Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Vektorterek 279
1  1

v ′  0  
 1  2
2   v1 
    
v 2′  =  1
1
  − 0 v 2  .
v ′   2
2  v3 
 3   1
1 1  


Ugyanakkor 3
kanonikus bázisa az e1 = (1, 0, 0) , e 2 = (0, 1, 0) és e3 = (0, 0, 1)
vektorokból álló rendszer, tehát
f (v ) = f (λ1v1′ + λ2v 2′ + λ3v3′ ) = λ1 f (v1′) + λ2 f (v 2′ ) + λ3 f (v3′ ) = λ1e1 + λ2e2 + λ3e3 .
Ez az összefüggés megadja a lineáris leképezést, de a jobb oldalon nem a B ′ és a bal
oldalon nem a B bázis áll. Ezért mindkét oldalon használnunk kell a báziscsere
képletét
[ f (v )]E = M EB ′ ⋅ [ f (v )]B ′ ,
 1 1 0
 
{
ahol E = e1, e2 , e3 és M } B′
E
=  0 1 1 .
 
1 0 1
 
1 −1 0
 
[v ]B = M ⋅ [v ]B = 1 1 0 ⋅ [v ]B .
B
1 B1  
1 1 1
 
′ −1 ′ −1 ′ −1
Tehát [ f (v )]B ′ = M EB  ⋅ [ f (v )]E = M EB  ⋅ [v ]B1 = M EB  ⋅ M BB ⋅ [v ]B .
      1

Ebből következik, hogy a lineáris leképezés mátrixa

−1
[ f ]B ′ = M EB ′  ⋅ M BB =
B
1

1 1 1 
−1  − 
 1 1 0 1 −1 0  1 −1 1  1 −1 0  2 2 2 
         
    1    1 1 1
=  0 1 1 ⋅ 1 1 0 =  1 1 −1 ⋅ 1 1 0 =  − −  .
    2    2 2 2
 1 0 1 1 1 1 −1 1 1  1 1 1  1 3 1 
         
 2 2 2 
Gyakorlatok
1. Bizonyítsd be, hogy az alábbi leképezések lineárisak:
a) f : 3 → 2 , f (x1, x 2 , x 3 ) = (2x1 + x 2 , 4x 3 ) ;
b) f : 2
→ 3
, f (x1, x 2 ) = (x1, 3x1 − x 2 , 2x1 ) ;
c) f : 3
→ 3
, f (x1, x 2 , x 3 ) = (x1 − 2x 2 + x 3, 2x1 + x 2 − x 3 , x 2 − 3x 3 ) ;
d) f : 2
→ 2
, f (x1, x 2 ) = (3x1 − x 2 , 2x1 ) .
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

280 Vektorterek
2. Az előbbi transzformációk közül a lineárisak esetében írd fel a transzformáció
mátrixát!
3. Van-e olyan f : 2 → 2 lineáris leképezés, amely az (1, 0) , (0, 1) , (1, 0)
vektorokat rendre a (0, 1) , (1, 0) , (2, 2) vektorokba transzformálja?
4. Írd fel azt az f : 3 → 2 lineáris leképezést, amely az (1, 1, 0) , (1, 0, 1) , (0, 1, 1)
vektorokat rendre a (1, 0) , (1, 1) , (0, 1) vektorokba transzformálja.
5. Vizsgáld meg a következő leképezések injektivitását, szürjektivitását és
bijektivitását. A bijektív leképezések esetén írd fel az inverzüket, a többi esetén
határozd meg a képtér dimenzióját és egy bázisát:
a) f : 3 → 2 , f (x , y, z ) = (x − 2y + z , x + y + 3z, −3x + y + z ) ;
b) f : 2
→ 3
, f (x , y ) = (x − 3y, x + y, 2x − y ) ;
c) f : 2
→ , f (x , y ) = x − 2y ;
d) f : 2
→ 4
, f (x , y ) = (x + y, 2x − y, x + 3y, x − y ) ;
e) f : 3
→ 4
, f (x , y, z ) = (x + y − z, x − y + 2z , 3x − y + z , x + y + z ) .
6. Számítsd ki az f : 2
→ 2
, f (x1, x 2 ) = (2x1 − x 2 , 3x1 − x 2 ) és g : 2
→ 2
,
g (x1, x 2 ) = (x 2 − x1, 4x1 + 3x 2 ) lineáris leképezések összetételét! Írd fel az f és a g
mátrixát, majd az összetett függvény mátrixát! Milyen összefüggés létezik az előbbi
három mátrix közt?
7. Bizonyítsd be, hogy az f : 3 → 3 ,
f (x1, x 2 , x 3 ) = (x1 − 2x 2 + x 3, 2x1 + x 2 − x 3 , x 2 − 3x 3 )
lineáris leképezés bijektív! Számítsd ki az inverzét és bizonyítsd be, hogy az inverze
is lineáris leképezés! Írd fel az f és f −1 mátrixát! Milyen összefüggés létezik az
előbbi két mátrix közt?
8. Határozd meg a B és B ′ bázisok közti áttérési mátrixokat:
a) B = {(5, 1), (1, 2)} , B ′ = {(1, 0), (0, 1)} ;
b) B = {(1, 1, 1), (1, 1, 0), (1, 0, 0)} , B ′ = {(2, 0, 3), (−1, 4, 1), (3, 2, 5)} ;
c) B = {t, 1, t 2 } , B ′ = {3 + 2t + t 2 , t 2 − 4, 2 + t } ;
d) B = {1, t 2 + 1, t 2 + t } , B ′ = {t 2 + 3t − 3, 4t 2 + t + 2, t 2 − 2t + 1} .

4.5. Geometriai transzformációk

A IX-XI osztályokban a következő geometriai transzformációkkal találkoztatok:
– párhuzamos eltolás
– középpontos hasonlóság (homotétia)
– szimmetria (pont vagy egyenes szerint)
– forgatás.
Ezek közül néhányat általánosan is értelmezhetünk, tetszőleges vektortér esetén.
 Fejezet tartalma Tartalomjegyzék

Vektorterek 281
1. Párhuzamos eltolás
Értelmezés. Ha O egy rögzített pont és v egy rögzített vektor a P síkban, akkor
az f : P → P függvényt, amelyre Of (P ) = OP + v , ∀P ∈ P v vektorral való
párhuzamos eltolásnak nevezzük.
Ha a P síkot 2 -tel azonosítjuk (megválasztunk egy derékszögű koordinátarendszert
x 
és a pontokat a koordinátákból alkotott számpárral azonosítjuk), akkor a v = y 0  ,
 0
x  x ′ x ′  x  x 
f (P ) = P ′ , P = y  , P ′ =  ′  jelölésekkel az  ′  = y  + y 0  . Ezt felfoghatjuk az
  y y
       
0

f : 2
→ 2
( ) (
, f x, y = x + x 0, y + y0 ) függvényként is. Ez a függvény nem
2 2
lineáris leképezés -ből -be, de ennek ellenére tetszőleges vektortérre is
kiterjeszthetjük az értelmezést.
Értelmezés. Ha (V , +, ⋅, K ) egy vektortér K felett, akkor az f : V → V ,
f (v ) = v + v 0 , ∀v ∈ V és v 0 ∈ V egy rögzített elem függvényt v 0 irányú
párhuzamos eltolásnak nevezzük.
Példa. ( n , +, ⋅, ) -ben ha x 0 = (x10 , x 20 ,..., x n0 ) egy rögzített elem, akkor az
n n
f : → , f (x ) = x + x 0 függvényt párhuzamos eltolásnak nevezzük. Ezt az

( )
f ((x1, x 2 ,..., x n )) = (x1 + x10 , x 2 + x 20 ,..., x n + x n0 ) , ∀ x1, x 2 , ... , x n ∈ n

n
összefüggéssel jellemezhetjük. A síkhoz és a térhez hasonlóan értelmezhetünk -
ben (és akár tetszőleges (V , +, ⋅, K ) vektortérben) is geometriai fogalmakat.
3
Megoldott gyakorlat. Bizonyítsuk be, hogy -ben egy síknak vagy egy
egyenesnek a párhuzamos eltolásával olyan síkot vagy egyenest kapunk, amely az
eredetivel párhuzamos.


x = x1 + αt
Bizonyítás. Az egyenes egyenlete  y = y1 + βt , ahol α, β, γ az iránytényezői.

 z = z1 + γt



Az f : 3 → 3 , f (x , y, z ) = (x + x 0 , y + y 0 , z + z 0 ) párhuzamos eltolással az
(x , y, z ) számhármasból az
(x + x 0 , y + y0 , z + z 0 ) = (x1 + x 0 + αt, y1 + y0 + βt, z1 + z 0 + γt )
számhármast kapjuk, tehát az
ξ = {(x , y, z ) | ∃t ∈ : x = x1 + αt, y = y1 + βt, z = z1 + γt }
halmaz f -beli képe
f (ξ ) = {(x , y, z ) | ∃t ∈ : x = x1 + x 0 + αt, y = y1 + y 0 + βt, z = z1 + z 0 + γt } .