HIBAIGAZÍTÁS!

Az első egyenletes-leckében sajnos az egyik egyenletet teljesen elrontottam, ez a második típusból az első
egyenlet! Légy szíves javítsd ki! Helyesen:
Alkalmazzuk az eddigi ismereteinket! Az egyenlet sin 2x = sin 3x ⇔ sin 2x − sin 3x = 0 . Alakítsd szorzattá a
 5x   x
baloldalt! (trigo-képletek!) Azt kapod, hogy 2 cos   sin  −  = 0 . Na most állj meg! Negatív szöget sose
 2   2
hagyunk szinuszban, koszinuszban, tangensben stb., ugyanis emlékezz, hogy a koszinusz „lenyeli a banánt”, az
 5x  x 
összes többi pedig „kihányja a banánt”!!! Tehát az egyenletünk −2 cos   sin   = 0 .
 2  2
Ugye még emlékszel, hogy a szorzat akkor zéró, ha...
Tárgyaljuk akkor a dolgokat!
 5x 
I. cos   = 0 . Gyorsan rajzolj egy trigo-kört, és jelöld be azokat a szögeket, ahol a koszinusz nulla! Kis
 2 

gondolkozással egyértelmű, hogy

5x (
=
)
2k + 1 π
x =
( )
2k + 1 π
.
2 2 5
x  x
II. Hasonlóan sin   = 0  = k π  x = 2k π .
2 2
Mielőtt összesítenénk a megoldásokat, nézzük meg, hogy ezek a megoldások hogyan helyezkednek el egy körön
(annyi elég...). Rajzolj tehát egy trigo-kört, és rajzold be azokat a szögeket az előbbiekből, amelyek egy körön
 π 3π 5π 7 π 9π 
vannak. Az I. típusból  , , = π, ,  , a II. típusú megoldások közül csak 0 kerül be, tehát nem
5 5 5 5 5

tevődnek egymásra a megoldások. Így az egyenlet megoldásai x ∈ 

(
 2k + 1 π) 
;2k π k ∈ ℤ  . Ajánlom ezt az
 5 
ellenőrzést mindeniknél elvégezni, néha megtörténik, hogy egymásra tevődnek a megoldások.

TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK (FOLYTATÁS)

4. Az a sin x + b cos x = 0, a, b ∈ ℝ∗ típusú egyenletek.

Két darab gyakorlat! Schneider-trigo, 28. oldal, 6.5. h) és i)

h) 3 sin x − cos x = 0 .
Könnyen megállapíthatjuk, hogy azok a számok, ahol a cos x = 0 nem megoldásai az egyenletnek, hisz ezekben a
pontokban sin x ≠ 0 . Így nyugodt szívvel átalakíthatjuk az egyenletet és végigoszthatunk cos x -szel. Tehát
1 π 
3 sin x = cos x : 3 cos x  tgx = . Ez már alapegyenlet, megoldásai x ∈  + k π k ∈ ℤ  .
3 6 
A tangenses egyenletre nem kell létezési feltételt adni! Miért???

i) 3 sin x − 2 cos x = 0 .
2  2 
Hasonlóan gondolkodva és dolgozva, mint az előbb, az átalakítás után tgx =  x ∈ arctg + k π k ∈ ℤ  .
3  3 

HÁZI FELADAT.
Schneider-trigonometria, 28-as oldal, 6.5.-ös feladat, c), e).

5. Az a sin x + b cos x + c = 0, a, b, c ∈ ℝ∗ típusú egyenletek.

Hiába nagyon kevésbé különbözik az előző típustól, az előbb alkalmazott gondolatmenet nem érvényes.
A biztos megoldási módszer az (van más is, a többséget nem próbálom összezavarni), hogy az adott egyenlethez
csatoljuk a trigonometria alapképletét és rendszerként oldjuk meg.

Két gyakorlat, Schneider-trigo, 28. oldal, 6.6. k) és d) (ebben a sorrendben)

k) 3 sin x + cos x = 1 .
Hogy kevesebbet írjunk, jelöljük sin x = a; cos x = b; a, b ∈  −1,1 (ez utóbbit ugye nem kell magyarázzam).
Csatoljuk hozzá az alapképletet!
 3a + b = 1
Az  2 rendszerhez jutunk, ez egy elsőfokú és egy másodfokú egyenletből álló rendszer, amit
a + b = 1
2

termászetesen úgy oldunk, hogy az elsőfokúból kifejezzük valamelyik ismeretlent, majd azt behelyettesítjük a
( )
2
másodfokúba. Konkrétan itt azt kapjuk, hogy b = 1 − 3a  a 2 + 1 − 3a = 1 . „Faragj” ebből egy „böcsületes”
3
másodfokú egyenletet, majd oldd meg! A gyökök a1 = 0; a2 = , ezek mindketten megfelelőek. Tárgyaljuk!
5
sin x = 0
I. a = 0  b = 1   . Most rajzolj egy trigo-kört és keresd meg, hány olyan pont van egy körön, ami
cos x = 1
mindkettőt teljesíti? Szerintem csak egy, az x = 0 amire rájönnek az egész körök, tehát ennek az esetnek a
{
megoldásai x ∈ 2k π k ∈ ℤ . }
 3
3 4  sin x =
II. a =  b = −   5 , mindkettő megfelelő. És akkor ismét tájékozódjunk egy trigo-körön! Ha
5 5 cos x = − 4
 5
3
rárajzolod a szinusztengelyre a értéket, akkor két olyan szög is van, amelynek ennyi a szinusza, az egyik az
5
3 3
első negyedben az arcsin , a másik a második negyedben van, éspedig a π − arcsin . Kövesd le, melyik
5 5
szögnek milyen előjelű a koszinusza! Szerintem az első negyedben levőnek pozitív, a második negyedben
levőnek negatív! Nekünk melyik jó? Mert szerintem csak a második negyedben levő megfelelő! Ennek az esetnek
 3 
tehát a megoldásai x ∈ π − arcsin + 2k π k ∈ ℤ  .
 5 
 3 
Az eredeti egyenlet megoldásai a két halmaz egyesítése, azaz x ∈ 2k π; π − arcsin + 2k π k ∈ ℤ  . Ha egy kicsit
 5 
végiggondolod, egyik sem tevődik egymásra, nézd meg a két rajzodat!

d) sin x + 3 cos x = 1 .
a + 3b = 1

( )
2
Ha ugyanazokkal a jelölésekkel dolgozunk, akkor az  2  a = 1 − 3b  1 − 3b + b 2 = 1 . Innen
 a + b = 1
2

fejezd be a feladatot!

Aki gondolja, nézze meg ugyanennek az egyenletnek egy teljesen más megoldását (általánosan kevésbé
alkalmazható, az előző módszer az „betonbiztos” )
Osszuk el az egész egyenletet 2 -vel!
1 3 1 π π 1
sin x + cos x = ⇔ sin x cos + cos x sin = .
2 2 2 3 3 2
π π  π
= cos = sin = sin  x + 
3 3  3
 π 1
Tehát oda jutottunk, hogy sin  x +  = , szinte alapegyenlet, ezt már csak rejzolni kell, az egyik típusú
 3 2
π π π π 5π π
megoldás x + = + 2k π  x = − + 2k π , a másik típusú megoldás x + = + 2k π  x = + 2k π , tehát
3 6 6 3 6 2
 π π 
az eredeti egyenlet megoldásai x ∈ − + 2k π; + 2k π k ∈ ℤ  .
 6 2 

HÁZI FELADAT.

Schneider-trigonometria, 28-es oldal, 6.6.-os feladat, c), e), g), i).

6. Az a sin2 x + b sin x cos x + c cos2 x = 0, a, b, c ∈ ℝ∗ típusú egyenletek (homogén egyenletek).

Ez a típus megoldás szempontjából hasonlít a 4)-es típusra, ugyanis azok a számok, ahol a cos x = 0 nem
megoldásai az egyenletnek, hisz ezekben a pontokban sin x ≠ 0 . Így nyugodt szívvel átalakíthatjuk az egyenletet
és végigoszthatunk cos2 x -szel. Minden esetben kapunk tgx ismeretlennel egy másodfokú egyenletet, innen
tulajdonképpen ismerős a feladat.

Egy darab gyakorlat, Schneider-trigo, 28. oldal, 6.7. e). Végezd el a fenti átalakítást!
A másodfokú egyenlet 2tg 2x + tgx − 3 = 0 , két megoldást is kapsz!
π 
I. tgx = 1  x ∈  + k π k ∈ ℤ  .
4 
3   3 
II. tgx = −  x ∈ arctg  −  + k π k ∈ ℤ  . Írd fel az eredeti egyenlet megoldáshalmazát!
2   2 

HÁZI FELADAT.

Schneider-trigonometria, 28-es oldal, 6.7.-es feladat, a), b).

Kedveseim, típust többet nem tanulunk!

HÁZI FELADAT.

Ha eddig befejezted, akkor nyitsd ki a tankönyvedet a 227. oldalra, és csináld végig a trigo egyenleteket I-V
mind! Ez már ismétlés, itt fel kell ismerni a típusokat és nem csak!

Én úgy gondolom, erre a hétre ennyi munka elég! Jó munkát!