1.

Határozatlan integrál 1
Adott f (x) függvényhez keressünk olyan F (x) függvényt, vagy függvényeket (lehetőleg az összeset),
ami(k)nek a deriváltja éppen a f (x) függvény.
Jelölés:  f ( x)dx  F ( x) . Az f (x)–et integrandusnak, a F (x) - et a f (x) egy primitív függvényének hívjuk.

Bizonyítható, hogy egy függvény primitív függvényei csak konstansban térhetnek el egymástól, azaz ha
megtalálunk egy primitív függvényt, akkor az összeset megadhatjuk oly módon, hogy hozzáírunk egy
tetszőleges konstans tagot.
Egy f (x) függvény összes primitív függvényeinek halmazát a f (x) határozatlan integráljának nevezzük.
Alapintegrálok:

 constdx  const  x  C
x 1 1
 x dx    1  C x dx   dx  ln x  C
 1
(  1)
x
ax
 a dx  C e dx  e x  C
x x

ln a

 sin xdx   cos x  C  cos xdx  sin x  C

1 1
 sin x dx  ctg x  C
2  cos x dx  tg x  C
2

1 1
 1 x 2
dx  arcsin x  C  1 x 2
dx  arctg x  C

Integrálási szabályok:

  f ( x)  g ( x)dx   f xdx   g xdx , vagyis összeget tagonként lehet integrálni.

 c  f ( x)dx  c   f ( x)dx , tehát a konstans szorzótényező az integráljel elé kihozható.

Sajnos itt nincs univerzálisan alkalmazható képlet szorzat- és hányadosfüggvény integrálására!

A következő integrálási szabályokat összetett függvények deriválási szabályaiból nyerjük.

 f  g ( x)   g ( x)dx  F  g ( x)   C ahol F(x) a f(x) primitív függvénye

Speciálisan:

 g  x 
n 1
g  x
  g  x   g   1
 g  x  dx   g  x   g   x  dx  ln g  x   C
n
x dx  C n  1
n 1

a g x
a
g x
 g   x dx  C e
g x
 g   x dx  e g ( x )  C
ln a

 sin( g ( x))  g   x dx   cos( g ( x))  C  cos( g ( x))  g   x dx  sin( g ( x))  C
 1. Határozatlan integrál 2
Racionális törtek parciális törtekre bontása:
Az x változó egész kitevőjű hatványainak lineáris kombinációját polinomnak nevezzük.
Pl.: 3x3  6 x 2  3x  6
A polinom fokszáma a polinomban szereplő legnagyobb kitevő értéke. A fenti polinom harmadfokú.
Minden polinom felírható konstans, elsőfokú, és gyökökkel nem rendelkező másodfokú polinomok
szorzatára, ezt az alakot gyöktényezős alaknak nevezzük. (a tényezők között esetleg lehetnek azonosak)
A szorzattá alakítás kiemeléssel és a gyökök meghatározásával történik!

Pl.: 3x  6 x  3x  6  3  ( x  2)  ( x  1)
3 2 2

Racionális törtfüggvénynek nevezzük a két polinom hányadosaként felírható függvényeket.

2 x3  5 x 2  13x  5
Pl.:
x2  2x  8
Ha a számláló fokszáma kisebb, mint a nevező fokszáma, akkor valódi racionális törtfüggvényről
beszélünk.
5x  7
Pl.:
x2  4 x  5
Minden valódi racionális törtfüggvény felbontható parciális törtek összegére. A felbontás a nevező
gyöktényezős alakjának segítségével történik. Pl.:
5x  7 5x  7 A B A( x  5)  B( x  1)
    
x  4 x  5 ( x  1)  ( x  5) x  1 x  5
2
( x  1)  ( x  5)

Ax  5 A  Bx  B ( A  B) x  5 A  B

( x  1)  ( x  5) ( x  1)  ( x  5)
A számlálók összehasonlítása alapján:
A  B  5
 ()
5 A  B  7
6 A  12
A2
B3
5x  7 2 3
Vagyis az eredeti tört a következő alakba írható:  
( x  1)  ( x  5) x  1 x  5
Ezek után az integrálás a korábban megtanultak alapján történhet:
5x  7 2 3
 ( x  1)  ( x  5)  x  1 x  5dx  2  ln x  1  3  ln x  5  C
dx  
 1. Határozatlan integrál 3
Minden nem valódi racionális törtfüggvény polinomosztás segítségével felbontható egy polinom és egy
valódi racionális törtfüggvény összegére, így az ilyen függvények integrálása visszavezethető egy
polinom és egy valódi racionális törtfüggvény összegének integrálására.
2 x3  3x  7
Pl.:  x 2  2 x  2 dx  Mivel nem valódi racionális tört, ezért a polinomosztással felbontjuk egy
polinom és egy valódi racionális tört összegére:
A polinomosztás a következő:
(2 x 3  0 x 2  3 x  7) : ( x 2  2 x  2)  2 x  4
2 x3  4 x 2  4 x
 4x2  7 x  7
4 x 2  8 x  8
x 1
Így az integrálás a következőképpen alakul:
2 x3  3x  7  x 1  2x2 x 1
 x2  2 x  2 dx    2 x  4  x 2  2 x  2  dx  2  4 x   x 2  2 x  2 dx 
1 2x  2 1
 x2  4x   2 dx  x 2  4 x  ln x 2  2 x  2  C
2 x  2x  2 2

Parciális integrálás:  f ( x) g ( x)dx  f ( x) g ( x)   f ( x) g ( x)

1. eset: Ha a szorzat egyik tényezője polinom, a másik tényező sin x vagy cos x vagy e x vagy a x típusú
függvény akkor a polinomot célszerű f (x)-nek tekinteni.
Pl.:
2x 2x 2x 3 2x 3 2x
     
ln 2  ln 2
    
ln 2 ln 2 
      C
x x
(3 x 4) 2 dx (3 x 4) 3 dx (3 x 4) 2 dx (3 x 4)
ln 2 ln 2 ln 2
 f ( x)  g ( x) = f ( x)  g ( x)   f ( x)  g ( x) dx
2. eset: Ha a szorzat egyik tényezője polinom, a másik tényező pedig logaritmus függvény, akkor a
logaritmus függvényt célszerű f (x)-nek tekinteni.
Pl.:
 2x2   2x2  1  2x2   2x2  x2
 (2 x  5)  ln xdx  
 2
 5 x 

 ln x    2  x  2 
 5 x  dx   5 x  ln x   ( x  5)dx  
 2
 5 x 

 ln x 
2
 5x  C

 g ( x)  f ( x) = g ( x)  f ( x)   g ( x)  f ( x) dx

Helyettesítéses integrálás:

Az  f  g  x   g   x dx típusú integrálokat bizonyos esetekben könnyebben követhetővé tudjuk

tenni, ha a g(x) helyett új , t-vel jelölt, változót vezetünk be.
Lépések: 1) A g(x) függvényt helyettesítjük a t változóval
2) Az így kapott egyenletből kifejezzük x-et (x-re rendezzük)
3) Mindkét oldalt deriváljuk t szerint, majd formálisan dt-vel „szorozva” megkapjuk dx-et
 1. Határozatlan integrál 4
4) A kapott eredményeket helyettesítsük be az eredeti integrandusba
5) Végezzük el az integrálást
6) Helyettesítsük vissza t helyére a g(x)-et
Mintapéldák:

cos x cos t
1)  dx    2tdt   2 cos tdt 2sin t  C  2sin x  C
x t
helyettesítések :
x t
x  t2
dx  2tdt

ex t 1 1
2)  dx   2  dt   2 dt arctgt  C  arctge x  C
e 1
2x
t 1 t t 1
helyettesítések :
ex  t
x  ln t
1
dx  dt
t

Gyakorló feladatok
1. Adja meg a következő függvények határozatlan integrálját! (Primitív függvényeinek halmazát)
 4   8 2x 4 6 4x 
a)   x8  3 x 5  5  x 3   7 e x
 3 dx 
 b)   5 x 2    x  3   2 dx 

5
x 2
  7x 3 5 x 9 

 4 5 2   6 5 5 
  2 x  3  x  x  3 x  1dx   
    dx 
2
c) d) 2 x 3 

3 7
x

 2   3 7 x
e)   x 8
 3e x  e 2 dx 

f) 
 4 x  6 x 
x
 9  4 dx 


2. Összetett függvények integrálása

a) 
1
2x  5
dx 
2

á)  6 x x  5 dx 
3

5 3x 4
b)  5
3x  7
dx  c) 
4x
dx 
4x  5
2

3 x 2  10 x  1 ex  2
d)  6e 2 x3  3 e 2 x3  7  dx  dz)
1
 x 3  5x 2  x dx   xln x dx  dzs)  dx 
5
cs)
e x  2x
 1. Határozatlan integrál 5
4 x 3
4 x 3  3 x ln 3 e
e  3  x  5 dx 
dx  6x
 3x  x 4 dx   3x
5
e) é) f) g) dx 
4 x 3
7 2
7 9

ln x  53 dx   
4
8  ln x
h)  6e 3  e dx    dx 
8
 i) 2 3  4 x dx 
x x
gy) j)
4x 5x

2 3x 2  10 x  1 3 5e x  10
k)  7 x  124 dx  l)  dx  ly)  dx  m)  dx 
4
x3  5x 2  x x ln x 
5 3
e x
 2x 3

11x
 7 xe
5
dx   3x
2

q)  5 x  4 x 2  7  dx 
3x
dx  9
p)  dx  3


n) o)
3x  4
9
2
7

r)
7 x3
 2 x 4  3 dx  
s)  3x  4 x 2  7 dx  
3
sz)  9  cos(4 x  2)dx  t)  sin(6 x  3)dx 


2 x 2 5
ty)  3
4 x 8
dx  
73 x
u) 2  5 dx  v)  3 cos(4  5 x)dx  w) 2 xe dx 

 x  1
  2 e x 6 x dx  
3
x 8
x) 3e dx  y)
2
z) e x 7
dx  zs)  cos x  sin 3 xdx 
x

3. Racionális törtfüggvények integrálása

x 8 10 x  13 x2 8x  1
a)  2x 2
 2 x  12
dx  b) x 2
 x  20
dx c)  2x 2
 x 1
dx d) x 2
 2x  3
dx

4x  7 3 2 x3  5 x 2  13x  5 6
e)  x2 12 x  36 dx f)*  x2  6 x  10 dx g)  x 2  2 x  8 dx h) x 2
 10 x  25
dx

3 2 x3  7 x 2  4 x  5 2 x 2  3x  6 6x
i)*  2 dx j)  dx k)  2 dx l)  2 x  4dx
x  2x  2 x 3 ( x  2)  ( x  3)

2 x3  20 x 2  32 x  20 3x 2 2 5x  3
m)  x2  4x  5
dx n)  x  1 dx o) x 2
 2x  3
dx p)  ( x  1)  ( x  3) 2
dx

x5  3x 4  5 x3  7 x 2  x  1 x2  1 x3  x 2  x  2 x2  2x  3
q)  x2  2x  3
dx r)  5 x3  5 x dx s*)  3x 2  x  2 dx t)  x3  x dx
4. Parciális integrálással megoldható feladatok

 (7 x  3)  ln xdx b)  (3x  7)  sin xdx c)  (7 x  3)  ln xdx d)  ln xdx

2
a)
 1. Határozatlan integrál 6
ln x
 (2 x  1)  cos 2 xdx  g)  (4 x  3)  e5 x dx  xe
1 x
e) f) dx h) dx
x
i)*  3x 2  sin 2 xdx j)  (5 x  1)  cos xdx k)  8 x  2 x dx l) x
2
 ln xdx

5. Helyettesítéses integrálással megoldható feladatok:

x
e  cos e x dx b)  (3x  2)  4 x  1dx  d)  e
x 3x4
a) c) dx dx
3x  1
1 x2 sin x
e)  dx f)  cos 5 x  3dx g)  dx h)  dx
  cos 2 x3
3
x x 3 x

Megoldások
1. a)
 8 3 5 4   8 5 3

2

 
                dx 
3 x 3 2 5 x
x x 5 x 7 e 3  dx  x x 5 x 4 x 7 e 3 
  
5 2
x
8 5 3
x9 x3 x2 x5
    5  4   7  ex  3 x  C
9 8 5 3
3 2 5
b)
 2 8 2x 4 6 4x   2 8 1 1 x x

 5 x     2  4   1   6 x 3  4 x  2 dx 
  7 x 3 5x x3 9
 5 x       2 


dx   7 x 3 5 9 
 
x
1
 
3
x 8 1 2 x
 5 x 2 4 x 2
 5    ln x    4  6    2xC
3 7 3 ln 2 ln
1  2 9 2
5
x
1
 
3

 
5
 5  ln x  2     x  C
2
5 2 x x 3
c)   2 x 4  3  x   x  1dx  2   3
 x 3  5 3 1
ln 
2 3
11 4

 5  x6 x 3
d)   2  6 x 5   32 dx  2   5  32  x  C

3 7
 11 4
x 
6 3
7
 2  x
e)   8  3e x  e 2 dx  2   3e x  e 2  x  C
 x   7
1
 3 7 x x x x 4x 4 2 2
f)   4 x  6 x  x  9  4 dx  4  4  6  2  7  1  9  ln 4  C
2
 1. Határozatlan integrál 7
2.
1 1 2 1
a) ∫ 𝑑𝑥 = ∫ 𝑑𝑥 = 𝑙𝑛|2𝑥 + 5| + 𝐶
2𝑥+5 2 2𝑥+5 2
( x 3  5) 6
2

á)  6 x x  5 dx  2 3 x x  5 dx  2
3

5

6
C 2
 3
 5

3𝑥 4 1 15𝑥 4 1
b) ∫ 𝑑𝑥 = ∫ 5 𝑑𝑥 = 𝑙𝑛|3𝑥 5 + 7| + 𝐶
3𝑥 5 +7 5 3𝑥 +7 5
1
4x 
1
1 1 (4 x  5)

1 2 2
c)  4x  5 2
dx   4 x  (4 x 2  5) dx  2
2  8 x  (4 x 2  5) dx 
2
2
1
C

2
3x 2  10 x  1
 x 3  5x 2  x dx  ln x  5x  x  C
3 2
cs)
8
5 e 2 x 3  7 5
  3

   
d)  6  e2 x 3  3 e2 x 3  7 dx   6  e2 x 3  e2 x 3  7 dx 3 2  e2 x 3  e2 x 3  7 dx 3  
5
3 3 C
8
3
1
1
dz)  dx   x dx  ln ln x  C
x ln x ln x
e 2
x
dzs)  x dx  ln e x  2 x  C
e  2x
4 x 3  3 x ln 3
e)  dx  ln 3 x  x 4  C
3 x
x 4

e 4 x 3 1 4  e 4 x 3 1
é)  4 x3 dx   4 x3 dx  ln e 4 x3  7  C
e 7 4 e 7 4
 x  5
6

f)  3   x  5 dx  3  x  5 dx  3 C
5 5

6
g)  dx   6 x3 x  7  dx 
6x 3x  7 2 9
2 8

C
3x  7 2 9
8
 ln x  5 1  ln x  5 
3 4
1 1 1
 dx    ln x  5  dx    ln x  5  dx 
3 3
gy) C
4x 4x 4 x 4 4
3  e 
9
x

 6e  3  e  dx  6 e 3  e  
8 8
h)
x x x x
dx  6  C
9
3
1 (3  4 x)
1 2
1
i) 2 3  4 x dx 
2  4(3  4 x) dx 
2
2
3
C

2
1 5
4
8  ln x (8  ln x) 1 1 1 (8  ln x)
4 1 4
j)  5x
dx  
5x
dx   (8  ln x) dx  
5 x 5 5
C 4

4
2 2 2 (7𝑥+2)−3
k) ∫ 𝑑𝑥 = ∫ 2(7𝑥 + 2)−4 𝑑𝑥 = ∫ 7(7𝑥 + 2)−4 𝑑𝑥 = ∙ +𝐶
(7𝑥+12)4 7 7 −3
 1. Határozatlan integrál 8
3
3x 2  10 x  1 ( x 3  5 x 2  x)
1
 4
l)  4
x3  5x 2  x
dx   (3 x 2  10 x  1)  ( x 3  5 x 2  x) 4 dx 
3
C

4
ln x 5  C
2

dx    ln x  5 dx 3    ln x  5 dx 3 
3 3 3 1 3

 x ln x 
 
ly)
5 3 x x 2
5
e 
1

5e  10  2x
   
x 3 3 x
  2
m)  dx   (5e x  10)  e x  2 x 2 dx 5   (e x  2)  e x  2 x 2 dx 5  C
e x
 2x 
3

1
2
7 7 2
 7 xe 
3x 2 5
dx  6 xe3 x  5dx  e3 x  5  C
2

n)
6 6
 
8
11 3x  7
2

   
11x 9 11 9
 dx   11x  3x  7 dx   6 x  3x 2  7 dx   C
2
o)
  8
9
3x 2  7 6 6
9 3
p)  3x  4 dx 3 3x  4 dx 3ln 3x  4  C
 
7
5 x2  7
 5x       
3 3
5 4
x 2  7 dx   5 x  x 2  7 dx   2 x  x 2  7 4 dx  
3
q) 4 4 C
2 2 7
4
7 x3 7 8x3 7
r)  4 dx   dx   ln 2 x 4  3  C
2x  3 8 2x  3
4
8
 
7
3 x2  7
     
3 3
3 4
s)  3x  4 x  7 dx   3x  x  7 dx   2 x  x  7 4 dx  
3
2 2 2 4 C
2 2 7
4
9 9
sz)  9  cos(4 x  2)dx   4  cos(4 x  2)dx   sin(4 x  2)  C
4 4
1 1
t)  sin(6 x  3)dx   6 sin(6 x  3)dx  ( cos(6 x  3))  C
6 6
4 x 8
1 1 3
ty)  3 dx   4  3 dx  
4 x 8 4 x 8
C
4 4 ln 3
2 2 5 7 3 x
u)  2  5 dx     3  5 dx   
7 3 x 7 3 x
C
3 3 ln 5
3 3
v)  3 cos(4  5 x)dx     5 cos(4  5 x)dx   sin(4  5 x)  C
5 5
1 1 2 x2 5
 2 xe dx  2
2 x 5 2 x 2 5
 C
2

w) 4 xe dx e
2
x) ∫ 3𝑒 𝑥+8 𝑑𝑥 = 3 ∫ 𝑒 𝑥+8 𝑑𝑥 = 3 𝑒 𝑥+8 + 𝐶


y)  x  2 e
2 x3 6 x 1
 1 3
dx   3x 2  6 e x 6 x dx  e x 6 x  C
3
3

3
 
 1. Határozatlan integrál 9
1 1 1
 dx  2 
x 7 x 7 x 7
z) e e dx  2e C
x 2 x
(sin x) 4
zs)  cos x  sin xdx   cos x  (sin x) dx  C
3 3

4
3.
x 8  1 1  1
a)  2x
 2 x  12
2
dx    
 2x  6 x  2 
 dx   ln 2 x  6  ln x  2  C
2
10 x  13  7 3 
b)  2 dx      dx  7 ln x  5  3ln x  4  C
x  x  20  x 5 x  4 
x2  1 1  1
c)  2 dx      dx  ln x  1  ln 2 x  1  C
2x  x 1  x 1 2x 1  2
 25 7 
8x  1   25 7
d)  2 dx    4  4  dx  ln x  3  ln x  1  C
x  2x  3  x  3 x 1  4 4
 
4x  7  4 31  ( x  6) 1
e)  2 dx    x  6 ( x  6)2 
 dx  4  ln x  6  31  C
x  12 x  36 1
3 3
f)* x 2
 6 x  10
dx  
( x  3) 2  1
dx  3arctg ( x  3)  C

 5 1 
2 x3  5 x 2  13x  5  x3   
 x2  2 x  8 dx    2 x  1  x 2  2 x  8  dx    2 x  1  x 6 2  x 6 4  dx 
g)  
 
2
x 5 1
 2  x  ln x  2  ln x  4  C
2 6 6
6 ( x  5) 1
 x 2  10 x  25 
2
h) dx  6  ( x  5) dx  6  C
1
3 3
i)*  2 dx   dx  3arctg ( x  1)  C
x  2x  2 ( x  1) 2  1
2 x3  7 x 2  4 x  5  2 2  x3 x 2
j)  x 3
dx    2 x  x  1  
x 3
dx  2   x  2ln x  3  C
3 2
2 x 2  3x  6  x 3  1
 ( x2  2)  ( x  3) dx    x2  2  x  3  dx   2 ln x  2  3ln x  3  C
2
k)

6x  12 
l)  2 x  4dx    3  2 x  4 dx  3x  6 ln 2 x  4  C
2 x3  20 x 2  32 x  20  70 x  40   65 5  x2
m)  x2  4 x  5 dx    2 x  12  
x2  4x  5 
dx    2 x  12   
x  5 x 1 
dx  2
2
 12 x  65ln x  5  5ln x  1  C

3x 2  3  x2
n)  x  1  
dx  3 x  3  
x 1 
dx  3
2
 3x  3ln x  1  C
 1. Határozatlan integrál 10
 1 1 
 2  
2 1 1
o)  2 dx     2  dx  ln x  1  ln x  3  C
x  2x  3  x 1 x  3  2 2
 
5x  3  2 2 9  ( x  3) 1
p)  ( x  1)  ( x  3)2 dx    x  1  x  3  ( x  3) 2 

dx  2 ln x  1  2 ln x  3  9
1
C

q)
x5  3x 4  5 x3  7 x 2  x  1  141x  131   3 138,5 2,5 
 dx   x  3 5 x 2  18 x  44  2  dx    x  5 x  18 x  44    dx 
2

x  2x  3
2
 x  2x  3   x  3 x 1 
x4 x3 x2
 5  18  44 x  138,5ln x  3  2,5ln x  1  C
4 3 2
 1 1 
x2  1  1  1 1 1
r)  3 dx     5  5  dx   ln x  ln x  1  ln x  1  C
5x  5x  5x x 1 x  1  5 5 5
 
x3  x 2  x  2
s)  3x 2  x  2 dx  nagyon csúnya számok lesznek, ezért kimaradhat
x2  2 x  3  3 3 1 
t)  x3  x dx    x  x  1  x  1  dx   3ln x  3ln x  1  ln x  1  C
4.
a)
 x3  1  x3   x3   x2 
               7  3 dx 
2
(7 x 3) ln xdx ln x  7 3 x   7 3 x dx ln x  7 3 x
 3  x  3   3   3 
 x 3
  x 3

 ln x  7  3 x    7  3 x   C
 3   9 
b)  (3x  7)  sin xdx  (3x  7)( cos x)   3( cos x)dx (3x  7)( cos x)  3sin x  C
c)
 x2  1  x2   x2   x 
 (7 x  3)  ln xdx  ln x  7
 2
 3 x   

  7
x  2
 3 x 

dx  ln x  7  3 x     7  3 dx 
 2   2 
 x 2
  x 2

 ln x  7  3 x    7  3 x   C
 2   4 
1
d)  ln xdx  1 ln xdx  x ln x   x  xdx x ln x  x  C
sin 2 x sin 2 x sin 2 x cos 2 x
e)   (2 x  1)  cos 2 x  dx  (2 x  1) 2
  2
2
dx  (2 x  1)
2

2
1 1
ln x   12  x2 1 1 1

1 1
x2
f)  x dx  
 x ln x 

dx 
1
ln x  x  2 x 2
dx  2 x 2
ln x   2 x 2
dx  2 x 2
ln x  2
1
C

2 2

e5 x 1 e5 x 4 e5 x
g)  (4 x  3)  e5 x dx  (4 x  3)    4   e5 x dx  (4 x  3)    C
5 5 5 5 5
 1. Határozatlan integrál 11
 xe   e dx   xe
1 x 1 x 1 x 1 x 1 x
h) dx   xe e C

i) *
2 cos 2 x   cos 2 x  3x 2
  cos 2 x    3x    cos 2 x dx 
2  
(3 x 2
 sin 2 x ) dx  3 x     6 x    dx  
  2  2
3x 2 sin 2 x sin 2 x 3x 2 sin 2 x 3
  cos 2 x   3x  3 dx    cos 2 x   3x  cos 2 x  C
2 2 2 2 2 4
j)  (5 x  1)  cos xdx  (5 x  1)sin x   5sin xdx (5 x  1)sin x  5cos x  C
2x 2x 2x 8 2x
k)  8 x  2 x dx  8 x   8 dx  8 x    C
ln 2 ln 2 ln 2 ln 2 ln 2
x3 1 x3 x3 x2 x3 x3
 x  ln xdx  ln x    dx  ln x   dx  ln x   C
2
l)
3 x 3 3 3 3 9
5.
a)
1
e cos e x dx   t cos t dt   cos tdt  sin t  C  sin e x  C
x

t
Helyettesítések :
ex  t
x  ln t
1
dx  dt
t
b)
   
5 3
 t 2 1  t 3 4 5 2 3 t5 5 t3 3 4x 1 5 4x 1
 (3 x  2) 4 x  1dx    4  2  8 8
3  2  t  dt  t  t dt    
8 5 8 3
 C 
40

24
C

Helyettesítések :
4x 1  t
t 2 1
x
4
2t t
dx  dt  dt
4 2
c)
t 2 1
 
3
3x  1
3  2t dt  2 t 2  1dt  2  t  t   C  2t  2t  C  2 3x  1
x 3 3 2
 3x  1  t 3
dx 
9

9 3 

27 9 27

9
C

Helyettesítések :
3x  1  t
t 2 1
x
3
2t
dx  dt
3
 1. Határozatlan integrál 12
d)
e dx   et  tdt t  et   et dt  et  t  et  C 
2 x4 2 x4 2 x4
2x  4  e e C
Helyettesítések : parciális integrálás :  f  g   f  g   f   g
2x  4  t f t g   et
t2  4
x f  1 g  et
2
2t
dx  dt  tdt
2
e)
1 1 2
 dx    2tdt   dt  2  ln t  3  C  2  ln x 3 C
x  x 3  t   t  3 t 3
Helyettesítések :
x t
x  t2
dx  2tdt
f)
2t 2t 2 2t 2 2 5x  3 2
 cos 5 x  3dx    cos t  dt   sin t   sin tdt   sin t  cos t  C   sin 5 x  3  cos 5 x  3  C
5 5 5 5 5 5 5
Helyettesítések : parciális integrálás :  f  g   f  g   f   g
2t
5x  3  t f  g   cos t
5
t2  3 2
x f g  sin t
5 5
2t
dx  dt
5
g)
 
2
3
x2 t 1 1 1 1 1
 cos2 x3  cos2 t  3 3 t 2 dt  3  cos2 t dt  3 tgt  C  3 tgx  C
 3
dx

Helyettesítések :
x3  t
x 3t
1  23 1
dx  t dt  dt
3 3 t2
3

h)
sin x sin t
 x
dx  
t
 2tdt  2 sin tdt  2 cos t  C  2 cos x  C

Helyettesítések :
x t
x  t2
dx  2tdt