ORTUTAY ELEMÉR IX.

KERESZTÉNY TUDOMÁNYOS
DIÁKKÖRI KONFERENCIA
Pályamunka

Temető Ádám
Témavezető: dr. Sztojka Miroszláv

VÉGES CSOPORTOK MÁTRIX REPREZENTÁCIÓI

LOKÁLIS GYŰRŰK FELETT

Beregszász – 2023
Tartalomjegyzék
Bevezetés 3

I. Alapfogalmak 5
1.1. Csoport reprezentációjának definíciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1.2. Mátrixreprezentációk ekvivalenciája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1.3. Mátrixreprezentációk típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

II. Véges csoportok mátrix reprezentációi lokális gyűrűk felett 9

2.1. Higman és Mashke eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
2.2. Véges p-csoportok lokális gyűrűk feletti felbonthatatlan reprezentációi . . . . . 10

Összegzés 14

Hivatkozások 15
Bevezetés
A csoportelmélet nélkülözhetetlen számtani eszköze a vegytan és fizika sok ágának, ezért
fontosnak tartom elmélyíteni tudásomat az algebra ezen területének tánulmányozásával.

A reprezentációelmélet a permutációcsoportok és mátrixalgebrák tanulmányozásával veszi

kezdetét. A csoportok tanulmányozásának ezen megfontolásával Ferdinand Georg Frobenius
(1849–1917) és William Burnside (1852–1927) foglalkozott. A csoportok reprezentációelmé-
letét egy kellően teljes és könnyen használható formában F. G. Frobenius fejezte ki a 19. század
urolsó két évtizedében. Ennek nagy jelentősége volt, mivel az elméleti számításokat könnyebb
elvégezni egy mátrix csoportban, mint egy absztraktban.

F. G. Frobenius és W. Burnside munkájának köszönhetően a reprezentációelmélet fontos

szerepet játszott a véges absztrakt csoportok elméleti megfogalmazásában. Az első könyv,
amely bemutatja a reprezentációelmélet fogalmát 1911-ben jelent meg (W. Burnside Theory
of Groups of Finite Order), számos információval a véges csoportokról. Emmy Noether (1882–
1935) 1929-ben megjelent munkája szoros kapcsolatot mutatott ki a reprezentációelmélet és a
modulok elmélete között a gyűrűk és az algebrák felett. Egy másik fontos állomása a reprezen-
tációelmélet kidolgozásának Richard Brauer (1901–1977) nevéhez fűződik, kinek munkája a
véges csoportok moduláris reprezentációiról nagyban hozzájárultak a kutatás előrehaladtához.
Az F. G. Frobenius klasszikus elméletéhez hasonlóan R. Brauer elméletének is számos fontos
alkalmazása van a véges csoportok elméletében. Ugyanakkor kapcsolatot alakít ki az algebrák
reprezentációelméletével, új modulokkal és gyűrűkkel összevethető problémákat javasol a mi-
nimalitás feltétellel, és feltárja az alapvető jelentőségét a számelméleti kérdéseknek a csoport-
és reprezentációelméletben.

Az említett témák intenzív kutatásának időszakában a csoportok mátrix reprezentációját

több kutató is tanulmányozta, mint például: G. Higman, V. Bashev, I. Shur, R. Frucht, K. Ja-
mazaki, K. Ringel, K. W. Roggenkamp, T. Hannulo, S. Kruglyak, I. Reiner, S. Berman, P. M.
Hudyvok, V. M. Bondarenko, Yu. A. Drozd, L. Barannyk és mások. A véges csoport nem
ekvivalens felbonthatatlan reprezentációinak száma, az irreducibilis reprezentáiók valamint a
csoportok vadsága és szelídsége lettek a legjobban vizsgált kérdések, melyek mátrix reprezen-
tációelmélet tanulmányozása során merülnek fel.

1961-ben V. Bashev [1] elsőként írta le az összes, az ekvivalencia pontossággal, felbont-

hatatlan F test feletti reprezentációit egy G nem ciklikus véges p-csoportnak, ahol F egy tet-

3
szőleges test. Emellett sikerült leírnia az ekvivalencia pontossággal, az összes felbonthatatlan
reprezentációit a (2, 2) típusú Abel-csoportnak a 2 karakterisztikájú test felett.

Fontos eredményt ért el G. Higman [2] is, aki a felbonthatatlan reprezentációkat kutatta.
Megmutatta, hogy az összes nem ekvivalens mátrixreprezentáció egy ciklikus G = ⟨a⟩ pr -
rendű csoportnak az R p > 0 karakterisztikájú test felett az alábbi reprezentációk érvényesek:
Γj : a → Vj (j = 1, 2, . . . , pr ), ahol Vj egy j-edrendű Jordan tömb.

Nem olyan régen V. M. Bondarenko [3] és K. Ringel [4] leírták az összes, az ekvivalencia
pontossággal, nem felbontható reprezentációit az alábbi diédercsoportnak: Dm = ⟨a, b | a2m =
1, b−1 ab = a−1 ⟩ m ∈ N egy 2 karakterisztikájú test felett.

Az elmúlt években V. M. Bondarenko, A. A. Tylyshchak és M. V. Stoika [5, 6] is hasonlóan

nagy és szerteágazó eredményeket ért el a mátrizreprezentációk vizsgálatában lokákis gyűrűk
felett.

A reprezentációk részletes vizsgálata bizonyítja, hogy a véges csoportok mátrix reprezen-

tációinak tanulmányozásának egyik legfontosabb esete kommutatív gyűrűk felett és a lokális
gyűrűk esete.

A pályamunkám célja a véges csoportok mátrix reprezentációinak vizsgálata és kutatása

lokális gyűrűk felett.

4
I. Alapfogalmak
Definíció. Csoportnak nevezünk egy olyan nemüres G halmazt, amelyen definiált egy ◦ binér
kétváltozós művelet, melyre teljesülnek az alábbi feltételek:

• a ◦ művelet asszociatív:
a ◦ (b ◦ c) = (a ◦ b) ◦ c, ∀a, b, c ∈ G;

• G a ◦ műveletre nézve tartalmaz neutrális elemet:

e ◦ a = a ◦ e = a, ∀a ∈ G;

• Inverzelem létezése:
∀a ∈ G ∃a−1 ∈ G : a ◦ a−1 = a−1 ◦ a = e.

I.1. Példa. Az egész számok Z halmaza az összeadás műveletére nézve csoportot alkot.

I.2. Példa. Legyen adott egy M = {1, 2, . . . , n} n ∈ N halmaz, mely önmagára való bijektív
leképezése (permutáció):
ψ : M → M, φ : M → M.

A φ · ψ : M → M leképezés is permutáció és ezt a φ és ψ szorzatának nevezzük. Mivel a szor-

zás asszociatív, a permutáció inverze is permutáció, tehát M összes permutációinak halmaza a
leképezés szorzás műveletre nézve csoportot alkot.

1.1. Csoport reprezentációjának definíciója

Legyen adott egy R test, GL(n, R) – teljes lineáris csoport az R gyűrű felett és a G egy
véges csoport, melynek rendje |G|.

Definíció. A Γ : G → GL(n, R) homomorfizmust a G csoportról a teljes lineáris csoportra

(GL(n, R)), a G csoport n-edrendű mátrix reprezentációjának nevezzük az R gyűrű felett.

I.3. Példa. Legyen adott G = {g1 , g2 , . . . , gn } – véges csoport; |G| = n; F – tetszőleges test.
Felépítjük a G csoport Γ reprezentációját:

Γ : g → Γ(g), ∀g ∈ G.

Legyen ∀g ∈ G és
g · gi = gki ,

5
ahol i = 1, n; ki ∈ {1, . . . , n}. Akkor a g elemnek az alábbi mátrixot feleltetjük meg:
 
0 ··· 0 1 0 0 0 ··· 0
 
0 ··· 0 0 1 0 0 ··· 0 
Γ g→
:  , 1 ∈ F,
 
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
 
 
0 ··· 0 0 0 1 0 ··· 0

ahol az i-dik sorban az 1-es szám a ki -dik oszlopban helyezkedik el.

Meg lehet mutatni, hogy ez a leképezés homomorfizmus. Az ilyen mátrixokat monomiális-
nak nevezzük.

I.4. Példa. Legyen adott az S3 permutációcsoport. Megadjuk az S3 egy tetszőleges F test feletti
mátrixreprezentációját.
           

 1 2 3 
 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

S3 =  , , , , ,  .

 1 2 3
 1 3 2 2 1 3 2 3 1 3 1 2 3 2 1 


Az egységpermutációnak a következőképpen feleltetjük meg az egységmátrixot:

 
1 0 0
 
1 2 3  
ē =   =⇒ ē →  0 1 0 ;
  
1 2 3  
0 0 1

Hasonlóan a többi permutációnak is megfeleltetünk egy mátrixot.

 
1 0 0
 
1 2 3  
ā =   =⇒ ā →  0 0 1 ;
  
1 3 2  
0 1 0
 
0 1 0
 
1 2 3  
b̄ =   =⇒ b̄ →  ;
 
1 0 0
2 1 3  
0 0 1
 
0 1 0
 
1 2 3  
c̄ =   =⇒ c̄ →  ;
 
0 0 1
2 3 1  
1 0 0

6
  
0 0 1
 
1 2 3
d¯ =   =⇒ d¯ → 
 
;

1 0 0
3 1 2  
0 1 0
 
0 0 1
 
1 2 3
f¯ =   =⇒ f¯ → 
 
.

0 1 0
3 2 1  
1 0 0

1.2. Mátrixreprezentációk ekvivalenciája

Definíció. A G csoport R gyűrű feletti Γ és Γ′ n-edrendű mátrix reprezentációit ekvivalens-

nek nevezzük az R gyűrű felett, ha létezik olyan C ∈ GL(n, R) mátrix, melyre igaz, hogy
C −1 Γ(g)C = Γ′ (g), ∀g ∈ G esetére. Jelölése: Γ ∼ Γ′ .

I.5. Példa. Legyen adott a C2 ciklikus csoport. Megadjuk a C2 csoport egy tetszőleges F test
feletti mátrixreprezentációit.
C2 = ⟨a|a2 = e⟩.
   
0 1  1 0 
Γ:a→  , és ∆ : a →  .
1 0 0 −1

Ha a Γ ∼ ∆, akkor

∃C ∈ GL(2, F ) : C −1 Γ(a)C = ∆(a) =⇒ Γ(a)C = C∆(a).

 
a b 
C=  , a, b, c, d ∈ F.
c d
       
0 1 a b  a b  1 0 
 · = · ;
1 0 c d c d 0 −1
   
 c d a −b 
 = .
a b c −d

Tehát a = c és d = −b.
Mivel a C mátrixnak létezik inverzmátrixa,
 ezért
 a determinánsa nem lehet egyenlő nullával.
a b 
Ebből következik, hogy a, b ̸= 0 és C =  .
a −b

7
 Nyilvánvaló, hogy az összes n-edrendű mátrix reprezentációk halmaza a G csoportnak az
R gyűrű felett, R gyűrű feletti ekvivalens reprezentációkat tartalmazó osztályokra bontódik.

1.3. Mátrixreprezentációk típusai

Definíció. Γ a G csoport R gyűrű feletti mátrix reprezentációját reducibilisnek nevezzük az R

gyűrű felett, ha az ekvivalens az R gyűrű felett a Γ′ reprezentációval:
 
Γ1 (g) T (g) 
g → Γ′ (g) =  , g ∈ G (1)
0 Γ2 (g)

ahol Γi ni -edrendű R gyűrű feletti mátrix reprezentációja a G csoportnak (ni < n; i = 1, 2). Az
ellenkező esetben a Γ reprezentációt irreducibilisnek nevezzük.

Definíció. Γ a G csoport R gyűrű feletti mátrix reprezentációját felbonthatónak nevezzük az R

gyűrű felett, ha az ekvivalens az R gyűrű felett a Γ′ reprezentációval:
 
Γ1 (g) 0 
g → Γ′ (g) =  , g ∈ G (2)
0 Γ2 (g)

ahol Γi (i = 1, 2) R gyűrű feletti mátrxix reprezentációja a G csoportnak.

Ha a Γ reprezentáció felbontható, akkor reducibilis is lesz. Ellenkező esetben, ha a Γ rep-
rezentáció irreducibilis, akkor felbonthatatlan lesz.
Ha a Γ reprezentáció ekvivalens az R gyűrű felett a (2) alakú reprezentációval, akkor a Γ
reprezentációt a Γ1 és Γ2 reprezentációk összegének nevezzük, és a következőképpen jelöljük:

Γ = Γ1 + Γ2 .

Definíció. Γ a G csoport R gyűrű feletti mátrix reprezentációját teljesen reducibilisnek nevez-

zük az R gyűrű felett, ha az ekvivalens az R gyűrű felett a Γ′ reprezentációval:
 
Γ1 (g) 0 
g → Γ′ (g) = 
 ... 
,
 
 
0 Γr (g)

ahol Γi (i = 1, . . . , r) irreducibilis mátrix R-reprezentációja a G csoportnak.

8
II. Véges csoportok mátrix reprezentációi lokális gyűrűk fe-
lett
A mátrix reprezentációk kérdésével már régen foglalkoznak. Az említett problémát, a cso-
portok reprezentációját intenzíven kutatták olyanok, mint: G. Higman, V. Bashev, I. Shur, R.
Frucht, K. Jamazaki, K. Ringel, K. W. Roggenkamp, T. Hannulo, S. Kruglyak, I. Reiner, S. Ber-
man, P. M. Gudivok, V. M. Bondarenko, Yu. A. Drozd, L. Barannyk és mások. Fontos kérdés,
mely a mátrixreprezentáció elméletének tanulmányozása során jelenik meg a véges csoportok
nem ekvivalens felbonthatatlan reprezentációiról lokális gyűrűk felett. A következő lemma írja
le Higman [2] kutatási eredményét.

2.1. Higman és Mashke eredményei

1. Lemma (|2|). Legyen R – egységelemes kommutatív gyűrű, G – véges csporot, Γ : g →

Γ(g) – mátrix R-reprezentáció a G csoport felett (g ∈ G, Γ(g) ∈ GL(n, R)) és W (Γ) =
C ∈ M (n, R) | CΓ(g) = Γ(g)C, g ∈ G, ahol az M (n, R) – az összes n-edrendű mátrixok
halmaza az R gyűrű felett. Ha a W (Γ) – lokális gyűrű, akkor a Γ felbonthatatlan mátrix R-
reprezentációja a G csoportnak.

II.1. Tétel (Mashke). Legyen R∗ - multiplikatív csoport az R gyűrű felett és G – |G|-edrendű

véges csoport. Ha |G| ∈ R∗ , akkor egy tetszőleges mátrix R-reprezentáció a G csoport felett
teljesen reducibilis lesz az R gyűrű felett.

Bizonyítás. Legyen Γ : g → Γ(g) reducibilis mátrix R-reprezentációja a G csoportnak. Akkor

a Γ R-ekvivalens R-reprezentációja a Γ′ -nek. Mivel Γ′ (ab) = Γ′ (a)Γ′ (b) (a, b ∈ G), akkor
T (ab) = Γ1 (a)T (b) + T (a)Γ2 (b). Innen T (a) = T (ab)Γ2 (b)−1 − Γ1 (a)T (b) x Γ2 (b)−1 . Ennél-
fogva,
X X
T (a) = [T (ab)Γ2 (b−1 ) − Γ1 (a)T (b)Γ2 (b−1 )] =
b∈G b∈G
X X (3)
= [T (ab)Γ2 (ab)−1 ] Γ2 (a) − Γ1 (a) T (b)Γ2 (b−1 ).
b∈G b∈G
Legyen
X
S= T (b)Γ2 (b−1 ).
b∈G

Akkor a (3)-ból kapjuk, hogy:

|G|T (a) = SΓ2 (a) − Γ1 (a)S

9
vagy
T (a) = S1 Γ2 (a) − Γ1 (a)S1 , (4)

ahol S1 = |G|−1 S.
Legyen  
E1 S1 
C= ,
0 E2

ahol Ei – ni (i = 1, 2)-edrendű egység mátrix. Az (1) és (4) egyenletekből következik, hogy

   
E1 −S1  Γ1 (a) T (a)  E1 S1 
C −1 Γ′ (a)C =    =
0 E2 0 Γ2 (a) 0 E2
   
Γ1 (a) Γ1 (a)S1 + T (a) − S1 Γ2 (a) Γ1 (a) 0 
= = .
0 Γ2 (a) 0 Γ2 (a)

Ebből könnyedén belátható, hogy a Γ reprezentáció teljesen reducibilis az R gyűrű felett. Ezzel
a tétel bebizonyítódott.

2.2. Véges p-csoportok lokális gyűrűk feletti felbonthatatlan reprezentáci-

ói

II.2. Tétel. Legyen G egy nem ciklikus 2-csoport, R egy null karakterisztikájú integritás tarto-
mány egyetlen maximális ideállal, melynek rezidúm testének karakterisztikája 2, ϵ ∈ R (ϵ2 = 1,
ϵ ̸= 1 és R/(1 − ϵ)R egy végtelen gyűrű. Akkor a nem ekvivalens és felbonthatatlan 4n-edrendű
mátrix R-reprezentációk száma a G csoportban véges (n egy tetszőleges természetes szám).

Bizonyítás. Egyértelmű, hogy a tételt elég bebizonyítani egy G Abel-csoportra, amelynek tí-
pusa (2, 2) : G = ⟨a⟩ x ⟨b⟩ (a2 = b2 = e).
Legyen En – n-edrendű egység mátrix és In (λ)(λ ∈ R) – R gyűrű feletti n-edrendű Jordan
tömb λ elemekkel a főátlón.

10
 Nem nehéz ellenőrizni, hogy a Γ(λ) reprezentáció:
 
En 0 En 0 
 
 0 ϵE 0 E 
n n
a→  = A,

0 0 ϵEn 0 
 
 
0 0 0 En

(5)
 
ϵEn 0 0 In (λ)
 
 0 E E 0 
n n
b→  = B(λ)
 
 0 0 ϵE 0 
 n 
 
0 0 0 En

a G csoport R gyűrű feletti mátrixreprezentációja.

Megmutatjuk, hogy λ1 − λ2 ∈
/ (1 − ϵ)R esetén a Γ(λ1 ) és Γ(λ2 ) reprezentációk nem ekviva-
lensek az R gyűrű felett. Feltételezzük, hogy a Γ(λ1 ) és Γ(λ2 ) reprezentációk R-ekvivalensek.
Akkor létezik olyan C inverz mátrix az R gyűrű felett, hogy

AC = CA, (6)

B(λ1 )C = CB(λ2 ). (7)

Felírjuk a C mátrixot C = Cij alakban, ahol a Cij – n-edrendű (i, j = 1, . . . , 4) mátrix.
Akkor az (5) és (6)-os egyenletekből kapjuk, hogy:
  
En 0 En 0  C11 C12 C13 C14 
  
 0 ϵE 0 E  C C22 C23 C24 
n n   21
=
 
 
0 0 ϵEn 0   C31 C32 C33 C34 

 
  
0 0 0 En C41 C42 C43 C44
  
C11 C12 C13 C14  En 0 En 0 
  
C C22 C23 C24 
  0 ϵEn 0 En 
 
 21
=  .
C C32 C33 C34  0 0 ϵE 0 
 31  n 
  
C41 C42 C43 C44 0 0 0 En

11
Tehát,  
 C11 + C31 C12 + C32 C13 + C33 C14 + C34 
 
ϵC + C ϵC + C ϵC + C ϵC + C 
21 41 22 42 23 43 24 44
=
 

 ϵC ϵC ϵC ϵC 
 31 32 33 34 
 
C41 C42 C43 C44
 
C11 C12 ϵ C11 + C13 ϵ C12 + C14 
 
C C22 ϵ C21 + C23 ϵ C22 + C24 
 21
= .

C C32 ϵ C31 + C33 ϵ C32 + C34 
 31 
 
C41 C42 ϵ C41 + C43 ϵ C42 + C44
Innen kapjuk, hogy:
C31 = 0, C42 = 0, (8)

C11 ≡ C33 (mod(1 − ϵ)R), C44 ≡ C22 (mod(1 − ϵ)R). (9)

Ekkor az (5) és (7)-ből kapjuk, hogy:

  
ϵEn 0 0 In (λ1 ) C11 C12 C13 C14 
  
 0 E E 0  C
n n   21 C22 C23 C24 
=
 
 
 0 0 ϵEn 0    0 C32 C11 C34 

 
  
0 0 0 En C41 0 C43 C22
  
C11 C12 C13 C14  ϵEn 0 0 In (λ2 )
  
C
 21 C22 C23 C24   0 E E 0 
n n
= .
 

 0 C C11 C34   0
  0 ϵEn 0 
 32 
  
C41 0 C43 C22 0 0 0 En
Tehát,
 
ϵC11 + In (λ1 )C41 ϵC12 ϵC13 + In (λ1 )C43 ϵC14 + In (λ1 )C22 
 
 C21 C22 + C32 C23 + C11 C24 + C34 
=
 


 0 ϵC 32 ϵC 11 ϵC 34


 
C41 0 C43 C22
 
C11 ϵ C12 C12 + ϵC13 C11 In (λ2 ) + C14 
 
C ϵ C
22 C22 + ϵC23 C21 In (λ2 ) + C24 

 21
= .
 0 C C + C ϵ C 
 32 32 11 34 
 
C41 ϵ 0 C43 ϵ C41 In (λ2 ) + C22

12
Az utolsó egyenlőségből következik, hogy:

C41 = C21 = C32 = C12 = C43 = C34 = 0, (10)

C22 ≡ C11 (mod(1 − ϵ)R), (11)

In (λ1 )C22 ≡ C11 In (λ2 )(mod(1 − ϵ)R). (12)

A (9) és (11)-es egyenletekből következik:

C11 ≡ C22 ≡ C33 ≡ C44 (mod(1 − ϵ)R). (13)

Akkor a (12) és (13)-ból azt kapjuk, hogy:

In (λ1 )C11 ≡ C11 In (λ2 )(mod(1 − ϵ)R). (14)

Mivel λ1 − λ2 ∈
/ (1 − ϵ)R, ezért C11 – nem invertálható mátrix az R gyűrű felett.
A (8), (10), (13) alapján:
 
C11 0 C13 C14 
 
 0 C C C 
11 23 24 
C≡  (mod RadR), (15)

 0 0 C11 0 
 
 
0 0 0 C11

ahol RadR – az R gyűrű Jacobson-radikálja.

Felhasználva a (14) és (15) egyenleteket, megkapjuk, hogy a C – nem invertálható mátrix
az R gyűrű felett. Ez ellentmondás, amiből következik, hogy λ1 − λ2 ∈
/ (1 − ϵ)R esetén a Γ(λ1 )
és Γ(λ2 ) nem ekvivalens reprezentációk az R gyűrű felett.
Továbbá megmutatjuk, hogy a Γ(λ) felbonthatatlan R-reprezentáció a G csoport felett. Ha
a (6)-os egyenletbe λ1 = λ2 = λ helyettesítünk be és feltételezzük, hogy a C egy tetszőleges
4n-edrendű mátrix az R gyűrű felett, akkor felhasználva a (6) − (15), megkapjuk:
 
α ∗

C≡ ... 
 (mod RadR),
 
 
0 α

ahol α ∈ R. Akkor a C vagy E4n − C invertálható mátrix az R gyűrű felett. Ebből kapjuk,
hogy a Γ(λ) a G csoport felbonthatatlan reprezentációja az R gyűrű felett. Tehát, a 4n-edrendű
G csoportnak végtelen mennyiségű felbonthatatlan nem ekvivalens mátrix R-reprezentációja
létezik. Ezzel a tétel bebizonyítódott.

13
Összegzés
A véges csoportoknak a lokális gyűrűk feletti mátrix reprezentációi fontos témája a mo-
dern algebra területének. Az ilyen reprezentációk kutatása olyan fontos problémákat hivatott
megoldani, mint például a véges csoportok struktúrájának megértése, a csoportok geometriai
tulajdonságainak vizsgálata és különféle reprezentáció elméletek elemzése.

A véges p-csoportok felbonthatatlan mátrixreprezentációinak egyik legszámottevőbb ku-

tatási eredménye a Brauer csoportok elmélete, mely a mátrixok segítségével történő csoport-
azonosítással foglalkozik. Emellett fontos szerepet játszanak a matematika ezen területén a
csoportok osztályozásában és a karakterelméletben elért eredmények is.

Az Ortutay Elemér Keresztény Tudományos Diákköri Konferencia keretein belül kutatáso-

kat végeztem a csoportok reprezentációjának elméletéről. Az első fejezetben a reprezentáció
elmélethez kötődő fontosabb alapfogalmakat tanulmányoztam, melyeket a munkán további ré-
szében is felhasználtam. Külön-külön említést tettem a mátrix reprezentáció meghatározásáról,
ekvivalenciájáról és különféle típusairól. A második fejezetben a már meglévő eredményeket
vizsgáltam. Ezek közül kiemelkednek G. Higman [2] kutatási eredményei. Ezeket az eredmé-
nyeket felhasználva vizsgáltam a véges csoportok mátrix reprezentációit lokális gyűrűk felett.
A kutató munkám eredménye alátámasztja, hogy a tételben megfogalmazott feltételek me-
lett a nem ekvivalens és felbonthatatlan 4n-edrendű mátrix R-reprezentációk száma a G cso-
portban véges, ahol n egy tetszőleges természetes szám.

Úgy gondolom, az ilyen reprezentációk kutatása továbbra is aktív terület a modern algebra
és a kombinatorika területén. Az új eredmények elősegítik az algebrai topológia, a különféle
csoportok és a geometria kutatását, és újabb kérdéseket vetnek fel az elemi részecskék fizikájá-
nak területén egyaránt.

14
Hivatkozások
[1] Башев В.А. "Представление группы Z2 x Z2 в поле характеристики 2"/ В. А.
Башев // - ДАН СССР, - 1961. - Т. 141, №5. - С. 1015-1018.

[2] Higman D. G. "Indecomposable representations at characteristic p"/ D. G. Higman

// Duke Math. J., - 1954. - V. 21. - P. 377-381.

[3] Бондаренко В. М. "Представления диэдральныч групп над полем характеристики

2"/ В. М. Бондаренко // Мат. сб. - 1975. - Т. 96, №1. - С. 63-74.

[4] Ringel C. "The indecomposable representations of dihedral 2-groups"/ C. Ringel //

Math. Ann. - 1975. - V. 214, №1. - P. 19-34.

[5] Bondarenko V. M., Tylyshchak A. A., Stoika M. V. "On the equivalence of matrices
over commutative rings modulo ideals"// - 2014. Algebra and Discrete Mathematics.
17, №1, - P. 12-19.

[6] Bondarenko V. M., Stoika M. V. "On representations of the group of order two
over local factorial rings in the weakly modular case"// - 2017. Algebra and Discrete
Mathematics.

[7] Гудовик П. М. "О модулярных представлениях конечных групп над областями

целостности"/ П. М. Гудовик, Е. Я. Погориляк // Труды Матем. ин-та АН СССР,
- 1990. - Т. 183. - С. 78-86.

[8] Гудовик П. М. "О представлениях конечных групп над кольцом классов вычетов
по модулю m"/ П. М. Гудовик, В. С. Дроботенко, А. И. Лихтман // Укр. мат.
журн. - 1964. - Т. 16, №1. - С. 82-89.

[9] Гудовик П. М. "Про обмеженiсть степенiв нерозкладних модулярних зображень

скiнчених груп над кiльцем головних iдеалiв"/ П. М. Гудовик // Доп. АН УРСР.
Сер. А. - 1971. №8. - С. 683-685.

[10] Гудовик П. М. "О неразложимых матричных представлениях конечных р-групп

над комутативными локальними кольцами характеристики ps "/ П. М. Гудовик, В.
И. Погориляк // Наук. вiсник Ужгород. ун-ту. Сер. математика i iнформатика. -
1999. - Вип. 4. - С. 43-46.

15
[11] Дроботенко В. С. "Представления циклической группы простого порядка р над
кольцом классов вычетов по модулю ps "/ В. С. Дроботенко, Э. С. Дроботенко,
З. П. Жилинская, Е. Я. Погориляк // Укр. мат. журн. - 1965. -Т. 17, №5. - С.
1239-1242.

[12] Hannula T. "The integral representation ring a(Rk G)"/ T- Hannula // Trans. Amer.
Math. Soc. - 1968. - V. 133. - P. 553-559.

[13] Roggenkamp K. V. "Gruppenringe von undendlichem Darstellungstyp"/ K. V.

Roggenkamp // Math. Z. - 1967. - V. 96, №5. - P. 393-398.

[14] Каш Ф. "Модули и кольца"/ Ф. Каш. Под ред.: В.А. Андрунакиевича, Е. Н.

Захаровой, М. И. Урсула // Мир, 1981. - 368 с.

[15] Гудовик П. М., Желiзняк М. П. "Про нерозкладнi матричнi зображення скiнче-

них р-груп над локальними областями цiлiсностi характеристики нуль"// Наук.
вiсник Ужгорож. ун-ту. Сер. метематика i iнформатика. - 2007. - Вип. 14-15. - С.
22-32.

16