20.

tétel
A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük.
Másodfokú egyenlőtlenségek.
Először megadom a síkbeli definíciójukat, mert ez alapján vezetjük le az egyenletüket.

Alakzat egyenlete
Egy alakzat egyenlete olyan algebrai egyenlet vagy összefüggés, melyet egy pont koordinátái
akkor és csak akkor elégítenek ki, ha a pont rajta van az alakzaton.

Kör
Def.:Egy adott ponttól egyenlő távolságra levő pontok halmaza a síkon.
Az adott pont a kör középpontja, az adott távolság a kör sugara.

Tétel: A kör egyenlete

A kör középpontja 𝑂(𝑢; 𝑣), sugara 𝑟.
Ekkor a kör egyenlete:𝑘: (𝑥 − 𝑢)2 + (𝑦 − 𝑣)2 = 𝑟 2 .

Bizonyítás:
𝑃(𝑥; 𝑦)legyen a sík egy tetszőleges pontja.
𝑃 𝜖 𝑘𝑑(𝑂; 𝑃) = 𝑟
2 pont távolságára vonatkozó képletet használjuk (𝑂(𝑢; 𝑣), 𝑃(𝑥; 𝑦))
𝑑 𝑂; 𝑃 = 𝑥−𝑢 2+ 𝑦−𝑣 2 =𝑟
Mindkét oldal pozitív, így a négyzetre emelés ekvivalens lépés.
(𝑥 − 𝑢)2 + (𝑦 − 𝑣)2 = 𝑟 2
Az ekvivalencia miatt csak a kör pontjai elégítik ki az egyenletet.

Ha behelyettesítünk egy pontot a kör egyenletének bal oldalába, megtudjuk a körhöz

viszonyított helyzetét:
2
 ha kisebb, mint r , akkor és csak akkor a körvonalon belül van
2
 ha egyenlő r , akkor és csak akkor a körvonalon van
2
 ha nagyobb, mint r , akkor és csak akkor a körvonalon kívül van

Parabola
A parabola egy adott egyenestől és egy rá nem
illeszkedő ponttól egyenlő távolságra levő pontok szimmetriatengely
halmaza a síkon. fókuszpont
Adott pont a fókuszpont, adott egyenes a vezéregyenes.
paraméter
A parabola tengelyesen szimmetrikus alakzat,
tengelypont
szimmetriatengelye a fókuszpontból a vezéregyenesre
állított merőleges egyenes. A szimmetriatengely és a vezéregyenes
parabola metszéspontját hívják tengelypontnak.

A fókuszpont és a vezéregyenes távolsága a parabola paramétere.

A körhöz hasonlóan itt is levezethető a definícióból a parabola egyenlete, de itt lehet a
paraméter előjeles távolság.
Parabola egyenlete (abban az estben, ha a vezéregyenes valamelyik koordinátatengellyel
párhuzamos)

5 1 2
y x
2p
3

-4 -2 -1 0 2 4

5
1
y x  u  v
4 2

3 2p
2

0
-2 0 2 4
-1
3

1 2
x
0

-1 0 1 2 3 4
y
-1 2p
-2

-3

1
x  y  v  u
2
1
2p
0
-1 1 3

-1
Kétismeretlenes másodfokú egyenletről egyértelműen megállapítható, hogy kör egyenlete-e:
𝐴 ∙ 𝑥 2 + 𝐵 ∙ 𝑦 2 + 𝐶 ∙ 𝑥 + 𝐷 ∙ 𝑦 + 𝐸 ∙ 𝑥𝑦 + 𝐹 = 0
Kör egyenlete lehet, ha
 E=0
szükséges feltételek
 A=B

Ekkor teljes négyzetté kell alakítani, majd a konstansokat a másik oldalra rendezzük.
𝐴 ∙ 𝑥2 + 𝐴 ∙ 𝑦2 + 𝐶 ∙ 𝑥 + 𝐷 ∙ 𝑦 + 𝐹 = 0
(𝑥 − 𝑢)2 + (𝑦 − 𝑣)2 = 𝛼
 ha 𝛼 > 0, akkor kör egyenlete
 ha 𝛼 = 0, akkor egyetlen pont
 ha 𝛼 < 0, akkor üres alakzat (nincs olyan pont, ami kielégítené)

( Kétismeretlenes másodfokú egyenlet a következő alakzatokat írhatja le:

 (üres alakzat)
 1 egyenes
 2 egyenes
 1 pont
 kör
 kúpszelet (parabola, ellipszis, hiperbola) )

Azt, hogy parabola, nem lehet egyértelműen eldönteni, mivel középiskolában a ferdeszögű
parabola egyenletét nem ismerjük. Álló vagy fekvő helyzetű parabolának felismerhető az
egyenlete.

Kör, parabola és egyenes kölcsönös helyzete

Metszéspontjaik meghatározása a megfelelő egyenletrendszer megoldását igényli.

Kör és egyenes(A közös pontok száma egyértelműen meghatározza a kölcsönös helyzetet.)

0 közös pont – elkerülők – nincs megoldás
1 közös pont – egyenes érintő – 1 megoldás
2 közös pont – egyenes szelő – 2 megoldás

Parabola és egyenes
0 közös pont – elkerülők – nincs megoldás
1 közös pont – egyenes érintő, vagy párhuzamos a szimmetriatengellyel és metsző – 1
megoldás
2 közös pont – metsző – 2 megoldás

2 (különböző sugarú) kör

Lehet 0, 1 vagy 2 közös pont. A közös pontok száma kiderül az egyenletrendszer
megoldásából. Pontosabb meghatározáshoz a középpontok távolságát és a sugarakat kell
vizsgálni.

2 (különböző) parabola
0, 1, 2, 3 vagy 4 közös pont lehet.

Kör és parabola
0, 1, 2, 3 vagy 4 közös pont lehet.
Alkalmazások

 Elsősorban fizikán belül

o a centrifuga a kör tulajdonságait használja ki
o az üstökösök pályája parabola és űrszondákat is így gyorsítanak bolygók
mellett
o vízszintesen elhajított test pályája félparabola
o a csillagászatban körrel közelíthető a bolygók Nap körüli pályája  valójában
ellipszis
o a rakétakilövő állomásokat az Egyenlítőhöz közel telepítik a centrifugális erő
miatt
2
o f(x)=x függvény ábrája parabola
o parabolaantenna – forgásparaboloid
– fókuszpont

MÁSODFOKÚ EGYENLŐTLENSÉG

Általános alakja (ha már 0-ra rendeztük)

𝑎𝑥 2 + 𝑏𝑥 + 𝑐 ≥ 0 (𝑎 ≠ 0, 𝑎, 𝑏, 𝑐 ∈ ℝ)

1. fajta megoldása
a) Ha 𝑎𝑥 2 + 𝑏𝑥 + 𝑐 = 0 egyenletnek vannak gyökei, akkor szorzattá alakítható a
gyöktényezős alak segítségével a bal oldal.
𝑎(𝑥 − 𝑥1 )(𝑥 − 𝑥2 )  0

Tudjuk, hogy másodfokú parabola

 𝑥1 ,𝑥2 zérushelyek
 𝑎 > 0 felfelé fordított
 𝑎 < 0 lefelé fordított

A nyújtás a feladat szempontjából nem fontos.

Az ábráról leolvasható a megoldás.

b) Ha 𝑎𝑥 2 + 𝑏𝑥 + 𝑐 = 0 egyenletnek nincsenek gyökei, akkor teljes négyzetté alakítjuk és

ábrázoljuk. Ekkor
 ha 𝑎 > 0, akkor az egész parabola az x tengely felett van
 ha 𝑎 < 0, akkor az x tengely alatt
Ilyenkor vagy minden x megoldás (𝑥 ∈ ℝ), vagy nincs megoldás.
2. fajta megoldás
Alkalmazható nem csak a másodfokú egyenlőtlenségre.

a) Ha vannak gyökök
𝑎(𝑥 − 𝑥1 )(𝑥 − 𝑥2 )  0
Számegyenesen ábrázoljuk az egyes tényezők előjelét (a szorzat előjele csak a tényezők
előjelétől függ).
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
a ------------------------------------------------------
--
x-x1 - - - - - - - - - - - - -0+
0+++++++++++++++++++++++++++++
x-x2 ------------------------------ 0 ++++++++++++++++

x1 x2
--------
Alkalmazható magasabbfokú egyenlőtlenség megoldására is, ha szorzattá alakítható.

b) Ha nincsenek gyökök, akkor az 1. fajta megoldás b) részéhez hasonlóan lehet megoldani.

++++++