SZÉCHENYI ISTVÁN ALKALMAZOTT MECHANIKA

EGYETEM TANSZÉK

1. MECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT
(kidolgozta: Fehér Lajos, tansz. m.; Tarnai Gábor, mérnök tanár; Molnár Zoltán, egy. adj.)
Komplex mennyiségek, Mátrix- és Vektoralgebra, Differenciálegyenletek

Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei

Komplex mennyiség  komplex szám  komplex vektor.

a) Komplex mennyiség algebrai alakja:
z  x  iy , y
x - a z komplex szám valós
(reális) része,
zi
y - a z komplex szám képzetes x z
(imaginárius) része, i y
i - a képzetes (imaginárius)  x
egységvektor  y x
A képzetes egységvektor tulajdonságai:
- i  1 , abszolút értéke egy,
- i i  1 , önmagával vett szorzata mínusz egy.
A z komplex szám i-vel történő szorzása a z vektor 90 o -os elforgatását eredményezi az
óramutató forgásával ellentétes irányban: z i  ( x  iy ) i  i x  y   y  i x .
b) Komplex mennyiség trigonometrikus alakja:
z  r (cos   i sin  ) ,
r  z - a z komplex szám abszolút értéke
y
(nagysága),
 - a z komplex szám x tengellyel bezárt
szöge, z r r sin 
x  Re ( z )  r cos  - a z komplex szám valós i
 x
(reális) része, r cos 
y  Im ( z )  r sin  - a z komplex szám
képzetes (imaginárius) része.
c) Komplex mennyiség exponenciális alakja:
z  r ei , ahol e  2, 718281 a természetes szám és r a komplex szám abszolút értéke
(nagysága).

Megjegyzés:

- Az exponenciális alak az e x  ei függvény sorfejtésével vezethető be.

- A trigonometrikus és az exponenciális alak egybevetéséből következik, hogy a z  ei

komplex mennyiség az x tengellyel  szöget bezáró komplex egységvektor: ei  1 .

1. Rezgéstan Gyakorlat 1/17

 d) Komplex mennyiség abszolút értéke:
z  x 2  y 2  r 2  cos 2   sin 2    r .
1
Az abszolút érték tulajdonságai:
- z1  z2  z1  z2 ,
- z1 z2  z1 z2 ,
z1 z
-  1 a z2  0 esetben.
z2 z2
e) Komplex mennyiség konjugáltja:
A z  x  iy  r (cos   i sin  )  rei komplex szám konjugáltja:
z  x  iy  r (cos   i sin  )  rei .
Műveletek a konjugálttal:
- z  z  ( x  iy )  ( x  iy )  2 x ,
- z  z  ( x  iy)  ( x  iy )  2iy ,
2
- zz  ( x  iy)( x  iy)  x 2  y 2  ixy  iyx  x 2  y 2  z  r 2 ,
- z1  z2  ( x1  iy1 )  ( x1  iy1 )  ( x1  iy1 )  ( x2  iy2 )  z1  z2 ,
- z1 z2  z1 z2 .
f) Komplex mennyiségek szorzása:
- Szorzás algebrai alak esetén:
z1 z2  (a1  ib1 )(a2  ib2 )  a1a2  b1b2  i(a1b2  a2b1 ) .
- Szorzás trigonometrikus alak esetén:
z1 z2  r1 (cos 1  i sin 1 ) r2 (cos 2  i sin 2 ) 
 r1 r2  cos(1   2 )  i sin(1   2 )  .
- Szorzás exponenciális alak esetén:
z1 z2  r1 r2 ei1 ei2  r1 r2 ei (1 2 ) .

Megjegyzés: - Az ei1 , ei2 és ei (1  2 ) az x tengellyel 1 , 1 és (1   2 ) szöget bezáró

egységvektorok: ei1  ei 2  ei (1  2 )  1 .

- A szorzás z  z1 z2 komplex eredményvektora a z1 komplex vektorhoz képest

 2 szöggel el van forgatva az óramutató járásával ellentétes irányban.

g) Komplex mennyiségek osztása:

- Osztás algebrai alak esetén:
z1 (a1  ib1 ) a1 z2 ib1 z2
   
z2 (a2  ib2 ) (a2  ib2 ) z2 (a2  ib2 ) z2
a (a  ib ) ib (a  ib ) a a  b b b a b a
 1 22 2 2  1 2 2 2 2  1 22 12 2  i 1 22 22 1 .
a2  b2 a2  b2 a2  b2 a2  b2
- Osztás trigonometrikus alak esetén:

1. Rezgéstan Gyakorlat 2/17

 z1 r (cos 1  i sin 1 ) r1
 1   cos(1   2 )  i sin(1   2 )
z2 r2 (cos  2  i sin  2 ) r2
- Osztás exponenciális alak esetén:
z1 r1ei1 r1 i (1  2 )
  e .
z2 r2 ei 2 r2

Megjegyzés: - Az ei1 , ei2 és ei (1  2 ) az x tengellyel 1 , 1 és (1   2 ) szöget bezáró

egységvektorok: ei1  ei 2  ei (1  2 )  1 .

- Az osztás z  z1 / z2 komplex eredményvektora a z1 komplex vektorhoz

képest  2 szöggel el van forgatva az óramutató járásával megegyező irányban.

h) Komplex mennyiségek  szög szerinti differenciálása:

- Differenciálás exponenciális y
alak esetén: dz
d z d (r ei ) d
  r ei i  z i . x
d d  i z y
Az  szög szerinti differenciálás a z   x
komplex mennyiséget 90o -kal elforgatja az y x
óramutató járásával ellentétes irányban
- Differenciálás trigonometrikus alak esetén:
d z d  r (cos   i sin  ) 
  r ( sin   i cos  )  i z .
d d

Hiperbolikus és a Krülov függvények

a) Az exponenciális függvény:
Értelmezése: y
n  e x ex
 x
n
x
y  e  lim 1     .
x
n 
 n  n 0 n !
Kiejtés: y egyenlő é ad x. 1
A faktoriális (n faktoriális): x
n !  1 2  3  4  n . 0
 n
 1 1
A természetes szám: e1  e  lim 1      2, 718281... .
n 
 n  n 0 n !

1. Rezgéstan Gyakorlat 3/17

 b) A hiperbolikus függvények:
Értelmezések: y
e x  e x ch x
y  sh x  .
2
Kiejtés: y egyenlő szinusz hiperbolikusz x. 1
x
e x  e x
y  ch x  . 0
2
Kiejtés: y egyenlő koszinusz hiperbolikusz x.
sh x

c) A Krülov-függvények:
Értelmezés: a Krülov függvényeket hiperbolikus és trigonometrikus függvények lineáris
kombinációja szolgáltatja:
1 1
S (kx)   ch kx  cos kx  T (kx)   sh kx  sin kx 
2 , 2 ,
1 1
U (kx)   ch kx  cos kx  V (kx)   sh kx  sin kx 
2 , 2 ,
ahol k valós állandó.
A függvények x szerinti első deriváltjai:
dS 1 dT 1
 k  sh kx  sin kx   kV (kx) ,  k  ch kx  cos kx   kS (kx) ,
dx 2 dx 2
dU 1 dV 1
  sh kx  sin kx   kT (kx) ,   ch kx  cos kx   kU (kx) .
dx 2 dx 2
A függvények második és harmadik deriváltjai:
d 2S d 2T d 2U d 2V
2
 k 2U ( kx ) , 2
 k 2V ( kx ) , 2
 k 2 S ( kx ) , 2
 k 2T ( kx ) .
dx dx dx dx
d 3S d 3T d 3U d 3V
 k 3T ( kx ) ,  k 3U ( kx ) ,  k 3V ( kx ) ,  k 3 S (kx ) .
dx 3 dx 3 dx 3 dx 3

Mátrixalgebrai összefoglaló

a) Mátrix értelmezése, jelölése:

Mátrix: Skaláris mennyiségeknek, számoknak megadott szabály szerint táblázatba rendezett
halmaza.

 a11 a12 a13 
Mátrix jelölése:  A   .
a a22 a23 
 21

A mátrixokat kétszer aláhúzott betűvel, a mátrixok elemeit (koordinátáit) alsó indexes betűvel
jelöljük. Pl. A, a és a13 , a2 stb.
Az a13 mátrixelem az A mátrix első sorában és harmadik oszlopában áll.
Mátrix mérete: Például a fenti (2x3)-as méretű  A  mátrixnak két sora és három oszlopa van.

1. Rezgéstan Gyakorlat 4/17

Az a13 mátrix elem jelölés kiejtése (kiolvasása): á egy három.
 a1 
Oszlopmátrix:  a    a2  , sormátrix: a    a1 a2 a3  .
T
 
 a3 
Az oszlopmátrixnak egy oszlopa, a sormátrixnak egy sora van.
A sormátrix ugyanannak az oszlopmátrixnak a transzponáltja. A sormátrixot a mátrix
betűjelének felső indexébe írt T betű jelöli.
b) Mátrixműveletek:
A műveleteket (2  2) -es, (2x1)-es és (1x2)-es mátrixokra mutatjuk be.
- Mátrix transzponáltja (tükrözés a főátlóra):
A mátrix főátlóját az azonos indexű elemek alkotják.

a a  
a a21 
 A   11 12    AT    11 .
a a    a a 
 21 22   12 22 

(2  2) (2  2)
A transzponálási művelet jele: T (a mátrix felső indexében).
A transzponálás oszlopmátrixból sormátrixot, sormátrixból pedig oszlopmátrixot hoz
létre.
T
Az A jelölés kiejtése (kiolvasása): á transzponált.
- Mátrixok összeadása, kivonása:
Csak azonos méretű mátrixok adhatók össze, vonhatók ki egymásból.
A B  C ,

a
 11 a12  
b
 11 b12  
 (a11  b11 ) (a12 b12 )  
 11c c12 
        .

a
 21
a 
22 
 b
 21
b 
22 


(a21 b21 ) (a22 b ) 
22 

 21
c c22 
(2  2) (2  2) (2  2) (2  2)
- Mátrixszorzás (sor-oszlop kombináció):
Csak olyan mátrixok szorozhatók össze, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy az első
szorzótényező oszlopainak száma megegyezik a második szorzótényező sorainak
számával.
ABC,

a
 11 a12  b11 b12  
 (a11 b11  a12 b21 ) (a11 b12 a12 b22 ) 
       .

a
 21
a22  b21 b22  

(a21 b11 a22 b21 ) (a21 b12 a22 b22 ) 
(2  2) (2  2) (2  2)
Ab  c ,

a
 11 a12  
b 
 1

 (a11 b1  a12 b2 )  
c 
 1
         .

a
 21
a 
22 
b 
 2


(a21 b1 a22 b2 ) 


c 
 2

(2  2) (2 1) (2 1) (2 1)

a Bd ,
T T


 11 b b12 

a
 1 a2      (a1 b11  a2 b21 ) (a1 b12 a2 b22 )    d1 d2  .
 b b22 
 21
(1 2) (1 2) (1 2)
(2  2)

1. Rezgéstan Gyakorlat 5/17

 c) Különleges mátrixok:
1 0 
- Egységmátrix: E    . Tulajdonsága: E  A  A  E  A .
0 1 
Az egységmátrix a főátlójában 1-es koordinátákat, a főátlóján kívül 0 elemeket tartalmaz.
Az egységmátrixszal történő szorzás nem változtatja meg a megszorzott mátrixot.
1 1
- Inverz mátrix (reciprok mátrix): A  A  A  A  E .
1
Az A mátrix az A mátrix inverze, vagy reciproka.
Csak négyzetes mátrixnak létezik inverze (reciproka) abban az esetben, ha az A mátrix
elemeiből képezett determináns nem nulla.
- Szimmetrikus mátrix: A  A
T

A mátrix elemei megegyeznek a főátlóra vett tükörképükkel.

1 2 
Például  A    szimmetrikus mátrix.
2 9
- Ferdeszimmetrikus mátrix: A   A .
T

A mátrix bármelyik eleme megegyezik a főátlóra vett tükörképének mínusz egyszeresével.

Ebből az következik, hogy a főátlóban csak zérus elemek lehetnek.
 0  3
Például  A    ferdeszimmetrikus mátrix.
3 0 
1 1
- Inverz mátrix (reciprok mátrix): A A  A  A  E .
1
Az A mátrix az A mátrix inverze, vagy más néven reciproka.
Csak négyzetes mátrixnak létezik inverze (reciproka) abban az esetben, ha az A mátrix elemeiből
képezett determináns nem nulla.
1 adj a ji A ji
Az inverz mátrix kiszámítása: A   aij1    .
det aij det A

Mátrix sajátértékei és sajátvektorai

- A sajátérték feladat kitűzése:

Létezik-e olyan n oszlopmátrix, amellyel az A négyzetes mátrixot megszorozva, az n
oszlopmátrix valahányszorosát kapjuk: An   n , ahol a  skaláris mennyiség?
Ha létezik ilyen n oszlopmátrix, akkor ezt az A négyzetes mátrix sajátvektorának, a  skaláris
mennyiséget pedig az A mátrix sajátértékének nevezzük.
- A sajátérték feladat megoldása:
A sajátérték feladat megoldását egy (2x2)-es mátrixon mutatjuk be.
Az előző egyenletet részletesen kiírva és bal oldalra rendezve:
 a11 a12   nx   nx   a11 a12   nx   nx  0
a    ,            ,
 21 a22   ny   ny   a21 a22   ny   ny  0 
és a szorzásokat elvégezve, az nx , ny ismeretlenre homogén lineáris algebrai egyenletrendszert
kapunk:

1. Rezgéstan Gyakorlat 6/17

(a11   ) nx  a12 n y  0,
a21 nx  (a11   ) n y  0.
Az egyenletrendszer nemtriviális (nullától különböző) megoldásának feltétele az, hogy a
rendszer mátrixából képezett determinánsnak el kell tűnnie:
(a11   ) a12
 0.
a21 (a11   )
A determinánst kifejtve kapjuk a karakterisztikus egyenletet:
 2  (a11  a22 )  (a11a22  a12 a21 )  0 .
A karakterisztikus egyenlet megoldásai a mátrix sajátértékei:
(a11  a22 )  ( a11  a22 ) 2  4a12 a21
1,2  .
2
A homogén lineáris algebrai egyenletrendszernek csak   1 és    2 esetén van
nemtriviális megoldása.
A mátrix sajátértékeit növekvő sorrendben szokás sorszámozni.
Ha az egyes i (i=1,2) sajátértékeket behelyettesítjük a homogén lineáris algebrai
egyenletrendszerbe, akkor az egyenletrendszer megoldható az nix , niy ismeretlenre:
(a11  i ) nix  a12 niy  0  nix 
 
niy 
 i  1, 2  .
a21 nix  (a11  i ) niy  0 
Az i (i=1,2) sajátértékek behelyettesítése esetén azonban az egyenletrendszer egyenletei
egymástól nem lineárisan függetlenek, ezért az egyik egyenletet el lehet hagyni és a másik
egyenletből csak az nix / niy , vagy niy / nix (i=1,2) hányados határozható meg.
Az nix és niy értékét akkor kapjuk meg egyértelműen, ha az nTi  nix niy  sajátvektoroktól
megköveteljük, hogy egységvektorok legyenek: nix2  niy2  1 , i=1,2.

Vektorok skaláris szorzata

A skaláris szorzás értelmezése: a  b  a b cos  . (  a vektorok között bezárt szög,

   .)
Az a  b művelet kiolvasása: á skalárisan szorozva bével, vagy á skalár bé.
A skaláris szorzás kiszámítása mátrixszorzással:
bx 
 
a  b   ax a y az  by   axbx  a y by  a z bz .
b 
 z
Az első szorzó tényező koordinátáit sormátrixba, a második szorzó tényező
koordinátáit oszlopmátrixba rendezzük és a szorzást a mátrixszorzás szabályai szerint (sor-
oszlop kombináció) végezzük el.
A szorzás eredménye egy skaláris mennyiség.

1. Rezgéstan Gyakorlat 7/17

1.1. Példa (Mátrix műveletek)

2  4  12 4 
Adott: A    , B .
7 3  6 3 

Feladat:
T T
a) Az A és B transzponált mátrixok meghatározása.

b) Az A  B összegmátrix és az A  B különbségmátrix meghatározása.

c) Az A B szorzatmátrix meghatározása.

Kidolgozás:
T T
a) Az A és B transzponált mátrixok meghatározása:
 2 7  12  6 
A  , B 
T T
 .
 4 3   4 3 

b) Az A  B összegmátrix és az A  B különbségmátrix meghatározása:

 2  4   12 4   10 0 
A B     ,
 7 3   6 3  1 6 
 2  4   12 4  14  8
A B     .
 7 3   6 3 13 0 

c) Az A B szorzatmátrix meghatározása.
 2  4   12 4 
AB    
 7 3   6 3 
 2(12)  ( 4)(6) 2  4  ( 4)3   48  4 
  .
 7( 12)  3( 6) 7  4  3  3   102 37 

1.2. Példa (Skaláris és mátrix szorzás gyakorlása)

  
Adott: a  4 i  6 j  k m, b  3 i  j  k m.
Feladat: Az a  b skaláris szorzat meghatározása.

Kidolgozás:

1. Rezgéstan Gyakorlat 8/17

Az a  b szorzat meghatározása:
 3
a  b   4 6  1  1   4 (3)  6 1  (1) (1)  5 m 2 .
 
 1

1.3. Példa (Mátrix inverzének előállítása)

 2 1 2
Adott: A   3 3 1 .
 
 2 2  1 

Feladat: Az A mátrix inverzének meghatározása.

Kidolgozás:

- A mátrix determinánsa: det A  2(3  2)  1(3  2)  2(6  6)  15 .

- Az adjungált mátrix elemei:

adj a11  3  2  5 , adj a12  (3  2)  1 , adj a13  6  6  12 ,

adj a21  (1  4)  5 , adj a22  2  4  2 , adj a23  (4  2)  6 ,

adj a31  1  6  5 , adj a32  (2  6)  4 , adj a33  6  3  3 .

 5 1 12 
- Az adjungált mátrix:  Aij   adj aij    5 2  6  .
 
 5 4 3 
- Az inverz (reciprok) mátrix:
 5 5  5 
  1 2 4 
1 adj a ji Aji 1 
A   aij  
1

det aij det A 15
 12  6 3 
 2 1 2   5 5  5  15 0 0 
- Ellenőrzés:
1 
AA  3 3 1  1  
1 2 4 
1 
0 15 0   E .
  15   15  
 2 2  1   12  6 3   0 0 15

1.3. b) Példa (Mátrix inverzének előállítása)

2 1 
Adott: A   .
 3 2 

Feladat: Az A mátrix inverzének meghatározása.

Kidolgozás:

1. Rezgéstan Gyakorlat 9/17

- A mátrix determinánsa: det A  2  (2)  1 3  7 .

- Az adjungált mátrix elemei:

adj a11  2 , adj a12  (3)  3 , ,

adj a21  (1)  1, adj a22  2 , ,

 2 3 
- Az adjungált mátrix:  Aij    adj aij    .
 1 2 
- Az inverz (reciprok) mátrix:
 adj a 
T
1 adj a ji 1  2 1  0, 2857 0,1429 
A   a  1
   
ji

7  3 2   0, 4286 0, 2857 

ij
det aij det aij
1  2 1  0, 2857 0,1429  1 0 
- Ellenőrzés: AA     E.
 3 2   0, 4286 0, 2857  0 1 

1.4. Példa (Mátrix sajátértékeinek és sajátvektorainak meghatározása)

 30 0 0

Adott: A  0 30  40  .
 
 0  40 90 

Feladat: Az A mátrix sajátértékeinek és sajátvektorainak a meghatározása.

Kidolgozás:

- A megoldandó homogén lineáris algebrai egyenletrendszer:

 (30   ) 0 0   nx   0 
  
 0 (30   )  40   n y   0  , vagy
 0  40 (90   )   nz  0 

( 30   ) nx  0 

(30   ) n y  40 nz  0  .

40 n y  (90   ) nz  0 

(30   ) 0 0
- A karakterisztikus egyenlet: 0 (30   )  40  0, 
0  40 (90   )
(30   )  (30   )(90   )  40  40  0 , (30   )( 2  120  1100)  0 .
- A karakterisztikus egyenlet megoldása, a mátrix sajátértékei:
(30   )  0  1  30 ,
( 2  120  1100)  0   2  10,  3  110 .

1. Rezgéstan Gyakorlat 10/17

A mátrix sajátvektorai, a sajátértékek behelyettesítése a lineáris algebrai egyenletrendszerbe:
A 1  30 sajátértékhez tartozó sajátvektor:
( 30  1 ) n1x  0  (30  30) n1x  0 
 
(30  1 ) n1 y  40 n1z  0   (30  30) n1 y  40 n1z  0  .
 
40 n1 y  (90  1 ) n1z  0  40 n1 y  (90  30) n1z  0 
A 2. és 3. egyenletből: n1 y  n1z  0 .
Az 1. egyenletből: n1x tetszőleges érték.
Legyen a sajátvektor egységvektor, így:  n1    1 0 0 .
T

A  2  10 sajátértékhez tartozó sajátvektor:

( 30   2 ) n2 x  0  ( 30  10) n2 x  0 
 
(30   2 ) n2 y  40 n2 z  0   (30  10) n2 y  40 n2 z  0  .
 
40 n2 y  (90   2 ) n2 z  0  40 n2 y  (90  10) n2 z  0 
Az 1. egyenletből: n2 x  0 .
A 2., vagy 3. egyenletből: n2 y  2n2 z .
1
Legyen a sajátvektor egységvektor: n22y  4n22y  1 ,  n2 y  .
5
T  1 2 
Tehát a  2 -höz tartozó sajátvektor:  n 2    0 .
 5 5
A  3  110 sajátértékhez tartozó sajátvektor:
( 30   3 ) n3 x  0  (30  110) n3 x  0 
 
(30   3 ) n3 y  40 n3 z  0   (30  110) n3 y  40 n3 z  0  .
 
40 n3 y  (90   3 ) n3 z  0  40 n3 y  (90  110) n3 z  0 
Az 1. egyenletből: n3 x  0 .
A 2., vagy 3. egyenletből: n3 y  2n3 z .
1
Legyen a sajátvektor egységvektor: n32y  4n32y  1 ,  n3 y  .
5
T  1 2 
Tehát a  3 -hoz tartozó sajátvektor:  n3    0  .
 5 5

1.5. Példa (Vektor adott iránnyal párhuzamos összetevőjének meghatározása)

z
Adott: b  (20i  40 j  30k ) m,
ea
ea  (0,8 j  0, 6k ) . b
O

Feladat: b
y
x b
A b vektor ea egységvektorral párhuzamos b összetevőjének meghatározása.

Kidolgozás:

1. Rezgéstan Gyakorlat 11/17

A b párhuzamos összetevő meghatározása:
  20  
 
b  (ea  b ) ea    0 0,8  0, 6  40   ea  (32  18) ea  50 ea
  30  

b  50 ea  50(0,8 j  0,6k )  (40 j  30k ) m.

Differenciál egyenletek
(rövid áttekintés)

Differenciálegyenlet: olyan matematikai egyenlet, amely egy vagy több változós

ismeretlen függvény és deriváltjai közötti kapcsolatot írja le.
Fontosabb típusok: közönséges differenciálegyenletek,
parciális differenciálegyenletek,
(sztochasztikus differenciálegyenletek,
késleltetett differenciálegyenletek)
Közönséges differenciálegyenlet: olyan matematikai egyenlet, amely egy független
változójú függvény és deriváltjai közötti összefüggést
adja meg.
d2x
Pl. m 2  F , ahol x  x  t  (Newton II.
dt
törvénye)
Parciális differenciálegyenlet: olyan matematikai egyenlet, amely az ismeretlen
többváltozós függvény és a parciális deriváltjai közötti
kapcsolatot írja le.
u  x, y 
Pl.  0; és a megoldás u  x, y   f  y  .
x
Speciális eset: Lineáris állandó együtthatós közönséges inhomogén differenciálegyenlet
dny d n 1 y
An n  An 1 n 1   A0 y  r  x  , ahol r  x  a zavaró függvény.
dx dx

Megoldás: y  x   yh  x   y p  x  ,
d n yh d n 1 yh
ahol yh  x  a An  An 1   A0 yh  0 homogén differenciálegyenlet
dx n dx n 1
általános megoldása,

d n yp d n 1 y p
y p  x  az An  An 1   A0 y p  r  x  inhomogén
dx n dx n 1
differenciál-egyenlet egy partikuláris megoldása.

A homogén differenciálegyenlet általános megoldása:

d n yh d n 1 yh
An  An 1   A0 yh  0
dx n dx n 1
Megoldást yh  e x alakban keressük

1. Rezgéstan Gyakorlat 12/17

  An  n  An1  n1  
 A0 e x  0
0
0
Karakterisztikus egyenlet:
An  n  An1  n 1   A0  0 (n-ed rendű polinom)
Megoldása: n számú gyök: 1 ,2 , ,n .
A differenciálegyenletnek n számú alapmegoldása van:
e ,e , ,e n x .
1 x 2 x

Az alapmegoldások lineáris kombinációja is megoldása differenciál-

egyenletnek: yh  x   C1e1 x  C2 e2 x  , , Cn e n x
Az ismeretlen Ci  i  1,2, ,n  konstansok a perem-, illetve kezdeti
feltételekből meghatározhatóak.
Az inhomogén differenciálegyenlet egy partikuláris megoldása:
d n yp d n 1 y p
An  An 1   A0 y p  r  x 
dx n dx n 1

A megoldást célszerű a zavaró vagy más néven forrás függvény

alakjában keresni, mert ez többnyire eredményre vezet:
yp  x  C r  x .
Behelyettesítés után a C konstans meghatározható.

dy d2y
Deriváltak jelölése:  y' ,  y'' ,…, stb. (hely szerinti deriváltak)
dx dx 2
dy d2y
 y, ,  y ,…, stb. (idő szerinti deriváltak)
dt dt 2

1.6. Példa

Adott egy másodrendű állandó együtthatós közönséges lineáris differenciálegyenlet

valamint az x  0 peremen a függvény és deriváltjának értéke:
y''  4 y  3x , y  0   1, y'  0   4 .
Feladat a differenciál egyenlet megoldásának előállítása.

Megoldás: y  x   yh  x   y p  x 
Homogén megoldás:
homogén de. yp "  4 yp  0 , megoldás keresése
yh  e x

  2  4  e0x  0
0
karakterisztikus egyenlet 2  4  0 ; 2  4 ; 1,2  2

1. Rezgéstan Gyakorlat 13/17

 homogén ált megoldás: yh  x   C1e 2 x  C2 e 2 x
Az alapmegoldások (bázisok) tetszőleges lineáris kombinációja is
megoldás
 e2x  e 2x   e2x  e 2x 
yh  x   A1    A2  
 2   2 
   
ch( 2x ) sh( 2x )
azaz yh  x   A1ch  2x   A2 sh  2x  .

Partikuláris megoldás: yp  x  C x (a zavaró függvény alakjában keressük)

3
y p ''  4 y  3x behelyettesítés után 4Cx  3x  C  
4
3
yp  x   x
4

Peremfeltételek figyelembevétele: y  x   yh  x   y p  x 
3
y 0   1 y  0   1  A1 ch  2  0   A2 sh  2  0   0
4
1 0

1  A1 ch  2  0   A1  1
1

3
y'  0   4 y'  0   4  A1 2sh  2  0   A2 2ch  2  0  
4
0 2
3 3 19
4  A2 2ch  2  0    A2  2  
4 8 8
2

19 3
Végül: y  x   yh  x   y p  x  = ch  2x   sh  2x   x .
8 4

1.7. Példa

Adott egy másodrendű állandó együtthatós közönséges lineáris differenciálegyenlet

valamint az x  0 peremen a függvény és deriváltjának értéke:
y''  4 y  3x , y  0   1, y'  0   4 .
Feladat a differenciálegyenlet megoldásának előállítása.

Megoldás: y  x   yh  x   y p  x 
Homogén megoldás:

1. Rezgéstan Gyakorlat 14/17

 homogén de. yh "  4 yh  0 , megoldás keresése
yh  e x

  2  4  e0x  0
0
karakterisztikus egyenlet  40 ;
2
 2  4 ; 1,2  2i

homogén általános megoldás yh  x   C1ei 2 x  C2 e i 2 x ,

ahol ei 2 x  cos  2x   i sin  2x  ;
e  i 2 x  cos  2x   i sin  2x 
azaz
yh  x   C1  cos  2x   i sin  2x    C2  cos  2x   i sin  2x  
Az alapmegoldások (bázisok) tetszőleges lineáris kombináció is
megoldás
 ei2x  e i2x   ei2x  e i2x 
yh  x   A1    A2  .
 2   2i 
   
cos( 2x ) sin( 2x )
Behelyettesítés után: yh  x   A1 cos  2x   A2 sin  2x 

Partikuláris megoldás: y p ''  4 y p  3x ; yp  x  C x (alakban

keressük)
3 3
behelyettesítés után 4Cx  3x  C  ; yp  x  x
4 4

Peremfeltételek figyelembevétele: y  x   yh  x   y p  x 
3
y 0   1 y  0   1  A1 cos  2  0   A2 sin  2  0   0
4
1 0
1  A1 cos  2  0   A1  1
1
y'  0   4
3
y'  0   4   A1 2 sin  2  0   A2 2 cos  2  0  
4
0 2
3
4  A2 2 cos  2  0  
4
2
3 13
 A2  2  
4 8
13 3
Végül: y  x   yh  x   y p  x  = cos  2x   sin  2x   x .
8 4

1. Rezgéstan Gyakorlat 15/17

1.8. Példa

Adott egy kezdeti érték feladat differenciálegyenlete és a t=0 időpontban a

függvényérték és első deriváltja:
y  9 y  3 cos 2t és y  0   2; y 0   3 .
Feladat az adott kezdeti érték feladat megoldásának előállítása.

Megoldás: y  t   yh  t   y p  t 
Homogén megoldás:
homogén de. yh  9 yh  0 , megoldás keresése
yh  e  t
 2
 9  et  0
0
0

karakterisztikus egyenlet 2  9  0 ;  2  9 ;
1,2   1 9  i3
homogén általános megoldás yh  t   C1ei3t  C2 e  i3t ,
ahol ei3t  cos  3t   i sin  3t  ;
e  i3t  cos  3t   i sin  3t 
azaz yh  t   C1  cos  3t   i sin  3t    C2  cos  3t   i sin  3t  
ei3t  e  i3t
ei3t  e  i3t  2 cos  3t   cos  3t  
2
e  e  i3t
i3t
ei3t  e  i3t  2i sin  3t   sin  3t  
2i
az alapmegoldások (bázisok) tetszőleges lineáris kombináció is megoldás
 ei3t  e i3t   ei3t  e i3t 
yh  t   A1    A2  
 2   2i 
   
cos( 3t ) sin( 3t )
behelyettesítés után yh  t   A1 cos  3t   A2 sin  3t 

Partikuláris megoldás: y p  9 y p  3cos 2t ; y p  t   C cos 2t (alakban keressük)

a deriváltak: y p  t   C2 sin 2t ; y p  t   C 4 cos 2t behelyettesítése
után
4C cos 2t  9C cos 2t  3 cos 2t
3 3
5C  3 ; C ; y p  t   cos 2t
5 5

Peremfeltételek figyelembevétele: y  t   yh  t   y p  t 
3
y 0   1 y  0   2  A1 cos  3  0   A2 sin  3  0   cos  2  0 
5
1 0 1

1. Rezgéstan Gyakorlat 16/17

 3 3 13
2  A1 cos  3  0    A1  2   
5 5 5
1

y 0   3
3
y  0   3   A1 3 sin  3  0   A2 3 cos  3  0   2 cos  2  0 
5
0 2
3  A2 3 cos  3  0   A2  1
3
13 3
Végül: y  t   yh  t   y p  t  =  cos  3t   sin  3t   cos 2t .
5 5

Egy rezgéssé alakítások (addiciós tételek):

átalakítás
I. y  c1 cos t  c2 sin t  y  a cos t   

y  a cos t     a cos  cos t a sin  sin t

c1 c2
 c1    c2   a 2  cos    a 2  sin    a 2  c1    c2 
2 2 2 2 2 2
 a
c2 a sin   c 
  tg    arctg   2 
c1 a cos   c1 

átalakítás
II. y  c1 cos t  c2 sin t  y  a sin t   
y  a sin t     a sin  cos t a cos  sin t
c1 c2
 c1    c2   a 2  sin    a 2  cos    a 2  c1    c2 
2 2 2 2 2 2
 a
c1 a sin  c 
  tg    arctg  1 
c2 a cos   c2 

Trigonometrikus azonosságok

cos   x   cos  x  mert páros függvény.

sin   x    sin  x  mert páratlan függvény.
a) eix  cos  x   i sin  x 
ei(  x )  cos   x   i sin   x 
b) e  ix  cos  x   i sin  x 
eix  e  ix
(a+b) eix  e  ix  2 cos  x   cos  x  
2

1. Rezgéstan Gyakorlat 17/17

 eix  e  ix
(a-b) eix  e  ix  2i sin  x   sin  x  
2i
c h   x   c h  x  mert páros függvény.
s h   x    s h  x  mert páratlan függvény.
e x  e x
c h  x 
2
e  e x
x
sh  x  
2
e  e  ix
ix
c h i x    cos  x 
2
eix  e  ix eix  e  ix
sh  i x   i  i sin  x 
2 2i

1. Rezgéstan Gyakorlat 18/17