Tartalomjegyzék

10. évfolyamos feladattornyok megoldása ..................................................................3

55. A négyzetgyök . ......................................................................................................3
56. Az n-edik gyök . .....................................................................................................5
57. Másodfokú egyenletek I. . ......................................................................................7
58. Másodfokú egyenletek II. ....................................................................................10
59. A másodfokú polinom gyöktényezős alakja ........................................................13
60. Viéte-formulák .....................................................................................................16
61. Magasabb fokú egyenletek . .................................................................................19
62. Másodfokú egyenlőtlenségek . .............................................................................25
63. Négyzetgyökös egyenletek ..................................................................................29
64. Négyzetgyökös egyenlőtlenségek ........................................................................34
65. n-edik gyökös egyenletek, egyenlőtlenségek . .....................................................41
66. Közepek ...............................................................................................................48
67. A másodfokú függvények szélsőértéke . ..............................................................50
68. Másodfokú egyenletrendszerek . ..........................................................................52
69. A hasonlóság I. .....................................................................................................55
70. A hasonlóság II. . ..................................................................................................57
71. A befogótétel ........................................................................................................60
72. A magasságtétel . ..................................................................................................61
73. A szögfelezőtétel ..................................................................................................64
74. Húrnégyszögek, kerületi szögek ..........................................................................67
75. Hegyesszögek szögfüggvényei ............................................................................68
76. Vektorok koordinátái I. ........................................................................................71
77. Vektorok koordinátái II. .......................................................................................73
78. Trigonometrikus függvények ...............................................................................75
79. A skatulyaelv . ......................................................................................................80
80. Gráfelmélet I. .......................................................................................................81

1
 Feladattornyok matematikából

81. Gráfelmélet II. ......................................................................................................83

82. Gráfelmélet III. . ...................................................................................................84
83. Összeszámlálási feladatok I. ................................................................................85
84. Összeszámlálási feladatok II. ...............................................................................87
85. A klasszikus valószínűség I. . ...............................................................................89
86. A klasszikus valószínűség II. ...............................................................................91

2
 Megoldások

55. A négyzetgyök

2 7
1. a) 18, 110, , 12 , 3;
3
b) −8 3 − 2 , 12 3 − 7 2 .

2. a) Első kifejezés: x ≥ 4 és x ≥ −4, vagyis x ≥ 4.

2
Második kifejezés: x − 16 ≥ 0, azaz x ≤ −4 vagy x ≥ 4.
( x − 10 )
2

b) Az első kifejezés átalakítása után nyilvánvaló, hogy a számláló min-

x − 10
den x-re nemnegatív, vagyis a nevezőnek kell pozitívnak lenni, x > 10. A máso-

dik kifejezés minden valós x-re értelmezve van, mert teljes négyzet van a gyökjel
alatt.
1
c) Első kifejezés: 3 x − 1 ≥ 0 és 7 − x ≥ 0, azaz ≤ x ≤ 7.
3
Második kifejezés: 1 + x 2 > 0 minden valós x-re, ezért x ≥ 7.
x−5
d) Első kifejezés: ≥ 0, ezért 2 < x ≤ 5.
2− x
( x − 2)
2

Második kifejezés: alakra hozható, ebből következik, hogy min-

( x + 1) + 6
2

den valós x-re értelmezve van.

3. ( )(
 3 7 +5 5 −2 7 −6 5 4 5 + 7 −3 5 = 7 − 5
a) ) (
7 + 5 = 2; )( )
( )(
b) 5 3 − 6 3 + 3 3 + 2 11 − 3 11 4 11 + 3 3 − 3 − 2 11 − 11 = )
( )(
= 2 3 − 11 2 3 + 11 = 1; )
c) 16 ⋅ 6 − 4 ⋅ 23 = 2;
d) 9 2 − 3 14 − 2 81 ⋅ 2 − 9 ⋅ 14 + 9 2 + 3 14 = 18 2 − 12.

4. Alkalmas
 bővítések után kapjuk:

a) 
19
⋅
7 19 7
= , −
3
⋅
5
=−
3 5
,
5
⋅
7 +2 5
=
( 7 +2 ),
2 7 7 14 7 5 5 35 7 −2 7 +2 3
3 7 − 7 3 3 7 − 7 3 63 + 147 − 42 21 21 − 5
⋅ = = ;
3 7 +7 3 3 7 −7 3 63 − 147 2

3
 Feladattornyok matematikából

12 2 + 6 7 − 6 2 + 3 7
b) Közös nevezőre hozás után: = 6 2 + 9 7.
8−7
Tagonként gyöktelenítsük a törtek nevezőit!
( ) (
 6 7 − 2 9 7 + 2 36 7 + 1  ) ( )

 3
−
3
+
6
 175 + 4 =
 ( )
 
( )(
= 2 7 − 4 − 3 7 − 6 + 6 7 + 6 5 7 + 4 = 5 7 − 4 5 7 + 4 = 159. ) ( )( )

( 5 + 2) − ( 5 − 2) = 5 + 2 − 5 − 2 = 4,
2 2
5.  A=
a)

B = ( 7 + 2 ) − ( 7 − 2, 5 ) = 7 + 2 − 7 − 2, 5 = 4, 5, vagyis B > A.
2 2

b) A = ( 17 + 4 ) − ( 17 − 4 ) = 536. (A két köb különbségére vonatkozó azonos-

3 3

ságot is alkalmazhatjuk.)

( ) ( 25 − ) = ( 25 + )( )
2
B = 25 + 89 89 89 25 − 89 = 625 − 89 = 536,
vagyis A = B.

6. a)
 Vegyük észre, hogy a gyökjel alatt teljes négyzetek szerepelnek!
2 x − 3 , ha x ≥ 4
( ) ( )
2 2
x − 3 +1 + x − 3 −1 = x − 3 +1 + x − 3 −1 = 
 2, ha 3 ≤ x < 4
b) Az értelmezési tartomány: 4 x 2 > y 2 és y ≠ 0.

(2x + ) − (2x − )
2 2
4 x2 − y 2 4 x2 − y 2 y2
⋅ =
4 x2 − 4 x2 + y 2 8x 4x2 − y 2
4x ⋅ 2 4x2 − y 2 y2
= ⋅ =1
y2 8x 4 x2 − y 2

7. a)
 Tagonként gyöktelenítsük a nevezőket!
1− 3 3− 5 5− 7 2n − 1 − 2n + 1 1
−2
+
−2
+
−2
+ …+
−2
= − 1 − 2n + 1 =
2
( )
2n + 1 − 1
= (teleszzkopikus összeg)
2
2 ⋅ 2012 + 1 − 1 4025 − 1
Ha n = 2012, akkor = .
2 2

4
 Megoldások

( x 2 + 2012 − x 2 + 2011 )
b)
2
x + 2012 + x 2
+ 2011
( )
x 2 + 2012 + x 2 + 2011 =

1
=
x 2 + 2012 + x 2 + 2011
Ez a tört pontosan akkor egész, ha a nevezője 1 vagy −1. A nevező minden x-re
pozitív, így a −1 nem jöhet szóba. A nevező mindig biztosan egynél nagyobb,
ezért nincs olyan valós x, amelyre a kifejezés egész értéket vesz fel.

56. Az n-edik gyök

2
1. a)
 30, 10, , 2, 217;
3
211
b) 12
7, 42
37 ⋅ 2 , 84
2113 , 6
40 , 20
2592 , 30 .
317
2. a) (
 3 2 −4 2 −2 2 +5 2
3 3 3 3
) 3
4 = 2 3 2 3 4 = 4;

b) ( 2 4
7 − 34 7 + 84 7 ) 4
73 = 7 4 7 4 73 = 49.

3. a) x ∈ \ {5}.
x−6
b) ≥ 0, ennek megoldáshalmaza: 1 < x ≤ 6.
1− x
c) Mivel a 3 + 4 x 2 minden valós x-re pozitív, és 1 − 8 x + 16 x 2 = ( 4 x − 1) minden
2

valós x-re nemnegatív, az értelmezési tartomány a valós számok halmaza.

d) x + 4 ≥ 0, azaz x ≥ −4.

4. A
 szorzást közös gyökjel alatt elvégezve és a két négyzet különbségére vonatkozó
azonosságot alkalmazva azt kapjuk, hogy
a) 1;
b) 2;
( 7 ) − ( 2 ) = 7 − 2 = 5;
3 3
3 3
c)
d) ( 5 ) + ( 11 ) = 5 + 11 = 16.
3 3
3 3

( 2 2 + 1) − ( 2 2 − 1) = 2 2 + 1 − 2 2 + 1 = 2;
3 3
5. a)

3 3

( 3 + 2) + ( 2 − 3 ) = 3 + 2 + 2 − 3 = 4;
3 3
b) 3 3

5
 Feladattornyok matematikából

( ) ( )
4 4
c) 4 2 −1 − 4 2 +1 = 2 − 1 − 2 − 1 = −2;

(3 + 5 )
3
72 + 32 5
d) =6 = 1.
( )
6
8( 5 + 2)
2
8 9+4 5

a105 a12 45 99 5 11
6. a)

45 = a = a , az értelmezési tartomány: a ∈ \ {0} ;
a18
3
b) a 8 a 3 = 3 8 a 7 = 24 a 7 , az értelmezési tartomány: a ≥ 0;
1
−3 3
xy −3 3 x 2 y 2
c) = , az értelmezési tartomány: x, y ∈ \ {0} , x ≠ y.
1 1 y−x
−
x y

( )
3
a) 17 − 1 − 3 17 = 3 17 − 1 − 3 17 = −1, vagyis beláttuk, hogy egész szám.
3
7. 3

( ) − 6( )
3
3
3
b)  2 3 − 2 + 12 + 2
3
2 3 − 2 + 3 12 + 2 − 4 3 =

= 2 3 − 2 + 2 3 + 2 + 33 2 3 − 2 3 2 3 + 2 ( 3
)
2 3−2 + 3 2 3+2 −

−6 ( 3
2 3−2 + 3 2 3+2 −4 3 =0 )
c) Indirekt módon végezzük a bizonyítást, tegyük fel, hogy a 3 5 + 3 2 racionális
szám, vagyis felírható két pozitív egész szám hányadosaként, ahol a számláló és
a nevező relatív prímek.
a
3
5 + 3 2 = , ( a; b ) = 1.
b
a3
Köbre emelés után azt kapjuk, hogy 7 + 3 3 25 ⋅ 2 + 3 3 5 ⋅ 4 = 3 .
b
3
a
Ekvivalens átalakításokat végezve: 3 3 10 3 5 + 3 2 = 3 − 7
b
( )
a a3
3 3 10 = 3 − 7
b b
a3
3
−7
3
10 = b .
3a
b
A jobb oldalon egy racionális szám áll, míg a bal oldalon a 3 10 irracionális
szám, ez ellentmondás. (Külön feladatként igazolható, hogy a 3 10 irracionális
szám.)

6
 Megoldások

57. Másodfokú egyenletek I.

1. Mindegyik
 egyenlet esetében felírjuk a másodfokú egyenlet megoldóképletét, ahon-
nan azt kapjuk, hogy
a) x1 = 10, x2 = 8;
1
b) x1 = 2, x2 = − ;
2
c) D = −95, nincs valós megoldás (D az egyenlet diszkriminánsa);
d) (−3)-mal osszuk el mindkét oldalt, ekkor
x 2 − 10 x + 25 = 0,
vagyis
( x − 5) = 0,
2

aminek a megoldása x = 5.
Mindegyik esetben ellenőrzéssel győződhetünk meg a megoldások helyességé-
ről.

2. a) 
 A kijelölt műveletek elvégzése és összevonás után az eredetivel ekvivalens egyen-
letet kapunk:
x 2 + 4 x + 9 = 0,
ahol D = −20, ezért nincs megoldás a valós számok halmazán.
b) A kijelölt műveletek elvégzése és összevonás után az eredetivel ekvivalens
egyenletet kapunk:
−3 x 2 + 33 x − 84 = 0,
megoldásai x1 = 4, x2 = 7, amelyek valóban igazzá teszik az egyenletet.
c) A közös nevező a 30, ezzel szorozzuk meg mindkét oldalt. Az összevonások
után:
44 x 2 + 187 x − 181 = 0,
−187 + 45 33 −187 − 45 33
innen x1 = , x2 = , melyek visszahelyettesítve va-
44 44
lóban megoldások.
d) Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 21-gyel, majd rendezzük:
x 2 + 69 x + 345 = 0,
−69 + 3381 −69 − 3381
amelynek a megoldásai: x1 = , x2 = , visszahelyette-
2 2
sítve igazzá teszik az egyenletet.

7
 Feladattornyok matematikából

3.  Az egyenlet értelmezési tartománya: x ∈  {−2; 2}. Alakítsuk át az egyenletet!

a) 
x −2
=
x − 4 ( x − 2) ( x + 2)
2

Szorozzuk meg az ( x − 2 ) ( x + 2 ) közös nevezővel az egyenlet mindkét oldalát,

ekkor x = −2, ami nem megoldás, mert nincs benne az értelmezési tartományban.
Az egyenletnek nincs valós megoldása.
1
b) Értelmezési tartomány: x ∈  {6}. Vegyünk el mindkét oldalból -ot, és
redukáljuk nullára az egyenletet! x−6
x 2 − x − 30 = 0.
x1 = 6, ami nem megoldás, mert nincs benne az értelmezési tartományban,
x2 = −5, ami visszahelyettesítve megoldás.
 4 
c) Az egyenlet értelmezési tartománya: x ∈  \ − ; 3 .
 3 
Beszorzunk a közös nevezővel, és összevonunk:
5 x 2 − 10 x − 41 = 0.
230 230
Gyökök: x1 = 1 + , x2 = 1 − , amelyek valóban megoldások.
5 5

 1 1
4.  Az egyenlet értelmezési tartománya: x ∈  \ − ;  .
a) 
 3 3
A közös nevező ( 3 x − 1) ( 3 x + 1) , ezzel megszorozzuk az egyenlet mindkét olda-
lát, és összevonunk:
24 x 2 − 8 x = 0,
ami ekvivalens a
8 x ( 3 x − 1) = 0
1
egyenlettel, melynek megoldásai x1 = 0, ami valóban megoldás, x2 = , ami
nem megoldás, mert nincs az értelmezési tartományban. 3
 5 5
b) Az egyenlet értelmezési tartománya: x ∈  \ − ;  .
 2 2
A közös nevező ( 2 x − 5 ) ( 2 x + 5 ) , ezzel megszorozzuk az egyenlet mindkét ol-
dalát, és összevonunk, valamint felhasználjuk, hogy 5 − 2 x = − ( 2 x − 5 ) . Ezek
eredményeként a
2 x 2 + 15 x − 50 = 0
5
egyenletet kapjuk, melynek gyökei x1 = −10, ami valóban megoldás, x2 = ,
ami nem megoldás, mert nincs az értelmezési tartományban. 2

8
 Megoldások

c) Az egyenlet értelmezési tartománya: x ∈  \ {−1; 7}. A közös nevező az

( x + 1) ( x − 7 ) , ezzel szorozzuk az egyenlet mindkét oldalát, és összevonunk:
2 2

x 2 − 14 x + 177 = 0,
mivel D = −512, ezért nincs valós megoldás.

5.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ∈ \ {−2; 0; 2}. A bal oldalon az első ténye-

a) 
zőt bővítsük ( 2 − x )-szel, a másodikat pedig ( 2 + x )-szel:
2− x+2+ x 2+ x−2+ x
⋅ = −1.
2− x−2− x 2+ x+2− x
Összevonás és egyszerűsítés után azonosságra jutunk, vagyis x ∈ \ {−2; 0; 2}.
Végig ekvivalens átalakításokat végeztünk.
5
b) Ha p = 2, akkor az egyenlet a 4 x + 5 = 0, ebből x = − .
4
Ha p ≠ 2, akkor az egyenlet másodfokú, melynek diszkriminánsa
D = 4 p 2 − 4 ( p − 2 ) ( p + 3) = −4 p + 24. Három eset lehetséges:
3
A) Ha p = 6, akkor 4 x 2 + 12 x + 9 = 0, vagyis ( 2 x + 3) = 0, ahonnan x = − .
2

2
−p + −p +6 −p − −p+6
B) Ha p < 6 és p ≠ 2, akkor x1 = , x2 = .
p−2 p−2
C) Ha p > 6, akkor nincs valós megoldás.

6.  Az egyenlet értelmezési tartománya: a ∈ \ {−2; 0; 2}.

a)
Ekvivalens átalakításokat végezve:
3x 1 x2 + 1
+ = .
a ( a + 2) a ( a − 2) ( a − 2) ( a + 2)
A közös nevező a ( a − 2 ) ( a + 2 ) , ezzel szorozzuk az egyenlet mindkét oldalát,
és összevonás után:
ax 2 − 3 ( a − 2 ) x − 2 = 0.
Mivel a ≠ 0, ezért az egyenlet másodfokú, aminek a diszkriminánsa
2
 16  68
9a 2 − 32a + 36 = 9  a −  + , ami minden megengedett a-ra pozitív.
 9 9
Ha a ∈ \ {−2; 0; 2} ,
3a − 6 + 9a 2 − 32a + 36 3a − 6 − 9a 2 − 32a + 36
akkor x1 = , x2 = .
2a 2a
a
b) Az egyenlet értelmezési tartománya: x ≠ ± . A közös nevező
2
( 2 x − a ) ( 2 x + a ) , ezzel szorozva és az összevonást elvégezve:
4 x 2 + 12ax + 30a − 25 = 0,

9
 Feladattornyok matematikából

ennek az egyenletnek a diszkriminánsa (12a ) − 4 ⋅ 4 ( 30a − 25 ) = (12a − 20 ) .

2 2

5 5
Az egyenlet megoldásai: x1 = − , x2 = −3a + .
2 2
Összevetve az értelmezési tartománnyal:
5
ha a ∈ \ {−5; 5} , akkor x1 = − ;
2
5  5
ha a ∈ \  ;1 , akkor x2 = −3a + .
7
  2
7. a) 
 Redukáljuk 0-ra az egyenletet és csoportosítsuk a tagokat:
( x − 4 ) + ( 3x − y ) = 0.
2 2

Nemnegatív valós számok összege akkor és csak akkor nulla, ha mindegyik szám
egyszerre nulla. Vagyis x = 4 és y = 12, ( x; y ) = ( 4;12 ) . Ellenőrzéssel meggyő-
ződhetünk arról, hogy valóban megoldás.
b) Rendezés után adódik, hogy
x 2 − 6 yx + 10 y 2 − 25 = 0.
Kezeljük az egyenletet x-re nézve másodfokú egyenletként! Ekkor a megoldó­
2
kép­le­tet alkalmazva azt kapjuk, hogy x1;2 = 3 y ± 25 − y . Az x akkor és
2
csak akkor egész, ha 25 − y négyzetszám, vagyis az y = 5; 4; 3 esetek-
ben. Az y lehetséges értékeit visszahelyettesítve a kapott ( x; y ) számpárok:
(15; 5) , (15; 4 ) , (15; 9 ) , (13; 3) , ( 5; 3) . Ellenőrzéssel meggyőződhetünk arról,
hogy valóban megoldások.

58. Másodfokú egyenletek II.

17 − x
1. a)
 Legyen az eredeti tört: ! A szöveg alapján a
x
17 − x 3x 349
+ =
x 17 − x 70
egyenlet írható fel, ahol x ≠ 0 és x ≠ 17.
Szorozzuk meg mindkét oldalt 70 x (17 − x ) -szel, így a
629 x 2 − 8313 x + 20 230 = 0
4046
egyenletet kapjuk, melynek a megoldásai x1 = 10, x2 = , amik a szövegbe
1258
visszahelyettesítve megoldások.
b) Legyen a kezdeti sebesség x > 0! Ekkor a következő egyenlet írható fel:
1 2
⋅ 251 ⋅ 251
3 11
+3 = .
x x+6 3
10
 Megoldások

A 3 x ( x + 6 ) közös nevezővel szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát és ren-

dezzük 0-ra!
11x 2 − 687 x − 1506 = 0,
ennek megoldásai x1 ≈ −2,12, ami nem megoldás; x2 ≈ 64, 6. Vagyis az autó
km km
az út első harmadát 64, 6 , a többi részét pedig 70, 6 sebességgel teszi
h h
meg, ami a szövegbe behelyettesítve megoldás.

2. a) A szöveg alapján a

 p   1, 5 p 
26 000 1 −  1 +  = 26 390
 100   100 
egyenletet írhatjuk fel, amelyet rendezve az
1, 5 p 2 − 50 p + 150 = 0
10
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai x1 = (ami nem életszerű, mert ez az
3
ajánlat nem csábító leértékeléskor), x2 = 30, ami a feladatnak megoldása.
b) Ha az apa egyedül x > 0 óra alatt ássa fel a kertet, valamint az elkészült munkát
egységnyinek tekintve felírhatjuk a
4 4
+ =1
egyenletet, ami az x x+2
x2 − 6 x − 8 = 0
egyenletre vezet, melynek gyökei x1 ≈ −1,12, ami nem megoldás; x2 ≈ 7,12 óra,
a szövegbe visszahelyettesítve megoldás.
Vagyis az apa 7,12 óra alatt ássa fel egyedül a kertet.

3.  Út Kerület Fordulatszám
x
Első kerék x 2 ⋅ 0, 5π
π
x
Hátsó kerék x 2 ⋅ 0, 6π
1, 2π
Felírhatjuk a szöveg alapján, hogy
x x
− = 2,
π 1, 2π
innen x ≈ 37, 7 m, ami valóban megoldás.

x ( x − 1)
4.  x a csapatok száma, akkor összesen
Ha = 91 mérkőzést játszanak. Az
2
egyenletet megoldva x1 = −13, ami nem megoldás; x2 = 14, ami megoldás.
Vagyis 14 csapat versengett egymással.

11
 Feladattornyok matematikából

5.  Ha az x = −1 megoldása az egyenletnek, akkor behelyettesítve igazzá teszi az

a) 
egyenletet. Így a
q2 − 3 q2 − 5 q − 4
− − =0
q −1 q + 1 q2 − 1
egyenlethez jutunk, ahol q ≠ ±1. A ( q − 1) ( q + 1) közös nevezővel való szorzás
és rendezés után a
2q 2 + q − 4 = 0
−1 + 33 −1 − 33
egyenlethez jutunk, amelynek gyökei q1 = , q2 = . Végig ek-
2 2
vivalens egyenletekkel dolgoztunk.
b) Két egyenlő valós gyök pontosan akkor van, ha az egyenlet másodfokú, azaz
1
p ≠ , és az egyenlet diszkriminánsa nulla, azaz
2 p 2 + 28 p + 16 = 0,
ahonnan p1;2 = −14 ± 6 5.
65
c) Ha a = 5, akkor 23 x + 65 = 0, x = − .
23
Ha a ≠ 5, akkor az egyenlet másodfokú, amelynek diszkriminánsa
( 4a + 3) − 4 ( a − 5) ( 3a + 50 ),
2

melyet teljes négyzetté alakítunk:

2
 29 
4  a −  + 168 ≥ 168.
 2 
Mivel a diszkrimináns minden a valós paraméter esetén pozitív, az egyenletnek
mindig két különböző valós megoldása van.

6. a) Alakítsuk az együtthatókat szorzattá!

( a − 1) x 2 + ( a − 1) ( a + 3) x + ( a − 1) ( a + 7 ) = 0
Ha a = 1, akkor bármely x ∈  megoldás.
Ha a ≠ 1, akkor az egyenlet másodfokú, amelynek akkor nincs valós megoldása,
ha a diszkrimináns negatív, vagyis
( a − 1) ( a + 3) − 4 ( a − 1) ( a + 7 ) < 0.
2 2 2

Ez az egyenlőtlenség ekvivalens az
( a − 1) ( a 2 + 2a − 19 ) < 0
2

egyenlőtlenséggel, melynek a megoldáshalmaza −1 − 2 5 < a < −1 + 2 5.

Vagyis nincs valós megoldása az egyenletnek, ha a ∈  −1 − 2 5 ; −1 + 2 5  \ {1}.
b) Az egyenlet minden valós p paraméterértékre másodfokú, diszkriminánsa
( p − 1) − 4 ( −2 p 2 − 30 p + 25) = ( 3 p − 5) .
2 2

12
 Megoldások

A megoldóképletet használva: x1 = 2 p − 3, x2 = − p + 2.
A −3 < 2 p − 3 ≤ 5 és a −3 < − p + 2 ≤ 5 feltételeknek eleget tevő p értékek:
0 < p ≤ 4.

7. Mivel
 p és q pozitív prímszámok, a q − 5 p ≠ 0, tehát az egyenlet másodfokú.
Legyen az egyenlet pozitív prím megoldása s, ekkor
( q − 5 p ) s 2 − ( p − 4 ) s + q = 0.
Átrendezve a q = s ( p − 4 − qs + 5 ps ) egyenlethez jutunk. Mivel s osztója a q-nak
és mindkettő pozitív prím, ezért q = s. Ezt visszahelyettesítve és rendezve:
5 + q 2 = p (1 − 5q ) .
Mivel p, q pozitív prímek, ezért 5 + q 2 ≥ 9, míg a p (1 − 5q ) < 0, vagyis nincs a
feltételeknek eleget tevő p és q.

59. A másodfokú polinom gyöktényezős alakja

1.  −2 ( x − 3) ( x + 4 ) ;
a)
 2  3
6  x −   x +  = ( 3 x − 2 ) ( 2 x + 3) ;
 3  2
D = 49 − 200, ami negatív szám, vagyis nem bontható fel elsőfokú tényezők
szorzatára.
b) ( x − 4 ) ( x + 5 ) = x + x − 20;
2

( x − 7 )( x − 3 7 ) = x − 4 2
7 x + 21;

( x − 2 + 1) ( x − 2 − 1) = x 2
− 2 2 x + 1.

2. Mindegyik esetben felírjuk a számláló és a nevező gyöktényezős alakját, és az értel-

mezési tartomány vizsgálata után egyszerűsítünk.
−2 ( a − 3) ( a + 5 ) 2a + 10
a) = , ha a ∈ \ {−2; 3} ;
−3 ( a − 3) ( a + 2 ) 3a + 6
− ( x + 9) ( x − 7 ) 7−x
b) = , ha x ∈ \ {−9;1} ;
2 ( x + 9 ) ( x − 1) 2x − 2

13
 Feladattornyok matematikából

 7  2
10  x −   x + 
 2  5  2x − 7  2 7
c) = , ha x ∈ \ − ;  .
 7  2  3x − 7  5 3
15  x −   x + 
 3  5

3.  x1 = 3, x2 = 4 → y1 = 7 , y2 = 8.
a)
Válasszuk a főegyütthatót 1-nek! (Bármely nullától különböző valós szám lehet-
ne.) Így egy ilyen egyenlet:
( y − 7 ) ( y − 8) = 0
y 2 − 15 y + 56 = 0.
b) x1 = 2 , x2 = −5 2 → y1 = 3 2 , y2 = −15 2 .
Legyen a főegyüttható 1, ekkor
( y − 3 2 ) ( y + 15 2 ) = 0
y 2 + 12 2 y − 90 = 0.

4. a) Az elsőt felfoghatjuk egy x-ben másodfokú polinomként. Ekkor a meg­ol­dó­­
képlet alkalmazásával a gyökök: x1 = 3 y, x2 = −4 y, vagyis a szorzat alak:
( x − 3 y ) ( x + 4 y ).
A másodikat felfoghatjuk egy x-re nézve másodfokú polinomként, aminek a gyö-
kei x1 = −7 y, x2 = y, így a gyöktényezős alak: −4 ( x + 7 y ) ( x − y ) .
A harmadikat felfoghatjuk egy a-ra nézve másodfokú polinomként, aminek a
2 4  2  4 
gyökei a1 = − b, a2 = b, így a gyöktényezős alak:  a + b   a − b  .
3 3  3  3 
b) Mindegyik esetben az a) részben alkalmazott módszerrel szorzattá alakítjuk a
számlálót és a nevezőt, majd az értelmezési tartomány vizsgálata után egyszerű-
sítünk:
−( x − y)( x − 6 y) 6 y − x
= , ha x ≠ y, x ≠ −2 y;
( x − y)( x + 2 y) x + 2 y
−2 ( a + 3b ) ( a − 5b ) a + 3b
= , ha a ≠ 2b, a ≠ 5b;
−2 ( a − 2b ) ( a − 5b ) a − 2b
3( p − q ) ( q − 3 p ) 3 p − 3q q
= , ha p ≠ −q, p ≠ .
( p + q)(q − 3 p) p+q 3

14
 Megoldások

5. a) 
 Írjuk fel a gyöktényezős alakot! Így az
( x − 13) ( x − 3) ( x + 1) = 0
2

egyenlet megoldásai a tényezők zérushelyei, x1 = 13, x2 = 3, x3 = −1.

b) A gyöktényezőket írjuk a következő sorrendben:
f ( x ) = ( x − 3) ( x − 6 ) ( x − 4 ) ( x − 5 ) = ( x 2 − 9 x + 18 ) ( x 2 − 9 x + 20 ) ,
f ′ ( x ) = ( 2 x − 9 ) ( x 2 − 9 x + 20 ) + ( x 2 − 9 x + 18 ) ( 2 x − 9 ) = 2 ( 2 x − 9 ) ( x 2 − 9 x + 19 ) .
Azon az x helyen lehet szélsőérték, ahol az első derivált nulla, vagyis
9+ 5 9− 5
x1 = 4, 5, x2 = , x3 = .
2 2
f ′′ ( x ) = 4 ( x 2 − 9 x + 19 ) + 2 ( 2 x − 9 ) = 12 x 2 − 108 x + 238,
2

f ′′ ( 4, 5 ) < 0, ezért itt maximum van, értéke 0,5625;

9+ 5 
f ′′   > 0, ezért itt minimum van, értéke −1;
 2 
9− 5 
f ′′   > 0, ezért itt minimum van, értéke −1, ezek az adott intervallumon
 2 
totális szélsőértékek.

6. a) x1 = 11, x2 = 16 → a ( x − 11) ( x − 16 ) = 0, ahol a ≠ 0.

b) − x 2 + 23 x − 60 ≥ 0 és 15 − x ≥ 0 feltételekből A = [3;15] , ebben a halmazban
13 db különböző pozitív egész szám van, ezekből kell kettőt kiválasztani a sor-
13 
rend figyelembevétele nélkül, azaz   = 78 másodfokú polinom van.
2

7. Végignézve
 x = 0-tól x = 5-ig kiderül, hogy x = 2 esetén lesz a 2! + 7 = 9, ami
négyzetszám. Ha x > 5, akkor az x! + 7 utolsó számjegye 7, ilyen végződésű négy-
zetszám pedig nem létezik, vagyis több megoldás nincs.

lim
( n − 6 ) ( n + 2 ) = lim n + 2 = − 8
n → 6 − ( n − 6 ) ( n − 1) n →6 1 − n 5
8
Vagyis x1 = 2, x2 = − , így a keresett polinomok:
5
 8
a ( x − 2 )  x +  , ahol a ∈ \ {0}.
 5

15
 Feladattornyok matematikából

60. Viéte-formulák

1. Az
 egyenlet diszkriminánsa 204, tehát két különböző valós megoldása van, melyek-
12 3
re x1 + x2 = és x1 x2 = − .
5 5
12  3  66
a) 3 ( x1 + x2 ) − 10 x1 x2 = 3 ⋅ − 10  −  = ;
5  5 5
12
x +x
b) 1 2 = 5 = −4;
x1 x2 3
−
5
3 12 36
c) x1 x2 ( x1 + x2 ) = − ⋅ = − .
5 5 25

2.  egyenlet értelmezési tartománya x ∈ \ {5; −5}. Szorozzuk be mindkét oldalt az

Az
( x − 5) ( x + 5) közös nevezővel, és rendezés után az
x 2 + 29 x + 8 = 0
egyenletet kapjuk. Ennek a diszkriminánsa 809, így az értelmezési tartományon két
különböző valós megoldása van, ezekre x1 + x2 = −29, x1 x2 = 8.
a) ( x1 + x2 ) − 2 x1 x2 = ( −29 ) − 2 ⋅ 8 = 825;
2 2

( x + x ) − 2 x1 x2 = 825 ;
2 2 2

b) x1 + x2 = 1 2
x1 x2 x1 x2 8
c) ( x1 + x2 ) ( x12 + x22 − x1 x2 ) = −29 ( 825 − 8 ) = −23 693.

3. Az
 egyenlet mindkét oldalát szorozzuk meg 6-tal! A kijelölt műveletek elvégzése
után a
4 x 2 − 16 x − 11 = 0
egyenletet kapjuk, melynek diszkriminánsa 432, ezért két különböző valós megol-
11
dása van, amelyekre x1 + x2 = 4 és x1 x2 = − .
4
−3 ( x1 + x2 ) −3 ⋅ 4 125
a) Közös nevezőre hozás után: +7= +7= .
x1 x2 11 11
−
4
b) Közös nevezőre hozás és teljes négyzetté alakítás után:
6 ( x1 + x2 ) + 3 x1 x2 − 3 ( x1 x2 )
2 2
1041
=− .
5 x1 x2 220

16
 Megoldások

4. Vizsgáljuk
 meg, hogy milyen paraméterértékekre van valós megoldása az egyenletnek!
1
D = 9 − 4 ( − p + 2 ) ≥ 0, vagyis p ≥ − , az egyenlet valós megoldásaira fennáll,
4
hogy x1 + x2 = −3 és x1 x2 = − p + 2.
17
a) ( x1 + x2 ) − 2 x1 x2 = 9 − 2 ( − p + 2 ) = 2 p + 5, a feladat feltétele, hogy 2 p + 5 = ,
2

2
7
innen p = , ami megoldás.
4
b) Mindkét megoldás pontosan akkor negatív, ha a következő három feltétel egy-
szerre teljesül:
D ≥ 0 és x1 + x2 < 0 és x1 x2 > 0.
1
Mivel az összeg −3, ezért − p + 2 > 0 és p ≥ − .
4
1
A megoldás: − ≤ p < 2.
4
c) A valós megoldások pontosan akkor ellenkező előjelűek, ha D > 0 és x1 x2 < 0,
1
vagyis p > − és p > 2. Így a megoldás: p > 2.
4

 egyenlet diszkriminánsa: a − 4 ( a − 1) = ( a − 2 ) ≥ 0, így minden a ∈  esetén

2 2
5. Az
van valós megoldás. Alkalmazva a Viéte-formulákat: x1 + x2 = − a és x1 x2 = a − 1.
a) ( x1 − x2 )
2
= x12 + x22 − 2 x1 x2 = ( x1 + x2 ) − 4 x1 x2 = ( a − 2 ) , ebből következik,
2 2

hogy x1 − x2 = a − 2 = 3, innen a = −1 vagy a = 5.

36
b) ( x1 − x2 ) = ( x1 − x2 ) ( x1 + x2 ) = ( a − 2 ) a = ,
2 2 2 2 2 2 2

25
6
innen x12 − x22 = a 2 − 2a = .
5
6
a 2 − 2a − = 0, melynek megoldásai: x1 = 1 + 2, 2 , illetve x2 = 1 − 2, 2 vagy
5
6
a 2 − 2a + = 0, amelynek nincs valós megoldása.
5
c) ( x13 − x23 ) = ( x1 − x2 ) ( x12 + x1 x2 + x22 ) = ( a − 2 ) ( a 2 − a + 1) , innen
2 2 2 2 2

x13 − x23 = a − 2 ( a 2 − a + 1) = 1.

17
 Feladattornyok matematikából

A) Ha a > 2, akkor
( a − 2 ) ( a 2 − a + 1) = 1
a 3 − 3a 2 + 3a − 1 = 2
( a − 1)
3
=2
a = 1 + 3 2,
ami benne van az alaphalmazban.
B) Ha a < 2, akkor
( a − 2 ) ( a 2 − a + 1) = −1
a −1 = 0
a = 1,
ami benne van az alaphalmazban.

 egyenlet diszkriminánsa D = 4 ( p − 3) − 4 ( p − 1) = 4 ( p − 7 p + 10 ) .
2 2
6. Az
Az egyenletnek pontosan akkor van valós megoldása, ha D ≥ 0, vagyis p ≤ 2 vagy
p ≥ 5.
a) x12 + x22 = ( x1 + x2 ) − 2 x1 x2 = 4 ( p − 3) − 2 ( p − 1) = 4 p 2 − 26 p + 38 = f ( p ) .
2 2

Az f ( p ) totális minimumhelye p = 3, 25, amire nincs valós megoldása az

egyenletnek. Mivel az f ( p ) függvény a ]−∞;2] intervallumon szigorúan mono-
ton csökkenő és f ( 2 ) = 2, valamint az [5;∞[ intervallumon szigorúan monoton
növekvő és f ( 5 ) = 8, ezért a minimumhelye 2 és értéke is 2.
1 1 x +x 2p −6 3
b)  + = 1 2 = = 9, innen p = , ami valóban megoldás.
x1 x2 x1 x2 p −1 7
c) Mindkét valós megoldás pontosan akkor pozitív, ha a következő három feltétel
egyszerre teljesül:
D ≥ 0 és x1 + x2 > 0 és x1 x2 > 0, vagyis p ≤ 2 vagy p ≥ 5 és 2 p − 6 > 0 és
p − 1 > 0. A három feltétel p ≥ 5 esetén teljesül egyszerre.

2
 8  152
D = ( 3 p + 4 ) − 8 ( 5 p − 1) = 9 p − 16 p + 24 = 9  p − 9  + 9 > 0, vagyis minden
2 2
7.
 
p ∈  esetén két különböző valós megoldás van.
a)  x1 − x2 = 5, emeljük négyzetre az egyenlet mindkét oldalát, ami most ekvivalens
átalakítás, mert mindkét oldal pozitív:
( x1 + x2 ) − 4 x1 x2 = 25.
2

18
 Megoldások

Alkalmazzuk a Viéte-formulákat!
2
 3p + 4  5 p −1
  − 4⋅ = 25
 2  2
9 p 2 − 16 p − 76 = 0,
16 + 2992 16 − 2992
ennek a megoldásai p1 = ≈ 3, 93, p2 = ≈ −2,15.
18 18
b) Legyen a p az a paraméterérték, amire x1 és x2 egész. Ekkor az
3p + 4
x1 + x2 = −
2
összegnek is egésznek kell lennie, ami akkor teljesül, ha p páros egész. Az
5 p −1
x1 x2 =
2
is egész szám, ami pontosan akkor teljesül, ha p páratlan egész.
Nincs olyan p ∈ , amelyre x1 és x2 egész szám.

61. Magasabb fokú egyenletek

2
1. a) Legyen a = x , így az új ismeretlen bevezetése után az
a 2 − 13a + 36 = 0
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai a1 = 9, a2 = 4, ezért x 2 = 9 vagy
x 2 = 4.
Az egyenlet megoldáshalmaza: M = {−3; −2; 2; 3} , melynek elemei valóban igaz-
zá teszik az eredeti egyenletet.
b) Legyen a = x 3 , így az új ismeretlen bevezetése után a
8a 2 − 1027 a + 3375 = 0
27
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai a1 = 125, a2 = , ezért x 3 = 125 vagy
8
27
x3 = .
8
3 
Az egyenlet megoldáshalmaza: M =  ; 5 , ellenőrzés után látható, hogy az ele-
2 
mei megoldások.
c) Végezzük el a kijelölt műveleteket, és redukáljuk nullára az egyenletet!
x8 − 162 x 4 + 6561 = 0,
legyen a = x , az új ismeretlen bevezetése után az
4

19
 Feladattornyok matematikából

a 2 − 162a + 6561 = 0
( a − 81)
2
=0
egyenletet kapjuk, melynek megoldása a = 81, vagyis x 4 = 81, innen
x1 = −3, x2 = 3, amelyek valóban megoldások. M = {−3; 3}.

2
2.  Legyen a = x , így az új ismeretlen bevezetése után az
a)
a 2 − 16a + 63 = 0
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai a1 = 7, a2 = 9, vagyis x 2 = 7 vagy
x 2 = 9.
A megoldáshalmaz az első esetben: M 1 = {−3; 3}.
A megoldáshalmaz a második esetben: M 2 = − 7 ; 7 . { }
A megoldáshalmaz a harmadik esetben: M 3 = {−3; − 7 }.
Ellenőrzéssel igazolható, hogy valóban megoldások.
b) A kijelölt műveletek elvégzése és rendezés után az
x6 − 4 x3 + 4 = 0

(x − 2) = 0
3 2

egyenletet kapjuk, innen x = 3 2 , ami visszahelyettesítve megoldás. M = { 2}.

3

 Legyen a = ( 2 x − 5 ) , az új ismeretlenre átírva az egyenletet:

2
3. a)
a 2 − 15a − 16 = 0,
melynek megoldásai a1 = −1, a2 = 16.
Vagyis ( 2 x − 5 ) = −1, ez esetben nincs valós megoldás;
2

1 9
vagy ( 2 x − 5 ) = 16, innen x1 = , x2 = .
2

2 2
1 9 
A megoldáshalmaz az első esetben: M 1 =  ;  .
2 2
A megoldáshalmaz a második esetben: M2 = {}
1
A megoldáshalmaz a harmadik esetben: M 3 =   .
2
b) Legyen a = x 2 − 10 x, ekkor
a 2 − 8a − 384 = 0
egyenlethez jutunk, melynek megoldásai a1 = 24, a2 = −16, melyeket visszahe-
lyettesítve az alábbi két egyenletet kapjuk:
x 2 − 10 x − 24 = 0,
melynek megoldásai x1 = −2, x2 = 12,

20
 Megoldások

illetve
x 2 − 10 x + 16 = 0,
melynek megoldásai x3 = 2, x4 = 8.
Így M = {−2; 2; 8;12}. Ellenőrzéssel meggyőződhetünk a megoldások helyessé-
géről.
c) Az egyenlet az
(x − 3 x ) − 8 ( x 2 − 3 x ) − 20 = 0
2 2

alakra hozható, és legyen a = x 2 − 3 x !

Így az
a 2 − 8a − 20 = 0
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai a1 = 10, a2 = −2.
Behelyettesítve a következő egyenletekhez jutunk:
x 2 − 3 x − 10 = 0,
innen x1 = −2, x2 = 5, valamint
x 2 − 3 x + 2 = 0,
innen x3 = 1, x4 = 2, melyek valóban igazzá teszik az eredeti egyenletet.
A megoldáshalmaz az első esetben: M 1 = {−2;1; 2; 5}.
A megoldáshalmaz a második esetben: M 2 = {1; 5}.
A megoldáshalmaz a harmadik esetben: M 3 = {−2; 2}.

 Értelmezési tartomány: x ∈ . Vezessük be az y = x + 4 új ismeretlent, és ren-

2
4. a) 
dezzük az egyenletet!
20 y 2 − 399 y − 20 = 0,
1
melynek megoldásai y1 = − , y2 = 20. Ezeket visszahelyettesítve adódik,
hogy 20
1
x2 + 4 = −
,
20
ennek nincs valós megoldása, valamint
x 2 + 4 = 20,
innen x1 = −4, x2 = 4, melyek az eredeti egyenletet igazzá teszik. M = {−4; 4}.
b) Vizsgáljuk az egyenlet értelmezési tartományát, x ≠ 6 ± 78.
Vezessünk be új ismeretlent, legyen y = x 2 − 12 x − 42, így a
3 y 2 − 10 y + 3 = 0
1
egyenlethez jutunk, melynek megoldásai y1 = 3, y2 = .
Visszahelyettesítve 3
x 2 − 12 x − 45 = 0,
innen x1 = −3, x2 = 15; vagy
127
x 2 − 12 x − = 0,
3

21
 Feladattornyok matematikából

705 705
innen x3 = 6 + , x4 = 6 − .
3 3
 705 705 
Így M = −3; 6 − ;6 + ;15 .
 3 3 
Végig ekvivalens átalakításokat végeztünk.
( x + 1)
3
c) Vizsgáljuk az egyenlet értelmezési tartományát! A tört nevezője ≠ 0,
azaz x ≠ −1.
Legyen y = ( x + 1) , ezt behelyettesítve és rendezve az egyenletet
3

8 y 2 − 65 y + 8 = 0,
1
melynek megoldásai y1 = 8, y2 = .
8
Visszahelyettesítve adódik az alábbi két egyenlet:
( x + 1) = 8,
3

melynek megoldása x = 1; illetve

1
( x + 1) = ,
3

1 8
melynek megoldása x = − .
2
 1 
Így M = − ;1 .
 2 
Végig ekvivalens átalakításokat végeztünk.

1
5.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ∈ \ {0}. Legyen y = x − x , így a
a)
120 y 2 − 154 y + 45 = 0
5 9
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai y1 = , y2 = .
Helyettesítsük vissza: 6 20
1 5
x− =
x 6
6 x2 − 5x − 6 = 0
3 2
gyökei x1 = , x2 = − ; vagy
2 3 1 9
x− =
x 20
20 x 2 − 9 x − 20 = 0
5 4
gyökei x3 = , x4 = − .
4 5
 4 2 5 3
Így M = − ; − ; ;  .
 5 3 4 2
Ekvivalens egyenletekkel dolgoztunk.

22
 Megoldások

b) Mivel az x = 0 nem megoldása az egyenletnek, ezért az x2-tel való osztás ekvi-

valens átalakítás, csoportosítás után:
 1   1
25  x 2 + 2  − 135  x +  + 76 = 0.
 x   x
2
1  1 1
Használjuk ki, hogy x 2 + 2
=  x +  − 2, és legyen y = x + , így a követke-
x  x x
ző egyenletet kapjuk:
25 y 2 − 135 y + 26 = 0,
1
melynek megoldásai y1 = , y2 = 5, 2.
5
Helyettesítsük vissza:
1 1
x+ = ,
x 5
ennek nincs valós megoldása; vagy
1
x+ = 5, 2
x
x 2 − 5, 2 x + 1 = 0,
1 1 
ezek megoldásai x1 = 5, x2 = , melyek valóban megoldások. Így M =  ; 5 .
5 5 
c) Mivel az x = 0 nem megoldása az egyenletnek, az x2-tel való osztás ekvivalens
átalakítás. Csoportosítás után:
 1   1
21 x 2 + 2  − 200  x −  + 342 = 0.
 x   x
2
1  1 1
Használjuk fel, hogy x 2 + 2
=  x −  + 2, és legyen y = x − !
x  x x
A következő egyenletet kapjuk:
21 y 2 − 200 y + 384 = 0,
48 8
melynek megoldásai y1 = , y2 = .
7 3
Helyettesítsük vissza:
1 48
x− =
x 7
2
7 x − 48 x − 7 = 0,
1
melynek megoldásai x1 = − , x2 = 7; vagy
7
1 8
x− =
x 3
2
3 x − 8 x − 3 = 0,

23
 Feladattornyok matematikából

1
melynek megoldásai x3 = − , x4 = 3.
3
 1 1 
Így M = − ; − ; 3; 7  .
 3 7 
Ellenőrzéssel meggyőződhetünk a megoldások helyességéről.

a) Az eredeti egyenlet az ( x − 2 ) = 27 egyenlettel ekvivalens, innen x = 5, ami

3
6.
valóban megoldás. M = {5}.
b) Legyen a = x 4 , így az egyenlet:
a 3 − 5a 2 − 9a + 45 = 0
a 3 − 9a − 5a 2 + 45 = 0
a ( a2 − 9) − 5( a2 − 9) = 0
( a − 3) ( a + 3) ( a − 5) = 0,
innen a1 = 3, a2 = −3, a3 = 5.
Visszahelyettesítve:
x4 = 3 ,
innen x1 = 4 3 , x2 = − 4 3; vagy
x 4 = −3 ,
melynek nincs valós megoldása; vagy
x4 = 5 ,
innen x3 = 4 5 , x4 = − 4 5.
{ }
M = − 4 5 ; − 4 3; 4 3; 4 5 .
Ekvivalens átalakításokat végeztünk.
c) Az eredeti egyenlet ekvivalens az alábbival:
( x ) − ( 2 x + 3) = 0
2 2 2

( x − 2 x − 3) ( x + 2 x + 3) = 0,
2 2

innen x 2 − 2 x − 3 = 0, melynek megoldásai x1 = −1, x2 = 3;

vagy x 2 + 2 x + 3 = 0, melynek nincs valós megoldása.
Ellenőrzés után a megoldáshalmaz: M = {−1; 3}.

7.  x = −1 megoldása az egyenletnek, ezért az x +1 kiemelhető. Polinom osztással

Az
megadható a másik tényező, így az egyenlet:
( x + 1) ( x6 − 5 x5 + 13x 4 − 10 x3 + 13x 2 − 5 x + 1) = 0
x 6 − 5 x5 + 13 x 4 − 10 x3 + 13 x 2 − 5 x + 1 = 0,
mivel az x = 0 nem megoldása az egyenletnek, az x3-bel való osztás ekvivalens
átalakítás, mely után

24
 Megoldások

1  1   1
x3 + − 5  x 2 + 2  + 13  x +  − 10 = 0.
x3  x   x
Használjuk fel, hogy
2
2 1  1
x + 2 =  x +  − 2,
x  x
és
3
3 1  1  1
x + 3 =  x +  − 3 x +  ,
x  x  x
1
valamint legyen y = x + ! Így a következő egyenletet kapjuk:
x
y ( y 2 − 5 y + 10 ) = 0,
innen y 2 − 5 y + 10 = 0, ennek nincs valós megoldása;
1
vagy y = 0, vagyis x + = 0, ennek szintén nincs valós megoldása, azaz az eredeti
x
egyenletnek x = −1 az egyetlen valós megoldása. Így M = {−1}.

62. Másodfokú egyenlőtlenségek

Ebben a fejezetben a megoldások során mindig ekvivalens átalakításokat fogunk végezni,

ezt minden feladat után külön nem jelezzük.

1. a) 
 A bal oldal grafikonja egy pozitív irányba nyíló parabola, melynek zérushelyei
x1 = 3, x2 = 12, így a megoldáshalmaz: ]−∞; 3] ∪ [12; ∞[ .
b) A másodfokú polinom diszkriminánsa negatív, a bal oldal grafikonja egy pozitív
irányba nyíló parabola, melynek nincs zérushelye. A megoldáshalmaz: .
c) A bal oldal grafikonja egy negatív irányba nyíló parabola, melynek zérushelyei
x1 = −3, x2 = 9.
A megoldáshalmaz: ]−3; 9[ .
d) Mivel a bal oldal grafikonja egy negatív irányba nyíló parabola, aminek nincs
zérushelye, ezért az egyenlőtlenségnek nincs valós megoldása.

2. a)
 A közös nevezővel való beszorzás és rendezés után:
−3 x 2 + 20 x − 5 ≥ 0,
10 − 85 10 + 85 
melynek megoldáshalmaza:  ; .
 3 3 

25
 Feladattornyok matematikából

b) A közös nevezővel való beszorzás és rendezés után:

57 x 2 − 311x + 120 < 0,
 311 − 69361 311 + 69361 
melynek megoldáshalmaza:  ; .
 114 114 
3. a) 
 A négyzetgyök fogalma miatt
81x 2 − 36 x + 4
≥ 0.
x 2 − 7 x − 170
A tört számlálója ( 9 x − 2 ) , ami minden x ∈  esetén nemnegatív, ebből követ-
2

kezően a nevezőnek pozitívnak kell lennie, vagyis

x 2 − 7 x − 170 > 0,
így az értelmezési tartomány
x ∈ ]−∞; −10[ ∪ ]17; ∞[ .
b) A negyedik gyök fogalma miatt
x 2 − 19 x + 90
≥ 0,
( 2 x − 3) ( x + 1)
3
a számláló zérushelyei x1 = 9, x2 = 10, a nevező zérushelyei x3 = −1, x4 = ,
előjel táblázatot készítünk. 2

Számláló + + + + + 0 – 0 +
Nevező + 0 – 0 + + + + +
Tört + nem ért. – nem ért. + 0 – 0 +
3
x –1 9 10
2
3 
Erről leolvasható a megoldáshalmaz: ]−∞; −1[ ∪  ; 9  ∪ [10; ∞[ .
2 
c) A logaritmus fogalma miatt
− x 2 − 2 x + 15
> 0.
2 x 2 + 5 x + 19
A nevező minden esetben pozitív, mert a diszkriminánsa negatív, és grafikonja
pozitív irányba nyíló parabola, ebből következően
− x 2 − 2 x + 15 > 0,
aminek a megoldáshalmaza ]−5; 3[ .

4. a) A másodfokú egyenletnek pontosan akkor nincs valós gyöke, ha a diszkriminánsa

negatív, azaz
( b − 10 ) − 4 ( −3b + 25) < 0
2

b ( b − 8 ) < 0,
aminek a megoldáshalmaza ]0; 8[ .

26
 Megoldások

b) A nevező grafikonja egy negatív irányba nyíló parabola, aminek nincs zérushelye,
így a nevező minden y ∈  esetén negatív, ezért
y 2 − 5 y + 6 > 0,
ennek megoldáshalmaza az alaphalmazon [ −5; 2[ .
c) Az egyenlőtlenséget nullára redukáljuk, közös nevezőre hozunk, és a számláló-
ban összevonunk, így az
y 2 − 3 y − 10
≥0
( y − 4) ( y + 4)
egyenlőtlenséget kapjuk. A számláló zérushelyei y1 = −2, y2 = 5, a nevező
zérushelyei y3 = −4, y4 = 4, előjel táblázatot készítünk.
Számláló + + + 0 – – – 0 +
Nevező + 0 – – – 0 + + +
Tört + nem ért. – 0 + nem ért. – 0 +
x –4 –2 4 5
Ebből leolvasható a megoldáshalmaz: ]−∞; −4[ ∪ [ −2; 4[ ∪ [5; ∞[ .

5. a) 
 Mindkét egyenlőtlenséget nullára redukáljuk, és közös nevezőre hozzuk!
x 2 + 16 x − 2 − x 2 + 24 x − 2
≥ 0 és ≥ 0.
x2 − 9 x 2 − 25
Az első egyenlőtlenség megoldáshalmaza:
x ≤ −8 − 66 vagy − 3 < x ≤ −8 + 66 vagy x > 3,
a másodiké: x < −5 vagy 12 − 142 ≤ x < 5 vagy x ≥ 12 + 142 .
A feladat megoldása a két részmegoldáshalmaz metszete:
x ≤ −8 − 66 vagy 12 − 142 ≤ x ≤ −8 + 66 vagy 3 < x < 5 vagy x ≥ 12 + 142 .
b) Az első egyenlőtlenség bal oldalán egyszerűsíthetünk ( x − 1) -gyel, ha x ≠ 1.
Rendezés után a
( 2 x + 3) ( x − 7 ) < 0
x+5
egyenlőtlenséghez jutunk, melynek megoldáshalmaza:
3
x < −5 vagy − < x < 7 és x ≠ 1.
2
A második egyenlőtlenség:
− ( x − 1)
2

> 0,
x ( x − 1) ( x + 3)
ha x ≠ 1, akkor
1− x
> 0,
x ( x + 3)
ennek megoldáshalmaza: x < −3 vagy 0 < x < 1. Képezzük a két részmegol-
3
dás unióját, x < −3 vagy − < x < 7 és x ≠ 1.
2
27
 Feladattornyok matematikából

6. a)
 Használjuk fel, hogy
2 2
2 49 x 2  7 x  14 x 2  x 2  14 x 2
x + =x−  + =  + ,
( x + 7)  x + 7  x + 7  x + 7  x + 7
2

x2
és vezessünk be új ismeretlent, legyen a = ! Így az
x+7
a 2 + 14a − 120 ≥ 0
egyenlőtlenséghez jutunk, melynek megoldáshalmaza: a ≤ −20 vagy a ≥ 6.
x2 x2
Visszahelyettesítve: ≤ −20 vagy ≥ 6.
x+7 x+7
Az első egyenlőtlenség megoldáshalmaza: x < −7,
a másodiké pedig: −7 < x ≤ 3 − 51 vagy x ≥ 3 + 51,
így az eredeti egyenlőtlenség megoldáshalmaza:
x ≤ 3 − 51 vagy x ≥ 3 + 51 és x ≠ 7.
b) Az első esetben a másodfokú polinom főegyütthatója 1, így akkor és csak akkor
lesz minden valós x-re pozitív, ha a diszkriminánsa negatív, azaz 9 p 2 − 6 p − 4 < 0,
1− 5 1+ 5
vagyis < p< .
3 3
A második esetben az együtthatókat szorzattá alakítjuk:
( p − 3 ) x 2 + ( p − 3 ) ( 2 p + 7 ) x + ( p − 3 ) ( 3 p + 8 ) ≥ 0.
Ha p = 3, akkor mindkét oldal 0, ez jó megoldás.
Ha p ≠ 3, akkor az egyenlőtlenség másodfokú. Akkor és csak akkor igaz az ere-
deti egyenlőtlenség minden valós x-re, ha p − 3 > 0 és D ≤ 0.
D = ( p − 3) ( 2 p + 7 ) − 4 ( p − 3) ( 3 p − 8 ) = ( p − 3) ( 4 p 2 + 16 p + 17 ) ≤ 0,
2 2 2 2

ez pontosan akkor teljesül, ha ( 4 p 2 + 16 p + 17 ) ≤ 0, ennek viszont nincs valós

megoldása.
Összefoglalva: p = 3 esetén teljesül a feladat feltétele.
A harmadik esetben mivel a 2 x 2 − 3 x + 10 > 0 minden x ∈  esetén, ezért a vele
való szorzás ekvivalens átalakítás. Rendezés után:
( 2 p − 1) x 2 − ( 4 p + 3) x + 11 p − 5 < 0.
1
Ha p = , akkor elsőfokú egyenlőtlenségre vezet, ami nem igaz minden valós
2
x-re, így ez nem megoldás.
1
Ha p ≠ , akkor az egyenlőtlenség másodfokú. Ekkor a feltétel pontosan akkor
2
teljesül, ha a főegyüttható is és a diszkrimináns is negatív.
2 p − 1 < 0 és ( 4 p + 3) − 4 ( 2 p − 1) (11 p − 5 ) < 0
2

9 − 59 9 + 59
Az egyenlőtlenség-rendszer megoldása: p < vagy p > .
6 6

28
 Megoldások

7.  p = 10, akkor
Ha
−5 x + 5 ≥ 0
x ≤ 1.
Ha p ≠ 10, akkor az egyenlőtlenség másodfokú, aminek diszkriminánsa:
D = ( p − 5 ) − 20 ( p − 10 ) = p 2 − 10 p + 25 − 20 p + 200 = p 2 − 30 p + 225 = ( p − 10 ) .
2 2

Ha p = 15, akkor
5 x 2 − 10 x + 5 ≥ 0
x2 − 2x + 1 ≥ 0
( x − 1)
2
≥ 0.
Minden valós szám, megoldás.
Ha p ≠ 10 és p ≠ 15, akkor az egyenlőtlenség bal oldalának két gyöke van:
( p − 5) ± p − 15
x1, 2 =
2 ( p − 10 )
( p − 5) + ( p − 15) 2 p − 20
x1 = = =1
2 ( p − 10 ) 2 p − 20
( p − 5) − ( p − 15) 10 5
x1 = = = .
2 ( p − 10 ) 2 ( p − 10 ) p − 10
Ha p < 10, akkor
5
< x < 1.
p − 10
Ha 10 < p < 15, akkor
5
x < 1 vagy x > .
p − 10
Ha p > 15, akkor
5
x< vagy x > 1.
p − 10

63. Négyzetgyökös egyenletek

1.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ −3. Emeljük négyzetre mindkét oldalt,

a) 
ami az értelmezési tartományon ekvivalens átalakítás. Az eredmény x = −2, ami
valóban helyes megoldás.
b) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≤ 3. A négyzetgyök fogalma miatt nincs
valós megoldás.
c) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 5 és x ≤ 1, vagyis az üres halmaz,
ezért nincs valós megoldás.

29
 Feladattornyok matematikából

d) Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Mivel x2 + 4 ≥ 2

és x 2 + 2 ≥ 2 , ezért
x2 + 4 + x2 + 2 ≥ 2 + 2 ,
vagyis az egyenletnek nincs valós megoldása.

2.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≤ 2. Mindkét oldal pozitív az értelmezési

a) 
tartományon, így a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás, mely után a
2 − x = −4
egyenletet kapjuk, aminek nincs valós megoldása a négyzetgyök fogalma miatt.
b) Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Mindkét oldal pozi-
tív az értelmezési tartományon, így a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás. Az
10
eredmény x = − , ami visszahelyettesítve megoldás.
3
c) Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Rendezés után a
x 2 + 3x + 5 = 4 − x
egyenlet mindkét oldalát emeljük négyzetre ( x ≤ 4 esetben ekvivalens átalakí-
tás). A megoldás x = 1, amiről ellenőrzéssel meggyőződhetünk, hogy valóban jó
megoldás.
d) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 5. Rendezés után a
x−5 = x−7
egyenlet mindkét oldalát emeljük négyzetre ( x ≥ 7 esetben ekvivalens átalakí-
tás), így az
x 2 − 15 x + 54 = 0
egyenlethez jutunk, aminek megoldásai x1 = 6, x2 = 9.
Ellenőrzés után kiderül, hogy a 6 nem megoldás, az eredeti egyenlet megoldása:
x = 9.

2
3.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ . Rendezés után a
a)
3
3x − 2 = 7 − x + 3
egyenletet négyzetre emelve adódik a
27 − x = 7 x + 3
egyenlet. Ezt újból négyzetre emelve kapjuk az
x 2 − 103 x + 582 = 0
egyenletet, megoldásai x1 = 97, x2 = 6.
Ellenőrzés után látható, hogy a 97 nem megoldás, az eredeti egyenlet megoldása:
x = 6.

30
 Megoldások

5 7
b) Az egyenlet értelmezési tartománya ≤ x ≤ . Emeljük négyzetre mindkét ol-
dalt, így a 2 2
−4 x 2 + 24 x − 35 = 0
5 7
egyenletet kapjuk, aminek a megoldásai x1 = , x2 = .
2 2
5 7
Ellenőrzés után kiderül, hogy az hamis megoldás, a valóban megoldás.
2 2
c) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 0. Felhasználjuk, hogy
x−4= x +2 ( x −2 .)( )
Így
( x +2 )( x −2 ) − 2− x
= 5.
2+ x 4
Egyszerűsítés és rendezés után a
x =6
egyenlethez jutunk, melynek megoldása x = 36, ami az eredeti egyenlet megol-
dása.

4
4.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 3 . Szorozzuk meg mindkét oldalt
a) 
x + 2 -vel, így a
− x − 1 = 3x 2 + 2 x − 8
egyenletet kapjuk, amit négyzetre emelve és rendezve a
9 = 2 x2
3 2 3 2
adódik, melynek megoldásai x1 = , x2 = − .
2 2
3 2
A− hamis megoldás, mert nem eleme az értelmezési tartománynak.
2
3 2
Ellenőrzés után látjuk, hogy a megoldás.
2
3
b) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ . Szorozzuk be mindkét oldalt
2
3 x − 2 -vel, így a
6 x 2 − 13 x + 6 = 6 − 3 x
egyenletet kapjuk. Mindkét oldalt négyzetre emeljük, rendezzük, így
3 x 2 − 23 x + 30 = 0,
5
melynek megoldásai x1 = 6, x2 = .
3 5
Ellenőrzés után látjuk, hogy a 6 nem megoldás, az megoldása az eredeti
egyenletnek. 3

31
 Feladattornyok matematikából

3 3
c) Az egyenlet értelmezési tartománya − ≤ x ≤ és x ≠ 0. A bal oldalon hozzunk
közös nevezőre: 2 2
3 + 2x + 3 − 2x − 3 + 2x + 3 − 2x
= 1,
3 + 2x − 3 + 2x
melyből rendezés után:
3 − 2x
= 1.
2x
Mindkét oldalt szorozzuk meg 2x-szel, majd emeljük négyzetre!
4 x 2 + 2 x − 3 = 0,
−1 − 13 −1 + 13
melynek megoldásai: x1 = , x2 = .
4 4
−1 − 13
Ellenőrzés után kiderül, hogy a nem megoldás, az egyenlet megoldása
4
−1 + 13
x= .
4

5.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 6. Emeljük négyzetre mindkét oldalt,

a) 
majd rendezzük az egyenletet!
4 x − 12 = 21x 2 − 123 x − 18
Ismét emeljünk négyzetre és rendezzünk! Így az
5 x 2 − 27 x − 162 = 0
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai x1 = 9, x2 = −3, 6.
A –3,6 nem eleme az értelmezési tartománynak, így nem megoldás. Ellenőrzés
után az eredeti egyenlet megoldása: x = 9.
b) Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Vezessünk be új
ismeretlent, legyen a = x 2 − 5 x + 15 > 0, írjuk át az egyenletet erre az új isme-
retlenre! Az
a 2 + 2a − 15 = 0
egyenletet kapjuk, melynek megoldásai a1 = −5, ez nem felel meg a feltételnek,
illetve a2 = 3, amit visszahelyettesítünk!
x2 − 5x + 6 = 0
Ennek megoldásai x1 = 2, x2 = 3, amelyek kielégítik az eredeti egyenletet.
c) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 0 és x ≥ p. Rendezés után:
x − p = 1 − x.
Emeljük négyzetre mindkét oldalt, így
2 x = 1 + p, ha p ≥ −1.
(1 + p ) .
2

Innen x =
4

32
 Megoldások

Ellenőrzés:
(1 + p )
2
1 + 2 p + p2 p −1 p +1
−p+ =1 ⇔ + = 1 ⇔ p − 1 = − p + 1 + 2.
4 4 2 2
(1 + p )
2

Grafikusan megoldva egyszerűen látható, hogy −1 ≤ p ≤ 1 esetén x= ,

ha p < −1 vagy p > 1, akkor nincs valós megoldás. 4

6.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 3. Vezessünk be egy új ismeretlent, le-

a) 
gyen a = x − 3 ≥ 0! Ekkor
a 2 − 10a + 25 + a 2 − 6a + 9 = 2
a −5 + a −3 = 2
egyenletet kapjuk, melyet grafikusan megoldva egyszerűen látható, hogy 3 ≤ a ≤ 5.
Visszahelyettesítve 3 ≤ x − 3 ≤ 5. A négyzetre emelés ekvivalens az értelmezési
tartományon, így 12 ≤ x ≤ 28. Ekvivalens egyenletekkel dolgoztunk.
1
b) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ . Vezessünk be egy új ismeretlent, le-
2
gyen a = 2 x − 1 ≥ 0! Ekkor
a 2 − 4a + 4 + a 2 + 6a + 9 = 5
a − 2 + a + 3 = 5.
Grafikusan megoldva egyszerűen látható, hogy −3 ≤ a ≤ 2, ezt a feltétellel ös�-
szevetve 0 ≤ a ≤ 2. Visszahelyettesítve 0 ≤ 2 x − 1 ≤ 2, a négyzetre emelés ek-
1 5
vivalens az értelmezési tartományon, így ≤ x ≤ . Ekvivalens egyenletekkel
dolgoztunk. 2 2

7. a) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 0, y ≥ 6. A bal oldalon kiemelve 5-t az

 1 
5 + x + 1 = 10 − y 2 − 36
 x +1 
egyenletet kapjuk. Mivel x + 1 ≥ 1, felhasználjuk, hogy egy pozitív valós szám-
hoz hozzáadva a reciprokát mindig kettőnél nem kisebb számot kapunk. Ebből
következik, hogy a bal oldal mindig nagyobb vagy egyenlő, mint 10. Mivel
y 2 − 36 ≥ 0, ezért a jobb oldal mindig kisebb vagy egyenlő, mint 10. Egyenlő-
ség akkor és csak akkor állhat fenn, ha mindkét oldal egyszerre 10, vagyis
1
+ x +1 = 2 ⇔ x +1 =1 ⇔ x = 0
x +1
és
y 2 − 36 = 0 ⇔ y = 6.
A megoldáshalmaz: {( 0; −6 ) ; ( 0; 6 )}, amelyek az eredeti egyenletet valóban
igazzá teszik.

33
 Feladattornyok matematikából

b) Az egyenlet értelmezési tartománya 4 ≤ x ≤ 5. Az értékkészletet vizsgálva

x 2 − 9 x + 21 > 0
minden valós x-re, ezért a négyzetre emelés ekvivalens az értelmezési tartomá-
nyon:
5 − x + x − 4 + 2 − x 2 + 9 x − 20 = ( x 2 − 9 x + 21) .
2

Vezessünk be új ismeretlent, legyen a = − x 2 + 9 x − 20! Ez a kifejezés az értelme-

zési tartományon nemnegatív. Ekkor az
1 + 2 a = ( − a + 1)
2

egyenletet kapjuk. A bal oldal 1-nél nem kisebb, a jobb oldal 1-nél nem nagyobb,
ezért egyenlőség akkor és csak akkor állhat fenn, ha mindkét oldal egyszerre 1.
Ez pontosan akkor teljesül, ha a = 0, azaz x1 = 4, x2 = 5, melyek kielégítik az
eredeti egyenletet. M = {4; 5}.

64. Négyzetgyökös egyenlőtlenségek

Az egyenlőtlenségek megoldásakor mindig ekvivalens átalakításokat fogunk végrehajtani,

így feladatonként ezt a megoldások befejeztével nem jelezzük.
3
1.  Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ − . A négyzetgyök fogalma miatt
a) 
2 3
a megoldáshalmaz az értelmezési tartomány, azaz x ≥ − .
2
3
b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ − . A négyzetre emelés ekviva-
2
lens átalakítás, mert mindkét oldal nemnegatív. Azt kapjuk, hogy
1
2x + 3 ≥ 4 ⇔ x ≥ .
2
7
c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ . Ekkor a négyzetre emelés ekvi-
3
valens átalakítás, mert mindkét oldal nemnegatív. Így 2 x + 3 ≥ 3 x − 7 ⇔ x ≤ 10.
7
A megoldáshalmaz: ≤ x ≤ 10.
3
10
2. a) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≤ −4 vagy x ≥ 3 . A négyzetgyök
fogalma miatt a megoldáshalmaz az értelmezési tartomány, azaz
10
x ≤ −4 vagy x ≥ .
3
10
b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≤ −4 vagy x ≥ . A négyzetre
3
emelés az értelmezési tartományon ekvivalens átalakítás, így a

34
 Megoldások

3 x 2 + 2 x − 65 ≥ 0
13
egyenlőtlenséget kapjuk, melynek megoldáshalmaza x ≤ −5 vagy x ≥ , ami
az egyenlőtlenség megoldása is. 3
10
c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≤ −4 vagy x ≥ . Emeljük négy-
3
zetre mindkét oldalt, így
x 2 − 7 x − 170 ≤ 0,
aminek a megoldáshalmaza −10 ≤ x ≤ 17, ezt összevetve az értelmezési tarto-
10 
mánnyal: x ∈ [ −10; −4] ∪  ;17  .
3 
a)  y x)
3.  Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben g(
az f ( x ) = x + 3 − 1 és a g ( x ) = x f(x)
függvényeket!
1
Innen leolvasható a megoldáshalmaz: (1;1)
x ∈ [ −3;1[ . 1 x

M:

b) Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben y

)
g(x
az f ( x ) = − 5 − x + 2 és a g ( x ) = 2 x − 2
függvényeket!
)
Innen leolvasható a megoldáshalmaz: f(x
1
x ∈ ]1; 5].
1(1;0) x

M:

c) Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben y

az f ( x ) = − x − 1 + 2 és a (1;2)
g ( x ) = − x 2 + 2 x + 1 = − ( x − 1) + 2
2

függvényeket! (2;1)
Innen leolvasható a megoldáshalmaz: 1
f(x)
x ∈ [1; 2].
1 x
g(x)

M:

35
 Feladattornyok matematikából

a)  y
4.  Rendezzük az egyenlőtlenséget a követke-
zőképpen: x + 1 ≤ − x − 2 + 3!
Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben f(x)
az f ( x ) = x +1 és a g ( x ) = − x − 2 + 3 (3;2)
függvényeket! 1 g(x)
Innen a megoldáshalmaz: [ 2; 3].
1 x

M:

b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya:

x 2 − 10 x + 16 ≥ 0
x ≤ 2 vagy x ≥ 8.
Ezekre az x értékekre a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás, mert mindkét
oldal pozitív. Így kapjuk a
x 2 − 10 x + 16 ≥ −2
egyenlőtlenséget, ami a négyzetgyök fogalma miatt az értelmezési tartományon
teljesül, a megoldáshalmaz: x ≤ 2 vagy x ≥ 8.
c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya:
7 − 337 7 + 337
x≤ vagy x ≥ .
4 4
Ezekre az x értékekre a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás, mert mindkét
oldal pozitív. Így a
2 x 2 − 7 x − 36 ≥ 7
egyenlőtlenséget kell megoldanunk. Az értelmezési tartományon a négyzetre
emelés ekvivalens átalakítás, mert mindkét oldal nemnegatív, így a
2 x 2 − 7 x − 36 ≥ 49
2 x 2 − 7 x − 85 ≥ 0
17
egyenlőtlenséget kapjuk, melynek megoldása x ≤ −5 vagy x ≥ , mely rész-
halmaza az értelmezési tartománynak. 2

d) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya:

3 x − 71
≥0
11 − x
71
11 < x ≤ .
3

36
 Megoldások

Ezekre az x értékekre a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás, mert mindkét

oldal nemnegatív.
3 x − 71
≥4
11 − x
3 x − 71 ≤ 44 − 4 x
115
x≤
7
115
A megoldáshalmaz: 11 < x ≤ .
7
5. a)
 Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya
x2 − 7 x + 6 ≥ 0
x ≤ 1 vagy x ≥ 6.
Az ( x − 10 ) kifejezés 10-nél vált előjelet, ezért két esetet kell néznünk.
A) Ha x ≤ 1 vagy 6 ≤ x < 10, akkor a
x 2 − 7 x + 6 ≥ 0 és x − 10 < 0,
ami az alaphalmaz egyetlen elemére sem igaz.
B) Ha x ≥ 10, akkor a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás, mert mindkét oldal
nemnegatív. Ezt elvégezve azt kapjuk, hogy
x 2 − 7 x + 6 ≤ x 2 − 20 x + 100
94
x≤ .
13
Ennek az alaphalmazzal nincs közös része.
Az egyenlőtlenségnek a valós számok halmazán nincs megoldása.
b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya:
9 − x 2 ≥ 0 és 6 x − x 2 ≥ 0
−3 ≤ x ≤ 3 és 0 ≤ x ≤ 6
0 ≤ x ≤ 3.
Az egyenlőtlenséget a következőképpen rendezzük:
6 x − x2 > 3 − 9 − x2 .
Az értelmezési tartományon mindkét oldal nemnegatív, ezért a négyzetre emelés
ekvivalens átalakítás. Így a következő egyenlőtlenséget kapjuk:
6 x − x2 > 9 − 6 9 − x2 + 9 − x2
9 − x 2 > 3 − x.
Az értelmezési tartományon mindkét oldal nemnegatív, ezért a négyzetre emelés
ekvivalens átalakítás. Azaz
x ( x − 3) < 0
0 < x < 3,
ami valóban megoldás.

37
 Feladattornyok matematikából

5
c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ . Az értelmezési tartományon
2
mindkét oldal pozitív, ezért a négyzetre emelés ekvivalens átalakítás. Vagyis
x + 6 > x + 1 + 2 x − 5 + 2 2 x 2 − 3x − 5
5 − x > 2 x 2 − 3 x − 5.
Mivel az ( 5 − x ) előjelet vált az 5-nél, két eset vizsgálandó.
A) Ha x > 5, akkor
2
5 − x < 0 és 2 x − 3 x − 5 > 0,
  ezért ezen az alaphalmazon nincs megoldás.
5
B) Ha ≤ x ≤ 5, akkor mindkét oldal nemnegatív, ezért a négyzetre emelés ek-
2
vivalens átalakítás:
25 − 10 + x 2 > 2 x 2 − 3 x − 5
0 > x 2 + 7 x − 30
−10 < x < 3.
5
Az eredeti egyenlőtlenség megoldása (összevetve az alaphalmazzal): ≤ x < 3.
2

6.  Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya 1 ≤ x < 5. Szorozzuk be az egyenlőt-

a) 
lenség mindkét oldalát 5 − x -szel, ami pozitív értékeket vesz fel az értelmezési
tartományon:
2+ ( x − 1) ( 5 − x ) ≥ 5 − x
− x 2 + 6 x − 5 ≥ 3 − x.
Mivel a 3 − x előjelet vált a 3-nál, két esetet kell vizsgálnunk.
A) Ha 3 < x < 5, akkor − x 2 + 6 x − 5 > 0 és 3 − x < 0, ezért az alaphalmaz min-
den eleme megoldás.
B) Ha 1 ≤ x ≤ 3, akkor mindkét oldal nemnegatív, ezért a négyzetre emelés ekvi-
valens átalakítás.
− x2 + 6 x − 5 ≥ 9 − 6 x + x2
x2 − 6 x + 7 ≤ 0
3− 2 ≤ x ≤ 3+ 2
Összevetve az alaphalmazzal: 3 − 2 ≤ x ≤ 3.
Az eredeti egyenlőtlenség valós megoldásai: 3 − 2 ≤ x < 5, illetve az egész
megoldások: x ∈ {2; 3; 4}.

38
 Megoldások

1
b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya: x ≥ − és x ≠ 0. Alakítsuk át az
egyenlőtlenség bal oldalát! 5

( )
2
2  5x + 1 + 1 
5x + 1 + 1   5x
2
 5x   5x  =
  =  ⋅  =
 5 x + 1 − 1   5 x + 1 − 1 5 x + 1 + 1   5x 
 

( )
2
= 5 x + 1 + 1 = 5 x + 2 + 2 5 x + 1,
ezt beírva az eredeti egyenlőtlenségbe adódik az
5 x + 2 + 2 5 x + 1 < 3x + 4
egyenlőtlenség, melyet rendezve:
5 x + 1 < 1 − x.
Mivel az 1− x előjelet vált az 1-nél, két esetet kell vizsgálni.
A) Ha x > 1, akkor a 5 x + 1 > 0 és 1 − x < 0, ezért ezen az alaphalmazon nincs
megoldás.
1
B) Ha − ≤ x ≤ 1 és x ≠ 0, akkor mindkét oldal nemnegatív, ezért a négyzetre
5
emelés ekvivalens átalakítás.
5x + 1 < 1 − 2 x + x2
x ( x − 7) > 0
x < 0 vagy x > 7.
1
Összevetve az alaphalmazzal: − ≤ x < 0.
5
Az eredeti egyenlőtlenség megoldása:
1
A valós megoldások: − ≤ x < 0., illetve
5
az egész számok halmazán nincs megoldás.
7
c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x > . A számlálóban bontsuk fel az
abszolút értéket! 3
7
I. Ha < x < 10, akkor
3
x + 3 + x − 10
≥2
3x − 7
2 x − 7 ≥ 2 3 x − 7.
7
  Mivel a 2 x − 7 előjelet vált a -nél, két eset vizsgálható.
2
7 7
  A) Ha < x < , akkor 2 x − 7 < 0 és 2 3 x − 7 > 0, így ezen az alaphal-
3 2
mazon nincs megoldás.

39
 Feladattornyok matematikából

7
  B) Ha ≤ x < 10, akkor mindkét oldal nemnegatív, ezért a négyzetre emelés
2
ekvivalens átalakítás.
4 x 2 − 28 x + 49 ≥ 12 x − 28
4 x 2 − 40 x + 77 ≥ 0
23 23
5− ≤ x ≤5+
2 2
7 23
   Összevetve az alaphalmazzal: ≤ x ≤ 5 + .
2 2
II. Ha x ≥ 10, akkor
13
≥2
3x − 7
13 ≥ 2 3 x − 7
169 ≥ 12 x − 28
197
x≤ .
12
197
  Összevetve az alaphalmazzal: 10 ≤ x ≤ .
12
Az eredeti egyenlőtlenség megoldása:
7 23 197
A valós megoldások: ≤ x ≤ 5 + vagy 10 ≤ x ≤ ,. illetve
2 2 12
az egész megoldások: {4; 5; 6; 7;10;11;12;13;14;15;16}.

5
7.  Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ 2 . A nevező gyöktelenítése után a
a) 
következő egyenlőtlenséget kapjuk:
2 x + 5 + 2 x − 5 + 2 x + 1 ≥ 2.
Az értelmezési tartományon:
2 x + 5 + 2 x − 5 + 2 x + 1 ≥ 10 + 6 > 2,
5
(a négyzetgyökfüggvény monotonitása miatt) vagyis a megoldás: x ≥ .
2
b) Az egyenlőtlenség az x ≥ 1 pozitív egész számokra értelmezett. A következőkép-
pen rendezzük az egyenlőtlenséget:
2013
x− < x2 − x.
4022
Az értelmezési tartományon mindkét oldal nemnegatív, így a négyzetre emelés
ekvivalens átalakítás.

40
 Megoldások

2013 20132
x2 − x+ 2
< x2 − x
2011 4022
2011 20132
x> ⋅ ≈ 251, 88
2 40222
Az x = 252 a legkisebb pozitív egész megoldás.

65. n-edik gyökös egyenletek, egyenlõtlenségek

1. a) 
 Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Emeljük köbre
mindkét oldalt (ez ekvivalens átalakítás)!
18 x + 11 = −64
25
x=− ,
6
ami az egyenlet megoldása.
b) Az egyenlet értelmezési tartománya:
x 2 − 19 x + 84 ≥ 0
x ≤ 7 vagy x ≥ 12.
A negyedik gyök definíciója miatt nincs valós megoldás.
c) Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Emeljük köbre
mindkét oldalt (ez ekvivalens átalakítás)!
x 3 − 3 x 2 + 10 x + 4 = x 3 − 3 x 2 + 3 x + 1
3
x=− ,
7
ami megoldás.
d) Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Az egyenlet mind-
két oldalát hatodik hatványra emelve az x 2 − 17 x + 70 = 0 egyenletet kapjuk,
melynek megoldásai x1 = 10, x2 = 7. Ekvivalens egyenletekkel dolgoztunk.

2. a) 
 Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Emeljük
köbre mindkét oldalt (ez ekvivalens átalakítás)!
12 x − 92 ≥ −8
x ≥ 7.
b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya:
14 − 7 x ≥ 0
x ≤ 2.
A hatodik gyök definíciója miatt az értelmezési tartomány minden elemére tel-
jesül az egyenlőtlenség.

41
 Feladattornyok matematikából

c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Emeljük he-

tedik kitevőre mindkét oldalt (ez ekvivalens átalakítás)!
2110 − 11x ≤ 2187
x ≥ −7
553
d) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ − .
3
 Emeljük negyedik kitevőre mindkét oldalt! Ez az értelmezési tartományon ekvi-
valens átalakítás.
3 x + 553 ≤ 625
x ≤ 24,
ezt összevetve az értelmezési tartománnyal:
553
− ≤ x ≤ 24.
3
3x + 1 1
3. a)
 Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya ≥ 0, azaz − ≤ x < 7.
7−x 3
Emeljük negyedik kitevőre mindkét oldalt! Ez az értelmezési tartományon ekvi-
valens átalakítás.
3x + 1
≥1
7−x
2x − 3
≥0
7−x
3
≤ x < 7,
2
ami valóban megoldás.
b) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya a valós számok halmaza. Emeljük
köbre mindkét oldalt! Ez ekvivalens átalakítás.
x 2 − 12 x − 7
< 1.
x2 − 2 x + 9
Szorozzuk be az egyenlőtlenség két oldalát a nevezővel, ami minden valós x ese-
tén pozitív!
x 2 − 12 x − 7 < x 2 − 2 x + 9
x > −1, 6.
 5
c) Az egyenlet értelmezési tartománya x ∈ \ −7;  . Emeljük hetedikre mindkét
 2
oldalt (ez ekvivalens átalakítás)!
x 2 − 9 x − 22 = 2 x 2 + 9 x − 35
x 2 + 18 x − 13 = 0,
melynek megoldásai x1 = −9 + 94 , x2 = −9 − 94 . Ezek igazzá teszik az eredeti
egyenletet.

42
 Megoldások

4.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 0. Vezessünk be új ismeretlent, legyen

a) 
a = 4 x , így
a 2 − a − 6 = 0,
innen a1 = 3, a2 = −2.
Helyettesítsünk vissza:
4
x = −2,
aminek a negyedik gyök fogalma miatt nincs valós megoldása;
4
x =3
x = 81,
ellenőrzés után látható, hogy megoldás.
7
b) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ . Vezessünk be új ismeretlent, legyen
4
a = 4x − 7 ,
6
így
a 2 + 3a − 10 = 0,
innen a1 = 2, a2 = −5.
Helyettesítsünk vissza!
6
4 x − 7 = −5,
a hatodik gyök fogalma miatt nincs valós megoldása; illetve
6
4x − 7 = 2
71
x= ,
4
ami behelyettesítve megoldás.
129
c) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya x ≥ . Vezessünk be új ismeretlent,
896
129
legyen a = 8 7 x − , így
128
2a 2 + 7 a − 4 ≤ 0,
1
innen −4 ≤ a ≤ . Helyettesítsünk vissza!
2
129 1
−4 ≤ 8 7 x − ≤ .
128 2
129 129 1
A −4 ≤ 8 7 x − az értelmezési tartományon mindig igaz, így a 8 7 x − ≤
128 128 2
egyenlőtlenséget kell megoldanunk. Emeljük nyolcadikra mindkét oldalt (ez az
értelmezési tartományon ekvivalens átalakítás)!
129 1
7x − ≤
128 256
37
x≤ ,
256

43
 Feladattornyok matematikából

amelyet összevetve az értelmezési tartománnyal

129 37
≤x≤
896 256
a megoldáshalmaz.
Bővítés után a következő alakba írható az egyenlőtlenség:
2580 2590
≤x≤ .
17920 17920
(Természetesen ez egy lehetséges bővítés a sok közül.) Ennek az intervallumnak
három különböző eleme például:
2582 2583 2587
; ; .
17920 17920 17920

5.  Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 0. Használjuk fel, hogy

a) 
12 7
x = 12 x 3 12 x 4 = 4 x 3 x (az n-edik gyök azonosságai miatt)!
4
x 3 x − 2 3 x + 34 x − 6 = 0
3
x ( 4
) (
x −2 +3 4
)
x −2 =0

( x − 2) (
4 3
x + 3) = 0
x = 2 vagy 3 x = −3.
4

Így x = 16 vagy x = −27. A −27 nincs benne az értelmezési tartományban, így

nem megoldás. Az x = 16 megoldása az egyenletnek.
b) Az egyenlet értelmezési tartománya x ∈ \ {−10; 0}. Vezessünk be új ismeret-
8x
lent, legyen a = 7 , így
x + 10
2
a − =1
a
2
a − a − 2 = 0,
megoldásai a1 = 2, a2 = −1. Helyettesítsünk vissza!
8x
7 =2
x + 10
8x
= 128
x + 10
32
x=
3
vagy

44
 Megoldások

8x
7 = −1
x + 10
8x
= −1
x + 10
10
x=− .
9
Ellenőrzés után látható, hogy valóban megoldások.
2 x − 17
c) Az egyenlet értelmezési tartománya > 0, azaz 5 < x < 8, 5.
5− x
2 x − 17
Vezessünk be új ismeretlent, legyen a = 4 , így
12 5− x
a − + 1 = 0,
azaz a
a 2 + a − 12 = 0,
megoldásai: a1 = −4, a2 = 3.
Helyettesítsünk vissza!
2 x − 17
4 = −4,
5− x
a negyedik gyök fogalma miatt nincs valós megoldása; vagy
2 x − 17
4 =3
5− x
2 x − 17
= 81
5− x
422
x= ,
83
ami megoldás.

6. a) 
 Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza, így a köbre emelés
ekvivalens átalakítás.
2 x + 1 − 2 x + 1 − 3 3 4 x2 − 1 ( 3
)
2 x + 1 − 3 2 x − 1 = 1,
ha van valós megoldás, akkor
2 − 3 3 4 x2 − 1 = 1
3 1
4 x2 − 1 =
3
7
x2 =
27
21
x = .
9

45
 Feladattornyok matematikából

21 21
Az ellenőrzés elvégzése után látható, hogy a gyökök: x1 = − , x2 = .
9 9
b) Az egyenlet értelmezési tartománya x ≥ 2. Emeljük köbre mindkét oldalt, ez
ekvivalens átalakítás.
3 + x − 2 + 3 − x − 2 + 3 3 11 − x ( 3
3 + x − 2 + 3 3 − x − 2 = 27 )
Ha van valós megoldás, akkor
6 + 3 3 11 − x ⋅ 3 = 27
7
3
11 − x =
3
46
x=− ,
27
ami nem eleme az értelmezési tartománynak, így az egyenletnek nincs valós
megoldása.
c) Az egyenlet értelmezési tartománya −8 ≤ x ≤ 8. Az értelmezési tartományon a
negyedik kitevőre emelés ekvivalens átalakítás, alkalmazzuk az
( a + b ) = a 4 + b 4 + 4ab ( a 2 + b 2 ) + 6a 2b 2
4

azonosságot, így
(
8 + x + 8 − x + 4 4 64 − x 2 8 + x + 8 − x + 6 64 − x 2 = 16)
4
64 − x 2  2
 ( )
8 + x + 8 − x + 3 4 64 − x 2  = 0

4
64 − x 2 = 0 [1]
vagy
( )
2 8 + x + 8 − x + 3 4 64 − x 2 = 0 [ 2].
Az [1] egyenlet megoldásai x1 = −8, x2 = 8, ezek az eredeti egyenletnek is meg-
oldásai. A [2] egyenlet bal oldalán nemnegatív mindhárom tag, ezért az összeg
pontosan akkor nulla, ha mindhárom tag egyszerre nulla, ami nem lehetséges.

7. a)
 Az egyenlet értelmezési tartománya a valós számok halmaza.
(7 + x) + 4 3 (7 − x) = 53 (7 − x)(7 + x)
3 2 2

Mivel az x = 7 az egyenletnek nem megoldása, a 3 ( 7 − x )

2
kifejezéssel való
osztás ekvivalens átalakítás, így az alábbi egyenletet kapjuk:
2
 7+ x  7+ x
 3  − 5 3 + 4 = 0.
 7−x  7−x
7+ x
Vezessünk be új ismeretlent, legyen a = 3 , így
7−x

46
 Megoldások

a 2 − 5a + 4 = 0,
a megoldásai a1 = 4, a2 = 1.
Helyettesítsünk vissza!
7+ x
3 =4
7−x
441
x=
65
vagy
7+ x
3 =1
7−x
x = 0.
Ekvivalens egyenletekkel dolgoztunk.
5
b) Az egyenlőtlenségben szereplő kifejezések akkor értelmezhetők, ha x ≤ vagy
4
x ≥ 4. Az értelmezési tartományon az eredetivel ekvivalens egyenlőtlenség:
3 4 x − 5 − 2 4 4 x − 5 x − 4 − x − 4 ≥ 0.
Legyen a = 4 x − 5 ≥ 0 és b = x − 4 ≥ 0, ekkor az egyenlőtlenség:
3a − 2 ab − b ≥ 0
(3 a+ b )( )
a − b ≥ 0.
Az értelmezési tartományon a 3 a + b > 0, mivel a és b egyszerre nem
nulla. Így a szorzat pontosan akkor nemnegatív, ha
a≥ b
a≥b
4x − 5 ≥ x−4
4x − 5 ≥ x − 4 .
5 1
Ha x ≤ , akkor −4 x + 5 ≥ − x + 4, azaz x ≤ .
4 3
5
Ha < x < 4, akkor az eredeti egyenlőtlenség nem értelmezett.
4
1
Ha x ≥ 4, akkor 4 x − 5 ≥ x − 4, azaz x ≥ .
3
1
Összevetve a megfelelő alaphalmazokkal a megoldás: x ≤ vagy x ≥ 4.
3

47
 Feladattornyok matematikából

66. Közepek

1.  ismeretlen szám legyen x! Ekkor

Az
x + 20
= 32, 5
2
x = 45.
G(20; 45) = 20 ⋅ 45 = 30

2. Legyen a két szám a és b! A feltételből következik, hogy

b = a + 30,
illetve
a (a + 30) = 36
a 2 + 30a − 1296 = 0,
ahonnan a1 = 24 ⇒ b = 54, illetve a2 < 0 nem megoldás. A keresett számok 24,
illetve 54.

3. Legyen a két szám x és y!

Ekkor
x+ y 
= 23 
2 
y 
2x +
2 = 25
2 
x + y = 46 

4 x + y = 100 
3 x = 54
x = 18
y = 28.

4. Legyen
 a < b < c!
A feltételekből következik:
c c2
3
abc = ⇒ ab = [1]
2 8
a+b+c
= 28 [ 2]
3
ab = 12 2 [3]
Az [1] és [3] egyenletekből c = 48,

48
 Megoldások

a + b = 36 
.
ab = 288 
Az egyenletrendszer megoldása után: a = 12; b = 24.
Így 12, 24 és 48 évesek.

5. Legyen a ( > 0 ) és b ( > 0 ) , melyre

a+b
A= = 32 ⇒ a + b = 64 [1] , illetve
2
2 2ab
H= = = 31, 5 ⇒ ab = 1008 [ 2] ,
1 1 a+b
+
a b
innen G = 1008 = 12 7 ≈ 31, 75.
Az [1] és [2] egyenletrendszer megoldása után: a = 28 és b = 36;
282 + 362
amiből Q = = 4 65 ≈ 32, 25.
2
1
s
1. szakasz menetideje: t = 5 .
6.  1
32
2
s
2. szakasz menetideje: t2 = 5 .
28
2
s
3. szakasz menetideje: t3 = 5 .
25
A teljes menetidő:
s 2s 2s
t = t1 + t2 + t3 = + + .
5 ⋅ 32 5 ⋅ 28 5 ⋅ 25
s s
vátl = = ≈ 27, 37.
t 1023s
28000
km
A kerékpáros átlagsebessége a teljes úton 27, 37 .
h

7.  A feltételből következik, hogy 1 − a = b + c, 1 − b = a + c, 1 − c = b + a.

a)
Így
(1 − a )(1 − b)(1 − c) = ( b + c ) ( c + a ) ( a + b ) .
A számtani, mértani közép közötti egyenlőtlenséget felhasználva:
b+c c+a a+b
(1 − a)(1 − b)(1 − c) = 8 ⋅ ⋅ ≥ 8 bc ⋅ ac ⋅ ba = 8abc,
2 2 2
amit bizonyítani kellett. Az egyenlőség pontosan akkor áll fenn, ha
1
a=b=c= .
3
49
 Feladattornyok matematikából

b) Alkalmazva a négyzetes és számtani közép közötti egyenlőtlenséget:

2 2
 1  1 1 1
a +  + b +  a+ +b+
 a  b a b
≥ .
2 2
2 2
 1 1  a+b 
2 2
 a + + b + a + b +
 1  1
Innen  a +  +  b +  ≥ 2  a b  = 2 ab  .
  
 a  b  2   2 
   
2
 1 
1
2
1
2 1 + 
     ab  .
A feltétel miatt  a +  +  b +  ≥ 2
 a   b  4
Továbbá a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenségből következően:
2
a+b 1 1 1
= ≥ ab ⇒ ab ≤   ⇒ ≥ 4,
2 2 2 ab
(1 + 4 ) = 52 = 25 ,
2 2 2
 1  1
emiatt  a +  +  b +  ≥ 2 amit bizonyítani kellett.
 a  b 4 2 2
1
Az egyenlőség pontosan akkor igaz, ha a = b = .
2

67. A másodfokú függvények szélsőértéke

 f ( x) = ( x + 5) + 1 ⇒ minimumhely: x = −5, minimum: f (−5) = 1;

2
1. a)
b) g ( x) = −( x − 1) + 1 ⇒ maximumhely: x = 1, maximum: g (1) = 1;
2

c) h( x) = 3( x + 4) − 36 ⇒ minimumhely: x = −4, minimum: h ( −4 ) = −36.

2

2. a)
 A megfelelő koordinátákat behelyettesítve:
P : − 3 = 4 + 2b + c
Q : 12 = 1 − b + c.
A két egyenlet különbségéből: b = − 6 ⇒ c = 5.
2 2
Ekkor a parabola egyenlete: y = x − 6 x + 5 = ( x − 3) − 4, amiből következik,
hogy a parabola tengelypontja: C ( 3; −4 ) .
2
2  b  b2
b) Mivel y = x + bx + c =  x +  − + c, a parabola tengelyének általános
 2 4
b b
egyenlete y = − , így − = −1 ⇒ b = 2.
2 2

50
 Megoldások

Másrészt E koordinátáit behelyettesítve: 6 = 9 + 2 ⋅ ( −3) + c ⇒ c = 3.

Így a parabola egyenlete y = x 2 + 2 x + 3 = ( x + 1) + 2, ebből a parabola tengely-
2

pontja: C ( −1; 2 ) .

3. Legyenek a keresett számok a ( > 0 ) és b ( > 0 ) !

a + b = 24 ⇒ b = 24 − a.
a ⋅ b = a ( 24 − a ) = − a 2 + 24a = − ( a − 12 ) + 144.
2

a ⋅ b = maximális ⇔ ha a − 12 = 0, azaz a = 12 ⇒ b = 12, ekkor ( a ⋅ b )max = 144.

4. Mivel
 a másodfokú tag együtthatója negatív, ezért fordított állású parabola a másod-
fokú függvény képe, azaz az x = 3 helyen maximuma van.
2
 b   b  b2
f ( x) = −2  x 2 − x  + 10 = −2  x −  + + 10. Ha az x = 3 helyen van a maxi-
 2   4 8
b b2
muma, akkor = 3 ⇒ b = 12. Mindkét esetben a + 10 = 28. A függvény maxi-
muma 28. 4 8

5. A
 nyílvessző röppályája egy fordított állású parabola, melynek egyenlete a maxi-
mumhely ismeretében: y = −a ( x − 12 ) + c.
2

A feltételekből következik, hogy

3, 24 = − a (0 − 12) 2 + c [1]
0 = − a (27 − 12) 2 + c. [ 2]
A két egyenlet különbségéből adódik: a = 0, 04, behelyettesítve az [1] egyenletbe:
c = 9. Így a nyílvessző legnagyobb magassága 9 m.

6.  p = 2, akkor elsőfokú a g függvény, ekkor nem létezik szélsőértéke.

Ha
Ha p > 2, akkor
2 2
 3p  9 p2  3 p  5 p2 + 8 p
g ( x ) = ( p − 2)  x −  − + p = ( p − 2 ) x − − .
 2( p − 2)  4( p − 2)  2( p − 2)  4( p − 2)
8
Pontosan akkor lesz a minimuma 0, ha 5 p 2 + 8 p = 0 ⇔ p1 = − vagy p2 = 0,
5
egyik sem nagyobb, mint 2, így nem létezik minimuma a g függvénynek.
8
Ha p < 2, akkor hasonlóképpen levezetve a p1 = − vagy p2 = 0 esetén a g függ-
vénynek 0 a maximuma. 5

2
7. x + px + 4 ≠ 0 és b ≠ p. (Ellenkező esetben konstans függvény lenne.) Az f
függvénynek csak ott lehet szélsőértéke, ahol az első deriváltja 0. Így

51
 Feladattornyok matematikából

( 2 x + b ) ( x 2 + px + 4 ) − ( 2 x + p ) ( x 2 + bx + 4 ) ( p − b) ( x 2 − 4 )
f ′( x) = = = 0;
(x + px + 4 ) (x + px + 4 )
2 2 2 2

( p − b) ( x 2 − 4 ) = 0;
mivel p − b ≠ 0, ezért x = ±2.
4+b 4−b
f (2) = , illetve f (−2) = . A feltétel miatt előjelben különböznek, ezért
4+ p 4− p
4+b 4−b 32 − 2bp 16
f (2) + f (−2) = 0, azaz + = = 0 ⇔ bp = 16 vagy b = .
4 + p 4 − p (4 + p )(4 − p ) p

68. Másodfokú egyenletrendszerek

1.  A II. egyenletet átalakítva y = 3 x + 7, majd behelyettesítve az I. egyenletbe:

a) 
x 2 + x(3 x + 7) = 2
4 x 2 + 7 x − 2 = 0,
1
x1 = −2, x2 =
4
31
y1 = 1, y2 = .
4
  1 31  
Így M = ( −2;1) ;  ;   .
  4 4 
b) Értelmezési tartomány: x; y ≠ 0.
Az I. egyenlet mindkét oldalát megszorozva 8xy-nal: I. 8 y + 8 x = 3 xy,
A II. egyenletet átalakítva y = 12 − x, majd behelyettesítve I.-be:
8 x + 8(12 − x) = 3 x(12 − x)
x 2 − 12 x + 32 = 0
x1 = 4, x2 = 8;
y1 = 8, y2 = 4.
Így M = {( 4; 8 ) ; ( 8; 4 )}.
c) Az I. egyenletből kivonva a II. egyenletet:
y 2 + y = 20
2
y + y − 20 = 0
y1 = −5, y2 = 4
x1 = 0, x2,1 = 3 vagy x2, 2 = −3.
Így M = {( 0; −5 ) ; ( −3; 4 ) ; ( 3; 4 )}.

52
 Megoldások

2. A
 három erő olyan derékszögű háromszöget alkot, melyben az eredő erő az átfogó.
Felírva a Pitagorasz-tételt:
a 2 + b 2 = 892 

( a − 3) + (b − 3)2 = 852 
2

a 2 − 6a + 9 + b 2 − 6b + 9 = 7225.
Az első egyenletet felhasználva:
7921 − 6a − 6b + 18 = 7225
b = 119 − a.
Az egyenletbe helyettesítve:
a 2 + (119 − a) 2 = 7921
a 2 − 119a + 3120 = 0
a1 = 39, a2 = 80;
b1 = 80, b2 = 39.
A két erő 39 N és 80 N nagyságú.

3. a) A II. egyenlet mindkét oldalát (–2)-vel szorozva, majd a két egyenletet összeadva:
y2 = 2
y = ± 2 ∉ .
M = ∅.
7
b) II. egyenletből: x = − y + 14, amit behelyettesítve az I.-be, közös nevezővel
9
megszorozva a két oldalt:
130 y 2 − 1764 y + 5346 = 0
297
y1 = 9 és y2 = ∉ ;
65
x1 = 7.
Így M = {( 7; 9 )}.

4. Legyen
 a két szám a és b! A feltételeket felírva:
a 2 + b 2 + a + b = 188
.
a 2 − b 2 + a − b = 76 
A két egyenletet összeadva, rendezve:
a 2 + a − 132 = 0
a1 = −12, a2 = 11.
A két egyenlet különbségét véve és rendezve a kapott egyenletet:
b 2 + b − 56 = 0
b1 = −8; b2 = 7.
Ellenőrzéssel kapjuk a négy számpárt: ( −12; −8 ) ; (11; 7 ) ; ( −12; 7 ) ; (11; −8 ) .

53
 Feladattornyok matematikából

5.  Értelmezési tartomány: b ≠ 0 és y ≠ 0.
a)
A II. egyenletből x-et kifejezve két esetet kapunk:
a
A) Ha x = y, akkor ezt behelyettesítve az I. egyenletbe:
b a
a − y = b − y;
b
b−a
y = b − a.
b
  Ha b − a = 0, azaz a = b, akkor y ∈  \ {0} és x = y.
  Ha a ≠ b, akkor y = b és x = a.
a
B) Ha x = − y, akkor ezt behelyettesítve az I. egyenletbe:
b
a
a+ y =b− y
b
a+b
y  = b − a.
 b 
  Ha b + a ≠ 0, akkor
b(b − a ) a (b − a )
  y= és x = − .
a+b a+b
b) Értelmezési tartomány: x = 0 és y ≠ 0.
Az egyenletrendszer átírható:
I. 2 x 3 + x 2 y = a 

II. xy 2 + 2 y 3 = a 
alakba, majd az I. egyenletből kivonva a II. egyenletet és szorzattá alakítva:
( x − y ) ( 2 x 2 + 3xy + 2 y 2 ) = 0.
Két eset adódik:
a
A) Ha x − y = 0, akkor x = y = 3 , az egyenlet megoldása a ∈  \ {0} ;
3 2
2 2 x x
B) Ha 2 x + 3 xy + 2 y = 0, azaz 2   + 3   + 2 = 0 , akkor az egyenletnek
nincs valós megoldása.  y  y

km km
6. Legyen
 a kajakos sebessége állóvízben x , a folyó sebessége y !
A feltételekből következik, hogy h h
5 5 
+ = 5
x− y x+ y 

2 3 
=
x − y x + y 
5
x− y= 
54 3

5
x+ y= 
 5 5 
+ = 5
x− y x+ y 
 Megoldások
2 3 
=
x − y x + y 
5
x− y= 
3

5
x+ y=
2 
5
y= .
12
5 km
A Tisza sebessége .
12 h

7. Az
 I. egyenletet szorzattá alakítva kapjuk:
( x − y )( x − 2 y + 5) = 0.
Két eset adódik.
Ha x = y, akkor II. egyenletből x1 = −1, y1 = 1; behelyettesítve a bizonyítandó
egyenletbe igaz az egyenlőség.
Ha x − 2 y + 5 = 0, akkor − 2 y = − x − 5.
1
II.-be helyettesítve: x2 = −4 és x3 = 1, y2 = és y3 = 3. A kapott számpárokat be-
2
helyettesítve az állítás igaz.
Megjegyzés: Koordináta-geometriai megközelítésből egy metsző egyenespár és a
parabola közös (három) pontján átmenő hiperbola egyenlete írható fel:
y
x2 
4x

(1;3)
2y 
1

xy x  2
(–4; 0,5) 1
0


0 x
5y

1
5y (–1; –1)

5x
5x

y2 

2y 2

2
x y


3
x2
y
3x

x2

69. A hasonlóság I.

1. A hamis állítások: b), d).

15 7515 60 15 75
2.  hasonlóság aránya: λ = 7 ⇒ ab′ = 47⋅ egység.
A = λ =
egység, és b′ =
⇒ egység.
7 7 7 7

55
 Feladattornyok matematikából

B
3.  ábra jelölései szerint az ABC  ~ FBG (mert
Az
az egyállású szögek egyenlőek), így a megfelelő a x
oldalak aránya is egyenlő, azaz G F
a−x a 36 x
= ⇒ x= ≈ 5,14 ( cm ) . a
x b 7 x
Így Tnégyzet = 26, 45 cm 2 .

C E b A

4. Tekintsük
 az ábrát! Az AFC  -re alkalmazzuk a Pitagorasz-tételt:
2 2
1 1 5 D
AC =   +   = .
2 4 4 C
Az ABD ~ AFC , mert egy szög közös, és
mindkettő derékszögű háromszög, ezért a megfe-
lelő oldalak aránya egyenlő:
A F B
BD FC 1 2
= , amibõl BD = és AD = .
AB AC 5 5
1 1  1 2 1 1  11
TFBDC = TABD − TAFC = ( BD ⋅ DA − AF ⋅ FC ) = ⋅  ⋅ − ⋅ = .
2 2  5 5 2 4  80
11
Az FBDC négyszög területe ≈ 0,1375 területegység.
80

5. Használjuk az ábra jelöléseit! Legyen a két sza- D F G C

kasz metszéspontja M! Rajzoljunk E-ből és F-ből
párhuzamost a BC oldallal, melyek metszéspontja
M
az AC átlóval a Q és a P pont! Az EMQ ~ FMP, P Q
mivel az M-nél levő szögek csúcsszögek, illetve
az E-nél és az F-nél levő szögek váltószögek, me- A F′ E B
lyek egyenlőek. Alkalmazzuk a párhuzamos sze-
lőszakaszok tételét a CAB  -re, illetve az ACD  -re!
4
1 3 3 EQ 3 2
EQ = BC , illetve FP = AD = BC , ebből következően = = . Így az
2 4 4 FP 2 3
EMQ  és EMP  hasonlóságának aránya 2:3, amiből EM : MF = 2 : 3. Hasonló-
képpen belátható, hogy AEM  ~ CFM , amiből AM : MC = 2 : 3.
Vagyis az AC és EF szakaszok 2:3 arányban osztják egymást.

56
 Megoldások

F
6.  ábra jelöléseit figyelembe véve: ATE  ~ BGE ,
Az
mert mindkettő derékszögű, továbbá az EB ívhez
tartozó kerületi szögek is egyenlők. Hasonló felté-
A E
telekkel az AEF  ~ BET , így ATEF ~ TBGE.
Így a megfelelő oldalak aránya is egyenlő, azaz
TE BG G
= , rendezés után TE = AF ⋅ BG , amit T
AF TE
bizonyítani kellett. B

7. Tekintsük
 az ábrát! Az ADE  ~ AFC  , illetve az FBC  ~ DBG, amiből követke-
ED AD DG DB
zik, hogy = , illetve = . Alkalmasan rendezve az egyenleteket:
CF AF CF FB
CF ⋅ AD CF ⋅ DB
ED = , illetve DG = . G
AF FB
Mivel
1 C
AD + DB = AB és AF = FB = AB,
2
ezért
CF ⋅ AB E
DE + DG = = 2CF ,
1
AB
2
ami a súlyvonal kétszerese, azaz a DE + DG összeg A D F B
független a D pont helyének megválasztásától.

70. A hasonlóság II.

1. 1 km = 100 000 cm ⇒ 21, 2 cm a valóságban 212 000 000 cm = 2120 km -nek felel
meg.

2. Legyen
 a = 3e, b = 5e, c = 7e (e > 0) ⇒ 6, 3 = 7e ⇒ e = 0, 9 dm ⇒ b = 4, 5 dm, c = 2, 7 d
e ⇒ e = 0, 9 dm ⇒ b = 4, 5 dm, c = 2, 7 dm.

57
 Feladattornyok matematikából

3. Legyen
 a víztorony magassága d! Ekkor hasonló derékszögű háromszögek megfe-
d 220
lelő oldalaira felírható, hogy = ⇒ d = 66. A víztorony magassága 66 m.
12 40

4. Párhuzamos
 egyenesek hasonló háromszögeket vágnak le a szögszárakból. Ezért a
megfelelő oldalak arányát fölírva:
b + 4, 5 13
= ⇒ b = 7, 2;
4, 5 5
c + 13 15, 3
= ⇒ c = 4;
5 4, 5
f 17
= ⇒ f = 10, 2.
3 5

5. a) 
 Az ábra jelöléseit alkalmazva a feltételből következik, hogy
CE = DE − DC = AB ⋅ CD − DC = 6 egység D 9 C E
ABM  ~ MCE , mivel a megfelelő szö- M
gek egyenlőek (váltó-, illetve csúcsszögek)
25
⇒ λ= .
6
A 25 B
Így TABM : TMCE = λ 2 = 625 : 36.
b) Ttrapéz = 17 m, ahol m a trapéz magassága úgy felvéve, hogy M ∈ m. Így a két
hasonló háromszög magasságainak összege m. Az ABM  AB oldalához tartozó
25 1 25
magassága m′ = m. TABM = ⋅ 25 ⋅ m.
31 2 31
429
TAMCD = Ttrapéz − TABM = m ⇒ TAMCD : TABM = 429 : 625.
62

6. Tekintsük
 az ACD D
háromszöget C kö­
d c
b C
rül elforgatva és
c d
-sze­re­sére na­gyít­
e f
va úgy, hogy a c
b
oldal elforgatottja
a b oldalra essen, A'
és legyen A transz- A a b d
formált képe A'!
Ekkor ACD ~ CBA′. B

58
 Megoldások

e
A BCD ~ CAA′, ahol a hasonlóság aránya .
c
b e
Így BA′ = ⋅ d , illetve AA′ = ⋅ f . Az ABA'  -re írjuk fel a háromszög oldalai kö-
c c
b e
zötti összefüggést: AB + BA′ > AA′ ⇒ a + ⋅ d > ⋅ f , amiből ac + bd > ef , azaz
c c
a bizonyítandó állítás első része adódik.
Az egyenlőség akkor létezik, ha az A, B, A' pontok egy egyenesre esnek, ami ponto-
san akkor következik be, ha α + δ = 180°, azaz ABCD négyszög húrnégyszög.
(Ezt fogalmazza meg a Ptolemaiosz-tétel.)

7. Használjuk az ábra jelöléseit! Legyen a háromszög leghosszabb oldala az AB alapja!

Indítsunk merőlegest az alapra a C, illetve a P pontból! Ezek talppontjai T, illetve Q.
PF PQ PF PQ
FTC  ~ FQP , ⇒ ezért a =megfelelő
. FTC  megegyezik:
oldalak aránya ~ FQP ⇒ = . Az
CF CT CF CT
1
egyenlőség bal oldalának számlálóját és nevezőjét bővítsük AB -vel, ekkor
PF TABP 2
= . C
CF TABC D
Hasonlóan belátható, hogy
PE TACP E P
=
BE TABC
PD TCBP A F Q T B
=
AD TABC
PF PE PD
+ + = 1.
CF BE AD
Mivel a háromszög leghosszabb oldala nagyobb, mint a háromszög két pontját ös�-
szekötő szakasz, ezért
PF PE PD
+ + < 1 ⇒ PD + PE + PF < AB.
AB AB AB
Ha az egyenlő szárú háromszög szára a leghosszabb oldal, akkor is hasonló módon
bizonyítható az állítás.

59
 Feladattornyok matematikából

71. A befogótétel

130
1. Az átfogó szeletei: p = 2 ⋅= 52 ⇒ q = 78.
5
A derékszögű háromszög rövidebb befogója a = 130 ⋅ 52 = 26 10 ≈ 82, 22,
a hosszabb befogó b = 130 ⋅ 78 = 26 15 ≈ 100, 70.
(A másik befogó a Pitagorasz-tétellel is kiszámítható.)

2.  feltételek miatt – 39, 80 és 89 pitagoraszi számhármas – az ABC derékszögű há-

A
romszögben alkalmazhatjuk a befogótételt. Legyen az átlók metszéspontja M, ekkor
AB 2
AB = AC ⋅ AM ⇒ AM = ≈ 17,1 és MC = AC − AM ≈ 71, 9.
AC
Az AC átlót 17,1 cm és 71,9 cm-es szakaszokra bontja a másik átló.

3. Használjuk
 az ábra jelöléseit! Az ABC háromszög A
derékszögű (α + β = 90° ) , az ACT derékszögű há-
romszög a = 30°-os szögével szemközti befogó a CA x
átfogó fele, ezért CA = 2 x.
Alkalmazva a befogótételt: a
C T
CA = AT ⋅ AB ⇒ 2 x = x(2 x + 2m) ⇒ x = m. b
A magaslat fölött 400 m magasan van a felhő. m m

4. Legyen az átfogó két szeletének hossza p és D tó


q ( p > q ) . Ekkor a feltételekből következik, hogy
p = 3q
p − q = 26. xm
Így q = 13, p = 39 ⇒ c = 52 cm.
Alkalmazva a befogótételt: a = 13 ⋅ 52 = 26 cm,
és b = 26 3 cm. B

5. Legyen a derékszögű háromszög említett magassága m, a befogók a és b, az átfogó

szeletei p és q!
Felírjuk a befogó- és magasságtételt:
a 2 b 2 a 2b 2
a 2 = pc, b 2 = qc, m 2 = pq ⇒ m 2 = ⋅ = 2 .
c c c
A Pitagorasz-tételt alkalmazva
a 2b 2 1 1 1 2 1
m2 = 2 = 2 = = ⋅ = ⋅ H ( a 2 ; b2 ) ,
a +b 2
a +b 2
1 1 1 1
2
+ 2 2 2+ 2 2
ab2 2
b a b a
amit bizonyítani kellett.

60
 Megoldások

E
6. Legyen
 c = 15 cm, a cson- G
ka gúla lapátlóinak különb- b b
sége: a 2 − b 2 = 18, eb-
ből x = 9. Az ACG de­rék­ c
szö­gű három­szög­re al­kal­ m
maz­va a befogótételt: A a
x
c = x⋅a 2 x
a T C
⇒ a = 12, 5 ⋅ 2 .
A CTG derékszögű három- a
szög befogója a csonka
gúla magassága (Pitagorasz-tétellel): m = 12 cm.
Az üvegdísz doboza olyan négyzet alapú hasáb, melynek alapéle a, magassága m.
Ekkor a felszíne: A = 2a 2 + 4am ≈ 1473, 5 (cm 2 ).
Így összesen 18 ⋅ A ⋅ 1,15 = 30502 cm 2 = 3, 05 m 2 kartonra van szükség.

7. Használjuk
 az ábra jelöléseit, ahol legyen A
T
CT = m, FT = x, ET = y.! Az ATC és BTC derék- F x
szögű háromszögekben alkalmazva a befogótételt:
bm y
m 2 = by és m 2 = ax.
a b ay bx
⇒ by = ax ⇒ = ⇒ 2 = 2 . C E a
y x y x B
1 1 y2 
TACE + TFCB = ( bx + ay ) =  bx + bx 2  =
2 2 x 
1  y 2   1  x 2 + y 2  1 m 2 1 ax 1
= b  x +   = b  = b = b = ab.
2  x  2  x  2 x 2 x 2
Ez pedig az ABC  területe.

72. A magasságtétel

1. Legyen
 m = 24, p = 16 ⇒ alkalmazva a magasságtételt: 24 = 16q, amiből
q = 36 ⇒ c = p + q = 52 cm.
A befogótételből következik:
a = pc = 8 13 cm.
A Pitagorasz-tételt alkalmazva:
b = c 2 − a 2 = 12 13 cm.

61
 Feladattornyok matematikából

2. Tekintsük
 az ábrát! Az OEP derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tétel:
2 2
OP = 1 + ( 8 ) 2 = 3. 2 ⋅ TOEP = OP ⋅ m = r ⋅ e ⇒ m = .
3
2 2
8 ) 2 = 3. 2 ⋅ TOEP = OP ⋅ m = r ⋅ e ⇒ m =
OP = 1 +A(magasság: . E
3
Legyen OT = x, ekkor az OEP  -ben alkal- m e
mazva a magasságtételt: m = x ( 3 − x ) adódik. O x T
8 3 x P
Rendezve az egyenletet x 2 − 3 x + = 0, amiből
9 A
8 1
x1 = > 1, nem megoldás és x2 = .
3 3
1 2
Így a húr , illetve egységre bontja a kör sugarát.
3 3

3. Tekintsük az ábrát! Az OBC  derékszögű, ezért a BC szár 13 dm hosszú. OE ⊥ BC ,

mivel az érintési pontba húzott sugár merőleges az érintőre.
12 r D c C
OBC  ~ OCE  ⇒ = ⇒ r = 2, 4 x.
5 x x
Alkalmazzuk a magasságtételt!
r E
r 2 = x(13 − x) = ( 2, 4 x )
2

O a
6, 76 x 2 − 13 x = 0 ( x ≠ 0) 2
25
x= ≈ 1, 92
13
A a B
r = 4, 62 dm
a = 2(13 − 1, 92) = 22,16, c = 2 x = 3, 85. K = 52, 01 dm.

4. Legyen a magasság talppontja T, az átfogó szeletei p és q! Az ABC  ~ ATC , mert

b p
a közös szögük, derékszögű háromszögek. Ezért = ⇒ p = 52, 5 cm.
a m
2
m
A magasságtételt alkalmazva q = = 11, 93 cm.
p
A háromszög területe:
TABC =
( p + q ) m ≈ 944, 04 cm 2 .
2
5.  feltételből következik, hogy ACD és ABC derékszögű háromszögek, továbbá
A
DT  BP, így BTDP négyszög trapéz.
A Pitagorasz-tétel segítségével: DC = 30, BC = 6 21.
Alkalmazzuk a befogó- majd a magasságtételt!
378 200
ABC  : PC = ; AP = ⇒ BP ≈ 16,173;
17 17

62
 Megoldások

128 450
ACD  : AT = ; TC = ⇒ DT ≈ 14,118;
17 17
72 PT
PT = ≈ 4, 235. Így TBTDP = ( BP + DT ) ≈ 64,14 cm 2 .
17 2

a C
6. Az ábrából következik, hogy
< b.
2
A CBF derékszögű háromszögben a Pitagorasz-té-
a
2
4b 2 − a 2 b b
telből következően: CF = b 2 −   = .
2 2
Alkalmazva a magasságtételt: F
2 A B
a a
  a2
BF 2 = CF ⋅ FO ⇒ FO = 2 = . r
2 2 2
a 2 4b − a O
b2 −  
2
2b 2
OC = OF + FC =
4b 2 − a 2
Az OBC  -ben a befogótétel szerint:
ab
r = OC ⋅ FO = .
4b 2 − a 2
Nem létezik r(∈ ), mivel a pitagoraszi számhármasok (relatív prímek esetén) két
ab
páratlan és egy páros számra az ∉ .
4b 2 − a 2

7.  ábra jelöléseit alkalmazva a feladat az AP : PD D

Az
arány kiszámítása. C
Legyen AT = p, TB = q ! P
ABC  ~ ADC  (mindkettő derékszögű, és he-
m
gyesszögei merőleges szárú szögek), ezért
BT : TA = AP : PD. A p B
A magasságtétel szerint: T q
CT = pq .
BAD ~ BTC 
AD p+q
=
pq q
p+q
AD = pq ⋅ .
q

63
 Feladattornyok matematikából

1
TBTC = q pq
2
p p+q
TTCDA =  pq + pq ⋅ 
2 q 
1 p p+q
A feltételből következik, hogy TBTC = TTCDA , így q pq =  pq + pq ⋅ ,
2 2 q 
1 p p+q
TBTC = TTCDA , így q pq =  pq + pq ⋅ ,
2 2 q 
az egyszerűsítés és rendezés után
q 2 − 2 pq − p 2 = 0 / : p2
2
q q
  − 2   − 1 = 0.
 p  p
q
Az egyenlet egyik megoldása negatív, másik megoldása = 1 + 2.
p
1
Így BT : TA = AP : PD = p : q = = 2 − 1.
2 +1

73. A szögfelezőtétel

1. Legyen
 az átfogó és a szögfelező metszéspontja D! A Pitagorasz-tétel segítségével az
átfogó c = 53 cm. Legyen AD = x, DB = 53 − x ! Alkalmazzuk a szögfelezőtételt!
53 − x 4553 − x 45
= =
x 28 x 28
Az egyenletet rendezve: x = AD = 31 AD ,=BD
x ,=8 cm = 21,,2BD
31, 8 cm cm.= 21, 2 cm.

2. A leghosszabb oldallal szemközti szög a legnagyobb, ebben a háromszögben a b oldal

a leghosszabb, így legyen fb metszéspontja b-vel E, valamint AE = p, EC = 5 − p !
A szögfelezőtétel értelmében
5− p 12
= ,
p 15
amiből
5 5
p= = 25 − 10 5 ≈ 2, 6.
2+ 5
A b oldalt a szögfelező 2,6 és 2,4 egységnyi részekre bontja.

64
 Megoldások

3. Tekintsük
 az ábrát! Legyen fg metszéspontja a c oldallal D, az AB felezőpontja F!
A szögfelezőtétel segítségével P
AD 3 C
= Q
45 − AD 2
AD = 27, DB = 18. 33 fg 22
AQ AF
AQF  ~ ACD ⇒ = ,
AC AD A 45 F D B
a behelyettesítés után AQ = 27, 5.
BP BF AQ
DBC  ~ FBP ⇒ = , a behelyettesítés után BP = 27, 5, amiből = 1.
BC BD BP
Megjegyzés: Általánosságban is hasonlóképpen bizonyítható a két szakasz egyen-
lősége.

4. Tekintsük
 az ábrát! Legyen AB = 12, BC = 15, AC = 20! A kör E pontban érinti az
AB oldalt. A beírható kör középpontja rajta van az AC átlón. Az ABC  B-ből induló
szögfelezője a kör középpontján megy át. C
A szögfelezőtételt alkalmazva:
AO 12 80 D
= ⇒ AO = .
20 − AO 15 9
Az ABC  -ben számítsuk ki a BAC = α szöget 20
a koszinusztétellel! O 15
2 2 2
12 + 20 − 15
cos α = = 0, 6646 ⇒ α = 48, 35°.
2 ⋅ 12 ⋅ 20 r
AOE derékszögű háromszög:
r = AO ⋅ sin α = 6, 64. a
A E 12 B
A beírható kör sugara: 6,64 cm.

5. Az
 ábra jelölései szerint felírva a szögfelezőtételt:
c − x 32 32 B
= ⇒ c−x= x.
x 15 15
Az ADC és CBD háromszögekre alkalmazva a koszinusztételt, majd
γ
kifejezve a cos -t: a c x
2
γ b 2 + f 2 − x 2 a 2 + f 2 − (c − x ) 2
cos = = ,
2 2bf 2af y y
egyszerűsítés és behelyettesítés után: 2 D
2 C y f
 32  2
x
1123 −  x 
324 − x 2  15  b
=
15 32 A
x = 13, 364 ⇒ c = 41, 874 cm.
65
 Feladattornyok matematikából

y a y2 a2
6. = ⇒ 2 = 2 .;
Tekintsük az ábrát! A szögfelezőtétel szerint:
x b x b
a = pc 
2
a 2
p C
A befogótételt alkalmazva: 2  ⇒ 2 = .;
b = qc  b q
A magasságtétel szerint: m = pq ;. m
Másrészt: p + q = x + y. x y
p q
Összegezve: A E D B
x 2
x 2
x+ y x+ y
q= p ⇒ p + p 2 = x + y ⇒ p = y2 2 és q = x 2 2 .
y 2
y x +y 2
x + y2
x+ y
Ezeket felhasználva: m = pq = xy 2 .
x + y2

a 2a
7. Használjuk az ábra jelöléseit! Legyen BP = x, PF = 2 − x, CQ = y, QH = 3 − y !
5 10 D H Q
AF = a , AH = a . y C
2 3
Alkalmazva a szögfelezőtételt:
x 2
a
=
5
⇒ x=a 5−2 , ( )
−x F
2
illetve
y 3 3− 5 P
= ⇒ y= a.
2 5 2 x
a− y
3 A a B
A PCQ  -re fölírva a Pitagorasz-tételt:

(3 − 5 ) ( ).
2
a 3 5 −5
()
2
(a − x)
2
PQ = + y2 = a2 3 − 5 + a2 =
4 2
Ha létezik olyan a szám, mellyel a ( 3 )
5 − 5 -öt szorozva racionális számot kapunk,

(
akkor PQ racionális. Keressük ezt a számot a = q ⋅ 3 5 − 5 (q ∈ ) alakban! Mi- )
( )( )
vel 3 5 − 5 3 5 + 5 = 20, ezért a = 3 5 + 5 esetén PQ racionális szám. Termé-
szetesen az előbbi a racionális többszörösei is megfelelőek.

66
 Megoldások

74. Húrnégyszögek, kerületi szögek

1. a)
 A húrnégyszögek tétele szerint 108° és 70°.
b) Ha az adott két szög egymás melletti, akkor 72° és 108°, ha szemközti szögek,
akkor bármely két olyan pozitív szög megoldás, melyek összege 180°.

A
2. a) 
 A húrnégyszögek tétele miatt a vizsgált négyszög
(CTaMTb) húrnégyszög. Tb
b) A Thalész-tétel miatt a vizsgált négyszög
(ABTaTb) húrnégyszög. M

3. A
 2. példában szereplő négyszögek köré írt kö-
rökben a vizsgált szögek azonos ívekhez tartozó B Ta C
kerületi szögek, ezért egyenlők (ábra).
A
4. Tekintsük
  azábrát! Ismert,
  hogy
OM = OA + OB + OC és  
 OM + OM ′ OB + OC M
OFa = = . O
2 2
Innen      
OA + OB + OC + OM ′ OB + OC C
= B Fa
2 2
 
′
OM = −OA. M'
Ebből következően az M' a háromszög köré írt körre illeszkedik, és az O az AM'
szakasz felezőpontja.
A
5. Tekintsük
 az ábrát! Legyen BAC = α ! Az a Tb
ATb MTc négyszög húrnégyszög, ezért Tc
BMC  = Tc MTb  = 180° − α . A tengelyes M
tükrözés szögtartó, ezért BM ′′C  = 180° − α . A
húrnégyszögek tétele miatt az ABM ′′C négy-
szög húrnégyszög, így az M'' illeszkedik a B Ta C
háromszög köré írt körre.
M''

6. Az
 előző tételekből következően mind a 9 pont illeszkedik arra a körre, amit úgy
kapunk, hogy a háromszög köré írt körre alkalmazzuk a magasságpont centrumú
1
arányú középpontos hasonlóságot. (Feuerbach-kör)
2

67
 Feladattornyok matematikából

7. A
 szerkesztés alapján sejthető, hogy a vizsgált pon- P'b
tok kollineárisak, azaz egy egyenesre illeszkednek.
Vizsgáljuk a P pontnak a háromszög oldalegye­
neseire eső merőleges vetületeit (D, E, F)!
A húrnégyszögek tétele, illetve a Thalész-tétel miatt C
k P
a CDPF és a PFEB négyszögek húrnégyszögek. A
kerületi szögek tétele miatt
A P'a B
CFD = CPD
[1]
EFB = EPB.
Legyen CAB = α ! Az ABPC húrnégyszög, ezért P'c
BPC = 180° − α . A húrnégyszögek tétele miatt
az AEPD húrnégyszög, ezért EPD = 180° − α .
Innen D
EPD = BPC  C
CPE  + CPD = CPE + EPB P
k
CPD = EPB. [ 2] F
A a E B
[1] és [2] alapján CFD = EFB, azaz D, E, F
kollineárisak, azaz egy egyenesre illeszkednek (Sim-
son-egyenes). Innen következik, hogy a feladatban
szereplő tükörképek is kollineárisak.

75. Hegyesszögek szögfüggvényei

2 3 1 1
1. a)
 + ; b) 4; c) .
3 2 4

2. Pitagorasz-tétel:
 c = 16 + 14 = 30. Mivel a > b ⇒ α > β .
14 7 105
sin β = = = ;
30 15 15
4 2 30
cos β = = ;
30 15
14
tg β = ;
4
4 2 14
ctg β = = .
14 7

68
 Megoldások

3. Mivel
 a hegyesszög, ezért csak egy (pozitív) érték lehet.
7 sin α 3 3 7 1 7
a) cos α = 1 − sin 2 α = , tg α = = = , ctg α = = ;
4 cos α 7 7 tg α 3
2 18 3 2 18 3 14 7 14
b) sin α = 1 − cos α = = , tg α = = , ctg α = = ;
5 5 7 7 3 2 6
tgα 2 2 5 1 1 5 1
c) sin α = = = , cos α = = = , ctg α = ;
1 + tg 2α 5 5 1 + tg 2 α 5 5 2
1 3 3 11 ctg α 2 22 3 2
d) sin α = = = , cos α = = = , tg α = .
1 + ctg α 2
11 11 2
1 + ctg α 11 11 2
α 2 22 3 2
= = , tg α = .
2
g α 11 11 2

4. Használjuk
 az ábra jelöléseit! Tekintsük az ABT  -et!
m m
tg β = ⇒ x=
x tg β C
m + 18 m + 18
Az ACT  -ben: tg α = ⇒ x= .
x tg α B
A két egyenletből adódik, hogy m
m m + 18
= ,
tg14, 6° tg15° b a
T x
amiből m = 627, 77. A
A hegy 628 m magas.

E
5.  PEG  derékszögű:
A
EG 11 G
sin 0°44' = ⇒ c= = 859, 46 m.
c sin 0°44 '
A PTG  derékszögű: m
c
m
sin 49°58 ' = ⇒ m = 658, 06.
c
A ballon alsó széle 647 m magasan van. P T

6. A
 jobb oldalt azonosságok felhasználásával alakítva:
α +β α +β
2 sin cos
= 2 2 = tg α + β = tg  90° − γ  = ctg γ ,
α +β α +β  
2 cos cos 2  2 2
2 2

69
 Feladattornyok matematikából

γ
γ cos
γ γ 2 ,.
azaz sin γ = ctg , amiből 2 sin cos =
2 2 2 sin γ
2
γ γ γ 1
Mivel cos ≠ 0, mert ≠ 90°, ezért a rendezés után sin 2 = adódik, ahonnan
2 2 2 2
γ 2
sin = (negatív nem lehet, mert háromszög szögeiről van szó).
2 2
γ
⇒ = 45° ⇒ γ = 90°, így derékszögű a háromszög.
2

7. Ha
 az egyenlő szakaszok a körön kívül vannak, akkor a húrfelező merőleges egyben
AB
az a szögfelezője. Ebből következően AC = AF = . Ez pontosan akkor teljesül,
2
ha α = 60°, β = 30°.
A
a
Ha az egyenlő szakaszok közül az egyik a kör c
húrja, akkor F b
a+b−c c a −b d
CG = r = , EF = − (b − r ) = .
2 2 2 b d
Szelő- és érintőszakaszok tételét alkalmazva: a C
B
2
 a −b
d ⋅ 2d =  ;
 2  A
E a
1 a−b c
d= ⋅ . F
b
2 2 d
d
Másrészt b
2 a
 c  c   a + b − c  B G C
 − 2 d  − d =
   .
2  2   2 
A behelyettesítés és a Pitagorasz-tétel megfelelő alkalmazása után
3 2cb − 3 2ac = 4ab − 2ac − 2bc.
Az egyenlet mindkét oldalát osztva c2-tel és a derékszögű háromszögre vonatkozó
trigonometriai összefüggéseit felhasználva, az egyenletet 0-ra redukálva:
8 sin α cos α + (3 2 − 4)sin α − (3 2 + 4) = 0.
Az egyenlet közelítő módszerrel való megoldásával megkapjuk a szögek nagyságát:
α ≈ 70, 5° és β ≈ 19, 5°.

70
 Megoldások

76. Vektorok koordinátái I.

y A
1.  Átlóvektorok koordinátái: ( 7; 4 )
a)  B
vagy ( −7; −4 ) , illetve (1; 6 )
vagy ( −1; −6 ) . D'
b) ( 3; −5 ) ; ( −2; −4 ) ; ( −4; −1) ; ( −3; 2 ) . C 1

1 x
C'
D

B'
A'

        
2. ( ) ( )
a) p = 2 ⋅ 2i + 2 ⋅ ( −5 ) j − −1i + 3 j − 3 − 4i + ( −3) j = 17i − 4 j;
 2  2  1  1  10  10 
b) q = ⋅ 2i + ⋅ ( −5 ) j − ⋅ ( −4 ) i − ⋅ ( −3) j = i − j;
 3  3 2 2 3 6
c) r = 7, 5i + j.
  
3. AB ( 9; −3) , BC ( −3;12 ) , CA ( −6; −9 ) ;
 
AB = ( 6 − (−3) ) + ( (−5) − (−2) ) = 90 ; BC = (−3) 2 + 122 = 153 = 3 17 ;
2 2


CA = 117 = 3 13.

  3 + 1 6 + 7    13    0 + 2 ⋅ (−2) 2 + 2 ⋅ 3    4 8 

4. OF  ;  = f  2;  , OH  ;  = h  − ; .
 2 2   2  3 3   3 3
     4 8 13    10 23 
FH = h − f ⇒ FH  − − 2; −  . Így FH  − ; −  .
 3 3 2  3 6 
 
AB = 25 = 5, AD = 5 ≈ 2, 24 ⇒ K ≈ 14, 47 egység.

5. A
 feltételekből
   négy  megoldás
   következik:
       
1. d = a + u = −8i − 7 j; b = a + v = 12i + 9 j; c = d + v = −2i + 6 j.
              
2. d = a − u = 20i − j; b = a + v = 12i + 9 j; c = d + v = 26i + 12 j.

71
 Feladattornyok matematikából
             
3. d = a + u = −8i − 7 j; b = a − v = −17 j; c = d − v = −14i − 20 j.
             
4. d = a − u = 20i − j; b = a − v = −17 j; c = d − v = 14i − 14 j.

 
6. Helyvektorral
 felírva: OP = p ( x0 ; y0 ) . Mivel a háromszög súlypontjába mutató
helyvektor a csúcsokba mutató helyvektorok számtani közepe, ezért
 1     x y + 8 
3
(
PAB  : OQ = p + a + b  0 ; 0
 3
) 3 
;

 1    x + 11 y0 + 2 
3
(
PAC  : OR = p + a + c  0
 3
) ;
3 
;
 1     x + 1 y0 − 4 
3
(
PBC  : OS = p + b + c  0
 3
) ;
3 
.

A QRS  oldalvektorai:
   1   1   11
3
( )
QR = OR − OQ = c − b = BC  ; −2  ,
3  3


   1   1   10
3
( )
RS = OS − OR = b − a = AB  − ; −2  ,
3  3


   1   1   1 
( )
SQ = OQ − OS = a − c = CA  − ; 4  ,
3 3  3 
amiből következik, hogy a QRS  oldalainak hossza független a P pont megválasz-
tásától, így a területek is függetlenek. (Az oldalak hosszának ismeretében a Heron-
képlettel a terület is számítható.)
1 1
A QRS  ~ ABC , mivel a megfelelő oldalak aránya , így a területek aránya .
3 9

7. Az
 átlók metszéspontjának koordinátái, az osztópont helyvektorainak koordinátái:
  21 13   
OM =  ;  , AC ( −14; −2 ) ⇒ MB (1k ; −7 k ) , ahol k > 0.
 5 5
 3 2 9 3
Mivel MB = , ezért k 2 + 49k 2 = ⇒ k = .
2 2 10
  3 21 
Így MB  ; −  .
 10 10 
    45 4      39 47 
OB = OM + MB  ;  , illetve OD = OM − MD  ;  .
 10 10   10 10 
Tehát B ( 4, 5; 0, 4 ) , illetve C ( 3, 9; 4, 7 ) .

72
 Megoldások

77. Vektorok koordinátái II.

 ′ ′
1.  Az a vektorra merőleges a (12; −5 ) , melynek hossza a = 13, ezért a keresett
a) 
  12 5    12 5 
egységvektorok e1  ;−  és e 2  − ;  .
 13 13   13 13 
 
b) a (2 ⋅ 3 + 5; 2 ⋅ ( −4 ) − 8) = (11; −16 ) , és így a = 112 + (−16) 2 = 377 ≈ 19, 42;
 7 2   65
b ;−  ⇒ b = ≈ 1, 34.
6 3 6

  
2. a) Legyen α a + β b = v !
Ekkor
α + 3β = 2,
−α + 5β = −7,
5 31
azaz β = − ⇒ α= .
8 8
b) Az egyenlőség pontosan akkor igaz, ha a megfelelő együtthatók egyenlők, azaz
5 = 1 − α ⇒ α = −4, illetve 8 = 2β − α + 1 ⇒ β = 1, 5.
  
3.  A pontba
Az

mutató helyvektort megkapjuk, ha a c1 -hez hozzáadjuk a b1 − a1 vek-
      
   
(  
)
tort, azaz a = −3i + j + −3i + 5 j = −6i + 6 j , így a ( −6; 6 ) .
     
Ugyanígy b = c1 + a1 − b1 = −4 j , b ( 0; −4 ) , illetve c = a1 + b1 − c1 = 2i, c ( 2; 0 ) .
   
4.  oldalvektorok koordinátái: AB (3; 4), BC (−2;1), CD (−3; −4), DA(2; −1). Ebből
Az
   
következik, hogy AB  CD, illetve BC  DA, azaz ABCD négyszög paralelogram-
 1    3 11 
(
ma. Legyen az átlók metszéspontja M! Ekkor OM = OA + OC =  ;  . A
2 2 2 
)
négyszög kerülete:
 
( ) (
K = 2 AB + BC = 2 5 + 5 ≈ 14, 47.)
5. A
 szabályos háromszög magasságpontja és súlypontja egybeesik. Két esetet kell
vizsgálni.
Ha az egyik csúcspontja az y tengely pozitív felén van, akkor a szabályos három-
 2 3   3   3 
szög magassága a 3, amiből A  0; a  , B  − a; − a  , C  a; − a .
 3   3   3 

73
 Feladattornyok matematikából

Ha az A csúcs az y tengely negatív felén van, akkor az ABC  -et tükrözve az x ten-
 2 3   3   3 
gelyre A′  0; − a  , B′  − a; a  , C ′  a; a  .
 3   3   3 

       

6. Legyen
 AB = a, BC = b , CD = c, DA = d .   
Ha a négyszög paralelogramma, akkor a = −c, illetve b = − d . Behelyettesítve az
egyenlőség mindkét oldalába:
    
   
( )( )
a ⋅ b + −b ⋅ − a = 2ab;

a ⋅ b + b ⋅ a = 2ab.
Ez az,amit
bizonyítani
  kellett.
   
Ha AB ⋅ AD + CB ⋅ CD = AB ⋅ BC + AD ⋅ DC , azaz behelyettesítve
       
( ) ( ) ( )( )
a ⋅ − d + −b ⋅ c = a ⋅ b + −d ⋅ −c ,
rendezve az egyenlőséget
     
( ) (
− a d + b − c b + d = 0; )
   
      
( )(
b + d a + c = 0.

)
Mivel a + c = −b − d , ezért b = − d , illetve a = −c, azaz a négyszög paralelogram-
ma.

( )(
3
100 + 3 40 + 3 16
) = ( 10 ) − ( 4 )
3 3
3
10 − 3 4 3 3

7. a=
 = 3,
6
3
64 26
log 4 8 + log 4 2 log 4 4 1
b= = = = 2,
log 4 8 − log 4 2 log 4 2 1
2

(( ) ) ( 1 1
−1
c = 2 − 3 sin 2 75° = = = 4.
)
2 − 3 ( sin(45° + 30° )
2
2− 3
1
2+ 3 ( ) ( )
4
 
Így AB (1; 2 ) , BC ( 2; 4 ) , amiből következik, hogy az A, B, C pontok egy egyenesre
illeszkednek és AB : BC = 1 : 2.

74
 Megoldások
y
f(x)
1

78. Trigonometrikus függvények 1 x

1. a)
 y b) y
f(x)
1 1

1 x 1 x
g(x)

y
c) y d) y
1 i(x)
1 x
–1
1 h(x) x
g(x)

1 x

 3π   π 
2.  D f =  \  + kπ | k ∈  
a) b) Dg =  \ − + kπ | k ∈  
 2   2 
y y
f(x) g(x)
1
1
1 x
1 x

 3π   π 
c) Dh =  \  + kπ | k ∈   d) Di =  \ − + kπ | k ∈  
 4   4 
y y
h(x) i(x)

1 1

1 x 1 x

75
 Feladattornyok matematikából

2π 5 2π 5 π
3.  1 = 10 sin
a) y ⋅ = 10 sin π = 0 cm, y2 = 10 sin ⋅ = 10 sin = 10 cm,
5 2 5 4 2
2π 5 π
y3 = 10 sin ⋅ = 10 sin = 5 2 cm;
5 8 4
13π 1
b) 2 2 = I max sin ⋅ ⇒ I max = 4 A.
2 26

4.  Df = 
a) b) Dg = 
y f(x) y g(x)
1 1

1 x 1 x

c) Dh =  d) Di = 
y h(x) y
1
i(x)
1
1 x
1 x

 3π 
e) D j =  f) Dk =  \  + kπ | k ∈  
 4 
y y
2 j(x) 2 k(x)

2 x 2 x

y
5.  D f = , R f = [ 0; 6].
a)
Periodikus, periódusa 2π.
Zérushelyek: f(x)
7π
x= + 2 kπ ( k ∈  ) .
6
Monotonitás:
π 7π 
Ha x ∈  + 2kπ ; + 2kπ  ,
6 6  1
akkor a függvény szigorúan
monoton csökkenő, 1 x
ha

76
 Megoldások

 7π 13π 
x∈ + 2 kπ ; + 2kπ  , akkor a függvény szigorúan monoton növekvő.
 6 6 
7π
Szélsőértékek: Minimumhelye x = + 2kπ , értéke 0, a maximumhelye
π 6
x = + 2kπ , értéke 6.
6
Korlátosság: A függvény korlátos, inf f ( x ) = 0, sup f ( x ) = 6.
 5π 8π 
Görbület: A görbe x ∈  + 2kπ ; + 2kπ  esetén konvex,
 3 3 
 2π 5π 
x∈ + 2kπ ; + 2kπ  esetén konkáv.
 3 3 
 5π 
Inflexiós pont:  + 2kπ ; 3  .
 3 
A függvény folytonos.
1 − cos 2 x 1 1 y g(x)
b) g ( x ) = sin 2 x = = − cos 2 x + 1
2 2 2
Dg = , Rg = [ 0;1]. 1 x
Periodikus, periódusa π.
Zérushelyek: x = kπ ( k ∈  ) .
Monotonitás:
 π 
Ha x ∈  kπ ; + kπ  , akkor a függvény szigorúan monoton növekvő,
 2 
π 
ha x ∈  + kπ ; π + kπ  , akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő.
 2 
π
Szélsőértékek: Minimumhelye x = kπ , értéke 0, a maximumhelye x = + kπ ,
értéke 1. 2
Korlátosság: A függvény korlátos, inf g ( x ) = 0, sup g ( x ) = 1.
 π π  π 3π 
Görbület: A görbe x ∈  − + kπ ; + kπ  esetén konvex, x ∈  + kπ ; + kπ 
 4 4   4 4 
esetén konkáv.
π 1
Inflexiós pont:  + kπ ;  .
4 2
A függvény folytonos.
1 5
c) h ( x ) = ( sin x + 2 ) = sin x + 2 = − cos 2 x +
2 2 2 y
h(x)
2 2
1 5
x + 2)
2
= sin 2 x + 2 = − cos 2 x + 1
2 2
Dh = , Rh = [ 2; 3]. 1 x

77
 Feladattornyok matematikából

Periodikus, periódusa π.
Zérushelyek: nincs.
Monotonitás:
 π 
Ha x ∈  − + kπ ; kπ  , akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő,
 2 
 π 
ha x ∈  kπ ; + kπ  , akkor a függvény szigorúan monoton növekvő.
 2 
π
Szélsőértékek: Minimumhelye x = kπ , értéke 2, a maximumhelye x = + kπ ,
értéke 3. 2
Korlátosság: A függvény korlátos, inf h ( x ) = 2, sup h ( x ) = 3.
 π π  π 3π 
Görbület: A görbe x ∈  − + kπ ; + kπ  esetén konvex, x ∈  + kπ ; + kπ 
esetén konkáv.  4 4  4 4 
π 3
Inflexiós pont:  + kπ ;  .
4 2
A függvény folytonos.
x x y
d) i ( x ) = − cos , ha − cos > 0. 2 i(x)
2 2
Di = ]π + k 4π ; 3π + k 4π [ ( k ∈  ) , Ri = ]0;1]. 2 x
Periodikus, periódusa 4π.
Zérushely: nincs.
Monotonitás:
Ha x ∈ ]π + k 4π ; 2π + k 4π [ , akkor a függvény szigorúan monoton növekvő,
ha x ∈ ]2π + k 4π ; 3π + k 4π [ , akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő.
Szélsőértékek: Minimum nincs, a maximumhelye x = 2π + k 4π , értéke 1.
Korlátosság: A függvény korlátos, inf i ( x ) = 0, sup i ( x ) = 1.
Görbület: A görbe x ∈ ]π + k 4π ; 3π + k 4π [ esetén konkáv.
Inflexiós pont nincs.
A függvény nem folytonos.

14π 5π
6. a) Az f függvény periódusa: p = . A g függvény periódusa: p = .
5 12
b) Az f ( x ) = ( cos 2
x + sin 2 x ) ( cos 2 x − sin 2 x ) = cos 2 x akkor értelmezett, ha
π π
cos 2 x ≥ 0 ⇔ − + kπ ≤ x ≤ + kπ ( k ∈  ) .
4 4
  A g függvény akkor értelmezett, ha
1 π 5π
sin 2 x > ⇔ + kπ < x < + kπ ( k ∈  ) .
2 12 12

78
 Megoldások

7. Alakítsuk át a függvény képletét! y

 f(x)
f ( x ) = sin 4 x − 2 (1 − sin 2 x ) + 1 − 1
3 1 x
− cos 4 x + 1 − cos 2 x − =
4
1 1
= sin 4 x + 2 sin 2 x + 1 − cos 4 x − cos 2 x + = sin 2 x + 1 − cos 2 x − =
4 2
 2 1 3 π π
sin x + 1 − cos x + 2 = − cos 2 x + 2 , ha − 4 + kπ ≤ x ≤ 4 + kπ ( k ∈  )
2

=
 1 3 π 3π
sin 2 x + 1 + cos 2 x − = , ha + kπ < x < + kπ ( k ∈  )
 2 2 4 4
1 3
D f = , R f =  ;  .
2 2
Periodikus, periódusa π.
Zérushely: nincs.
Monotonitás:
 π 
Ha x ∈  kπ ; + kπ  ( k ∈  ) , akkor a függvény szigorúan monoton növekvő,
 4 
 π 
ha x ∈  − + kπ ; kπ  ( k ∈  ) , akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő,
 4 
π 3π 
ha x ∈  + kπ ; + kπ  ( k ∈  ) , akkor monoton növekvő és monoton csökkenő
is. 4 4 
Szélsőértékek:
1
Minimumhelye x = kπ (k ∈ ), értéke: ,
2
π 3π  3
a maximumhelye x ∈  + kπ ; + kπ  ( k ∈  ) , értéke .
4 4  2
1 3
Korlátosság: A függvény korlátos, inf f ( x ) = , sup f ( x ) = .
2 2
 π π 
Görbület: A görbe x ∈  − + kπ ; + kπ  ( k ∈  ) esetén konvex,
 4 4 
π 3π 
ha x ∈  + kπ ; + kπ  ( k ∈  ) , akkor konstans függvény.
4 4 
Inflexiós pont nincs.
A függvény folytonos.

79
 Feladattornyok matematikából

79. A skatulyaelv

1.  Igaz, mert 8 = 1 ⋅ 7 + 1, így a skatulyaelv értelmében van legalább egy olyan nap,
a) 
amikor legalább ketten születtek.
b) Mivel 2 ⋅ 12 + 1 = 25, így legalább 25 fős a csoport.

2.  Mivel 11 ismeretség lehet, és 34 = 3 ⋅ 11 + 1, az állítás igaz.

a)
b) 1000-rel való osztáskor a lehetséges maradékok: 0, 1, 2, …, 999, vagyis 1000-féle
maradék jöhet szóba, és 1001 = 1 ⋅ 1000 + 1, ezért a skatulyaelv értelmében min-
dig lesz legalább két szám, amelyek ugyanazt a maradékot adják, vagyis a kü-
lönbségük osztható 1000-rel.

3.  59 = 8 ⋅ 7 + 3, így a skatulyaelvet alkalmazva adódik az állítás.

a)
b) Legalább 8 ⋅ 7 + 1 = 57 számot kell tekintenünk.

4.  Osszuk fel a négyzetet 8 ⋅ 8 = 64 db egybevágó négyzetre úgy, hogy ezek oldala

a) 
3 cm! Mivel 65 = 1 ⋅ 64 + 1, a skatulyaelv értelmében mindig lesz legalább egy
olyan kis négyzet, amibe legalább két lövés érkezik, és ezek távolsága nem na-
gyobb, mint a négyzet 3 2 cm hosszúságú átlója.
b) A szabályos hatszöglap felbontható hat db 12 cm oldalú szabályos háromszög-
re. Mivel 19 = 3 ⋅ 6 + 1, a skatulyaelv értelmében mindig lesz legalább egy olyan
háromszög, amibe legalább 4 pont esik. Ezek közül bárhogyan is választunk ki
kettőt, ezek távolsága nem nagyobb, mint a háromszög oldalának a hossza, ami
12 cm.

5.  Legalább három körte: 15 + 15 + 3 = 33 .

a)
Legalább kétfajta gyümölcs: 15 + 1 = 16 .
Mindhárom gyümölcs: 15 + 15 + 1 = 31 .
1
b) Osszuk fel a négyzetet 4 ⋅ 4 = 16 db egybevágó négyzetre! Ezek területe .
16
Mivel 33 = 2 ⋅ 16 + 1, a skatulyaelv értelmében mindig lesz legalább egy olyan
kis négyzet, amibe legalább három pont esik. A három pont által meghatározott
1
háromszög területe pedig legfeljebb .
32

80
 Megoldások

6. Osszuk
 fel a kört nyolc egybevágó, 45° középponti szögű körcikkre! Mivel
9 = 1 ⋅ 8 + 1, ezért a skatulyaelv értelmében mindig lesz legalább egy olyan körcikk,
amiben legalább két találat van. Egy körcikk területe 312,5p, így az állítás igaz.

7. Az
 egyenesek eltolással olyan helyzetbe hozhatók, hogy egy pontra illeszkedjenek.
Így a tíz egyenes húsz szögtartományt hoz létre, ezek összege 360°, ezért nem lehet
mind 20° vagy annál nagyobb.

80. Gráfelmélet I.

1. a) 
 Létezik, ilyen gráf látható az ábrán.
b) Nem létezik, mert a fokszámok összege páratlan
szám.

2. a)
 A pontok fokszámai: 0; 1; 1; 1; 1; 2; 3; 3.
b) Nem összefüggő, van egy izolált pontja.

10 ⋅ 9
3. a)
 = 45 meccset játszanak összesen.
2
5 ⋅ 10
b) 45 − = 20 mérkőzés van hátra.
2

4. a) 
 Tegyük fel, hogy nincs olyan sakkozó, aki legalább 5 partit játszott már. Ekkor
12 ⋅ 4
mindenki legfeljebb 4 partit játszott, így = 24 játszma lehetne maximáli-
2
san, ami ellentmondás. Ezért van olyan sakkozó, aki legalább 5 játszmán van
túl.
6 ⋅ 11
b) Ha minden csapat 6 mérkőzést játszott volna, akkor ez = 33 mérkőzést
2
jelentene. Mivel van olyan csapat, amelyik 7 meccset játszott, így ez legalább 34
meccset jelent.

81
 Feladattornyok matematikából

n ( n − 1)
5. a) = 10 ⇔ n 2 − n − 20 = 0 ⇔ n = −4, ami nem megoldás; n = 5;
2
n ( n − 1)
b) = 21 ⇔ n 2 − n − 42 = 0 ⇔ n = −6, ami nem megoldás; n = 7;
2
n ( n − 1)
c) = 190 ⇔ n 2 − n − 380 = 0 ⇔ n = −19, ami nem megoldás; n = 20;
2
n ( n − 1) 1 ± 1217
d)  = 152 ⇔ n 2 − n − 304 = 0 ⇔ n1;2 = ∉ , ilyen teljes gráf
2 2
nem létezik.

n ( n − 1) 2
6. 4n ≤ < 5n ⇔ n 2 − 9n ≥ 0 és n − 11n < 0 ⇔ n ≥ 9 és n < 11.
2
Vagyis 9 vagy 10 pontú lehet a gráf.

7. Tegyük
 fel, hogy van két olyan település (a és b), amelyek között nem lehet telefon-
kapcsolatot létesíteni! Jelölje A azoknak a településeknek a halmazát, amelyeket
a-ból közvetlenül vagy több vonal összekapcsolásával el lehet érni! A többi telepü-
lésből álló halmazt pedig jelölje B! Legyen A-ban n település, ekkor 1 ≤ n ≤ 31, hi-
szen b biztosan nincs A-ban, így B-ben 32 − n település van.
n ( n − 1)
Az A-ban létesíthető maximális vonalak száma: ;
2
( 32 − n ) ( 31 − n ) .
a B-ben létesíthető maximális vonalak száma:
2
Ha A és B között nincs kapcsolat, akkor a kiépített vonalak maximális száma:
n ( n − 1) ( 32 − n ) ( 31 − n )
= ( n − 16 ) + 240.
2
V= +
2 2
Viszont 1 ≤ n ≤ 31 miatt n − 16 ≤ 15, ezért V ≤ 152 + 240 = 465, ami ellentmond a
feladat feltételének, ezért nincsenek nem összekötött települések.

82
 Megoldások

81. Gráfelmélet II.

1. Az
 élek száma a fokszámok összegének a fele.
a) 8 éle van. b) 12 éle van. c) 15 éle van.

2. Ezeknek
 a gráfoknak legalább 9 éle van.

3. a) A komplementer gráf pontjainak a fokszámai: 2; 2; 3; 4; 4; 4; 5,

az élek száma: 12.
b) A komplementer gráf pontjainak a fokszámai: 1; 3; 3; 3; 4; 4; 6,
az élek száma: 12.

21( 21 − 3)
4. a)
 Az átlók száma: = 189.
2
b) Az oldalak és az átlók száma: 189 + 21 = 210.
189 
c)   = 17 766, mivel minden közös ponthoz két átló kell a sorrend figyelembe-
 2 
vétele nélkül.

5. a)
 Nem létezik, mert a fokszámok összege páratlan.
b) Nem létezik ilyen gráf, mert nem lehet egyszerre 0 és 8 fokszámú pont.
c) Ha legalább két 8 fokszámú pont van, akkor nem lehet 1 fokszámú, ezért ilyen
gráf nem létezik.
d) Nem létezik a c) indoklás miatt.

83
 Feladattornyok matematikából

6. a)
 A haragosok száma jelenti a pontok fokszámát, így a lehetséges fokszámok:
0; 1; 2; …; 39, de a 0 és a 39 nem lehet egyszerre, vagyis 39-féle fokszám lehet,
ezért a skatulya-elv értelmében van legalább két olyan pont, amelyeknek ugyan-
akkora a fokszáma.
b) A haragosok száma jelenti a pontok fokszámát, így a lehetséges fokszámok:
0; 1; 2; …; n–2, vagyis n–1 féle fokszám lehet, ezért a skatulya-elv értelmében
van legalább két olyan pont, amelyeknek ugyanakkora a fokszáma. Vagyis egy n
csúcsú egyszerű gráfban mindig van két egyenlő fokszámú pont.

7. Helyezzük el a sakkozókat egy teremben! Valaki kikíséri a teremből az általa legyő-

zötteket, majd ezt folytatva az utolsó kísérő megfelel a feladat feltételének.

82. Gráfelmélet III.

1. a)


Összesen négy ilyen gráf van.

b) Mivel egy ötcsúcsú gráfnak 10 éle van, a 7 élűek éppen a 3 élűek komplemente-
rei, ezért ezekből is négy van.

2. A komplementer gráfban minden pont fokszáma legfeljebb 0 vagy 1. Így a komple-

menter lehet él nélküli vagy a következő három eset valamelyike:

Vagyis négy olyan hatpontú gráf van, amelyben minden pont fokszáma legalább
kettő.

3. a) 
 Nem fordulhat elő, mert abban a gráfban, aminek az élei zöldek, a fokszámok
összege 79 ⋅ 105 lenne, de páratlan nem lehet.
105 ⋅ 102
b) Összesen = 5355 átló van, így 4235 piros átló van.
2

84
 Megoldások

4.  Legyenek a pontok rendre A, B, C, D, E, F, az „ismerik egymást” legyen piros él,

a) 
a „nem ismerik egymást” pedig kék. Így azt kell belátnunk, hogy van azonos
színű háromszög. Mivel minden pontból 5 él indul ki, és két színünk van, ezért a
skatulya-elv értelmében van olyan csúcs, amiből három azonos színű él indul.
Legyen ez az A csúcs és a belőle induló pl. AF, AE, AD élek pirosak! Ha az FE,
ED, FD élek valamelyike piros, akkor készen vagyunk, van piros háromszög. Ha
ezen élek egyike sem piros, akkor viszont mindegyik kék, így az FED  oldalai
kékek.
b) Az igazolás ugyanúgy történik, mint az a) részben.

5. Mivel
 egy csúcsra 16 él illeszkedik, továbbá 16 = 5 ⋅ 3 + 1, ezért a skatulya-elv értel-
mében van egy olyan pont, amire 6 azonos színű, pl. piros él illeszkedik. Tekintsük
ezeknek az éleknek a közös ponttól különböző végpontjait! Ezek egy hatpontú teljes
gráfot alkotnak. Alkalmazzuk a 82.4. a) feladat eredményét, mely szerint ebben a
hatpontú teljes gráfban van egyszínű háromszög.

6. Legyen a két pont közti él jelentése: van azokat lefedő körlap. Ekkor egy 20 csúcsú
egyszerű gráfot kapunk, amiről be kell látni, hogy összefüggő. Ami igaz, mert ebben
a 20 csúcsú egyszerű gráfban minden csúcs fokszáma legalább 10.

 n − 1 n 2 − 3n + 4
7. Az
 adott gráf éleinek a száma:   + 1 = .
 2  2
n ( n − 1) n 2 − n
Az n csúcsú teljes gráf éleinek a száma: = .
2 2
n 2 − n n 2 − 3n + 4
Ezért a komplementer gráf éleinek a száma: − = n − 2, emiatt a
2 2
komplementer nem összefüggő, vagyis az adott gráf összefüggő.

83. Összeszámlálási feladatok I.

1. a) Az összes lehetséges sorrend: 8! = 40 320. Az érmeseket 8 ⋅ 7 ⋅ 6 = 336 -féleképpen

lehet kiválasztani.
12 
b) Mivel az ajándékok egyformák, így a sorrend nem számít,   = 220 -féleképpen
lehet azokat kiosztani. 3

2. a) 
 A két autót egynek tekintve 11! számú sorrend lehet, azonban kétféleképpen
lehetnek egymás mellett (helyet cserélhetnek), így a lehetséges parkolások
száma: 11! ⋅ 2 = 79 833 600.

85
 Feladattornyok matematikából

12!
b) = 11! = 39 916 800, mivel az első a 12 szék bármelyikére ülhet.
12
3. a) 
 Ha a három fiút egy elemnek tekintjük, akkor 10 elemnek a lehetséges sorrendje
10!, azonban a három fiú egymás között helyet cserélhet, így az összes lehetséges
leülések száma
10! ⋅ 3! = 21 772 800.
b) A feladat szempontjából kedvezőtlen esetek (amikor Anna és Réka egymás mel-
lett ül) száma 11! ⋅ 2, az összes esetek száma 12!, vagyis a kedvező esetek száma
12!− 11!⋅ 2 = 399168 000.

4. a) Összesen 24 kabátot kell sorba rendezni úgy, hogy van köztük 10, 8 és 6 egyfor-
24!
ma. Ezeknek a sorba rendezéseknek a száma = 5 889 651 768.
23! 10! ⋅ 8! ⋅ 6!
b) = 245 402157
10! ⋅ 8! ⋅ 6!

5. a) 
 50 db páros és 50 db páratlan szám van, ezek közül választunk hármat a sorrend
figyelembevétele nélkül. Akkor lesz az összeg páratlan, ha a három közül 2 páros
és 1 páratlan vagy 3 páratlan, ezeknek a kiválasztásoknak a száma
 50   50   50 
  ⋅   +   = 80 850.
2 1 3
b) A feladat feltétele alapján négy, öt vagy hat lány lesz a kiválasztottak között.
16  18 
4 lány és 2 fiú:     = 278 460,
 4  2 
16  18 
5 lány és 1 fiú:     = 78 624,
 5  1 
16 
6 lány:   = 8008.
6
Az összes lehetséges kiválasztások száma ezek összege: 365 092.

6. a) A következő egyenletet írhatjuk fel a szöveg alapján, ha n csapat játszik:

5n n ( n − 1)
+8=
2 2
2
n − 6n − 16 = 0
Az egyenletet megoldva n = −2, ami nem megoldás, vagy n = 8, ami megoldás.
b) 8! = 40 320
c) 7 ! = 5040
d) 2 ⋅ 7 ! = 10 080

86
 Megoldások

7. 9 ⋅ 9 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6 = 27 216, mivel az első számjegy nulla nem lehet, és nincs ismétlődés.

Legyen az ötjegyű szám: abcde.
Rögzítsük az első jegyet, ami 1, 2 …, 9 lehet, ekkor b 9-féle, c 8-féle, d 7-féle és e
6-féle lehet, így ezen a helyiértéken az összeg: 10 000 (1 + 2 + …+ 9 ) ⋅ 9 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6.
Rögzítsük a b-t, ami 0, 1, 2, …, 9 lehet, ekkor a 8-féle, c 8-féle, d 7-féle, e 6-féle
lehet, így az ezresek összege: 1000 (1 + 2 + …+ 9 ) ⋅ 8 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6.
Rögzítsük a c-t, ami 0, 1, 2, …, 9 lehet, ekkor a 8-féle, b 8-féle, d 7-féle, e 6-féle
lehet, így a százasok összege: 100 (1 + 2 + …+ 9 ) ⋅ 8 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6.
Rögzítsük a d-t, ami 0, 1, 2, …, 9 lehet, ekkor a 8-féle, b 8-féle, c 7-féle, e 6-féle
lehet, így a tízesek összege: 10 (1 + 2 + …+ 9 ) ⋅ 8 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6.
Rögzítsük az e-t, ami 0, 1, 2, …, 9 lehet, ekkor a 8-féle, b 8-féle, c 7-féle, d 6-féle
lehet, így az egyesek összege: 1(1 + 2 + …+ 9 ) ⋅ 8 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6.
Ezek összege:
10 000 (1 + 2 + …+ 9 ) ⋅ 9 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6 + (1000 + 100 + 10 + 1) (1 + 2 + …+ 9 ) 8 ⋅ 8 ⋅ 7 ⋅ 6 =
= 1 495186 560.

84. Összeszámlálási feladatok II.

1. a) 
 Minden lépés kétféle lehet, és hét lépésben olvasható ki az adott szó, így
27 = 128 -féleképpen olvasható ki.
7
b)   = 35 -féleképpen.
 4

2. Táblázatba
 foglaljuk a lehetséges összegeket, ebből kiolvasható a megoldás.
1. kocka
1 2 3 4 5 6
2. kocka
1 2 3 4 5 6 7
2 3 4 5 6 7 8
3 4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9 10
5 6 7 8 9 10 11
6 7 8 9 10 11 12
a) 15; b) 12; c) 8; d) 20; e) 7;
f) ilyen összeg nincs.

87
 Feladattornyok matematikából

5
3. a)
 32 = 33 554 432, mert mindegyik húzás 32-féle lehet.
b) 32 ⋅ 31 ⋅ 30 ⋅ 29 ⋅ 28 = 24165120

4. a) 
 A lehetséges kétjegyű számok: 12, 13, 14, 15, 21, 23, 24, 25, 31, 32, 34, 35, 41,
42, 43, 45, 51, 52, 53, 54;
így néggyel osztható: 4 db; hárommal osztható: 8 db.
b) A lehetséges kétjegyű számok: 11, 12, 13, 14, 15, 21, 22, 23, 24, 25, 31, 32, 33,
34, 35, 41, 42, 43, 44, 45, 51, 52, 53, 54, 55;
így néggyel osztható: 5 db; hárommal osztható: 9 db.

19
5. a) Mindegyik dobás hatféle lehet,19 ezért az összes esetek száma 6 . A kedvezőtlen
esetek (nincs hármas) száma 5 , mert minden dobás ötféle lehet.
A megoldás 619 – 519 = 590 286 253 682 371.
b) Ha valaki öt dobás után nem kezdheti a játékot, akkor egyszer sem dobott 6-ost,
vagyis mindegyik dobása 5-féle lehet, ez 55 = 3125 esetet jelent.
Ha harmadik dobás után játszhat, akkor az első és a második is 5-féle lehet, a
harmadik azonban már csak 6-os lehet, így 52 = 25 az esetek száma.

 4 4 4
6.   2   2   2  = 216.
a)
   
 5   45 
b) Mivel 5 kukacos és 45 jó alma van, így     = 287 600 217 450 esetben
lehet az almák között három kukacos.  3   12 
A második kérdés szempontjából kedvezőtlen esetek (nincs kukacos) száma:
 45 
 .
 15   50 
Az összes lehetséges esetek száma:   , vagyis a kedvező esetek száma:
 50   45   15 
   − .
 15   15 
7. A lehetséges esetek:
50000
41000, 40100, 40010, 40001,
32000, 30200, 30020, 30002, 31100, 31010, 31001, 30110, 30101, 30011,
23000, 20300, 20030, 20003, 22100, 22010, 22001, 21200, 21020, 21002, 20210,
20201, 20021, 20120, 20102, 20012, 21110, 21101, 21011, 20111,
14000, 10400, 10040, 10004, 11130, 11103, 11031, 11013, 11301, 11310, 13110,
13101, 13011, 10113, 10131, 10311, 11120, 11102, 11021, 11012, 11210, 11201,
12110, 12101, 12011, 10112, 10121, 10211, 11111.
Ezek között 4 db háromra végződő szám van.

88
 Megoldások

85. A klasszikus valószínűség I.

A valószínűség-számítás feladatok megoldásakor n-nel jelöltük az összes és k-val a kedvező

elemi események számát.

1. Foglaljuk
 táblázatba a lehetséges szorzatokat! Ebből kiolvasható a megoldás.
1. kocka
1 2 3 4 5 6
2. kocka
1 1 2 3 4 5 6
2 2 4 6 8 10 12
3 3 6 9 12 15 18
4 4 8 12 16 20 24
5 5 10 15 20 25 30
6 6 12 18 24 30 36
19 4 1 6 1
a) P ( A ) = ; b) P ( B ) = = ; c) P ( C ) = = ;
36 36 9 36 6
3 1
d) P ( D ) = = ; e) P ( E ) = 0.
36 12

2. a) n
 = 10!, k = 5! ⋅ 25 , mert a párokat egy elemként kezelve ötöt kell sorba rendezni
úgy, hogy helyet is cserélhetnek.
5!⋅ 25 1
P ( A) = =
10! 945
b) n = 9!, k = 8! ⋅ 2, mert a barátnők helyet cserélhetnek.
8!⋅ 2 2
P ( A) = =
9! 9

1 8 1 4 1 11
3.  P ( A) =
a) ; b) P ( B ) = = ; c) P ( C ) = = ; d) P ( D ) = .
32 32 4 32 8 32

4.  A = {Peti nem ül a sor szélén.} , A = {Peti a sor szélén ül.} , ekkor

a)
12! 1 12
P A = ( ) =
13! 13
⇒ P ( A) = 1 − P A = ; ( )
13

89
 Feladattornyok matematikából

b) B = {Tibi és Áron nem ül egymás mellett.} , B = {Tibi és Áron egymás mellett ül.} , ekkor
ekkor
11! ⋅ 3! 1 25
( )
P B =
13!
=
26
( )
⇒ P ( B) = 1− P B = .
26

5. a) A 32 lap között 8 makk és 24 nem makk van, így

 8   24 
  
3 7
P ( A ) =     ≈ 0, 3.
 32 
 
 10 
b) A 32 lap között 4 király és 28 nem király van, így
 4   28   4   28 
   +   
3 7 4 6
P ( B ) =         ≈ 0, 0793.
 32 
 
 10 
c) A tök hetest félretesszük, mert nem lehet a kiválasztott lapok között. Vagyis vagy
a 3 hetesből választunk kettőt, vagy a 7 tökből választunk kettőt, így a kedvező
esetek száma
 3   21  7   21
k =    +   ,
 2 8   2 8 
 32 
az összes esetek száma n =   , azaz
 10 
 3   21  7   21
   +   
2 8 2 8
P ( C ) =         ≈ 0, 0757.
 32 
 
 10 

6. A = {Van legalább egy ötös számjegy.} , A = {Nem fordul elõ ötös számjegy.}.
k = 8 ⋅ 98 , mert az első jegy nem lehet 0 és 5, a többi pedig nem lehet 5, n = 9 ⋅ 108 ,
így
8 ⋅ 98
( )
P A =
9 ⋅ 108
≈ 0, 3826

( )
P ( A ) = 1 − P A ≈ 0, 6174.

90
 Megoldások

7. A
 lehetséges esetek:
50000,
41000, 40100, 40010, 40001,
32000, 30200, 30020, 30002, 31100, 31010, 31001, 30110, 30101, 30011,
23000, 20300, 20030, 20003, 22100, 22010, 22001, 21200, 21020, 21002, 20210,
20201, 20021, 20120, 20102, 20012, 21110, 21101, 21011, 20111,
14000, 10400, 10040, 10004, 11130, 11103, 11031, 11013, 11301, 11310, 13110,
13101, 13011, 10113, 10131, 10311, 11120, 11102, 11021, 11012, 11210, 11201,
12110, 12101, 12011, 10112, 10121, 10211, 11111.
27
a) n = 64, k = 27 ⇒ P ( A ) = ;
64
29
b) n = 64, k = 29 ⇒ P ( B ) = ;
64
c) n = 64, k = 0 ⇒ P ( C ) = 0.

86. A klasszikus valószínűség II.

13
1.  n=3
a)
Ha 10 találat van, akkor három nem talál. Ez bármelyik három lehet, és ezek
mindegyikére 2-2 rossz tippünk van.
13  3
 ⋅2
3
P ( A ) =  13 ≈ 0, 00144
3
 39   6 
  
 45   39   6  2 4
b) n =   , k =     ⇒ P ( B ) =     ≈ 0, 00136
6  2  4  45 
 
6

2. a) 
 Minden él mentén négy olyan kocka van, aminek két lapja sárga, így a 12 él men-
tén 48 kocka lesz. Összesen 216 kockára daraboltuk az eredetit.
48 2
Így P ( A ) = = .
216 9
b) Minden lapon 4 ⋅ 4 = 16 kocka egy lapja sárga, akkor a hat lapon 6 ⋅ 16 = 96
kocka egy lapja festett.
96 4
Így P ( B ) = = .
216 9

91
 Feladattornyok matematikából

c) A kocka belsejében levő 4 ⋅ 4 ⋅ 4 = 64 kis kockának nincs festett lapja, így

64 8
P (C ) = = .
216 27
d) Két vagy három lapja 48 + 8 = 56 kis kockának sárga, így
56 7
P ( D) = = .
216 27

 4   28 
  
 32   4   28  3 2
3.  n =  5 ,
a) k =     ⇒ P ( A ) =     ≈ 0, 0075.
   3 2   32 
 
5
 30 
 
 30  3
b) 30 lapból kell 3-at kiválasztani, így k =   ⇒ P ( B ) =   ≈ 0, 02.
3  32 
 
5
c) A = {Legalább egy piros.} , A = {Nincs piros.}.
 24   24 
   
5 5
( )
P A = 
 32 
( )
⇒ P ( A ) = 1 − P A = 1 −   ≈ 0,, 7889.
 32 
   
5 5

4. Legyen
 a kék golyók száma x! Ekkor n = 10 + x, k = x.
x
P ( A) = > 0, 8
10 + x
x > 40,
vagyis legalább 41 kék golyót kell a dobozba tenni.

5. Az
 adatokból kiderül, hogy emelt szintű érettségire csak matematikából 5-en, csak
fizikából 2-en, csak kémiából 1 diák jelentkezett. Pontosan két tárgyból, matekból
és fizikából 3-an, fizikából és kémiából 4-en, matekból és kémiából 2-en jelentkez-
tek. 13 tanuló ezen tárgyak egyikéből sem érettségizik emelt szinten.
 5   2  13 
   
 30   5   2  13  2 1 7
a) n =   , k =       ⇒ P ( A ) =       ≈ 0, 00114;
 10   2 1  7   30 
 
 10 

92
 Megoldások

17  13 
  
 30   17  13  3 7
b) n =   , k =     ⇒ P ( B ) =     ≈ 0, 0388.
 10   3  7   30 
 
 10 

2
6. a) n = 30, k = 20 ⇒ P ( A ) = ;
3
10   20 
  
 30   10   20  2 8
b) n =   , k =     ⇒ P ( B ) =     ≈ 0,1887.
 10   2  8   30 
 
 10 

7. Az
 utolsó jegy csak 5-ös lehet, a feltétel miatt előtte csak 1-es állhat. A 15 jegyű
számban legyen x db 5-ös, ekkor a számjegyek összege 5 x + (15 − x ) = 15 + 4 x,
aminek oszthatónak kell lennie 3-mal, ezért x csak 3 többszöröse lehet. A feltétel
szerint 5-nél több 5-ös van, így x = 6, ennél nagyobb nem lehet, mert akkor lenné-
nek szomszédos 5-ösök.
Az összes eset: a 13 üres helyre kell 5 db 5-ös és 8 db 1-es számjegyet sorba rakni
úgy, hogy 5-ösök nem lehetnek egymás mellett. Az 1-esekhez 9 helyre tehetjük az
9
5-ösöket, így n =   = 126.
5
A kedvező esetek: mivel az első jegy 1-es, így az 5 db 5-öst 7 db egyessel kell sorba
8
állítani. Az 5-ösöket 8 helyre tehetjük, így k =   = 56.
 5
56 4
A keresett valószínűség: = .
126 9

93