Határozatlan integrál

Gyakorlatok
 Tartalom
1. gyakorlat: Alapvető integrálási technikák
2. gyakorlat: Parciális integrálás
3. gyakorlat: Racionális törtek integrálása
4. gyakorlat: Integrálás helyettesítéssel
5. gyakorlat: Integrálás speciális esetei
 1. gyakorlat, tartalom
• Hatvány integrálása
– Polinomok
– Negatív kitevőjű hatványok, hányadosok
– Gyökös függvények
– Hatványokból álló szorzatok
• Exponenciális függvényekből álló összegek,
szorzatok, hányadosok
• Trigonometrikus függvényekből álló összegek,
szorzatok, hányadosok
Határozatlan integrálás jellemző lépései

1. Tagokra bontás
  f ( x )  g ( x )dx   f ( x )dx   g ( x)dx
2. Konstans szorzó kiemelése
 c  f ( x )dx  c  f ( x )dx
3. Alapvető függvények integrálása
 Hatvány integrálása: polinomok
• Alkalmazandó szabályok:
n 1
x
 dx  n  1  C  1dx  x  C
n
x n  1

• Példák:
 2 x  5 x dx  8 x  5 x  4 dx
2 4 6

• Polinomnak mindig létezik az integrálja, mely

szintén polinom.
 Hatvány integrálása: negatív kitevőjű
hatványok, hányadosok
• Alkalmazandó szabályok:
1 1
 x dx   dx  ln x  C
k 1
k
x
x x
• FONTOS: Ha a nevező egytagú és a számláló
többtagú, akkor tagonként leosztunk!
• Az eredményt kötelező rendezni!
• Példák
2
 1 3 4  2 x  3x  1
  x 4  x 3  3x 2 dx  x 3 dx
Hatvány integrálása: gyökös függvények

• Alkalmazandó szabályok: gyök átírása

törtkitevőre, majd hatványként integrálás
k
n k
x x n

• Példák
3 2 3  2 x 2  5x x  4 x 3
  x  2 x  4 x 3 dx
5
 3
3 x 4
dx
 Hatvány integrálása: hatványokból álló
szorzatok
• Alkalmazandó szabályok: mivel szorzat
integrálására nincs általános szabály, ezért tagokra
bontunk (elvégezzük a szorzást), alkalmazva a
hatványozási azonosságokat, disztributivitást
a (b  c )  ab  ac x n  x m  x nm

• Példák

 6 x 4 x   3 4
 2 x  5 x 3  x 5 dx
3 2 2
 3 x dx
 Exponenciális függvényekből álló összegek,
szorzatok, hányadosok
• Alkalmazandó szabályok: tagokra bontás és
hatványozási azonosságok alkalmazása után
exponenciális függvény integrálása.
x
a
 a dx  ln a  C 
x x x
a  0, a  1 e dx  e C

• Példák
 3  4  5  2 x  4 dx  2  3  4  5x 6  4 x dx
x x

2  3x  4  6 x  8 x e 2 x  3e x  1
 e  3e x  4 dx   4e2 x dx
x
x
dx
3 2
 Trigonometrikus függvényekből álló összegek,
szorzatok, hányadosok
• Alkalmazandó szabályok: tagokra bontás és
trigonometrikus azonosságok alkalmazása
után trigonometrikus függvény integrálása.
2 2 sin x 1
sin x  cos x  1 tgx  
cos x ctgx

 sin xdx   cos x  C  cos xdx  sin x  C

 tgxdx   ln cos x  C  ctgxdx  ln sin x  C
1 1
továbbá : tgx ' 
cos2 x
ctgx '  2
sin x
sin x '  2 sin x cos x
2
Trigonometrikus függvényekből álló összegek,
szorzatok, hányadosok
• Példák:

 2 sin x  3 cos x  5tgx dx

 2 cos x  34  sin x dx
sin 3 x  sin x cos x  sin 2 x
 2
sin x
dx
 Házi feladat
34 x  x 2  3 x 4  5 x
 4x 2
dx

2  4x  5  6x  7
 4  32 x dx

sin 2 x  2  sin x cos x

 4 cos x2
dx

 4  2  5e3 x  e dx
x
 2. gyakorlat, tartalom
• Parciális integrálás
– Polinom és ax, sinx vagy cosx szorzatának
integrálása
– ax és sinx vagy cosx szorzatának integrálása
– Logaritmust ill. trigonometrikus függvények
inverzeit tartalmazó integrálok
 Parciális integrálás
• Alkalmazandó szabály:
nem változik derivált

 f ' ( x) g ( x)dx  f ( x ) g ( x)   f ( x ) g ' ( x )dx

integrál nem változik

• Elsőként f’ és g szerepét kell eldönteni:

– egyszerűbb integrál maradjon
 Parciális: 1. típus
 ax   ax 
   
 Pn ( x)   sin x dx  f ' ( x )   sin x  g ( x )  Pn ( x )
cos x  cos x 
   
• Példák

 x cos xdx  2 x 
 3x sin 2 x dx
2

 3x  2 2  e 2 x 
4x 3 x 2
dx  5 x  2 dx
 Parciális: 2. típus
 sin x 
 a  cos x dx
x

• f’ és g választása tetszőleges
• Kétszer kell parciálisan integrálni, majd
egyenlet adódik az integrálra
• Példa
2
x
 sin 2 x dx
 Parciális: 3. típus
Logaritmust ill. trigonometrikus függvények
inverzeit tartalmazó integrálok
• Ezeket a függvényeket választjuk g(x)-nek.
• Az inverz függvényeknél esetleg polinom
osztást és/vagy helyettesítést kell alkalmazni.
• Példák
5 ln 2 x   6
 x  2 ln x  3dx  3x 4 dx
2

 x  arctgx  dx  x  arcsin x  dx
3 2
 Házi feladat

 2 x 
 1 cos5 x dx  sin 6 x dx
2 3 x
e
5 ln x  6
  arctgxdx
2
dx x
3 4
x
 arcsin xdx
4
x
 3. gyakorlat, tartalom
• Racionális törtek integrálása
– Polinom osztás
– Nevező szorzattá alakítása
– Elemi törtekre bontás
– Elemi törtek integrálása
 Racionális törtek integrálása
• Általános alak
Pn ( x ) an x n  an 1 x n 1    a1 x  a0
 Qm ( x ) dx   bm x m  bm1 x m1    b1 x  b0 dx n, m  N
• Lépései
1. Polinom osztás, ha nem valódi tört (n≥m)
2. Nevező szorzattá alakítása
3. Elemi törtekre bontás
4. Elemi törtek integrálása
 Racionális törtek integrálása
• Példák
2 x 2  5x  1 x 4  5 x 3  3x  2
 x 2  3x  2 dx  x 3  2 x 2 dx
2 x 2  3x  1 3x  5
 x 3  4 x dx  x 2  6 x  18 dx
3x  5 4 x 2  5x  3
 x 4  4 x 3  5x 2 dx  x 2  8 x  16 dx
 Polinom osztás
• Az osztandó Pn(x) és az osztó Qm(x) polinomot egymás mellé
írjuk közöttük a : jellel
• A legnagyobb kitevőjű tagok hányadosa lesz az eredmény
következő tagja
• Az eredmény utolsó tagjával visszaszorozzuk az osztót
• A visszaszorzás eredményét levonva az osztandóból
megkapjuk a maradékot, mint következő osztandót
• Folytatjuk, amíg az osztandó polinom fokszáma kisebb nem
lesz az osztó polinom fokszámánál
• Az osztás eredménye egy polinom és egy valódi tört összege
 Nevező szorzattá alakítása
• Ismert módszerekkel
– kiemelés
– nevezetes azonosság
– gyöktényezők
• Legfeljebb olyan másodfokú tényező
maradhat, melynek nincs valós gyöke
 Elemi törtekre bontás
A Ax  B
• Kétféle elemi tört lehet:
x  xi k
x 2
 px  q 
l

• Valódi tört bontható elemi törtek összegére.

• Az elemi törtek nevezői a szorzattá alakított nevező
tényezőiből adódnak.
• A összes olyan elemi törtet ki kell alakítani, melyek közös
nevezője a valódi tört nevezője.
• Az elemi törtek számlálói a közös nevezőre hozásukkal
kapott számláló és a valódi tört számlálójának
egyezőségéből adódnak.
 Elemi tört integrálása
• A nevező első fokú
A 1
 x  xi
dx  A
x  xi
dx  A ln x  xi  C

• A nevező első fokú polinom hatványa

A  x  xi 
 k 1

 x  xi k dx  A x  xi  dx  A  k  1
k
C k 1
 Elemi tört integrálása
• Másodfokú nevező esetén helyettesítünk:
Ax  B A*u  B*
 2
x  px  q
dx   2
u 1
du
2
2  p p2
x  px  q   x    q  
 2 4
2
 p  
2
x  
 p    p2  2
 1   q  u  1
2 
  q   2
 4  p 4 
 q   
 4 
2x  p
Azaz : u  helyettesítés
2
4q  p
 Házi feladat

x 6  4 x 3  3x  2
 4
x x 3
dx
 4. gyakorlat, tartalom
• Integrálás helyettesítéssel
– Két típus
• Gyakori esetek
– Irracionális függvény (gyök alatt lineáris függvény)
– Exponenciális függvény helyettesítése
– Trigonometrikus függvény helyettesítése
• u=sinx, ha cosx-re páratlan
• u=cosx, ha sinx-re páratlan
• u=tgx, ha sinx-re és cosx-re páros
 Integrálás helyettesítéssel
• Szabályra illeszkedő típus
 u  g x  
 f g x g ' x dx    
du  g ' x dx 
  f u du  F u   C  F g x   C

• du=g’(x)dx: függvény differenciálja=függvény

differenciálhányadosa szorozva a változó
differenciálja
• Példák
2
 1  cos x   sin x dx x e
2 2 x 3 1
dx  dx
x 3 ln x  1
 Integrálás helyettesítéssel
• Integrálási eljárás szerinti típus
u  g x   x  g 1 u 
 f g x dx   
 dx  g u ' du 
1

  f u g 1
u ' du
• Irracionális függvény (gyök alatt lineáris függvény)
• Példák
x  2  3 2x 1 2x  3
 3
2 x  12
dx  x  2 x 1 1
dx
 Integrálás helyettesítéssel
• Exponenciális függvény helyettesítése

 Re dx,  Ra dx

x x

• Példák
2x 2x
e 1 2 1
 e x  3 dx,  22 x  4 dx
 Integrálás helyettesítéssel
• Trigonometrikus függvény helyettesítése
– u=sinx, ha cosx-re páratlan R(sinx,cosx)
– u=cosx, ha sinx-re páratlan R(sinx,cosx)
– u=tgx, ha sinx-re és cosx-re páros R(sinx,cosx)
1
u  sin x  x  arcsin u, dx  du, cos x  1  u 2
1  u2
1
u  cos x  x  arccos u, dx  du, sin x  1  u 2
1  u2
1 u 1
u  tgx  x  arctgu , dx  2
du, sin x  , cos x 
1 u 1 u 2
1  u2
 Trigonometrikus függvény helyettesítése

• Példák
2
sin x 1
 sin x cos xdx,  cos x dx,  sin x cos x dx
3 2
 Házi feladat

4
x  2 3  2 x 2x
e 1
 4
x2 2
dx  2 x
e  3e x
dx
sin 3 x cos3 x
 cos x dx  sin 2 x dx
 5. gyakorlat, tartalom
• Linearizáló formulák
• Helyettesítéses integrálás speciális esetei
– Függvényt és deriváltját tényezőként tartalmazó
integrálok
• Parciális integrálás speciális szabállyal együtt
alkalmazva
 Linearizáló formulák
• Alkalmazandó azonosságok
2 1  cos2 x  2 1  cos2 x 
sin x  cos x 
2 2
• FONTOS: linearizáló formulákat nevezőbe nem
írunk be!
• Példa

 3 sin x cos2 x  2 sin 2 x dx

2
 Függvényt és deriváltját tényezőként
tartalmazó integrálok
• Alkalmazandó szabályok
 f ( x)
n 1

  f ( x) f ' ( x)dx 

n
C n  1
n 1
f ' ( x)
 f ( x)
dx  ln f ( x )  C
• Kipróbálható trigonometrikus, logaritmusos és
arkusz függvények integrálásánál
• Példák
2 3
 1  x 2 arctgx  2 dx  1  x 2 2  4 arcsin x 
dx
 Példák
10 2 sin x
 x3 ln4 x   1 dx  5 cos x  3 dx
arcsin x  1 2
 1 x 2
dx  2arctgx  32 1  x 2 dx
 
3 1  3tgx
 x 1  4 ln x  3
dx  2
cos x
dx

e3 x
 2e 3x
5 
4
dx
 További speciális szabály

e   e
f ( x) f ( x)
f ' ( x )   e f ( x ) f ' ( x )dx  e f ( x )  C

• Példák

 sin xdx
cos x
e
3ctgx 1
e
 sin 2 x dx
Parciális integrálás speciális szabállyal együtt
alkalmazva
• Példák

 2 x  3arcctgxdx
 3x  1arcsin xdx
2

 4 x ln1  4 x dx