Mértékegységek átváltása

Szabó Péter Imre

SZTE Kísérleti Fizika Tanszék

2018

Az alábbiakban feltételezzük, hogy az Olvasó kézügyesség szinten ismeri a törteket.

Hatványozás
Megjegyzés : csak a mértékegység átváltáshoz szükséges alapokat nézzük.

A hatványozás nem más, mint egy egyszer¶sített jelölés :

Deníció: Legyen x pozitív szám, n pedig pozitív egész szám. Sok-sok darab x-et össze-
szorzunk, és az eredményt szeretnénk röviden leírni :

n
| · x · x{z· . . . · x} = x
x
n db

Ebben az n számot kitev®nek, x-et pedig hatványalapnak nevezzük.

Példák:
• 3 · 3 · 3 · 3 = 34

• 100000 = 10 · 10 · 10 · 10 · 10 = 105

• 10.000.000.000.000.000.000 = 1019 (a továbbiakban a pont csak a tagolást segíti,

az egyesnél kisebb helyiértékek el®tt a magyar szabályok szerint tizedesVESSZŽT

fogunk használni)

• 60.000.000.000 = 6 · 10.000.000.000 = 6 · 1010

• 2 · 2 · 2 · 5 · 5 · 5 · 5 = 23 · 54 , avagy

· . . . · x} · y · y · . . . · y · z| · z ·{z. . . · z} = xm · y n · z p
| · x {z
x
m db p db
| {z }
n db

• 25 = 32

1
Mértékegységek átváltása

 3
•
1 1 1 1 1
= · · = = 0,001
10 10 10 10 1000
• x1 = x

Az alább alkalmazott gondolatmenet és a magabiztosan bizonyításoknak nevezett ujjgya-

korlatok végig azt az elvet követik, hogy a fenti formalizmust és egy egyszer¶ szabályt

szeretnénk megtartani, kib®víteni. Célunk nem más, mint a mértékegységek átváltásához

szükséges formalizmust ismertetni, néhány példával gyakorolni. Végig az egyszer¶ségre tö-

rekszünk, néhány matematikai kérdést, buktatót nagylelk¶en elhallgatunk. Remélhet®leg

els®éves gyógyszerész hallgatóim közül többen is fel fognak fedezni ilyesmit. A válaszok

megtalálhatóak a megfelel® középiskolai matematika tankönyvben. További gyakorlásra

pedig ajánlom a középiskolai feladatgy¶jteményeket.

Nagyon sokat segíthet, ha gondolkodás nélkül tudjuk, hogy mi, melyik a kitev®. A továb-

biakban m¶veleteket fogunk végezni hatványalakokkal, például 25 · 24 vagy xα /xβ . Látni

fogjuk, hogy a hatványalakokkal végzett m¶velet lefordítható egy, a kitev®vel végzett m¶-

veletre (az el®bbi két példában a hatványalakkal végzett m¶velet a szorzás és az osztás volt,

ezeknél szükséges az is, hogy a hatványalap ugyanaz legyen, azaz mindegyikben a 2-t vagy

x-et emeljük valamely hatványra). S®t, egy szamárvezet®t is meg tudunk majd állapítani,

amit el®re is bocsájtunk. Állítsunk fel egy er®sorrendet a m¶veletek között. Leggyengébb az

összeadás és a kivonás. Ezeknél er®sebb a szorzás és az osztás. Ha egy gyereket megkérdez-

nénk, azt mondaná : az összeadás és a szorzás növel, a kivonás és az osztás csökkent (mgj :

ez nem igaz, mert lehet például egynél kisebb számmal is szorozni, és ez csökkenthet, de

hallgassunk az egyszer¶ világképünkre). A szorzás-osztásnál pedig er®sebb lesz a hatványo-

zás, amire érzésb®l mondhatjuk hogy növel : például 10 második hatványa már 100, vagy

gondoljunk csak a problémák hatványozottan jelennek meg kifejezésre, melynek jelentése

hogy sokkal-sokkal több gonddal kell szembenéznünk. Látni fogjuk, hogy a hatványozás

csökkent® párja a gyökvonás. És az ígért szabály a következ® módon fogalmazható meg :

ha egy hatvánnyal (például xα -val) m¶veletet végzek (például szorzom, ami növel), az

eredmény könnyen megkapható, ha a kitev®k között egy eggyel gyengébb, szintén növel®

m¶veletet végzek. Példával : ha xα -t szorzom xβ -val, azaz xα · xβ -t számolom ki, a szor-

zást az er®sorrendben gyengébb m¶veletre, az összeadásra kell kicserélnem, de a kitev®k

között kell elvégeznem. Tehát az eredmény xα+β . Remélhet®leg ez a szabály az érzésb®l

történ® megfogalmazásának és egyszer¶ségének köszönhet®en sokáig emlékezetes marad.

(Megjegyzés : körülbelül az el®bbi példa az alapja a logarlécnek, mely a számológépek tö-

meges elterjedése el®tt segítette a szorzást, osztást.) Egy folyton kiegészül® táblázatban

fogjuk követni, hogy mely m¶veleteket tudjuk már elvégezni.

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 2

Mértékegységek átváltása

Állítás:
xm · xn = xm+n

Érthet®, hiszen

xm · xn = x
| · x {z
· . . . · x} · x
| · x {z
· . . . · x} = x · . . . · x} = xm+n
| · x {z
m db n db m+n db

Példák:
• 102 · 104 = 106 = 1.000.000 (egymillió)

• (xm · y n ) · (xp · y q ) = (x
| · x {z
· . . . · x} · y · y · . . . · y ) · (x
| · x {z
· . . . · x} · y · y · . . . · y ) =
m db p db
| {z } | {z }
n db q db
m+p n+q
=x · . . . · x} · y · y · . . . · y = x
| · x {z ·y
m+p db
| {z }
n+q db

• (xm · y n ) · (xp · z q ) = xm+p · y n · z q

 3  2  5
•
1 1 1 1
· = = = 0,00001
10 10 10 100000
• 72 · 7 = 72 · 71 = 73
FONTOS (és értelemszer¶en látszik is), hogy csak azonos hatványalap esetén tudjuk elvé-

gezni a m¶veletet, azaz például xm · y n esetén nem.

Összefoglalva :

Képlet M¶velet megnevezése Kitev®kkel végzend® m¶velet, eredmény

xm · xn hatványalak szorzása kitev®k összeadása, xm+n

34 · 35 34 · 35 = 34+5 = 39 = 19683
? ? kitev®k kivonása, xm−n
? ? kitev® szorzása, xm·n
? ? kitev® osztása, xm/n

Állítás:
xm
n
= xm−n
x
Érthet®, hiszen

xm
· . . . · x} = xm−n
= (x · x · . . . · x) / (x · x · . . . · x) = |x · x {z
xn
m−n db
| {z } | {z }
m db n db

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 3

Mértékegységek átváltása

Példák:
• 105 /102 = 103 = 1000
xm · y n
• = xm−p · y n−q
xp · y q
xm · y n · z k
• = xm−p · y n−q · z k
xp · y q
• 72 /7 = 72 /71 = 71 = 7

Mi van, ha az el®bbinél, azaz xm /xn kérdésnél n nagyobb mint m? Akkor m−n negatív,

tehát a kitev® negatív ! Ezt kell értelmeznünk. És szeretnénk, ha az eddigi szabály, mely

szerint a kitev®ket ki kell vonni, továbbra is érvényes lenne. Így új szabályt sem kellene

bevezetnünk, és a felszabaduló energiánkat fordíthatnánk a labor mérésre való felkészülésre.

De ehhez el®ször nézzünk egy másik kérdést :

Állítás:
x0 = 1

Bizonyítás: Szorozzuk mindkét oldalt x-szel, és használjuk ki hogy x = x1 .

x0 = ?
x0 · x = x0 · x1 = x0+1 = x1 = x

Tehát ha x0 -t szoroztuk x-szel, az eredmény x. Mely számot x-szel szorozva kapjuk ered-
0
ményre hogy x? Természetesen az 1. Tehát x = 1.
Állítás: Legyen m pozitív szám, tehát −m negatív. Ekkor :
1
x−m =
xm

Bizonyítás: Az új szabályt vessük alá próbának. Alakítsuk át az 1-et, majd alkalmazzuk

az új szabályt, és ha végül visszakapjuk az 1-et, akkor stimmt.

xm 1
1 = m = xm · m = most írjuk be a vadonat új szabályunkat = xm ·x−m = xm−m = x0 = 1
x x

A szabály kiállta a próbát.

Összegezve, a kitev®t eddig (mint számot, és az el®jelét gyelembe véve) összeadtuk/kivontuk.

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 4

Mértékegységek átváltása

Példák:
1 1
• 10−3 = 3
= = 0,001
10 1000
1 1
• 103 · 10−5 = 10−2 = = = 0,01
102 100
1 24 16
• 24 · 3−2 = 24 · 2
= 2
=
3 3 9
1 1
• (0,1)−3 = = = 1000 *
(0,1)3 0,001
 −3
1 1
• = 1 = 103 = 1000
10 103

xm · y n · z k
• = xm−p · y n−q · z k · t−r
xp · y q · tr

• 63 · 60 = 63

Összefoglalva :

Képlet M¶velet megnevezése Kitev®kkel végzend® m¶velet, eredmény

xm · xn hatványalak szorzása kitev®k összeadása, xm+n

34 · 35 34 · 35 = 34+5 = 39 = 19683
xm /xn hatványalak osztása kitev®k kivonása, x
m−n

35
35 /32 35 /32 = 2 = 35−2 = 33 = 27
3
1 1
3−2 3−2 = 2
=
3 9
? ? kitev® szorzása, xm·n
? ? kitev® osztása, xm/n

Most lépjünk eggyel magasabb szintre a m¶veletekben. A kitev®ket már összeadtuk, ki-

vontuk, most pedig szorozni fogjuk. Ha egy hatványt további hatványra emelünk (nem az

eddigiek, amikor két hatványt szoroztunk össze) :

Állítás:
4
(xm )α = xm·α , például (23 ) = 23·4 = 212

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 5

Mértékegységek átváltása

Bizonyítás: (tegyük fel α pozitív)

(xm )α = x m m
· . . . · xm} = (x · x · . . . · x) · (x · x · . . . · x) · . . . · (x · x · . . . · x)
| · x {z
α db
| {z } | {z } | {z }
m db m db m db
| {z }
α db zárójeles egység

· . . . · x} = xm·α
| · x {z
=x
m·α db

Ha alfa negatív, ugyanez a szabály, bizonyítását az Olvasóra bízzuk gyakorlásképpen.

Példák:
3
• (102 ) = 102·3 = 106 = 1.000.000
1 −1
•
−3
= (10−3 ) = 10(−3)·(−1) = 103 = 1000, ezt hasonlítsuk össze a korábban *-gal
10
jelölt példával (4. oldal)

3
• (10−2 ) = 10(−2)·3 = 10−6 = 1/1.000.000
−3
• (102 ) = 102·(−3) = 10−6 = 1/1.000.000
−3
• (10−2 ) = 10(−2)·(−3) = 106 = 1.000.000
−3 4 −3
• (84 ) = ((23 ) ) = (212 )−3 = 2−36 = 1/236
−3
• (0,1)−3 = (10−1 ) = 10(−1)·(−3) = 103 = 1000, ezt hasonlítsuk össze a korábban *-gal
jelölt példával (4. oldal)

Tehát a kitev®ket összeszorozzuk (az el®jelre gyelve).

Összegezve :

Képlet M¶velet megnevezése Kitev®kkel végzend® m¶velet, eredmény

xm · xn hatványalak szorzása kitev®k összeadása, xm+n

34 · 35 34 · 35 = 34+5 = 39 = 19683
xm /xn hatványalak osztása kitev®k kivonása, x
m−n

35
35 /32 35 /32 = 2 = 35−2 = 33 = 27
3
1 1
3−2 3−2 = =
32 9
(xm )n hatványalak hatványozása kitev®k összeszorzása, xm·n
4
(23 ) 23·4 = 212 = 4096
−4
(23 ) 23·(−4) = 2−12 = 1/4096 ≈ 0,000244
? ? kitev® osztása, xm/n

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 6

 Mértékegységek átváltása

Még egy m¶velet vár alkalmazásra : a kitev® osztása. Mint Doktor Bubó : kérem a követ-

kez®t.

Eddig a kitev® csak egész szám lehetett (de lehetett pozitív, nulla vagy negatív). Követke-
1
z® : tört kitev®. Legyen n egész szám, tehát
n
egy szokásos tört.

Állítás:
1 √
n
xn = x

Bizonyítás: Emeljük az egészet az n-edik hatványra :

1 n 1 n
(x n ) = x n ·n = x n = x1 = x

1
Tehát xn az a szám, amit ha n-edik hatványra emelünk, megkapjuk x-et. Tudjuk, hogy ez
√
n
a szám deníció szerint x.
Példák:
1 √ √
250,5 = 25 2 =
2
• 25 = 25 = 5
1 √
400,125
8
• = 40 8 = 40 ≈ 1,586
1 1 1 √
360,125 = (62 ) 8 = 62· 8 = 6 4 = 6 ≈ 1,565
4
•

1 8
• 100.000.0000,25 = (108 ) 4 = 10 4 = 102 = 100
1 1 1 1 √
• 0,1−0,5 = 0,1− 2 = 0,1−1· 2 = (0,1−1 ) 2 = 10 2 = 10 ≈ 3,162
7 √6
√6
• 5 6 = 57 = 78125 ≈ 6,538
Képlet M¶velet megnevezése Kitev®kkel végzend® m¶velet, eredmény

xm · xn hatványalak szorzása kitev®k összeadása, xm+n

34 · 35 34 · 35 = 34+5 = 39 = 19683
xm /xn hatványalak osztása kitev®k kivonása, x
m−n

35
35 /32 35 /32 = 2 = 35−2 = 33 = 27
3
1 1
3−2 3−2 = 2
=
3 9
(xm )n hatványalak hatványozása (egész kitev®vel) kitev®k összeszorzása, xm·n
4
(23 ) 23·4 = 212 = 4096
1 m √
(xm ) n = (x) n hatványozás tört kitev®vel, kitev® osztása, x
m/n
= n xm
1 m √
(xm ) = (x) n n ami megfelel a gyökvonásnak kitev® osztása, x
m/n
= n xm
1 1 √2
√
16 2 16 2 = 161 = 16 = 4
r
5 1
2 1 1
3−0,4 3−0,4 = 3− 5 = 3(−2· 5 ) = (3−2 ) 5 =
9

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 7

Mértékegységek átváltása

Jól látszik a bevezet®ben írt szabály. Állítsunk fel egy er®sorrendet a m¶veletek között. Leg-

gyengébb az összeadás és a kivonás. Ezeknél er®sebb a szorzás és az osztás. Ezeknél pedig

még er®sebb a hatványozás és a gyökvonás. Érzésb®l mondjuk hogy ezen párok közül az

els® növel, a második csökkent (ismét felhívjuk a gyelmet ennek a mondásnak a gyen-

geségére). A szabály a következ® módon fogalmazható meg : ha egy hatvánnyal (például

xα -val) m¶veletet végzek (például szorzom, ami növel), az eredmény könnyen megkapha-

tó, ha a kitev®k között egy eggyel gyengébb, szintén növel® m¶veletet végzek. Példával :

ha xα -t szorzom xβ -val, azaz xα · xβ -t számolom ki, a szorzást az er®sorrendben gyengébb

m¶veletre, az összeadásra kell kicserélnem, de az összeadást a kitev®k között kell elvégez-

nem. Tehát az eredmény xα+β . Vagy pedig ha xα -t hatványozom a β -adik hatványra, azaz
α β α·β
(x ) -t számolom ki, az eredmény x . De FONTOS, HOGY A HATVÁNYALAPNAK

MINDIG UGYANANNAK KELL LENNIE !

Deníció: Normálalaknak nevezzük egy szám következ® alakját : (egy és tíz közötti szám)
szorozva (10 valamely hatványa), például

• 52 normálalakja 5,2 · 101

• 1001 normálalakja 1,001 · 103

• az Avogadro-szám körülbelül 6,022 · 1023

• 0,00004755 normálalakja 4,755 · 10−5

Hasznos lehet egy tetsz®legesen nagy vagy kicsi szám könny¶ kiolvasására, nagyságrendjé-

nek szemléltetésére. Például számoljuk ki hogy egy 1TB-os merevlemez hány bájtos, írjuk

le ezt sima számként és normálalakban is. A legegyszer¶bben felfogható az 1TB, de ha

kB-ban adnánk meg, már a normálalak lenne a legszemléletesebb.

A zikában van olyan mértékegység, melyb®l egységnyi az rengeteg. Ilyen például a Farád,

a kapacitás mértékegysége. Tipikus értékek például a pikoFarád is és a mikroFarád is.

Érdekesség, hogy a milliFarádot inkább 1000 mikroFarádnak szokás mondani. Tehát ha

valaminek a kapacitása 0,0000000027F, akkor azt írjuk inkább 2,7 · 10−9 F-nak, de még

inkább 2,7nF-nak. Jól látható, hogy melyik írásmódban könny¶ megkülönböztetni ezt a

0,000000027F-tól (azaz 2,7·10−8 F-tól, azaz 27nF-tól). Ez utóbbit jelölést fogjuk a következ®
fejezetben megismerni.

Most hogy már tudjuk, hogy a hatvány nem is olyan hitvány, a következ®kben alkalmazni

is fogjuk a mértékegységeknél.

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 8

Mértékegységek átváltása

A mértékegységekkel sokan egyáltalán nem foglalkoznak - és ezt nagyon hibásan teszik.

Például ha egy almát kérünk a zöldségesnél, nem mindegy hogy egy darab almát, egy kiló

almát, egy mázsa almát vagy egy mol almát (6 · 1023 darabot) kapunk. Vagy például egy

egyenletben az egyik oldalon a mértékegység méter, a másikon pedig kilogramm, akkor azt

kapjuk hogy valami olyan hosszú mint amilyen nehéz. Ezt legfeljebb a zika laborra lehet

mondani, másra nem.

Prexumok
Nagyságrendi (azaz például tízszeres vagy ezerszeres) különbséget jelölnek. 10 valamely

hatványát röviden, egy bet¶vel jelöljük. A jobb oldali táblázatban nem szerepelnek a centi,

deci és deka el®tagok. Jól látható, hogy ekkor minden egyes lépés három nagyságrendet,

azaz ezret, 103 -t jelöl.

Név Jelölés Érték

femto f 10−15
Név Jelölés Érték
piko p 10−12
femto f 10−15
nano n 10−9
piko p 10−12
mikro µ 10−6
−3
nano n 10−9
milli m 10
mikro µ 10−6
centi c 10−2
milli m 10−3
deci d 10−1
kilo k 103
deka dk 10 ( !)
3
mega M 106
kilo k 10
giga G 109
mega M 106
terra T 1012
giga G 109
terra T 1012

Ezeket tehetjük mértékegységek elé (és a mértékegységet úgymond szorozzák). Például

1mg azt jelenti, hogy 10−3 g, azaz 0,001g. Akár az is mondhatnánk, hogy 1mtonna =
−3 −3 3
= 10 tonna = 10 · 10 kg = 1kg. Ez alól kivételt képez az informatika, ahol egyéb

okokból 1kB = 1024B. De jól ismert az a vicc, hogy két informatikus beszélget : - Kérlek,

adj kölcsön ezer forintot ! - Tudod mit, legyen inkább 1024, hogy kerek legyen.

Ezeket a prexumokat jól használhatjuk számolásra. Például Ohm törvényét véve, mely

annyira közismert, hogy csak a képletet nézzük : R = U/I . Ebben R alapmértékegysége

V
(Ω), U alapmértékegysége (V), I alapmértékegysége pedig (A), tehát Ω= A
. Például

kV 103 V V
1 = 1 · −3 = 1 · 106 · = 106 Ω = 1MΩ,
mA 10 A A

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 9

Mértékegységek átváltása

vagy
mV 10−3 V V
22 = 22 · −3 = 22 · = 22Ω.
mA 10 A A
Az utóbbiban egyszer¶sítettünk 10−3 -nal. Egy lépés megspórolható, mert már a millivel,

azaz m-vel is egyszer¶síthettünk volna (tényleg, mert a milli azt jelenti hogy szorozva 10−3 -
nal, és törtben a szorzó tényez®kkel lehet egyszer¶síteni). Azzal viszont vigyáznunk kell,

hogy ha SI alapegységekben számolunk, abban az alapegység a méter, a kilogramm (és

nem a gramm), a másodperc és az amper.

A következ® példában legyen a mértékegység hossz szorozva tömeggel :

28km · mg = 2,8 · 103 m · 10−3 g = 2,8m · g,

ez utóbbiban célszer¶ a méter és a gramm közé szorzásjelet tenni, hogy ne lehessen milli-

grammnak nézni.

g
Egy gyógyszer koncentrációja 12,5 dm 3 . Ez azt jelenti, hogy köbdeciméterenként 12,5 gramm

kell bele. Számoljuk ki, hány grammot kell tenni egy 75 milliliteres edénybe. Ehhez már rég

tudjuk, hogy 1dm3 majdnem pontosan egyenl® 1 literrel. Most vegyük ezeket egyenl®nek.

Tehát a koncentráció
g g
12,5 3
= 12,5
dm l
Most váltsuk át a litert milliliterré. Tudjuk hogy 1l = 103 ml = 1000ml. Tehát

g g g g g
12,5 = 12,5 3 = 1,25 · 101 · 10−3 = 1,25 · 10−2 = 0,0125
l 10 ml ml ml ml

Tehát milliliterenként 0,0125g kell bele. Ugyanis a per milliliter úgy fordítható le, hogy
liter
milliliterenként. Gondoljunk csak egy autó fogyasztására : ha az 6 100km , akkor 100 kilométe-

renként 6 liter benzin kell hozzá. És ha milliliterenként 0,0125g kell bele, akkor 75 millili-

terbe 75 · 0,0125g = 0,9375g kell.

g
Most számítsuk ki kicsit máshogy. Folytassuk onnan hogy a koncentráció 0,0125 ml . Nekünk

az kell hogy 75 milliliterbe mennyi kell, az autó fogyasztásának példájára azt keressük hogy

hány gramm per 75 milliliter. Tehát ha a törtet b®vítem 75-tel :

g 75g g
0,0125 = 0,0125 = 0,9375 ,
ml 75ml 75ml

tehát 75 milliliterenként 0,9375g kell bele (reményeinknek megfelel®en ez megegyezik az

el®z® módszerrel kapott eredménnyel.

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 10

Mértékegységek átváltása

Végül írjuk át ezt normálalakba : 0,9375g = 9,375 · 10−1 g.

Számoljuk ki, hogy 0,012mm2 hány km2 . Tudjuk, hogy 1mm = 10−3 m = 10−3 · (10−3 km) =
= 10−6 km. Emeljük négyzetre : (1mm)2 = (1mm) · (1mm) = 12 · mm2 = 1mm2 , másrészt =
2
= (10−6 km) = 10−12 km2 . Tehát ha 1mm2 = 10−12 km2 , akkor 0,012mm2 = 1,2·10−2 ·1mm2 =
= 1,2 · 10−2 · 10−12 km2 = 1,2 · 10−14 km2 .
Az Olvasó gyakorlatképpen ellen®rizze le, hogy 0,012mm−2 tényleg 1,2 · 1010 km−2 -e.

Egy amerikai autó fogyasztása 0,06 gallon mérföldenként. Váltsuk át ezt számunkra könnyen
értelmezhet®vé. 1 amerikai gallon 3,79l, 1 mérföld 1609m = 1,609km. Tehát így is írhatom

gallon 3,79l l 100l

0,06 = 0,06 = 0,141 = 0,141 =
mérföld 1,609km km 100km
l l
= 14,1 = 1,41 · 101
100km 100km

Javasoljuk, hogy az Olvasó az el®bbi példa mintájára számítsa ki úgy is, hogy ha kilométeren-

ként 0,141l, akkor 100 kilométerenként hány liter.

Most nézzünk egy sok tagút.

km · mg Mm · g
0,0834 = ?
perc2 · 15µl perc · óra · l

Egyrészt 1km = 103 m és 1Mm = 106 m. Tehát 1km = 10−3 Mm. Ezt könnyen ellen®riz-
1km 103 m
hetjük : osszuk el egymással a kett®t, az eredmény = 6 = 10−3 , ezt átrendezve
1Mm 10 m
1km = 10−3 · 1Mm = 10−3 Mm.
Másrészt 1mg = 10−3 g. Javasoljuk, hogy gyakorlásképpen az Olvasó most is és a további-

akban is végezze el az el®bbi ellen®rzést.

Továbbá 1perc2 = 1perc · perc = 1perc · 1

60
óra = 1
6
· 10−1 perc · óra.
Végül 15µl = 1,5 · 101 · 10−6 l = 1,5 · 10−5 l.
Összerakva mindet :

km · mg 10−3 Mm · 10−3 g
0,0834 = 0,0834 1 =
perc2 · 15µl 6
· 10−1 perc · óra · 1,5 · 10−5 l
Mm · g Mm · g
= 8,34 · 10−2 · 10−3 · 10−3 · 6 · 101 · 105 /1,5 = 33,36 =
perc · óra · l perc · óra · l
Mm · g
= 3,336 · 101
perc · óra · l

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 11

Mértékegységek átváltása

(Megjegyzés : hogy létezik-e bármi, aminek ez a mértékegysége, nem könny¶ kérdés.)

Javasoljuk, hogy az Olvasó úgy is végezze el az átváltást, hogy a végs® mértékegységben a

számlálóban 18g, a nevez®ben 3óra szerepel (útmutatás : b®vítsük a törtet 18-cal és 3-mal).
Tehát a feladat :
km · mg Mm · 18g
0,0834 = ?
perc2 · 15µl perc · 3óra · l

Felhívjuk a gyelmet, hogy ezek a prexumok nagyságrendeket jelölnek, és sok esetben a

lépés három nagyságrend, azaz ezres szorzó ! Ezek a nagyságrendek roppant módon lénye-

gesek. Például az, hogy egy gyógyszer ne legyen véletlenül tízszer töményebb vagy hígabb,

legalább olyan fontos, mint hogy valaki 1 pofont kap, 10 pofont kap vagy 1000 pofont kap.

Végül feltennénk egy nyelvészeti kérdést : a szlengben a hat kiló a hatszázat jelöli, pedig a

kilo az ezerszeres. Hogy ez miért így alakult ki, várjuk a megfejtéseket. Az eddigi legjobb

szerint egy hentes terjeszthette el, akinél az egy kiló az száz dekát jelent.

Az SI rendszer
Az SI rendszerben alapesetben a hosszt méterben (nem pedig centiméterben vagy angol

mérföldben), a tömeget kilogrammban (gyelem, nem grammban), az id®t másodperc-

ben, az áramer®sséget Amperben, az anyagmennyiséget molban, a h®mérsékletet Kelvinben

mérjük. Ezek az alapegységek. Legtöbbjük a hétköznapokban is használatos, és könnyen

felfogható mennyiséget jelöl (ellentétben például a megaméterrel, vagy például a hétköz-

napi távolságokhoz képest sokkal távolságokkal dolgozó csillagászatban alkalmazott parsec

hosszegységgel szemben).

Vannak származtatott egységek is. Például az er®t Newtonban szoktuk mérni. Tudjuk,
2
hogy er® = tömeg · gyorsulás. A tömeg alap mértékegysége kg, a gyorsulásé m/s . Tehát
kg · m kg · m
az er® alap mértékegysége lenne, ezt nevezzük Newtonnak. Tehát 1N = 1
s2 s2
 kg · m 
természetesen 23,45N = 23,45 2 . Néhány közismert származtatott egység :
s

er® N (Newton) feszültség V (Volt)

munka J (Joule) ellenállás Ω (Ohm)

teljesítmény W (Watt) kapacitás F (Farád)

Ezek elé is lehet prexumokat tenni, például mV, kW, de ezek az alap származtatott

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 12

Mértékegységek átváltása

mennyiségek. Fizika iránt érdekl®d® Olvasónak javasoljuk, hogy fejezze ki mindegyiket

SI alapegységekben.

Sokszor igaz a következ® szabály : ha egy képletben mindent SI alapegységben adunk meg,

akkor a végeredményt vagy egyszer¶ SI alapmennyiségben, vagy pedig egyszer¶ származta-

tott egységben kapjuk meg. Erre egy példa : tudjuk, hogy az elektromos áram teljesítménye

= feszültség · áramer®sség. Legyen az áramer®sség 13mA, a feszültség 0,2V. Ezeket átvált-

juk alap (vagy származtatott) egységekbe : 1,3 · 10−2 A és 2 · 10−1 V. Így a teljesítményt

alap származtatott egységben fogjuk megkapni, tehát Wattban. Tehát a teljesítmény : P =

= U · I = 2 · 10−1 V · 1,3 · 10−2 A = 2,6 · 10−3 V · A = 2,6 · 10−3 W. Persze ezzel óvatosan

kell bánni : könny¶ összekeverni, hogy a sebesség alkalmazandó egysége km/h vagy m/s (az

utóbbi). Vagy például a kg/mol egység használata esetén az el®tte álló szám feltehet®en

több nagyságrenddel kisebb 1-nél.

Gyakorló példák
Az eredményt normálalakban és, amennyiben értelmesen leírható, tizedestört alakban is

adja meg. Használjon tizedesVESSZŽT, a pontot csak tagolásra alkalmazza ! El®ször váltsa

át a szokásos prexumokkal rendelkez® SI alapegységekbe vagy származtatott egységekbe

o
(tehát csak m, kg, s, A, mol, V, Ω, J, W szerepeljen benne, km vagy mg ne  de a C-t
most kivételesen hagyjuk meg), majd az egyéb prexumokat tartalmazó egységekbe is.

1. Egy kocka oldaléle 4321mm. Hány cm, km, µm az oldaléle ? Adja meg SI alapegység-
ben is. Adja meg a felszínét, térfogatát mindegyik egységben (számolja ki külön-külön

mindegyikben, majd eredményét ellen®rizze az eredmények egyenl®ségével).

kg kg g
2. 12,345 = ? SI-ben = ? = ?
dm3 m3 dm3
3. 543210µm−4 = ? SI-ben = ? nm−4
kg g
4. 12,34 = ? SI-ben = ?
Mmol mol
J kJ
5. 0,0083 = ? SI-ben = ?
g · oC kg · o C
3,5kV Ω
6. = ? SI-ben = ? (alkalmazzuk : V = Ω · A)
5,7A · mm mm
km2 µm2
7. 3,4 = ? SI-ben = ?
s3 perc3
kJ W
8. 0,0002 = ? SI-ben = ? (alkalmazzuk : Joule = Watt · másod-
s · dm3 nm3
perc)

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 13

Mértékegységek átváltása

m1/2 km1/2
9. 3 = ? SI-ben = ?
mg · perc3 kg · s2 · óra
kg2 · s3 mg2 · s · perc · óra
10. −0,004 = ? SI-ben = ?
mm4 · µmol1/6 µm4 · Mmol1/6

Megoldások :

2 3
1. SI : m, m , m . Figyeljük meg a lépésközöket !

Oldalél : 4,321m = 4,321·102 cm = 432,1cm = 4,321·103 mm = 4321mm = 4,321·106 µm =

= 4.321.000µm = 4,321 · 10−3 km = 0,004.321km.
Felszín : 1,12 · 102 m2 = 112m2 = 1,12 · 106 cm2 = 1.120.000cm2 = 1,12 · 108 mm2 =
= 1,12 · 1014 µm2 = 1,12 · 10−4 km2 = 0,000.112km2 .
Térfogat : 8,07 · 101 m3 = 80,7m3 = 8,07 · 107 cm3 = 80.070.000cm3 = 8,07 · 1010 mm3 =
= 8,07 · 1019 µm3 = 8,07 · 10−8 km3 .
kg kg kg g g
2. 12,345 3
= 1,2345 · 104 3 = 12345 3 = 1,2345 · 104 3
= 12345 3 ,
dm m m dm dm
4 kg kg
SI : 1,2345 · 10 3 = 12345 3
m m
3. 543210µm−4 = 5,4321·10−7 nm−4 = 0,000.000.543.21nm−4 , SI : 5,4321·1029 m−4
kg g g
4. 12,34 = 1,234 · 10−2 = 0,012.34 ,
Mmol mol mol
−5 kg kg
SI : 1,234 · 10 = 0,000.012.34
mol mol
J kJ kJ J
5. 0,0083 o = 8,3 · 10−3 o
= 0,0083 , SI : 8,3
g· C kg · C kg · o C kg · o C
3,5kV Ω Ω Ω Ω
6. = 6,14 · 102 = 614 , SI : 6,14 · 105 = 61.400 · 105
5,7A · mm mm mm m m
km2 23 µm
2
m2 m2
7. 3,4 = 7,34 · 10 , SI : 3,4 · 106 = 3.400.000
s3 perc3 s3 s3
kJ kJ W W W
8. 0,0002 3
= 2 · 10−4 3
= 2 · 10−25 , SI : 2 · 102 = 200 3
s · dm s · dm nm3 m3 m
m1/2 3 km1/2 km1/2 m1/2
9. 3 = 1,58 · 10 = 1580 , SI : 1,39 · 101 =
mg · perc3 kg · s2 · óra kg · s2 · óra kg · s3
m1/2
= 13,9
kg · s3
kg2 · s3 2
−6 mg · s · perc · óra mg2 · s · perc · óra
10. −0,004 = −1,85·10 = −0,000.001.85 ,
mm4 · µmol1/6 µm4 · Mmol1/6 µm4 · Mmol1/6
kg2 · s3
SI : −4 · 1010
m4 · mol1/6

Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika, 2018 14