SÍKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM

MÓDSZERREL
Definíció: A vizsgált testnek van egy
kitüntetett síkja, amely síkkal párhuzamos
összes síkban azonos az alakváltozás, és
ezen síkok távolsága terhelés hatására
sem változik meg.

Feltételek:
• A kitüntetett síkra merőleges méret sokkal nagyobb, mint a másik 2
• A terhelés párhuzamos a kitüntetett síkkal és z tengely irányában nem változik
• A síkok távolságának változatlanságát külső kényszer biztosítja
Következmények:
• Az elmozdulás koordináták nem függnek a z koordinátától:
= u u=( x, y ), v v(= x, y ), w w( x, y )
• z irányba a pontok nem mozdulnak el:
= w w= ( x, y ) 0
  
tehát:=u ( x , y ) u ( x , y ) ex + v ( x , y ) e y

I. A SÍKALAKVÁLTOZÁSI MECHANIKAI MODELL

ELMOZDULÁS MEZŐ
2 egymástól független elmozdulásmező van, amikkel minden mechanikai jellemző előállítható
u = u ( x, y ) 

v = v ( x, y ) 

ALAKVÁLTOZÁSI MEZŐ
1 
Kinematikai egyenlet:
= A  u
∇ + ∇
 u 
2 D 
 DT 

 1 1   ∂ 
 εx 2
γ xy
2
γ xz    ∂x  
   u    
1  1  ∂ ∂  ∂
1 γ = εy γ yz v  0 + = [u v 0] 
 2 yx 2  2     ∂x ∂y 
   ∂y 
    0  
 1 γ zx 1 γ zy εz   0 
 2     
2  
  ∂u  ∂u 1  ∂u ∂v  
∂u 
0   ∂u ∂v  +  0  
0    1
  ∂x 2  ∂y ∂x    ε x γ xy 0
  ∂x ∂y
  ∂x ∂x
 
 2
1   ∂v ∂v  ∂u ∂v     1 
=  0 +  0  = 1  ∂u + ∂v  ∂v
0 = γ εy 0
2   ∂x ∂y  ∂y ∂y   2 ∂y ∂x  ∂y  2 
yx
        
 0 0 0  0 0 0  0 0 0  0 0 0
    
       
 
 ∂u ∂v ∂w  ∂u  ∂ 
ε x = , ε y = , ε z= ≡ 0.    0
∂
∂x ∂z  ε x   ∂x   ∂x
y 
∂u ∂v    ∂v   ∂  u 
γ xy =γ yx = + , γ xz =γ zx ≡ 0, γ yz =γzy ≡ 0  ε y  =
=
∂y 
 0 
∂y   v 
∂y ∂x γ xy    
   ∂u ∂v 
 ∂ ∂ u
ε  +   
 ∂y ∂x   ∂

y ∂x 

∂

ε = ∂u

FESZÜLTSÉG MEZŐ
E  ν 
=
Hooke törvény: F  A+ AI E 
1 +ν  1 − 2ν 
( )
Bebizonyítható, hogy σ z nem független: σ z = ν σ x + σ y adódik, tehát a feszültség és az
alakváltozás 3 független koordinátával jellemezhető.
 σx τ yx 0

F  = 0 
   τ xy σy
xyz  0 0 σ z 
 
σ x  1 −ν ν 0  εx 
  E   
=σ y  (1 +ν )(1 − 2ν ) 
ν 1 −ν 0  εy 
τ xy 
 1 − 2ν  γ xy 
 0 0 
σ
((((((((((((  2  ε
D

σ = Dε

II A FELADAT GYENGE ALAKJA

Vezessük be az alábbi mennyiségeket:

virtuális elmozdulásvektor: virtuális alakváltozási vektor: felületi tehervektor: térfogati tehervektor:
 δε x 
δ u     px   fx 
δu =   δ ε =  δε y  p =  f = 
δ v  δγ xy 
0
 py  0
 fy 
 
     
p ( x , y ) p x ( x , y ) ex + p y ( x , y ) e y , =
Feltételezzük, hogy:= f ( x , y ) f x ( x , y ) ex + f y ( x , y ) e y
A feladat gyenge alakja:
ddd d
∫ ∫ ∫ (δ ε )
T
F ⋅⋅ddd
AdV − u ⋅ pdA − u ⋅ fdV = 0 , ahol: F = ⋅⋅δ A σ xδε x + σ yδε y + τ xy=
δγ xy σ
(V ) ( Ap ) (V )

A gyenge alak mátrixosan felírva:

∫ dε σ dV − ∫ dd
u p dA − ∫ u f dV =
T T T
0
0 0
(V ) ( Ap ) (V )
 III A SÍKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT VÉGESELEM DISZKRETIZÁLÁSA

A gyenge alak m db végeselemre felírt integrál összegeként felírva:

∫ de σ dV − ∫ dd
u p dA − ∫ u f dV =
T T T
0 0
(V ) ( Ap ) (V )

 
∑ ∫( ) ∫( ) ( )
m T T T
=  de e σ e dV − dd
u
e
p dA − ∫ u
e
=
f dV  0

e =1 (V e )
0 0 
 ( Aep ) (V e ) 

Diszkretizálás gondolatmenete 1D esetén:

5
Egy tetszőleges függvényt közelítésünk 5db szakaszonként lineáris függvénnyel: f ( x) = ∑ h f (x )
i =1
i i
A fenti hi ( x) függvényeket nem tudjuk felírni egy függvényként a töréspontok miatt. De figyeljük
meg, hogy minden egyes tartományt egy 1-től 0-ig csökkenő és egy 0-tól 1-ig növekvő függvénnyel
közelítettünk. Ezeket már könnyedén fel tudjuk írni egy függvényként. Nevezzük el ezeket a
függvényeket alakfüggvényeknek [shape functions].
Mostantól foglalkozzunk csak egy tartomány, az e-edik tartomány közelítésével az alakfüggvények
segítségével. Az alakfüggvényeknek definiáljunk egy lokális ξ változót. Az értelmezési tartományt (a
később szükséges numerikus integrálások elvégezhetőségének érdekében) vegyük [-1,1]-re.
Az alábbi ábrák alapján könnyen belátható, hogy az alakfüggvények ½-nél metszik a függőleges
tengelyt, meredekségük pedig -½ , illetve ½.

a közelítendő függvény az e-edik tartományon:

1 1 1
az 1. alakfüggvény: h1 = − ξ = (1 − ξ )
2 2 2

1 1 1
a 2. alakfüggvény: h2 = + ξ = (1 + ξ )
2 2 2

Az e-edik tartomány egy tetszőleges pontjában felvett függvényérték közelítése:

2
f e (xxxx ∑
) =h1 ( ) f ( x1 ) + h2 ( ) f ( x2 ) = hi ( ) f ( xi )
i =1
Példa pár pontra:
1 1
f e (−1) = h1 (−1) f (3) + h2 (−1) f (7) = (1 − (−1) ) ⋅ 2 + (1 + (−1) ) ⋅ 5 = 2
2 2
1 1
f e (−0,5) = h1 (−0,5) f (3) + h2 (−0,5) f (7) = (1 − (−0,5) ) ⋅ 2 + (1 + (−0,5) ) ⋅ 5 =2,75
2 2
1 1
f e (0)= h1 (0) f (3) + h2 (0) f (7)= (1 − 0 ) ⋅ 2 + (1 + 0 ) ⋅ 5= 3,5
2 2
1 1
f e (0,5)= h1 (0,5) f (3) + h2 (0,5) f (7)= (1 − 0,5 ) ⋅ 2 + (1 + 0,5 ) ⋅ 5= 4, 25
2 2
1 1
f e (1)= h1 (1) f (3) + h2 (1) f (7)= (1 − 1) ⋅ 2 + (1 + 1) ⋅ 5= 5
2 2
Megyjegyzés: A könnyebb követhetőség kedvéért lineáris alakfüggvényeket alkalmaztunk
Természetesen alkalmazhatnánk magasabb fokú alakfüggvényeket is, melyekkel pontosabb
eredményt kapnánk.
A fenti gondolatmenet általánosítható két- ill. három változós függvényekre is. Kétváltozós
függvények esetén a 4 alakfüggvény:

1
=
h4
1
(1 − ξ )(1 + h) =
h3 (1 + ξ )(1 + h)
4 4

1
=
h1 (1 − ξ )(1 − h) =
h2
1
(1 + ξ )(1 − h)
4 4
A továbbiakban alkalmazzuk a következő elnevezéseket:

• xy koordinátarendszer: globális koordinátarendszer

• ξη koordinátarendszer: lokális koordinátarendszer
• xy sík négyszög tartományai: elemek [elements]
• xy sík négyszög tartományainak sarokpontjai: csomópontok [nodes]

Egy végeselem modell esetén a 2 mező, amit közelíteni szeretnénk: a geometria és az elmozdulás
mező

Izoparametrikus végeselemek: azok a végeselemek, amelyeknél az elem elmozdulás mezőinek

közelítésére és az elem geometriájának leírására (leképezésére) ugyanazokat a függvényeket
alkalmazzuk.

4 csomópontú végeselem geometriájának leképezése:

 GEOMETRIA KÖZELÍTÉSE ELMOZDULÁSMEZŐ KÖZELÍTÉSE
4
 ahol és
xie az e-edik elem i-
yie
4
e ahol uie és vie az e-edik elem
xe = ∑h x e
i i 

ue = ∑h u i i 

i =1
4  edik csomópontjának x és y i =1
4  i-edik csomópontjának x és y
ye = ∑ hi yie 
 koordinátája ve = ∑ hi vie 
 irányú elmozdulása
i =1  i =1 

q az e-edik végeselem csomóponti

e

elmozdulásvektora. Ennek az
elemeit, a csomóponti elmozdulás
paramétereket nem ismerjük. A cél
ezeknek a paramétereknek a
meghatározása.

A közelítéseket tömörebben, mátrixos alakban is felírhatjuk:

 x1e  u1e 
 e  e
 y1   v1 
 x2e  u2e 
   
 x e   h1 0 h2 0 h3 0 h4 0   y2e  u   h1 0 h2 0 h3 0 h4 0   v2e 
e
=
 e 
 e =  0 h1 0 h2 0 h3 0 h4  u3e 
0 h1 0 h2 0 h3 0 h4   x3e 
 y    v  
   e 
   e 
re H
 y3 
ue H
 v3 
 xe  u e 
 4  4
 v4e 
 y4e  
 qe
xe

r = Hx u = Hq
e e e e

ALAKVÁLTOZÁS KÖZELÍTÉSE
 ∂u e   
u
∂ 
e

   0 u1e 
ex  ex 
e e  ∂x   ∂x  ∂ 
 e
 v1 
 e   e   ∂v e   ∂  u e  
 e xe   ∂x
0  u2e 
e y  =
= ey   =   0 ∂  e
  e
∂y y  v   e  ∂   h1 0 h2 0 h3 0 h4 0   v2 
γ xy  γ xy  
e e    e
 y  = 0
∂y   0 h1 0 h2 0 h3 0 h4  u3e 
  
   ∂ e ∂ e  ∂ ∂  ue γ xye     e 
u v   ∂ ∂
ee ee  +     
H
 v3 
 ∂x ∂y  ∂y ∂x  e
u e 
e

∂

y ∂x
  4
 v4 
∂ ∂ e

qe

u1e 
 e
 ∂h1 ∂h2 ∂h3 ∂h4   v1 
 0 0 0 0  e
 e xe   ∂x ∂x ∂x ∂x u
 2
 e  ∂h ∂h ∂h ∂h 
4  2
ve
e
  =  0 1
0 2
0 3
0 
∂y ∂y ∂y ∂y  u3e 
y
γ xye  
  ∂h ∂h ∂h ∂h ∂h ∂h ∂h ∂h   v e 
1 1 2 2 3 3 4 4  3
 
∂y ∂x ∂y ∂x ∂y ∂x ∂y ∂x  u4e 
ee
   
B e
 v4e 

qe
 ee =∂u =
e
∂H q =
e e e
B q

Be

Probléma: a B mátrixban szereplő alakfüggvények ξ és η függvényei, viszont x és y szerint kell őket

deriválni → Megoldás: láncszabály alkalmazása
∂hi ∂hi ∂x ∂hi ∂h ∂hi ∂hi ∂ξ ∂hi ∂h
= + = +
∂x ∂x ∂x ∂h ∂x ∂y ∂ξ ∂y ∂h ∂y
A fenti két egyenletet tömörebben is felírhatjuk mátrix alakban:
 ∂hi   ∂x ∂h   ∂hi   ∂xη∂   ∂x ∂y 
 ∂x   ∂x ∂x   ∂x   ∂x ∂x   ∂xx∂ 
( )
−1
 =  ahol: J
e
=   amiből: J =
e
 
 ∂hi   ∂x ∂h   ∂hi   ∂xη∂   ∂x ∂y 
 ∂y   ∂y ∂y   ∂h   ∂y ∂y   ∂ηη
 ∂ 
J az e-edik elem Jacobi mátrixa, melynek elemeit a csomóponti koordináták ismeretében meg
e

tudjuk határozni, mivel azok ismertek.

 ∂x ∂y   4 ∂hi e 4 ∂hi e 
∑ ∂ xi ∑
∂   i 1=
 ∂xxxx
i 1 ∂
yi 
=J
e
= =
  
 ∂x ∂y   4 ∂hi e 4 ∂hi e 
 ∂h ∂h   ∑ ∂h xi ∑ ∂h yi 
 =   i 1 =i 1 

 ∂hi   ∂hi   ∂x ∂h   ∂hi 

 ∂ξ   ∂x   ∂x ∂x   ∂x 
Li =   G i =
=
e
   
 ∂hi   ∂hi   ∂x ∂h   ∂hi 
 ∂h 
 
 
 ∂y  ∂y   ∂h 
 ∂y (
( 
(J )
e −1 Li

A számítás menete:
1) Az alakfüggvények ξ és η szerinti deriváltjainak előállítása (→ Li )
2) Az alakfüggvények deriváltjainak kiszámítása konkrét ξ és η értékekkel
3) A J e kiszámítása konkrét ξη párosra
 ( )
−1
4) J , mint 2x2-es, számokat tartalmazó mátrix invertálása → J
e e

= (J )
e −1
5) Az alakfüggvények x és y szerinti deriváltjait tartalmazó G ie Li mátrix előállítása
e
6) A B e mátrix feltöltése G i mátrix elemeiből.
Ennek mintájára a virtuális alakváltozás is felírható:
δ e ∂=
= δ u ∂ Hδ q =
e
Bδ q
e e e

FESZÜLTSÉGMEZŐ KÖZELÍTÉSE
 
σ xe  σ xe  1 −ν ν 0   e xe 
 e  e E   
σy
= σy
=  ν 1 −ν 0   e ye 
τ xye  τ xye  (1 +ν )(1 − 2ν )  1 − 2ν  γ xey 
 
   0 0 
σe σe ((((((((((((  2  ee
De

u1e 
 e
 ∂h1 ∂h2 ∂h3 ∂h4   v1 
  0 0 0 0  e
0   ∂x ∂x ∂x ∂x u
σ xe  σ xe  1 −ν ν  2
 e  e E   ∂h1 ∂h2 ∂h3 ∂h4   v2 
e
σ
= σ
=
    (1 + ν )(1 − 2ν )  ν 1 − ν 0   0 0 0 0 
∂y ∂y ∂y ∂y  u3e 
y y
τ xye  τ xye 
 
 1 − 2ν    
 0 0   ∂h1 ∂h1 ∂h2 ∂h2 ∂h3 ∂h3 ∂h4 ∂h4   v3e 

(((((((((((( 2  
∂x  u4e 
σe σe
∂y ∂x ∂y
((((((((( ∂x ∂y ∂x ∂y
De (((((((((  
Be  v4e 

qe

σ=
e
σ=
e
D e= D B q
e e e e e

VISSZAHELYETTESÍTÉS A GYENGE ALAK EGY TAGJÁBA

∫ (de ) u ) p dA − ∫ ( u )
∫ (dd
e T e T e T
σ e dV − f dV =
0 0
(V ) ( Ap ) (V )

q ) ( B ) D B q dV − ∫ ( q ) H p dA − ∫ ( q ) H f
∫ (((
T T T
e T
= ddd e e e e e T e T
dV
(V e ) (( ((  (( (( ( Aep )
0
(V e )
0

(dedd
) σ
(u) (u)
e
e T e T e T

ahol:
(
dV = 1det J (ξ ,η ) d ξ dη )
dA : Az az elemi felület, amelyen felületi terhelés hat az elemre. Meghatározása:
 Fenti és lenti oldalélen: Jobb és bal oldali oldalélen:
= 1=
dA ds dx 2 + dy 2 , ahol: = 1=
dA ds dx 2 + dy 2 , ahol:
∂x ∂x ∂y ∂y ∂x ∂x ∂y ∂y
dx = d xηxη
+ d , dy = d + d dx = xηxη
d + d , dy = d + d
∂xηxη
= 0=
∂ ∂ ∂= 0
∂xηxη ∂
0= 0
∂ ∂
Ha η =állandó → dη = 0 , így: Ha ξ =állandó → d ξ = 0 , így:
2 2 2 2
 ∂x   ∂y   ∂x   ∂y 
ds =  d xx
 + d  = ds =  dηη
 + d  =
 ∂xx ∂   ∂ηη  ∂ 
2 2 2 2
 ∂x(xηxη
, = ±1)   ∂y ( , = ±1)   ∂x(xηxη
= ±1, )   ∂y ( = ±1, ) 
  + =  dx   +  dη
 ∂xx   ∂   ∂ηη   ∂ 
(lent: η = −1 , fent: η = 1 ) bal oldalon: ξ = −1 , jobb oldalon: ξ = 1
A fentieket felhasználva a gyenge alak egy elemre, ha a terhelés pl. a fenti élre hat:

∫ ((()((
( ) (( ) 
((( ) H=
(((
T T T T
= ddd D B q dV − ∫ H p dA − ∫
e e e e e e T e T
q B q q f dV
0 0
(V e ) ( Aep ) (V e )
( ) σe e T
( ) ( )
T T
deddue ue

( ) ( )
T 1 1 T 1

∫ ∫ (B ) ( ) ( H (ξ ,η 1) ) =
e T
∫=
T
dq
=
e
D B det J d ξ dηd
e e
q − q
e e e
p (ξ ,η J Ae (ξ ,η 1)d ξ −
1)=
0
(((((
−1 −1 ((((( ((((((((
−1 ((((((((

e
K fe
p

( ) ( ) ( ) (K q − f )
T 1 1
 e e
q  K q −  f =( )e 
+ f  
T T
− dq ∫∫H f det J = d ξ dηdd
e e T e e e e e e
q
0   p f  
((((
−1 −1 (((( 
fe
f

A kapcsos zárójelekkel bevezetett új mennyiségek:

1 1

∫ ∫ (B ) ( )
e T
K = D B det J d ξ dη : a végeselem merevségi mátrixa
e e e e
•
−1 −1
1

∫( )
T
H (ξ ,η 1) =
= = p (ξ ,η 1)=
J Ae (ξ ,η 1)d ξ : a felületi terhelésből adódó tehervektor
e
• f
p 0
−1
1 1

• f
e
f
= ∫∫H
T
f det J
0
( ) dξ dη : a térfogati terhelésből adódó tehervektor
e

−1 −1

f= f + f
e e e
• : a végeselem tehervektora
p f

Ezeknek a mennyiségeknek a kiszámításához minden adatot ismerünk. Az integrálásokat

numerikusan, Gauss-kvadratúrával végezzük el

numerikus integrálás Gauss-kvadratúra

Az integrálni kívánt függvényt Lagrange-polinomokkal közelítjük:
n
f ( x) ≈ ∑ L ( x) f ( x ) ,
i =0
i i ahol Li ( x ) a Lagrange-féle interpolációs polinomok:

( x − x1 )( x − x2 )( x − xi −1 )( x − xi +1 )( x − xn )
Li ( x ) =
( xi − x1 )( xi − x2 )( xi − xi −1 )( xi − xi +1 )( xi − xn )
Ezzel az integrál közelítő értéke:
b b n n b

=
∫ f ( x)dx ≈
a i 1 =i 1
∫∑ f ( xi )Li ( x)dx = ∑
f ( xi ) Li ( x)dx ∫
a 
a ((

Wi

Az integrálás pontossága függ az x integrálási pontok megválasztásától

Bizonyítható, hogy ha:
• Az x integrálási pontok a Legendre-polinom gyökhelyei
• a=-1, b=1
akkor az integrálra a lehető legjobb közelítést kapjuk. Ha az integrandusz 2n-1-ed, vagy
annál kisebb fokú polinom, akkor a közelítő érték megegyezik az egzakt megoldással.
Ekkor a közelítő megoldást Gauss-kvadratúrának nevezzük. A Gauss-kvadratúrához
szükséges integrálási pontok és súlyok:
integrálási pontok száma (g) integrálási pont ( X i ) súly ( Wi )
g=1 0 2
1
g=2 ± 1
3
8
0
9
g=3
3 5
±
5 9

A merevségi és tehervektorok numerikusan integrálva:

∑∑ ( B ( X , X ) ) ( )
g g
T
K =
e e e e e
i j D B ( X i , X j ) det J ( X i , X j ) WiW j
=i 1 =j 1

∑( )
T
H ( X i ,ηηη
== 1)= 1) J Ae ( X i , = 1)Wi
e
f p (Xi ,
p 0
i =1

( )
g g
f
e
f
= ∑∑ H
=i 1 =j 1
T e
( X i , X j ) f ( X i , X j ) det J ( X i , X j ) WiW j
0

Integrálások során jellemzően g=2 Gauss pontot alkalmazunk.

 A CSOMÓPONTI ELMOZDULÁSOK MEGHATÁROZÁSA
A rugalmas peremérték feladat gyenge alakja az m db végeselemből álló teljes szerkezetre:

∑ (δ q ) (K q )=
0 → az összegzés után: δ q ( K q − f ) =
m T
−f
e e e e
0 ahol:
e =1

• K : a teljes szerkezet merevségi mátrixa (globális merevségi mátrix)

• q : a teljes szerkezet csomóponti elmozdulás vektora
• f : a teljes szerkezet tehervektora
(Az összegzést lásd a következő részben!)

Mivel δ q ≠ 0 , a zárójelben lévő kifejezésnek kell 0-nak lennie, amiből az alábbi lineáris
algebrai egyenletrendszer adódik q -ra:

Kq = f
Ahhoz, hogy a fenti egyenletrendszer megoldható legyen, még figyelembe kell venni a
kinematikai peremfeltételeket: Ha a teljes szerkezet i-edik elmozdulás koordinátája 0, akkor a
merveségi mátrix i-edik sorát és oszlopát, valamint a tehervektor és csomóponti
elmozdulásvektor i-edik sorát törölni kell. A megfelelő törlések után a megoldandó
egyenletrendszer:
 q = f → q = K −1 f
K