MATEMATIKA 9.

osztály

A JAVÍTÓVIZSGÁN EZEKHEZ A FELADATTÍPUSOKHOZ HASONLÓ

JELLEGŰ, DE NEM TELJESEN UGYANEZEK A FELADATOK
LESZNEK!!!

1. HALMAZOK
TANKÖNYV: 10-30. oldal

ELMÉLET:
• Véges, végtelen, üres halmaz fogalma
• Két halmaz egyenlősége
• Részhalmaz, valódi részhalmaz fogalma + tételek (Tk. 18. o.)
• Univerzum, komplementerhalmaz
• Halmazműveletek (unió, metszet, különbség)
• Diszjunkt halmazok fogalma

Tankönyv: 19. old. 1., 3. a)–e), 4., 5., 6.

Tankönyv: 23. old. 1.,3., 4., 5., 6.
Tankönyv: 25. old. 1., 2. kidolgozott példa;
27. old. 1., 2., 3.
29. old. 1., 2.
30. old. 3., 4

Számegyenesek, intervallumok

1.1 Töltsd ki a táblázatot! Minden sorban egy-egy intervallum háromféle megadása szerepeljen!

-1-
 1.2. Add meg a fenti módon háromféleképpen a következő intervallumokat! A nagybetűk az előző feladat
intervallumait jelölik.
a) A  B e) A  C i) D  E
b) A  B f) C  B j) G \ H
c) A \ B g) A  D k) A  J
d) B \ A h) D \ A l) G  J

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET
TANKÖNYV: 32 – 74. oldal

ELMÉLET:
• Algebrai kifejezések (egy-, többváltozós; egész-, törtkifekjezés; egytagú-, többtagú)
• Helyettesítési érték
• Polinom (+ fokszám)
• Hatvány fogalma (pozitív egész; egész; 0 kitevőre)
• Hatványozás azonosságai
• Számok normál alakja
• Nevezetes azonosságok
• Oszthatóság, oszthatósági szabályok
• Prímszám, összetett szám fogalma + tételek (66-67. o.)
• Számelmélet alaptétele
• Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös fogalma, meghatározása
• Relatív prímek

Helyettesítési érték kiszámolása

2.1 Számoljuk ki a következő kifejezések értékét, ha x  2 , y  1 !

a) 6 x  x 2 ; x  3y
f)  yx
b)  3  2 y 2  y ; d) x 2  y 2  2 y ; 2
c) 2 y 2  x 3 ; 1
e) x y  y  x ;
1
2 2

1
2.2 Számoljuk ki a következő kifejezés értékét, ha a  , b  3 !
3
a)
3a  b 2
 b;
 
c) a 0  b   3a  ;
1 3 ab  1 b
  2b
b) ab  3  ab ; d)
7 a

2.3 Számoljuk ki a következő kifejezés értékét, ha c  0 , d  0,5 , e  5 !

cd  e 2 c  e b. d c  e 
c
a.  ;
5 d d

A hatványozás azonosságainak használata

-2-
 Tankönyv: 39. old. 1. a-d.),
2. a-f.),
3.,a-g.)

Azonos alapú hatványok

Szorzat, hányados hatványozása
a n  a k  a n k
ab n  a n b n
an
 a nk n
ak a an
   n
b b
a 
n k
 a nk

2.4. Hozzuk a lehető legegyszerűbb alakra a következő kifejezést! (Minden betű legfeljebb egyszer szerepeljen
benne, és ne legyen benne negatív kitevő!)

a)
 
a 2 b ba 3
4

; b)
ab2 b 2 3  a 4  b 7
ab 2 a b  ab 
2 3 3 2

Negatív kitevőjű hatvány

Tankönyv: 42. old. 1., 2. a-f., 3., 4.,

1
a n 
an

2.5. Számoljuk ki a következő kifejezések értékét!

a) 2 3 ; d) 0,11 ; 1
1

b) 5 2 ; 2 f)  
2 2
4
c) 3 ; e)   ;
3

A számok normál alakja

2.6. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Egymás mellett ugyanannak a számnak a kétféle alakja szerepeljen!

helyiértékes alak normál alak helyiértékes alak normál alak

200 2,008  1010
50 000
26 000 0,1
4  103 0,2

-3-
 3  102 0,05
2,5  10 4
3,5  101
175 000 2  10 2
2 315 000 4,05  103
42 500 000 0,021
1,35  10 5
0,1255
7,256  102 0,007
5,701 10 4
7  10 5
70 000 000 000 1,01 10 3
– 45 000  7,5  102
– 16 750 000 0,000 005
– 850 000 000 000 – 0,0010023
 4,1004 107 0,50012

Egész kifejezések (polinomok)

Tankönyv: 47. old. 2., 3., 4., a-e.), 5. a-c.),

Nevezetes azonosságok használata

a  b2  a 2  2ab  b 2 a  b 2  a 2  2ab  b 2

Két tag összegének négyzete egyenlő: Két tag különbségének négyzete egyenlő:
az első tag négyzete, az első tag négyzete,
plusz mínusz
a két tag ké szeres szorzata, a két tag kétszeres szorzata,
plusz plusz
a második tag négyzete. a második tag négyzete.

2.7. A megfelelő nevezetes azonosságok alapján végezzük el a műveleteket!

2
x 
a)  x  5 2 ;   1
i) 6  ;
b) x  y 2 a c
2

a  32 ;   
c) j)  2 3 ;
d) 4  b 2 ; y  1 ;
2 2
k)
e)  x  12 1  x  ;
2 2

e  3 f 2 ; l)
f)
b  2
3 2

g) 3g  42 ; m)

h) 8 p  5q 2 ;

-4-
 a  ba  b  a 2  b 2

2.8. A megfelelő nevezetes azonosság alapján végezzük el a műveleteket!

a.) x  y x  y  ;  y 1  y 1 
i.)      ;
b.) c  d c  d  ;  7 2  7 2 
c.) a  3a  3 ;  a b  a b 
j.)      ;
d.) 5  d 5  d  ;  10 3  10 3 
e.) 6e  f 6e  f  ;  x5  x 5 
k.)   6 z   6 z 
f.) 2  3x2  3x ;  2y  2 y 
g.) a 3  1a 3  1;
h.) 4 z  5 y 4 z  5 y 

2.9. Végezzük el a műveleteket!

a) a  b   2ab ;
2
f) b  c  b  c;
b) x  y 2  x 2  y 2 ; g) d  12  2d  3 ;
5a 2  b 2   a  b ; 5 x  1  x  ;
2 2
c) h)
d) 3c  d   6d  c  ; i)  y  b y  b   y  b2 ;
 y  12   y  1 ; cc  1  c  2  2c 2
2
e) j)

2. 10. Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

— kiemeléssel:
a) 5c  5d ; 1 1 1
f) abc  abd  bcd ;
b) 3 y  15x ; 2 2 2
c) 6a 2  12 ; g) a 2
 a ;
d) 2 x  4 y  6 z ; h) x 5
 x 4
x3x2  x ;
e) 10x  100xy ; i) 9b 2  18b

— nevezetes azonosság alapján:

a 2  b 2  a  b a  b 

j) x2  y2 ; p) 25a 2  16b 2 ;
k) x 2  52 ; q) 100d 2  81c 2 ;
l) c 2  25 ; r)
4 2
x  36
m) 9  a2 ; 9
n) 100  x 2 ; s) a 2 b 2  49y 2
o) 2 y 2  3c 2 ;
Algebrai törtek

2.11. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést!

-5-
 15a  2  y2  9
a) ;
10a  2 
e) ;
2y  6
4a  4b b2  c2
b) ; f) ;
2a  2b 4b  4c
6d  12
c) ; 36a 2  49b 2
d 2 g) ;
12a  14b
4  2x
d) ;
4  x2

2.12. Algebrai törtek szorzása, osztása:

Tankönyv: 61. old. 2. a-c.)

2.13. Algebrai törtek összeadása:

Tankönyv: 61. old. 3.a-c.)

2.14. Oszthatóság

Tankönyv: 67. old. 4.

68. old. 1., 2. példa
69. old. 3. példa
70. old. 4. példa

2.15. Számrendszerek

Tankönyv: 74. old. 1., 2., 3., 4.

3. FÜGGVÉNYEK

TANKÖNYV: 76 – 114. oldal

ELMÉLET:
• Értelmezési tartomány, értékkészlet, helyettesítési érték, szélsőérték, zérushely, páros-páratlan
függvények, monotonitás (függvény menete)
• lineáris függvény
• abszolútérték fogalma
• négyzetgyök fogalma

Lineáris függvények
Elsőfokú lineáris függvények

3.1 Ábrázold és jellemezd a következő elsőfokú függvényeket!

a) f x   x (alapfüggvény); f x  
2
x4
b) f x    x ; c) 3 ;
f x   x  1
5
d) 4 ;
-6-
 e) f x   2 x  6 ; i) f x   2 x  3
f) f x  x  3 ;
f x   x
4
g) f x   5x  2 ; j) 3 ;

h) f  x    x  3
2
3

Lineáris függvények
Nulladfokú (konstans, más néven állandó) lineáris függvények

3.2 Ábrázold és jellemezd a következő nulladfokú függvényeket!

a) f x   3 ;
c) f  x   ;
3
b) f x  2 ; 2
d) f x   0

Abszolútérték-függvények

3.3 Ábrázold és jellemezd a következő abszolútérték-függvényeket!

a) f x   x (alapfüggvény); h) f x   2 x ;
b) f x   x  4 ; i) f x   2 x ;
c) f x   x  3 ; j) f x    x ;
d) f x   x  5 ; k) f x   3 x  5 ;
e) f x   x  2 ; l) f x    x  3  4 ;
f) f x   x  2  3 ; m) f x   2 x  1
g) f x   x  4  1 ;

Másodfokú függvények

3.4 Ábrázold és jellemezd a következő másodfokú függvényeket!

a) f  x   x 2 (alapfüggvény); g) f  x    x  5  1 ;
2

b) f x   x 2  2 ; h) f x  2x  6 ;
2

c) f x   x 2  9 ; i) f x  2x  7  2 ;
2

f x  x  3 ;
2
d)
j) f  x    x  4  ;
1 2

f x  x  3 ;
2
e) 2
f) f x  x  5  4
2 k) f x    x 2  2

Négyzetgyökfüggvények

3.5 Ábrázold és jellemezd a következő négyzetgyökfüggvényeket!

a) f x   x (alapfüggvény); e) f x   x6 ;
b) f x   x  3; f) f x   x  5  2 ;
c) f x   x  1 ; g) f  x   x  1  2 ;
d) f  x   x  5 h) f  x   2 x  1 ;
-7-
 Lineáris (elsőfokú) törtfüggvények

3.6 Ábrázold és jellemezd a következő lineáris törtfüggvényeket!

f x   f x  
1 1
a) x (alapfüggvény); e) x7 ;

f x    4 f x  
1 2
b) x ; f) x;

f x    5 f x   
1 1
c) x ; g) x;

f x   f x   
1 2
d) x6; h) x;

4.GEOMETRIA (Háromszögek, négyszögek, sokszögek)

TANKÖNYV: 116 – 144. oldal

Pontok, síkok, egyenesek és ezek kölcsönös helyzete

Tankönyv: 116. old

Alapvető geometriai fogalmak

Tankönyv: 117-119. old

Háromszögek

ELMÉLET:
• Háromszög belső szögeinek összege
• Háromszög külső szögeinek összege
• Összefüggés a háromszög külső és a nem mellette levő két belső szög között
• Háromszög-egyenlőtlenség
• Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között
• Pitagorasz-tétel és megfordítása

Tankönyv: 126. old 1., 2., 3., 4., 5., 6., 11.

Négyszögek

ELMÉLET:
-8-
 • Konvex, konkáv négyszögek
• Négyszög belső szögeinek összege
• Négyszög külső szögeinek összege
• Trapéz
• Paralelogramma
• Rombusz
• Deltoid
• Téglalap
• Négyzet
Tudni kell hozzájuk:
- egy belső és egy mellette levő külső szög összege 180°;
- a trapéz egy száron levő szögeinek összege 180°;
- a paralelogramma és a rombusz szemközti szögei egyenlők, szomszédosak 180°-ra egészítik ki egymást;

Tankönyv: 130. old 1., 2., 3., 4., 5., 6., 9., 11.

Sokszögek

ELMÉLET:
• Konvex, konkáv sokszögek
• Szabályos sokszögek
• Konvex sokszög átlóinak száma
• Konvex sokszög belső szögeinek összege
• Szabályos sokszög egy belső szöge

Tankönyv: 132. old 1., 2., 3., 4., 5., 9., 10.

Nevezetes ponthalmazok

ELMÉLET:
• Szakaszfelező merőleges
• Szögfelező
• Kör és részei
• A háromszög beírt köre
• A háromszög köré írt kör
• Thalész-tétel és megfordítása

4.1 Egy derékszögű háromszög két befogója a=3 cm, b=4 cm. Számítsuk ki a háromszög átfogóját és a
háromszög köré írható körének sugarát!

4.2 Egy derékszögű háromszög egyik befogója a=10 cm, átfogója=14 cm. Számítsuk ki a háromszög másik
befogóját és a háromszög köré írható körének sugarát!

5. EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK,
EGYENLETRENDSZEREK
-9-
TANKÖNYV: 148 – 196. oldal

Elsőfokú egyenletek

5.1. Oldjuk meg a következő egyenleteket!

a)  3x  0
 1
b) 4 x    0
 3
c) 5x  1  0
d) 2x  5  2x  1
e) 2x  7  8  3x  26
f) 6x  3  3x  4  x  4  x  1
g) 0,4x  1,8  1,5x  1   4x  0,8  3,8
1 1  1  1 3 5
h)  x     x     x   
2 4  2  3 4 6
i) 3xx  1  x3x  1  x  7
j) 4 x  2x  3  3x  34  2 x   8  1
k) x  3x  4  1  x2  x  0
l) 23x  4  7  1  8x  11
m) 24  53x  5  60  15x
x
n) 0
6
x x
o)   44
2 9
3 3 1  2 
p) 2x  x   x     2  x 
5 2 2  5 
3 2 2 5  7 3  29
q)  x  x  x  
4 5 3 3   12 10  5
6 x  4 2  5x
r)   2;
5 3
3x  7 x  1 x  5 x  1
s)     1;
4 8 2 2
2x  3 x  2 x 2x  1
t)   x 
7 4 2 3

Egyenletmegoldás szorzattá alakítással

5.2. Oldd meg a következő egyenleteket szorzattá alakítással!

a) 7 x 2  14 x  0 ;
b) 3 x 3  9 x 2  0 ;

Egyenlőtlenségek
- 10 -
5.3. Oldd meg mérlegelvvel!
x x
a)   44 ;
2 9
6x  4 5x  2
b) 6   2x ;
5 3
x 1 x 1
c)  0
6 4
6  2x x3
d) 1   x ;
3 2
e) 2 x  10  1  x  3 ;
2
3

Abszolútértéket tartalmazó egyenletek

5.4. Oldjuk meg a következő abszolút értékes egyenleteket!

5x  5  4
a) ;
2 x  6  10
b) ;
x  7x 1
c) ;
d) x  3  1  2 x ;
e) 4  4x  x  3

Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek

Tankönyv: 191. old 2., 3

- 11 -