Gábor Dénes Egyetem 2023/24/1

Matematika
6. Taylor polinom

Témakörök:
- Hatványsor fogalma, tulajdonságai
- Hatványsor határösszege
- Hatványsor konvergencia sugara
- A Taylor sor és a Lagrange féle maradéktag

Definíció (Hatványsor): A ∑ 𝑐 (𝑥 − 𝑥 ) kifejezéssel megadott függvénysort, ahol ck és x0 tet-

szőleges valós számok, x0 körüli hatványsornak nevezzük.
Mivel az x  x−x0 helyettesítés csak egy x tengely menti eltolást jelent, elegendő csak a ∑ 𝑐 𝑥 ,
azaz a 0 körüli hatványsorokkal foglalkozni.
Például a ∑ 𝑥 sor is hatványsor, konkrétan a ck = 1 együtthatókkal, x0 = 0 körüli hatványsor. A
hatványsorok legalább egy pontban konvergensek, nevezetesen az x = 0 pontban (x0 körüli hatvány-
sor esetén az x = x0 pontban), hiszen ekkor a határösszegük ∑ 𝑐 𝑥 =𝑐 .
Tétel: Ha ∑ 𝑐 𝑥 hatványsor valamely nem-nulla pontban is konvergens, akkor létezik olyan, a
0-ra szimmetrikus intervallum,]-r;r[ amelynek belső pontjaiban a hatványsor abszolút konvergens, a
külső pontjaiban (korlátos intervallum esetén léteznek ilyenek) pedig divergens. (A határpontjaiban
konvergens vagy divergens is lehet.)
Definíció (konvergenciasugár): Az előző tételben szereplő r számot a hatványsor konvergenciasu-
garának nevezzük.
A konvergenciasugár meghatározása
A konvergenciasugarat a hányadoskritérium ill. gyökkritérium alkalmazásával határozhatjuk meg.
A hányadoskritérium alapján:
lim = lim = |𝑥| lim < 1, azaz |𝑥| < lim =𝑟
→ → → →

A gyökkritérium alapján:

lim |𝑎 | = lim |𝑐 𝑥 | = |𝑥| lim |𝑐 | < 1, azaz |𝑥| < =𝑟

→ → → | |
→

Példák
1. ∑ 𝑥 , r=? Most ck = 1, tehát 𝑟 = = = =1=
| | √
→ →

2. ∑ (𝑘 + 1)𝑥 , r=? Most ck = k+1, 𝑟 = lim = lim = lim =1

→ → →

3. ∑ 𝑥 , r=? A gyökkritériummal: r= = = lim 𝑘 = ∞ azaz a valós szá-

| | →
→ →
mok teljes halmazán konvergens a sor.
A Taylor sor
Az ex, sinx, cosx transzcendens függvények. Értékeiket függvénytáblázatból lehetett kiolvasni ré-
gebben. Ma már a számítógépek hatványsorok segítségével számolják öket. Ennek alapja, hogy egy
végtelen sokszor differenciálható f(x) függvény előállítható az x0 körüli hatványsorként, azaz f(x)=
∑ 𝑐 (𝑥 − 𝑥 ) alakban. Az együtthatók meghatározása annak alapján történik, hogy az x0 he-
lyen a függvény és összes deriváltjának értéke egyezzen meg a hatványsor és deriváltjainak értéké-
vel. Mivel a hatványsor deriváltjainak mindig csak egy tagja különbözik 0-tól az x0 helyen, az
1
Gábor Dénes Egyetem 2023/24/1
Matematika
együtthatókra az alábbi értékek adódnak:
c0 = f(x0)/0!, c1 = f’(x0)/1!, c2 = f’’(x0)/2!, c3 = f’’’(x0)/3,…, ck = f(k)(x0)/k!.
( )( )
A 𝑇(𝑥) = ∑ !
(𝑥 − 𝑥 ) hatványsor a függvény x0 körüli Taylor sora. A 0 körüli Taylor
sort Maclaurin sornak is hívjuk.
Példák:
1. Mi az ex x0 = 0 körüli Taylor sora, azaz Maclaurin sora és konvergencia sugara? Mivel az
ex minden deriváltja saját maga, ezért f(k)(x0) = e0 = 1 és így a sor:
𝑥 𝑥 𝑥 𝑥 𝑥
= + + + +⋯
𝑘! 0! 1! 2! 3!
( )!
𝑟 = lim = lim !
= lim !
= lim (𝑘 + 1) = ∞, vagyis a hatványsor a teljes
→ → ( )!
→ →
R valós számok halmazán konvergens.

Ha a sor nem végtelen tagú, akkor Taylor polinomnak hívjuk.

2. Mi az f(x) = 2x függvény x0 =1 körüli harmadrendű Taylor polinomja?
f(x) = 2x  f(x0) = f(1) = 2
f’(x) = ln(2)∙2x  f’(x0) = f’(1) = 2 ln 2
f’’(x) = ln(2)2∙2x  f’’(x0) = f’’(1) = 2 ln2 2
f’’’(x) = ln(2)3∙2x  f’’’(x0) = f’’’(1) = 2 ln3 2, tehát
f (x ) f (x ) f (x )
T (x) = f(x ) + (𝑥 − x ) + (𝑥 − x ) + (𝑥 − x ) =
1! 2! 3!
2𝑙𝑛2 2𝑙𝑛 2 2𝑙𝑛 2
=2+ (𝑥 − 1) + (𝑥 − 1) + (𝑥 − 1)
1 2 6

3. Házi feladat: Írja fel az f(x) = ln3x függvény x0 = körüli másodfokú Taylor polinomját!
A deriváltak és értékeik x0-nál:
f(x) = ln3x, f(x0) = ln 3 = 0. f’(x) = 3 = , f’(x0) = 3.
f’’(x) = (x-1)’ = -x-2 = − , f’’(x0) = -9. A másodfokú Taylor polinom:
T2(x) = 0 + !
𝑥− + !
𝑥− =3 𝑥− − 𝑥− . A grafikonok:

4. Írja fel az f(x) = √𝑥 + 1 függvény másodfokú Maclaurin polinomját!

A deriváltak és értékeik x0-nál (x0=0):
f(x) =(𝑥 + 1) , f(0) = 1 f’(x) = (𝑥 + 1) , f’(0) = .
f’’(x) =− (𝑥 + 1) , f’’(0) = - . A másodfokú Taylor polinom:

2
Gábor Dénes Egyetem 2023/24/1
Matematika
T2(x) = 1 + !
𝑥− !
𝑥 = 1 + 𝑥 − 𝑥 . A grafikonok:

5. Írjuk fel az f(x) = e2x függvény x0 = 0 pont körüli negyedfokú Taylor polinomját! Ennek
segítségével számoljuk ki e közelítő értékét!
Első lépésben kiszámoljuk a függvény első négy deriváltját, majd meghatározzuk ezek értékeit az x0 = 0
pontban:

f(k)(x) f(k)(a)

k=0 e2x 1

k=1 2e2x 2

k=2 4e2x 4

k=3 8e2x 8

k=4 16e2x 16
Az f függvény x0 pont körüli negyedfokú Taylor polinomja
( ) ( ) ( )( )
𝑇 (𝑥) = 𝑓(𝑥 ) + 𝑓′(𝑥 )(𝑥 − 𝑥 ) + (𝑥 − 𝑥 ) + (𝑥 − 𝑥 ) + (𝑥 − 𝑥 ) .

Ebbe behelyettesítve a megfelelő adatokat

𝑇 (𝑥) = 1 + 2(𝑥 − 0) + (𝑥 − 0) + (𝑥 − 0) + (𝑥 − 0) .

Elvégezve az egyszerűsítéseket
𝑇 (𝑥) = 1 + 2𝑥 + 2𝑥 + 𝑥 + 𝑥 .

Az e közelítő értékét úgy kapjuk, ha az előbbi Taylor polinom értékét kiszámoljuk az 𝑥 = helyen:
1 1 1 4 1 2 1 1 1 1 65
𝑒≈𝑇 =1+2∙ +2∙ + ∙ + ∙ =1+1+ + + = .
2 2 2 3 2 3 2 2 6 24 24
6. Írjuk fel az f(x) = ln2x függvény 𝑥 = pont körüli harmadfokú Taylor polinomját! Ennek segítsé-
gével számoljuk ki ln2 közelítő értékét!

Első lépésben kiszámoljuk a függvény első három deriváltját, majd meghatározzuk ezek értékeit az 𝑥 =
pontban:

f(k)(x) f(k)(x0)

k=1 2

3
Gábor Dénes Egyetem 2023/24/1
Matematika

k=2 -4

k=3 16
Az f függvény a pont körüli negyedfokú Taylor polinomja
𝑓 (𝑥 ) 𝑓 (𝑥 )
𝑇 (𝑥) = 𝑓(𝑥 ) + 𝑓 (𝑥 )(𝑥 − 𝑥 ) + (𝑥 − 𝑥 ) + (𝑥 − 𝑥 )
2 6
Ebbe behelyettesítve a megfelelő adatokat
1 4 1 16 1
𝑇 (𝑥) = 0 + 2 𝑥 − − 𝑥− + 𝑥− .
2 2 2 6 2
Elvégezve az egyszerűsítéseket
1 1 8 1
𝑇 (𝑥) = 2 𝑥 − −2 𝑥− + 𝑥− .
2 2 3 2
Az ln2 közelítő értékét úgy kapjuk, ha az előbbi Taylor polinom értékét kiszámoljuk az x = 1 helyen:
1 1 8 1 1 1 5
ln 2 ≈ 2 𝑥 − −2 𝑥− + 𝑥− =1− + = .
2 2 3 2 2 3 6

Házi feladat:
Mi az f(x) = függvény x0 =e körüli harmadrendű Taylor polinomja?

1 1 1 1
T (x) = + (𝑥 − e) + (𝑥 − e) + (𝑥 − e)
𝑒 𝑒 2𝑒 𝑒
Mi az f(x) = függvény harmadrendű Taylor polinomja az x0 = esetén?

1 𝜋
T (x) = 1 + 0 + 𝑥− +0
2 2

A Lagrange féle maradéktag.

Az n-ed rendű Taylor polinom hibájára Lagrange a következő kifejezést határozta meg:
( )( )
Ln+1(x) = ( )!
(𝑥 − 𝑥 ) , ahol ξ értékéről csak annyit állíthatunk, hogy 𝜉 ∈ [𝑥 ,x]. Így, a
biztonság javára történő becsléshez, minden vizsgált esetben meg kell nézni, hogy a kifejezés az
[x0, x] intervallumon hol veszi fel maximumát.
Példa: Mekkora ex függvény hetedrendű, 0 körüli Taylor polinomjának hibája x=1 esetén?
Most, eξ a [0,1] intervallum felső határán maximális.

Ln+1(x) = ( )!
𝑥 = ( )!
1 . Az 𝑒 = 1 + definíció alapján bizonyítható, hogy e ≤ 4.
Tehát L8(1) ≤ !
1 ≈ 10-4.
A Lagrange féle maradéktag alapján a számítógépes programok meg tudják határozni, hogy há-
nyadrendű Taylor polinom szükséges irracionális és transzcendens függvények esetében a szük-
séges pontosság eléréséhez.