abel-féle csoportot képez.
Megoldás. Igazolnunk kell, hogy a mátrixok szorzása belső művelet H -ban. Ha

( )
 a b x y
A = −b a  ∈ H és X = −y x ∈ H két tetszőleges H -beli mátrix, akkor
 
 ax − by ay + bx 
A ⋅ X = −ay − bx ax − by  ∈ H , mert
 
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Algebrai struktúrák 223

(ax − by ) + (ay + bx ) = a 2x 2 + b 2y 2 + a 2y 2 + b 2x 2 = (a 2 + b 2 )(x 2 + y 2 ) > 0 ,

2 2

ha a 2 + b 2 > 0 és x 2 + y 2 > 0 . Az asszociativitás, tehát G1 teljesülése öröklődik a

1 0
mátrixok szorzásának asszociativitásából, és mivel I 2 = 0 1 ∈ H (12 > 0 ), követ-
 
kezik, hogy I 2 semleges elem H -ban a mátrixok szorzására nézve. Minden A ∈ H
mátrix invertálható, mert det A = a 2 + b 2 > 0 , viszont meg kell néznünk, hogy egy
tetszőleges H -beli mátrix inverze (az általános mátrixszorzásra nézve) H -ban van-e.
1 a −b 
Számolással ellenőrizhető, hogy A−1 = 2   ∈ H . A kommutativitás azon-
a + b 2 b a 
nal következik, ha kiszámoljuk az AX és XA szorzatokat, tehát (H , ⋅) Abel csoport.
Megoldott feladatok
1. Ha (G, ⋅) félcsoport és ∃ e ∈ G úgy, hogy
a) ea = a , ∀ a ∈ G és
b) ∀ a ∈ G ∃ b ∈ G úgy, hogy ba = e ,
akkor (G, ⋅) csoport.
Megoldás. Előbb igazoljuk, hogy ha G -ben x 2 = x , valamilyen x -re, akkor
x = e . Valóban, a b) feltétel alapján ∃ y ∈ G úgy, hogy yx = e , tehát
yx 2 = yx = e . (1) Viszont az asszociativitás alapján
yx 2 = y (xx ) = (yx ) x = ex = x , (2)
ahol az a) feltételt is felhasználtuk, tehát az (1) és (2) összefüggések szerint x = e .
Igazoljuk, hogy ha ba = e , akkor ab = e is teljesül:
(ab )(ab ) = a (ba )b = a (eb ) = ab ,
tehát az előbb igazolt tulajdonság alapján ab = e .
Még igazolni kell, hogy ae = a , ∀ a ∈ G . Legyen b ∈ G az az elem, amelyre
ba = e = ab (az előbb igazoltak alapján). ae = a (ba ) = (ab )a = ea = a , tehát (G, ⋅)
csoport.
Megjegyzés. Az előbbi feladat szerint a csoportaxiómákat „szűkebben” is
megadhattuk volna. Elégséges csak a baloldali, vagy a jobboldali semleges illetve
inverz elemek létezését vizsgálni.
2. Legyen (G, ⋅) csoport és a ∈ G tetszőleges elem.
a) Igazoljuk, hogy az La , Ra : G → G , La (x ) = ax és Ra (x ) = xa −1 függvények
bijektívek.
b) ∀ a, b ∈ G esetén Lab = La Lb és Rab = Ra Rb .
c) ∀ a, b ∈ G , La Rb = Rb La .
Megoldás
a) Az La függvény bijektivitását igazoljuk. Tetszőleges x , y ∈ G esetén, ha
La (x ) = La (y ) , akkor ax = ay , és a baloldali egyszerűsítés szabálya szerint x = y ,