11 Evfolyamos Feladattornyok Megoldasai

Tartalomjegyzék
11. évfolyamos feladattornyok megoldása ..................................................................3

87. A törtkitevős hatvány .............................................................................................3
88. A logaritmus ...........................................................................................................4
89. Exponenciális egyenletek . .....................................................................................6
90. Exponenciális egyenlőtlenségek ............................................................................8
91. Exponenciális egyenletrendszerek .......................................................................10
92. Logaritmusos egyenletek .....................................................................................13
93. Logaritmusos egyenlőtlenségek ...........................................................................16
94. Logaritmusos egyenletrendszerek . ......................................................................20
95. A szinusztétel .......................................................................................................23
96. A koszinusztétel ...................................................................................................25
97. Számolások háromszögben ..................................................................................27
98. A vektorok skaláris szorzata ................................................................................29
99. Tigonometrikus azonosságok . .............................................................................30
100. Trigonometrikus egyenletek . ...............................................................................32
101. Trigonometrikus egyenlőtlenségek ......................................................................35
102. Közepek több tagra ..............................................................................................38
103. Pontok koordinátái I. . ..........................................................................................42
104. Pontok koordinátái II. ..........................................................................................43
105. Az egyenes koordináta-geometriája I. .................................................................46
106. Az egyenes koordináta-geometriája II. ................................................................49
107. A kör koordináta-geometriája I. ...........................................................................52
108. A kör koordináta-geometriája II. . ........................................................................55
109. A parabola koordináta-geometriája (emelt szint) . ...............................................59
110. A teljes indukció . .................................................................................................64
111. A binomiális tétel, a binomiális együtthatók . ......................................................68
112. A geometriai valószínűségi mező (emelt szint) ...................................................70
113. A feltételes valószínűség ......................................................................................72
114. Független események ...........................................................................................74
115. Valószínűségi változók (emelt szint) . ..................................................................76
116. A binomiális eloszlású valószínűségi változó (emelt szint) . ...............................78
117. A hipergeometriai eloszlású valószínűségi változó (emelt szint) ........................80
118. Valószínűség-számítás és statisztika ....................................................................82
1
Feladattornyok matematikából
2
Megoldások
87. A törtkitevős hatvány
1 3 3 2 7
−
7 , 2 , nem értelmezzük, −2 , a , a ;
a) 3 4 5 7 6
1.
3 47
1 1 a a 235
b) 3 2 , 5 , 30 717 , , 210 a121 , = 15 33 .
81 12 13
5 5 11
b b
16 3 5
2. 25, nem értelmezzük, 4, 9 , 11 , 4 , 100 000.
10,
3 3
3. 5 − 11 = −1206;
a)
b) 7 − 19 ;
c) −2.
1 2 1 2 1
a5 a5 +1 a5 +1 3a 5 + a 5 − 2
4. a) 1
− − = ;
 15   15   15   15   15 
3a − 1 3  3a − 1  3a + 1 3  3a + 1 3  3a − 1  3a + 1
5
       
 13 1
  23 1 2

b) A =  3 + 5 3
  3 − ( 3 ⋅ 5 ) 3 + 5 3
 = 8,
  
2 2
B = 17 − 3 = 280,
Így B > A.
1
−
 −
1
1 1
2 1 1
π 8
( ) ( )
4
   2
2
− −
 cos  + 19 ⋅ 2 + 16 ⋅ 2 
a) = 2 + 19 2 + 16 2 = 36 2 = ;
2 2 2
5.
 3 12
 
2
−
1 3
  4
b)  2  = 3 .
1 25
5
3
3
−
   2
 1 1
 1 1

 1 3 3 xy y3 − x3 ÷ x3 − y3 
6.  1 − 1 − 2 2 
=
1
 1
 2 1 2
 1 2  2 1
 x 3 − y 3  x 3 − y 3   x 3 + ( xy ) 3 + y 3  x 3 + ( xy ) 3 + y 3  x 3 + ( xy ) 3 + y 3 
   

 
3
−
  13 1 2
  2
 2 x − y3  2 1 2 
   x 3 + ( xy ) 3 + y 3  −
3
2
= 1 ⋅ 1 1  =2 2
=
  x 3 − y 3   x 3 + ( xy ) 3 + y 3 
1 2 1 2
 4
x3 − y3
    
 
1
1 1 1 1 1 n( n+1)
⋅ ⋅ ⋅…⋅ n
an = 5 = 55 = 55 .
5 25 125 1+ 2+3+…+ n
5 2
7.
1 1 1 3251
a) log 5 a1 + log 5 a2 + log 5 a3 = + 3+ 6 = ;
5 5 5 15 625
1
b) log 1 log 5 ( a2011 ) = log 1 ⋅
20111006
= 2011 ⋅ 1006 = 2 023 066.
5 5 5
88. A logaritmus
2 1 4 11
log 1 9 = −2, log 2
a) = , nem írható át, log 49 = , log a 7 a11 = ;
5
1.
3 3 3 2 7
5 7
−2 −4 −12
2 25 1  1   1 
( )
−4
b)   = , 2 = ,   = 49,  3  = a 4 , a > 0, a ≠ 1,
5 4 4  7  a
−2
2 169
  = .
 13  4
1
2. a)
2; b) p; c) ; d) 7.
3
1 log 9 log 4 log 9
3. a)
3
log3 5
+ 3log3 4 ⋅ log3 4
= 6; b) 17 17 + 17 17 − 17 17 = 4;
3
5 14 21 3
12
a a a 35 a126 − 3
c) log a = log a 84 224
= log a a 4
=− .
6
a16 a 4
4
Megoldások
4. Mivel log 5 π > 0 és log 5 π ≠ 1, alkalmazzuk a számtani és a mértani közép közti

a)
összefüggést!
1 1 1
+ −2>2 ⋅ log 5 π − 2 = 0,
log 5 π logπ 5 log 5 π
vagyis igaz az állítás.
b)
5 5 9
log 4 3 + log 3 1024 = log 4 3 + 5 ⋅ log 3 4 = log 4 3 + ≥ 2 log 4 3 ⋅ =2 5> .
log 4 3 log 4 3 2
1
5. a)x

2
− 8 x + 12 > 0 és x − 10 > 0 és x − 10 ≠ 1 és > 0 ⇒ x ∈ ]10;11[ ∪ ]11; ∞[ ;
x−7
b) − x 2 − 4 x + 5 > 0 és x + 3 − 2 ≠ 0 ⇒ x ∈ ]−5; −1[ ∪ ]−1;1[ .
6. Alakítsuk
át a sorozat általános tagját, majd határozzuk meg az összeget!
an = log n +1 ( ctg1° ) + log n +1 ( ctg89° ) + log n +1 ( ctg 2° ) + log n +1 ( ctg88° ) + …+ log n +1 ( ctg 45° ) =
= log n +1 ( ctg1° ⋅ tg1° ) + log n +1 ( ctg 2° ⋅ tg 2° ) + …+ log n +1 ( ctg 45° ) =
= log n +1 1 + log n +1 1 + …+ log n +1 1 = 0 ⇒ S2012 = 0
7. Alkalmazzuk
a számtani és a mértani közép közti összefüggést!
2
 logπ 7 a + logπ 5b 
 2  ≥ ( logπ 7 a )( logπ 5b ) = 81
 
( logπ 35ab )
2
≥ 4 ⋅ 81.
Mivel logπ ( 35ab ) > 0, ezért

logπ ( 35ab ) ≥ logπ π 18 ,
s mivel a p alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekvő, ezért
π 18
ab ≥ .
π 18 35
Vagyis ( ab )min = .
35
5
89. Exponenciális egyenletek
Az 1., 2. és 3. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy az exponenciális

függvény szigorúan monoton.
2− x
x +3 1   3 2  5
3
4x
1. 2 =
a) b)     =  c) 4 x ⋅ 4 + 4 x − = 38
8  5   3 4
 
2 x + 3 = 2−3 4−2 x −3  1
3 3 4 x  4 + 1 −  = 38
x + 3 = −3   =   4
5
  5
x = −6 ∈ ; 19
4 − 2x = −3 4 x ⋅ = 38
4
7
x = ∈ ; 4x = 8
2
2 2 x = 23
Mivel ekvivalens átalakítások történtek az egyenletek 2x = 3
megoldása során, ezért mindhárom gyök a megoldás- 3
x = ∈ .
halmaznak eleme. 2
x 3x 1 2x 1 1
2. 2 ⋅ 3 ⋅ ⋅ 2 ⋅ =
3 16 8
48
23 x ⋅ 33 x =
8
3x
6 =6
3x = 1
1
x = ∉  ⇒ M = ∅.
3
 1  1
3. A
tagokat prím alapra hozva, az 32 x 1 +  = 22 x  4 + 
azonos alapú tagokat egy oldalra  3   2
rendezve és szorzattá alakítva: 9
2x
3
=2
22 x 4
3
2x
3 27
  =
2 8
2x 3
3 3
  = 
2 2
2x = 3
3 3
x= ⇒ M =  .
2 2
6
Megoldások
x x x x x
4. 4 − 6 ⋅ 2 ≥ 0 ⇒ 2 (2 − 6) ≥ 0. Mivel 2 > 0 bármely x-re, ezért
x x
2 − 6 ≥ 0 ⇒ 2 ≥ 6 a megoldás feltétele.
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emelve és 0-ra redukálva
(2 ) x 2
− 6 ⋅ 2 x − 16 = 0.
A megoldások 2 x = −2, ami hamis gyök, illetve 2 x = 8, mivel az exponenciális
függvény szigorúan monoton, x = 3 ∈ .
5. Az
egyenlőség pontosan akkor igaz,
48 − x 2
ha a hatvány alapja 1, azaz = 1 ⇒ x 2 = 25 ⇒ x1 = −5, x2 = 5, vagy
23
ha a hatvány alapja nem egyenlő 1-gyel, és a kitevő 0, azaz x 2 − 9 x − 36 = 0, ami-
ből x3 = −3, x4 = 12.
( −5) ⋅ 5 ⋅ ( −3) ⋅12 =
Így 100.
−3 + 12
6. Az
egyenlet felírható
alakban.
4⋅ ( )2
x 2
+ 9⋅ ( ) = p⋅
5
x 2 x
2 ⋅ 5
x
x x
Az egyenlet mindkét oldalát elosztva 2 ⋅ 5 -nel
x x
 2  5
4 ⋅   + 9 ⋅   = p.
 5  2
x
 2
 5  = a ( > 0 )
A helyettesítés után: 4a 2 − p ⋅ a + 9 = 0.
 
A) Ha p = 0, akkor nincs megoldás.

B) Ha p ≠ 0, akkor a másodfokú egyenlet diszkriminánsa D = p 2 − 144 pontosan
akkor 0, ha p = ±12. Ebben az esetben:
3
ha p = −12, akkor a = − , a feltétel miatt nem lehetséges;
3 2 lg 2, 25
ha p = 12, akkor a = , amiből x = ≈ −0, 885 az egyetlen megoldás.
2 lg 0, 4
7. Ha a = 0, akkor a behelyettesítés után: nincs megoldás.

A)
B) Ha a ≠ 0, akkor a a ( 2 x ) − 2a ⋅ 2 x + a − 1 = 0 másodfokú egyenlet diszkrimi-
2
nánsa:
D = 4a 2 − 4a (a − 1) = 4a.
7
Két esetet kell vizsgálni:

ha a < 0, akkor nincs megoldás  -n;
2a ± 2 a
ha a > 0, akkor ( 2 x ) = , ahonnan
1, 2 2a
a+ a
2x =
a
 a
a feltétel miatt mindig pozitív, így x1 = log 2 1 +  megoldása az egyenletnek;
 a 
vagy
a− a
2x =
a
 a
pontosan akkor pozitív, ha a > 1, így x2 = log 2 1 −  is megoldás.
 a 
90. Exponenciális egyenlőtlenségek
x+2 −2
3 3
1. a)
  ≥ 
4
  4
3
A alapú exponenciális függvény szigorúan monoton csökkenő
4
⇒ x + 2 ≤ −2 ⇒ x ≤ −4. M = ]−∞; −4].
1− x
1
b)   < 23
4
2−2 x −3
1 1
  < 
2 2
1
Az alapú exponenciális függvény szigorúan monoton csökkenő
2 5
⇒ 2 − 2x > −3 ⇒ x < . M = ]−∞; 2, 5[ .
2
2
c) 5 x − 2 x ≤ 50
Az 5-ös alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő
⇒ x 2 − 2 x ≤ 0 ⇒ x ( x − 2 ) ≤ 0 ⇔ 0 ≤ x ≤ 2. M = [ 0; 2].
d) 32 x+ 2 > 35
A 3-as alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő
3
⇒ 2x + 2 > 5 ⇒ x > . M = ]1, 5; ∞ ].
2
8
Megoldások
2+ x + 4
2. a)
3 ≤ 3− x
A 3-as alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő
⇒ x + 6 ≤ − x ⇒ x ≤ −3.
b) ( 5 ) > 5
−2x −x
Az 5-ös alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő

⇒ − 2 x > − x ⇒ x < 0.
3. négyzetgyök alatt nem lehet negatív szám ⇒ x ≥ 0.

A
3 x + 2 x ≤ 37
A 3-as alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő, így
3 x ≤ 7.
A két oldal nemnegatív, ezért a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás:
49
x≤ .
9
M = {0;1; 2; 3; 4; 5}.
2
49  7 
4. Mivel 9, 8 = = , ezért az egyenlőtlenség
5  5 
2 x2 + 5 x −5 −2
 5  5
  ≥   .
 7   7 
5
0< < 1 miatt az exponenciális függvény szigorúan monoton csökkenő, így
7
2 x 2 + 5 x − 5 ≤ −2
2 x 2 + 5 x − 3 ≤ 0,
1 1
a másodfokú polinom gyökei –3 és , így az egyenlőtlenség megoldása: −3 ≤ x ≤ .
2 2
M = {−3; −2; −1; 0}.
5. Az
egyenlőtlenséget
(6 )
x 2
− 6 ⋅ 6x − 7 > 0
alakra rendezve, 6 x = a ( > 0 ) helyettesítés után
a 2 − 6a − 7 > 0,
amiből a < −1, ami nem lehetséges; vagy a > 7 ⇒ 6 x > 7.
Így x = 2 a legkisebb természetes szám.
9
x+1 x+1
6. Mivel 2 > 0, ezért 2 -nel beszorozva mindkét oldalt és egy oldalra rendezve
a)
a kifejezéseket a
(2 )
x 2
− 3 ⋅ 2x − 4 < 0
egyenlőtlenséget kapjuk, melynek megoldáshalmaza: 0 < 2 x < 22 .
A 2-es alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekedése miatt
⇒ x < 2.
f ( x) 4 + 2x 4 + 2x
b) = = < 0.
g ( x) ( 2 x )2 − 2 ⋅ 2 x 2 x (2 x − 2)
Mivel a tört számlálója x-től függetlenül mindig pozitív, ezért a tört értéke pon-
tosan akkor negatív, ha
2 x − 2 < 0 ⇔ x < 1.
7. Legyen
a x = y ( > 0 ) , ekkor az egyenlőtlenség átírható
y2 + y − a − a < 0
( )
2
alakba, ahol D = 1 + 4a + 4 a = 2 a + 1 ≥ 0, ezért a megoldások kiszámítása
1
után az egyenlőtlenség megoldása 0 < y < a, ahonnan a x < a 2 .
1
Ha a > 1, akkor az exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő ⇒ x < .
2
Ha 0 < a < 1, akkor az exponenciális függvény szigorúan monoton csökkenő
1
⇒x> .
2
91. Exponenciális egyenletrendszerek
Az 1. és 3. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy az exponenciális

1. a)
9 x + y = 93 

3 y − x −1 = 30 
x+ y=3 

y − x − 1 = 0
⇒ y = 2, x = 1,
M = {(1; 2 )}.
b) 2 x + y = 25
x + y = 5 ⇔ y = 5 − x;
10
Megoldások
behelyettesítve a másik egyenletbe:

3x + 35− x = 36
35
3x + = 36
3x
(3 )
x 2
− 36 ⋅ 3x + 243 = 0,
amiből
3x = 33
x = 3 ⇒ y = 2;
3x = 32
x = 2 ⇒ y = 3;
M = {( 3; 2 ) ; ( 2; 3)}.
c) A két egyenletet összeadva:
4 ⋅ 7 y = 28
7y = 7
y = 1,
2 x + 3 ⋅ 7 = 25
2 x = 22
x = 2,
M = {( 2;1)}.
x+2 y −3
2. A II. egyenlet mindkét oldalát 13-mal szorozva: 13 + 13 = 5070. Az I. és II.
különbsége ellentmondást mutat, ezért M = ∅.
xy 2
3. Legyen 7 = a (> 0)! Ekkor a − 5a − 2156 = 0 ⇒ a1 < 0, nem megoldás,
I.
a2 = 49 ⇒ 7 xy = 49.
343
II. 7 x = xy = 7
7
x = 1 ⇒ 7 y = 72
y = 2.
Így M = {(1; 2 )}.
4. y1 = 1 ⇒ x1 = 0 .
Ha
Ha y ≠ 1 ⇒ x 2 − x − 12 = 0, amiből x2 = −3, x3 = 4.
A második egyenletből a 2-es alapú exponenciális függvény szigorú monotonitása
miatt következik: x = y −1, így y2 = −2, y3 = 5.
M = {( 0;1) ; ( −3; −2 ) ; ( 4; 5 )}.
11
5. feladat triviális megoldása x = y = 1.

A
Az első egyenletből y = x y −1 -t behelyettesítve a második egyenletbe: x 3( y −1) = x 2
3
5  5 2
pontosan akkor teljesül, ha y = ⇒ x =   .
3 3
  3

  5 2 5 
Így M = (1;1) ;    ;   .
   3  3 
 
6. Egyértelmű
megoldás az x1 = 1 és y1 = 1.
Ha x ≠ 1 és y ≠ 1, akkor mindkét egyenlet mindkét oldalának 10-es alapú logarit-
musát véve:
I. ( x + y ) lg x = n lg y 

II. ( x + y ) lg y = 2n lg x + n lg y 
A II. egyenlet mindkét oldalát megszorozva n-nel, majd az I. egyenletet behelyette-
sítve a II. egyenletbe:
( x + y ) 2 lg x = 2n 2 lg x + n( x + y ) lg x
( x + y ) 2 lg x − 2n 2 lg x − n( x + y ) lg x = 0.
Ha lg x = 0, akkor x1 = 1 és y1 = 1 megoldás.
Ha lg x ≠ 0, akkor
( x + y ) 2 − ( x + y )n − 2n 2 = 0,
amiből
x + y = − n,
ami hamis gyök, mivel x, y, n > 0; vagy
x + y = 2n
behelyettesítve az eredeti I. egyenletbe
x2 = y
adódik, melyet a II. egyenletbe írva:
x 2 + x − 2n = 0.
−1 + 1 + 8n
Ennek a másodfokú egyenletnek a (pozitív) megoldása: x2 = , majd
visszahelyettesítéssel: 2
1 − 1 + 8n
y2 = 2 n + .
2
  −1 + 1 + 8n −1 − 1 + 8n  
Így M = (1;1) ;  ; 2n +   .
 2 2
   
Megjegyzés: Érdemes megvizsgálni, hogy mely n értékek esetén lesz ( x; y ) ∈ .
12
Megoldások
7. Értelmezési
tartomány: x ≠ 0 és y ≠ 0.
Azonos alapokra hozva az egyenleteket:
y
1+ 2−2 x
5x = 5 
x
3x 
.
2y p+
y 
3x =3 
Az exponenciális függvény szigorú monotonitása miatt:
y 2− x 
=
x x 
.
2y 3x 
= p+ 
x y 
Az első egyenletből y = 2 − x, behelyettesítve a második egyenletbe:
4 − 2x 3x
= p+ ,
x 2− x
rendezve az x 2 (1 − p ) + x(2 p + 8) − 8 = 0 másodfokú egyenlet adódik.
4 6
Ha p = 1 ⇒ x = és y = .
5 5
Ha p ≠ 1 ⇒ a másodfokú egyenlet diszkriminánsa ( D = 4 p + 96 ) p-től függet-
2
lenül mindig pozitív, ekkor két megoldása lesz az egyenletrendszernek.

Így csak p = 1 esetén lesz pontosan egy megoldás.
92. Logaritmusos egyenletek
Az 1., 2., 3., 5. és 6. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy a logarit-

musfüggvény szigorúan monoton.
1. a) Értelmezési tartomány: x > 2
1
log 2 ( x − 2) = log 2
2
1
x−2=
2
5
x=
2
5
M = 
2
13
b) Értelmezési tartomány: x > 0, x ≠ 1.

A logaritmus definíciója szerint
x 2 = 3;
x1 = − 3 ,
ami hamis megoldás.
x2 = 3.
Így M = { 3}.
c) Értelmezési tartomány: x > 0.
1
x
log 4 = log 4 4 2
x +1
x
=2
x +1
x = −2,
hamis megoldás.
Így M = ∅.
2. Értelmezési tartomány: x > 0.

a)
log 3  2 (1 + log 4 x )  = log 3 3
2 (1 + log 4 x ) = 3
1
log 4 x = .
2
1
A logaritmus definíciója szerint x = 4 2 = 2.
Így M = {2}.
b) Értelmezési tartomány: x > 0.
Mindkét oldal 10-es alapú logaritmusát véve:
( lg x − 1) lg x = 2
lg 2 x − lg x − 2 = 0
lg x = 2
x = 100
vagy
lg x = − 1
x = 0,1.
1 
Így M =  ;100  .
10 
14
Megoldások
3. Értelmezési
tartomány: x < 3 35 , x < 5, 5 − x ≠ 1 ⇒ x ≠ 4, azaz x < 3 35.
lg(35 − x 3 ) = lg(5 − x)3
35 − x 3 = (5 − x)3
x2 − 5x + 6 = 0
x1 = 3, x2 = 2.
A megoldások négyzetösszege: 32 + 22 = 13.

log 3 ( x − 2)
− 2 log 3 ( x − 2) = 3,
log 3 9
és szorozzuk be mindkét oldalt log 3 9 = 2 -vel!
Legyen log 3 ( x − 2) = a ! Így
a − 4a = 6
a = −2.
Visszahelyettesítve:
log 3 ( x − 2) = −2
x − 2 = 3−2
19
x = ∉ .
9
Így M = ∅.
x −1
5. Értelmezési
tartomány: x − 1 > 0 ⇒ x > 1, x − 1 ≠ 1 ⇒ x ≠ 2, > 0 ⇒ 1 < x < 3, x ≠ 2.
x −1 3− x
− 1 ≠ 1 ⇒ x ≠ 2, > 0 ⇒ 1 < x < 3, x ≠ 2.
3− x
x −1
log x −1 = log x −1 ( x − 1) 2
3− x
x −1
= ( x − 1) 2 .
3− x
A feltétel miatt ( x − 1) -gyel osztva az egyenlet mindkét oldalát:
1
= x −1
3− x
x2 − 4 x + 4 = 0
( x − 2) 2 = 0
x = 2,
hamis megoldás, így M = ∅.
15
6. A logaritmus numerusza a változóktól függetlenül pozitív.

log 4 (16 x + 16k 2 ) = log 4 4 x +1
16 x + 16k 2 = 4 x +1
(4 )
x 2
− 4 ⋅ 4 x + 16k 2 = 0.
A másodfokú egyenletnek pontosan akkor van egy megoldása, ha a diszkrimináns
0, azaz
16 − 64k 2 = 0
1
k =± .
2
x 1
Ekkor 4 = 2 ⇒ x = .
2
7. Értelmezési tartomány: x > 0, x ≠ 1. Legyen log x 10 = y ! Átírva az egyenletet
y2 − 4 y + a = 0
y1, 2 = 2 ± 4 − a ,
akkor létezik megoldás, ha a ≤ 4.
1
Mivel log x 10 = , ezért
lg x
2± 4−a
1 1 2± 4−a
lg x = = = ⇒ x = 10 a .
y 2± 4−a a
A feltételeknek akkor felel meg, ha ( 4 − a ) négyzetszám:
Ha a = 4, akkor x ∉ ; ha a = 3, akkor x = 10, ami megoldás.
Ezért csak egy megoldása van az egyenletnek.
93. Logaritmusos egyenlőtlenségek
1. Értelmezési tartomány: x − 2 > 0 ⇒ x > 2.

a)
log 5 ( x − 2) ≥ log 5 5
Az 5-ös alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt
x−2≥5
x ≥ 7.
Az értelmezési tartományt figyelembe véve: M = [ 7, ∞[ .
3
b) Értelmezési tartomány: 4 x + 3 > 0 ⇒ x > − .
4
−2
2
 
log 2 (4 x + 3) > log 2  
3 3 3
16
Megoldások
2
A alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenése miatt
3
−2
2
4x + 3 <  
3
9
4 x < −3 +
4
3
x<− .
16
 3 3
Az értelmezési tartományt figyelembe véve: M =  − ; −  .
 4 16 
c) Értelmezési tartomány: 2 − x > 0 ⇒ x < 2.
Alkalmazva a hatvány logaritmusára, illetve a szorzat logaritmusára vonatkozó
azonosságokat
lg10 + lg(2 − x) < lg x
lg [10(2 − x) ] < lg x.
A 10-es alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt
10 ( 2 − x ) < x
20
x> .
11
 20 
Az értelmezési tartományt figyelembe véve: M =  ; 2  .
 11 
x +1
2. a)
Értelmezési tartomány: > 0 ⇔ − 1 < x < 4.
4− x
x +1
log 2 ≤ log 2 1.
4− x
A 2 alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt
x +1
≤1
4− x
x + 1 − (4 − x)
≤0
4− x
2x − 3
≤0
3 4 − x
x ≤ vagy x ≥ 4.
2
Az értelmezési tartományt figyelembe véve: M = {0;1}.
b) 2 x 2 − 3 x − 9 > 0, a 2 x 2 − 3 x − 9 = 0 másodfokú egyenlet megoldásainak meg-
3
határozása után az értelmezési tartomány: x < − vagy x > 3.
2
17
−1
1
log 1 ( 2 x − 3 x − 9 ) > log 1  
2
3 3 3
1
Az alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenése miatt
3
2 x 2 − 3x − 9 < 3
2 x 2 − 3 x − 12 < 0.
A 2 x 2 − 3 x − 12 = 0 másodfokú egyenlet megoldásainak meghatározása után az
3 − 105 3 + 105
egyenlőtlenség a <x< intervallumon teljesül. Így a megol-
4 4
dáshalmaz az értelmezési tartományt is figyelembe véve: M = ∅.
3. Értelmezési
tartomány: x > −1, 5.
log15 ( 5 x + 18 ) ( 2 x + 3) > log15 15
A 15-ös alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt
10 x 2 + 51x − 171 > 0
x < −7, 41 vagy x > 2, 31
M =  {0;1; 2}.

log 4 ( x + 3)( x − 12) < log 4 16
A 4-es alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt
( x + 3) ( x − 12 ) < 16
x 2 − 9 x − 52 < 0
−4 < x < 13
Az értelmezési tartományt figyelembe véve: M = ]12;13[ .
5. ivel x 2 + 17 x − 21 > 0 ⇒ x < −18,1 vagy x > 1,15 és log17 ( x 2 + 17 x − 21) > 0 ⇒ x < −18
M
2
+ 17 x − 21) > 0 ⇒ x < −18, 2 vagy x > 1, 2, így az értelmezési tartomány: x < −18, 2 vagy
x > 1, 2.
Mivel
0 < 11 − 3 < 1,
ezért a logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenése miatt
log17 ( x 2 + 17 x − 21) ≤ 1.
A 17-es alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt, a rendezés
után
x 2 + 17 x − 38 ≤ 0
−19 ≤ x ≤ 2.
M = [ −19; −18, 2[ ∪ ]1, 2; 2].
Tehát nem igaz az állítás.
18
Megoldások
10 10
6. x − > 0 ⇒ − 10 < x < 0 vagy x > 10 és x + > 0 ⇒ x > 0,
x x
ezért az értelmezési tartomány: x > 10.
Rendezve az egyenlőtlenséget:
 10   10 
log 3  x −  + log 3  x +  < log 3 3 + log 3 5
 x  x
 10   10 
log 3  x −   x +  < log 3 15.
 x  x
A 3-as alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton növekedése miatt és a szorzás
végrehajtása után
100
x 2 − 2 < 15.
x
2
Mivel x > 0, ezért
(x )
2 2
− 15 x 2 − 100 < 0,
amiből
0 < x 2 < 20
−2 5 < x < 2 5.
Összevetve az értelmezési tartománnyal: 10 < x < 2 5.
2 2
7. x > −3 és 9 − x > 0 ⇒ − 3 < x < 3 és 9 − x ≠ 1 ⇒ x ≠ ±2 2 , összegezve az ér-
telmezési tartomány: −3 < x < 3, x ≠ ±2 2 .
Két esetet kell vizsgálni a logaritmus alapjának függvényében:
A) Ha 0 < 9 − x 2 < 1, akkor −3 < x < −2 2 vagy 2 2 < x < 3, akkor a logaritmus-
függvény szigorúan monoton csökkenése miatt
x + 3 > 9 − x2
x 2 + x − 6 > 0 ⇒ x < −3 vagy x > 2,
ebben az esetben a megoldás 2 2 < x < 3.
B) Ha 9 − x 2 > 1 ⇒ − 2 2 < x < 2 2 , ekkor a logaritmusfüggvény szigorúan mo-
noton növekedése miatt
x + 3 < 9 − x2
x2 + x − 6 < 0
−3 < x < 2,
ebben az esetben a megoldás −2 2 < x < 2.
Így M =  −2 2 ; 2  ∪  2 2 ; 3 .
19
94. Logaritmusos egyenletrendszerek
Az 1. és 2. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy a logaritmusfüggvény

szigorúan monoton.
1. a) Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.

Az I. egyenletben az azonosság alkalmazása után:
log 4 xy = log 4 43
xy = 64.
A II. egyenletből x-et kifejezve és behelyettesítve az elsőbe:
3 y 2 − 28 y + 64 = 0;
16
y1 = , x1 = 12;
3
y2 = 4, x2 = 16.
 16  
M = 12;  ; (16; 4 )  .
 3 
b) Értelmezési tartomány: x > 1, y > 0.
Az I. egyenlet következmény-egyenletei:
log 2 ( x − 1) = log 2 y
x − 1 = y.
A II. egyenletből:
log 3  x ( y + 1)  = log 3 34
x ( y + 1) = 81.
Behelyettesítés után:
x 2 = 81;
x1 = 9, y1 = 8.
x2 = −9, ami hamis megoldás. Így M = {( 9; 8 )}.
c) Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.
lg x + lg y = 5;
lg x − lg y = −1.
A két egyenletet összeadva:
lg x = 2;
lg x = 2;
x = 100;
x = 100;
A két egyenletet kivonva egymásból:
lg y = 3;
lg y = 3;
y = 1000.
y = 1000.
M = {(100;1000 )}.
20
Megoldások
2. Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.

a)
I. lg x − lg y = 2;
x
= lg100;
lg
y
x
= 100;
y
x = 100 y.
II. 100 y 2 = 36;
A megoldás (összevetve az értelmezési tartománnyal): y = 0,6 ⇒ x = 60,
M = {( 60; 0, 6 )}.
b) Az egyenletrendszer átalakítása során azt is kihasználjuk, hogy az exponenciális
Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.
I. lg xy = lg 20 

II. 2 x − y = 2−1 
I. xy = 20 

II. x − y = −1
I. x ⋅ y = 20 

II. x = y − 1
I.-be behelyettesítve II.-t, 0-ra redukálva:
( y)
2
− y − 20 = 0;
y = 5, x = 4,
így M = {(16; 25 )}.
3. Értelmezési tartomány: x > 0, x ≠ 1, y > 0, y ≠ 1.

1
I. log x y + =2
log x y
( log x y )
2
− 2 log x y + 1 = 0
log x y = 1
x = y.
Behelyettesítve a II. egyenletbe
x 2 + x − 20 = 0,
a feltételek miatt: x = 4, y = 4, M = {( 4; 4 )}.
21
4. Értelmezési
tartomány: log 2 ( x + y ) > 0 ⇒ x + y > 1, y > x.
A logaritmus definíciójából következik:
I. log 2 ( x + y ) = 3
x + y = 8.
II. y − x = 2
Az I. és a II. egyenletet összeadva: y = 5, x = 3 (∈ ).
Így M = {( 3; 5 )}.
5. Értelmezési
tartomány: x > 0, y > 0.
Legyen log 5 x = a, illetve log 5 y = b ⇒ II. a + b = 2 .
Az I. egyenlet mindkét oldalának 5-ös alapú logaritmusát véve és a helyettesítést
alkalmazva:
log 5 ( 2a ⋅ 3b ) = log 5 3 6
a log 5 2 + b log 5 3 = log 5 3 6 .
A b = 2 − a helyettesítve:
a log 5 2 + 2 log 5 3 − a log 5 3 = log 5 3 6 .
Rendezés után
a ( log 5 2 − log 5 3) = log 5 3 6 − log 5 32
2
log 5
a= 3 =1
2 2
log 5
3
1
log 5 x =
2
x= 5
3
b=
2
3
log 5 y =
2
y = 5 5.
Így M = {( )}
5; 5 5 .
6. Az f ( x ) inverz függvénye grafikonjának egyenlete:

2y −1 1
x = y ⇒ y = f −1 ( x) = log 2 , ha x < 1;
2 1− x
22
Megoldások
g ( x ) inverz függvénye grafikonjának egyenlete:

2 − 2y 2 − 3x 2
x= y ⇒ y = g −1 ( x) = log 2 , ha −1 < x < .
2 +3 x +1 3
Az inverz függvények grafikonjai metszéspontjainak koordinátáit az egyenletrend-
szer megoldása adja:
1 2 − 3x y f-1(x)
= 1
1− x x +1 f(x)
3x 2 − 6 x + 1 = 0 g(x)
(0,18;0,29)
6
x1 = 1 − ≈ 0,184
3 1 x
3
y1 = log 2 ≈ 0, 292. g-1(x)
2
Így M = {( 0,18; 0, 29 )}.
7. Értelmezési
tartomány: a > 0, a ≠ 1, x, y ≠ 0, 2y > x, x + y > 0.
x
Ha = b, akkor az I. egyenlet következmény-egyenlete 4b 2 − 17b + 4 = 0
2y
egyenlet, melynek megoldásai b = 4 ⇒ x = 8 y, ami a feltételnek ellentmond;
1
vagy b = ⇒ 2x = y.
4
A II. egyenletbe helyettesítve, azonosságot alkalmazva 3 x ⋅ 3 x = a 2 egyenlőséget
kapjuk. A feltételekből következik, hogy a = 3x, azaz a feltételek figyelembevéte-
 a 2a 
lével a megoldás  x = ; y =  rendezett számpár minden a esetén.
 3 3 
95. A szinusztétel
sin α a 8
1. a)
= ⇒ sin α = ⋅ sin 70° ⇒ α = 43,11°, γ = 66, 89°.
sin β b 11
(Mivel a < b, ezért egy megoldás van.)
b) Nincs megoldás, mert hosszabb oldallal szemben nagyobb szög van, és β nem
lehet tompaszög.
11
c) sin β = ⋅ sin 30° = 0, 6875 ⇒ β1 = 43, 43° vagy β 2 = 136, 57°, γ 1 = 106, 57°
8
vagy γ 2 = 13, 43°.
Azaz két ilyen háromszög létezik.
23
2. A
derékszögű háromszögben a kisebbik hegyesszög és a vele szemközti oldal isme-
retében az átfogót (h) kell kiszámolni:
662
h= ≈ 1235.
sin 32, 4°
A kötélpálya hossza 1235 m.
D1 C1
3. Legyen ADB = δ ! Az ABD  -ben alkalmazzuk a d1
szinusztételt:
a b1
sin δ = ⋅ sin 57° = 0, 9249. e1
e
Ha δ1 = 67, 66° ⇒ ABD1 = BD1C  = φ1 =
D2 C2
= 180° − 67, 86° − 57° = 55, 34°.
b2 d2
sin φ1 e2
ABD1 : b1 = ⋅ a = 32, 91.
sin δ1 57°
A B
Így a keresett szög 55,34°, a szár hos�- a = 37
sza 32,91 cm.
Ha δ 2 = 112, 34° ⇒ ABD2  = 10, 66° ⇒ b2 = 7, 40 cm.
sin β
4. A feladat feltételeiből: γ = 104°18′. A szinusztételt alkalmazva b = ⋅ a és
sin γ sin α
c= ⋅ a.
sin α
Kerület:
sin β sin γ 28 ⋅ sin 32°18′
28 = a + ⋅a + ⋅a ⇒ a = = 6, 83 dm.
sin α sin α sin 32°18′ + sin 43°24′ + sin 104°18′
Behelyettesítve a fenti összefüggésekbe: b = 8, 78 dm, c = 12, 39 dm.
5. A feltételek szerint az ACB = 3α és ABC = α . Felírható az ABC  -re a szinusz-

sin 3α 18
tétel: = = 2. Alkalmazva sin 3α -ra az addíciós tételt, majd egyszerűsítve
sin α 9
az egyenletet:
3 − 4 sin 2 α = 2
1
sin 2 α = .
4
Mivel a a háromszögnek nem a legnagyobb szöge, ezért sin α = 0, 5, amiből
α = 30°. Ezért a két falu víztornya 90°-os szög alatt látszik.
24
Megoldások
6. ábra szerint: AL = 500 m, LAB = 36°, HLC  = 85°, HLB = 110°.

Az H
ABL  -ben a szögeket kiszámítva, majd alkalmaz-
sin 36°
va a szinusztételt: BL = ⋅ 500 = 305, 74. L
sin 74° 85º
110º
BCL  -ben a szögeket kiszámítva, majd alkal-
mazva ismét a szinusztételt:
sin 25°
BC = ⋅ 305, 74 = 171, 2. 36º
sin 49° A B C
A tó szélessége 171 m.
7. Tekintsük
az ábrát! A g szögfelezőjére vonatkozó C
szimmetria miatt a negyedik pont (D) csak ezen
b 100º
a szögfelezőn lehet. Mivel egyenlő kerületi szö- a
gekhez (50°) egyenlő ívek és húrok tartoznak,
A
ezért AD = DB = h. Továbbá legyen CD = f .
c B
Ptolemaiosz tételét fölhasználva: ah + bh = cf , f
h( a + b) h
amiből f = = 10 . h
c c h
Az ABD  -ben alkalmazva a szinusztételt:
h sin 50°
= , ami állandó. D
c sin 80°
Azaz CD hossza független a és b hosszúságától.
96. A koszinusztétel
1. A leghosszabb oldallal szemközti szög a legnagyobb. Ha a = 16 cm, b = 26 cm és

a 2 + b2 − c2
c = 27 cm, akkor a koszinusztételt alkalmazva: cos γ = = 0, 2440.
2ab
A legnagyobb szög 75,88°.
2. ekintsük az ábrát! BC oldal felezőpontjára (F)

T C D
tükrözve az A csúcspontot, a tükörkép: D. Az
ABDC paralelogramma, ezért F
ABD = 180° − α = 57°. sa
b 15
Alkalmazva az ABD  -re a koszinusztételt: a 123º
(2 sa ) 2 = b 2 + c 2 − 2bc ⋅ cos 57° = 254, 89, ami- A c 18 B
ből a súlyvonal hossza: sa = 7, 98 dm .
25
3. Mivel
hegyesszögű a háromszög, ezért a kör középpontja a háromszög belsejében
van. C
Egy ismert összefüggést (a háromszög oldala, az ol- g
dallal szemközti szög és a háromszög köré írt kör
a b
sugara között) felhasználva az ábra jelöléseivel:
c O R
sin γ = , így γ = 56, 44°. A
2R B c
Felírva a koszinusztételt:
100 = 9 x 2 + 16 x 2 − 24 x 2 cos 56, 44° ⇒ x ≈ 2, 92.
A háromszög két oldala 8,76 és 11,68 egység hosszú.
4. A
két hajó menetiránya 157,5°-ot zár be. A balesetig az első hajó 90 km-t, a második
hajó 70 km-t tett meg. A koszinusztétel segítségével a két hajó távolsága:
s = 902 + 702 − 12600 ⋅ cos157, 5° = 156, 9 ( km ) .
km s
Ha a második hajó sebessége ezen az úton 35 , akkor a t = összefüggésből
h v
számítva a menetideje 4 óra 29 perc, így 16 óra 29 perckor érkezik a másik hajó-
hoz.
B
5. Tekintsük
az ábrát! A BCD  -ben ϕ = 80°, a szinusztételt alkalmazva:
sin 85°
CB = ⋅ 500 = 1924, 5;
sin 15° b
az ABC  -ben a koszinusztételt alkalmazva:
AB = 4002 + 1924, 52 + 267348, 79 = 2032, 498.
A keresett távolság 2033 m.
g j d
A 400 C 500 D
6. Tekintsük az ábrát! OK = 130 + 90 − 12 = 208. M

Az OKM  -ben alkalmazzuk a koszinusztételt: r
2 2 2
MK + OK − OM 359 O T K
cos α = = .
2 ⋅ MK ⋅ OK 390
Az MKT  -ben alkalmazva a szinusztételt: r = MK ⋅ sin α = 35,16.
A lencse átmérője 70,33 mm.
26
Megoldások
a koszinusztételt: a = b + c + bc [1].
2 2 2
7. Alkalmazva

2 2
Innen kifejezve a − b , majd megszorozva b-vel:
b ( a 2 − b 2 ) = b ( c 2 + bc ) = bc ( c + b ) ;
[1]-ből kifejezve a 2 − c 2 -t, majd megszorozva c-vel:
c ( a 2 − c 2 ) = c ( b 2 + bc ) = bc ( b + c ) .
A jobb oldalak egyenlőségéből következik, hogy
b ( a 2 − b2 ) = c ( a 2 − c2 ).
Rendezve az egyenlőséget:
b (a − c )
2 2
= ,
c ( a 2 − b2 )
továbbá a szinusztételt alkalmazva a bizonyítandó állítást kapjuk.
97. Számolások háromszögben
2⋅t
1. egyenlő szárú háromszög alapjához (a = 75 m) tartozó magassága: m =
Az = 36.
a
A derékszögű háromszög átfogója az egyenlő szárú háromszög szára:
2
 75  2
b = 36 +   = 51, 98,
 2 
így nincs megoldás, mert a háromszög alapja nem a legrövidebb oldal.
18
2. BCD  -ben: cos ϕ = ⇒ ϕ = 66, 4°;
45 C
12° j
BD = 452 − 182 = 41, 24. 45 18
x + 41, 24 x
ABC  -ben: tg 78, 4° = ⇒ x = 46, 4. A D B
18
A színpad szélessége 46,4 m.
3. Az egyik hajó távolsága a megfigyelőtől a = 5 ⋅ 331, 5 = 1657, 5 m, a másik hajóé

b = 3, 2 ⋅ 331, 5 = 1060, 8 m. Tekintsük a megfigyelési pont és a két hajó által alkotott
háromszöget, és alkalmazzuk a koszinusztételt!
x = 1657, 52 + 1060, 82 − 2 ⋅ 1657, 5 ⋅ 1060, 8 ⋅ cos 68° = 1598, 52.
A két hajó egymástól 1600 m-re van.
27
4. CT = TD, TD középvonal az ABC háromszögben.

1 1 C
TD = BC ⇒ TC = BC ⇒ CDT  szabályos
2 2 D
⇒ α = 30°.
a a
BCT  -ben: CT = 3 cm. A T B
Az ABC háromszög területe: 3 3 cm 2 .
5. FMR  -ben FR oldalon fekvő szögek egyenlők a depresszió szögekkel, így

Az
γ = 163°.
A háromszög területét kétféleképp felírva:
10 ⋅ m 102 ⋅ sin 11° ⋅ sin 7°
T= = ,
2 2 sin 163°
amiből m = 0, 682. A repülőgép 682 m magasan volt a megfigyeléskor.
M
a g b
a m b
F T 10 R
6. Alkalmazzuk
a koszinusztételt:
b 2 = 9 + a 2 − 6 ⋅ a ⋅ 0, 6
a 2 − 3, 6a + 9 − b 2 = 0
3, 6 ± 12, 96 − 4(9 − b 2 ) 3, 6 ± 4b 2 − 23, 04
a1, 2 = = .
2 2
b 2 ≥ 5, 76
b ≥ 2, 4.
A háromszög bármelyik oldala nem lehet nagyobb az átmérőnél, ezért b lehetséges
értékei: 3, 4, 5, …, 10. Mivel az oldalak mérőszámai egész számok, így b = 4, a = 5
az egyetlen megoldás.
7. Helyezzük el az a, b és c hosszúságú szakaszokat az ábrán látható módon!

A
a
R
c Q
S
T
b
135°
G a b c
28
Megoldások
A koszinusztétel szerint:
GS = a 2 + b 2 − 2ab cos 135° = a 2 + b 2 + ab 2 ,
SQ = b 2 + c 2 − 2bc cos 135° = b 2 + c 2 + bc 2 ,
QA = c 2 + a 2 − 2ca cos 135° = c 2 + a 2 + ac 2 .
Ugyanígy:
AG 2 = ( a + b + c ) + ( a + b + c ) − 2 ( a + b + c ) ( a + b + c ) cos 135°.
2 2
Innen kapjuk, hogy

(
AG 2 = ( a + b + c ) 2 + 2 ,
2
)
azaz
AG = ( a + b + c ) 2 + 2 .
Nyilvánvaló, hogy
GS + SQ + QA ≥ AG,
innen adódik a feladat állítása.
98. A vektorok skaláris szorzata


1. ab
a)

= 26 ⋅ 13 ⋅ cos 60° = 169;
 
b) be = 0, mivel a három vektor ( a, b, e ) egy derékszögű háromszöget zár be és
b ⊥ e.
 
c) f kiszámítása a koszinusztétel segítségével történik: f ≈ 34,4.
25
2. 10 ⋅ ( −5 ) + ( −12 y ) = 0 ⇒ y = − 6 ;
a)
b) −6x + 96 = 0 ⇒ x = 16.
   −33
3. a)
ab = −48 + 15 = −33 ; a = 5 , b = 13 ⇒ cos ϕ = ⇒ ϕ = 120, 51°;
5 ⋅ 13
   1
b) ab = 16 − 15 = 1; a = 89 , b = 13 ⇒ cos ϕ = ⇒ ϕ = 88, 32°.
1157
  3
4. Mivel
a ⊥ b, ezért skaláris szorzatuk 0, azaz −9 x0 + 12 y0 = 0 ⇒ y0 = x0 .
4
Az osztópont koordinátáinak számításához két esetet kell vizsgálni:
3 x0 − 9 9 9
AC : CB = 3 : 1 ⇒ = 0 ⇒ x0 = 3 ⇒ y0 = , azaz B  3;  .
4 4  4
x − 3⋅9 81  81 
AC : CB = 1 : 3 ⇒ 0 = 0 ⇒ x0 = 27 ⇒ y0 = , azaz B  27;  .
4 4  4
29
 1
5. ab = x1 ⋅ x2 + 2 = 3 ⇒ x1 ⋅ x2 = 1 ( x1 , x2 ≠ 0 ) ⇒ x2 = x , amik egy hiperbola pont-
1
jai. A kapott hiperbolának két olyan pontja van, ahol a koordináták egész számok
   
⇒ a (1;1) és b (1; 2 ) vagy a ( −1;1) és b ( −1; 2 ) .
Mindkét esetben a hajlásszög 18,43°.
  
6. ab = −2 + 6 − 3 = 1, | a |= 4 + 9 + 1 = 14 , b = 1 + 4 + 9 = 14 ,
a)
1
cosϕ = ⇒ ϕ = 85, 9°.
 14
b) ab = −24 + 2 y + 6 z = 0 ⇒ y = 12 − 3z. A feltételnek y = z = 3 felel meg.
      1    1 

7. Legyen
AB = a és BC = b ! Ekkor AE = a + b, BF = b − a.
2 2
( )
  1  2  2 3  
AE ⋅ BF = b − a + ab = 0.
  2  4
Legyen továbbá a = a és b = b ⇒ ab = a ⋅ b ⋅ cos α .
−2 ( b 2 − a 2 ) 2 ( a 2 − b2 ) 2
A behelyettesítés után: cos α = = > ,
3ab 3ab 3
a 2 − b2
mivel > 1, ha a > 2b.
ab
99. Trigonometrikus azonosságok
12 5 12
1. a) a
= 5, c = 13 ⇒ b = 132 − 52 = 12 ⇒ cos α = , tg α = , ctg α = ;
13 12 5
7 7 3 7
b) b = 3, c = 4 ⇒ a = 7 ⇒ sin α = , tg α = , ctg α = ;
4 3 7
3 10 10 1
c) a = 3, b = 1 ⇒ c = 10 ⇒ sin α = , cos α = , ctg α = ;
10 10 3
3 13 2 13 3
d) b = 2, a = 3 ⇒ c = 13 ⇒ sin α = , cos α = , tg α = .
13 13 2
21 sin β 2 21 21
2. a) cos
β = ± 1 − sin 2 β = ± 0, 84 = ± , tg β = =± , ctg β = ± ;
5 cos β 21 2
13 13 39 39
b) sin β = ± , tg β = ± =± , ctg β = ± ;
4 3 3 13
30
Megoldások
3 21 2 7 2 3
c) sin β = ± =± , cos β = ± , ctg β = ;
7 7 7 3
1 2 +1
d) sin β = ±
3+ 2 2
( )
= ± 3 − 2 2 , cos β = ±
3+ 2 2
= ± 2 − 1, tg β = 2 − 1.
3. A
hegyesszögek és pótszögeire vonatkozó összefüggéseket alkalmazva:
a) sin 29° ⋅ sin 29° + cos 29° ⋅ cos 29° = sin 2 29° + cos 2 29° = 1;
cos 2 77° 1
b) sin 2 77° ⋅ 2
− tg 33° ctg 33° + sin 2 77° = cos 2 77° − tg 33° ⋅ + sin 2 77° = 0.
sin 77° tg 33°
1
3° ctg 33° + sin 2 77° = cos 2 77° − tg 33° ⋅ + sin 2 77° = 0.
tg 33°
2 − tg α 2 1 2 1
4. sin α + sin 2 α tg α + sin α ⋅ (− sin α ) = sin α − cos 2 α − sin α = − cos 2 α ;
a)
− sin β ⋅ sin β − cos β ⋅ cos β −1 1
b) = = .
− cos β ⋅ tg β − sin β sin β
5. Az
ábra jelöléseit alkalmazva a feltételből következik, hogy
ET = 90 m, TD = 210 m.
m 2 tg α
Az ETC  -ben tg 2α = ⇒ m = 90 ⋅ tg 2a ⇒ m = 90 ⋅ ;
x 1 − tg 2 α
C
A DTC  -ben:
m
tg α = ⇒ m = 210 ⋅ tg α .
210 m
2a a
E 90 T 210 D
A két egyenlet következmény-egyenlete:
2 tg α
210 ⋅ tg α = 90 ⋅ .
1 − tg 2 α
Mivel tgα ≠ 0 és tg210 α ≠⋅1,tg2 αmindkét 2 tg α elosztva tga-val, és megszorozva
210 ⋅ (1 − tg α )==90
180⋅ oldalt .
(1 − tg 2α ) -val: 1 − tg 2 α
210 ⋅ (1 − tg 2tg αα) ==1801
;
7
1
tg α = ;
7
m = 79, 37.
A torony magassága 79,4 m.
31
3 − tg 20° 3 + tg 20°
6. tg 20° ⋅ tg(60° − 20°) ⋅ tg(60° + 20°) = tg 20° ⋅ ⋅ =
1 + 3 ⋅ tg 20° 1 − 3 ⋅ tg 20°
3 − tg 2 20° 3 ⋅ tg 20° − tg 3 20°
= tg 20° ⋅ = .
1 − 3 ⋅ tg 2 20° 1 − 3 ⋅ tgg 2 20°
Bővítsük a törtet ( cos3 20° ) -kal!
3 sin 20° ⋅ cos 2 20° − sin 3 20° 3 sin 20° ⋅ (1 − sin 2 20°) − sin 3 20°
= =
cos3 20° − 3 sin 2 20° ⋅ cos 2 20° cos3 20° − 3(1 − cos 2 20°) ⋅ cos 2 20°
3
3 sin 20° − 4 sin 3 20° sin ( 3 ⋅ 20° )
= = = 2 = 3.
4 cos3 20° − 3 cos 20° cos(3 ⋅ 20°) 1
2
7. Alkalmazzuk
két koszinusz szögfüggvény összegének szorzat alakját az azonosság
bal oldalán!
α +β α −β α + β + 2γ α +β
2 cos cos + 2 cos cos =
2 2 2 2
α +β  α −β α + β + 2γ  α +β α +γ β +γ
= cos  cos + cos  = 2 cos ⋅ 2 cos cos
2  2 2  2 2 2
Innen az azonosság jobb oldala adódik, az állítás bizonyítást nyert.
Megjegyzés: ha a, b, g egy háromszög szögei, akkor
α β γ
cos α + cos β + cos γ − 1 = 4 sin sin sin
2 2 2
azonossághoz juthatunk.
100. Trigonometrikus egyenletek
π
1. x + = 2kπ ( k ∈  )
4
π
x = − + 2kπ ( k ∈  )
4
π π π 7π
2. x− = − + 2kπ vagy x − = + 2 kπ ( k ∈  )
3 6 3 6
π 2π
x = + 2kπ vagy x = + 2 kπ ( k ∈  )
6 3
32
Megoldások
3. szinusz- és koszinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből követ-

A
kezően:
 π
cos  x +  = 1 és sin x = 1
 4
π π
x + = 2kπ és x = + 2lπ ( k , l ∈  )
4 2
π π
x = − + 2kπ és x = + 2lπ ( k , l ∈  )
4 2
Nincs megoldás.
4. szinusz- és koszinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből követ-

A
kezően:
 π  π
sin  x −  = 1 és cos  x +  = −1
 3  4
vagy
 π π
sin  x −  = −1 és cos  x +  = 1
 3  4
π π π
x − = + 2kπ és x + = π + 2lπ ( k , l ∈  )
3 2 4
vagy
π 3π π
x− = + 2mπ és x + = 2nπ ( m, n ∈  )
3 2 4
5π 3π
x= + 2kπ és x + = + 2lπ ( k , l ∈  )
6 4
vagy
11π π
x= + 2mπ és x = − + 2nπ ( m, n ∈  )
6 4
Nincs megoldás.
5.
1 3
sin x + cos x = 1
2 2
π π
sin x cos + sin cos x = 1
3 3
 π
sin  x +  = 1
 3
π π
x + = + 2kπ (k ∈ )
3 2
π
x = + 2kπ (k ∈ )
6
33
 π 2 2  π
6. sin  x +  + cos  x +  = 1
 6 2 2  6
 π π π  π
sin  x +  cos + sin cos  x +  = 1
 6 4 4  6
 5π 
sin  x +  =1
 12 
5π π
x+ = + 2kπ (k ∈ )
12 2
π
x = + 2kπ (k ∈ )
12
 1 3   2 2 
7.  sin x + cos x  ⋅  sin x − cos x  = −1
 2 2   2 2 
 π  π
sin  x +  sin  x −  = −1
 3  4
A szinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből következően:
 π  π
sin  x +  = 1 és sin  x −  = −1
 3  4
vagy
 π  π
sin  x +  = −1 és sin  x −  = 1
 3  4
π π π 3π
x + = + 2kπ és x − = + 2lπ ( k , l ∈  )
3 2 4 2
vagy
π 3π π π
x+ = + 2mπ és x − = + 2nπ ( m, n ∈  )
3 2 4 2
π 7π
x = + 2kπ és x = + 2lπ ( k , l ∈  )
6 4
vagy
7π 3π
x= + 2mπ és x = + 2nπ ( m, n ∈  ) .
6 4
Nincs megoldás.
34
Megoldások
101. Trigonometrikus egyenlőtlenségek
1. a)
Mivel a szinuszfüggvény értéke legfeljebb 1 lehet, ezért az egyenlőtlenség „nem-
egyenlőség”-gé alakul:
sin 3 x ≠ 1
π
3 x ≠ + k 2π (k ∈ )
2
π 2π
x≠ +k .
6 3
π 2π 
M = \  + k  (k ∈ ).
6 3 
2
b) cos x ≥
2
π π
− + k 2π ≤ x ≤ + k 2π (k ∈ )
4 4
c) Értelmezési tartomány: x ≠x15 ≠ 15 k ⋅ 18
0° 0+°k+⋅ 18 0° 0(°k (∈k 
∈).).
k ⋅ 18
−9−09° 0+°k+⋅ 18 0° 0<° x<−x6−06° 0<°6<06° 0+°k+⋅ 18
k ⋅ 18
0° 0°
k ⋅ 18
−3−03° 0+°k+⋅ 18 0° 0<° x<<x12
< 12 k ⋅ 18
0° 0+°k+⋅ 18 0° 0°(k (∈k 
∈))
π π
2. a) x + ≠ k+
Értelmezési tartomány: x π π⇒≠ kxπ≠ −⇒ x+≠kπ− π (+k ∈ kπ) (k ∈ )
4 4 4 4
3π π
+ kπ3π≤ x+ +kπ ≤< xπ++πkπ< π(+k ∈kπ ) ( k ∈  )
4 4 4 4
π 3π
+ kπ π≤ x+ <kπ ≤ +x k<π3π (+k ∈
kπ ) ( k ∈  )
2 2 4 4
2  π 2
b) − < sin  x +  <
2  4 2
π π 3π
+ kπ < x + < + kπ ( k ∈  )
4 4 4
π
kπ < x < + kπ ( k ∈  )
2
3. a) A szorzat akkor nemnegatív, ha

1
cos x ≥ −1 és cos x ≥ , azaz
2
1
cos x ≥
2
35
π π
− + k 2π ≤ x ≤ + k 2π (k ∈ )
3 3
vagy
1
cos x ≤ −1 és cos x ≤ , azaz
2
cos x = −1
x = π + k 2π (k ∈ )
π π
Összegezve: − + 2kπ ≤ x ≤ + 2kπ vagy x = π + 2kπ (k ∈ ).
3 3
π π π
b) Értelmezési tartomány: 2 x ≠ + kπ ⇒ x ≠ + k (k ∈ ).
2 4 2
tg 2 2 x − 2 ⋅ tg 2 x + 1 > 0
( tg 2 x − 1)
2
>0
Ez akkor teljesül, ha
tg 2 x − 1 ≠ 0
π
2 x ≠ + kπ (k ∈ ).
4
π π  π π
M = R  + k   + k  (k ∈ ).
8 2 4 2
4. A
logaritmusfüggvény értelmezése szerint:
2 − 3 cos 2 x + sin 2 x > 0,
a trigonometrikus Pitagorasz-tételt alkalmazva:
2 − 3 cos 2 x + 1 − cos 2 x > 0
4 cos 2 x − 3 < 0
3
cos 2 x <
4
3 3
− < cos x <
2 2
π 5π
+ k 2π < x < + k 2π (k ∈ )
6 6
vagy
7π 11π
+ k 2π < x < + k 2π (k ∈ ).
6 6
 π 5π 
D f =  x | x ∈  + kπ ; + kπ   (k ∈ ).
 6 6 
36
Megoldások
1 x x
5. Alakítsuk
át az f ( x ) = ⋅ 2 sin ⋅ cos kifejezést! A feltételből következik:
2 2 2
x x x x x 
sin cos > cos ⇒ cos  sin − 1 > 0.
2 2 2 2 2 
Két esetet kell vizsgálni:
x x x
A) ha cos > 0 és sin − 1 > 0 ⇒ sin > 1, ami nem lehetséges;
2 2 2
x x
B) ha cos < 0 és sin − 1 < 0 ⇒ − π + n 4π < x < π + n 4π
2 2
x
és sin < 1 ⇒ x ≠ π + n 4π .
2
Így −π + n 4π < x < π + n 4π (k ∈ ).
6. Az egyenlőtlenség mindkét oldalát megszoroz- y

g(x) f(x) 11
2 5 1
va -vel, majd alkalmazva az addíciós tétele- 12 12
2 p   px
ket:
2 2
 π
sin  x +  ≥ sin 2 x.
 4
 π
Ábrázoljuk a függvényeket! Legyen f ( x) = sin  x +  , g ( x) = sin 2 x !
 4
π 2π
⇒ x= +k
A grafikonok metszéspontjai: (k ∈ ).
4 3
5π 11π
A megoldáshalmaz: − + k 2π ≤ x ≤ + k 2π (k ∈ ).
12 12
 π 3x
7. Mivel −1 ≤ cos x ≤ 1, ezért cos  2 x −  + cos = 2 egyenletet kell vizsgálni.
 4 4
 π
cos  2 x −  = 1
 4
π
2 x − = k 2π
4
π
x = + kπ ( k ∈  )
8
37
és
3x
cos =1
4
3x
= n 2π
4
8π
x=n (k ∈ ).
3
A kettőt összevetve:
π 8π
+ kπ = n
8 3
8 1
k = n − ∉ ,
3 8
nincs megoldás.
102. Közepek több tagra
3 2160
1. H= 1 1
a)
1
=
121
≈ 17, 85,
+ +
16 18 20
16 + 18 + 20
A= = 18,
3
G = 3 16 ⋅ 18 ⋅ 20 = 3 5760 ≈ 17, 93,
162 + 182 + 202 980
Q= = ≈ 18, 07;
3 3
4 160
b) H = = ≈ 5, 93,
1 1 1 1 27
+ + +
2 10 20 40
2 + 10 + 20 + 40
A= = 18,
4
G = 4 2 ⋅ 10 ⋅ 20 ⋅ 40 = 4 16 000 ≈ 11, 25,
22 + 102 + 202 + 402
Q= = 526 ≈ 22, 93;
4
38
Megoldások
5 1050
c) H = = ≈ 7, 34,
1 1 1 1 1 143
+ + + +
3 6 10 21 30
3 + 6 + 10 + 21 + 30
A= = 14,
5
G = 5 3 ⋅ 6 ⋅ 10 ⋅ 21 ⋅ 30 = 5 113 400 ≈ 10, 25,
32 + 62 + 102 + 212 + 302 1486
Q= = ≈ 17, 24;
5 5
3 24 434 591148
d) H = = ≈ 2011, 9997,
1 1 1 12144 431
+ +
2011 2012 2013
2011 + 2012 + 2013
A= = 2012,
3
G = 3 2011 ⋅ 2012 ⋅ 2013 = 3 8144 863 716 ≈ 2011, 9998,
20112 + 20122 + 20132 12144 434
Q= = ≈ 2012, 0002.
3 3
2. a)
Alkalmazzuk a számtani és a négyzetes közép közti összefüggést három tagra!
Egyenlőség nem állhat fenn, mert a tagok nem egyenlők.
2011 + 2012 + 2013 2011 + 2012 + 2013
< = 2012 = 2 503
3 3
Mindkét oldalt hárommal beszorozva a feladat állítását kapjuk.
abc
b) A háromszög területét írjuk fel a köré írt kör sugarával: t = , ahol a, b, c a
4R
háromszög oldalai, innen 4tR = abc. Írjuk fel a számtani és mértani közép közti
összefüggést az oldalakra!
3
a+b+c k k k
3
abc ≤ = ⇒ 4tR ≤ ⇔ 4tR ≤   .
3
3 3 3 3
s s
3. Jelölje
a megtett utat 3s, ekkor az első harmadot , a második harmadot , az
v1 v2
s
utolsó harmadot idő alatt teszi meg az autó, míg v átlagsebességgel a teljes utat
v3
3s
idő alatt teszi meg, ezért
v
39
s s s 3s
+ + =
v1 v2 v3 v
3
v= ,
1 1 1
+ +
v1 v2 v3
ami éppen a sebességek harmonikus közepe.
a+b c+d
4. a)
Alkalmazzuk a számtani és mértani közép közti összefüggést az ,
tagokra! 2 2
a+b c+d
+
2 2 ≥ a+b⋅c+d ≥ ab cd = 4 abcd
2 2 2
b) Az adott alaphalmazon 6 − x > 0. Végezzük el a következő átalakítást!
2x (6 − x) = ( 2x)(6 − x)(6 − x)
2
Alkalmazzuk a számtani és mértani közép közti összefüggést!

2x + 6 − x + 6 − x
(
3 2x 6 − x
)(6 − x) ≤ =4
3
2 x ( 6 − x ) ≤ 64
2
f ( x ) = x ( 6 − x ) ≤ 32
2
A függvény akkor veszi fel a maximális értéket, amikor a számtani és mértani

közép egyenlő, ami pedig pontosan akkor következik be, ha 2 x = 6 − x, vagyis
x = 2 esetén: f max ( 2 ) = 32.
5. a)
Mindegyik törtet egyszerűsítsük a számlálójával, és alkalmazzuk a számtani és
harmonikus közép közti összefüggést!
1 1 1 1a+b b+c a+c a+b+c
+ +
1 1 1 1 1 1 2  2
≤ + + =
+ + + 2 2  2
a b b c a c
b) Alkalmazzuk a számtani és négyzetes közép közti összefüggést!
4a + 1 + 4b + 1 + 4c + 1 4a + 1 + 4b + 1 + 4c + 1 4(a + b + c) + 3 7
≤ = = <5
3 3 3 3
4(a + b + c) + 3 7
= = <5
3 3
40
Megoldások
6. A téglatest élei: a, b, c, ekkor a térfogat abc = 8. Alkalmazzuk a számtani és mér-

a)
tani közép közti összefüggést az élekre!
a+b+c 3
≥ abc = 2 ⇒ a + b + c ≥ 6
3
Ha az éleket megnöveljük, akkor a térfogat
27 = ( a + 1) ( b + 1) ( c + 1) = abc + ab + ac + bc + a + b + c + 1
ab + ac + bc + a + b + c = 18, abc ≥ 12.
18 = ab + ac + bc + a + b + c ≥ 12 + 6 = 18 , ami azt jelenti, hogy egyenlőségnek
kell fennállni. Ez pedig pontosan akkor teljesül, ha a = b = c, azaz kockáról van
szó. A kérdéses térfogat 64 cm3.
b) Bizonyítsuk be mindkét irányban az állítást!
A) ABC  szabályos ⇒ AA1 ⋅ AB + BB1 ⋅ BC + CC1 ⋅ AC = 6t.
Ha az ABC  szabályos, akkor AB = AC = BC.
AA1 ⋅ AB + BB1 ⋅ BC + CC1 ⋅ AC = AA1 ⋅ BC + BB1 ⋅ AC + CC1 ⋅ AB = 3 ⋅ 2t = 6t
B) AA1 ⋅ AB + BB1 ⋅ BC + CC1 ⋅ AC = 6t ⇒ ABC  szabályos
Ha AA1 ⋅ AB + BB1 ⋅ BC + CC1 ⋅ AC = 6t , akkor alkalmazzuk a számtani és
mértani közép közti összefüggést!
AA1 ⋅ AB + BB1 ⋅ BC + CC1 ⋅ AC 3
≥ ( AA1 ⋅ AB )( BB1 ⋅ BC )( CC1 ⋅ AC ) =
3
( AA1 ⋅ BC ) ( BB1 ⋅ AC )( CC1 ⋅ AB ) = 3 ( 2t )
3
= 3 = 2t
Hárommal szorozzuk be: AA1 ⋅ AB + BB1 ⋅ BC + CC1 ⋅ AC ≥ 6t , a feladat felté-
tele miatt csak egyenlőség állhat fenn, ami pontosan akkor áll fenn, ha
2t = AA1 ⋅ AB = AA1 ⋅ BC ⇒ AB = BC
2t = BB1 ⋅ BC = BB1 ⋅ AC ⇒ BC = AC.
Ebből következik, hogy az ABC  szabályos.
7. a) Adjuk össze az egyenletek megfelelő oldalait, és vonjunk negyedik gyököt mind-
két oldalból!
x4 + y 4 + z 4 + t 4 4
x 4 + y 4 + z 4 + t 4 = 4 xyzt ⇔ 4 = xyzt
4
Ez éppen azt jelenti, hogy a negyedik hatványközép egyenlő a mértani középpel,
ami pontosan akkor teljesül, ha x = y = z = t. Visszahelyettesítve kiderül, hogy
nincs megoldás.
b) Alkalmazzuk a mértani és számtani közép közti összefüggést!
1 + 2 + 3 + …+ n n ( n + 1) n + 1
n
 n +1
n
n ! = n 1 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅…⋅ n < = = ⇔ n! <  
n 2n 2  2 
41
103. Pontok koordinátái I.
 7  89 5   143 12 
1. P ( −9, 5; −4, 5 ) ; b) P  −18; −  ; c) P  − ; −  ; d) P  −
a) ; − .
 3  4 4  7 7
2. Két eset van: ha a keresett pont a szakasz belső pontja ( P1 ) , illetve ha a szakaszon
kívüli pont az egyenesen ( P2 ) .
a) P1 ( −2; 9 ) , P2 ( −70; 57 ) ; b) P1 (16, 7; −4, 2 ) , P2 ( 70, 25; −42 ) ;
 149 39   7 33 
c) P1  ;  , P2 ( 491; −339 ) ; d) P1  ;  , P2 ( −121; 93) .
 19 19  5 5 
3.
 2 
( )
 28 1 
a) S  − ; −1 ; b) C (13;11) ; c) A 33 3; −12 3 ; d) B  15 ; − 12  .
 3   
4. Legyenek a háromszög csúcspontjai A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , és használ-

a)
juk a felezőpont koordinátáinak kiszámítási módját!
a1 + b1 = 10, b1 + c1 = 16, a1 + c1 = 2;
a2 + b2 = 8, b2 + c2 = −4, a2 + c2 = −2.
Innen a csúcspontok: A ( −2; 5 ) , B (12; 3) , C ( 4; −7 ) .
b) Három eset van:
(
A) ha az A1 A4 A2 A3 négyszög paralelogramma, akkor A4 2 5 ; −11 2 ; )
B) ha az A1 A2 A4 A3 négyszög paralelogramma, akkor A ( 4 5 ; 7 2 ) ;
4
C) ha az A1 A2 A3 A4 négyszög paralelogramma, akkor A ( −6 5 ; 3 2 ) .

4
5. Egy
négyszög pontosan akkor paralelogramma, ha átlói felezik egymást. Meghatá-
rozzuk az átlók felezőpontjának a koordinátáit, és ha ugyanazt a pontot kapjuk, ak-
kor beláttuk, hogy a négyszög paralelogramma.
5  5   31 113   31 113 
a) FAC  ; 4  = FBD  ; 4  ; b) FAC  − ;  = FBD  − ; .
2  2   20 70   20 70 
6. a) Legyenek a négyszög csúcspontjai A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , D ( d1 ; d 2 )!

 a1 + b1 a2 + b2   b1 + c1 b2a1++c2b1 a2 + b2  b +c b +c 
FAB  az
Ekkor ;
oldalak  , FBC 
felezőpontjai: FAB;  ;,  , FBC  1 1 ; 2 2  ,
 2 2   2  22  2   2 2 
 c + d c + d2   d1 + a1 dc21 + ad21 c2 + d 2   d + a d + a2 
FCD  1 1 ; 2  , FDA  FCD ; ; .  , FDA  1 1 ; 2 .
 2 2   2  22  2   2 2 
Írjuk fel a szemközti felezőpontok által meghatározott szakaszok felezőpontjai-
nak a koordinátáit!
42
Megoldások
 a + b + c + d a + b + c + d2   a1 + b1 + c1 + d1 a2 + b2 + c2 + d 2  [
FFAB FCD  1 1 1 1 ; 2 2 2  = FFBC FDA  ;  1
 4 4   4 4 
a + b + c + d   a + b + c + d a + b + c + d 
; 2 2 2  = FFBC FDA  ; 2 2 2  [1]
1 2 1 1 1 1 2
4   4 4 
b) Az [1] összefüggés igazolja a feladat állítását.
7. Legyen a paralelogramma négy csúcsa A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , D ( d1 ; d 2 ) ,

a síkjában levő pont pedig P ( p1 ; p2 )! Használjuk fel a felezőpont koordinátáinak
kiszámítási módját, így a tükörképpontokra azt kapjuk, hogy:
P′ ( 2a1 − p1 ; 2a2 − p2 ) ;
P′′ ( 2b1 − 2a1 + p1 ; 2b2 − 2a2 + p2 ) ;
P′′′ ( 2c1 − 2b1 + 2a1 − p1 ; 2c2 − 2b2 + 2a2 − p2 ) ;
P′′′′ ( 2d1 − 2c1 + 2b1 − 2a1 + p1 ; 2d 2 − 2c2 + 2b2 − 2a2 + p2 ) .
Mivel a négyszög paralelogramma, ezért
a1 + c1 b1 + d1 a +c b + d2
= és 2 2 = 2 .
2 2 2 2
Ezt felhasználva P′′′′ = P, ezzel a feladat állítását igazoltuk.
104. Pontok koordinátái II.
1. Mivel az AP szakasz felezőpontja B, így P ( 39; −61) .

a)
b) Mivel az AP szakasz P ponthoz közelebbi harmadolópontja B, így
P ( 67; −101) .
AB 1
c) Mivel = , ezért P ( 207; −301) .
BP 7
2. Számoljuk ki az AB, BC, AC szakaszok hosszát, és írjuk fel a kérdezett arányo-

a)
kat!
AB 3 AC 5 AB 3
AB = 3 29 , BC = 2 29 , AC = 5 29 ⇒ = , = , = .
BC 2 BC 2 AC 5
b) P+90° ( −7;10 ) , P−90° ( 7; −10 ) .
3. Az
adott arányban osztó pont koordinátáinak kiszámolási módját alkalmazva kap-
juk, hogy Q ( 8;10 ) , P (15; 9, 75 ) . Mivel M a QB szakasz felezőpontja, ezért
M (10; 6, 5 ) . Kiszámítjuk a PA szakasz P ponthoz közelebbi harmadolópontjának
43
a koordinátáit, így kapjuk a (10; 6, 5 ) pontot, ami éppen az M pont, vagyis

AM
= 2.
MP
4. Legyen M a közös belső érintők metszéspont-
a) y
ja! Ekkor O1ME1   O2 ME2 , mert szögeik
egyenlők, így a megfelelő oldalak aránya is
megegyezik:
O1(35;16)
O1M 25 5
= = .
MO2 15 3 10 E1
Az adott arányban osztó pont koordinátáinak 10 x
kiszámolási módját alkalmazva kapjuk, hogy M(16,25; 9)
M (16, 25; −9 ) . E2
O2(5; 24)
b) Legyen N a közös külső érintők metszéspontja! Ekkor O1 E1 N  ~ O2 E2 N ,

mert szögeik egyenlők, így a megfelelő oldalak aránya is megegyezik:
O1 N 25 5 OO 2
= = ⇒ 1 2 = . Az adott arányban osztó pont koordinátáinak ki-
O2 N 15 3 O2 N 3
számolási módját alkalmazva kapjuk, hogy N ( −40; −84 ) .
y
E1
O1(35;16)
10
10 x
E2
O2(5; 24)
N( 40; 84)
44
Megoldások
5. a)
Számoljuk ki a háromszög oldalainak a hosszát, majd alkalmazzuk a szögfelező-
tételt és az adott arányban osztó pont koordinátáinak kiszámolási módját!
AB = 10, AC = 13, BC = 205 ;
BA1 10  61 244 
= ⇒ A1  ; ,
A1C 13  23 23 
AB1 10  10 205 + 5 8 205 − 66 
= ⇒ B1  ;  ,
B1C 205  21 7 
AC1 13  383 − 26 205 39 − 471 205 
= ⇒ C1  ;  .
C1 B 205  9 18 
b) A kapott háromszög csúcsai legyenek A1, B1, C1 úgy, hogy az AA1 szakasz fe-
lezőpontja B, a BB1 szakasz felezőpontja C, a CC1 szakasz felezőpontja A!
A1 ( −11;14 ) , B1 ( 23; 20 ) , C1 ( 0; −10 ) .
Az ABC  súlypontja ( 4; 8 ) , az A1B1C1  súlypontja szintén ( 4; 8 ) .
A feladat általánosítása: Ha egy háromszög mindegyik oldalát ugyanabban a
körüljárási irányban meghosszabbítjuk a saját hosszával, akkor az így kapott há-
romszög és az eredeti háromszög súlypontja egybeesik.
Bizonyítás:
A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) ⇒
A1 ( 2b1 − a1 ; 2b2 − a2 ) , B1 ( 2c1 − b1 ; 2c2 − b1 ) , C1 ( 2a1 − c1 ; 2a2 − c2 ) ⇒
a +b +c a +b +c 
S ABC  = S A1B1C1   1 1 1 ; 2 2 2  .
 3 3 
6. Legyen
az átlók metszéspontja M, használjuk ki, hogy az átlók merőlegesen felezik
egymást! 
M ( 8; 5 ) és MD ( −6; 3) .
LegyenH a DM szakasz M ponthoz közelebbi harmadolópontja! Ekkor
 MD  
MH = ( −2;1) ⇒ MH −90° = MC (1; 2 ) ⇒ C ( 9; 7 ) .
3
Az AC átló felezőpontja M, ezért A(7; 3).
7. A
téglalap köré írt kör középpontja az átlók metszéspontja, ami felezi az átlókat.
AB 2
1. eset: = .
BC 3
 3 25   27 13
Legyen az AB oldal felezőpontja F  ; ! Ekkor BF  − ; −  . Ebben az
2 2   2 2
esetben a téglalap kétféleképpen helyezkedhet el:
45
A)
  13 27     39 81   9 119   33 131 
BF −90°  − ;  ⇒ BC1 = 3BF −90°  − ;  ⇒ C1  − ;  ⇒ O1  − ; ;
 2 2   2 2  2 2   4 4 
B)
  13 27     39 81   9 119   15 107 
BF +90°  ; −  ⇒ BC 2 = 3BF +90°  ; −  ⇒ C2  ; −  ⇒ O2  − ; − .
2 2   2 2 2 2   4 4 
AB 3
2. eset: = .
BC 2
 44 
Legyen H  6;  az AB oldal B ponthoz közelebbi harmadolópontja! Ekkor
 3 
  13 
BH  −9; −  . Ebben az esetben is kétféleképpen helyezkedhet el a téglalap:
 3
A)
  13     26   19   17 43 
BH −90°  − ; 9  ⇒ BC 3 = 2 BH −90°  − ;18  ⇒ C3  ; 37  ⇒ O3  − ;  ;
 3   3   3   6 2 
B)
  13     26   71   35 7 
BH +90°  ; −9  ⇒ BC 4 = 2 BH +90°  ; −18  ⇒ C4  ;1 ⇒ O4  ;  .
3   3   3   6 2
105. Az egyenes koordináta-geometriája I.
 7
1. n ( 7; 4 ) , m = − 4 , α ≈ 60, 26°;
a)
 19
b) v ( −31;19 ) , m = − , α ≈ −31, 5°;
31
3 
c) m = tg 30° =
3
( ) ( 
, v 3; 3 , n 3; −3 ; )
 
d) v ( 3; −2 ) , n ( 2; 3) , α ≈ −33, 69°.
(Természetesen a végtelen sok irányvektor és normálvektor közül egyet adtunk
meg.)
   1
2. v = AB (14; 2 ) , n (1; −7 ) , m = , α ≈ 8,13°, x − 7 y = 15;
a)
7
  
b) n = AB (14; 2 ) , v (1; −7 ) , m = −7, α ≈ −81, 87°, 7 x + y = 21;
c) A BC oldal felezőpontja
   3
FBC ( 5; 3) , n = CB ( 6; −8 ) , v ( 4; 3) , m = , α ≈ 36, 87°, 3 x − 4 y = 3;
4
46
Megoldások
d) Az AC oldal felezőpontja

   3
FAC ( −2; 2 ) , v = FAC B (10; −3) , n ( 3;10 ) , m = − , α ≈ −16, 7°, 3 x + 10 y = 14;
10
e) A BC oldal felezőpontja
   5
FBC ( 5; 3) , v = AC ( 8;10 ) , n ( 5; −4 ) , m = , α ≈ 51, 34°, 5 x − 4 y = 13.
4
4 
3. a)
S  ;1
3 
b) Felírjuk az mc, ma magasságvonalak egyenletét, majd a két egyenletből álló
egyenletrendszert megoldjuk.
mc : 7 x + y = 21
 
ma : n = CB ( 6; −8 ) ⇒ 3 x − 4 y = −6
A kapott egyenletrendszer
7 x + y = 21 
,
3 x − 4 y = −6 
 78 105 
melynek megoldása: M  ; .
 31 31 
c) Felírjuk a BC és az AB oldalakat felező merőleges egyenesek egyenletét, majd a
két egyenletből álló egyenletrendszert megoldjuk.
f BC : 3 x − 4 y = 3;

f AB : FAB (1; −2 ) és n ( 7;1) ⇒ 7 x + y = 5.
A kapott egyenletrendszer
3 x − 4 y = 3
,
7x + y = 5 
 23 6 
melynek megoldása: O  ; −  .
 31 31 
4. a) Írjuk fel az OM egyenes egyenletét (az előző feladatban kapott O és M pont segít-
ségével), és behelyettesítéssel megállapítjuk, hogy S rajta van-e ezen az egyene-
sen!
  4
v = 31 ⋅ OM ( 55;111) ⇒ 111x − 55 y = 93 ⇒ 111 ⋅ − 55 = 93 ⇒ S ∈ OM .
3
b) Alkalmazzuk a harmadolópont koordinátáinak kiszámítási módját!
 78 23 105 + 2 ⋅  − 6  
 + 2⋅  
 31 31 ; 31  31   =  4 ;1 = S .
 
 3 3  3 
 
 
47
5. a)
Felírjuk
 a BC oldalegyenes egyenletét.
nBC = MA ( −8; −8 ) ⇒ x + y = 11.
Felírjuk
  AB oldalegyenes egyenletét.
az

nAB = MC ( −5; 9 ) ⇒ − 5 x + 9 y = −25.
62 15
A két egyenletből álló egyenletrendszert megoldjuk, így B  ;  .
 7 7
b) Felírjuk az AC oldalegyenes egyenletét.
 
v = AC ( 3;17 ) ⇒ 17 x − 3 y + 53 = 0.
Alkalmazzuk a pont és egyenes távolságára vonatkozó képletet, és megkapjuk a
62 15
17 ⋅ − 3 ⋅ + 53
7 7 1380
keresett távolságot: = egység.
2
17 + 3 2
7 298
c) A b) pontban kiszámított távolság éppen az AC oldalhoz tartozó magasság.
1380
⋅ 298
2 2 7 298 690
AC = 3 + 17 = 298 ⇒ t = = területegység.
2 7
6. P ponton átmenő m meredekségű egyenesek egyenlete: g : m ( x + 2 ) = y − 5, ahol

A
m ≠ 5, mert a keresett egyenes nem lehet párhuzamos az adott egyenesekkel.
Határozzuk meg az e és a g egyenesek metszéspontjának második koordinátáját!
20m + 25
5 x − y = 10 és mx + 2m − y = −5 egyenletrendszer y megoldása: y = .
5−m
Határozzuk meg az f és a g egyenesek metszéspontjának második koordinátáját!
25 − 40m
5 x − y = −50 és mx + 2m − y = −5 egyenletrendszer y megoldása: y = .
5−m
Írjuk fel a feladat feltételét!
20m + 25 25 − 40m
− = 10
5−m 5−m
60m
= 10.
5−m
Két eset van:
60m 5
= 10 ⇒ m = ; vagy
5−m 7
60m
= −10 ⇒ m = −1.
5−m
A keresett egyenesek: g1 : 5 x − 7 y = −45, g 2 : x + y = 3.
48
Megoldások
7. Írjuk
fel az AB egyenes egyenletét, és használjuk ki, hogy rajta van a P pont!
b b  b 
mAB = ⇒ y = x ⇒ P  p; p  .
a a  a 
Használjuk az ábra jelöléseit, és írjuk fel az e, f, AC, BC egyenesek egyenletének
iránytényezős alakját! y
b+c b−c
mBC = me = és mAC = m f = ;
a a
b+c b
e: ( x − p ) = y − p; C(0;c)
a a
b−c b
f: ( x − p ) = y − p; X
a a
b−c e
AC : x = y − c; f
a Y
b+c
BC : x = y − c.
a A(a;b)
e ∩ AC = {Y } , az egyenletrendszert megold- P
va kapjuk az Y koordinátáira, hogy x
 p + a bp − cp + ab + ac 
Y ; .
 2 2a  B( a; b)
f ∩ BC = { X } , az egyenletrendszert megoldva kapjuk az X koordinátáira, hogy
 p − a bp + cp − ab + ac 
X ; .
 2 2a 
Az XY szakasz hossza akkor minimális, amikor az XY2 minimális.
c 2 p 2 − 2abcp + a 4 + a 2b 2
XY 2 = .
a2
A nevező konstans, a számláló p másodfokú függvénye, aminek minimuma van,
ab  ab b 2 
helye , így a keresett P pont: P  ;  .
c  c c 
106. Az egyenes koordináta-geometriája II.
1. a) Megadjuk a két átló felezőpontjának a koordinátáit, és ha a két felezőpont egybe-

9 5 9 5
esik, akkor a négyszög paralelogramma. FAC  ;  = FBD  ;  .
2 2 2 2
 
b) Felírjuk az AB oldalegyenes egyenletét: v = AB (18; 2 ) ⇒ x − 9 y = 12.
Helyettesítsük be ebbe az egyenletbe a megadott pontok megfelelő koordi-
nátáit, így kiderül, hogy P1, P4 és P5 illeszkedik az egyenesre, P2 és P3 nem
illeszkedik az egyenesre.
49
 
c) Írjuk fel az AD oldalegyenes egyenletét! v = AD ( 3; 7 ) ⇒ 7 x − 3 y = −36.
 36 
M x  − ; 0  és M y ( 0;12 ) .
 7 
2. a) AB = 328 = 2 82 , AD = 58 ⇒ k = 4 82 + 2 58 egység.

AB : x − 9 y = 12.
Az AB oldalegyenes egyenletét az előző feladatban már megadtuk. A magasság a
D csúcs AB oldalegyenestől való távolsága, ami
−3 − 9 ⋅ 5 − 12 60
= ,
82 82
60
így a paralelogramma területe: t = 2 82 = 120 területegység.
82
b) DAB = DCB = α , ABC  = CDA = 180° − α = β jelöléseket használjuk.

Számítsuk ki az AB és AD vektorok által közrefogott szöget a skalárszorzat
segítségével!
   
AD ( 3; 7 ) hossza 58 , AB (18; 2 ) hossza 328 ⇒ AD ⋅ AB = 3 ⋅ 18 + 7 ⋅ 2 = 58 328 co
 
328 ⇒ AD ⋅ AB = 3 ⋅ 18 + 7 ⋅ 2 = 58 328 cos α ⇒ α ≈ 60, 46°, β ≈ 119, 54°.
3. a) A C csúcs

 az adott e egyenes és az AB alap f felezőmerőlegesének a metszéspontja.
n f = AB (16; 4 ) , FAB ( 6;1) ⇒ f : 4 x + y = 25.
Megoldva a két egyenes egyenletéből álló egyenletrendszert az e ∩ f = {C ( 2;17 )}
eredményre jutunk.
b) Legyen az AB alap felezőpontja F, ekkor az alaphoz tartozó magasság CF = 4 17
és AB = 4 17. A háromszög területe: t = 136 területegység.
 14 19 
c) S  ;  , két oldalfelező merőleges metszéspontja a köré írt kör középpontja.
 3 3
f AB : 4 x + y = 25 (az a) részben kiszámoltuk)
 
f AC : FAC ( 0; 8 ) és n f AC = AC ( 4;18 ) ⇒ 2 x + 9 y = 72.
Megoldva a két egyenes egyenletéből álló egyenletrendszert a háromszög köré írt
kör középpontja: O ( 4, 5; 7 ) .
17
A keresett távolság: OS = egység.
6
   21   

4. DC ( 21; −2 ) , AB  ; −1 , mivel DC = 2 AB, ezért AB  CD.
a)
 2 
 
b) DA : vDA ( 3; −7 ) ⇒ − 7 x − 3 y = 51; CB : vCB ( 7, 5; 6 ) ⇒ 6 x − 7, 5 y = 57.
50
Megoldások
Megoldva a két egyenes egyenletéből álló egyenletrendszert a szárak metszés-

pontját kapjuk: E ( −3;10 ).
c) Írjuk fel az alapokkal párhuzamos k középvonal egyenletét!
  15 1 
vk ( 21; −2 ) , FAD  − ;  ⇒ k : 4 x + 42 y = −9.
 2 2
Írjuk fel az alapok felezőpontjain átmenő l középvonal egyenletét!
 3 7 3    9 13 
FAB  − ; −  , FDC  ; 3  ⇒ vl  ;  ⇒ l : 26 x − 9 y = 12.
 4 2 2  4 2 
Megoldva a két egyenes egyenletéből álló egyenletrendszert a metszéspont:
 3 1  
k ∩ l =  ; −   .
 8 4  
5. a) Azon ( x; y ) pontokat keressük, amelyek az e és f egyenesektől egyenlő távolság-

ra vannak. Alkalmazzuk a pont és egyenes távolságára vonatkozó képletet.
5 x − 2 6 y − 17 12 x − 5 y + 3
=
7 13
65 x − 26 6 y − 221 = 84 x − 35 y + 21 .
Az abszolút érték fogalma miatt a két szögfelező egyenes egyenlete:
( ) ( )
19 x + 26 6 − 35 y + 242 = 0 vagy 149 x − 26 6 + 35 y − 200 = 0.
b) A szögfelező egyenesek egyenleteiből meghatározható egy-egy irányvektoruk:

(

v1 (−26 6 + 35;19), v2 26 6 + 35;149 . )
A két vektor skalárszorzata:

v1v2 = (−26 6 + 35)(26 6 + 35) + 19 ⋅ 149 = 0,
ami pontosan akkor teljesül, ha a két vektor merőleges.
c) A két egyenes hajlásszögét az irányvektoraik által közrefogott szög segítségével
számoljuk.
(

) 
ve 2 6 ; 5 hossza 7 egység, v f ( 5;12 ) hossza 13 egység.
Írjuk fel a két vektor skalárszorzatát!

ve v f = 10 6 + 60 = 7 ⋅ 13 ⋅ cos ϕ ⇒ ϕ ≈ 21, 8°.
6. Mivel
az A csúcs koordinátái igazzá teszik a szögfelező egyenletét, ezért az A csú-
cson átmenő belső szögfelező adott (f). Ha a C csúcsot tükrözzük a szögfelezőre, a
C' képpont rajta van az AB oldalegyenesen, így annak felírhatjuk az egyenletét.
 
n f = vCC ′ (1; −2 ) ⇒ CC ′ : −2 x − y = −8.
CC ′ ∩ f = {M ( 2; 4 )}.
Kihasználjuk, hogy CC' szakasz felezőpontja M, így C ′ ( 5; −2 ) .
51

Az AB oldalegyenesének az egyenlete: v AB ( 9; −3) ⇒ AB : x + 3 y = −1, mivel B raj-
ta van az egyenesen, így B ( −1 − 3b; b ) .
Írjuk fel a háromszög kerületét!
AC + AB + BC = 9 2 + 10 b 2 − 2b + 1 + 10 b 2 − 2b + 10 = 9 2 + 25 10
Ekvivalens átalakításokkal az alábbi egyenletet kapjuk:
b 2 − 2b + 1 + b 2 − 2b + 10 = 25,
melynek megoldásai 13,32, és –11,32.
Így két pontot kapunk: B1 ( −40, 96;13, 32 ) és B2 ( 32, 96; −11, 32 ) , melyek valóban
megoldásai a feladatnak.
7. Legyen
P ( x; y ) , és írjuk fel a feladat feltételét!
( )
2 ( x + 1) + y − 2 3 − 3  = ( x − 1) + ( y − 3) + ( x + 3) + ( y − 3) .
2 2 2 2 2 2
 
Végezzük el a kijelölt műveleteket, rendezzük az egyenletet! Kapjuk, hogy
9+2 3
y= .
3
 9+2 3
A háromszög súlypontja  −1;  , vagyis a keresett ponthalmaz az
 3 
9+2 3
y= egyenes, ami keresztülmegy a háromszög súlypontján, és párhuzamos
3
az x tengellyel, valamint az AC oldallal.
107. A kör koordináta-geometriája I.
( x + 7 ) + ( y − 4 ) = 44;
2 2
1. a)
2 2
 2  4 466
b)  x +  +  y −  = , mert r = KP;
 3  5 25
c) K (12;17 ) , r = 1152 ⇒ ( x − 12 ) + ( y − 17 ) = 1152;
2 2
d) Mivel az adott pont a második negyedben van, ezért a kör középpontja K ( − r ; r )

és egyenlete ( x + r ) + ( y − r ) = r 2 .
2 2
Mivel P a kör pontja, így

( −4 + r ) + ( 3 − r ) = r 2
2 2
r 2 − 14r + 25 = 0,
innen
r1 = 7 + 2 6 , r2 = 7 − 2 6 .
A körök egyenletei:
52
Megoldások
( x + 7 + 2 6 ) + ( y − 7 − 2 6 ) = (7 + 2 6 ) ;
2 2 2
( x + 7 − 2 6 ) + ( y − 7 + 2 6 ) = (7 − 2 6 ) .
2 2 2
e) A PQ szakasz felezőmerőleges egyenese metszi ki az x tengelyből a kör közép-

pontját.
   23 
FPQ ( −2;1) és n f PQ = PQ ( −18;10 ) ⇒ f PQ : −9 x + 5 y = 23 ⇒ K  − ; 0  és
 9 
2 2644
r = .
9 2
 23  2644
A kör egyenlete:  x +  + y 2 = .
 9  9
2. a)
Nem kör egyenlete, mert a másodfokú tagok együtthatói különböznek.
b) Nem kör egyenlete, mert tartalmaz vegyes szorzatot.
c) ( x − 7 ) + ( y + 3) = 36, K ( 7; −3) , r = 6.
2 2
d) Nem kör egyenlete, mert ( x + 5 ) + ( y − 11) = −1.

2 2
( ) + (y −3 2) ( )
2 2
e) x + 2 = 7, K − 2 ; 3 2 , r = 7 .
3. A keresett kör sugara a K pont és az e egyenes távolsága, ami r = 90, így a kör
a)
egyenlete ( x + 4 ) + ( y − 5 ) = 90.
2 2
b) A három pont által meghatározott háromszög köré írt kör egyenletét kell felírni.
Két oldal felezőmerőlegesének  az egyenlete:

f AB : FAB ( 0; 3) , n f AB = AB ( −8; −6 ) ⇒ 4 x + 3 y = 9;
 
f BC : FBC ( −3; −2 ) , n f BC = BC ( 2; −4 ) ⇒ x − 2 y = 1.
 21 5 
A két egyenes metszéspontja a kör középpontja: K  ;  .
 11 11 
4250
A kör sugara: r = KB = .
11
2 2
 21   5 4250
A kör egyenlete:  x −  + y −  = .
 11   11  121
r = KP = 5 ⇒ ( x + 10 ) + ( y − 6 )= 25.
2 2
4. a)

b) Az érintő egy normálvektora n = KP ( −4; −3) , egy pontja pedig P, így az egyen-
lete: 4 x + 3 y = −47.
c) QK = 5 ⇒ Q rajta van a körön.
RK = 8 < r ⇒ R belső pont.
SK = 50 > r ⇒ S külső pont.
TK = 130 > r ⇒ T külső pont.
53
d) y = −7 x − 89.
Behelyettesítjük a kör egyenletébe:
( x + 10 ) + ( −7 x − 95 ) = 25
2 2
x 2 + 27 x + 182 = 0
x1 = −13, x2 = −14;
így a húr két végpontja: A ( −13; 2 ) , B ( −14; 9 ) , a húr hossza: AB = 5 2.
5. Az AB szakasz fölé írt Thalész-kör és az adott egyenes közös pontjait keressük.

a)
A Thalész-kör egyenlete: K ( −2; 2 ) , r = 61 ⇒ ( x + 2 ) + ( y − 2 ) = 61.
2 2
y = 5 − 2 x, amit behelyettesítünk a kör egyenletébe:

( x + 2 )2 + ( 3 − 2 x )2 = 61
5 x 2 − 8 x − 48 = 0
x1 = 4, x2 = −2, 4.
A keresett pontok: ( 4; −3) , ( −2, 4; 9, 8 ) .
b) Az adott kör és az AB szakasz felezőmerőlegesének közös pontjait keressük.
  −2 − 6 x
f AB : FAB ( −2; 2 ) , n f AB = AB (12;10 ) ⇒ 6 x + 5 y = −2 ⇒ y = ,
5
ezt a kör egyenletébe beírva és rendezve:
61x 2 + 94 x − 56 = 0,
28
x1 = , x2 = −2.
61
 28 
A keresett pontok:  ; −58  , ( −2; 2 ) .
 61 
6. a)
Alakítsuk át a kör egyenletét!
( x − 5) + ( y − 3) = 36 ⇒ K ( 5; 3) , r = 6.
2 2
A PKa húrt merőlegesen felezi, így a húr egy normálvektora


n = PK ( 2; 2 ) ⇒ a húr egyenlete: x + y = 4.
b) Ugyanaz a húr, mint az a) részben.
c) Állítás: Egy kör P belső pontján átmenő húrok közül az a legrövidebb, amelyet
a P pont felez.
Bizonyítás: Tekintsük az adott belső ponton átmenő egyik húrt, melyet a P pont
a és b darabokra bont. Ismert elemi geometriai tétel, hogy adott belső ponton át-
menő húrszeletek szorzata állandó. Vagyis a + b minimumát keressük, miközben
a ⋅ b állandó. Alkalmazzuk a számtani és mértani közép közti összefüggést, mely
a+b
szerint ≥ a ⋅ b ⇔ a + b ≥ 2 a ⋅ b = állandó! a + b pontosan akkor mini-
2
mális, ha egyenlőség áll fenn, ami pontosan akkor teljesül, ha a = b. Ez pedig azt
jelenti, hogy a legrövidebb húrnak a P felezőpontja.
54
Megoldások
7. A
feladat feltétele:
( x + 17 ) + ( y + 19 )
2 2
=3
( x − 5) + ( y − 7 )
2 2
x 2 + y 2 − 15, 5 x − 20, 5 y + 2 = 0
( x − 7, 75) + ( y − 10, 25) = 163,125.
2 2
A keresett ponthalmaz a K ( 7, 75;10, 25 ) középpontú, r = 163,125 sugarú kör.

(Apollóniusz-kör)
108. A kör koordináta-geometriája II.
k1 : ( x + 5 ) + ( y − 2 ) = 16 ⇒ O1 ( −5; 4 ) , r1 = 4;
2 2
1. a)
k2 : ( x + 5 ) + ( y + 3) = 1 ⇒ O2 ( −5; −3) , r2 = 1;
2 2
O1O2 = r1 + r2 = 5 ⇒
⇒ A körök kívülről érintik egymást, az érintési pont ( −5; −2 ) .
b) k1 : ( x − 4 ) + ( y − 2 ) = 25 ⇒ O1 ( 4; 2 ) , r1 = 5;
2 2
k2 : ( x − 1) + ( y − 5 ) = 13 ⇒ O2 (1; 5 ) , r2 = 13;
2 2
O1O2 = 3 2 < r1 + r2 = 5 + 13 ⇒
⇒ A körök metszik egymást, a közös pontok: ( 4; 7 ) , ( −1; 2 ) .
c) k1 : ( x + 3) + ( y − 8 ) = 16 ⇒ O1 ( −3; 8 ) , r1 = 4;
2 2
k2 : ( x − 10 ) + ( y + 2 ) = 25 ⇒ O2 (10; −2 ) , r2 = 5;
2 2
O1O2 = 269 > r1 + r2 = 9 ⇒

⇒ A köröknek nincs közös pontja. (Mindegyik kör a másikon kívül van.)
d) k1 : ( x − 7 ) + ( y + 5 ) = 100 ⇒ O1 ( 7; −5 ) , r1 = 10;
2 2
2 2
 4  5 25  4 5 5
k2 :  x +  +  y −  = ⇒ O2  − ;  , r2 = ;
 3  4  144  3 4 12
125
O1O2 = = r1 + r2 ⇒
12
⇒ A körök kívülről érintik egymást, az érintési pont ( −11, 6; −159, 8 ) .
55
1 : ( x − 1) + ( y − 2 ) = 25, k2 : ( x − 11) + ( y − 7 ) = 50;

2 2 2 2
2. a) k
O1 (1; 2 ) , r1 = 5; O2 (11; 7 ) , r2 = 5 2 ; O1O2 = 125 < r1 + r2 = 5 + 5 2 ,
azaz a körök metszik egymást.
b) Ha a két kör egyenletét kivonjuk egymásból, a közös szelő egyenletét kapjuk:
2 x + y − 14 = 0.
c) A négyszög deltoid. A metszéspontokat megkapjuk, ha az egyenes és a kör egyen-
letéből álló egyenletrendszert megoldjuk: M 1 ( 6; 2 ) , M 2 ( 4; 6 ) . Az átlók hossza
M 1M 2 = 2 5 és O1O2 = 5 5 , így a terület 25 területegység.
3. Az AB alap felezőmerőlegesének
a)
  az egyenlete:
f AB : FAB ( 4; −2 ) , n f AB = AB ( 26; −8 ) ⇒ y = 3, 25 x − 15.
2 2
Az A középpontú, 10 5 sugarú kör egyenlete: x + y + 18 x − 4 y − 415 = 0.
A kör és az AB alap felezőmerőlegesének a metszéspontja a keresett pont, vagyis
a két egyenletből álló egyenletrendszert kell megoldani.
Két megoldást kapunk: C1 ( 4,14; −1, 55 ) , C2 ( −2, 71; −23, 81) .
b) A megadott csúcsok távolsága nem 170, ezért szemközti csúcsok:
A ( −3; 5 ) , C ( 7; −1) . A hiányzó csúcspontok az AC szakasz felezőmerőlegesének
és az A középpontú, 170  sugarú körnek a metszéspontjai.

f AC : FAC ( 2; 2 ) , n f AC = AC (10; −6 ) ⇒ x = 0, 6 y + 0, 8;
k : ( x + 3) + ( y − 5 ) = 170.
2 2
A metszéspontok: ( 8;12 ) , ( −4; −8 ) .
4. a) A P(2;1) ponton átmenő egyenesek (ha nem merőleges az x tengelyre) egyenlete:
y = mx − 2m + 1.
Ezek közül azt az egyenest keressük, aminek a körrel pontosan egy közös pontja
van, vagyis azt, hogy mikor van az
(1 + m2 ) x2 + ( −4m2 − 6m − 16 ) x + 4m2 + 12m + 69 = 0
egyenletnek egy valós megoldása. Ez pontosan akkor következik be, ha az egyen-
let diszkriminánsa nulla.
D = ( −4m 2 − 6m − 16 ) − 4 (1 + m 2 ) ( 4m 2 + 12m + 69 ) = 0
2
32m 2 − 36m + 5 = 0
9 + 41 9 − 41
m1 = , m2 = .
16 16
56
Megoldások
A kapott meredekségeket visszahelyettesítve:

9 + 41 9 + 41
e1 : y = x − 2⋅ + 1,
16 16
9 − 41 9 − 41
e2 : y = x − 2⋅ + 1.
16 16
b) A P(–5;12) ponton átmenő egyenesek (ha nem merőleges az x tengelyre) egyen-
lete: y = mx + 5m + 12.
Ezek közül azt az egyenest keressük, aminek a körrel pontosan egy közös pontja
van, vagyis azt, hogy mikor van az
(1 + m2 ) x2 + (10m2 + 18m + 16 ) x + 25m2 + 90m + 136 = 0
egyenletnek egy valós megoldása. Ez pontosan akkor következik be, ha az egyen-
let diszkriminánsa nulla.
D = (10m 2 + 18m + 16 ) − 4 (1 + m 2 ) ( 25m 2 + 90m + 136 ) = 0
2
216m = 288
4
m= .
3
Tudjuk, hogy külső pontból mindig két érintő húzható a körhöz, a másik mere-
dekségét azért nem kaptuk meg, mert nem értelmezett. A másik érintő merőleges
az x tengelyre, és átmegy a külső ponton. Így az érintők egyenlete:
4 56
e1 : y = x + ,
3 3
e2 : x = −5.
5. a)
A keresett érintő meredeksége egyenlő az adott egyenesével, mert párhuzamosak,
így az érintő egyenlete: 0 = 2 x − y + b. Kihasználjuk, hogy az érintő és a kör kö-
zéppontjának a távolsága a sugár:
13 + b
4= ⇒ b = ±4 5 − 13,
5
e1 : y = 2 x + 4 5 − 13,
e2 : y = 2 x − 4 5 − 13.
b) A keresett érintő meredeksége –2, mert merőleges az egyenesre, így az érintő
egyenlete: 0 = −2 x − y + c. Kihasználjuk, hogy az érintő és a kör középpontjának
a távolsága a sugár:
c−9
10 = ⇒ c = ±10 5 + 9,
5
e1 : y = −2 x + 10 5 + 9,
e2 : y = −2 x − 10 5 + 9.
57
6. a)
Kihasználjuk, hogy az érintő és a kör középpontjának a távolsága a sugár:
3 ⋅ 4 − 4 ( −7 ) + 76 116
r= = .
5 5
b) Az érintő egyenlete: x + 2 y + b = 0, a kör középpontja K1 ( 2; −5 ) , sugara r1 = 4.
Kihasználjuk, hogy az érintő és a kör középpontjának a távolsága a sugár:
b −8
4= ⇒ b = ±4 5 + 8.
5
Ez az egyenes érinti a másik kört is, így
ha az egyenes egyenlete: x + 2 y + 4 5 + 8 = 0, akkor r2 = 5 + 4;
ha az egyenes egyenlete: x + 2 y − 4 5 + 8 = 0, akkor r2 = 5 − 4.
7. a)
Mivel az adott kör érinti a koordinátatengelyeket, ezért nyilvánvalóan megoldás
a következő két kör: ( x − 7 ) + ( y + 7 ) = 49, valamint ( x + 7 ) + ( y − 7 ) = 49.
2 2 2 2
Az első negyedben még van két kör, ami eleget tesz a feladat feltételének, közép-
pontjaik a következőképpen írhatók fel: K1 ( r ; r ) , K 2 ( R; R ) . Az ábrán látható
egyenlő szárú derékszögű háromszögekkel dolgozunk:
K1 PK : K1 P = PK = 7 − r és KK1 = r + 7 = 2 ( 7 − r ) ⇒ r = 21 − 14 2 ,
K 2QK : K 2Q = QK = R − 7 és KK 2 = R + 7 = 2 ( R − 7 ) ⇒ R = 21 + 14 2 .
Így a további két kör egyenlete:
( x − 21 + 14 2 ) + ( y − 21 + 14 2 ) = ( 21 − 14 2 ) ,
2 2 2
( x − 21 − 14 2 ) + ( y − 21 − 14 2 ) = ( 21 + 14 2 ) .
2 2 2
K2
K Q
5
P
K1
5 x
58
Megoldások
b) Vizsgáljuk az értelmezési tartományt!

− x 2 + 22 x − 112 > 0 ⇒ 8 < x < 14
− y2 + 8 y − 7 > 0 ⇒ 1 < y < 7
− y 2 + 8 y − 7 ≠ 1 ⇒ y ≠ 4 ± 2 2.
A számláló nulla, azaz: ( x − 11) + ( y − 4 ) = 9.
2 2
Vagyis a keresett ponthalmaz a (11; 4 ) középpontú, 3 sugarú körvonal pontjai,

( )( )( )(
kivéve a (11;1) , (11; 7 ) , ( 8; 4 ) , (14; 4 ) , 10; 4 + 2 2 , 10; 4 − 2 2 , 12; 4 + 2 2 , 12; 4 − 2
)( )( )
2 , 12; 4 + 2 2 , 12; 4 − 2 2 pontokat.
y
x 14
x 8
y 7
y 4 + 2 2
y 4 – 2 2
1
y 1
1 x
109. Parabola koordináta-geometriája
1
( y − 9 ) + 5, F ( 3, 75; 9 ) , d : x = 6, 25.
2
1. x=−
a)
5
1
b) p = 4, T ( 2; 4 ) , y = − ( x − 2 ) + 4.
2
8
c) Keressük a parabola egyenletét y = ax 2 + bx + c alakban, és az adott pontok
koordinátáit helyettesítsük be! Az alábbi egyenletrendszert kapjuk:
59
I. 1 = 49a + 7b + c 

II. 2 = 81a − 9b + c 
III. 5 = a − b + c 
A II. egyenletből vonjuk ki az I. egyenletet!
1 = 32a − 16b
A III. egyenletből vonjuk ki a II. egyenletet!
3 = −80a + 8b
7 11
Ennek az egyenletrendszernek a megoldáshalmaza: a = − , b = − , vissza-
128 64
625
helyettesítve valamelyik eredeti egyenletbe: c = .
128
A parabola egyenlete:
7 2 11 625
y=− x − x+ .
128 64 128
2. a)
A parabola egyenlete:
1  335  337
y = −4 ( x − 1) + 21 ⇒ T (1; 21) , p = , F 1;
2
, d : y = .
8  16  16
b) A parabola egyenlete:
1  59  61
x = 3 ( y − 2 ) − 5 ⇒ T ( −5; 2 ) , p = , F  − ; 2  , d : x = − .
2
6  12  12
c) A parabola egyenlete:
1 2  2 1  379 2  381
x = − ( y − 5) −
2
⇒ T  5; −  , p = , F  ;− , d : x = .
19 19  19  38  76 19  76
3. A keresett pontok a parabola és az AB szakasz felezőmerőlegesének a közös pont-

a)
jai. 

f AB : FAB (1; −1) , n f AB = AB ( 8; −4 ) ⇒ y = 2 x − 3.
Behelyettesítve a parabola egyenletébe:
x 2 − 6 x + 6 = 0 ⇒ x1 = 3 + 3 , x2 = 3 − 3.
( ) (
A keresett pontok: 3 + 3; 3 + 2 3 , 3 − 3; 3 − 2 3 . )
2
b) A parabola egyenlete: x = y − 8 y + 9, ennek két tetszőleges pontja
A ( a 2 − 8a + 9; a ) , B ( b 2 − 8b + 9; b ) , ahol a ≠ b. A feladat feltétele értelmében az
AB szakasz felezőpontja P. Így a következő egyenletrendszerhez jutunk:
a 2 − 8a + b 2 − 8b + 22 = 0
a + b = 12.
60
Megoldások
Ennek megoldáshalmaza:
{( − )(
74 ;12 + 74 ; 74 ;12 − 74 )}
( ) (
⇒ A1 83 + 8 74 ; − 74 , A2 83 − 74 ; 74 . )
Így a húrok egyenlete:


(
h1 : vh1 = PA1 85 + 8 74 ; − 74 − 6 )
( ) ( )
⇒ − 74 − 6 x − 85 + 8 74 y = −498 − 46 74 ;


(
h2 : vh2 = PA2 85 − 8 74 ; 74 − 6 )
⇒ ( 74 − 6 ) x − ( 85 − 8 )
74 y = −498 + 46 74.
4. A közös pontok meghatározásához a két alakzat egyenletéből álló egyenletrendszert

kell megoldani.
a) A kör egyenletének a kétszereséhez adjuk hozzá a parabola egyenletét! Azt kap-
juk, hogy
2 y 2 − 25 y + 23 = 0,
innen y = 11, 5, ami nem megoldás, mert közös pont 3 ≥ y ≥ 6 − 26 esetén le-
het, vagy y = 1, ami megoldás.
A közös pontok: ( 0;1) , ( 2;1) .
b) A kör egyenletéből kivonva a parabola egyenletét az alábbi egyenletet kapjuk:
x 2 − 19 x − 20 = 0,
innen x = −1, ami nem megoldás, mert közös pont 15 ≥ x ≥ 2 esetén lehet, vagy
x = 20, ami megoldás.
( )(
A közös pontok: 20; 2 + 15 , 20; 2 − 15 . )
c) A két egyenlet megfelelő oldalait egyenlővé téve
x 2 − 4 x + 1 = 0,
melynek megoldásai: x1 = 2 + 3 , x2 = 2 − 3.
5. a)
Az adott ponton átmenő egyenesek egyenlete
y = mx − m +10
alakban adható meg. (Az egyenes nem merőleges az x tengelyre, mert akkor nem
lenne érintője a parabolának.) A keresett egyenesnek és a parabolának pontosan
egy közös pontja van, vagyis az egyenletükből álló egyenletrendszernek egy ren-
dezett számpár megoldása van.
Rendezés után az
( m + 1) x 2 + 2 x − m + 5 = 0
61
egyenletet kapjuk, amelynek pontosan akkor van egy megoldása, ha a diszkrimi-

náns nulla ( m = −1 esetén az egyenesnek és a parabolának nincs közös pontja,
ezért az egyenlet m ≠ −1 esetén másodfokú):
m 2 − 4m − 4 = 0
m1 = 2 + 2 2 , m2 = 2 − 2 2 .
Az érintők egyenlete:
( )
e1 : y = 2 + 2 2 x + 8 − 2 2 ,
e : y = (2 − 2 2 ) x + 8 + 2
2 2.
b) Az adott egyenessel párhuzamos érintő egyenlete:
b − 3y
2x + 3y = b ⇒ x = .
2
Behelyettesítve a parabola egyenletébe a
b − 3y
= − y 2 + 6 y + 9 ⇔ − 2 y 2 + 15 y + 18 − b = 0
2
egyenletet kapjuk, aminek pontosan akkor van egy megoldása, ha D = 0.
225 − 4 ⋅ ( −2 ) (18 − b ) = 0
369
b= .
8
369
Az érintő egyenlete: 2 x + 3 y = .
8
Az adott egyenesre merőleges érintő egyenlete:
2y + c
3x − 2 y = c ⇒ x = .
3
Behelyettesítve a parabola egyenletébe a
2y + c
= − y2 + 6 y + 9
3
−3 y 2 + 16 y + 27 − c = 0
256 − 4 ⋅ ( −3) ( 27 − c ) = 0
145
c= .
3
145
Az érintő egyenlete: 3 x − 2 y = .
3
A P ponttól r távolságra levő pontok halmaza az x + ( y − 3) = r egyenletű kör.

2 22
6. a)
Ha ez a kör és a parabola érintik egymást, akkor a keresett pont(ok) az érintési
pont(ok). A parabola és a kör egyenletét összeadva az
x2 − x + 7 − r 2 = 0
62
Megoldások

1 − 4(7 − r 2 ) = 0
27
r2 = .
4
Ezt visszahelyettesítve az egyenletbe az érintési pontok:
 1 6 + 26   1 6 − 26 
 ;  ,  ;  .
2 2  2 2 
b) Az ABC  területe akkor minimális, ha az AB oldalhoz tartozó magasság a legrö-
videbb, vagyis keressük az AB oldallal párhuzamos érintő közös pontját a para-
bolával, ez a pont a háromszög C csúcsa.
Az AB egyenes egyenlete:
  b − 3y
v AB = AB (15; −20 ) ⇒ 4 x + 3 y = 46 ⇒ x = ,
4
ezt behelyettesítjük a parabola egyenletébe. Ekkor azt kapjuk, hogy
y 2 + 48 y − 16b = 0.
Pontosan akkor van egy megoldás, ha a diszkrimináns nulla.
2304 + 64b = 0
b = −36,
így az érintési pont C ( 9; −24 ) . A háromszög AB oldala 25, az ehhez tartozó ma-
gasság (a pont és egyenes távolságára vonatkozó képlettel dolgozva) 16,4 egység,
a minimális terület 205 területegység.
7. A vezéregyenes egyenlete:
p
y=v− ,
2
 p
ennek egy tetszőleges pontja P  a; v −  , ahol a ∈ , p ∈  + . A P ponton átmenő
 2
lehetséges érintők egyenlete
p
m( x − a) = y − v + ,
2
mivel az érintő nem lehet párhuzamos a parabola tengelyével, ezek a meredekségek
léteznek.
Fejezzük ki az y-t, és helyettesítsük be a parabola egyenletébe!
1 p
( x − u ) + v = mx − am −
2
2p 2
x 2 − ( 2u + 2mp ) x + u 2 + 2amp + p 2 = 0,
ennek az egyenletnek pontosan akkor van egy megoldása, ha a diszkriminánsa
nulla.
63
( 2u + 2mp ) − 4 ( u 2 + 2amp + p 2 ) = 0
2
p 2 m 2 + ( 2up − 2ap ) m − p 2 = 0
Ez az egyenlet a meredekségre nézve másodfokú. Felírjuk a megoldóképletet, így a
meredekség lehetséges értékeit kapjuk:
a − u ± u 2 − 2au + a 2 + p 2
m1;2 =
p
(a − u) − ( u 2 − 2au + a 2 + p 2 )
2
⇒ m1m2 = = −1,
p2
azaz a két érintő valóban merőleges.
110. A teljes indukció
1. a) n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
be, hogy ekkor ( n + 1) -re is igaz!
n ( n + 1) n 2 + n + 2n + 2 ( n + 1) ( n + 2 )
1 + 2 + 3 + …+ n + ( n + 1) = + n +1 = =
2 2 2
Az indukciós feltevést felhasználtuk.
b) n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
n ( n + 1) ( 2n + 1)
12 + 22 + 32 + …+ n 2 + ( n + 1) = + ( n + 1) =
2 2
6
( n + 1) ( 2n + n + 6n + 6 ) ( n + 1) ( n + 2 ) ( 2n + 3)
2
= =
6 6
c) n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
( n + 1) ( n2 + 4n + 4 )  ( n + 1)( n
2 2
 n ( n + 1) 
1 + 2 + 3 + …+ n + ( n + 1) =   + ( n + 1) =
3 3 3 3 3 3
=
 2  4  2
n + 1) ( n + 4n + 4 )  ( n + 1) ( n + 2 ) 
2 2 2
= 
4  2 
64
Megoldások
2. a) n
= 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
1 1 1 1 1 3n 2 + 5n 1
+ + + …+ + = + =
1⋅ 3 2 ⋅ 4 3 ⋅ 5 n ( n + 2 ) ( n + 1) ( n + 3) 4 ( n + 1) ( n + 2 ) ( n + 1) ( n + 3)
=
( 3n 2
+ 5n ) ( n + 3 ) + 4 n + 8
=
3 ( n + 1) + 5 ( n + 1)
2
4 ( n + 1) ( n + 2 ) ( n + 3) 4 ( n + 2 ) ( n + 3)
3 3 3 3 3
+ + + …+ + =
1⋅ 4 2 ⋅ 5 3 ⋅ 6 n ( n + 3) ( n + 1) ( n + 4 )
11 3 ( n + 1) + 12 ( n + 1) + 11
2
11 3n 2 + 12n + 11 3
= − + = −
6 ( n + 1) ( n + 2 ) ( n + 3) ( n + 1) ( n + 4 ) 6 ( n + 2 ) ( n + 3) ( n + 4 )
3. a) n
Ha az ( n + 1) -edik egyenes az előző n egyenes mindegyikét metszi, akkor ezáltal
n +1 új síkrész keletkezik, vagyis a részek száma
n 2 + 3n + 4 ( n + 1) + ( n + 1) + 2
2
n2 + n + 2
+ n +1 = =
2 2 2
Ha az ( n + 1) -edik kör az előző n kör mindegyikét két pontban metszi, akkor 2n
új síkrész keletkezik. Így a részek száma
n 2 − n + 2 + 2n = n 2 + n + 2 = ( n + 1) − ( n + 1) + 2.
2
4. a) n
( n + 1)13n +1+1 − ( n + 1 + 1)13n +1 + 1 =
= 13 ⋅ n ⋅ 13n +1 + 13 ⋅ 13n +1 − 13 ( n + 1)13n − 13 ⋅ 13n + 1 =
= 13 ( n ⋅ 13n +1 − ( n + 1)13n + 1) + 12 (13n +1 − 1)
65
Az első tag az indukciós feltétel értelmében osztható 72-vel, így azt kell be-
látni, hogy a második tagban a második tényező osztható hattal. Ez igaz, hi-
szen két hatvány különbségéből az alapok különbsége mindig kiemelhető, így
6 | 13n+1 − 1 = (13 − 1) (…) .
7 n +1+ 2 + 82 n + 2 +1 = 7 ⋅ 7 n + 2 + 64 ⋅ 82 n +1 = 7 ( 7 n + 2 + 82 n +1 ) + 57 ⋅ 82 n +1
Az első tag az indukciós feltétel értelmében osztható 57-tel, a második tag nyil-
vánvalóan teljesíti a feltételt, így az összeg is.
c) n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
3 5 7 2n + 1 2n + 3 1 2n + 3 1
⋅ ⋅ ⋅…⋅ ⋅ > ⋅ >
4 6 8 2n + 2 2n + 4 2 n 2n + 4 2 n + 1
Az utolsó egyenlőtlenséget kell belátnunk. Szorozzuk be a közös nevezővel
mindkét oldalt (ez ekvivalens átalakítás):
( 2n + 3) n + 1 > ( 2n + 4 ) n .
Emeljük négyzetre mindkét oldalt (ez ekvivalens átalakítás)!
( 4n2 + 12n + 9 ) ( n + 1) > ( 4n2 + 16n + 16 ) n
5n + 9 > 0,
ami nyilvánvaló.
5. a) n
f1 + f 2 + f 3 + …+ f n + f n +1 = f n + 2 − 1 + f n +1 = f n +1 + f n + 2 − 1 = f n + 3 − 1
b) n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás, vagyis 5 | f 5 n !
Bizonyítsuk be, hogy ekkor ( n + 1) -re is igaz!
f 5 n + 5 = f 5 n + 4 + f 5 n + 3 = f 5 n + 3 + f 5 n + 2 + f 5 n + 2 + f 5 n +1 =
= f 5 n + 2 + f 5 n +1 + 2 ( f 5 n +1 + f 5 n ) + f 5 n + f 5 n −1 =
= f 5 n +1 + f 5 n + f 5 n + f5 n −1 + 2 ( f 5 n + f5 n −1 + f 5 n ) + f 5 n + f 5 n −1 = 8 ⋅ f 5 n + 5 ⋅ f 5 n −1 .
Az első tag az indukciós feltétel értelmében osztható 5-tel, a második tag nyilván-
valóan teljesíti a feltételt, így az összeg is.
6. a)
Írjuk fel a sorozat első néhány tagját, fogalmazzunk meg sejtést az általános tag
explicit alakjára, és ezt bizonyítsuk be teljes indukcióval!
1 3 7 2n −1
a1 = 5 , a2 = 5 , a3 = 5 , …, an = 5 2 .
n
2 4 8
n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
66
Megoldások
2n −1 2n+1 −1
an +1 = 5 ⋅ an = 5 ⋅ 5 2n
=5 2n+1
Felhasználtuk a rekurzív definíciót és az indukciós feltevést.

b) Írjuk fel a sorozat első néhány tagját, fogalmazzunk meg sejtést az általános tag
explicit alakjára, és ezt bizonyítsuk be teljes indukcióval!
( n + 1)!
3 4 5 4 2 n ( n + 1)
a1 = 1, a2 = ⋅ 1, a3 = ⋅ 3, a4 = ⋅ ⋅ 3, …, an = = .
1 2 3 2 ( n − 1)! 2
n = 1 esetén igaz, tegyük fel, hogy valamely n-re teljesül az állítás! Bizonyítsuk
n+2 n + 2 n ( n + 1) ( n + 1) ( n + 2 )
an +1 = ⋅ an = ⋅ =
n n 2 2
Felhasználtuk a rekurzív definíciót és az indukciós feltevést.
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1  1 1  2013
+ + …+ + = 1 − + − + …+ −  = 1 − =
a1 a2 a2012 a2013 2  2 2 3 2013 2014  2  2014  4028
1 1  1 1  2013
+ …+ −  = 1 − =
2013 2014  2  2014  4028
7. állítást k szerinti teljes indukcióval igazoljuk.

Az
Ha k = 1, akkor f n = f n −1 + f n − 2 , ami igaz.
Tegyük fel, hogy k-ra igaz az állítás, és igazoljuk ( k + 1)-re! Azt kell belátnunk,
hogy:
 k + 1  k + 1  k + 1  k + 1
fn =   f n − k −1 +   fn−k −2 +   f n − k −3 + …+   fn−2k −2 .
 0   1   2   k + 1
Mivel
k  k  k  k 
f n =   f n − k +   f n − k −1 + …+   f n − 2 k =   ( f n − k −1 + f n − k − 2 ) +
0 1 k  0
k  k  k 
+   ( f n − k − 2 + f n − k −3 ) +   ( f n − k −3 + f n − k − 4 ) + …+   ( f n − 2 k −1 + f n − 2 k − 2 ) =
1  2 k 
k   k   k    k   k    k   k  
=   f n − k −1 +   +    f n − k − 2 +   +    f n − k −3 + …+   +    f n − 2 k −1 +
0  0   1    1   2    k − 1   k  
k   k + 1  k + 1  k + 1  k + 1
+   fn−2k −2 =   f n − k −1 +   fn−k −2 +   f n − k −3 + …+   fn−2k −2 ,
k   0   1   2   k + 1
az állítást igazoltuk.
67
111. A binomiális tétel, a binomiális együtthatók
1. A
binomiális tételt alkalmazzuk:
 4  4  4  4  4
a)   ( 3 x ) +   ( 3 x ) ( −1) +   ( 3 x ) ( −1) +   ( 3 x ) ( −1) +   ( −1) =
4 3 2 2 3 4
0
  1
  2
  3
  4
 
= 81x 4 − 108 x 3 + 54 x 2 − 12 x + 1;
5  5 5  5  5 5
b)   x 5 +   x 4 5 +   x 3 52 +   x 2 53 +   x554 +   55 =
0 1  2  3  4 5
= x5 + 25 x 4 + 250 x3 + 1250 x 2 + 3125 x + 3125;
6 6 6 6
c)   ( 2 y ) +   ( 2 y ) ( −3) +   ( 2 y ) ( −3) +   ( 2 y ) ( −3) +
6 5 4 2 3 3
0 1  2  3
6 6 6
+   ( 2 y ) ( −3) +   ( 2 y ) ( −3) +   ( −3) =
2 4 5 6
 4 5 6
= 64 y 6 − 576 y 5 + 2160 y 4 − 4320 y 3 + 4860 y 2 − 2916 y + 729;
7 7 7 7 7
d)   ( 3a ) +   ( 3a ) 2 +   ( 3a ) 22 +   ( 3a ) 23 +   ( 3a ) 24 +
7 6 5 4 3
0
  1
  2
  3
  4
 
7 7 7
+   ( 3a ) 25 +   ( 3a ) 26 +   27 =
2
5 6 7

= 2187 a 7 + 10 206a 6 + 20 412a 5 + 22 680a 4 + 15120a 3 + 6048a 2 + 1344a + 128.
12 
 5  (10 x ) ( −7 ) ⇒ − 13 311144 ⋅ 10 ,
7 5 7
2. a)
 
12 
  (10 x ) ( −7 ) ⇒ 1188 495 ⋅ 10 ,
8 4 8
4
12 
  (10 x ) ( −7 ) ⇒ − 75 460 ⋅ 10 ;
9 3 9
3
 
9
b)   ( 2a ) ( −7 ) ⇒ − 33 882 912,
4 5
5
9
  ( 2a ) ( −7 ) ⇒ 9 680 832,
5 4
 4
9
  ( 2a ) ( −7 ) ⇒ 225 792.
7 2
2
 
68
Megoldások
3. Alkalmazzuk
a binomiális tételt!
7 7 7
a) 2, 37 = ( 2 + 0, 3) =   27 +   26 ⋅ 0, 3 +   25 ⋅ 0, 32 + … = 322, 8 + … > 322;
7
0 1  2
 4  4  4
b) 1, 24 = 1 +   0, 2 +   0, 22 +   0, 23 + 0, 24 = 2, 0736 < 2,1.
1  2  3
n
4. Alkalmazzuk
az   kiszámítási képletét!
k 
 n  n! n n!
a)   = = 1,   = = 1;
 0  0!n !  n  n !( n − n )!
n n! n ( n − 1)!
b)   = = = n;
 1  ( n − 1)! ( n − 1)!
n n!  n  n! n!
c)   = ,  = = ;
k
  k !( n − k ) 
! n − k  ( n − k )(
! n − n + k ) ! k !( n − k )!
n k ⋅ n! n!
d) k   = = ,
 k  k !( n − k )! ( k − 1)!( n − k )!
 n − 1 n ⋅ ( n − 1)! n!
n = = .
 k − 1  ( k − 1 )(! n − k ) ( ) ( n − k )!
! k − 1 !
Alkalmazzuk a binomiális tételt az (1 + 1) hatványra! A feladat állítását kapjuk.

n
5. a)
b) Alkalmazzuk a binomiális tételt az (1 − 1) hatványra! A feladat állítását kapjuk.
n
c) Alkalmazzuk a 4. d) és az 5. a) feladatok eredményét, így

 n − 1  n − 1  n − 1  n − 1 n −1
n  + n  + n  + …+ n   = n⋅2 .
 0   1   2   n − 1
2 ⋅ n ( n − 1) 2 ⋅ n ( n − 1) ( n − 2 ) n3 + 2n n ( n + 2 )
2
n n n
6. a)
1 + 2   + 2   = n + + = = ;
   2  3 2 6 3 3
 52   39   26  13 
b)         .
 13   13   13  13 
10 000 
c) Az összes esetek száma:   , a kedvezőtlen esetek (amikor nincs selejtes a
 3000 
 9800 
kiválasztottak között) száma:   . Így a számunkra kedvező esetek számát
 3000 
10 000   9800 
a kettő különbsége adja, vagyis  − .
 3000   3000 
69
 n  n −1
7.   a b = 4224, [1]
1
 n  n−2 2
  a b = 418176, [ 2]
 2
 n  n −3 3
  a b = 18 399 744. [3]
 3
[1] [ 2el] a [3] egyenletet
Osszuk [1] a [ 2] egyenlettel:
[3]
b n−2
⋅ = 44,
a 3
majd osszuk[1el
] a [ 2] egyenletet
[3] az [1] egyenlettel:
[ 2] [3]
b n −1
⋅ = 99,
a 2
majd ezt a két egyenletet is osszuk el egymással!
n−2
3 = 44
n − 1 99
2
n = 4 ⇒ b = 66a, ezt [1] -be[ 2visszaírva
] [3] a = 2 adódik, ekkor b = 132.
112. A geometriai valószínűségi mező (emelt szint)
1. A
szakaszt négy egyenlő részre osztva a két középső negyed a kedvező rész, ezért
1
a valószínűség.
2
π
2. Legyen a a két vektor hajlásszöge! Az A esemény jelentse azt, hogy α > 3 !
π
2 2
P ( A ) = 1 − 3 = . A keresett valószínűség .
π 3 3
3. Azt kell megvizsgálni, hogy az érme középpontja hol helyezkedhet el kedvező eset-
ben a négyzet belsejében. Ha az érme átmérője d, akkor a négyzet oldalától legfel-
d
jebb távolságra, azaz egy ( 5 − d ) oldalú négyzetben lehet az érme középpontja.
2
( 5−d)
2
Ezért P = = 0, 39 ⇒ d = 1, 88 cm az érme átmérője.

52
70
Megoldások
B
4. ábra szerint a négyzet oldala d, az A és B pon-
Az
d
tok egyik csúcstól mért távolsága a, illetve b.
A feltételből következik:
a
Ha a > b ⇒ b > és a − b < d − a, azaz d
2 b
2
b > 2a − d ; illetve
a
ha a < b ⇒ b < és b − a < d − b, azaz
2
O d d A
a d a
b< + . 2
2 2
Az ábrán a feltételeknek megfelelő kék színű négyszög rombusz, melynek területét
az átlók hosszából számolva kapjuk meg:
1 2 d2
t = ⋅d 2 ⋅d =
2 3 3
a kedvező terület értéke.
d2
1
Így a keresett valószínűség: P = 32 = .
d 3
B
5. félkörön bejárható ív hossza rp, a két pont a fél-
A
kör két végpontjától a, illetve b hosszú íven moz- r
gott a vizsgált pillanatig, azaz 0 < a, b < r. r
a
rπ 3
A kedvező eset, ha a − b ≤ , azaz
3
rπ rπ r
rπ rπ r
b− ≤a≤b+ vagy a − ≤b≤a+ . 3 a
3 3 3 3 3
Egy rp oldalú négyzetben a fenti relációt ábrázolva
O r r A
a kékre színezett síkidom területe felel meg a ked-
vező esetnek. 3
2
1  2rπ 
( rπ )
2
− 2⋅  
2 3  5
A keresett valószínűség: P = = ≈ 0, 56.
( rπ )
2
9
6. Az
összes lehetséges eset az, amikor az első em- 60
ber az étterembe ér 12 és 13 óra között valami-
lyen x időpontban, illetve y időpontban a másik.
Ezen esetek egy 60 egység oldalú négyzet pont-
jai. A kedvező esetek ( x, y ) számpárral határoz-
hatók meg, ahol 0 ≤ x ≤ 60, 0 ≤ y ≤ 60 és
x − y ≤ 12. Ezen feltételnek a négyzet azon 12
12 60
71
pontjai felelnek meg, melyekre x − 12 ≤ y ≤ x + 12, aminek az ábrán a kékre színe-

zett síkidom területe felel meg.
1
2 ⋅ ⋅ 482
9
Így a keresett valószínűség: P = 1 − 2 2 = = 0, 36.
60 25
7. Legyen
a megmaradó pálcák hossza x, y, z, melyek mindegyike 0 és d közötti vélet-
lenszerű érték. A feltételeknek akkor felelnek meg, ha teljesül a pálcadarabokra a
háromszög-egyenlőtlenség, azaz x + y > z , x + z > y és y + z > x. A kedvező ese-
teknek megfelelő számhármas meghatározásához tekintsünk egy d élű kockát, me-
lyet a térbeli koordináta-rendszerbe helyezhetünk el.
Azon pontok halmaza, melyek eleget tesznek az x + y = z egyenletnek, a D, E,
G pontok által meghatározott síkon vannak. Azok, melyek az x + y > z egyenlőt-
lenségnek felelnek meg, a DEG sík F pont felöli részén találhatók. Hasonlóan az
x + z > y egyenlőtlenségnek a D, G, B pontok által meghatározott F-hez közeli
térrész pontjai, illetve az y + z > x egyenlőtlenségnek a D, B, E pontok által meg-
határozott F-hez közeli térrész pontjai felelnek meg. Mind a három feltételnek így
a DBEGF pontok által meghatározott test belső pontjai tesznek eleget. Az említett
test térfogatát megkapjuk, ha a kocka térfogatából kivonjuk a három egybevágó
d3 d3 1
tetraéder térfogatát, azaz d 3 − 3 ⋅ = . Ezért a keresett valószínűség .
6 2 2
113. A feltételes valószínűség
1. A B esemény jelentse a tetraéder 1-es dobását, az A esemény pedig a kocka 1-es

dobását!
1
24 1
A feltételes valószínűség: P ( A | B ) = = .
1 6
4
2. A esemény jelentse azt, hogy egy termés megfelelt az E osztályozón. Ennek a
Az
valószinűsége 0,6. A B esemény pedig jelentse azt, hogy egy termés megfelelt az M
osztályozón. Ennek a valószinűsége 0,86. A keresett valószínűség az AB esemény
valószínűsége: 0,516.
3 ⋅ 7! 3 7! 1 2 ⋅ 6! 1
3. P ( S ) = = ; P ( L) = = ; P ( LS ) = = .
8! 8 8! 8 8! 28
72
Megoldások
1
2
Így P ( L | S ) = 28 = .
3 21
8
2
Tehát a valószínűsége annak, hogy ha Sára a 2. vagy 3., akkor Léna nyeri a
21
versenyt.
2 1 3
4. P ( AB ) = = ; legalább egyik lábbal jól rúgja a labdát: P ( A) = ;
4 2 4
1
2
akkor P ( B | A) = 2 = .
3 3
4
2
Azaz a valószínűsége annak, hogy ha egy fiú jobbal jól kezeli a labdát, akkor
3
ballal is.
5. Mivel
P ( A + B ) = P ( A ) + P ( B ) − P ( AB ) ,
ezért P ( AB ) = P ( A ) + P ( B ) − P ( A + B ) .
P ( A) + P ( B ) − P ( A + B )
Így P ( A | B ) = , ha P ( A + B ) = 1, akkor
P( B)
5 11
+ −1 P ( A) 10
9
P ( A | B ) ≥ 6 12 = , illetve P ( A | B ) ≤ = , amit bizonyítani kellett.
11 11 P ( B ) 11
12
6. Jelentse
A eseményt, amikor egy játékos pontosan 2 ászt kapott, B esemény azt je-
lentse, amikor egy játékosnak nincs ásza. AB esemény azt jelenti, hogy mindkét
esemény egyszerre teljesül.
 28   4   28 
   ⋅ 
 8 2 6
Ezért P ( B ) = , P( AB ) =     ,
 32   32 
   
8 8
73
 4   28 
 ⋅ 
 2  6 
 32 
 
8 8
így a keresett valószínűség: P ( A | B ) =   = .
 28  11
 
8
 32 
 
8
1 1 6 ⋅ 6 − 5 ⋅ 5 11 1 11 11
7. P ( B ) = 3 = , P ( A) = 2
= , P ( AB ) = ⋅ = ,
  3 6 36 3 36 108
 
 2
11
11
így P ( B | A) = 108 = .
1 36
3
114. Független események
100 1 100 1 50 1
1. P( A) = = , P( B) = = , P ( AB ) = = .
200 2 200 2 200 4
Mivel P ( AB ) = P ( A) ⋅ P ( B ), ezért független a két esemény, ami várható is volt.
2. z egyes húzások kimenetele egymástól független, mivel a tíz szám közül bárme-
A
lyik lehet az első szám (a 0 is). Annak valószínűsége, hogy mi lesz a második szám
9 8 5
; a harmadik szám ; … ; a hatodik szám . A keresett valószínűség a való-
10 10 10
9 ⋅8⋅ 7 ⋅ 6 ⋅5
színűségek szorzata, azaz P = ≈ 0,1512.
105
3. z összes esetek száma 63. Az egyes kockákon a kialakult eredmények (események)

A
egymástól függetlenek. Kedvező esetek, ha egyik kockán 6-ost dobva, a másik ket-
74
Megoldások
tőn nem lehet hatos. Ezen esetek száma egy kockát véve 1 ⋅ 5 ⋅ 5 = 25, a három kocka
bármelyikén előfordulhat az esemény, ezért a kedvező esetek száma 3 ⋅ 25 = 75.
75 25
Ezért P = = ≈ 0, 347. A keresett valószínűség: 0,347.
216 72
1
4. A kedvező esetek száma: k = ⋅ 0, 05, az összes esetek száma:
2
1 5 1 75
n= ⋅ + ⋅ .
2 100 2 10000
k 20
P= = ≈ 0, 87.
n 23
A kiválasztás valószínűsége: 0,87.
5. egyen A esemény Márk győzelme, B esemény Patrik győzelme! Az egyes partik

L
eredményei egymástól független események. Az A esemény két egymást kizáró ese-
mény összege, ennek valószínűsége:
P ( A) = 0, 35 + 0, 65 ⋅ 0, 5 ⋅ 0,15 ≈ 0, 398.
B esemény úgy jöhet létre, hogy Márk az első játszmát elveszíti, a második partit
megnyeri. Ezek az események is egymástól függetlenek. Ezért a B esemény való-
színűsége:
P ( B ) = 0, 65 ⋅ 0, 5 = 0, 325.
Márknak van nagyobb esélye a győzelemre.
6. egyen az 1, 2, …, 6 dobások eseménye A, B, …, F.

L
Ekkor P ( A) = 0, 4; P ( BDF ) = 0, 4; P ( BCE ) = 0, 3.
Ezeket összeadva és tudva, hogy egymástól független események, ezért az esemé-
nyek valószínűsége a kettes dobás valószínűségével több a biztos eseménynél:
0, 4 + 0, 4 + 0, 3 = 1,1 ⇒ a kettes dobásnak a valószínűsége 0,1.
7. A feltételből következik, hogy

n n n
 35   35   35 
P = 1 −   > 0, 6 ⇔   < 0, 4 ⇔ lg   < lg 0, 4 ⇔ n > 32, 5.
 36   36   36 
Legalább 33 dobásnak kell lenni, hogy teljesüljön a feltétel.
75
115. Valószínűségi változók (emelt szint)
1. Az összes esetek száma n = 6 ⋅ 6 = 36.

Az összeg 7 = 1 + 6 = 6 + 1 = 2 + 5 = 5 + 2 = 3 + 4 = 4 + 3; a kedvező esetek száma: 6.
6 1
P= = a keresett valószínűség.
36 6
2. a) Az összes esetek száma n = 36.

A lehetséges összegek:
88 == 22 +
+ 66 == 66 +
+ 22 =
= 33 +
+ 55 =
= 55 +
+ 33 =
= 44 +
+ 44 ⇒
⇒ 55 eset
eset
99 = 3 + 6 = 6 + 3 = 4 + 5 = 5 + 4
= 3 + 6 = 6 + 3 = 4 + 5 = 5 + 4 ⇒ 4 eset ⇒ 4 eset
1100 == 44 +
+ 66 == 66 +
+ 44 =
= 55 +
+ 55 ⇒⇒ 33 eset
eset
11 =
11 = 55 +
+ 66 == 66 +
+ 55 ⇒⇒ 22 eset
eset
12 =
12 = 66 ++ 66 ⇒⇒ 11 eset
eset
15 5
P= = a keresett valószínűség.
36 12
b) A várható érték:
2 ⋅ 1 + 3 ⋅ 2 + 4 ⋅ 3 + 5 ⋅ 4 + 6 ⋅ 5 + 7 ⋅ 6 + 8 ⋅ 5 + 9 ⋅ 4 + 10 ⋅ 3 + 11 ⋅ 2 + 12 ⋅ 1
E= = 7.
36
3. A valószínűségi változó a dobott számok különbségének abszolút értéke:

Lehetséges értékek 0 1 2 3 4 5
6 10 8 6 4 2
Eloszlás
36 36 36 36 36 36
0 ⋅ 6 + 1 ⋅ 10 + 2 ⋅ 8 + 3 ⋅ 6 + 4 ⋅ 4 + 5 ⋅ 2 35
E= = .
36 18
A szórás:
2
0 ⋅ 6 + 1 ⋅ 10 + 4 ⋅ 10 + 9 ⋅ 6 + 16 ⋅ 4 + 25 ⋅ 2  70  7848 4900 737
σ= −  = − = .
36  36  1296 1296 18
4. Legyen a keresett dobások száma n!

35
Annak valószínűsége, hogy nincs egyszerre két hatos: .
36
n
 35 
Így annak valószínűsége, hogy legalább egyszer lesz dupla hatos: 1 −   .
 36 
76
Megoldások
n
 35 
A feltételből következik: 1 −   > 0, 85, amiből n > 67, 3. Ezért legalább 68 do-
 36 
bás esetén lesz legalább 0,85 a dupla hatos dobásának valószínűsége.
5. A valószínűségi változó jelölje az egy dobással elért pontok számát!

Lehetséges értékek 0 5 8 10
3600 − 900π 500π 300π 100π
Eloszlás
3600 3600 3600 3600
 32 
Az összes esetek száma   , mivel a sorrend nem számít.
6
a) Az alábbi módokon érhető el legalább 23 pont:
3
 100π 
1) 10 + 10 + 10 → p1 =   ,
 3600 
2
 3   100π  300π
2) 10 + 10 + 8 → p2 =     ,
1   3600  3600
2
 3   100π  500π
3) 10 + 10 + 5 → p3 =     ,
1   3600  3600
2
 3   300π  100π
4) 10 + 8 + 8 → p4 =     ,
1   3600  3600
100π 300π 500π
5) 10 + 8 + 5 → p5 = 3!⋅ ⋅ ⋅ .
3600 3600 3600
A keresett valószínűség: P = p1 + p2 + p3 + p4 + p5 .
100π ⋅ 10 300π ⋅ 8 500π ⋅ 5 5900π
b) E = + + = ≈ 5,15.
3600 3600 3600 3600
6. A valószínűségi változó jelölje a kiválasztott színek számát!

Lehetséges
1 2 3 4
értékek
 4 8  4   16  
 ⋅     − 2
 1   4  ≈ 0, 0078  2 4   ≈ 0, 3033 ≈ 0, 5750 8
4
Eloszlás ≈ 0,1139
 32   32   32 
     
4 4 4
77
E ≈ 0, 0078 + 2 ⋅ 0, 3033 + 3 ⋅ 0, 5750 + 4 ⋅ 0,1139 = 2, 7950.
7. Az 1, 2, 3, …, n számokat Q ( n ) -féleképpen lehet sorba rakni úgy, hogy egyik se

legyen annyiadik a sorban, amennyi az értéke.
n 1 2 3 4 5
Q (n) 0 1 2 9 44
A valószínűségi változó jelentse azt a számot, ahány golyót húzunk annyiadikra,

amennyi rá van írva.
Lehetséges érték 5 4 3 2 1 0
 5 5  5
Eloszlás
1
0    ⋅2  ⋅9 44
5!  3  2 1  5!
5! 5! 5!
5 + 3 ⋅ 10 + 2 ⋅ 20 + 45
E= = 1.
5!
116. A binomiális eloszlású valószínűségi változó
1. a) Mivel az autóvásárlások sorrendje nem számít és 0 < p < 1, ezért annak valószí-
nűsége, hogy 6 személy vásárol autót, és n − 6 fő csak nézelődő volt:
n
P =   ⋅ p 6 ⋅ (1 − p ) .
n−6
6
 
b) Az autóvásárlók számának várható értéke: E = np.
2. alálat esetén a nyereség 4 − 1 = 3 ezüstzseton. Tegyük fel, hogy a játékos n alka-

T
lommal nyer, ekkor 5 − n alkalommal veszít.
Ekkor a nyeremény: 3n − ( 5 − n ) = 4n − 5.
n 5 4 3 2 1 0
Nyeremény 15 11 7 3 –1 –5
78
Megoldások
n 5− n
5
 5  3   7 
A nyeremény várható értéke ∑ (4n − 5)       = 1, azaz a nyeremény
n=0  n   10   10 
várható értéke 1 ezüstzseton.
3. nnak valószínűsége, hogy egy jelentkező meg fog felelni a feltételeknek: 0,6.
A
a) Annak valószínűsége, hogy a 16 jelentkezőből 10-zel fognak szerződést kötni:
16 
P =   ⋅ 0, 46 ⋅ 0, 610 ≈ 0,198.
6
b) E = 0, 6 ⋅ 16 = 9, 6.
1
4. a) E = 6 ⋅ = 1;
6
1 5 30
b) σ = 6 ⋅ ⋅ = ≈ 0, 9129.
6 6 6
5. J elentse p egy játszma megnyerésének a valószínűségét Dávid esetében ( 0 < p < 1)!
A nyert és vesztett játszmák sorrendjétől eltekintve az első feltétel valószínűsége
 5 5
P (1) =   ⋅ p 3 ⋅ (1 − p ) , a második feltétel valószínűsége P (2) =   ⋅ p 4 ⋅ (1 − p ) .
2
 3  4
Mivel
P (1) = 2 ⋅ P ( 2 ) ,
ezért
 5 3 5 4
  ⋅ p ⋅ (1 − p ) =   ⋅ p ⋅ (1 − p ) ,
2
 3  4
amiből az egyszerűsítés után
1
p= .
2
Annak valószínűsége, hogy Dávid mind az öt játszmát megnyeri:
5
1 1
P=  = ≈ 0, 03125.
 2  32
6. A feltételben visszatevéses mintavétel szerepel, ezért

8 4
  k ⋅ (1 − k ) = 0, 32
4
 4
79
egyenletből negyedik gyököt vonva és a másodfokú egyenletet megoldva k = 0, 214.

A kék és fekete golyók aránya 214 : 786.
1 2
7. annak a valószínűsége, hogy x-et ír be, így annak, hogy egyest vagy kettest.
3 3
A x valószínűségi változó értéke jelentse a 6 mérkőzés mellé írt x-ek számát.
A valószínűség kiszámítása:
n 6−n
6  1   2   6  26 − n
P (ξ ) =   ⋅   ⋅   =   ⋅ 6 ( n = 0, 1, 2, …, 6 ) .
n  3  3  n 3
Mivel az első hat mérkőzésre legalább 4 döntetlent, x-et ír be, ezért az egyes esemé-
nyek valószínűségének összegét felírva:
4 2 5 1 6 0
 6  1   2  6  1   2  6  1   2 
P =   ⋅   ⋅   +   ⋅   ⋅   +   ⋅     ≈ 0,1001,
 4  3   3  5  3   3  6  3   3 
azaz 0,1 a valószínűsége annak, hogy legalább 4 helyre döntetlent tippel.
117. A hipergeometriai eloszlású valószínűségi változó (emelt szint)
1. J elentse x a 20 db CD között megtalálható rossz darabok számát! Mivel a feltétel

szerint az eloszlás hipergeometriai, ezért ξ = 2 esetén
 25   475 
 ⋅ 
2 18 
P(2) =    ≈ 0,192.
 500 
 
 20 
Így 0,192 a valószínűsége annak, hogy pontosan két hibás CD kerül kiválasztásra.
2. A feltételből következik, hogy az osztályban 4 fiú és 28 lány van. A kiválasztás va-

 28   4 
 ⋅ 
2 1
lószínűsége: P(2) =     ≈ 0, 3048. A kiválasztás 0,305 valószínűséggel
 32 
 
3
teljesül.
80
Megoldások
 24   276 
 ⋅ 
3 23 
3. keresett valószínűség: P(3) =   
A ≈ 0, 204.
 300 
 
 26 
4. lapok kihúzásakor nincs ismétlődés, és a sorrendet nem vesszük figyelembe.

A
A zöld lapok száma 8.
 8   24 
 ⋅ 
3 1
Így a keresett valószínűség: P(3) =     ≈ 0, 037.
 32 
 
4
 2n 
5. A kihúzott golyók   -féleképpen választhatók, ami a lehetséges esetek száma.
n
A kivett k számú fehér golyók mellett n – k számú fekete golyó van. A kiválasztás
n  n 
fehér golyók esetében   -féleképpen, a fekete golyók kiválasztása   -fé
k  n − k 
2
n
n  n   
k  .
leképpen történhet. Mivel   =  , ezért a keresett valószínűség P =
k  n − k   2n 
 
n
N = 180; s = 25; n = 27. Mivel

( n + 1) ( s + 1) = 4,
ezért k = 4.
6.
N +2
Azaz a úszni nem tudók száma 4 esetén lesz a legnagyobb valószínűséggel, mert
 25   25 
  =  .
 4   21   25  155 
 ⋅ 
4 23 
A keresett valószínűség: P(4) =    ≈ 0, 228.
180 
 
 27 
7. A két gépsoron legyártott izzókat vegyesen csomagolják, így óránként 200 izzóból
4 db hibás. Annak valószínűsége, hogy a kiválasztott 20 izzóból 1 nem felel meg az
 4  196 
 ⋅ 
1 19 
előírt követelménynek: P =    ≈ 0, 296.
 200 
 
 20 
81
Megjegyzés: Abban az esetben, ha csak az egyik vagy csak a másik gépsorról veszik
a 20 darabos mintát, akkor a teljes valószínűség tételét alkalmazva:
1, 25 40 2, 5 60
P= ⋅ + ⋅ = 0, 2
100 100 100 100
a keresett valószínűség.
118. Valószínűség-számítás és statisztika
1. a) 2004 2005 2006 2007 2008 2009

119,7 186,6 185,6 189,5 210,6 238,6
100% 156% 150% 158% 176% 199%
Az átlagos növekedés 67,8%.
2
1 2009
b) σ = (
⋅ ∑ xi − x
5 i = 2004
) ≈ 17, 85.
2. x valószínűségi változó az egyes nyereményösszegek xi értékét veszi fel, aminek

A
háromszorosa a jegy ára:
 1 100 9000 
3E(ξ ) = 3 ⋅  5 ⋅ 500000 + 5 ⋅ 5000 + 5
⋅ 1000  = 300.
 10 10 10 
Azaz 300 Ft legyen egy sorsjegy tervezett ára.
3. megoldáshoz a hipergeometriai eloszlású valószínűségi változó segítségével ju-

A
tunk. Az ismert paraméterek: N = 6000; s = 3600; n = 12.
 3600   2400 
 ⋅ 

7
i  12 − i 
A keresett valószínűség: P ([5; 7]) = ∑ ≈ 0, 5048.
i =5  6000 
 
 12 
4. x azok száma, akik autóval érkeztek. Annak valószínűsége, hogy egy vendég autó-
val érkezik: 0, 25 ⇒ az ellentett esemény valószínűsége: 0,75.
A feltételek figyelembevételével a binomiális eloszlás első 41 tagját kell kiszámolni:
40 72
 
P = ∑   ⋅ 0, 25i ⋅ 0, 7572 −i = 0,999 999 968168 .
i =0  i 
82
Megoldások
x 5− x
5  1   2 
5. Legyen a találatok száma x! P (0 ≤ x ≤ 5) =   ⋅   ⋅   .
 x  3  3 
Így az egyes találatok valószínűsége:
32 80 80 40 10 1
P (0) = , P (1) = , P (2) = , P(3) = , P ( 4) = , P (5) = .
243 243 243 243 243 243
Annak esélye, hogy legalább három találat lesz:
51
P ( x ≥ 3) = P (3) + P (4) + P (5) = ≈ 0, 21.
243
5
5 5
E ( x) = ∑ pi ⋅ xi = . Az eloszlás várható értéke .
i =0 3 3
6. a) Annak valószínűsége, hogy egy középiskolás reggelizett otthon: p = 0, 65, míg
annak, hogy éhesen jött iskolába: 1 − p = 0, 35. Annak valószínűsége, hogy 11
tanulóból legalább ketten nem reggeliztek:
11 11
P = 1 −   ⋅ 0, 350 ⋅ 0, 6511 −   ⋅ 0, 351 ⋅ 0, 6510 ≈ 0, 939.
0 1
b) A feltételnek megfelelt tanulók száma: n. Annak valószínűsége, hogy van olyan
tanuló, aki reggeli nélkül jött iskolába: P = 1 − 0, 65n ≥ 0, 90 ⇒ n ≥ 5, 3. Azaz
legalább hat tanulót kell megkérdezni ahhoz, hogy teljesüljön a feltétel.
7. A feltételek szerint a valószínűségi változó paraméterei:

80 000 8
n = 900; p = = .
150 000 15
1 4
A Csebisev-egyenlőtlenséget alkalmazva 1 − 2 = ⇒ k = 5 , így k np (1 − p ) = 1120 ≈
k 5
k np (1 − p ) = 1120 ≈ 33, 5. Mivel np = 480, ezért a keresett intervallum: [ 447; 511].
83

11 Evfolyamos Feladattornyok Megoldasai

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

11 Evfolyamos Feladattornyok Megoldasai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tartalomjegyzék

11. évfolyamos feladattornyok megoldása ..................................................................3

87. A törtkitevős hatvány

4.  Mivel log 5 π > 0 és log 5 π ≠ 1, alkalmazzuk a számtani és a mértani közép közti

Mivel logπ ( 35ab ) > 0, ezért

89. Exponenciális egyenletek

Az 1., 2. és 3. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy az exponenciális

A) Ha p = 0, akkor nincs megoldás.

7.  Ha a = 0, akkor a behelyettesítés után: nincs megoldás.

Két esetet kell vizsgálni:

90. Exponenciális egyenlőtlenségek

Az 5-ös alapú exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő

3.  négyzetgyök alatt nem lehet negatív szám ⇒ x ≥ 0.

91. Exponenciális egyenletrendszerek

Az 1. és 3. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy az exponenciális

behelyettesítve a másik egyenletbe:

5.  feladat triviális megoldása x = y = 1.

Megjegyzés: Érdemes megvizsgálni, hogy mely n értékek esetén lesz ( x; y ) ∈ .

lenül mindig pozitív, ekkor két megoldása lesz az egyenletrendszernek.

92. Logaritmusos egyenletek

Az 1., 2., 3., 5. és 6. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy a logarit-

b) Értelmezési tartomány: x > 0, x ≠ 1.

2.  Értelmezési tartomány: x > 0.

4. Értelmezési tartomány: x > 2.

6. A logaritmus numerusza a változóktól függetlenül pozitív.

93. Logaritmusos egyenlőtlenségek

1.  Értelmezési tartomány: x − 2 > 0 ⇒ x > 2.

4. Értelmezési tartomány: x > 12.

94. Logaritmusos egyenletrendszerek

Az 1. és 2. feladatok egyenleteinek átalakításainál felhasználjuk, hogy a logaritmusfüggvény

1. a) Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.

2.  Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.

3. Értelmezési tartomány: x > 0, x ≠ 1, y > 0, y ≠ 1.

6. Az f ( x ) inverz függvénye grafikonjának egyenlete:

g ( x ) inverz függvénye grafikonjának egyenlete:

5. A feltételek szerint az ACB = 3α és ABC = α . Felírható az ABC  -re a szinusz-

6.  ábra szerint: AL = 500 m, LAB = 36°, HLC  = 85°, HLB = 110°.

1. A leghosszabb oldallal szemközti szög a legnagyobb. Ha a = 16 cm, b = 26 cm és

2.  ekintsük az ábrát! BC oldal felezőpontjára (F)

6. Tekintsük az ábrát! OK = 130 + 90 − 12 = 208. M

97. Számolások háromszögben

3. Az egyik hajó távolsága a megfigyelőtől a = 5 ⋅ 331, 5 = 1657, 5 m, a másik hajóé

4. CT = TD, TD középvonal az ABC háromszögben.

5.  FMR  -ben FR oldalon fekvő szögek egyenlők a depresszió szögekkel, így 

7. Helyezzük el az a, b és c hosszúságú szakaszokat az ábrán látható módon!

Innen kapjuk, hogy

98. A vektorok skaláris szorzata

      1    1 

99. Trigonometrikus azonosságok

100. Trigonometrikus egyenletek

3.  szinusz- és koszinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből követ-

4.  szinusz- és koszinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből követ-

101. Trigonometrikus egyenlőtlenségek

3. a) A szorzat akkor nemnegatív, ha

6. Az egyenlőtlenség mindkét oldalát megszoroz- y

102. Közepek több tagra

Alkalmazzuk a számtani és mértani közép közti összefüggést!

A függvény akkor veszi fel a maximális értéket, amikor a számtani és mértani

6.  A téglatest élei: a, b, c, ekkor a térfogat abc = 8. Alkalmazzuk a számtani és mér-

103. Pontok koordinátái I.

4.  Legyenek a háromszög csúcspontjai A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , és használ-

C) ha az A1 A2 A3 A4 négyszög paralelogramma, akkor A ( −6 5 ; 3 2 ) .

6. a) Legyenek a négyszög csúcspontjai A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , D ( d1 ; d 2 )!

7. Legyen a paralelogramma négy csúcsa A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , D ( d1 ; d 2 ) ,

4. Mivel log 5 π > 0 és log 5 π ≠ 1, alkalmazzuk a számtani és a mértani közép közti

7. Ha a = 0, akkor a behelyettesítés után: nincs megoldás.

3. négyzetgyök alatt nem lehet negatív szám ⇒ x ≥ 0.

5. feladat triviális megoldása x = y = 1.

2. Értelmezési tartomány: x > 0.

4. Értelmezési tartomány: x > 2.

6. A logaritmus numerusza a változóktól függetlenül pozitív.

1. Értelmezési tartomány: x − 2 > 0 ⇒ x > 2.

4. Értelmezési tartomány: x > 12.

1. a) Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.

2. Értelmezési tartomány: x > 0, y > 0.

3. Értelmezési tartomány: x > 0, x ≠ 1, y > 0, y ≠ 1.

6. Az f ( x ) inverz függvénye grafikonjának egyenlete:

5. A feltételek szerint az ACB = 3α és ABC = α . Felírható az ABC  -re a szinusz-

6. ábra szerint: AL = 500 m, LAB = 36°, HLC  = 85°, HLB = 110°.

1. A leghosszabb oldallal szemközti szög a legnagyobb. Ha a = 16 cm, b = 26 cm és

2. ekintsük az ábrát! BC oldal felezőpontjára (F)

3. Az egyik hajó távolsága a megfigyelőtől a = 5 ⋅ 331, 5 = 1657, 5 m, a másik hajóé

4. CT = TD, TD középvonal az ABC háromszögben.

5. FMR  -ben FR oldalon fekvő szögek egyenlők a depresszió szögekkel, így

7. Helyezzük el az a, b és c hosszúságú szakaszokat az ábrán látható módon!

3. szinusz- és koszinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből követ-

4. szinusz- és koszinuszfüggvény értékkészlete a [ −1;1] intervallum. Ebből követ-

3. a) A szorzat akkor nemnegatív, ha

6. Az egyenlőtlenség mindkét oldalát megszoroz- y

6. A téglatest élei: a, b, c, ekkor a térfogat abc = 8. Alkalmazzuk a számtani és mér-

4. Legyenek a háromszög csúcspontjai A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , és használ-

6. a) Legyenek a négyszög csúcspontjai A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , D ( d1 ; d 2 )!

7. Legyen a paralelogramma négy csúcsa A ( a1 ; a2 ) , B ( b1 ; b2 ) , C ( c1 ; c2 ) , D ( d1 ; d 2 ) ,

1. Mivel az AP szakasz felezőpontja B, így P ( 39; −61) .

2. Számoljuk ki az AB, BC, AC szakaszok hosszát, és írjuk fel a kérdezett arányo-

b) Legyen N a közös külső érintők metszéspontja! Ekkor O1 E1 N  ~ O2 E2 N ,

d) Az AC oldal felezőpontja

6. P ponton átmenő m meredekségű egyenesek egyenlete: g : m ( x + 2 ) = y − 5, ahol

1. a) Megadjuk a két átló felezőpontjának a koordinátáit, és ha a két felezőpont egybe-

2. a) AB = 328 = 2 82 , AD = 58 ⇒ k = 4 82 + 2 58 egység.

3. a) A C csúcs

5. a) Azon ( x; y ) pontokat keressük, amelyek az e és f egyenesektől egyenlő távolság-

d) Mivel az adott pont a második negyedben van, ezért a kör középpontja K ( − r ; r )

e) A PQ szakasz felezőmerőleges egyenese metszi ki az x tengelyből a kör közép-

5. Az AB szakasz fölé írt Thalész-kör és az adott egyenes közös pontjait keressük.

A PKa húrt merőlegesen felezi, így a húr egy normálvektora

1 : ( x − 1) + ( y − 2 ) = 25, k2 : ( x − 11) + ( y − 7 ) = 50;

3. A keresett pontok a parabola és az AB szakasz felezőmerőlegesének a közös pont-

4. A közös pontok meghatározásához a két alakzat egyenletéből álló egyenletrendszert

A P ponttól r távolságra levő pontok halmaza az x + ( y − 3) = r egyenletű kör.

7. állítást k szerinti teljes indukcióval igazoljuk.

Alkalmazzuk a binomiális tételt az (1 + 1) hatványra! A feladat állítását kapjuk.

pontjai felelnek meg, melyekre x − 12 ≤ y ≤ x + 12, aminek az ábrán a kékre színe-

1. A B esemény jelentse a tetraéder 1-es dobását, az A esemény pedig a kocka 1-es

3. z összes esetek száma 63. Az egyes kockákon a kialakult eredmények (események)

5. egyen A esemény Márk győzelme, B esemény Patrik győzelme! Az egyes partik

6. egyen az 1, 2, …, 6 dobások eseménye A, B, …, F.

7. A feltételből következik, hogy

1. Az összes esetek száma n = 6 ⋅ 6 = 36.

2. a) Az összes esetek száma n = 36.

3. A valószínűségi változó a dobott számok különbségének abszolút értéke:

4. Legyen a keresett dobások száma n!

5. A valószínűségi változó jelölje az egy dobással elért pontok számát!

6. A valószínűségi változó jelölje a kiválasztott színek számát!

7. Az 1, 2, 3, …, n számokat Q ( n ) -féleképpen lehet sorba rakni úgy, hogy egyik se

2. alálat esetén a nyereség 4 − 1 = 3 ezüstzseton. Tegyük fel, hogy a játékos n alka-

6. A feltételben visszatevéses mintavétel szerepel, ezért