1.

RUGALMASSÁGTANI PEREMÉRTÉK FELADAT

A rugalmasságtani feladat kitűzése:
Adott:
• a test méretei és alakja
• a test anyaga
• a test terhelése és megtámasztása
Keresett: A rugalmas test állapotjellemzői:
 
• u = u ( x, y, z ) elmozdulási állapot (elmozdulási vektormező)
• A = A ( x, y, z ) alakváltozási állapot (alakváltozási tenzormező)
• F = F ( x, y, z ) feszültségi állapot (feszültségi tenzormező)

A fenti állapotjellemzők közti összefüggéseket megadó egyenletek, összefüggések:

• kinematikai egyenlet
• egyensúlyi egyenletek
• anyagegyenlet

1. Kinematikai egyenlet

Kinematika: test alakváltozásának, elmozdulás állapotának leírásával foglalkozik, de

nem vizsgálja azt, hogy milyen erőhatások hozzák létre az elmozdulásokat, alakvál-
tozásokat, tehát csak geometriai leírással foglalkozik.
Alakváltozás során a kezdeti deformáltaltan állapotból létrejön egy deformált állapot.
Minket csak a kezdeti és a végállapot érdekel.
Az elmozdulás állapot az alábbi részekre bontható:
• merevtestszerű elmozdulás
• merevtestszerű szögelfordulás
• alakváltozás (számunkra szilárdságtani szempontból ez a lényeges)
    
Az elmozdulásmező: u =u ( x, y, z ) =u ( x, y, z ) ex + v( x, y, z ) e y + w( x, y, z ) ez

Feltételezés: Az elmozdulások és alakváltozások kicsik.

A test egy tetszőleges P pontjának elemi környezetében lévő Q pont elmozdulásának
a megváltozása a P pont elmozdulásához képest, azaz az elmozdulásmező hely sze-
rinti megváltozása az alábbi formulával írható fel (lásd 1. melléklet):
 
du = Ddr
ahol:

• dr A P pontból a Q pontba mutató vektor
• D az elmozdulásmező derivált tenzora, mely az alábbi módon számítható:
  ∂u ∂u ∂u 
 
u   ∂x ∂y ∂z 
 ∂ ∂ ∂   ∂v ∂v ∂v 
D= u  ∇=  v   =
  
∂x ∂y ∂z   ∂x ∂y ∂z 
 w 
 ∂w ∂w ∂w 
 
 ∂x ∂y ∂z 
A derivált tenzor felbontható szimmetrikus és ferde szimmetrikus részre:
1 1
D= ( T T
) (
D+ D + D− D = A+ Ψ
2  
 2 
)
A Ψ

• A szimmetrikus rész az A az alakváltozási tenzor, mely az elemi környezet

alakváltozására jellemző.
• A ferde szimmetrikus rész a Ψ forgató tenzor, amely az elemi környezet merev-
testszerű szögelfordulását jellemzi.
kinematikai egyenlet: Az alakváltozási tenzor előállítására szolgáló rész:
1 1 
=A
2
( T
D + D=
2
) 
(u  ∇ + ∇  u )
  ∂u ∂u  ∂u 1  ∂u ∂v  1  ∂u ∂w  
∂u   ∂u ∂v ∂w     +   + 
 
  ∂x ∂y ∂z   ∂x ∂x ∂x    ∂x 2  ∂y ∂x  2  ∂z ∂x  

1   ∂v ∂v ∂v   ∂u ∂v ∂w    1  ∂v ∂u  ∂v 1  ∂v ∂w  
A=  + =  +   + 
2   ∂x ∂y ∂z   ∂y ∂y ∂y    2  ∂x ∂y  ∂y 2  ∂z ∂y  
 
  ∂w ∂w ∂w   ∂u ∂v ∂w    1  ∂w ∂u  1  ∂w ∂v  ∂w

    + +  
  ∂x ∂y ∂z   ∂z ∂z ∂z    2  ∂x ∂z  
 2  ∂y ∂z  ∂z 
A kinematikai tenzoregyenletnek megfelelő skalár egyenletek:
∂u  ∂u ∂v 
εx = γ xy =γ yx = + 
∂x  ∂y ∂x 
∂v  ∂v ∂w 
εy = γ yz =γ zy = + 
∂y  ∂z ∂y 
∂w  ∂u ∂w 
εz = γ xz =γzx = ∂z + ∂x 
∂z  
Ez 6 db skalár egyenlet 9 darab ismeretlen függvénnyel
Fizikai tartalom:
A kinematikai egyenletek az elmozdulásmező és az alakváltozási mező koordinátái
között teremtenek kapcsolatot.
Az alakváltozási mező koordinátái nem függetlenek egymástól: az elmozdulásmező
koordinátáiból származtathatók megadott szabályok szerin
 
2. Egyensúlyi egyenletek z
A
dA
  
n dF= F ⋅ dA
V dA
Tekintsünk egy V térfogatú A felületű általános testet.  dV
r
A testre 2 féle terhelést tudunk átadni:
  O  
dF = qdV
• térfogaton megoszló: dF = fdV x
y

ahol f a térfogaton megoszló erőrendszer sűrűségvektora [N/m3]
  
• felületen megoszló: dF = ρdA =⋅F n dA

dA

ahol ρ a felületen megoszló erőrendszer sűrűségvektora [N/m2]

Az egyensúly feltétele:
 
erők eredője 0 nyomaték tetszőleges A pontra 0
   
F =0 MA = 0
Erők egyensúlyi egyenletének integrál Nyomatékok egyensúlyi egyenletének
alakja: integrál alakja (origóra felírva):
         
F= ∫
0 = fdV + F ⋅ ndA ∫ MO = 0 = ∫ r × fdV + ∫ r × F ⋅ ndA
(V ) ( A) (V ) ( A)
Az integrál alakot szokás globális alaknak is nevezni, mivel ez a teljes testre vonat-
kozik.
Az integrál alakot a Gauss-Osztrogradszkij tétellel hozhatjuk differenciális alakra,
mely szerint az A zárt felület által határolt V térfogatban definiált vektormezőre fennáll,
hogy divergenciájának térfogati integrálja megegyezik a felületből kifelé irányított nor-

málirányú komponensének felületi integráljával, tehát ∫ F ⋅ ndA
= ∫
F ⋅ ∇dV .
( A) (V )
Erők egyensúlyi egyenletének differenci- Nyomatékok egyensúlyi egyenletének
ális alakja: differenciális alakja:
 
∫ ∫
T
= 0 f dV + F ⋅ ∇dV F=F
(V ) (V )
  Melyből a skalár egyenletek:
∫( )
f + F ⋅ ∇ dV = 0 τ xy = τ yx
(V )
  τ xz = τ zx
F ⋅∇ + f =0
τ yz = τ zy
Mátrix alakban:
Ez 3 db skalár egyenlet 0 db újabb isme-
∂ retlennel
 
 σ x τ xy τ xz   ∂x   f x  0 
  ∂     
0 
 τ yx σ y τ yz   ∂y  +  f y  =
 τ zx τ zy σ z     f z  0 
  ∂ 
 ∂z 
Melyből a skalár egyenletek:
 ∂σ x ∂τ xy ∂τ xz
+ + 0
+ fx =
∂x ∂y ∂z
∂τ yx ∂σ y ∂τ yz
+ + 0
+ fy =
∂x ∂y ∂z
∂τ zx ∂τ zy ∂σ z
+ + + fz =0
∂x ∂y ∂z
Ez 3 db skalár egyenlet 9db újabb isme-
retlennel
A differenciális alakot lokális alaknak is szokás nevezni, mivel ez külön-külön a test
összes pontjára vonatkozik (erősebb feltétel, mint az integrál alak).
Fizikai tartalom:
• A feszültségi tenzor nem független a térfogaton megoszló erőrendszertől
• A feszültségi tenzor elemei sem függetlenek egymástól, ki kell elégíteniük az
egyensúlyi egyenleteket.
• A nyomatékok egyensúlyi egyenlete alapján a feszültség tenzor szimmetrikus.

3. Anyagegyenlet

A hőtan I. és II. főtétele segítségével levezethető az Általános Hooke-törvény, mely

esetén az alábbi feltételezésekkel élünk:
• csak kis alakváltozások lépnek fel (= geometriai linearitás)
• az anyag lineárisan rugalmasan viselkedik (= anyagi linearitás)
• az anyag izotróp tulajdonságú (iránytól függetlenek az anyagi tulajdonságok)
E  ν  A skalár egyenletek:
= F  A+ AI I 
1+ ν  1 − 2ν  E  ν 
=σx 
1+ ν 
εx +
1 − 2ν
(
εx + ε y + εz 

)
ahol:
E - az anyag rugalmassági (Young) E  ν 
modulusza
=
σy
1 + ν 
εy + (
1 − 2ν
)
εx + ε y + εz 

ν - a Poisson tényező E  ν 
AI = ε x + ε y + ε z az A első skalár invari-
=
σz 
1+ ν 
εz +
1 − 2ν
( )
εx + ε y + εz 

ánsa E
=
τ xy γ xy Ez 6 db skalár
1 0 0  2(1 + ν)
egyenlet 0 db újabb
I = 0 1 0  (egységtenzor) E ismeretlennel
=
τ yz γ yz
0 0 1  2(1 + ν)

E
=
τ xz γ xz
2(1 + ν)
Fizikai tartalom: Az anyagegyenlet kapcsolatot teremt a belső erők (feszültségek) és
alakváltozások között
ÖSSZEGZÉS
Az egyenletek (PDE=Parciális differenciál egyenlet, ALG=algebrai egyenlet):
1  
kinematikai egyenlet = A (u  ∇ + ∇  u ) 6 db skalár (PDE)
2
 
F ⋅∇ + f =0 3 db skalár (PDE)
egyensúlyi egyenletek T
F=F 3 db skalár (ALG)
E  ν 
anyagegyenlet =F A+ AI I  6 db skalár (ALG)
1 + ν  1 − 2ν 
→Ez összesen 18 db.
Az ismeretlen függvények:
elmozdulás koordináták u ( x, y , z ) v ( x, y , z ) w( x, y, z )
fajlagos nyúlások ε x ( x, y , z ) ε y ( x, y , z ) ε z ( x, y , z )
szögtorzulások γ xy ( x, y, z ) γ yz ( x, y, z ) γ zx ( x, y, z )
normálfeszültségek σ x ( x, y , z ) σ y ( x, y , z ) σ z ( x, y , z )

τ xy ( x, y, z ) τ yz ( x, y, z ) τ zx ( x, y, z )
csúsztató feszültségek
τ yx ( x, y, z ) τ zy ( x, y, z ) τ xz ( x, y, z )
→Ez összesen 18 db.

Peremfeltételek

Az előzőekben felírt differenciál-, illetve algebrai egyenletrendszer 

egyértelmű megoldásához szükségünk van a peremfeltételek z n 
p0
megadására is. dA
A
Kinematikai peremfeltételek: előírt (ismert) elmozdulás u

Ap
    
u (r ) = u0 (r ) az r ∈ Au megfogási felületen O

Dinamikai peremfeltételek: előírt (ismert) felületi terhelés x y

    
F (r ) ⋅ n =p0 (r ) az r ∈ Ap terhelési felületen

Ahol:
Au ∪ Ap =
A , tehát minden felületdarab valahova tartozik. Ahol se terhelés, se meg-
fogás, az a terhelési felülethez tartozik 0 értékű terheléssel.
Au ∩ Ap =
∅ , tehát a megfogási és terhelési felületnek nem lehet metszete.
Navier-egyenlet

 
u A F f
1   E  ν 
 
=A (u  ∇ + ∇  u ) =F  A+ AI I  F ⋅∇ + f =0
2 1+ ν  1 − 2ν 

A fentiekből 2 dolgot tudhatunk

• meg tudjuk adni a test terhelését
• meg tudjuk mérni a test elmozdulását
Balról jobbra haladva csak deriválni kell, ami egyszerű
Jobbról balra haladva integrálni kell, ami nehéz.
Szilárdságtani feladatok során nekünk jobbról balra kell haladni.
Ha kinematikai egyenletet behelyettesítve az anyagegyenletbe, majd azt behelyette-

sítve az egyensúlyi egyenletbe, akkor egy kizárólag az u ( x, y, z ) elmozdulás mezőtől
függő másodrendő PDE-t kapunk. Ez az un. Navier-egyenlet:
   
(λ + µ )∇  ∇ ⋅ u + µ∇ ⋅ ∇  u + f = 0

νE E
=ahol: λ = , µ
(1 + ν )(1 − 2ν ) 2(1 + ν )

Bizonyítható, hogy a rugalmasságtan egyenletrendszerének adott peremfeltételek

mellett egy és csak egy megoldása létezik (egzisztencia és unicitás).
Egzakt megoldás: ha a keresett mezők a rugalmasságtan egyenletrendszerének
minden egyenletét kielégítik.
Közelítő megoldás: amikor a keresett mezők nem elégítik ki a rugalmasságtan
egyenletrendszerének minden egyenletét.

A fenti egyenletrendszer egzakt megoldásának előállítása a mérnöki problémák túl-

nyomó többségénél nem lehetséges. Ezért a mérnöki feladatoknál leggyakrabban
közelítő megoldások előállításával is megelégszünk. A leggyakrabban alkalmazott
közelítő módszer az un. végeselem módszer.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1) Mi ismert egy rugalmasságtani peremértékfeladat megoldása során?
2) Mely mezőket keressük egy rugalmas peremértékfeladat megoldása során?
3) Milyen egyenletekkel írják le a rugalmas peremértékfeladatot?
4) Milyen részekre bontható az elmozdulásállapot?
5) Milyen összefüggéssel számítható ki az elmozdulásmező hely szerinti megválto-
zása?
6) Hogyan számítható ki a derivált tenzor?
7) Írja fel a derivált tenzort!
8) Milyen részekre bontható fel a derivált tenzor? Mit jellemeznek az egyes részek?
Szilárdságtani szempontból melyik rész a lényeges?
9) Írja fel a kinematikai egyenletet tömör alakban!
10) Milyen jellegű egyenlet a kinematikai egyenlet (PDE, vagy algebrai)?
11) A kinematikai egyenlet hány skalár egyenlettel írható fel?
12) Mi a kinematikai egyenletek fizikai tartalma (mik között teremt kapcsolatot)?
13) Milyen terhelések hathatnak egy testre? Hogyan tudjuk ezeket felírni?
14) Mi a két feltétele egy test egyensúlyának?
15) Írja fel erők egyensúlyi egyenletének integrál alakját!
16) Írja fel nyomatékok egyensúlyi egyenletének integrál alakját!
17) Mely tétel felhasználásával tudjuk az integrál alakot differenciális alakra hozni?
18) Írja fel erők egyensúlyi egyenletének differenciális alakját tömör alakban!
19) Írja fel nyomatékok egyensúlyi egyenletének differenciális alakját tömör alakban!
20) Milyen jellegű egyenlet az erők egyensúlyi egyenlete (PDE vagy algebrai)?
21) Milyen jellegű egyenlet a nyomatékok egyensúlyi egyenlete (PDE vagy algeb-
rai)?
22) Az erők egyensúlyi egyenlete hány skalár egyenlettel írható fel?
23) A nyomatékok egyensúlyi egyenlete hány skalár egyenlettel írható fel?
24) Mely egyenletből adódik ki, hogy a feszültség tenzor szimmetrikus?
25) Mi a különbség az integrál és a differenciális alak között? Melyik az erősebb
feltétel?
26) Mi az egyensúlyi egyenletek fizikai tartalma?
27) A Hooke-törvény esetén milyen feltételezésekkel élünk?
28) Az anyagegyenlet hány skalár egyenlettel írható fel?
29) Mik között teremt kapcsolatot az anyagegyenlet?
30) Milyen jellegű egyenlet az anyagegyenlet (PDE vagy algebrai)?
31) Hány skalár egyenletet tartalmaz a rugalmasságtan egyenletrendszere?
32) Hány ismeretlent tartalmaz a rugalmasságtan egyenletrendszere?
33) Mi a kinematikai peremfeltétel?
34) Mi a dinamikai peremfeltétel?
35) Mihez tartozik a test azon része, ahol sem megfogás, sem terhelés nincs?
36) Hathat-e terhelés a test azon részére, ahol meg van fogva?
37) Mi a különbség az egzakt és a közelítő megoldás között?
38) Mely egyenlet tartalmazza a rugalmassági moduluszt?
39) Mely egyenletekben szerepelnek fajlagos nyúlások?
40) Mely egyenletben szerepel a térfogaton megoszló erőrendszer intenzitása?