SZÉCHENYI ISTVÁN ALKALMAZOTT MECHANIKA

EGYETEM TANSZÉK

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT
(kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.)

Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

1.1. Mátrixalgebrai összefoglaló:

a) Mátrix értelmezése, jelölése:

Mátrix: skaláris mennyiségeknek, számoknak megadott szabály szerint táblázatba rendezett
halmaza.
 a11 a12 a13 
Jelölése: A   a21 a22 a23 
 
 a31 a32 a33 
Négyzetes mátrix: olyan mátrix, amelyben a sorok és oszlopok száma megegyezik.
 a1 
Oszlopmátrix: a   a 2  .
 a 3 

Sormátrix: a    a1 a 2 a3 
T

b) Műveletek mátrixokkal:

 Mátrix transzponáltja: tükrözés a főátlóra. A mátrix főátlóját az azonos indexű

elemek alkotják.

a a  T a a21 
 A   11 12    A   11
 a21 a22   a12 a22 
 22  22 

 Mátrixok összeadása, kivonása: csak azonos méretű mátrixok adhatók össze, ill.
vonhatók ki egymásból.

ABC

a a  b b12 
A   11 12  ; B   11
 a21 a22  b21 b22 
a a12   b11 b12    a11  b11   a12  b12    c11 c12 
A  B   11   
 a21 a22  b21 b22   a21  b21   a22  b22   c21 c22 
 22   22   22   22 
 2/10

 Mátrix szorzás (sor-oszlop kombináció):

A B  C ,
 a11 a12   b11 b12    a11b11  a12b21   a11b12  a12b22  
 
a
 21 a22  b21 b22   a21b11  a22b21   a21b12  a22b22  
 22   22   22 
A bc,
 a11 a12   b1    a11b1  a12b2    c1 
a  
 21 a22  b2   a21b1  a22b2   c2 
 22   21  21  21

a B  d ,
T T

b b 
 a1 a2    11 12    a1b11  a2b21   a1b12  a2b22     d1 d 2 
12
b21 b22  12
12  
 22

c) Különleges mátrixok:

1 0 
 Egységmátrix: E    . Tulajdonsága: E  A  A  E  A .
0 1 
Az egységmátrixszal történő szorzás nem változtatja meg a megszorzott mátrixot.

 Szimmetrikus mátrix: A  A , azaz aij  a ji , ahol  i, j  1, 2,3,... . A mátrix elemei

T

megegyeznek a főátlóra vett tükörképükkel.

 1 3 2
Például: A   3 5 7 
 
 2 7 8 

 Ferdeszimmetrikus mátrix: A   A, azaz aij  a ji , ahol i, j  1, 2,3,.... A mátrix

T

bármelyik eleme megegyezik a főátlóra vett tükörképének mínusz egyszeresével.

Ebből következik, hogy a főátlóban csak zérus elemek lehetnek.
 0 5 2
Például: A   5 0 1  .
 2 1 0 

Szilárdságtan-1-matematika 2019-05-20 SZE-AMT: Tarnai Gábor

 3/10

1.2. Vektorok skaláris, kétszeres vektoriális és diadikus szorzata:

Vektor: irányított geometriai, vagy fizikai mennyiség, ami jellemezhető iránnyal, nagysággal,
mértékegységgel.

a) Vektorok skaláris szorzata:

Skaláris szorzás értelmezése: a  b  a b cos  , ahol  a vektorok által bezárt szög.

A skaláris szorzás kiszámítása mátrixszorzással:
bx 
a  b   ax a y az  by   axbx  a yby  az bz
 bz 
A szorzás eredménye egy skaláris mennyiség.

b) Vektorok kétszeres vektoriális szorzata:

 a  b   c , vagy a   b  c 
Kiszámítás kétféleképpen lehetséges:
- a két vektoriális szorzásnak a kijelölt sorrendben történő elvégzésével,
- a kifejtési szabállyal:
       
a  b  c  b  a  c   a b  c , ill. a  b  c  b  a  c   c a  b .

c) Vektorok diadikus szorzata:

Legyen adott az a, b és c tetszőleges vektor.

Két vektor diadikus szorzatának jelölése: a b , elnevezése:diád.
Két vektor diadikus szorzatát a szorzás tulajdonságainak megadásával értelmezzük:
- a diadikus szorzás és a skaláris szorzás asszociatív (csoportosítható, azaz a
szorzások elvégzésének sorrendjét felcserélhetjük):
 
a b c  a bc ,  
- a diád a skaláris szorzás szempontjából nem kommutatív (nem mindegy, hogy
egy diádot jobbról vagy balról szorzunk skalárisan egy vektorral, mert más
eredményt kapunk).
  
c a b  a b c 
Ha a szorzás a fent leírt összefüggéseket kielégíti a szorzás diadikus.
Két vektor diadikus szorzatának kiszámítása jobbsodrású, derékszögű koordináta rendszerben.

a x  a x b x a x by a x bz 
a b   a y   b x  
    by b z   a y b x a yby a y bz 
 a z  a zbx a zby a z b z 


Szilárdságtan-1-matematika 2019-05-20 SZE-AMT: Tarnai Gábor

 4/10

1.3. Tenzorok előállítása:

a) Tenzorok értelmezése és tulajdonságai:

Tenzor: homogén, lineáris vektor-vektor függvény által megvalósított leképezés

(hozzárendelés).
w  f  v  T  v .

v w
hozzárendelés

Ov Ow
A T tenzor a tetszőleges v vektorhoz a w képvektort rendeli hozzá.

b) Tenzor előállítása jobbsodratú, derékszögű descartesi koordináta-rendszerben:

Tenzor megadása:

- a tenzor koordinátáival (mátrixával) és

- koordináta rendszerrel történik.

Tenzor koordinátáinak jelölése mátrixba rendezve:

Txx Txy Txz   T11 T12 T13 
 
- T    Tyx Tyy Tyz   T21 T22 T23  .
 
xyz
 Tzx Tzy Tzz   T31 T32 T33 
 
-
Tenzor előállítása:

Legyen ismert három értékpár:


i a f i , a  a x i  a y j  a z k,
j  b  f  j, b  b x i  b y j  b z k,
k  c  f k, c  c x i  c y j  cz k.


A tenzor diadikus előállítása: T  a i  b j  c k . 
a x bx cx 
A tenzor mátrixa: T   a y by c y  .
xyz
 a z bz cz 

Szilárdságtan-1-matematika 2019-05-20 SZE-AMT: Tarnai Gábor

A görög ABC leggyakrabban használt betői

Kisbető Nagybető A bető magyar

fonetikus kiejtése
α Α alfa,
β Β beta, vagy béta,
χ Χ khí,
δ ∆ delta,
ε Ε epszilon,
ϕ Φ fí,
γ Γ gamma,
η Η eta,
κ Κ kappa,
λ Λ lambda,
µ Μ mő,
ν Ν nő,
π Π pí,
ϑ Θ teta, vagy téta,
ρ Ρ ró,
σ Σ szigma,
τ Τ tau
ω Ω omega,
ξ Ξ kszí,
ψ Ψ pszí,
ζ Ζ zeta, vagy zéta