Dr. Bazsó Fülöp - Fizika 2 (SRB-HUN)

Fizika 2.
Beleske/ Jegyzet
2013.
0.1
Podsetnik/Eml
ekeztet
o:
z = x iy = exp(i)
y
x2 + y 2 , = arctg
x
2
2
2
= x + y = zz
Re(z) = cos , y = Im(z) = sin
1
1
i
(z + z ), y = (z z ) = (z z )
2
2i
2
exp(i) + exp(i) = 2 cos
exp(i) exp(i) = 2i sin
z = x + iy = exp(i),
=
|z|2 =
x =
x =
N
X
qi = 1 + q + q2 + . . . + qN =
i=0
1 qN
1q
exp x ex
sin x x, |x| 1
1
1 + x 1 + x, x 1
2
exp x 1 + x, x 1
cos( + ) = cos cos sin sin
!
!
+
cos
cos + cos = 2 cos
2
2
Kronekerov simbol / Kronecker-szimbolum
(
1,
i=j
i,j =
0,
i 6= j
Simbol Levi-Civita/
Levi-Civita-szimbolum
i,j,k
1,
= 1,
0,
(cf )0
(f + g)0
(f g)0
f (g(x))0
(i, j, k) {(x, y, z), (y, z, x), (z, x, y)}

(i, j, k) {(x, z, y), (z, y, x), (y, x, z)}
u ostalim slucajevima / egyebkent
=
=
=
=
cf 0 , c = const
f 0 + g0
f 0g + f g0
f 0 (g(x))g 0 (x)
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13)
(14)
(15)
(16)
(17)
(18)
(19)
(20)
0.1. PODSETNIK/EMLEKEZTET
O:
Lopital-ovo pravilo: pod pretpostavkom da sve navedene granicne vrednosti

postoje, vazi:
Lopital-szabaly: amennyiben az osszes szoban forgo hatarertek letezik, igaz,
hogy:
lim
xx
f 0 (x)
f (x)
= xx
lim 0
0 g (x)
g(x)
(21)
dy
= ay y = y(0) exp(ax)
dx
(22)
d2 y
+ a2 y = 0 y = A exp(iax) + B exp(iax)
2
dx
(23)
1
(cos(a b) cos(a + b))
2
1
cos a cos b =
(cos(a b) + cos(a + b))
2
1
sin a cos b =
(sin(a + b) + sin(a b))
2
sin a sin b =
(24)
(25)
(26)
skalarni proizvod dve kompleksne funkcije - dva kompleksna vektora

ket komplex f
uggveny - ket komplex vektor skalarszorzata
f, g
hf, gi =
R3 Z
Z
f (x, y, z)g(x, y, z) dx dy dz
(27)
(28)
cos(x)
cos2(x)
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
10
Figure 1: cos(x), cos2 (x)
10
Chapter 1
Geometrijska optika
Geometriai optika
Indeks prelamanja svetlosti n neke sredine je jednak odnosu brzine svetlosti
u vakuumu, (c), i odnosu brzine svetlosti u datoj sredini, (v).
Egy kozeg toresmutato ja n egyenlo a vakuumbeli fenysebesseg (c) aranyaval
az adott kozegben mert fenysebesseggel (v).
n=
1.1
c
v
(1.1)
Fermaov princip
Fermat-elv
Ukoliko je sredina opticki nehomogena i indeks prelamanja se menja od tacke

do tacke, opticku duzinu (l) puta racunamo po obrascu (1.3).
Amennyiben a kozeg optikailag inhomogen es a toresmutato pontonkent
valtozik, az (l) optikai u
thosszt a (1.3) egyenlet hatarozza meg.
dl = n(~r)ds
l =
n(~r)ds
(1.2)
(1.3)
Integral racunamo duz putanje svetlosnog zraka. ds je infinitezimalni element

putanje svetlosnog zraka.
5
6 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Az integralt a fenysugar menten szamoljuk. ds a fenysugar infinitezimalis
szakasza.
Fermaov princip:
Fermat-elv:
Svetlosni zrak se prostire tako, da mu je opticka duzina puta najkraca moguca.
A fenysugar u
gy terjed, hogy az optikai u
thossza a leheto legrovidebb legyen.
1.1.1
Zakon prelamanja svetlosti

A f
enyt
or
es t
orv
enye
Kao primer primene Fermaovog principa izvescemo zakon prelamanja svetlosti.

A Fermat-elv alkalmazasi peldajakent levezetj
uk a fenytoresi torvenyt.
Dve sredine 1 i 2, s indeksima prelamanja n1 i n2 granice se jednom ravni.
Tacka A je u sredini 1, tacka B je u sredini 2. Kako se prositre svetlosti zrak
izmedju tacaka A i B?
Ket egymassal hataros kozeg, 1 es 2, egy sk menten erintkezik egymassal. A
megfelelo toresmutatok n1 es n2 . Az A pont az 1-es kozegben van, a B pont
a pedig a 2-es kozegben. Hogyan terjed a fenysugar a ket pont kozott?
A
n1
s1
y1
dx
s2
n2
Figure 1.1: Duzina optickog puta izmedju tacaka A i B. A es B pontok

kozotti optikai u
thossz.
1.1. FERMAOV PRINCIP
FERMAT-ELV
l = n1 s1 + n2 s2
= x2 + y12 , s22 = (d x)2 + y22
s21
l = n1 x2 + y12 + n2 (d x)2 + y22
(1.4)
(1.5)
(1.6)
dl
Uslov za minimum optickog puta l, (1.6), je dx
= 0.
dl
Az l, (1.6), optikai u
thosz minimumanak a foltetele dx
= 0.
2x
2x
1
1
dl
= n1 q
n2 q
=0
dx
2 x2 + y12
2 (d x)2 + y22
(1.7)
Na osnovu (1.7) uslov za minimum je / (1.7) alapjan a minimum foltetele:

x
x
= n2 q
(d x)2 + y22
x2 + y12
x
dx
n1 = n2
s1
s2
n1 sin = n2 sin
n1 q
(1.8)
Zakon prelamanja svetlosti

A fenytores torvenye
sin
n2
=
= n2,1
sin
n1
(1.9)
Primer / P
elda
Odredite vrednost granicnu vrednost ugla prelamanja ako su indeksi prelamanja dve sredine n1 i n2 , n2 > n1 . (1.1.1)
Hatarozza meg a toresi szog hatarerteket, ha a kozegek toresmutatoi rendre
n1 es n2 , n2 > n1 . (1.1.1)
Re
senje / Megold
as
= 2 , sin = 1, sin = nn21 .
n1
n2
Figure 1.2: Granicni ugao. Hatarszog.
1.2
Svetlovod / F
enyvezet
o
Pretpostavljamo da indeks prelamanja svetlosti svetlovoda zavisi samo od

rastojanja od ose svetlovoda, r. z osa se poklapa sa osom svetlovoda.
Foltetelezz
uk, hogy a fenyvezeto toresmutatoja csak a fenyvezeto tengelyetol
mert tavolsagtol f
ugg. A z tengely megegyezik a fenyvezeto tengelyevel.
Uglove merimo u odnosu na osu svetlovoda, videti sl. 1.3.
A szogeket a fenyvezeto tengelyehez merj
uk, ld. az 1.3. abrat.
Zakon prelamanja svetlosti na tankom sloju debljine r glasi:
r
z
z+ z
Figure 1.3: Svetlovod. / Fenyvezeto
1.2. SVETLOVOD / FENYVEZET

O
A fenytores torvenye r vastagsag

u (esetunkben vekonysag
u ) retegen:
n(r) cos = n(r + r) cos( + )
!
dn
=
n(r) + r
+ . . . (cos cos() sin sin())
dr
!
dn
n(r) + r
(cos () sin )
dr
dn
n(r) cos n(r) sin + cos r + . . .
(1.10)
dr
1 dn
=
(1.10) tg
r
n(r) dr
r
1 dn
tg =
=
z
z
n(r) dr
2
r
1 dn
tg
=
(1.11)
2
z
n(r) dr
U slucaju da debljina sloja r na kome se svetlost prelama tezi 0, uvrstavajuci
granicnu vrednost leve strane izraza (1.11) dobijamo diferencijalnu jednacinu
koja opisuje prostiranje svetlosnog zraka kroz svetlovod:
Amennyiben r (annak a retegnek a vastagsaga amelyen megtorik a fenysugar)
0-hoz tart, vegy
uk a (1.11) kifejezes baloldalanak a hatarerteket, es megkapjuk
a fenyvezetoben terjedo fenysugar terjedesenek a differencialegyenletet:
1 dn
d2 r
=
2
dz
n(r) dr
(1.12)
Resenje jednacine (1.12) je r(z), sto je udaljenost svetlosnog zraka od opticke

ose u tacci z.
A (1.12) egyenlet megoldasa r(z), ami a fenysugar tavolsaga az optikai tengelytol a z pontban.
1.2.1
Primer / P
elda
Neka je svetlovod poluprecnika r0 izradjen od materijala ciji se indeks prelamanja svetlosti menja po zakonu:
Tetelezz
uk fol, hogy az r0 sugar
u fenyvezeto toresmutatoja a kovetezo modon
f
ugg a fenyvezeto tengelyetol mert tavolsagtol:
n(r) = n0
ar2
1
2
(1.13)

gde smo pretpostavili da vazi
ahol foltetelezt
uk, hogy
ar02
2
ar02
2
1.
1.
1.4
n(r)
n
1.35
1.3
1.25
1.2
1.15
1.1
0.5
1.5
Figure 1.4: Zavisnost indeksa prelamanja od r. A toresmutato r-f

uggese.
n0 = 1.4, a = 0.1.
dn
= n0 ar
dr
ar
1 dn
=
2 ar
n(r) dr
1 ar2
(1.14)
Na osnovu jendnacine (1.14) jednacina koja opisuje prostiranje svetlosnog

zraka u tankom svetlovodu je:
A (1.14) egyenlet alapjan a vekony fenyvezetoben terjedo fenysugar egyenlete:
d2 r
+ ar = 0
dz 2
cije resenje je (vidi sliku 1.5):
melynek megoldasa (ld. a 1.5. abrat):

r(z) = A cos az + B sin az
(1.15)
(1.16)
1.2. SVETLOVOD / FENYVEZET

O
11
Lako je uvideti da je a kvadrat talasnog broja.

Konnyen belathato, hogy a a hullamszam negyzete.
Znacenje konstanti A i B mozemo odrediti iz pocetnih uslova.
1.5
r(z)
r
1
0.5
0
0.5
1
1.5
10
15
Figure 1.5: Putanja svetlosnog zraka u svetlovodu.

fenyvezetobeli palyaja. A = 0.2, B = 1.
20
A fenysugar
Az A es B allandok jelenteset a kezdeti foltetelek alapjan hatarozhatjuk meg.
dr(0)
=B a
(1.17)
r(0) = A,
dz
tj. A je pocetna udaljenost svetlosnog zraka od ose svetlovoda, a B a je

tangens ugla koji u pocetnoj tacci svetlosni zrak zaklapa sa osom svetlovoda.
vagyis A a fenysugar kezdeti tavolsaga a fenyvezeto tengelyetol, mg B a a

kezdeti pontban a fenysugar es a fenyvezeto tengelye kozotti szog tangense.
Zadatak / F
oladat
Resenje jednacine (1.15) je moguce napisati (i) u obliku:
A (1.15) egyenlet megoldasa folrhato a kovetkezo alakban (is):

r(z) = A cos az +
Odredite znacenje konstanti A i .
Hatarozza meg az A es allandok jelenteset.
(1.18)
1.3
Gausova optika
Gauss-f
ele optika
Posmatrajmo socivo, i opisimo prostiranje svetlosnih zraka kao transformaciju ulaznih podataka u izlazne, pi = T (pu ).
Vizsgaljuk meg a lencse fenytoreset, rjuk fel a fenysgarak terjedeset mint a
bemeno adatok transzformacioit kimeno adatokka, ak = T (ab ).
Paraksijalna aproksimacija znaci da posmatramo samo svetlosne zrake bliske
optickoj osi. To znaci da su svi uglovi mali, odnosno da su sve tacke blizu
opticke ose. Nadalje pretpostavljamo da je debljina sociva svuda prblizno
ista.
A parakszialis kozeltes (approximacio) azt jelenti, hogy azokat a fenysugarakat vessz
uk figyelembe amelyek kozel vannak az optikai tengelyhez. Ez azt
jelenti, hogy az osszes szoget kicsinek tekintj
uk, hogy az osszes pont kozel van
az optikai tengelyhez, illetve, hogy a lencse vastagsaga kozeltoleg allando.
je ugao koji svetlosni zrak zaklapa sa optickom osom, r1 i r2 su poluprecnici
krivina povrsina sociva.
a fenysugar es az optikai tengely kozotti szog, r1 es r2 a lencsefel
uletek
gorb
uleti sugarait jeloli.
U tacci P1 svetlosni zrak se prelomi na prelazu iz sredine 1 u sredinu 2.
Mozemo da primenimo zakon prelamanja svetlosti (1.8) u specijalnom slucaju
malih upadnih i prelomljenih uglova.
A P1 pontban a fenysugar megtorik a ket kozeg hataran. Alkalmazhatjuk a
(1.8) fenytoresi torvenyt abban a specialis esetben amikor a beeso es a toresi
szog egyarant kicsi.
1 = 1 + , 2 = 2 +
x
10
sin =
r1
n1 sin 1 = n2 sin 2
sin i 10 i

x
x
(1.21, 1.22, 1.20) n1 1 +
= n2 2 +
r1
r1
n1 n2
n2 2 = n1 1 +
x
r1
x1 = x2
Imamo sledece ulazne velicine:
(1.19)
(1.20)
(1.21)
(1.22)
(1.23)
(1.24)
(1.25)

GAUSS-FELE
OPTIKA
1.3. GAUSOVA OPTIKA
n2
n1
n3
P2
P1
3
2= 1
1
x1
x1 = x2
r1
x3
Figure 1.6: Prelamanje svetlosti na socivu / A lencse fenytorese.
13

opticke osobine sredine, n1 , n2 , n3
oblik sociva, r1 , r2 ,
podaci o upadnom zraku, , x
A kovetkezo bemeno valtozok kal van dolgunk:
a kozeg optikai tulajdonsagai, n1 , n2 , n3
a lencse alakja r1 , r2 ,
a bemeno fenysugar adatai
Podatke koji opisuju svetlosni zrak predstavljamo sledecim vektorom:
A fenysugart lero adatokat a kovetkezo vektorral abrazoljuk:
n
x
(1.26)
Ulazne i izlazne podatke koji opisuju svetlosni zrak povezuje matrica ciji
elementi zavise od oblika sociva i od optickih osobina sredine.
A fenysugar bemeno es kimeno adatait egy matrix kapcsolja ossze, a matrix
elemei a lencse alakjatol es a kozeg optikai tulajdonsagaitol f
uggnek.
U tacci P1 vaze sledece relacije izmedju ulaznih i izlaznih parametara:
A P1 pontban a bemeno es kimeno adatok kozotti kapcsolat a kovetkezo:
n2 2
x2
1
0
=
|
n1 n2
r1
1
{z
n1 1
x1
(1.27)
=M1
Izmedju tacaka P1 i P2 svetlosni zrak ne menja pravac prostiranja, menja

se njegovo rastojanje od opticke ose. Vaze sledece relacije izmedju ulaznih i
izlaznih parametara:
A P1 es P2 pontok kozott a fenysugar nem valtoztatja a terjedesi iranyat, ami
valtozik az az optkai tengelytol valo tavolsag. A bemeno es kimeno adatok
kozotti kapcsolat a kovetkezo:
n2 2
x2
!0
n2
{z
0
1
=M2
n2 2
x2
(1.28)

GAUSS-FELE
OPTIKA
1.3. GAUSOVA OPTIKA
15
U tacci P2 vaze sledece relacije izmedju ulaznih i izlaznih parametara:

A P2 pontban a bemeno es kimeno adatok kozotti kapcsolat a kovetkezo:
n3 3
x3
1
0
=
|
n2 n3
r2
n2 2
x2
1
{z
!0
(1.29)
=M3
Uvedimo sledece oznake: Vezess

uk be a kovetkezo jelolest:
k12 =
n1 n2
,
r1
n2 n3
r2
k23 =
(1.30)
Primetimo da je determinanta sve tri matrice jednaka jedinici, tako da je i

determinanta njihovog proizvoda 1.
Vegy
uk eszre, hogy mindharom matrix determinansa egy, ezert a szorzatuk
determinansa is 1.
Matrica M koja opisuje prelamanje svetlosti na socivu je proizvod tri matrice
(obratite paznju na redosled matrica u proizvodu!):
A lencse fenytoreset lero M matrix folrhato mint harom matrix szorzata
(vegye eszre a matrixok sorrendjet a szorzatban!):
M = M3 M2 M1
!
1 k23
=
0 1
=
det M = 1
1+
k
n2 23
n2
a b
c d
n2
0
1
1 k12
0 1
k12 + k23 + k12 k23 n2

1+
k
n2 12
(1.31)
(1.32)
(1.33)
Velicine a, b, c i d nazivamo Gausovim parametrima sociva.

Az a, b, c es d mennyisegek a lencse Gauss-parameterei.
Iz (1.33) sledi da Gausovi parametri (1.32) nisu nezavisni, znajuci bilo koja
tri moze se izraziti cetvrti.
(1.33)-bol kovetkezik, hogy a Gauss-parameterek (1.32) nem f
uggetlenek,
barmely harom ismereteben meghatarozhato a negyedik.
Postavimo predmet na rastojanju l1 od sociva. Socivo ce prelomiti svetlosne
zrake koje dolaze sa predmeta i stvorice sliku ili lik predmeta na rastojanju

l3 od sociva.
Helyezz
unk el egy targyat l1 tavolsagra a lencsetol. A lencse megtori a
targyrol jovo fenysugarakat es a lencsetol l3 tavolsagban megalkotja a targy
kepet.
Opisimo opticku transformaciju predmeta u njegov lik. Koordinatni pocetak
opticke ose je unutar sociva.
Irjuk le a targy-kep optikai transzformaciot. Az optikai tengely origoja a
lencseben van.
n1
n2
n3
h3
h1
l1
l3
Figure 1.7: Socivo, predmet (razmera h1 , na rastojanju l1 ) i lk (razmera h2 ,

na rastojanju l2 ). Lencse, (h1 meret
u) targy (l1 tavolsagon) es (h2 meret
u)
kep (l2 tavolsagon).

GAUSS-FELE
OPTIKA
1.3. GAUSOVA OPTIKA
n3 3
h3
{z
l3
n3
lk / kep
n3 3
h3
1
{z
0
1
}|
{z
}|
socivo
lencse
od sociva
lencsetol
a b
c d
1 0
nl11 1
{z
a bnl11
b

l3
l3
l3
d + b n3 + c + a n3 b n3 + d
n1 1
h1
{z
(1.34)
do sociva predmet / targy

lencseig
nl11
17
{z
n1 1
h1
(1.35)
=T
Na osnovu jednacine (1.35) napisimo eksplicitno odnos izmedju velicina h1 i

h3 .
Az (1.35) egyenlet alapjan rjuk le a h1 es h3 mennyisegek kozti kapcsolatot.
"
l3
l1
d+b
h3 =
n1
n3
"
l3
l3
+c+a
n1 1 + b + d h1
n3
n3
(1.36)
Uvecanje sociva se definise kao: / A lencse nagytasa:

"
l1
l3
h3
=
d+b
N=
h1
n1
n3
|
"
l3 n1 1
l3
+c+a
+ b +d
n3 h1
n3
{z
(1.37)
=0
Uslov za postojanje ostre slike je da uvecanje ne zavisi od ugla pod kojim

zrak sa predmeta pada na socivo.
Az eles kep letezesenek foltetele, hogy a nagytas ne f
uggjon a targyrol a
lencsebe erkezo fenysugar szogetol.
Dalje, znamo da je determinanta matrice T jednaka 1 i da je jednaka proizvodu
elemenata na dijagonali. Iz jednacine (1.36) znamo da je element u donjem
desnom uglu uvecanje sociva. Iz navedenih cinjenica sledi da matricu T
mozemo da napisemo kao:
Tudjuk, hogy a T matrix determinansa 1 es, hogy egyenlo az atlon levo elemek szorzataval. Az (1.36) egyenlet alapjan tudjuk, hogy a matrix jobb also
sarkaban levo elem a lencse nagytasa. Mindezek alapjan a T matrixot a
kovetkezo alakban rhatjuk:
T =
1
N
b
N
(1.38)
1.3.1
Kardinalni elementi so
civa
A lencse kardin
alis elemei
Veza izmedju uvecanja sociva i Gausovih parametara je sledeca:

A lencse nagytasa es a Gauss-parameterek kozotti kapcsolat a kovetkezo:
1
l1
=ab ,
N
n1
N =b
l3
+d
n3
(1.39)
Glavne ravni / F
oskok
Nadjimo ravan koja se preslika kroz socivo bez uvecanja, N = 1. Iz jednacina
(1.39) nalazimo:
Talaljuk meg azt a skot amelyik nagytas nelk
ul vet
ul at a lencsen, N = 1.
Az (1.39) egyenletek alapjan:
l1 =
n1
(a 1),
b
l3 =
n3
(1 d)
b
(1.40)
Fokalne-
zi
zne ravni / Fok
alis skok
Jedna zizna ravan je odredjena uslovom N1 = 0, a druga uslovom N = 0. Na
osnovu jednacina (1.39) nalazimo:
Az egyik fokalis skot az N1 = 0-, a masikat pedig az N = 0 foltetel hatarozza
meg.
lf1
a
lf1 = n1
n1
b
lf
d
N = 0 0 = b 3 + d lf3 = n3
n3
b
N =0=ab
(1.41)
(1.42)
zno rastojanje je po definiciji: / A fokusztavolsag defincio szerint:

Zi
n1
b
n3
= lf3 l3 =
b
f1 = lf1 l1 =
(1.43)
f3
(1.44)
Ukoliko je n1 = n3 , nalazimo znacenje parametra b, to je dioptrija, tj. opticka

je dioptrija sociva veca, tim se vise menja pravac svetlosnog
moc sociva. Sto
zraka prilikom prolaska kroz socivo.

GAUSS-FELE
OPTIKA
1.3. GAUSOVA OPTIKA
19
Amennyiben n1 = n3 , konnyen ertelmezz

uk a b parametert, az a dioptria. A
dioptria egy lencse optikai torokepesseget meri, minel nagyobb a lencse dioptriaja, a lencsen athalado fenysugar annal inkabb megvaltoztatja a haladasi
iranyat.
Koristeci metode Gausove optike i paraksijalnu aproksimaciju moguce je
resiti problem prostiranja svetlosnog zraka kroz bilo koji osno simetricni
opticki sistem.
A Gauss-optika modszereit- es a parakszialis kozeltest hasznalva barmilyen
tengelyszimmetrikus optikai rendszerben megoldhato a fenysugar terjedesenek
a problemaja.
1.3.2
So
civo, drugi put / Lencse, m
asodszor
Mozemo da resimo problem prelamanja svetlosnog zraka na socivu i egzaktno.

Pontosan is meghatarozhatjuk a lencse fenytoreset.
Koristeci jednacine (1.19, 1.20) i (1.21) u tacci P1 , (slika 1.6) nalazimo:
Az (1.19, 1.20) es (1.21) egyenletek alapjan a P1 (1.6-as abra) pontban a
fenytores:
x1
n1
sin 1 + arcsin
2 = arcsin
n2
r1

1.3.3

arcsin
x1
r1
(1.45)
Predznaci / El
ojelek
U primenama moramo paziti na znacenje predznaka. Ukoliko je povrsina

sociva u odnosu na pravac prostiranja svetlosnog zraka konveksna, poluprecnik krivine sociva je pozitivan, u surotnom slucaju je negativan. Indeks
prelamanja ogledala je jednak negativnom indeksu pelamanja sredine ispred
ogledala. Ukoliko se svetlosni zrak odbije npr. od povrsine ogledala i krece
se u suprotnom pravcu, odgovarajuce predjeno rastojanje je negativno.
Az alkalmazasokban figyelembe kell venni az elojelek jelenteset. Amennyiben a fenysugar haladasi iranyabol nezve a lencse fel
ulete dombor
u, annak
gorb
uleti sugara pozitv, fordtott esetben negatv. Egy t
ukor toresmutatoja
megegyezik a t
ukor elotti kozeg toresmutatojanak negatv ertekevel. Amenynyiben a fenysugar visszaverodik, pl. egy t
ukortol es visszafele kezd haladni,
a megfelelo-megtett tavolsag negatv lesz.

Zadatak / F
oladat
Znajuci ugao pod kojim svetlosni zrak pada na socivo i njegovu udaljenost
od opticke ose u tacci u kojoj ulazi u socivo odredite udaljenost svetlosnog
zraka od opticke ose u tacci u kojoj svetlosni zrak izlazi iz sociva.
Ismerven a fenysugar beesesi szoget es azt az optikai tengelytol mert tavolsagot
amelyen a fenysugar behatol a lencsebe, hatarozza meg azt az optikai tengelytol mert tavolsagot amelyen a fenysugar elhagyja a lencset.
Re
senje / Megold
as
Tacke na povrsini sociva leze na dve sfere ciji su centri su na medjusobnom
rastojanju r1 + r2 , (slika 1.6).
Tacka P1 ima koordinate (z1 , x1 ) a tacka P2 ima koordinate (z2 , x2 ).
A P1 pont koordinatai (z1 , x1 ), a P2 pont koordinatai (z2 , x2 ).
A lencse fel
uleten levo pontok ket olyan gomb fel
uleten vannak amelyek
kozeppontjai egymastol r1 + r2 tavolsagon vannak (1.6 abra).
Takodje vazi jednakost: / Tovabba igaz, hogy:
x2 x1
(1.46)
tg 2 =
z2 z1
gde smo pretpostavili da se opticka osa poklapa sa z osom koordinatnog
sistema. Neka je centar druge sfere u koordinatnom pocetku. U preseku
sfera sa xz ravni imamo:
ahol foltetelezt
uk, hogy az optikai tengely megegyezik a z koordinata tengelylyel. Legyen a masodik gomb kozeppontja az origoban. A gombok es az xz
sk metszeteben igaz, hogy:
z22 + x22 = r22 ,
(z1 u)2 + x21 = r12 ,
u = r1 + r2
(1.47)
Na osnovu jednacina (1.46) i (1.47) nalazimo (kvadratnu) jednacinu cije

resenje (koje?) odredjuje x2 :
Az (1.46) es (1.47) egyenlet alapjan meghatarozhatjuk azt a masodfok
u
egyenletet, amelynek (melyik?) megoldasa x2 :

(1 + tg 2 2 )x22 2 x1 + tg 2 r1 + r2 +
+y12
r12
r12
x21
+ tg 2 r1 + r2 +

+2x1 tg 2 r1 + r2 +
x21

r12 x21

x2
2
r22 tg 2 2 = 0
(1.48)
1.3. GAUSOVA OPTIKA
1.3.4
GAUSS-FELE
OPTIKA
21
Jedna
cina so
civa / Lencseegyenlet
Neka se ispred i iza sociva nalaze sredine sa istim indeksom prelamanja n1 ,

r1 i r2 su poluprecnici krivine, a je debljina sociva. Relativan indeks prelamanja sociva je n2,1 = nn12 . Znajuci znacenje Gausovog parametra b, (1.43,
1.44), definiciju dioptrije, i vezu parametra b sa geometrijom sociva (1.31,
gornji desni ugao matrice) i indeksima prelamanja, uvrstavanjem nalazimo
jednacinu (debelog) sociva.
Legyenek a lencse elotti es mogotti kozegek toresmutatoi egyenlok n1 -el. A
lencse gorb
uleti sugarai r1 es r2 , a lencse vastagsaga . A lencse relatv
toresmutato ja n2,1 = nn12 . Ismerve a dioptria definciojat, a b Gauss-parameter
jelenteset (1.43, 1.44), es kapcsolatat a lencse alakjaval es a toresmutatokkal
(1.31, matrix jobb folso sarka), egyszer
u behelyettestessl megkaphatjuk a
(vastag) lencse egyenletet.
1
1
(n2,1 1)
1
= (n2,1 1)
+ +
f
r1 r2
n2,1 r1 r2
(1.49)
Sledeca jednacina vazi za sociva i ogledala. Neka je f zizna daljina sociva, p

udaljenost predmeta a l udaljenost lika.
1 1
1
= +
f
p l
(1.50)
A kovetkezo egyenlet egyarant igaz lencsekre es t

ukrokre. Legyen f a lencse
fokusztavolsaga, t a targytavolsag es k a keptavolsag.
1 1
1
= +
f
t k
(1.51)
Chapter 2
Talasna optika / Hull
amoptika
2.1
Elektromagnetni talasi
Elektrom
agneses hull
amok
Amplituda ravnog talasa koji se krece ka pozitivnom kraju x ose je data u

jednacini (2.1).
Az x tengely pozitv vege fele halado skhullam amplit
udoja a (2.1)-es egyenletben van megadva.
E(x, t) = E0 cos(t kx + ) = E0 Re (exp(t kx + ))
= Re (E0 exp(t kx + ))
(2.1)
je kruzna frekvencija talasa / a hullam korfrekvenciaja.

= 2 =
2
T
(2.2)
k je talasni broj / k a hullamszam.

k=
(2.3)
je pocetna faza / a kezdeti fazis.

je faza talasa / a hullam fazisa.
= t kx +
23
(2.4)
24
CHAPTER 2. TALASNA OPTIKA / HULLAMOPTIKA
Figure 2.1: Podela i osobine elektromagnetnih talasa. Az elektromagneses

hullamok osztalyozasa es alaptulajdonsagaik. [5]
I(x, t) = E(x, t)E (x, t) je intenzitet svetlosti / a feny intenzitasa.
Intenzitet svetlosti u nekoj tacci je proporcionalan gustini energije
elektormagnetnog talasa u toj tacci. Potencijalna energija (tacnije
gustina potencijalne energije u datoj tacci) EM talasa je proporcionalna
kvadratu amplitude talasa U E 2 , a kineticka energija (tacnije gustina
kinetice energije u datoj tacci) je proporcionalna kvadratu izvoda amplitude po vremenu, Ek E 2 = 2 E 2 , te je gustina ukupne energije
talasa proporcionalna kvadratu amplitude, to jest intenzitetu.
A feny intenzitasa egy adott pontban aranyos az elektormagneses hullam
energias
ur
usegevel ugyanabban a pontban. Az elektormagneses hullam
helyzeti energiaja (pontosabban annak s
ur
usege az adott pontban) aranyos az amplitudo negyzetevel, U E 2 , a mozgasi energiaja (pontosabban annak s
ur
usege az adott pontban) pedig aranyos az amplitudo idoszerinti derivaltjanak a negyzetevel, Ek E 2 = 2 E 2 , azaz a
hullam ossz energia s
ur
usege az amplit
udo negyzetevel aranyos, vagyis
az intenzitassal.
I(x) = hI(x, t)i je prosecni intenzitet svetlosti / I(x) = hI(x, t)i a feny
atlagos intenzitasa.
h i oznacava usrednjavanje po vremenu / h i az ido szerinti atlagolast
jeloli.

2.1. EM TALASI / EM HULLAMOK
25
Figure 2.2: Osnovna podela elektromagnetnih talasa. Az elektromagneses

hullamok alaposztalyozasa. [6]

26
cos(0.2t0.5x)
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
1
0.8
0.6
E(x,t) 0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
10
8
0
6
4
4
6
2
10 0
cos(tx)
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
1
0.8
0.6
E(x,t) 0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
10
8
0
6
2
4
6
2
10 0
cos(2t3x)
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
1
0.8
0.6
E(x,t) 0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
10
8
0
6
2
4
6
10 0
Figure 2.3: Primeri ravnih harmonijskih elektromagnetnih talasa, E0 = 1.

Sk harmonikus elektromagneses hullamok peldai, E0 = 1.

2.2. IZBIJANJE / LEBEGES
27
Brzina elektromagnetnog talasa je odredjena relacijama (2.5). Brzina

svetlosti u vakuumu je c = 108 m/s.
Az elektromagneses hullam sebesseget a (2.5) osszef
uggesek hatarozzak
meg. A fenysebesseg vakuumban c = 108 m/s.
v=
= = 2 =
T
k
(2.5)
Kada koristimo izraz intenzitet svetlosti u najvecem broju slucajeva mislimo

na prosecan intenzitet.
Amikor az intenzitas kifejezest hasznaljuk, az esetek donto tobbsegeben az
atlagos intenzitasra gondolunk.
2.1.1
Zadatak / F
oladat
Izracunajte brzine talasa i odgovarajuce indekse prelamanja svetlosti iz primera

prikazanog na slici Fig. 2.3. Brzine talasa ce biti neuobicajeno male, a vrednosti indeksa prelamanja ce biti neuobicajeno velike, ali ne i nemoguce!
Szamolja ki a Fig. 2.3. abran szemleltetett skhullamok sebessegeit es a
megfelelo toresmutatokat. A sebesseg ertekei meglepoen kicsik lesznek, a
toresmutatoke meglepoen nagyok, de ezek az ertekek nem lehetetlenek!
2.2
Izbijanje / Lebeg
es
Razmotrimo superpoziciju dva ravna talasa jednakih amplituda i razlicitih

frekvencija, odnosno talasnih duzina koji osciluju duz istog pravca.
Vizsgaljuk meg ket skhullam szuperpoziciojat amelyek amplit
udoja egyforma, de a frekvenciajuk es hullamhosszuk nem.
E1
E2
E
=
=
=
=14
E0 cos(1 t k1 x)
E0 cos(2 t k2 x)
E1 + E2
!
(1 + 2 )t (k1 + k2 )x
2E0 cos
2
!
(1 2 )t (k1 k2 )x
cos
2
(2.6)
(2.7)

28
t kx
cos (t kx)
2E0 cos
2
2
|
=2.5
{z
(2.8)
Obvojnica - Burkolo

1 + 2
x
1 2
x
2E0 cos
t
cos
t
2
v
2
v
(2.9)
2 cos(0.25t0.5x) cos(2t3x)
2
1.5
1
0.5
0
0.5
1
1.5
2
2
1.5
1
E(x,t) 0.50
0.5
1
1.5
2
20
15
0
10
10
15
Figure 2.4: Izbijanje. Lebeges.
5
20 0
TALASI / ALL
OHULL
2.3. STOJECI
AMOK
29
2 cos(0.25t0.5x)
2
1.5
1
0.5
0
0.5
1
1.5
2
2
1.5
1
E(x,t) 0.50
0.5
1
1.5
2
20
15
0
10
10
15
5
20 0
Figure 2.5: Obvojnica - sporo promenljivi deo talasa. Burkolo - a hullam

lassan valtozo resze.
2.3
ohull
Stoje
ci talasi / All
amok
Neka se duz x ose u jednom pravcu prostire talas amplitude E1 a u suprotnom

pravcu talas amplitude E2 .
Az x tengely menten egy iranyban E1 amplit
udoj
u-, az ellentetes iranyban
pedig E2 hullam terjed.
E1
E
=
=
=14
E0 cos(t kx),
E1 + E2
E2 = E0 cos(t + kx + )
2E0 cos kx +
2
|
{z
cos t +
2
(2.10)
!
(2.11)
prostorno modulirana amplituda

terben modulalt amplit
udo
Kao rezultat superopozicije dobili smo stojeci talas.
A szuperpozcio eredmenye allohullam.
Cvorovi
stojeceg talasa se nalaze u tackama gde je maksimalna amplituda 0.

30
Az allohullam csomo i azokban a pontokban vannak, ahol a maximalis amplit

udo 0.
!
cos kx0 +
= 0 kx0 + = (2m + 1)
2
2
2
1
((2m + 1) ) =
((2m + 1) )
x0 =
2k
4
(2.12)
2
0
0+
/4
+/4
3/8
+3/8
9/16
+9/16
8,5/16
+8,5/16
1.5
1
0.5
0
0.5
1
1.5
2
10
10
Figure 2.6: Stojeci talas, prikazan za razne vrednosti t + 2 . Na slici se jasno

ohullam amplit
vide cvorovi talasa. All
udoja t + 2 k
ulolnbozo ertekeire. Az
abran egyertelm
uen lathatok az allohullam csomoi.
TALASI / ALL
OHULL
2.3. STOJECI
AMOK
31
0.5
15
A
0
-0.5
10
-1
0
t
2
5
4
6
x
8
10
Figure 2.7: Stojeci talas. Uz izvestan napor na slici se vide cvorovi talasa kao
ohullam amplit
prave linije normalne na x osu. All
udoja. Nemi erofesztessel
az abran egyertelm
uen lathatok az allohullam csomoi mint az x tengelyre
meroleges egyenesek.

32
2cos(t+1)cos(x+1)
1
0
1
2
1.5
1
E(x,t) 0.50
0.5
1
1.5
2
10
8
0
6
4
4
6
10 0
Figure 2.8: Stojeci talas jos jednom, prikazane su konturne linije. Ljubicaste
ohullam
prave linije normalne na x osu odgovaraju cvorovima talasa. All
megegyszer, fol vannak t
untetve a szintvonalak. Az x tengelyre meroleges
lila egyenesek felelnek meg a csomopontoknak.
POLARIZACI
2.4. POLARIZACIJA
2.4
33
Polarizacija
Polariz
aci
o
Dva ravna talasa osciluju normalno jedan na drugi.

Ket skhullam egymasra merolegesen oszcillal.
Neka je deo faze talasa koji zavisi od frekvencije i talasne duzine.
Legyen a hullam fazisanak a frekvencia- es hullamhossz-f
uggo resze.
Prvi talas osciluje u ravni xz, a drugi u ravni yz. Rezultujuci talas se krece
duz z ose.
Az elso hullam az xz skban-, a masodik pedig az yz skban oszcillal. Az
eredo hullam a z tengely menten halad.
E1,xz = E10 cos()
E2,yz = E20 cos( + )
(2.13)
(2.14)
Iz (2.13) nalazimo / (2.13)-bol kifolyolag

cos =
E1,xz
E10
(2.15)
Na osnovu (13) transformisimo (2.14) / (13) alapjan rjuk fol (2.14)-t mint
E2,yz
E20
= cos cos sin sin
= cos cos 1 cos2 sin

v
u
u
E1,xz
E1,xz
=
cos t1
E10
E10
E2,yz E1,xz
cos =
E20
E10
v
u
u
t
E1,xz
1
E10

2
2
sin
(2.16)
sin
2
E2,yz 2
E2,yz E1,xz
E1,xz
E1,xz 2
2
cos +
cos = 1
sin2
E20
E20 E10
E10
E10

2
2

E1,xz
E2,yz
E2,yz E1,xz
2
cos +
cos2 + sin2 = sin2
E20
E20 E10
E10
|
{z
}
2
!
=1
E2,yz
E20
E2,yz E1,xz
E1,xz
cos +
E20 E10
E10

2
= sin2
(2.17)

34
Dobili smo elipticki polarizovan talas. (2.17) je jednacina elipse koja je zarotirana za ugao u odnosu na vertikalnu osu.
Az eredmeny egy elliptikusan polarizalt hullam. (2.17) egy a f
uggoleges koordinatatengelyhez viszonytva szoggel elfordtott ellipszis egyenlete.
2
1.5
1
0.5
0
0.5
1
1.5
2
1.5
0.5
0.5
Figure 2.9: Elipticka polarizacija. Elliptikus polarizacio.
2.4.1
Zadatak / F
oladat
Diskutujte razne vrednosti fazne razlike u (2.17).

Elemezze a fazisk
ulonbseg k
ulonbozo ertekeit (2.17)-ban.
1.5
2.5. INTENZITET SVETLOSTI / FENYINTENZIT

AS
2.5
35
Intenzitet svetlosti / F
enyintenzit
as
Frekvencija vidljive svetlosti je reda velicine 1015 Hz. Da bi smo bili u

mogucnosti da merimo trenutnu vrednost amplitude elektromagnetnog talasa, mora li bi da raspolazemo instrumentom koji moze da prati mereni signal, tj. koji je u stanju da osciluje frekvencijom koja ima bar istu frekvenciju
kao i svetlost. Takvi uredjaji ne postoje. Ako je signal brzi nego instrument
koji ga meri, onda uredjaj meri srednju vrednost signala u nekom vremenskom intervalu. Posto se elektromagnetni talasi cesto menjaju po harmonijskom zakonu, srednja vrednost merenog signala jako (tacnije neverovatno)
brzo tezi nuli. Znaci kada registrujemo svetlost mi merimo nesto drugo, a
to je srednja vrednost kvadrata amplitude - intenzitet svetlosti. U daljem
cemo koristiti cinjenicu da je srednja vrednost kvadrata kosinusa (sinusa) u
intervalu duzine jednaka 21 .
A lathato feny frekvenciaja 1015 Hz nagysagrend
u. Ahhoz, hogy merhess
uk
az elektromagneses hullam amplitudojanak pillanatnyi erteket, olyan meroberendezessel kellene rendelkezn
unk, amely legalabb olyan frekvencian tud
oszcillalni mint a feny. Ilyen meroberendezes nem letezik. Amennyiben a
mert jel gyorsabban valtozik mint a merom
uszer allapota, a merom
uszer
nem a jelet, hanem annak egy idointervallumbeli atlagat meri. Mivel az
elektromagneses hullamok gyakorta harmonikus torveny szerint valtoznak,
ezert a mert jel atlaga nagyon (pontosabban hihetetlen
ul) gyorsan tart a
nullahoz. Tehat amikor fenyt erzekel
unk, akkor nem az amplit
udot, hanem
valami mast erzekel
unk. Ez a valami az amplitudo negyzetnek idobeli atlaga
- a f
enyintenzit
as. A tovabbiakban gyakran hasznaljuk azt a tenyt, hogy
a koszinusz (sznusz) negyzetenek atlaga hossz
usag
u intervallumon 21 .
= t kx +
E(x, t) = E0 cos ,
I(x, t) = E 2 (x, t) = E02 cos2
E2
hIit = hE02 cos2 i = E02 hcos2 i = 0
| {z }
2
= 12
(2.18)
(2.19)
(2.20)

36
1
cos(x)
cos^2 (x)
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
Figure 2.10: cos(x), cos2 (x).
2.6
Interferencija/Interferencia
Interferencija se javlja ukoliko su izvori svetlosti koherentni, tj. ukoliko je razlika faza dvaju (ili vise) talasa konstantna velicina. Koherenciju nije moguce
postici u slucaju nezavisnih izvora svetlosti. Zato se elektromagnetni talas
iz jednog izvora deli ili takoreci ,umnozava na razne nacine, da bi se dobilo
vise koherentnih talasa. Moze se deliti intenzitet ili front talasa.
Interferencia akkor lep fel, amikor a fenyforrasok koherensek, azaz a ket
(vagy tobb) hullam fazisk
ulonbsege allando mennyiseg. A koherencia nem
lehetseges egymastol f
uggetlen fenyforrasok eseten. Ezert az egy fenyforrasbol
szarmazo elektromagneses hullamot u
gymond megosztjuk ,megtobszorozz
uk,
hogy egymassal koherens hullamokat kapjunk. Az intenzitas es a front osztasa
egyarant lehetseges.
Primeri interferencije su prikazani na slici 2.11. Az interferencia nehany
kiserleti peldaja a 2.11 abran lathato.
Polaznu tacku za trazenje informacija o interferenciji mozete naci ovde [2].
Az interferencia targy
u kereses egyik kezdopontja itt talalhato [2].
Odredimo intenzitet svetlosti u slucaju dva ravna talasa cija je fazna razlika
.
Hatarozzuk meg a feny intenzitasat ket skhullam eseten, amennyiben a
2.6. INTERFERENCIJA/INTERFERENCIA
37
Figure 2.11: Primeri interferencije talasa. Az interferencia megvalostasanak

nehany peldaja.

38
fazisk
ulonbseg
uk .
E = E0 cos( t kx + ) = Re(E0 exp(i))
|
{z
(2.21)
1
1
I = hRe(E)Re(E)i = E02 hcos2 i = Re(E E) = E02
(2.22)
2
2
1 2
Ei = Ei0 cos i , hIi i = Ei0
, i = 1, 2; 2 1 =
(2.23)
2
E = E1 + E2
(2.24)
1
hIi = hRe(E1 + E2 )Re(E1 + E2 )i = Re((E1 + E2 )(E1 + E2 ))
2
1
1
1
1
=
Re(E10
E10 ) + Re(E20
E20 ) + Re(E10
E20 ) + Re(E20
E10 )
2
2
2
2
1
= hI1 i + hI2 i + E10 E20 {Re [exp (i(2 1 ))] + Re [exp (i(2 1 ))]}
2
1
= hI1 i + hI2 i + E10 E20 2 cos
2q
= hI1 i + hI2 i + 2 hI1 ihI2 i cos
(2.25)
Ako je prethodni dokaz isuvise apstraktan, rezultujuci intenzitet se moze
izracunati i drugacije.
Ha az elozo bizonytas t
ulsagosan elvont (lenne), az eredo intenzitast maskeppen
is ki lehet szamolni.
hIi =
=
=
=
=
h(E1 + E2 )2 i = hE12 + E22 + 2E1 E2 i

2
2
E10
hcos2 1 i + E20
hcos2 2 i + 2E10 E20 hcos 1 cos 2 i
hI1 i + hI2 i + 2E10 E20 hcos 1 cos(1 + )i
hI1 i + hI2 i + 2E10 E20 hcos 1 (cos 1 cos sin 1 sin )i
hI1 i + hI2 i + 2E10 E20 (cos hcos2 1 i sin hcos 1 sin 1 i)
|
{z
= 12
{z
=0
= hI1 i + hI2 i + E10 E20 cos

q
= hI1 i + hI2 i + 2 hI1 ihI2 i cos
(2.26)
Uslov konstruktivne interferencije, maksimuma intenziteta, pojave svetle pruge

je dat jednacinom (2.27).
A konstruktv interferencia foltetelet, az intenzitas maximumat, a vilagos
39
csk megjelenesenek foltetelet a (2.27)-es egyenlet adja meg.
cos = 1 I = Imax = I1 + I2 + 2 I1 I2
(2.27)
Uslov destruktivne interferencije, minimuma intenziteta, pojave tamne pruge

je dat jednacinom (2.28).
A destruktv interferencia foltetelet, az intenzitas minimumat, a sotet csk
megjelenesenek foltetelet a (2.28)-es egyenlet adja meg.
q
cos = 1 I = Imin = I1 + I2 2 I1 I2
(2.28)
Vidljivost je odredjena kontrastom izmedju svetlih i tamnih linija, (2.29).

A lathatosagot a vilagos es sotet cskok kozotti kontraszt hatarozza meg,
(2.29).
2 I1 I2
Imax Imin
=
C =
Imax + Imin
I1 + I2
(2.29)
1
0.8
0.6
0.4
0.2
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
10
8
0
6
2
I1
4
6
2
10 0
Figure 2.12: Vidljivost, Lathatosag
I2

40
2.6.1
Jangov eksperiment
Young-f
ele ks
erlet
Prorezom smatramo otvor koji je tako uzan, da iz njega ne mogu da izadju

dva paralelna svetlosan zraka. Prorez se ponasa kao tackast izvor svetlosti.
A res olyan sz
uk nylas, amelybol ket kulonbozo fenysugar nem tud egymassal
parhuzamosan kilepni. A res pontszer
u fenyforraskent viselkedik.
Proucimo slucaj dva proreza na medjusobnom rastojanju d. Pretpostavimo
da je rastojanje izmedju proreza i reflektujuceg sloja l, (videti sliku 2.13).
Vizsgaljuk meg ket, egymastol d tavolsagban levo res esetet. Tetelezz
uk fol,
hogy a resek es a fenyvisszavero fel
ulet kozotti tavolsag l, (ld. a 2.13. abrat).
oznacava razliku optickih puteva svetlosnih zraka koji prolaze kroz proreze
1 i 2.
az 1-es es 2-es resen athalado fenysugarak optikai u
thosszainak k
ulonbseget
jeloli.
l2 l1 =
v
u
u
t2
l
v

2
u
u
x + d2
t
l
1+
l2
11 l 1 +
d
2
2
2l
x+
1
d
x+
2l
2
dx
l
!2
d
+ x+
2
2
!2
v
u
u
t
v
u
u
tl2
1 +
d
x
2
!2
2
x
l2
1+
d
+ x
2
d
2
2
2l
d
2
2
!2
(2.30)
= k
(2.31)
oznacava faznu razliku zraka 1 i 2.

az 1-es es 2-es sugarak kozotti fazisk
ulonbseget jeloli.
Na osnovu (2.25, 2.27) uslov pojave svetle pruge je dat jednacinom (2.32).
(2.25, 2.27) alapjan a vilagos csk megjelenesenek foltetelet a (2.32) egyenlet
adja meg.
41
l1
l2
d
l
Figure 2.13: Jangov interferometar/Young-fele interferometer
= 2m,
2 dx
= 2m
l
(2.32)
Na osnovu (2.25, 2.28) uslov pojave tamne pruge je dat jednacinom (2.33).
(2.25, 2.28) alapjan a sotet csk megjelenesenek foltetelet a (2.33) egyenlet
adja meg.
= (2m + 1),
2 dx
= (2m + 1)
l
(2.33)
Izgled interferencionih pruga u Jangovom eksperimentu mozete videti na

slici 2.14.
A Yang-fele intereferencios cskok a 2.14 abran lathatok.
2.6.2
Jangov eksperiment sa vi
se proreza
Young-f
ele ks
erlet t
obb r
essel
U slucaju da imamo N > 2 proreza koji su na istovetnom medjusobnom rastojanju, fazna razlika dva svetlosna zraka koji dolaze iz uzastopnih proreza
iznosi (videti (2.31)), kao i u slucaju interferencije na dva otvora.

42
6
4
2
0
2
4.5
4
3.5
3
2.5
2
y 1.5
1
0.5
4
10
6
10
x
Figure 2.14: Interferencione pruge u Jangovom eksperimentu. Yang-fele intereferencios cskok.
Amennyiben nem ketto, hanem N > 2 egymastol egyforma tavolsagban

levo ressel van dolgunk, a ket egymast koveto resen athalado fenysugarak
fazisk
ulonbsege , (ld. (2.31)), ugyan
ugy mint a ket resen torteno interferencia eseten.
Rezultujucu jacinu elektricnog polja mozemo predstaviti kao zbir geometrijskg reda, svaki clan reda se od prethodnog clana razlikuje za istu fazu.
Az eredo elektromos tererosseget egy geometriai sor osszegekent abrazolhatjuk.
Az osszeg minden egyes tagjanak a fazisa allando fazisk
ulonbseg
u a sor elozo
tagjahoz viszonytva.
E = E0 + E0 exp(i) + E0 exp(2i) + . . . + E0 exp(N i)

= E0 (1 + exp(i) + exp(2i) + . . . + exp(N i))
|
{z
(8)
43
2i sin( N2 ),(7)
!}|
iN
iN
exp
iN exp
exp( 2 )
2
2
1 exp(iN )
!
!
= E0
= E0
i
1 exp(i)
i
i
exp( 2 )
exp
exp
2
2
|

= E0
{z
2i sin(
!{
),(7)
exp( iN2 ) sin 2

exp( i2 ) sin 2
(2.34)
Za intenzitet interferencionih pruga dobijamo:

Az interferencios cskok intenzitasa:
I() = EE =
sin2
N
2

I0
2
sin 2
(2.35)
Grafik funkcije intenziteta svetlosti (jednacina (2.35)) je predstavljen na

slici 2.15:
A feny intenzitasat ((2.35) egyenlet) a 2.15 abran lehet latni.
Intenzitet svetlosti je uvek konacan! Za vrednost fazne razlike = 2m
gde je m ceo broj primenom Lopitalovog pravila (21) nalazimo:
Az intenzitas mindeg veges! A fazisk
ulombseg = 2m ertekeire ahol m
egesz szam, Lopital-szabalyt alkalmazva (21):
lim I() = I0 lim
2m
2m
=
=
2
N
2

sin 2
sin
2
= I0 lim
N
2

I0 lim
2m sin
2
2
N I0
sin
2m
N
2

cos 2
cos
N
2
1
2
(2.36)
U praksi razlikovanje primarnih i ostalih maksimuma intenziteta nije jednostavno, potrebna je velika moc razlucivanja, (videti sliku 2.16 i uporedite
sa slikom 2.15).
A gyakrolatban eleg nehez az elsodleges es sokadlagos maximumok szetvalasztasa, ez csak nagy felbontokepesseg
u m
uszerekkel lehetseges, (lasd a 2.16
abrat es vesd ossze a 2.15 abraval).

44
25
N=2
N=3
N=4
N=5
20
15
10
0
4
Figure 2.15: sin2 (N )/ sin2
2.6.3
Interferencija na planparalelnom sloju

Interferencia planparalell r
etegen
Razmotrimo interferenciju na planparalelnom sloju indeksa prelamanja n2 i

debljine d, u sredini sa indeksom prelamanja n1 .
Vizsgaljuk meg az n2 toresmutatoj
u, d vastagsag
u planparalell lemezen torteno
interferenciat n1 toresmutatoj
u kozegben.
Razliku optickih puteva oznacimo sa .
Az optikai u
thosszak k
ulonbseget -val jelolj
uk.
= 2n2 s2 n1 s1
sin
n2
=
sin
n1
d
d
d
cos =
s2 =
=q
s2
cos
1 sin2
(2.37)
(2.38)
(2.39)
45
6
4
2
0
2
6
5
4
3
2
1
0
4
10
6
10
6
4
2
0
2
12
10
8
6
4
2
0
4
10
6
10
6
4
2
0
2
25
20
15
10
5
0
4
10
6
10
Figure 2.16: Intenziteti svetlosti u slucaju 2, 3 i 4 proreza. A feny intenzitasa

2, 3 es 4 res eseten. I0 = 1.3
46
s1
n1
n2
s2
Figure 2.17: Razlika duzina optickih puteva u slucaju interferencije na planparalelnom sloju. Optikai u
thosszak k
ulonbsege planparalell retegen torteno
interferencianal.
tg =
sin =
sin
a
a = d tg = d q
d
1 sin2
(2.40)
sin
s1
s1 = 2a sin = 2d sin q
2a
1 sin2
(2.41)
2n2 d
2n1 d sin n1,2 sin

q
1 n21,2 sin
1 n21,2 sin2
2d
= q
(n2 n1 n1,2 sin2 )
2
2
1 n1,2 sin
2dn2
= q
(1 n21,2 sin2 )
2
2
1 n1,2 sin
= q
= 2dn2 1 n21,2 sin2

q
= 2d n22 n21 sin2
(2.42)
Zbog refleksije zraka koji prolazi kroz planparalelni sloj faza mu se promeni
za , te je ukupna fazna razlika dvaju zraka:
Mivel a retegen athalado fenysugar visszaverodik, annak fazisa -vel megvaltozik,
47
ezert a ket fenysugar fazisk

ulonbsege:
=
q
4
dn2 1 n21,2 sin2 +
(2.43)
Uslov konstruktivne interferencije je: / A konstruktv interferencia foltetele:

cos = 2m
(2.44)
sto daje uslov na ugao pod kojim svetlost treba da pada na planparalelni
sloj:
ami foltetelt szab a fenysugar beesesi szogere:
sin2 = n22,1 1
4dn2
!2
(2m 1)2
(2.45)
Vidimo da ceo broj m ne moze da ima proizvoljnu vrednost, jer vazi nejednakost 0 sin2 1.
Latjuk, hogy az m egesz szam nem vehet fol tetszoleges ertekeket, mivel igaz,
hogy 0 sin2 1.
Na slican nacin nalazimo i uslov destruktivne interferencije.
Hasonlokeppen megkaphatjuk a destruktv interferencia foltetelelet is.
2.6.4
N-tostruka interferencija na planparalelnom sloju

N-szeres interferencia planparalell r
etegen
U kranjoj desnoj tacci (0) na slici 2.18 imamo superpoziciju N svetlosnih

zraka, takvih da je fazna razlika dva uzastopna zraka k, gde je zadato
jednacinom (2.42). Rezultujuce elektricno polje je zbir geometrijskog reda.
A 2.18 abra jobb szelso pontjaban (0) N fenysugar szuperpoponalodik, ket
egymast koveto fenysugar fazisk
ulonbsege k, ahol -t a (2.42) egyenlet
hatarozza meg. Az eredo elektromos tererosseg egy geometriai sor osszege.
E = E0 + E0 exp(i) + E0 2 exp(2i) + . . . + E0 N exp(N i)
= E0 (1 + exp(i) + 2 exp(2i) + . . . + N exp(N i))
1 N exp(N i)
(2.46)
= E0
1 exp(i)

48
N1
Figure 2.18: Planparalelan sloj, N -tostruka interferencija.

lemez, N -szeres interferencia.
Planparalell
49
Intenzitet svetlosti je : / A feny intenzitasa:

I = EE = E0
1 N exp(iN ) 1 N exp(iN )
E0
1 exp(i)
1 exp(i)
2 cos(N ),(6)
}|
1 N (exp(iN ) + exp(iN )) +2N

= I0
1 (exp(i) + exp(i)) +2
|
= I0
{z
2 cos ,(6)
1 2N cos(N ) + 2N
1 2 cos + 2
(2.47)
N=10
80
60
40
20
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
1
0.8
0
0.6
0.5
1.5
0.4
2
2.5
0.2
3
Figure 2.19: N = 10, [0, ], [0, 1]
2.6.5
Interferencije u primeni
Interferencia a gyakorlati alkalmaz
asban
Prilikom projektovanja mobilne telefonske mreze potrebno je optimalno pokriti

odredjenu oblast. To je najcesce izvodivo samo sa vise primopredajnika.
Da bi medjusobno bliski primopredajnici sto je moguce manje ometali jedni
druge, oni rade na sto je moguce razlicitijim frekvencijama, odnosno medjusobno udaljeni primopredajnici mogu da rade na bliskim frekvencijama. Ovo
je jedan od razloga zbog kojih mobilna telefonija radi u frekventnom opsegu,
a ne na nekoj frekvenciji.
50
Amikor mobiltelefon halozatot terveznek, legtobbszor egy adott ter

ulet lefedese csak tobb adovevovel lehetseges. Hogy a szomszedos adovevok minel
kevesbe zavarjak egymast, azokat egymastol minel tavolabbi frekvencian
celszer
u u
zemeltetni, illetve terben egymastol tavol levo adovevok m
ukodhetnek egymashoz kozeli frekvencian. Ez is egy ok, amiert a mobiltelefon
halozat nem egy frekvencian, hanem frekvenciasavban u
zemel.

2.7. DIFRAKCIJA/DIFFRAKCIO
2.7
51
Difrakcija/Diffrakci
o
Kod difrakcije je otvor kroz koji prolaze svetlosni zraci dovoljno sirok da kroz
njega mogu proci paralelni svetlosni zraci. Zbog toga da bi smo uocili difrakcione sare ispred svetlosnih zraka moramo postavitu socivo, i reflektujucu
povrsinu u ziznu ravan sociva (zasto?). Polaznu tacku za trazenje informacija o difrakciji mozete naci ovde [3].
Diffrakcio eseten a nylas eleg tag ahhoz, hogy azon kereszt
ul parhuzamosan
at tudjanak haladni a fenysugarak. Ezert ahhoz, hogy lathassuk a diffrakcios
mintazatot, lencset kell helyezn
unk a fenysugarak ele es annak a fokalis
skjaba kell helyezn
unk a fenyvisszavero fel
uletet (miert?). A diffrakcio targy
u
kereses egyik kiindulasi pontja itt talalhato [3].
Primer difrakcije na uzanom prorezu, slika 2.20. Ravni talasi nakon prolaska
kroz uzan prorez se ponasaju kao da su potekli iz tackastog izvora.
Sz
uk nylason torteno diffrakcio, 2.20 abra. Miutan a skhullamok athaladtak
a resen u
gy viselkednek, mintha azok egy ponszer
u forrasbol erednenek.
2.7.1
Duga
cak prorez
sirine b / Hossz
u, b sz
eless
eg
u
r
es
k oznacava talasni broj, oznacava razliku optickih puteva a je fazna

razlika.
k a hullamszamot jeloli, az optikai u
thosszak k
ulonbsege, pedig a fazisk
ulonbseg.
= k =
2
x sin
| {z }
|{z}
k
(2.48)
Ukoliko zraci kroz prorez izlaze pod uglom , koristeci princip superpozicije
mozemo izracunati rezultujucu jacinu elektricnog polja. E dobijamo sabirajuci sve amplitude koje iz proreza izlaze pod uglom i razlikuju se u fazi za
od zraka koji prolazi kroz sredinu proreza. Umesto da sabiramo amplitude
samo nekoliko zraka sa datim faznim razlikama, sada sabiramo beskonacno
mnogo amplituda svetlosnih zraka sa datim faznim razlikama, otuda imamo
odredjeni integral. E0 je maksimalna amplituda jednog zraka.
Amennyiben a nylason a fenysugarak szog alatt haladnak at, a szuperpozcio elve alapjan kiszamolhatjuk az eredo elektromos teret. E -t u
gy
52
Figure 2.20: Difrakcija talasa na vodi, [11], [12]. Vzhullamok diffrakcioja,

[11], [12].

x
b
Figure 2.21: Difrakcija na dugackom prorezu. / Diffrakcios res.
53
54
kaphatjuk meg, hogy osszeadjuk a resen szog alatt athalado osszes fenysugar
amplit
udojat, amelyek a res kozepen athalado fenysugartol fazisban -val
k
ulonboznek. Eddig azt lattuk, hogy veges sok fenysugar amplit
udojat adtuk ossze, most vegtelen sok amplit
udot adunk ossze, melyek fazisban -val
k
ulonboznek, ezert van hatarozott integrallal dolgunk. E0 egy fenysugar
maximalis amplit
udojat jeloli.

b
2
E0 Z 2
exp
i
t
x
sin
dx
b 2b

Z b
2
E0
2
exp(it) b exp i x sin dx
=
b
E =
E0
exp(it)
b
b
exp i 2
x sin 2
i 2
sin
2b
sin b
sin
E0

exp(it) b
=
b
sin
(2.49)
sin2
I = E E = I0
sin
2
(2.50)
sin
Na osnovu jednacine (2.50) uslov minimuma intenziteta difrakcionih linija

je:
A (2.50)-es egyenlet alapjan a diffrakcios cskok minimalis intenzitasanak
foltetele:
b
sin = m,
sin =
m
b
(2.51)
Na osnovu jednacine (2.50) uslov maksimuma intenziteta difrakcionih linija

je:
A (2.50)-es egyenlet alapjan a diffrakcios cskok maximalis intenzitasanak
foltetele:
b
sin = m ,
sin =
m
2b
(2.52)

55
sin(x)/x
(sin(x)/x)2
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
10
10
Figure 2.22: sin(x)/x, sin2 (x)/x2
6
4
2
0
2
4
10
6
10
Figure 2.23: Izgled difrakcionih linija u slucaju jednog otvora. Diffrakcios

cskok egy nylas eseten.
1.4
1.2
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0

56
2.7.2
Difrakciona re
setka / Diffrakci
os r
acs
Jednacinu za intenzitet svetlosti (2.50) rezonom istovetnom onom izlozenom

u odeljku 2.6.2 modifikujemo da uzmemo u obzir uticaj N proreza. Pretpostavimo da je svaki prorez sirine b, a da su prorezi na medjusobnom rastojanju a, sto znaci da difrakciona resetka ima period d = a + b.
A (2.50)-es egyenletet a 2.6.2 reszben kifejtett meggondolas alapjan modosthatjuk, hogy figyelembe vegy
uk az N res hatasat. Tetelezz
uk fol, hogy
minden res szelessege b, es, hogy az egymast koveto resek kozotti tavolsag a,
ekkor a diffrakcios racs periodusa d = a + b.
sin2
I = I0
sin sin2
2
sin
N d
sin

sin2 d
sin
16
(2.53)
N=4, d = 2b
16*(sin(x)/x)**2
14
12
10
8
6
4
2
0
Figure 2.24: (2.53), N = 4, a = b, d = 2b

Izgled difrakcionih linija u slucaju resetke sa cetiri otvora, (slike 2.24, 2.25).
Diffrakcios cskok negy vonalas racs eseten, (2.24, 2.25 abrak).
Uslove maksimuma intenziteta u slucaju difrakcije daju:
Diffrakcios maximumok foltetelei:
N d
k
sin = k, sin =
(2.54)
Nd

57
200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
4
2
0
2
4
6
2 1.5 1 0.5
0.5
1.5
Figure 2.25: (2.53). N = 4, b = 1, d = 3, I0 = 1.3.
D=
2.7.3
d
d
(2.55)
Primena difrakcije u ispitivanju osobina

materijala
A diffrakci
o alkalmaz
asa anyagtulajdons
agi
vizsg
alatokban
Vazna klasa eksperimntalnih metoda u ispitivanju osobina materijala su

nedestruktivne metode, tj. one metode u kojima se materijal koji se ispituje
ne unistava.
A kserleti anyagvizsgalati modszerek kozott fontosak azok a vizsgalati modszerek, amelyekben az anyagminta a vizsgalat soran nem semmis
ul meg. Az
ilyen vizsgalatok az u
n. nemdestruktv vizsgalatok.
Struktura cvrstih tela je cesto kristalna, na primer: poluprovodnici, legure
celika, . . . .
A szilard testek legtobbszor kristalyracsszerkezet
uek, pl. felvezetok, acel
otvozetek . . . .
Cvorovi
kristalne resetke su neprohodni za talase, dok je prostor izmedju
58
cvorova resetke prohodan. Time kristalna resetka cini jednu slozenu strukturu centara rasejanja i otvora kroz koje talasi mogu da se prostiru. U praksi
se za ispitivanje materijala koriste rendgenski zraci ili elektronski snop, sto
samo po sebi ne menja prirodu difrakcije. Na slici 2.26 se vidi primer difrakcije elektronskog snopa na kristalnoj resetci. Iz difrakcionog obrasca se mogu
izvuci vazni zakljucci o strukturi ispitivanog materijala. Difrakcioni metodi
mogu date vazne informacije i o materijalima cija struktura nije pravilna
kristalna resetka.
A kristalyracs csomoi a hullamok szamara athatolhatatlanok, a csomok kozotti resek viszont a hulamok szamara atjarhatok. Ezzel a kristalyracs egy
olyan osszetett szerkezetet alkot, amelyben egyarant jelen vannak a szorocentrumok es az atjarhato terreszek. Az anyagvizsgalati gyakorlatban sokszor Rontgen-sugarakat illetve elektron nyalabot szokas hasznalni, ami a
diffrakcio jelensegen semmit sem valtoztat. A 2.26 abran egy elektronnyalab
kristalyracson torteno diffrakcioja lathato. A diffrakcios mintazatokbol fontos
kovetkezmenyek vonhatok le a vizsgalt minta anyagtulajdonsagairol. A diffrakcios modszerek olyan anyagokrol is fontos informaciot adhatnak, melyek
szerkezete nem szabalyos kristalyracs.

59
Figure 2.26: Difrakcija elektronskog snopa na kristalnoj resetci. Elektronnyalab diffrakcioja kristalyracson. [13]
60
Figure 2.27: Difrakcija rendgenskih zraka. Drzac ispitivanog uzorka se vidi

u beloj boji. Rontgen-sugarak diffrakcioja. A vizsgalt minta tartoja feher
sznben latszik. [14]
Chapter 3
Kvantna teorija
Kvantumelm
elet
3.1
Uvod / Bevezet
o
Kvantna mehanika se cesto (potpuno pogre

sno!) iskljucivo vezuje za objasnjenje pojava u mikrosvetu. Postoje mnoge pojave vidljive golim okom(!)
koje nije moguce objasniti bez kvantne mehanike, npr. supertecljivost, [9],
[10]. Fenomen superprovodljivosti (proticanje elektricne struje bez otpora) je
takodje vidljiv golim okom, i to na sledeci nacin: znamo da superprovodnik iz
sebe istiska linije magnetnog polja. Na obican provodnik postavimo magnet
i pocnemo da hladimo provodnik. U trenutku kada provodnik postane superprovodan, istisnuce iz sebe linije magnetnog polja, i one ce pogurati magnet, koji pocinje da lebdi, [15]. Isto tako, bez kvantne mehanike nije moguce
razumeti ni temperaturnu zavisnost toplotnog kapaciteta cvrstih tela, [7].
A kvantumechanikat sokan (teljesen t
evesen!) kizarolag a mikrovilag megertesehez sz
ukseges tudomanynak tekintik. Sok szabad szemmel lathato(!)
jelenseget nem lehet kvantummechanika nelk
ul megmagyarazni, ilyen peldaul
a szuperfolyekonysag, [9], [10]. A szupravezetes (ellenallas nelk
uli aramvezetes)
is szabad szemmel eszlelheto jelenseg, amennyiben tudjuk, hogy a szupravezeto
kiloki magabol a magneses teret. Egy kozonseges vezetore magnest helyez
unk
es elkezdj
uk h
uteni a vezetot. Amikor a vezeto szupravezetove valik, kiloki
magabol a magneses teret, az meg lebegesre brja a magnest, [15]. Ugyan
ugy,
kvantummechanika nelk
ul nem lehet megerteni a szilard testek hokapacitasanak
homersekleti f
uggeset sem, [7].
61

KVANTUMELMELET
62
CHAPTER 3. KVANTNA TEORIJA
3.2
Energija elektromagnetnih talasa

Az elektrom
agneses hull
amok energi
aja
Energija elektromagnetnih talasa zavisi od frekvencije odnosno talasne duzine.

Planck je izveo ovaj zakljucak prilikom izvodjenja zakona zracenja apsolutno
crnog tela.
Az elektromagneses hullamok energiaja a frekvenciatol, illetve a hullamhossztol
f
ugg. Planck erre akkor jott ra, amikor levezette az apszol
ut fekete test
sugarzasanak torvenyet.
E = h =
h
hc
=
2 = h
2 |{z}
|{z}
=
(3.1)
=
h
h = 6.62606957(29) 1034 J s,
h
= 1.054571726(47) 1034 J
(3.2)
(3.3)
h je Plankova konstanta, h
je redukovana Plankova konstanta.
h a Planck-allando, h
a redukalt Planck-allando.
3.3
Plankov zakon zra

cenja apsolutno crnog
tela
Az abszol
ut fekete test sug
arz
asa, Planckt
orv
eny
Apsolutno crno telo ne reflektuje elektromagnetno zracenje, ali ga moze emitovati.

Az abszol
ut fekete test nem veri vissza az elektromagneses sugarzast, viszont
sugarozhat.
P oznacava snagu kojom jedinicna povrsina apsolutno crnog tela zraci elektromagnetne talase.
P az abszol
ut fekete test teljestmenyet jeloli, amellyel elektromagneses hullamokat sugaroz.
P =
Z
0
d =
Z
0
(3.4)
ENY
3.3. PLANKOV ZAKON / PLANCK TORV
63
( ) oznacava snagu kojom apsolutno crno telo emituje elektromagnetne

talase na talasnoj duzini (frekvenciji ).
( ) az abszol
ut fekete test teljestmenyet jeloli hullamhossz
usagon (
frekvencian).
je spektralna gustina (zracenja) apsolutno crnog tela.
az abszol
ut fekete test (sugarzasanak) spektralis s
ur
usege.
Eksperimentalni model apsolutno crnog tela moze da se ostvari kao supljina
sa malim prorezom. Prorez se ponasa kao apsolutno crno telo, 3.1.
Az abszol
ut fekete test kserleti modelljet egy olyan u
reggel valosthatjuk
meg, amelyen sz
uk rest nyitunk. Ekkor a res viselkedik u
gy mint a fekete
test, 3.1.
Figure 3.1: Eksperimentalni model apsolutno crnog tela, supljina sa prorezom. Az abszol
ut fekete test kserleti modellje, u
reg ressel. [18].
64
KVANTUMELMELET
Na osnovu eksperimenata znamo da spektralna gustina apsolutno crnog tela

ne zavisi od vrste materijala ok koga su sacinjeni zidovi supljine. Spektralna
gustina zavisi samo od apsolutne temperature zidova supljine.
Kserleti meresek alapjan tudjuk, hogy az abszol
ut fekete test spektralis
s
ur
usege nem f
ugg attol, hogy milyen anyagbol vannak az u
reg falai. Az
abszol
ut fekete test spektralis s
ur
usege kizarolag az u
reg falainak abszol
ut
homersekletetol f
ugg.
U daljnjem tekstu ce mo cesto koristiti Bolcmanovu konstantu, koja je odredjena kao:
A tovabbiakban gyakran fogjuk hasznalni a Boltzmann-allandot, melynek
defincioja es erteke:
k=
R
= 1, 3806488(13) 1023 J K 1
NA
(3.5)
gde je R univerzalna gasna konstanta, a NA Avogadrov broj.

ahol R az univerzalis gazallando es NA az Avogadro-szam.
3.3.1
Rejli-D
zinsov zakon/Rayleigh-Jeans-t
orv
eny
Priblizna zavisnost spektralne gustine od kruzne frekvencije, priblizenje vazi

u slucaju niskih frekvencija.
A spektralis s
ur
useg kozelto alakja, a kozeltes kis frekvenciak eseten ervenyes.
2 kT
= 2 3
c
3.3.2
(3.6)
Vinov zakon / Wien-t

orv
eny
Priblizna zavisnost spektralne gustine od kruzne frekvencije, vazi u slucaju

visokih frekvencija.
A spektralis s
ur
useg kozelto alakja, a kozeltes nagy frekvenciak eseten
ervenyes
h
3 h
e kT
2 c3
(3.7)
ENY
3.3.3
65
Plankov zakon zra

cenja
Planck-f
ele sug
arz
asi t
orv
eny
Maks Plank je na osnovu termodinamickog razmatranja (kopiju originalnog

clanka mozete naci ovde [16], a njegov prevod na engleski mozete naci npr.
ovde, [17]) zakljucio da je spektralna gustina zracenja apsolutno crnog tela:
Termodinamikai megfontolasok alapjan Max Planck kiszamolta a pontos
spektralis s
ur
useget, (az eredeti cikk masolatat megtalalhatja itt [16], annak angolnyelv
u fordtasa pedig megtalalhato pl. itt: [17]):
=
1
h
3
h
2
3
c e kT 1
(3.8)
Termodinamika je primenljiva zato, sto se unutar supljine nalazi gas fotona,

tj. kvanata elektromagnetnog polja. Fotonski gas je u stanju termodinamicke
ravnoteze sa zidovima supljine, zato im je i temperatura jednaka. Znaci da
je T istovremeno i temperatura zidova supljine i temperatura fotonskog gasa
unutar supljine. Jednacina stanja fotonskog gasa je data jednacinom (3.9).
Na primer, moze se izracunati srednji broj fotona u supljini zapremine V ,
rezultat je dat jednacinom (3.10).
A termodinamika azert alkalmazhato, mert az u
regben fotongaz van, a foton
az elektromagneses ter kvantuma. A fotongaz termodinamikai egyens
ulyban
van az u
reg falaval, ezert T egyszerre az u
reg falanak a homerseklete es egyben az u
regben levo fotongaz homerseklete. A fotongaz allapotegyenletet a
(3.9) egyenlet adja meg. Peldaul, kiszamolhato a V terfogat
u u
regben az
atlagos fotonszam, az eredmenyt a (3.10) osszef
ugges.
(4)
N kT 0, 9N kT
(3)
!
16(3)k 3
N =
V T3
c3 h3
pV
(3.9)
(3.10)
gde je / ahol (3) = 1.2020569032 . . ., (4) = 90 1, 0823.

Primetimo da jednacina stanja fotonskog gasa neverovatno lici na jednacinu
stanja idealnog gasa (3.11). Razlog je u tome sto fotoni medjusobno ne interaguju, kao ni molekuli idealnog gasa.
Vegy
uk eszre, hogy a fotongaz allapotegyenlete hihetetlen
ul hasonlt az idealis
gaz allapotegyenletere, (3.11). A hasonlosag oka abban rejlik, hogy a fotonok
66
KVANTUMELMELET
nem hatnak kolcson egymassal, mint ahogyan az idealis gaz molekulai sem.
pV = N kT
(3.11)
Iz (3.8) slede zakoni zracenja Rejli-Dzinsa i Vina.

(3.8)-bol kovetkeznek a Rayleigh-Jeans es Wien sugarzasi torvenyek.
h
kT
1
e
kT
12
1
1+
h
kT
kT
h
(3.12)
te iz (3.8) sledi (3.6). / ez alapjan (3.8)-bol kovetkezik (3.6).
h
kT
1
e
kT
e kT
(3.13)
te iz (3.8) sledi (3.7). / ez alapjan (3.8)-bol kovetkezik (3.7).

Plankov zakon zracenja izrazen preko talasnih duzina mozemo dobiti na
sledeci nacin. Primetimo da ukupna snaga zracenja ne moze da zavisi od
toga da li spektralnu gustinu izrazavamo preko talasnih duzina ili frekvencija, sto prevedeno na jezik matematike znaci da povrsina ispod krive
mora da bude ista kao i povrsina ispod krive .
A Planck-fele sugarzasi torvenyt ki tudjuk fejezni a hullamhosszak segtsegevel
is a kovetkezo modon. Vegy
uk eszre, hogy a sugarzas osszteljestmenye nem
f
ugghet attol, hogy azt a hullamhosszakkal, vagy a frekvenciakkal fejezz
uk ki.
Ez az alltas lefordtva a matematika nyelvere annyit tesz, hogy a gorbe
alatti fel
ulet megegyezik a gorbe alatti fel
ulettel.
2c
=
=
,
2
2

d

d = d = 2c
d
8hc
1
=
hc
5 e kT 1
c = = 2
d =
2c
d (3.14)
2
(3.15)
(3.16)
ENY
67
x**2
(x**3)*exp(x)
(x**3)/(exp(x)1)
1.4
1.2
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
10
Figure 3.2: : Rejli-Dzinsova kriva, Vinova kriva, Plankova kriva. RayleighJeans-gorbe, Wien-gorbe, Planck-gorbe.
70
x**(5)/(exp(1/x)1)
x**(5)/(exp(0.8/x)1)
x**(5)/(exp(1.2/x)1)
60
50
40
30
20
10
0
0.5
Figure 3.3:
1.5
68
KVANTUMELMELET
3.3.4
Vinov zakon pomeranja

Wien-f
ele elmozdul
asi t
orv
eny
Poznavanje talasne duzine na kojoj apsolutno crno telo zraci maksimalnom

snagom omogucava odredjivanje temperature apsolutno crnog tela i obrnuto.
Annak a hullamhossznak az ismerete amelyen az abszol
ut fekete test a legnagyobb teljestmennyel sugaroz meghatarozza az abszol
ut fekete test homersekletet es fordtva.
d
= 0
d
!
!1
hc
d
= 8hc 56 exp
1
d
kT
+5
hc
exp
kT
exp
hc
kT
8hc
6
!2
5 +
hc
exp
kT

hc
kT

hc
exp kT
exp
hc
2
kT
hc
1 kT
{z
=0
uvedimo sledecu zamenu / vezess

uk be a kovetkezo valtozocseret
hc
x =
(3.17)
kT
sledecu jednacinu je potrebno resiti po x
a kovetkezo egyenletet x szerint kell megoldani
xex
0 = 5 + x
e 1
(3.18)
Resenje jednacine 3.18 je / Az 3.18 egyenlet megoldasa:

x 4, 965
(3.19)
max T = 0.0029 mK
(3.20)
(3.17, 3.19)
ENY

1.2
69
x*exp(x)/(exp(x)1)5
0
1
0.8
0.6
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.6
0.8
1
4.5
5.5
Figure 3.4: Graficko resenje jednacine (3.18). A (3.18) egyenlet grafikus

megoldasa.
3.3.5
Stefan-Bolcmanov
zakon
Stefan-Boltzmann-f
ele t
orveny
Ukupna snaga P po jedinici povrsine kojom apsolutno crno telo zraci proporcionalna je cetvrtom stepenu temperature.
Az abszol
ut fekete test egysegnyi fel
uletenek P sugarzasi osszteljestmenye a
homersekletenek negyedik hatvanyaval aranyos.
P = T 4
(3.21)
1
h
3
P =
d =
d
h
2
3
c e kT 1
0
0
"
#
h
kT
kT
x=
=
x, d =
dx
kT
h
=
2
c3
kT
h
!4 Z
|0
x3
dx
ex{z 1 }
4
= 15
70

=
KVANTUMELMELET
2 k4 4
T
c3 h
3}
|15 {z
=,(3.21)
3.3.6
2 k4
15 c3 h
3
(3.22)
Primena zakona zra

cenja
Sug
arz
asi t
orv
enyek alkalmaz
asa
Jako visoke temperature nije moguce neposredno meriti, na primer temperaturu tecnog gvozdja, izlivene lave . . . . Zato se takve temperature mere
posredno, tacnije meri se spektar zracenja koje takva tela emituju. Na slican
nacin je moguce izmeriti temperaturu Sunca, odnosno termometri za merenje
telesne temperature koji mere temperaturu u usnoj supljini rade na istom
pricnipu. Pri tome treba imati na umu kada neko telo moze da smatra apsolutno crnim telom, a kada ne, odnosno kada se tela koja zrace nalaze u
termodinamickoj ravnotezi.
A nagyon magas homerseklet
u testek homersekletet nem lehet kozvetlen
ul
megmerni, pl. a folyekony vaset, vagy a kiomlo lavaet . . . . Ezert az ilyen
homersekleteket kozvetetten merj
uk, pontosabban, az ilyen testek altal kibocsajtott sugarzas teljestmenyet merj
uk. Hasonlo modon lehetseges a Nap
homersekletenek a meghatarozasa, illetve a f
ul
uregben-hallojaratban mero
homerok hasonlo elvek alapjan merik a testhomersekletet. Ezzel egy
utt,
u
gyelni kell arra, hogy egy test mikor tekintheto abszol
ut fekete testnek,
illetve a sugarzo test mikor van termodinamikai egyens
ulyban.
3.4
Borov model atoma

Bohr-f
ele atom modell
Borov model atoma opisuje atom vodonika i vodoniku slicne, visestruko jonizovane atome.
A Bohr-atom modell a hidrogen es hidrogenszer
u tobbszorosen ionizalt atomok
modellje.
Borovi postulati / Bohr posztulatumok:
Moment impulsa elektrona u stacionarnoj kruznoj orbiti moze biti samo
3.4. BOROV MODEL ATOMA
BOHR-FELE
ATOM MODELL
71
Figure 3.5: Primer diskretnih spektara. Gornja tri spektra su emisiona

a donji spektar je apsorpcioni. A diszkret spektrum nehany peldaja. A
folso harom sugarzasi (emmisszios) spektrum, a legalso pedig abszorpcios
(elnyelesi) spektrum.
72
KVANTUMELMELET
nenegativan celobrojni umnozak redukovane Plankove konstante. 1 .

Az elektron impulzusmomentuma stacionaris korpalyan csak a redukalt
Planck-allando nemnegatv egesz szam
u tobbszorose lehet.2 .
J = nh
(3.23)
n je (glavni) kvantni broj. n a (fo) kvantumszam.

Elektroni ne zrace niti apsorbuju elektromagnetne talase dok se nalaze
u stacionarnim orbitama.
Az elektronok nem sugaroznak es nem nyelnek el sugarzast a stacionaris
allapotaikban.
Iz prvog Borovog postulata da se elektroni krecu po kruznim putanjama sledi
da su Kulonova sila (koja deluje na elektron i vezuje ga za jezgro) i centrifugalna sila jednake po intenzitetu.
Bohr elso posztulatumabol kovetkezik, hogy az eletronok korpalyakon mozognak es az, hogy az elektronra hato vonzo Coulomb-ero intenzitasa megegyezik
a centripetalis ero intenzitasaval.
1 Ze2
me v 2
=
r
40 r2
2
me v
1 Ze2
=
2
40 2r
(3.24)
(3.25)
je elektrostaticki potencijal atomskog jezgra.

az atommag elektrostatikus potencialja.
=
1 Ze
40 r
(3.26)
Potencijalna energija elektrona je e,

az elektron helyzeti energiaja e,
U = e =
1
1 Ze2
40 r
(3.27)
Uporedite ovo tvrdjenje sa svojstvenim vrednostima operatora kvadrata momenta

impulsa, 3.129
2
Vesse
ossze ezt az alltast az impulzusmomentum-negyzet operatoranak
saj
atertekeivel, 3.129

BOHR-FELE
ATOM MODELL
73
Ukupna energija elektrona koji kruzi oko jezgra je zbir kineticke i potencijalen
energije:
Az elektron ossz energiaja a mozgasi es a helyzeti energia osszege:
E=
1 Ze2
me v 2
+ U =3.25,3.27
2
80 r
(3.28)
Intenzitet momenta impulsa (me vr) na osnovu prvog Borovog postulata (3.23)
je
Az impulzusmomentum intenzitasa (me vr) Bohr elso posztulatuma alapjan
me vr = nh v =
n
h
me r
(3.29)
Uvrstimo v u (3.25). Helyettests

uk be v-t a (3.25).
me
2
n
h
me r
!2
1 Ze2
40 2r
(3.30)
Izrazimo r iz jednacine (3.30). Nalazimo:

Fejezz
uk ki az (3.30) egyenletbol r-t, a kovetkezo eredmenyre jutunk:
40 h
2 2
r=
n = an2
2
me Ze
(3.31)
| {z }
=a
a je Borov radijus. a a Bohr-fele radiusz (sugar).

Uvrstimo ovako dobijen izraz za r u izraz za energiju (3.28).
Az gy kapott r-t helyettests
uk be az energiat meghatarozo kifejezesbe ((3.28)ba).
En =
1
80
Ze2
40
h2 2
n
me Ze2
me Z 2 e4 1
E0
=
2
n2
32 2 20 h
n2
|
{z
=E0
(3.32)
Ukupna energija elektrona je negativna, jer je elektron vezan za jezgro. Kako

n , tako En 0 od dole. Nasuprot vezanog elektrona slobodan elektron
moze da ima bilo koju nenegativnu energiju, ne postoji nikakvo ogranicenje
na njenu vrednost.
Az elektron osszenergiaja negatv, (mivel) az elektron az atommaghoz van
74
KVANTUMELMELET
0
1/x**2
0.1
0.2
0.3
0.4
0.5
0.6
0.7
0.8
0.9
1
1
10
Figure 3.6: Energija elektrona u atomu vodonika. Na vodoravnoj osi je predstavljen glavni kvantni borj n, na uspravnoj osi je predstavljena energija u
jedinicama E0 . Elektron energiaja hidrogen atomban. A vzszintes tengelyen
n, a fokvantumszam van abrazolva, a f
uggoleges tengelyen pedig az energia,
E0 egysegekben.
BOHR-FELE
ATOM MODELL
75
kotve. Ahogy n , u
gy alulrol En 0 . A szabad elektron energiaja
a kotott elektronnal ellentetben barmilyen nemnegatv energia lehet, nincs
semmifele korlat-tiltas annak lehetseges ertekeire.
Energija jonizacije je ona najmanja energija koju je potrebno saopstiti elektronu da bi se elektron otkinuo od jezgra, tj. da mu ukupna energija ne
bude negativna, tj. da postane jednaka nuli - ona je jednaka po apsolutnoj
vrednosti energiji osnovnog stanja, samo ima suprotan predznak.
Az ionizacios energia az a legkisebb energia amelyet az elektronnal kell kozolni
ahhoz, hogy az elszakadjon az atommagtol, vagyis az az energia amelyet az
elektronnak el kell nyelnie, hogy az osszenergiaja ne legyen negatv - azaz
annak abszol
ut erteke egyenlo az alapallapot energiajaval, csak az elojele ellentetes.
Iz (3.32) sledi da je energija jonizacije vodonikovog atoma
(3.32)-bol kovetkezik, hogy az elektron ionizacios energiaja
Ei = E0
3.4.1
(3.33)
Obja
snjenje linijskih spektara
A vonalspektrumok magyar
azata
Neka su m i n kvantni brojevi koji odredjuju energiju stanja elektrona. Ako

je m > n, onda je Em > En , pa iz zakona odrzanja energije sledi, da u slucaju
prelaza elektrona iz stanja sa kvantnim brojem m u stanje sa kvantnim brojem n vazi
Legyenek m es n az elektron allapotat, annak energiajat meghatarozo kvantumszamok. Ha m > n, akkor Em > En , ezert az m.-dik allapotbol az n.-dik
allapotba valo atmenetkor az energiamegmaradasi torvenybol kovetkezik
Em = En + hm,n
(3.34)
Frekvencija elektromagnetnog zracenja u prelazu m n iznosi

Az m n atmenetben eszlelheto elektromagneses frekvencia
m,n
1
E0
= (Em En ) =
h
h
1
1
2
2
n
m
(3.35)
76
3.5
Sredingerova
jedna
cina
Schr
odinger egyenlet
KVANTUMELMELET
Kvantna fizika se bavi merljivim velicinama. Uprosteno govoreci, ponovljena

merenja fizickih velicina se razlikuju od slucaja do slucaja, zato fizicke velicine
identifikujemo velicinama koje mozemo pripisati skupu merenja, takva velicina
je na primer srednja velicina izmerenih vrednosti.
Kvantum fizika a merheto mennyisegeket tanulmanyozza. Leegyszer
ustve,
egy fizikai mennyiseg megismetelt meresei merestol f
uggoen esetenkent mas es
mas erteket adnak, ezert a fizikai mennyisegeket a meressorozathoz tarsthato
mennyisegekkel azonostjuk, ilyen pl. a mert mennyiseg atlagos erteke.
Vazno je imati na umu, da postoje fizicke velicine koje imaju smisla i u
klasicnoj i u kvantnoj fizici, takva je npr. ukupna energija, odnosno da postoje fizicke velicine koje nemaju svoj klasicni ili kvantni analogon. Na primer
brzina, ugaona brzina, ubrzanje, sila . . . imaju smisla u klasicnoj fizici, ali su
besmislene i neprimenljive velicine u kvantnoj fizici. Isto tako, parnost je
npr. velicina koja odredjuje mnoge kvantne sisteme, ali takva velicina ne
postoji, nije smislena u slucaju klasicnih sistema.
Fontos tudni, hogy vannak olyan fizikai mennyisegek amelyek egyarant ertelmesek a klasszikus es a kvantum fizikaban, ilyen pl. az ossz energia, illetve vannak olyan fizikai mennyisegek amelyeknek nincsennek, nem leteznek
klasszikus vagy kvantum megfeleloik. Peldaul, a sebesseg, szogsebesseg, ero,
. . . ertelmes mennyiseg(ek) a klasszikus fizikaban, de a kvantum fizikaban
tokeletesen ertelmetlenek es hasznalhatatlanok. Ugyangy, pl. a paritas sok
kvantum rendszer meghatarozo mennyisege, de ez a mennyiseg nem letezik,
nem ertelmezheto a klasszikus fizikaban.
Uprosceno govoreci, (u primerima koje cemo obraditi), kvantna mehanika
opisuje ponasanje objekata male mase (npr. molekula, atoma, elementarnih
cestica). Isto tako, postoje brojne makroskopske pojave cije je objasnjenje
kvantnomehanicke prirode. Takva su npr. objasnjenja toplotnog kapaciteta
cvrstih tela, dobre provodnoste metala, itd. Nadalje, sva makroskopska tela
ispoljavaju kvantnomehanicke osobine, ukoliko se dovoljno ohlade. Zbog
navedenih razloga je potpuno pogresno shvatanje da kvantna mehanika iskljucivo opisuje pojave u mikrosvetu. Vec u bliskoj buducnosti rezultati kvantne
mehanike ce se sve vise primenjivati i na nas, makroskopski svet.
Leegyszer
ustve, az altalunk ismertetett esetekben, a kis tomeg
u objektumok (molekulak, atomok, elemi reszecskek) viselkedeset csak a kvantum-
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 77
mechanika kepes leirni. Tovabba, sok makroszkopikus jelenseget is csak
a kvantummechanika tudta megfelelo modon megmagyarazni, ilyen pl. a
szilard testek hokapacitasa vagy a femek jo vezetokepessege. Minden makroszkopikus test kifejti kvantummechanikaval magyarazhato tulajdonsagait,
amennyiben azt elegge leh
utj
uk. Ezert teves a kvantummechanika ervenyesseget kizarolag a mikroszkopikus vilagra korlatozni. A kozeljovoben a kvantummechanika egyre inkabb ereztetni fogja hatasat a mi, makroszkopikus
vilagunkban is.
Dajmo primer naizgled neuobicajenog ponasanja mikrocestica. U Jangovom
eksperimentu (poglavlje 2.6.1) talasni front nakon prolaska kroz dva tanka
proreza interferira sa samim sobom i kao rezultat vidjamo interferencione
pruge. Slicne interferencione pruge mozemo da izmerimo i u slucaju npr.
elektrona, iako smo navikli da na elektron mislimo kao na cesticu. Izvor
elektrona salje elektrona na pregradu sa dva proreza. Iza proreza se nalazi
scintilaciona povrsina - detektor. Kada elektron udari u detektor, to mesto
nakratko zraci svetlost. U eksperimetnu se beleze mesta sa kojih se emitovala
svetlost i tako se vremenom iscrtaju interferencione pruge, pogledajte sliku
3.7. Zakljucujemo da se prolazeci kroz dva otvora elektron ponasa kao talas, i
interferira sam sa sobom. Da bi stvar bila interesantnija pomenimo i sledece.
Posto znamo da je elektron i cestica, tj. ima i cesticne osobine, mozemo
merenjem da odredimo kroz koji prorez je prosao elektron. Merenje daje i
odgovor, jer elektron je (i) cestica koja prolazi kroz dati otvor, te shodno
tome ne moze ni da interferira, u ovom slucaju interferencioni obrazac nestaje!
Adjunk egy peldat arra, hogy milyen (latszolag) szokatlan modon viselked(het)nek
a reszecskek. A Young-fele kserletben (2.6.1 fejezet) miutan a hullamfront
athaladt ket resen, onmagaval interferal es ezert latjuk az intereferencios
cskokat. Hasonlo jelenseget eszlelhet
unk pl. elektronok eseten is, holott
megszoktuk, hogy elektronra mint reszecskere gondoljunk. Az elektronforras
elektronokat lovel ki egy feluletre amelyen ket res van. A res mogott egy
szcintillalo fel
ulet - detektor van. Amikor az elektron becsapodik a detektorba, az rovid ideig a becsapodas helyen fenyt bocsat ki. A kserletben
eltaroljak az elektronbecsapodasok helyeit es gy kirajzolodnak az interferencios cskok, (nezzek meg a 3.7 abrat). Arra kovetkeztet
unk, hogy az elektron ket resen kereszt
ul haladt at es hullamkent viselkedett, ezert tudott
onmagaval interferalni. Hogy meg erdekesebb legyen a helyzet, megemeltj
uk
a kovetkezo erdekesseget is. Mivel az elektron reszecske (is), megmerhetj
uk,
hogy melyik resen haladt at. A meres erre valaszt (is) ad, az elektron olyan
78
KVANTUMELMELET
Figure 3.7: Interferencione pruge u Jangovom eksperimentu izvedenom

sa (naizgled) cesticama. (Latszolag) reszecskekkkel kivitelezett Yang-fele
kserletben mert interferencios cskok.
reszecske amelyik az adott resen haladt at, ezert keptelen onmagaval interferalni, ebben az esetben elt
unik az interferencios mintazat!
3.5.1
Osnovni pojmovi
Alapfogalmak
= (~r, t) je uobicajena oznaka talasne funkcije 3 . Vrednost talasne funkcije

je kompleksan broj ! U opstem slucaju talasna funkcija zavisi i od vremena i
od prostornih koordinata. Znajuci talasnu funkciju nekog kvantnog sistema
moguce je odrediti sve velicine koje odredjuju taj kvantni sistem. Pomocu
talasne funkcije racunamo verovatnoce i ocekivane vrednosti fizickih velicina.
Cilj nam je je da na osnovu fizickih osobina sistema odredimo talasnu funkciju
kojom mogu da se opisu - predvide rezultati merenja datog sistema.
= (~r, t) a hullamf
uggveny megszokott jelolese. 4 . A hullamf
uggveny
erteke komplex szam! Altalanos esetben a hullamf

uggveny f
ugg az idotol
es a terbeli koordinataktol. Egy kvantumrendszer hullamf
uggvenyenek ismereteben meghatarozhato az adott kvantumrendszert jellemzo osszes fizikai
mennyiseg. A hullamf
uggveny segtsegevel kiszamolhatok a fizikai mennyisegek valoszn
usegei es varhato ertekei.
3
Veliko slovo ce oznacavati talasnu funkciju koja zavisi i od prostora i od vremena.

Malo slovo ce oznacavati talasnu funkciju koja zavisi samo od prostornih koordinata.
4
Nagy bet
uvel jel
olj
uk a ter- es idof
uggo hullamf
uggvenyt, kis bet
uvel jelolj
uk azt
a hull
amf
uggvenyt amelynek csak terbeli f
uggese van.
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 79
Az a celunk, hogy a fizikai rendszer tulajdonsagai alapjan meghatarozzuk
azt a hullamf
uggvenyt, mely segtsegevel lerhatjuk - megjosolhatjuk a rendszeren elvegzett meresek eredmenyeit.
3.5.2
Operatori, o
cekivane vrednosti, i kako do njih
Oper
atorok, v
arhat
o
ert
ekek,
es hogyan
erjuk
el azokat
Talasna funcija je normirana, tj. mozemo je tretirati kao vektor koji ima
dobro definisanu duzinu. Verovatnoce elementarnih dogadjaja se sabiraju
u jedinicu, sto je verovatnoca sigurnog dogadjaja. Skalarni proizvod dve talasne funkcije (dva vektora) je definisan kao integral njihovog proizvoda. Kao
sto je poznato, skalarni proizvod vektora sa samim sobom daje kvadrat njegove duzine. Znaci da je normiranost talasne funkcije istovredno tvrdjenju
da je ona jedinicni vektor.
A hullamf
ugveny normalt, azaz olyan vektornak tekinthetj
uk amelyenk joldefinialt hossza van. Az osszes elemi esemeny valoszn
usege eggye adodik
ossze, ami a biztos esemeny valoszn
usege. Ket hullamf
uggveny (ket vektor)
skalarszorzata mint azok szorzatanak hatarozott integraljat definialjuk. Mint
azt mar tudjuk, egy vektor onmagaval vett skalarszorzata megadja a vektor
hosszanak a negyzetet. Tehat a hullamf
uggveny normaltsaga egyenertek
u
azzal az alltassal, hogy az egy egysegvektor.
|||| =
dx dy dz = 1
(3.36)
- ocekivana ili srednja vrednost operator a A

Merljiva fizicka velicina A je hAi
Merljive
(3.37). Operator je objekat koji deluje na talasnu funkciju kao A.
fizicke velicine su istovremeno i svojstvene vrednosti odgovarajucih operatora. Stanja fizickih sistema se opisuju pomokaocu svojstvenih vektora odgovarajucih operatora.
varhato vagy atlagos
A merheto A fizikai mennyiseg az A operator hAi
erteke, (3.37). Az operator olyan objektum amely a hullamf
uggvenyre a
kovetkezokeppen hat: A. A merheto A fizikai mennyisegek egyben bizonyos

operatorok sajatertekei. A fizikai rendszer allapota operatorok sajatvektoraival
fejezhetok ki.
=
hAi
Adx
(3.37)
80
KVANTUMELMELET
Moramo da znamo koliko dobro srednja vrednost merenja opisuje merenu

velicinu. Ukoliko merene vrednosti malo odstupaju od srednje vrednosti,
srednja vrednost dobro opisuje - karakterise merenu vrednost. Ukoliko je
rasturanje/odstupanje od srednje vrednosti veliko, srednja vrednost ne daje
puno informacije o merenoj velicini. Odstupanje merene vrednosti od srednje
Ukupno kvadratno odstupanje 2 (A)
od srednje vredvrednosti je A hAi.
nosti mozemo oceniti kao srednju vrednost kvadrata odstupanja od srednje
vrednosti:
Illik tudni, hogy az atlagos ertek milyen jol rja le a mert mennyiseget. Amennyiben a mert ertekek kevesse ternek el/szorodnak az atlagos ertek kor
ul, az
atlagos ertek jol rja le a mert mennyiseget. Amenyiben az atlagos ertek
kor
uli szoras nagy, az atlag nem ad sok informaciot a mert mennyisegrol.
Az ossz negyzetes elteres
A mert ertek elterese az atlagertektol A hAi.
becslese az atlagos negyzetes elteres:
=
(A)
2

2
A hAi
(3.38)
Ocenu ukupnog odstupanja daje kvadratni koren srednjeg kvadratnog odstupanja:

Az atlagos elteres becslese az atlagos negyzetes elteres negyzetgyoke:
=
(A)
2 (A)
s
A hAi
2
(3.39)
je (A)
manje, rasturanje merenih vrednosti velicine A oko srednje vredSto
veliko, rasturanje
nosti hAi su manje, i merenje je tacnije. Ukoliko je (A)
oko srednje vrednosti je veliko, tako da srednja vrednost ne daje mnogo in mozemo identifikovati
formacije o merenoj velicini. Znaci da velicinu (A)
sa apsolutnom tacnoscu merenja velicine A.
annal kisseb az A mennyiseg hAi
atlag kor
Minel kissebb (A),
uli szorasa,
es a meres pontosabb. Minel nagyobb (A), annal inkabb szorodnak a mert

mennyiseg az atlag kor
ul, es az atlag egyre kevesebbet mond a mert men a meres abszolut pontossagaval azonostjk.
nyisegrol. Ezert (A)-t
Energija kretanja je izraziva preko impulsa, tako da imamo nacina da je
izrazimo preko velicine koja je smislena i u klasicnoj i u kvantnoj fizici.
A mozgasi energia kifejezheto az impulzus segtsegevel, amely egyarant ertelmes
a klasszikus es a kvantum fizikaban.
Ek =
mv 2 m
m2 v 2
(mv)2
p2
mv 2
=
=
=
=
2
2 m
2m
2m
2m
(3.40)
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 81
U kvantnoj fizici je smislen i pojam potencijalne energije, s tim da joj
je znacenje u izvesnom smislu prosireno u odnosu na klasicnu fiziku. Posto
u kvantnoj fizici ubrzanje i sila nemaju smisla interakcije uzimamo u obzir
pomocu potencijalne energije. Ukoliko postoji interakcija izmedju delova sistema ili sistema i njegove okoline, interakcije uticu na potencijalnu energiju
sistema.
Kvantum fizikaban ertelmes a helyzeti energia (fogalma), azzal az eszrevetellel
kiegesztve, hogy bizonyos ertelemben a helyzeti energia fogalma bov
ul a
klasszikus fizikahoz viszonytva. Mivel kvantum fizikaban a gyorsulas es ero
ertelmetlen fogalmak, a kolcsonhatast a helyzeti energia segtsegevel vessz
uk
figyelembe. Ha a rendszer k
ulonbozo reszei egymassal kolcsonhatnak, vagy a
rendszer kolcsonhat a kornyezetevel, ezek a kolcsonhatasok meghatarozzak a
rendszer helyzeti energiajat.
je operator koji odredjuje ukupnu energiju kvantnog
Hamiltonov operator H
sistema. Kao i u klasicnoj fizici, i u kvantnoj fizici ukupna energija sistema
se sastoji od kineticke i potencijalne energije.
a Hamilton operator, mely a kvantum rendszer teljes energiajat meghatarozo
H
operator. Mint a klasszikus fizikaban, a kvantum fizikaban is az ossz energia
a mozgasi es helyzeti energiakbol tevodik ossze.
2
= p~ + U
H
2m
(3.41)
2
p
~
U izrazu (3.41) p~ = (
px , py , pz ) je operator impulsa, shodno tome 2m
je oper
ator kineticke energije a U je operator potencijalne energije.
A (3.41) kifejezesben p~ = (
px , py , pz ) az impulzus operator, ennek megfeleloen
p
~2
a mozgasi energia operatora, U pedig a helyzeti energia operatora.
2m
Talasna funkcija je resenje (vremenski zavisne) Sredingerove

jednacine, (3.42).
A hullamf
uggveny a(z idof
uggo) Schrodinger egyenlet (3.42) megoldasa.
= i
H
h
t
(3.42)
Strogo govoreci, Sredingerova

jednacina se ne moze izvesti. Ona se postulira, i na osnovu nje se mogu vrsiti teorijska predvidjanja koja je moguce
eksperimentalno proveriti. U ovom smislu je logicki status Sredingerove
jednacine u kvantnoj fizici slican statusu Njutnovih zakona u klasicnoj fizici.
Sredingerova
jednacina daje tacan opis fizickih sistema ukoliko u njima nisu
82
KVANTUMELMELET
bitne spinske interakcije odnosno ukoliko su brzine objekata od interesa male

u odnosu na brzinu svetlosti. 5
Szigor
uan veve, a Schrodinger-egyenletet nem lehet levezetni. Azt posztulaljuk, es annak alapjan elmeleti joslasokat tehet
unk, amelyeket kiserletileg
ellenorizhet
unk. Ebben az ertelemben a kvantum elmeletben a Schrodingeregyenlet logikai statusza hasonlt a Newton-torvenyek statuszahoz a klasszikus
fizikaban. A Schrodinger-egyenlet pontosan rja le a fizikai rendszereket,
amennyiben azokban a spin kolcsonhatas elhanyagolhato, illetve amennyiben a szoban forgo objektumok sebessegei kicsik a fenysebesseghez kepest. 6
Zarad jednostavnosti, u najvecem broju slucajeva ogranicicemo se na proucavanje jednodimenzionalnih kvantnih sistema.
Az egyszer
useg kedveert a tovabbiakban sok esetben csak az egydimenzios
kvantum rendszereket targyaljuk.
Operator impulsa deluje na talasnu funkciju kao diferencijalni operator, (3.43).
Az impulzus operator differencial operator kent hat a hullamf
uggvenyre, (3.43).
px (x, t) = i
h
(x, t)
,
x
px i
h
(3.43)
Odredimo operator kineticke energije, tj. njegovo dejstvo na talasnu funkciju.

Hatarozzuk meg a kinetikus energia operatorat, azaz annak hatasat a hullamf
uggvenyre.
p2x
=
=3.43
p2x
Ek
(x, t)
px (
px (x, t)) =3.43 px ih
x
2
2
(x, t)
(x, t)
(ih)2
=
h2
,
2
x
x2
2
h2 2
x
p2x
h
2 2
=
2m
2m x2
= ihpx
(x, t)
x
(3.44)
Operator polozaja je primer multiplikativnog operatora - ovaj operator jednostavno mnozi talasnu funkciju, (3.45).
5
6
Pazljivi Citalac
ce primetiti kontradikciju u dosadasnjem tekstu!
A figyelmes Olvas
o ellentmondast fedezhet fel az eddig lertakban!
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 83
A helyzet operator az un. multiplikatv operator ok peldaja, (3.45). Az ilyen
operatorok egyszer
uen szorozzak a hullamf
uggvenyt.
x(x, t) = x(x, t)
~r = (
x, y, z)
(3.45)
(3.46)
Zapamtimo da je operator potencijalne energije multiplikativni operator (ko

se seca Fizike 1, taj/ta zna, da potencijalna energija ne zavisi od brzine.
Zasto je ovo vazno?).
Jegyezz
uk meg, hogy a helyzeti energia operatora multiplikatv operator (aki
emlekszik a Fizika 1-ben tanultakra az tudja, hogy a helyzeti energia nem
f
ugg a sebessegtol. Ez miert fontos?)
3.5.3
Sredingerova
jedna
cina, bis
Schr
odinger egyenlet, bis
Sada smo u mogucnosti da citkije napisemo Sredingerovu

jednacinu koja
opisuje fizicke osobine jednodimenzionalnog kvantnog sistema.
Most olvashatobb formaban is lerhatjuk az egydimenzios kvantumrendszer
Schrodinger egyenletet.
h
2 2
+
U
(x)
=
i
h
2m x2
t
(3.47)
Jednacina (3.47) je parcijalna diferencijalna jednacina, jer nepoznata funkcija

zavisi od dve nezavisne promenljive, x i t, cije makar i priblizno resavanje
predstavlja slozen problem.
Az (3.47) egyenlet parcialis differencialegyenlet, mert az ismeretlen f
uggveny
ket f
uggetlen valtozotol f
ugg, x-tol es t-tol. Ennek az egyetlenek meg a
kozelto megoldasa is igen bonyolult problema.
Ukoliko se kvantna cestica krece u tri dimenzije, Sredingerova

jednacina je
data jednacinom (3.48).
Amennyiben a kvantum reszecske harom dimenzioban mozog, annak Schrodinger egyenlete (3.48)-ben van megadva.
h
2
2m
2 2 2
+
+
+ U (x, y, z) = ih
2
2
2
x
y
z
t
!
(3.48)
84
KVANTUMELMELET
Da bi smo resili Sredingerovu

jednacinu potrebno je poznavati pocetne uslove,
tj. (x, 0), nadalje neophodno je poznavanje granicnih uslova, tj. (x0 , t)
gde x0 oznacava koordinate granicnih tacaka dostupnih sistemu.
Ahhoz, hogy megoldjuk a Schrodinger egyenletet, sz
ukseges a kezdeti
foltetel ek-, (x, 0), tovabba a hatarfoltetel ek ismerete, (x0 , t), ahol x0 a
rendszer altal hozzaferheto terresz hatarpontjait jeloli.
3.5.4
Stacionarna Sredingerova
jedna
cina
Stacion
aris Schr
odinger egyenlet
Cesto
puta, ukoliko ne menjamo uslove pod kojim drzimo sistem, pre ili kasnije njegovo stanje ce postati stacionarno. Potrazimo stacionarno resenje
Sredingerove
jednacine, tj. ono resenje, koje opisuje ona stanja sistema kod
kojih se srednje vrednosti fizickih velicina ne menjaju tokom vremena. Jos
preciznije, potrazimo onu jednacinu cija resenja opisuju stacionarna stanja
sistema.
Gyakran megtortenik, hogy amennyiben nem valtoztatjuk azokat a kor
ulmenyeket amelyek kihatnak a rendszerre, annak allapota elobb-utobb stacionarissa valik. Ezert keress
uk meg a Schrodinger egyenlet stacionaris megoldasait, vagyis azokat a megoldasokat amelyek a rendszer azon allapotait
rjak le, amelyekben a fizikai mennyisegek varhato ertekei idoben nem valtoznak. Meg pontosabban, keress
uk meg azt az egyenletet, amelynek megoldasai
lerjak a rendszer stacionaris allapotait.
Razdvojimo zavisnost od prostora od vremenske zavisnosti. Potrazimo resenje
jednacine (3.47) obliku (x, t) = f (t)(x).
Valasszuk szet az idobeli f
uggest a terbelitol. Keress
uk meg az (3.47) egyenlet megoldasat a (x, t) = f (t)(x) alakban.
df
=
t
dt
2
d2
=
f
x2
dx2
,
2
2
df
h
d
+ U f = ih
: f
f
2m dx2
dt
1
h
2 d2
1 df
+ U = i
h
= const = E
2
2m dx
f dt
(3.49)
(3.50)
(3.51)
(3.52)
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 85
df
df
E
Et
ih = f E
= i f f = exp i
dt
dt
h
(3.53)
je enJedini parametar sistema od koga zavisi funkcija f je energija E. Sto

ergija sistema veca, funkcija f brze osciluje.
f a rendszert meghatarozo egyetlen fizikai parametertol f
ugg, annak energiajatol. Minel nagyobb a rendszer energiaja, az f f
uggveny annal gyorsabban oszcillal.
ff = 1
(3.54)
Et
(x)
h
(x, t) (x, t) = (x) (x)

(x, t) = exp i
(3.55)
(3.56)
Iz jednacine (3.52) sledi da prostorna zavisnost talasne funkcije zadovoljava
stacionarnu Sredingerovu
jednacinu:
A (3.52) egyenletbol kovetkezik, hogy a hullamf
uggveny terf
uggo resze kielegti
a stacionaris Schrodinger egyenletet:
h
2 d2
+ U = E(x)
2m dx2
!
{z
=H
(3.57)
ili drugacije napisano / maskeppen folrva

h2 d2
+ U = E(x)
2m dx2
ili formalno / vagy formalisan
= E
H
(3.58)
(3.59)
Jednacina 3.59 formalno lici na svojstvenu jednacinu matrice M , gde je svojstvena vrednost matrice M a x je svojstveni vektor matrice M koji odgovoara
svojstvenoj vrednosti :
A (3.59) egyenlet formalisan megfeleltetheto egy matrix sajategyenletenek,
amelyben M a matrix, a matrix sajaterteke es x az M matrix sajatertekenek
megfelelo sajatvektora.
M x = x
(3.60)
86
KVANTUMELMELET
energija sistema/tela je svoMatrici M odgovara Hamiltonov operator H,
jstvena vrednost operatora H, a talasna funkcija je svojstveni vektor opera

tora H.
Az M matrix megfeleloje a Hamilton operator, a rendszer energiaja a Hamilton operator sajaterteke es a hullamf
uggveny az operator sajatertekenek
megfelelo sajatvektor.
Bez ulazenja u detalje, mozemo reci da vezanim stanjima sistema odgovara prebrojivo mnogo svojstvenih vrednosti (svojstvenih vektora) energije,
koja su jednoznacno odredjena kvantnim brojevima.
Nagy vonalakban kijelenthetj
uk, hogy a rendszer kotott allapotainak megszamlalhatoan sok energia sajatertek (sajatvektor) felel meg, ezeket egyertelm
uen meghatarozzak a kvantumszamok.
Posmatrajmo sistem u kome se kretanje vrsi duz jedne, recimo x ose.
neka njegove svoNeka energiju sistema opisuje Hamiltonov operator H,
jstvene vrednosti odredjene kvantnim broje(vi)m(a) n budu En i neka su
odgovarajuci svojstveni vektori n . Tada su ocekivane vrednosti energije,
koje su ujedno i svojstvene vrednosti Hamiltonovog operatora:
Tekints
unk egy olyan rendszert amelyben a reszecske egy, pl. az x tengely
a rendszer energiajat meghatarozo Hamiltonmenten mozoghat. Legyen H
operator, En annak n kvantumszamokkal meghatarozott sajatertekei, es az
annak megfelelo sajatvektorok pedig legyen n . Ekkor a rendszer energiajanak
varhato (egyben sajat)ertekei:
hEn i =
n (x)dx
n (x)H
(3.61)
Ukoliko su 1 i dva razlicita resenja Sredingerove

jednacine kojima
odgovaraju dva razlicita fizicka stanja posmatranog sistema, verovatnoca
prelaza P sistema iz stanja 1 u stanje 2 odredjeno je na sledeci nacin:
Amennyiben 1 es 2 a Schrodinger egyenlet ket k
ulonbozo megoldasa amelyek a rendszer ket k
ulonbozo fizikai allapotat rjak le, akkor P annak a
valoszn
usege, hogy a rendszer az 1-es allapotbol atmenjen a 2-es allapotba,
a kovetkezo modon hatarozhato meg:
P(1 2) =
1 (x)2 (x)dx
Ukoliko je sistem u mesanom stanju, tj.
(3.62)
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 87
Amennyiben a rendszer kevert allapotban van, vagyis
(x) =
m
X
i i (x)
(3.63)
i=1
gde su koeficijenti mesanja, verovatnoca nalazenja sistema u cistom stanju

n je |n |2 .
ahol az -k a keveresi egy
utthatok, akkor annak valoszn
usege, hogy a rendszert az n.-dik tiszta allapotban talaljuk |n |2 .
Prirodu uvedenih pojmova cemo objasniti/pribliziti kroz primere.
A tovabbiakban a bevezetett fogalmakat, azok termeszetet peldakon kereszt
ul
ismerj
uk meg.
3.5.5
Svojstvene vrednosti i svojstveni vektori

Saj
at
ert
ekek
es saj
atvektorok
Ponovicemo nekoliko osnovhih pojmova vezanih za svojstvene vrednosti i svojstvene vektore. Neka je M matrica n n. Resavanje svojstvenog problema
matrice M je nalazenje svih (svojstvenih) vektora x i njima odgovarajucih
(svojstvenih) vrednosti , tako da je zadovoljena svojstvena jednacina (3.64).
Uslov koji matrica M mora da zadovolji da bi joj sve svojstvene vrednosti bile
realne (tj. da odgovaraju merljivim fizickim velicinama) je dat jednacinom
(3.65).
Megismetl
unk nehany sajatertekekkel es sajatvektorokkal kapcsolatos tenyt
es fogalmat. Az M matrix sajatproblemaja azt jelenti, hogy meg kell talalnunk
az osszes olyan x (sajat)vektort es az osszes olyan (sajat)erteket, hogy
igaz legyen a (3.64) sajategyenlet. Ahhoz, hogy egy M matrixnak az osszes
sajaterteke valos legyen (azaz, hogy azokat merheto fizikai mennyisegeknek
feleltethess
uk meg) a matrixnak eleget kell tennie a (3.65) foltetelnek.
M x = x
M ,T = M
(3.64)
(3.65)
Resavanje svojstvene jednacine je moguce predstaviti i na sledeci nacin, gde

I oznacava jedinicnu matricu.
A sajatertek problemat a kovetkezokeppen lehet megoldani, ahol I az egysegmatrixot jeloli.
M x = x = Ix (M I)x = 0
(3.66)
88
KVANTUMELMELET
Gornji (homogeni) sistem ima netrivijalno resenje7 samo ako je determinanta

sistema jednaka nuli, tj.:
A fonti (homogen) egyenletrendszernek csak akkor van nemtrivialis megoldasa8 ,
ha a rendszer determinansa nulla, azaz:
det (M I) = 0
(3.67)
Tako dobijamo polinom n-tog stepena po , i resavanje svojstvene jednacine

se svodi na trazenje onih vrednosti za koje polinom ima vrednost 0.
Igy n-d foku polinomot kapunk -ra, es a sajatertek problema megoldasat
visszavezett
uk azoknak a ertekeknek a megtalalasara, amelyekre a polinom
0 erteket vesz fol.
Jednacina (3.67) ima n resenja, od kojih neka mogu biti jednaka. Ukoliko se
neko resenje javi vise puta, kazemo da je ta svojstvena vrednost degenerisana,
i to onoliko puta, koliko puta se ponavlja. U suprotnom slucaju kazemo da je
svojstvena vrednost nedegenerisana. Nedegenerisanim svojstvenim vrednostima odgovaraju svojstveni vektori - tj. jednodimenzionalni vektorski prostori, a degenerisanim svojstvenim vrednostima svojstveni potprostori cija je
dimenzija jednaka degeneraciji.
Az (3.67) egyenletnek n megoldasa van, ezek koz
ul lehetnek egyenloek is.
Amennyiben egy megoldas tobbszor fordul elo, azt mondjuk, hogy a megfelelo
sajatertek elfajult, ahol az elfajulas foka az elofordulasok szama. Amenynyiben a megoldas csak egyszer fordul elo, azt mondjuk, hogy a sajatertek
nemelfajult. A nemelfajult sajatertekeknek megfeleltethetok a sajatvektorok
- azaz egydimenzios vektorterek, az elfajult sajatertekeknek pedig sajat alterek felelnek meg, amelyek dimenzioja egyenlo az elfajulas fokaval.
Posmatrajmo jednu nedegenerisanu svojstvenu vrednost i njoj pripadajuci
svojstveni vektor x . Sada mozemo jednostavno da damo odgovor na pitanje:
je geometrijsko znacenje svojstvene vrednosti i njoj odgovarajuceg svoSta
jstvenog vektora? Mnozenje svojstvenog vektora x matricom M odgovara
mnozenju svojstvenog vektora skalarom! Svojstveni vektor mnozenjem ne
menja svoj pravac, ali u zavisnosti od svojstvene vrednosti moze da menja
duzinu odnosno smer.
Vegy
unk egy elfajulatlan sajaterteket es az annak megfelelo x sajatvektort.
7
Homogeni sistem jednacina uvek ima trivijalno resenje, ukoliko su sve nepoznate (koordinate) jednake nuli.
8
A homogen egyenletrendszernek trivialis megoldasa mindeg van, ha az osszes ismeretlen (koordin
ata) nulla.
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 89
Most egyszer
uen megvalaszolhatjuk a kovetkezo kerdest: Mi a sajatertek
es a sajatvektor geometriai ertelmezese? Az x vektor M -el valo szorzasa
egy skalarral valo szorzassal egyenertek
u! A matrixszal valo szorzas nem
valtoztatja meg x iranyat, hanem -tol f
uggoen megvaltoztatja x hosszat,
esetleg iranytasat.
U primenama je neobicno vazna sledeca cinjenica:
Svojstveni vektori koji odgovaraju razlicitim svojstvenim vrednostima su
medjusobno normalni!
Az alkalmazasokban rendkv
ul fontos a kovetkezo teny:
K
ulonbozo sajatertekeknek megfelelo sajatvektorok merolegesek egymasra!
Uzmimo primer matrice 2 2, u kojoj su a, b, c, d realni ili brojevi.
Vegy
unk egy 2 2 matrixot, amelyben a, b, c, d valos, vagy komplex szamok.
"
M =
a b
c d
(3.68)
Svojstvena jedna
cina matrice / A m
atrix saj
ategyenlete

a
b
c
d
= (a )(d ) bc
= 2 (a + d) + ad bc = 0
(3.69)
Svojstvene vrednosti matrice/ A m

atrix saj
at
ert
ekei
1,2 =
=
a+d
a+d
(a + d)2 4(ad bc)

2
(a d)2 + 4bc
2
(3.70)
Primetimo, da su svojstvene vrednosti matrice (u skladu sa uslovom (3.65))

uvek realne ako vazi b = c za realne brojeve, odnosno b = c za kompleksne
brojeve.
Vegy
uk eszre, hogy a matrix sajatertekei (a (3.65) foltetellel osszhangban)
mindeg valosak amenyiben b = c valos szamok eseten, illetve b = c komplex
szamok eseten.
Svojstveni vektori / Saj
atvektorok
~x = (x, y)T
(3.71)
90
KVANTUMELMELET

"
x
y
ax + by = x
cx + dy = y
a b
c d
#"
"
x
y
(3.72)
(3.73)
(a )x + by = 0
+
cx + (d )y = 0
(a + c )x + (b + d )y = 0
y =
(3.74)
(3.75)
a+c
x
b+d
(3.76)
Jedno partikularno resenje je npr.:

Egy partikularis megoldas pl.:
x = b + d
y = (a + c )
(3.77)
(3.78)
Veza izmedju x i y koordinate vektora odredjuje pravu koja prolazi kroz

koordinatni pocetak9 , koeficijent pravca prave je dat jednacinom (3.76). Sva
netrivijalna resenja dobijamo tako, da npr. x 6= 0 izaberemo potpuno proizvoljno, a y na osnovu relacije (3.76). Znamo, da su dve prave normalne,
ukoliko im je proizvod koeficijenata pravca jednak -1. Proverimo koliki ugao
zaklapaju dva svojstvena vektora matrice M , (3.79).
Az x es y koordinatak kozotti kapcsolat alapjan tudjuk, hogy az egy origon
athalado egyenest hataroz meg 10 melynek egy
utthatojat az (3.76) egyenlet
hatarozza meg. Az egyenletrendszer nemtrivialis megoldasait u
gy kaphatjuk
meg, hogy pl. x 6= 0-et tetszolegesen megvalasztjuk, y-t pedig a (3.76)
kapcsolat alapjan. Tudjuk, hogy ket egyenes akkor meroleges egymasra, ha
az egy
utthatoik szorzata egyenlo 1-gyel. Ellenorizz
uk, hogy az M matrix
ket sajatvektora milyen szoget zar be, (3.79).
1 + 2 = a + d
1 2 = ad bc
9
Jednacina prave u dve dimenzije je y = ax + b, gde je a koeficijent pravca, tj. a je

tangens ugla koji prava zaklapa sa pozitivnim krajem x ose. Ukoliko je b = 0, prava prolazi
kroz koordinatni pocetak.
10
Egy egyenes egyenlete ket dimenzioban y = ax+b, ahol a az egyenes iranyat hatarozza
meg, vagyis annak a sz
ognek a tangenset, amelyet az egyenes az x tengely pozitv vegevel
z
ar be. b = 0 azt jelenti, hogy az egyenes az origon kereszt
ul halad at.
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 91
a + c 1
b + d 1
a + c 2
b + d 2
1 2 (a + c)(1 + 2 ) + (a + c)2
1 2 (b + d)(1 + 2 ) + (b + d)2
c(a + c b d)
c
=
=
(3.79)
b(b + d a c)
b
ukoliko / amennyiben
a + c b d 6= 0
(3.80)
Za vezbu slucaj b = c = 0 razmotrite sami.

Gyakorlatkeppen vizsgaljak meg a b = c = 0 esetet.
Nalazimo, da su svojstveni vektori normalni, ukoliko vazi b = c ili u slucaju
kompleksne matrice b = c i zahtev da dijagonalni elementi matrice budu
realni, uz uslov (3.80). Normiranost talasne funkcije odgovara tome, da je
duzina (izabranog) svojstvenog vektora jednaka 1.
Amennyiben igaz, hogy b = c, vagy komplex matrix eseten b = c , es a matrix
atlos elemei valosak, valamint igaz a (3.80) kovetelmeny, akkor a ket vektor
egymasra meroleges. A hullamf
uggveny normalasa azzal egyenertek
u, hogy
a (kivalasztott) sajatvektor hossza 1.
Primer / P
elda
Kvantni racunari operisu kvantnim bitovima, koji su uopstenja klasicnih
bitova. Kvantni racunari su vazni, posto mnogo efikasnije resavaju klase
problema pred kojima su klasicni racunari prakticno bespomocni, odnosno
postoje klase problema koje kvantni racunari resavaju neuporedivo brze od
klasicnih racunara. Ukoliko imamo kvantni sistem sa dva stanja, oznacimo
ih sa 0 i 1 . Kvantni bit (3.82) je stanje kvantnog sistema predstavljeno kao linearna kombinacija dva osnovna stanja, gde su i kompleksni
brojevi, za koje vazi uslov (3.81). Tacnije, to je fizicka realizacija kvantnog
bita. Ukoliko se ovaj pojam cini apstraktnim, razmislite koliko je apstraktna
fizicka realizacija jednog klasicnog bita. Kvantni bitovi se mogu uopstiti na
kvantne ditove (3.83), koji su realizovani pomocu d razlicitih osnovnih stanja,
sa koeficijentima koji zadovoljavaju uslov (3.84).
A kvantumszamtogepek kvantum bittekkel operalnak, amelyek a klasszikus
bitek altalanostasai. A kvantum szamtogepek azert fontosak, mert sokkal
hatekonyabban brkoznak meg olyan feladatokkal, amelyekkel a klasszikus
szamtogepek nem tudnak, illetve vanak olyan problema osztalyok, amelyeket a klasszikus szamtogepeknel nagysagrendekkel gyorsabban oldanak
meg. Amennyiben ket allapot
u rendszerrel van dolgunk, annak alapallapotait
jelolj
uk 0 val es 1 el. Egy kvantum bit a ket alapallapot olyan linearis
92
KVANTUMELMELET
kombinacioja (3.82), amelynel az egy

utthatokra teljes
ul a (3.81) foltetel.
Pontosabban ez a kvantum bit fizikai megvalostasa. Amennyiben ez a fogalom apsztraktnak t
unik, gondolkozzanak el azon, hogy mennyire apsztrakt egy klasszikus bit fizikai megvalostasa. A kvantum bitek kvantum
ditekke altalanosthatok (3.83), amelyeket egy kvantum rendszer d egymastol
f
uggetlen alapallapotaval valostunk meg. Ekkor a linearis kombinacio egy
utthatoi kielegtik a (3.84) foltetelt.
||2 + ||2 = 1
= 0 + 1
d
X
(3.81)
(3.82)
k k
(3.83)
|k |2 = 1
(3.84)
k=0
d
X
k=0
3.5.6
Primer: Slobodna
cestica / P
elda: Szabad r
eszecske
Slobodna cestica (u jednoj dimenziji) / szabad reszecske (egy dimenzioban)

x (, ),
Nema interakcije / nincs kolcsonhatas U = 0
h
2 2
= E
2m x2
,
h
2 2
2m
+ E = 0 2
2
2m x
h
2
2mE
+ 2 =0
x2 | h
{z }
(3.85)
(3.86)
(3.87)
k2
2 2
E=
h
k
2m
2
+ k2 = 0
2
x
(x) =23 A exp (ikx) + B exp (ikx)

Et
(x, t) =3.55 exp i
(x)
h
= A exp (i(t kx)) + B exp (i(t + kx))
(3.88)
(3.89)
(3.90)
(3.91)
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 93
Kao resenje dobijamo superpoziciju dva ravna talasa koji se krecu u suprotnim smerovima duz x ose. Primetimo da nemamo nikakvo ogranicenje na
energiju koju slobodna cestica moze da ima.
A megoldas ket, az x tengely menten ellentetes iranyban halado skhullam
szuperpozcioja. Vegy
uk eszre, hogy a szabad reszecske energiajara nincs
semmifele korlatozas.
3.5.7
Primer: Slobodna
cestica u kutiji / P
elda: Bedobozolt szabad r
eszecske
Cestica
je i dalje slobodna, ali ne moze da se krece duz cele x ose, nego samo
unutar intervala [a, a], tj. imamo neprobojne zidove na granicama intervala. (I dalje) Vaze jednacine (3.85 - 3.90) i granicni uslov:
A reszecske tovabbra is szabad, de nem mozoghat az egesz x tengelyen,
hanem csak az [a, a] intervallumon bel
ul, azaz az intervallum hatarain a
enyesek a
reszecske szamara athatolhatatlan falak vannak. (Tovabbra is) Erv
(3.85 - 3.90) egyenletek es a hatarfoltetel:
(a) = (a) = 0
(3.92)
Detaljnije / reszletesebben
A exp (ika) + B exp (ika) = 0
A exp (ika) + B exp (ika) = 0
(3.93)
Iz prethodnog sistema jednacina zelimo da odredimo amplitude A i B.

Az elozo egyenletrendszerbol meg akarjuk hatarozni az A es B amplit
udokat.
Uslov postojanja netrivijalnih amplituda A i B je postojanje netrivijalnog
resenja homogenog sistema jednacina.
Nemtrivialis A es B amplit
udok letezesenek foltetele egy homogen egyenletrendszer nemtrivialis megoldasanak letezesevel egyenertek
u.

exp (ika) exp (ika)

= 0
exp (ika)
exp (ika)
exp (2ika) exp (2ika) =7 2i sin 2ka = 0
(3.94)
(3.95)
94
KVANTUMELMELET
(3.95)
2ka = n
k=
n
2a
(3.96)
2h
2 2
n
8am
E =3.88
(3.97)
Uvrstimo k iz (3.96) u (3.92). U nekoliko koraka dolazimo do veze izmedju

amplituda i kvantnog broja n.
(3.96)-bol helyettests
uk be k-t (3.92)-be. Nehany lepesben megkapjuk az
amplit
udok es az n kvantumszam kozotti kapcsolatot.
n
n
A exp i a + B exp i a
2a
2a

n
n
A exp i
+ B exp i
2
2
n

n
A exp i
+ B exp i
2
2
n
Ai + B(i)n
in (A + B(1)n )
(
mivel n
A = B, n = 2m
i =
6 0, (3.98)
posto
A = B, n = 2m + 1

= 0
= 0
= 0
= 0
= 0
(3.98)
(3.99)
Uvrstimo rezultat (3.99) u (3.90).

(3.99)-bol helyettests
unk be (3.90)-be.
n
n
x + B exp i x
2a
2a

n
n
A exp i x exp i x
n = 2m
2a
2a

(x) = A exp i
=
=
A exp i n
x + exp i n
x
2a
2a
2iA sin
2A cos
x
2a
n = 2m + 1
n = 2m
n
x
2a
(3.100)
n = 2m + 1
Iz uslova normiranja talasne funkcije (3.36) moze se odrediti konstanta A.

A hullamf
uggveny normalasi (3.36) foltetelebol meghatarozhato az A allando.
Na primer / Peldaul:
Z a
a
4A2 cos2
n
x dx = 1
2a

3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 95
A
r
Ra
2
a cos
n
x
2a
dx
Z a
a
cos2
n
x dx =(25)
2a

Z a
a
1
n
x dx
cos(0) + cos
2 | {z }
a

=1
1
a
1 2a +
sin
2
n

nx a

a
a
{z
}
=a
=0
2 a
(3.101)
Konacni oblik parnih i neparnih talasnih funkcija je:

A paros es paratlan hullamf
uggvenyek vegso alakja tehat:
(x) =
n
x
2a
1
n
cos
x
a
2a
sin
a
n = 2m
n = 2m + 1
(3.102)
Dobijeni rezultat je kvantni analogon treperenja strune ciji su krajevi fiksirani. Ako struna treperi, na njoj se formirao stojeci talas. Struna moze da
treperi samo na odredjenim frekvencijama / talasnim duzinama, i to takvim,
da na duzini strune moze da stane samo celobrojni umnozak polovine talasne
duzine stojeceg talasa.
A kapott eredmeny a rogztett veg
u rezgo h
ur kvantum megfeleloje. Ha
a h
ur rezeg, akkor rajta egy allohullam alakult ki. A h
ur csak bizonyos
frekvenciakon - hullamhosszakon rezeghet, a h
ur hossza csak a fel hullamhossz
egesz szam
u tobbszorose lehet.
U slucaju dvodimenzionalne slobodne cestice zatvorene u pravougaonu oblast
stranica a i b resavanje Sredingerove

jednacine je potpuno identicno jednodimenzionalnom slucaju. Posto je kretanje duz x ose potpuno nezavisno od
kretanja duz y ose, resenje se moze svesti na jednodimenzionalni slucaj, uz
opasku:
Ketdimenzios, teglalap alak
u, a es b oldal
u tartomanybe zart szabad reszecske
Schrodinger egyenletet az egydimenzios esettel teljesen analog modon lehet
megoldani. Mivel az x tengely menti mozgas f
uggetlen az y tengely menti
mozgastol, a megoldas visszavezetheto az egydimenzios esetre, a kovetkezo
96
KVANTUMELMELET
tenyek figyelembevetelevel:
E =
k2 =
kx =
ky =
h
2k2
2m
kx2 + ky2
nx
2a
ny
2b
(3.103)
(3.104)
(3.105)
(3.106)
Posto je resenje Sredingerove

jednacine odredjeno sa dva kvantna broja (nx , ny ),
razlikujemo sledeca cetiri slucaja: (paran, paran), (paran, neparan), (neparan,
paran), (neparan, neparan).
Mivel a Schrodinger egyenlet megoldasat ket kvantumszam hatarozza meg,
(nx , ny ), a kovetkezo negy esetet k
ulonboztetj
uk meg: (paros, paros), (paros,
paratlan), (paratlan, paros), (paratlan, paratlan).
Na seldece tri slike 3.8 su prikazane gustine verovatnoca za resenja odredjena
kvantnim brojevima (1, 1), (1, 2) i (2, 2). Stranice pravougaonika su a = 1 i
b = 2.
A kovetkezo harom abran 3.8 az (1, 1), (1, 2) es (2, 2) kvantumszamoknak
megfelelo valoszn
useg s
ur
usegf
uggvenyek vannak abrazolva, a teglalap oldalai
a = 1 es b = 2.
Vidimo da nx broji grbe, tj. maksimume duz x ose, a ny broji maksimume
duz y ose. Dokazite!
Latjuk, hogy nx az x tengely menti p
upokat azaz a maximumokat szamlalja,
hasonlokeppen ny az y tengely menti maximumokat szamlalja. Bizonytsak
be!
Zadatak / F
oladat Ako skalarni proizvod dve funkcije definisemo kao
odredjeni integral njihovog proizvoda na intervalu [a, a], (3.107) koristeci
relacije (24, 25, 26) proverite da li su talasne funkcije date jednacinom (3.102)
normalne jedne na druge. Rezultate uporedite sa odeljkom 3.5.5.
Amennyiben ket f
uggveny skalarszozatat u
gy definialjuk mint a szorzatuk
hatarozott integraljat a [a, a] intervallumon, (3.107), az (24, 25, 26) osszef
uggeseket kihasznalva ellenorizze, egymassal milyen szoget zarnak be a (3.102)
egyenletben meghatarozott hullamf
uggvenyek. Vesse ossze az eredmenyeket
a 3.5.5 fejezettel.
1 2 = h1 , 2 i =
Z a
a
1 (x)2 (x)dx
(3.107)
3.5. SREDINGEROVA
JEDNACINA
SCHRODINGER
EGYENLET 97
y
0
-1
-1
-2
-2
0.4
0.4
0.2
0.2
-1
-1
-0.5
-0.5
0
0
0.5
x
1
0.5
1
y
0
-1
-2
0.4
0.2
0
-1
-0.5
0
0.5
1
Figure 3.8: |1,1 (x, y)|2 , |1,2 (x, y)|2 , |2,2 (x, y)|2
98
KVANTUMELMELET
Matri
cni elementi operatora / Oper
ator m
atrixelemei
Kako izgleda operator (matrica) koja opisuje polozaj slobodne cestice? Matricne elemente nalazimo na osnovu definicije (3.37).
xm,n =
Z a
a
3.6
m (x)xn (x)dx
(3.108)
parno
paros

R
neparno
1 a
cos m
x x cos n
x dx ; m, n
a a
2a
2a
paratlan
(3.109)

R
parno
neparno
m
n
1 a
sin
x
x
cos
x
dx
;
m
,
n
a a
2a
2a
paros
paratlan

neparno
parno
1 Ra
cos m
x x sin n
x dx ; m
,n
a a
2a
2a
paratlan
paros
1 Ra
a a
sin
m
x
2a
x sin
n
x
2a
dx
; m, n
Hajzenbergove relacije neodredjenosti

Heisenberg hat
arozatlans
agi rel
aci
oi
U kvantnoj mehanici merenje neke fizicke velicine uvek menja vrednost merene
ili neke druge fizicke velicine. Ovaj efekat ne moze da se zanemari i nije
vezan za tehnicke poteskoce niti za nesavrsenost mernog aparata, nego je
inherentna osobina kvantno-mehanickih velicina. Slicnu pojavu imamo i
u klasicnoj fizici11 , ali se u slucaju merenja klasicnih velicina ovaj efekat
moze uciniti proizvoljno malim, dok u slucaju kvantno-mehanickih velicina
to nije moguce. Precizna formulacija ovih cinjenica rezultuje u Hajzenbergovim relacijama neodredjenosti.
Kvantum-mechanikaban egy fizikai mennyiseg merese mindeg megvaltoztatja
annak vagy egy masik fizikai mennyisegnek az erteket. Ez a jelenseg nem elhanyagolhato es nem kapcsolodik merestechnikai nehezsegekhez vagy a meroberendezes tokeletlensegehez, hanem a kvantum-mechanikai mennyisegek alaptulajdonsaga. Hasonlo jelenseggel talalkozhatunk a klasszikus fizikaban
is12 . Mg a klasszikus esetben ez az effektus elvileg tetszolegesen kicsive
11
Pomislite na termometar, koji pre pocetka merenja npr. ima visu temperaturu od
temperature sredine koju meri. Merenjem temperature u ovom slucaju ujedno i povisujemo
temperaturu merene sredine.
12
Gondoljunk pl. arra a h
omerore, amelynek a homerseklete a meres kezdeten magasabb
mint annak a k
ozegnek a homerseklete, amely kozeg homersekletet merj
uk. Ebben az
OK
3.6. HAJZENBERGOVE RELACIJE / HEISENBERG-RELACI
99
teheto, addig kvantum-mechanikai esetben ez nem lehetseges. Ezeknek a

tenyeknek a pontos megfogalmazasa eredmenyezi Heisenberg hatarozatlansagi
relacioit.
A je (apsolutna) greska merenja operatora A.

A az A operator (abszol
ut) meresi hibaja.
A =
2
hA hAii
(3.110)
Primetimo da izraz (3.110) daje ocekivanu vrednost odstupanja od ocekivane

vrednosti.
Vegy
uk eszre, hogy a (3.110) kifejezes a varhato ertektol valo elteres varhato
erteke.
je / A es B
operatorok kommutatora
Komutator operatora A i B
h
B
= AB
B
A
A,
(3.111)
Primetimo da za komutator vaze sledece jednakosti:

Vegy
uk eszre a kovetkezo komutatorra vonatkozo egyenlosegeket:
A]
=0
[A,
B]
= [B,
A]
[A,
(3.112)
(3.113)
Opsti oblik Hajzenbergove relacije neodredjenosti glasi, (3.114):

A Heisenberg hatarozatlansagi relacio altalanos alakja, (3.114):
B]|
1 |[A,
A B
2
(3.114)
Dve fizicke velicine je moguce istovremeno meriti sa proizvoljnom tacnoscu

samo ukoliko ime je komutator jednak nuli. U suprotnom slucaju povecanje
tacnosti merenja jedne velicine uzrokuje smanjenje tacnosti merenja druge
velicine. Ova pojava je povezana s cinjenicom da komutator meri nezavisnot
fizickih velicina. Nezavisne fizicke velicine je moguce istovremeno meriti sa
proizvoljnom tacnoscu, dok u slucaju zavisnih fizickih velicina to nije moguce.
Ket fizikai mennyiseget egyidej
uleg tetszoleges pontossagal csak akkor lehet
merni, ha a kommutatoruk nulla. Ellenkezo esetben az egyik fizikai menynyiseg meresi pontossaganak a novelese a masik fizikai mennyiseg meresi
pontossaganak a csokkeneset eredmenyezi. Ez a jelenseg azzal f
ugg ossze,
esetben meres
unkkel megemeljuk a k
ozeg homersekletet.
100
KVANTUMELMELET
hogy a kommutator azt fejezi ki, mennyire f

uggetlenek egymastol a fizikai
mennyisegek. F
uggetlen fizikai mennyisegeket egyidej
uleg tetszoleges pontossagal lehet merni, egymastol f
uggo mennyisegeket pedig nem.
Postoji i relacija neodredjenosti energije i vremena (3.115) koja je formalno slicna, ali je priroda te relacije vrlo razlicita od relacije (3.114), iz
prostog razloga sto ne postoji kvantno-mehanicka velicina13 koja odgovara
klasicnom pojmu vremena. Relaciju (3.115) interpretiramo na sledeci nacin:
greska merenja energije sistema je povezana sa tacnoscu kojom poznajemo
ono vreme, koje sistem provede u datom stanju. Manja greska u merenju
energije zahteva da vreme koje sistem provede u datom stanju bude duze.
U granicnom slucaju, merenje bez greske zahteva da sistem u nekom stanju
provede beskonacno dugo vremena, i da isto toliko dugo traje i merenje energije. To npr. znaci da je merenje energije nestabilnih - kratkozivucih
stanja moguce samo uz (pricnipijelno!) ogranicenje tacnosti merenja.
Letezik az energia-ido hatarozatlansagi relacio is (3.115), amely formalisan
nagyon hasonlt a mar ismertetett (3.114) hatarozatlansagi relaciora, viszont
ez a hatarozatlansagi relacio teljesen mas jelleg
u, annal az egyszer
u oknal
fogva, hogy a klasszikus ido fogalmanak nem feleltetheto meg valamilyen
kvantum-mechanikai valtozo. Adjuk meg a (3.115) relacio egy lehetseges
ertelmezeset. Egy rendszer energiajanak meresi pontossaga osszef
ugg annak
az idonek a meresi pontossagaval, amely ideig a rendszer az adott energiaj
u
allapotban van. Az energia pontosabb merese akkor lehetseges, amikor az
adott allapotban eltoltott ido hosszabb. Hataresetben, az energia pontos
merese azt koveteli meg, hogy a rendszer vegtelen ideig tartozkodjon az adott
allapotban, es ezzel egy
utt a meres is vegtelen ideig tart. Ez. pl. azt jelenti,
hogy a rovid elet
u-instabil allapotok energiaja (elvileg is!) csak veges pontossaggal merheto.
Et h
(3.115)
Prethodna relacija se moze napisati i u obliku koji jos vise podseca na relaciju
fizicka velicina koja zavisi od vremena,
(3.114) na sledeci nacin. Neka je B
njena vremenski zavisna greska, i neka je dB brzina promene vremenB
dt
ski zavisne greske. Relacija neodredjenosti energije i vremenske zavisnosti
je:
velicine B
Az elozo osszef
uggest kovetkezokeppen lehet folrni olyan alakban, amely meg
13
tacnije formulisano: opservabla
OK
101
egy idof
jobban emlekeztet az eredeti (3.114) osszef
uggesre. Legyen B
uggo
d
B
annak idof
fizikai mennyiseg, B
uggo meresi hibaja es dt az a sebesseg,
idof
amellyel a meresi hiba valtozik. Ekkor az energia es B
uggesenek hatarozatlansagi relacioja:
B
E dB
dt
(3.116)
h
i
i
1 dB
1 h
1 H,
B

h
= H,
B
2 dt
2
2
(3.117)

EB
Primetimo da ovako formulisana relacija neodredjenosti energije i vremena

ne zavisi eksplicitno od vremena!
Vegyuk eszre, hogy az gy megfogalmazott energia-ido hatarozatlansagi relacio
nem f
ugg explicit modon az idotol!
Naizgled uznemiravajucu cinjenicu da je mogucnost za tacna merenja minimalna, kvantna mehanika u primenama moze da preokrene u nevidjenu prednost. Npr. rad kvantnih racunara je duboko povezan sa merenjem kvantnomehanickih velicina i sa fenomenima opisivim relacijama neodredjenosti.
Abbol a latszolagosan nyugalanto tenybol, hogy a pontos meresek megvalostasanak lehetosege gyakorlatilag minimalis, a kvantummechanika alkalmazasaiban hihetetlen elonyt lehet kovacsolni. Pl. a kvantumszamtogepek
m
ukodese melyen osszef
ugg a kvantummechanikai meresekkel, ezzel egy
utt
azokkal a jelensegekkel is, amelyeket a hatarozatlansagi relaciok fejeznek ki.
Slicne nejednakosti postoje i drugde, npr. u teoriji informacija ili u obradi
signala, gde na primer znamo da nije moguce istovremeno imati podjednako
dobru rezolucija signala u vremenu, odnosno po frekvenciji.
Hasonlo egyenlotlensegek mas ter
uleteken is leteznek, pl. az informacioelmeletben vagy a jelfeldogozasban, ahol tudjuk, hogy egy jelben lehetetlen egyszerre elerni a jo idobeli- es frekvenciabeli folbontast.
Izracunajmo komutator operatora x i px .
Szamoljuk ki x es px kommutatorat.
!
px (x)
[
x, px ] = x(
px ) px (
x) = x ih
| {z }
x
|
{z
3.43
3.45
102
KVANTUMELMELET
= ih x
+ i
h +x
x}
x
| {z
3.45
{z
19,3.43
= ih
(3.118)
Iz (3.114) i (3.118) sledi da je nemoguce istovremeno izmeriti sa proizvoljnom

tacnoscu polozaj i impuls cestice/kvantnog sistema.
(3.114)-bol es (3.118)-bol kovetkezik, hogy lehetetlen egyszerre, tetszoleges
pontossaggal megmerni egy reszecske/vagy kvantum rendszer helyzetet es impulzusat.
[
x, px ] = [
y , py ] = [
z , pz ] = ih
[
x, y] = [
x, z] = [
y , z] = 0
[
px , py ] = [
px , pz ] = [
py , pz ] = 0
[
xj , pk ] = i
h j,k 15
xj
pk
(3.119)
(3.120)
(3.121)
(3.122)
j,k
2
(3.123)
Primer / P
elda Odredimo rad koji je potrebno uloziti da bi se slobodna
cestica lokalizovala unutar inervala duzine x.
Hatarozzuk meg azt a munkat amelyet ahhoz kell befektetni, hogy egy szabad reszecsket x hossz
usag
u intervallumba zarjunk.
A = Ek =
h
p
,
2x
3.6.1
p2
,
2m
xp
2

p p Ek
h
2x
2
2m
h
2
8m(x)2
(3.124)
Operator momenta impulsa

Impuzusmomentum oper
ator
Operator momenta impulsa se definise analogno klasicnom momentu impulsa:

Az impulzusmomentum operatort a klasszikus impulzus momentummal analog
OK
103
modon definialjuk:
!

x, L
y, L
z (3.125)
~ = ~r p~ = (
h
= L
L
x, y, z) i
h , ih , i
x
y
z
!
h
x i
h , x i
h
y i
h
(3.126)
= y ih z ih , z i
z
y
x
z
y
x
Izraz (3.126) uporedite sa klasicnim izrazom za moment impulsa.

Hasonltsa ossze (3.126)-t az impulzus-momentum klasszikus alakjaval.
Za operator momenta impulsa vaze sledece komutacione relacije (proverite!):
Az impulzusmomentum operatorra igazak a kovetkezo kommutacios relaciok
(ellenorizze azokat!):
h
i, L
j
L
k
= ihi,j,k 16 L
(3.127)
Na osnovu (3.127) i (3.114) zakljucujemo da je nemoguce istovremeno izmeriti sve komponente momenta impulsa sa proizvoljnom tacnoscu.
(3.127) es (3.114) alapjan arra kovetkeztet
unk, hogy lehetetlen egyszerre
megmerni az impulzusmomentum mindharom komponenset.
2
2 + L
~2 = L
2 + L
Moze se (lako) dokazati, da kvadrat momenta impulsa L
z
y
x
komutira sa bilo kojom projekcijom momenta impulsa (dokazite!).
(Konnyen) bebizonythato, hogy az impulzus momentum operator negyzete
2 kommutal az impulzumomentum barmelyik vet
2 + L
~2 = L
2 + L
uletevel
L
z
y
x
(bizonytsa be!).

~2 , L
z = 0
L
(3.128)
Na osnovu (3.128) zakljucujemo da je moguce istovremeno izmeriti kvadrat

intenziteta vektora momenta impulsa i jednu njegovu projekciju sa proizvoljnom
tacnoscu.
(3.128) alapjan arra kovetkeztet
unk, hogy lehetseges az impulzusmomentum
negyzetenek es egy vet
uletenek az egyidej
u, tetszoleges pontossag
u merese.
Mogu se dokazati sledece dve jednakosti.
Bebizonythato a kovetkezo egyenlosegpar.
~2 = l(l + 1)h2 , l = 0, 1, 2, . . .
L
z = mh, m = l, l + 1, . . . , 1, 0, 1, . . . l 1, l
L
(3.129)
(3.130)
104
KVANTUMELMELET
l je orbitalni, a m magnetni kvantni broj.

l az orbitalis, m pedig a magneses kvantum szam.
Uporedite (3.23) i (3.129), ove dve jednacine se ne slazu. Bor nije bio u pravu
kada je pretpostavio da je intenzitet momenta impulsa celobrojni umnozak
od h
. Za velike vrednosti orbitalnog
zno
q kvantnog broja dve vrednosti se pribli
slazu, ali za male vrednosti ne, l(l + 1) 6= l.
Hasonltsa ossze (3.23)-t es (3.129)-t, a ket egyenlet nem egyezik egymassal.
Bornak nem volt igaza, amikor azt foltetelezte, hogy az impulzusmomentum
h
-nak az egesz szam
u tobbszorose. Az orbitalis kvantumszam nagy
ertekeire
q
a ket kifejezes kozeltoleg egyenlo, de l kis ertekei eseten nem, l(l + 1) 6= l.
3.6.2
Kvantni rotator
Kvantum rot
ator
Kineticka energija rotacije u klasicnoj fizici iznosi:

Klasszikus fizikaban a forgomozgas kinetikus energiaja:
Ek =
I 2
2
(3.131)
gde I oznacava moment inercije a ugaonu brzinu.

ahol I a tehetetlensegi momentum es a szogsebesseg.
Posto ugaona brzina nema smisla u kvantnoj mehanici, potrebno je na drugaciji
nacin izraziti kineticku energiju rotacije.
Mivel a szogsebesseg kvanummechanikaban ertelmeltlen fogalom, maskeppen
kell kifejezni a forgomozgas energiajat.
=L
Ek =
z}|{
I
( I )2
L2
I I
=
=
=
2 I
2I
2I
2I
2
(3.132)
gde L oznacava moment impulsa.

ahol L az impulzusmomentumot jeloli.
Znaci da je operator kineticke energije u slucaju rotacionog kretanja jednak:
Tehat a kinetikus energia operatora forgomozgas eseten:
2
~
L
Ek =
2I
(3.133)
OK
105
Stacionarna Sredingerova
jednacina koja opisuje kvantni rotator je:
A kvantum rotator stacionaris Schrodinger egyenlete:
2
~
L
= E
2I
(3.134)
Jednacina (3.134) se resava prelaskom na sferne koordinate.

A (3.134)-s egyenletet kezenfekvo gombi koordinatakban megoldani.
Prostorna rotacija je opisiva sa dva ugla, i .
A terbeli forgas ket szoggel rhato le, -vel es -val.
Kineticku energiju rotacije izrazava sledeci operator:
A forgomozgas energiajat a kovetkezo operatorral fejezhetj
uk ki:
2
= h
H
2I
sin
sin
1 2
+
sin2 2
(3.135)
Znajuci (3.129) i (3.130) Sredingerova

jednacina kvantnog rotatora glasi:
Ismerven (3.129)-t es (3.130)-t a kvantum porgety
u Schrodinger egyenlete:
h
2
2I
1
sin
sin
1 2
+
= E
sin2 2
!
(3.136)
Energiju kvantnog rotatora dobijamo prostim uporedjivanjem:

A kvantum porgety
u energiaja egyszer
u osszehasonltassal adodik:
h
2
El = l(l + 1)
2I
(3.137)
Resenja jednacine (3.136) zovu se sferni harmonici, u oznaci Ylm (, ) i klasifikuju se pomocu orbitalnog i magnetnog kvantnog broja.
A (3.136)-s egyenlet megoldasait gombharmonikus f
uggvenyeknek hvjuk es
m
Yl (, )-vel jelolj
uk, es az orbitalis es magneses kvantum szamokkal osztalyozhatok.
Ylm (, ) =
v
u
u 2l + 1 (l m)!
t
4 (l + m)!
exp(im)Plm (cos )
(3.138)
Funkcija Plm za negativne vrednosti orbitalnog kvantnog broja m se racuna

na sledeci nacin:
106
KVANTUMELMELET
A Plm f
uggvenyt negatv magneses kvantum szam eseten a kovetkezokeppen
szamoljuk:
Plm (x) = (1)m
(l m)! m
P (x)
(l + m)! l
(3.139)
Navodimo nekoliko prvih sfernih harmonika:

Folsorolunk nehany gombharmonikust:
P00 = 1
P10 = cos
P11 = sin
1
(3 cos2 1)
P20 =
2
P21 = 3 sin cos
P22 = 3 sin2
(3.140)
(3.141)
(3.142)
(3.143)
(3.144)
(3.145)
[4], [8]
Na slikama 3.9, 3.10. prikazujemo primere sfernih harmonika za vrednost
l = 4 orbitalnog kvantnog broja, i za vrednosti m = 2 magnetnog kvantnog
broja.
A (3.9, 3.10).-as abrakon bemutatjuk az l = 4 orbitalis kvantumszam
u es
m = 2 magneses kvantumszam
u gombf
uggvenyeket.
3
Y4m (, ) =
8
5
exp(im)(1 + 7 cos2 ()) sin2 ()
2
(3.146)
0.2
0
0.2
0.15
0.1
0.05
0
0.05
0.1
0.15
0.4
0.3
0.2
0.1
0
0.1
0.2
0.3
0.4
0.15
0.1
0.15 0.1
0.05
0.05
0
0
0.05
0.1
0.05
0.1
0.15
0.15
0.4 0.3
0.2 0.1
Figure 3.9: |Y4m |2 , Re (Y42 ).
0.1
0.2
0.1 0.2
0.3
0.3 0.4
0.4
0.4
0.3
0.2
0.1

KLASSZIKUS FIZIKA107
3.7. KVANTNA I KLASICNA
FIZIKA / KVANTUM ES
0.2
0
0.2
0.4
0.3
0.2
0.1
0
0.1
0.2
0.3
0.4
0.2
0
0.2
0.4
0.3
0.2
0.1
0
0.1
0.2
0.3
0.4
0.3
0.3
0.2
0.3 0.2
0.1
0.1
0
0
0.1
0.2
0.1
0.2
0.3
0.3
0.2
0.3 0.2
0.1
0.1
0
0
0.1
0.2
0.1
0.2
0.3
0.3
Figure 3.10: Im (Y42 ), Im Y42 .
3.7
Veza izmedju kvantne i klasi

cne fizike
A kvantum
es klasszikus fizika k
oz
otti
kapcsolat
Dokazacemo da iz kvantne mehanike sledi da drugi Njutnov zakon vazi za

usrednjene velicine.
Bebizonytjuk, hogy a kvantum mechanikabol kovetkezik Newton masodik
torvenye az atlagolt mennyisegekre.
p
, odnosno, da potenciZnamo, da za tela nepromenljive mase vazi m~a = d~
dt
jalne sile
zemo napisati preko gradijenta potencijalne energije
mo
U U
F~ = U
,
,
.
x y z
p
Tudjuk, hogy az allando tomeg
u testek eseteben m~a = d~
, illetve azt is
dt
tudjuk, hogya potencialos
er
o
ket
fel
rhatjuk
mint
a
helyzeti
energia gradi
U U U
~
enset F = x , y , z .
Primetimo sledecu vaznu cinjenicu. Ako talasna funkcija zadovoljava Sredingerovu jednacinu
Vegy
uk eszre a kovetkezo fontos tenyt. Ha a hullamf
uggveny kielegti a
Schrodinger egyenletet
(x, t)
H(x,
t) = ih
(3.147)
t
onda transponovanjem i kompleksnim konjugovanjem sledi, da kompleksno
konjugovana talasna funkcija zadovoljava sledecu jednacinu:
akkor transzponalassal es komplex konjugalassal belatjuk, hogy , a komplex konjugalt hullamf
uggveny a kovetkezo egyenletet elegti ki:
= ih
(x, t)H
(x, t)
t
(3.148)
108
KVANTUMELMELET
Neka je A+ = (A )T = (AT ) . Iskoristili smo (bez dokaza) cinjenicu, da vazi:

Legyen A+ = (A )T = (AT ) . Bizonytas nelk
ul hasznaltuk fel a kovetkezo
tenyt:
+ = H
(3.149)
Znaci, drugi Njutnov zakon mozemo da napisemo u sledecem obliku:

Tehat, Newton masodik torvenyet felrhatjuk a kovetkezo alakban:
U U U
d~p
=
,
,
m~a = F~
dt
x y z
= U
(3.150)
Primetimo da: Vegy

uk eszre, hogy:
p~ 6= U
t
(3.151)
Znaci, da ne postoji (formalna) veza medju velicinama opisivim Sredingerovom

jednacinom i kao u slucaju velicina opisivih drugim Njutnovim zakonom u
klasicnoj fizici.
Vagyis, nincs olyan (formalis) kapcsolat a Schrodinger-egyenlet altal lert
mennyisegek kozott amely megfeleltetheto lenne Newton masodik torvenye
altal szolgaltatott kapcsolathoz a klasszikus mennyisegek kozott.
Dokazimo sledecu relaciju izmedju srednjih velicina:
Bizonytsuk be, hogy az atlagos ertekek kozott igaz a kovetkezo kapcsolat:
D
E
DE
p~ = U
t
(3.152)
Znaci, da klasicna jednacina kretanja vazi za usrednjene velicine, tj. klasicna

fizika vazi u srednjem.
Tehat, a klasszikus mozgasegyenlet az atlagolt mennyisegekre igaz, vagyis a
klasszikus fizika atlagban igaz.
Da se ne bismo izgubili u matematickoj notaciji dokaz cemo izvesti za slucaj
jednodimenzionalnog sistema. Za trodimenzionalni slucaj dokaz je potpuno
analogan.
Hogy ne vessz
unk el a matematikai jelolesekben, a bizonytast egydimenzios
rendszer eseteben vegezz
uk el. Haromdimenzios rendszer eseteben a bizonytas teljesen analog modon vegezheto el.
*
dp~
dt
=
x
DE
Z
p~ =
h
px i =
(x, t)
px (x, t)dx
x
t
t
t

KLASSZIKUS FIZIKA109
3.7. KVANTNA I KLASICNA
FIZIKA / KVANTUM ES
Z
(x, t) ih ((x, t)) dx
=
t
x}
| {z
=
px
Zarad preglednosti umesto (x, t) pisacemo .

Az attekinthetoseg kedveert (x, t) helyett -t runk.
!!
Z

=
i
h
+
i
h
dx
t
x
t
x
ih
t
{z

=H
dx
+
i
h
x
x
t
}
| {z }
=H

+
H dx
x
x
!
!
Z

+
H dx
= H
H
x
x
| {z }
=
=0
h
2 2
+
U
+
2m x2
x
x
!
h
2 2
+ U
2m x2
!!
dx
110
KVANTUMELMELET
Chapter 4
Radioaktivni raspad
Radi
oaktv boml
as
4.1
Elementarne
cinjenice o strukturi
materije
Elemi t
enyek az anyagszerkezet
er
ol
Zavisno od skale na kojoj posmatramo materiju, mozemo smarati da se

ona na malim skalama organizuje u molekule, atome, odnosno elementarne
cestice. Dimenzije atoma su reda velicine 1010 m, red velicine masa ime je
u rasponu od 1027 kg do 1025 kg. Najmanji po velicini je atom vodonika,
sa povecanjem rednog broja elementa (broj protona u jezgru i/ili broj elektrona u elektronskom omotacu) razmere atoma rastu. Atom mozemo grubo
opisati kao sferu koja ima razlivenu povrsinu, tj. ne postoji ostra granica
koja deli atom od njegove okoline1 . Atom je elektricno neutralan, tj. sadrzi
istu kolicinu pozitivnog i negativnog elektricnog naboja. Atom ima svoju
strukturu, koju cine elektronski omotac i atomsko jezgro. Atomska fizika
proucava elektronski omotac, dok nuklearna fizika proucava atomsko jezgro.
Attol f
ugoen, hogy milyen skalan vizsgalodunk, azt mondhatjuk, hogy
kis leptekben az anyag molekulakba, atomokba, illetve elemi reszecskekbe
szervezodik. Az atomi meretek nagysagrendje 1010 m, az atomi tomegek
1
Nesto slicno postoj i u svakodnevnom iskustvu, gledano iz daljine znamo gde se nalazi
oblak, kako mu se priblizavamo granica oblaka postaje sve neodredjenija.
111

IV BOMLAS
112 CHAPTER 4. RADIOAKTIVNI RASPAD RADIOAKT

nagysagrendje 1027 kg-tol 1025 kg-ig terjed. Legkisebb meret
u a hidrogenatom, az elem rendszamanak (protonok szama az atommagban, vagy az elektronok szama az elektron burokban) novelesevel az atom merete is novekszik.
Az atomot durvan ugy lehet lerni mint egy elmosodott perem
u gombot, azaz
nem letezik eles hatar amely elvalasztana az atomot annak kornyezetetol2 .
Az atom elektromosan semleges, azaz ugyanolyan mennyiseg
u pozitv ill.
negatv elektromos toltessel rendelkezik. Az atom szerkezetet az elektron
burok es az atommag kepzik. Az atomfizika az elektron burkot, a magfizika
pedig az atommagot tanulmanyozza.
Postoji velik broj reakcija koje mogu da se odigraju u atomskom jezgru.
Uslovno mozemo reci da reakcije koje zovemo radioaktivni raspad cine jednu
podgrupu nuklearnih reakcija koje se spontano odvijaju.
Az atommagban nagyszam
u reakcio mehet vegbe. Foltetelesen allthatjuk,
hogy a radioaktv bomlas az ilyen reakciok reszhalmazat alkotjak, megpedig
azt, amelyben a reakciok spontan modon mennek vegbe.
4.2
Elementarne
cinjenice o atomskom
jezgru.
Elemi t
enyek az atommagr
ol
Atomsko jezgro je neverovatno malo u odnosu na velicinu atoma (od 1.75

1015 m za jezgro vodonika do otprilike 151015 m za jezgro urana) i sadrzi
prakticno ukupnu masu atoma, sto povlaci za sobom cinjenicu da je atomkg
se vrsta cestica,
sko jezgro izuzetno gusto ( 31017 m
3 ). U jezgru ima vi
za nas su najvaznije dve, pozitivno naelektrisani proton i eletricno neutralni
neutron. Protone i neutrone zbirnim imenom zovemo nukleoni. U atomskom
jezgru se znaci na veoma malom rastojanju nalaze brojna istoimena naelektrisanja. Posto medju njima deluje neverovatno jaka odbojna Kulonova sila,
jezgro drzi na okupu interakcija koja je jaca od ovog odbojnog medjudejstva,
i ta interakcija je sta vise u stanju da drzi na okupu i elektricno neutralne
neutrone. Tu interakciju zovemo jakom nuklearnom interakcijom.
Masa elektrona je otprilike 2000 (tacnije 1836) puta manja od mase pro2
Valami hasonl
o letezik a mindennapi tapasztalunkban is. Pl. messzirol nezve tudjuk,
hogy hol van egy felh
o, viszont ahogyan kozeled
unk egyre bizonytalanabba valik a felh
o
hat
ara.

4.2. O ATOMSKOM JEZGRU. AZ ATOMMAGROL
113
tona (1.672621777(74)1027 kg), i iznosi 9.10938291(40) 1031 kg dok

su mase neutrona i protona otprilike iste, s opaskom da je masa neutrona
(1.674927351(74)1027 kg) malo veca od mase neutrona. Elementarni naboj
elektrona je negativan, a protona pozitivan i iznosi 1.602176565(35) 1019
C. Primetimo da postoje i makroskopski objekti koji imaju neke osobine
vrlo slicne atomskom jezgru, to su tzv. neutronske zvezde (koje tipicno
imaju precnik od svega 12 km). Njihov gradivni materijal i fizicke osobine mozemo opisati kao vrlo slican onome unutar atomskog jezgra. Pored
svih slicnosti vredni pomenuti i bitnu razliku, a to je mehanizam koji drzi
jezgro, odnosno neutronsku zvezdu na okupu. U prvom slucaju to je jaka
nuklearna interakcija, a u drugom sila gravitacije.
Az atommag merete rendkv
ul kicsi az atom meretehez viszonytva (hidro15
gen eseten 1.75 10
m-tol az uranium atommagig, amely kb. 151015
m meret
u), mikozben az atom tomege gyakorlatilag teljes mertekben az
atommagba tomor
ul. Ebbol az is kovetkezik, hogy az atommag s
ur
usege
17 kg
rendkv
ul nagy, ( 310 m3 ). Az atommagban tobbfele reszecske van,
szamunkra legfontosabbak a pozitv proton es az elektromosan semleges neutron. A proton es neutron gy
ujtoneve nukleon. Tehat az atommagban
pozitv toltes
u reszecskek sokasaga egymashoz rendkv
ul kozel helyezkedik el.
Mivel kozott
uk a taszto Coulomb-kolcsonhatas rendkv
ul eros, ez azt jelenti,
hogy az atommagot meg ennel is erosebb kolcsonhatas tartja egyben, mely
raadasul az elektromosan semleges neutronokra is hat. Ezt a kolcsonhatast
eros nuklearis kolcsonhatasnak nevezz
uk.
Az elektron tomege 9.10938291(40) 1031 kg ami kb. 2000-szer (pontosabban 1836-szor) kisebb mint a proton tomege (1.672621777(74)1027 kg).
A proton es neutron tomegek kb. egyenloek, azzal a megjegyzessel, hogy a
neutron tomege (1.674927351(74)1027 kg) egy kicsit nagyobb mint a protone. Az elektron elemi toltese negatv, a protone pozitv, melynek erteke
1.602176565(35) 1019 C. Vegy
uk eszre, hogy leteznek olyan makroszkopikus fizikai objektumok, u
n. neutroncsillagok (melyek jellemzo atmeroje nagyjabol csak 12 km), amelyek sok ertelemben nagyon hasonltanak az atomma toanyagukrol bizton allthatjuk, hogy fizikai tulajdonsagaiban es
gra. Ep
osszeteteleben nagyon hasonlt az atommagra. Minden hasonlosag ellenere
fontos megemlteni egy nagy k
ulonbseget is, az pedig az atommagot, illetve neutroncsillagot egyben tarto mechanizmus. Az elso esetben az az eros
kolcsonhatas, a masodikban pedig a gravitacio.
Neka jezgra su stabilna, a neka nisu i raspadaju se. Procesi raspada jezgara
u kome nestabilna jezgra nestaju (i postepeno prelaze u stabilna jezgra), se

IV BOMLAS

zbirnim imenom zovu procesi radioaktivnog raspada. U ovim procesima se
odrzava broj nukleona i elektricni naboj.
Vannak stabil atommagok, es vannak olyanok amelyek nem azok es ezert
elbomlanak. A bomlasi folyamatok gy
ujtoneve radioaktv bomlas. Ezekben a
folyamatokban elt
unnek es fokozatosan atalakulnak az instabil atommagok.
Ezekben a folyamatokban megmarad a nukleonok szama es az elektromos
toltes.
U daljnjem tekstu Z X A oznacava element X koji sadrzi Z protona (i isto toliko elektrona), odnosno ima A nukleona u jezgru. Znaci da je broj neutrona
odredjen razlikom N = A Z.
Cest
je slucaj, da imamo jezgra sa istim rednim bojem, tj. istim brojem
protona, ali razlicitim brojem nukleona. Takva jezgra se razlikuju po broju
neutrona i zovemo ih izotopima elementa odredjenog rednim bojem Z. Npr.
u jezgru atoma vodonika (Z = 1) mozemo naci nijedan, jedan ili dva neutrona. Hemijski sva tri jezgra su vodonik, ali se mase izotopa vodonikovih
jezgara znatno razlikuju, pa samim tim i njihove osobine vazne za opis hemijskih reakcija, atomi vece mase su manje pokretljivi. Neki izotopi mogu biti
stabilni, a neki nestabilni.
A kovetkezokben Z X A az X elem jele, melynek Z protonja es A nukleonja
van. Tehat a neutronok szamat az N = A Z k
ulonbseg hatarozza meg.
Gyakran elofordul, hogy ugyanolyan rendszam
u elembol olyan atommagokat
talalunk, amelyeknek k
ulonbozik a nukleonszamja. Ez csak u
gy lehetseges,
hogy ezekben az atommagokban k
ulonbozo szam
u neutron van. Ezeket az
atommagokat ugyanannak a Z rendszam
u elemnek a k
ulonbozo izotopjai.
Pl. a hidrogen atommagban (Z = 1) lehet semennyi-, egy- vagy ket neutront talalni. Mindharom izotop kemialilag hidrogen, de a tomeg
uk igencsak
k
ulonbozik, ezert kemiai reakciokban is maskeppen viselkednek, mert a nagyobb tomeg
u atomok kevesbe mozgekonyak. Egy adott elem valamely izotopja
lehet stabil vagy instabil.
Radioaktivno zracenje se obicno/cesto javlja u prirodi u obliku kosmickog
zracenja, odnosno kao posledica radioaktivnog zracenja ciji je izvor u zemljinoj kori.
Legtobbszor/s
ur
un eszlelhet
unk radioaktv sugarzast a termeszetben, kozmikus sugarzas formajaban, vagy olyan radioaktv sugarzas formajaban melynek
forrasa foldkeregben van.
Nukleoni u atomskom jezgru popunjavaju dozvoljena stanja na nacin slican
kao i elektroni u elektronskom omotacu. U stabilnim jezgrima broj neutrona
je jednak ili veci od broja protona u jezgru. Kako redni broj elementa raste,
ORV
ENY
4.3. ZAKON RADIOAKTIVNOG RASPADA / BOMLAST

115
tako raste i prosecan broj neutrona po protonu.
Kao sto ima slucajeva vrlo stabilnih elektronskih omotaca (slucaj idealnih
gasova), tako ima i vrlo stabilnih nukleonskih konfiguracija. Navodim primer
tzv. magicnih brojeva, 2, 8, 20, 28, 50, 82, . . . . Jezgra u kojima je broj
protona ili neutrona magican su vrlo stabilna. Ukoliko je i broj protona i
broj neutrona magican, imamo slucaj dvostruko magicnih jezgara, He4 , O16 ,
Ca40 , Ca48 , N i48 , i P b208 koja su neobicno stabilna.
A nukleonok az atommagban hasonlokeppen toltik meg a lehetseges allapotokat
mint ahogyan azt az elektronok az elektronhejban teszik. Stabil atommagokban a neutronok szama legalabb akkora mint a protonoke. A rendszam
novekedesevel a protonkenti atlagos neutronszam novekedik.
Mint ahogyan leteznek kifejezetten stabil elektronhej szerkezetek (gondoljanak a nemes gazokra), ugyan
ugy leteznek nagyon stabil nukleon elrendezesek is. Ezzel osszef
uggesben megelmltj
uk az u
n magikus szamokat, 2,
8, 20, 28, 50, 82, . . . . Azok az atommagok amelyekben a proton- vagy a
neutronszam magikus, nagyon stabilak. Amennyiben mint a proton-, mint a
neutronszam magikus, ketszeresen magikus atommagokrol (He4 , O16 , Ca40 ,
Ca48 , N i48 , i P b208 ) beszel
unk, ezek kifejezetten stabilak.
Obilje informacija o radioaktivnosti moze se naci u Wikipediji [1].
Rengeteg informacio talalhato a radioaktivitasrol a Wikipediaban, [1].
4.3
Broj neraspadnutih jezgara

Az elnembomlott atommagok sz
ama
Broj neraspadnutih jezgara se stalno smanjuje, odredimo kako se taj broj

menja tokom vremena.
Az elnembomlott atommagok szama folyamatosan csokken. Hatarozzuk meg
az idobeli valtozasat.
A je aktivnost. / A az aktivitas.
N oznacava broj neraspadnutih jezgara.
N a meg el nem bomlott atommagok szama.
je konstanta aktivnosti.
az aktivitasi allando.

IV BOMLAS
A=

dN

dt
(4.1)
Aktivnost je proporcionalna broju neraspadnutih jezgara, tj. sto je broj

neraspadnutih jezgara veci, veca je i verovatnoca da u nekom vremenskom
intervalu uocimo raspad. Vezu izmedju verovatnoce i broja neraspadnutih
jezgara daje kofecijent aktivnosti.
Az aktivitas az elnembomlott atommagok szamaval aranyos, azaz, minel
nagyobb az elnembomlott magok szama, annal nagyobb az a valoszn
useg,
hogy adott idointervallumban radioaktv bomlast eszlel
unk. A valoszn
useg
es az elnembomlott atommagok szama kozotti kapcsolatot az aktivitasi allando
hatarozza meg.
dN
= N
dt
(22) N = N (0) exp(t)
(4.2)
(4.3)
Jedinica akivnosti je Bekerel, sto je broj raspada u jednici vremena.

Az aktivitas mertekegysege Bequerel, ami az egysegnyi ido alatti bomlasok
szama.
Zadatak / F
oladat
Ukoliko element A radioakivnim raspadom predje u element B, i broj neraspadnutih jezgara elementa A se menja po zakonu (4.2) odnosno (4.3), odredite po kom zakonu se menja broj jezgara elementa B, ukoliko ih u pocetku
nije bilo.
Amennyiben valamilyen radioaktv bomlasi folyamatban egy A elem B elemme bomlik, es az A elem elnembomlott magjainak a szama (4.2) illetve
(4.3) alapjan valtozik, hatarozzak meg, milyen torvenyszer
useg szerint valtozik
a B elem magjainak a szama, amennyiben a kezdeti pillanatban nem leteztek
B tpus
u atommagok.
4.3.1
Vreme poluraspada / Felez

esi id
o
Neka je 1/2 vreme za koje se pocetni broj neraspadnutih jezgara prepolovi.

Uvrstimo ovu informaciju u zakon radioaktivnog raspada, (4.3).

4.4. POZADINSKO ZRACENJE
ERSUG
AS
HATT
ARZ
117
Legyen 1/2 az az ido ami alatt a kezdeti atommagok szama a felere csokken.
Helyettests
uk be ezt az informaciot a radioaktv bomlas torvenyebe, (4.3).
.
N0
= N0 exp(1/2 ) : N0
2
.
1
= exp(1/2 ) ln
2
.
ln 2 = 1/2 (1)
(4.4)
(4.5)
(4.6)
Nalazimo vezu izmedju vremena poluraspada i konstante aktivnosti

Ezek alapjan a felezesi ido es az aktivitasi allando kozotti osszef
ugges
1/2 = ln 2
(4.7)
Posto se aktivnost relativno lako meri, ova veza je vazna za odredjivanje

vremena poluraspada onih jezgara za koje je to vreme veoma dugacko. Npr.
na osnovu ove relacije znamo da je vreme poluraspada 238 U vise nego 4
milijarde godina.
Mivel az aktivitas aranylag konnyen merheto, ez az osszef
ugges nagyon fontos
a nagy felezesi idej
u elemek felezesi idejenek a meghatarozasahoz. Pl. ez
alapjan tudjuk, hogy a 238 U felezesi ideje meghaladja a 4 milliard evet.
4.4
Pozadinsko zra
cenje
H
att
ersug
arz
as
U prirodi smo prakticno svuda u vecoj ili manjoj meri izlozeni zracenju. Dva
glavna izvora zracenja kojima smo izlozeni su Svemir, kao izvor kosmickog
zracenja, odnosno zemljina kora, kao izvor radioaktivnog zracenja. Primarne
kosmicke zrake cine naelektrisane cestice velike energije, koje u sudarima sa
cesticama atmosfere mogu da stvore sekundarne kosmicke zrake. Kosmicki
zraci najveci uticaj imaju u blizini Zemljinih magnetnih polova. Tu se cesto
moze uociti interakcija kosmickih zraka sa Zemljinim magnetnim poljem u
vidu polarne svetlosti. U zemljinoj kori u vecoj ili manjoj koncentraciji postoje nestabilni izotopi, koji svojim raspadom postaju izvor radioaktivnog
zracenja. Ima mesta na zemljinoj kugli gde je intenzitet pozadinskog radioaktivnog zracenja izuzetno visok, navescemo primere Ramsara u Iranu,
odnosno priobalnih podrucja u indijskoj drzavi Kerala.

IV BOMLAS

A termeszetben ki vagyunk teve a sugarzasnak. A termeszeti sugarzasnak ket
fo forrasa a Vilag
ur, mint a kozmikus sugarzas forrasa es a foldkereg, mint
a radioaktv hattersugarzas forrasa. Az elsodleges kozmikus sugarak nagy
energiaj
u toltott reszecskek, amelyek masodlagos reszecskeket kelthetnek a
foldi legkor reszecskeivel u
tkozve. A kozmikus sugarak hatasait leginkabb a
Fold magneses polusai kozeleben eszlelhetok. Gyakran megfigyelheto a sarki
feny, amely a kozmikus sugarak es a Foldi magneses ter kolcsonhatasanak
a kovetkezmenye. A foldkeregben kisebb vagy nagyobb mertekben instabil izotopok is leteznek, amelyek bomlasukkal radioaktv forrasokka valnak.
A foldkereksegen vannak olyan helyek, ahol a hattersugarzas inteznitasa
rendkv
ul magas, peldakent felsoroljuk az irani Ramsar-t es Kerala indiai
allam partmenti reszeit.
4.5
Vrste radioaktivnog zra

cenja
A r
adioaktv sug
arz
as oszt
alyoz
asa
Prilikom radioakivnog raspada javlja se vise vrsta zracenja. Grubom podelom zracenja mozemo razvrstati na , i zracenje.
Radioaktv bomlasnal tobbfele sugarzas eszlelheto. Durva osztalyozas alapjan
, es sugarzast k
ulonboztet
unk meg.
4.5.1
Klasifikacija radioaktivnih raspada

A radi
oaktv boml
asok oszt
alyoz
asa
Atomska jezgra u procesima radioaktinih raspada prelaze iz nestabilnih u

stabilne izotope. Dato jezgro moze da predje u druga jezgra na vise razlicitih
nacina, npr. s verovatnocom p1 u procesu 1 i s verovatnocom p2 u procesu
2 , uz uslov p1 + p2 = 1.
Az atommagok radioaktv bomlasi folyamatokban kevesbe stabil izotopokbol
stabil izotopokka alakulnak at. Egy adott atommag tobbfelekeppen alalkulhat at masmilyen atommagga. Pl. p1 valoszn
useggel valamilyen 1 folyamatban es p2 valoszn
useggel valamilyen 2 folyamatban, azzal, hogy p1 +
p2 = 1.

AS
4.5. , , ZRACENJE
/ , , SUGARZ
119
raspad / boml
as
U procesu raspada jezgro elementa X izbaci iz sebe helijumovo jezgro, pri
tome mu se atomski broj umanji za 4, a redni broj za 2.
bomlasi folyamatban az X elem atommagja kivet magabol egy helium
atommagot, ekozben az atomszama 4-el, a rendszama pedig 2-vel csokken.
ZX
Z2 Y A4 + 2 He4
(4.8)
raspad / boml
as
U procesu raspada jezgro elementa X izbaci iz sebe jedan elektron, pri
tome mu se atomski broj ne menja, a redni mu se broj se uveca za 1.
bomlasi folyamatban az X elem atommagja kivet magabol egy elektront,
ekozben az atomszama nem valtozik, a rendszama pedig 1-el novekszik.
ZX
Z+1 Y A + e + e
(4.9)
e oznacava elektronski antineutrino, cesticu koja oseca samo gravitacionu i

slabu silu, i vrlo slabo interaguje sa obicnom materijom.
e az elektron antineutrno, egy olyan reszecske amelyik csak a gravitacios es
gyonge kolcsonhatast erzi, ezert a kozonseges anyaggal alig van kolcsonhatasban.
+ raspad / + boml
as
U procesu + raspada jezgro elementa X izbaci iz sebe jedan antielektron,
cesticu koja ima masu elektrona i pozitivan naboj, i pri tome mu se atomski
broj ne menja, a redni mu se broj se smanji za 1.
+ bomlasi folyamatban az X elem atommagja kivet magabol egy antielektront, egy eletron tomeg
u, pozitv toltet
u reszecsket es ekozben az atomszama
nem valtozik, a rendszama pedig 1-el csokken.
ZX
Z1 Y A + e+ + e
(4.10)
e oznacava elektronski neutrino, cesticu koja oseca samo gravitacionu i slabu

silu, i vrlo slabo interaguje sa obicnom materijom.

IV BOMLAS

e az elektron neutrno, egy olyan reszecske amelyik csak a gravitacios es
gyonge kolcsonhatast erzi, ezert a kozonseges anyaggal alig van kolcsonhatasban.
Antineutrino je anticestica neutrina.
Az antineutrino a neutrino antiereszecskeje.
Prikaz radioaktivnih
raspada u N-Z ravni. Radioaktv bomlasi csatornak abrazolasa N-Z skban.
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Tryby rozpadu promieniotworczego.svg
4.5.2
Nuklearna fisija i fuzija

Nukle
aris fszi
o
es f
uzi
o
Nuklearne reakcije u kojima se teska atomska jezgra raspadaju na laksa jezgra zovu se zbirnim imenom nuklearna fisija (cepanje jezgara). Nuklearne
reakcije u kojima se laksa jezgra spajaju i grade teza jezgra zove se nuklearna
fuzija (stapanje jezgara).
Spontano se odvijaju sledece reakcije: fisija teskih i fuzija lakih jezgara.

AS
4.5. , , ZRACENJE
/ , , SUGARZ
121
Prikaz nizova radioaktivnih

raspada. Radioaktv bomlasi sorozatok abrazolasa.
http://en.wikipedia.org/wiki/File:Radioactive decay chains diagram.svg

IV BOMLAS

Azokat a nuklearis reakciokat amelyekben nehez atommagok konnyebb atommagokka bomlanak nuklearis fszio nak hvjuk (maghasadas). Azokat a nuklearis reakciokat amelyekben konny
u atommagok olvadnak ossze nehez atommagokka nuklearisf
uzio nak hvjuk. Spontan modon a nehez atommagok
fszioja es a konny
u magok f
uzioja megy vegbe.
Reakcije nuklearne fisije se koriste za dobijanje energije u nuklearnim centralama. Reakcija fuzije se odvija u zvezdama, to je npr. mehanizam u kojem
se oslobadja energija kojom Sunce greje Zemlju.
A maghasadast nuklearis reaktorokban hasznaljak aramtermelesre. Nuklearis
f
uzio az a mechanizmus amellyel a csillagok energiat termelnek, pl. ilyen
mechanizmus altal termelodik az az energia amelyet a Nap sugaroz a Foldre.
Energija koja se oslobodi u nuklearnim reakcijama potice od razlike u energiji veze po nukleonu. Npr. u nuklearnoj fisiji se po jedinici mase oslobodi
nekoliko stotina miliona puta vise energije nego u oksidacionim reakcijama.
Energija po jedinici mase koja se oslobodi u nuklearnoj fuziji je visestruko
veca od energije (po jedinici mase) koja se oslobodi u nuklearnoj fisiji. Oslobodjena energija se javlja kao kineticka energija produkata fisije i kao energija
oslobodjnog (elektrmagnetnog) zracenja.
A magreakciokban felszabadulo energia a nukleonkenti atlagos kotesi energiak kozti k
ulonbsegbol ered. Pl. maghasadasnal egysegnyi tomegbol
nehany szaz millioszor nagyobb mennyiseg
u energia szabadul fol mint okszidacios folyamatokban. A (mag)f
uzioban (egysegnyi tomegkent) felszabadulo
energia tobbszorose a maghasadasban felszabadulo energianak. A felszabadulo
energia a bomlasi termekek mozgasi energiajaban es (elektromagneses) sugarzasi
energiaban nyilvanul meg.
Zbir masa mirovanja (mp ) produkata fisione reakcije je manja(!) od (pocetne)
mase mirovanja (mg ) fisionog materijala (goriva) - javlja se defekt mase
m = mg mp > 0! Na osnovu Ajnstajnove relacije koja povezuje masu i
energiju (4.11) zakljucujemo da defektu mase odgovara oslobodjena energija
(veze), mc2 .
Amennyiben osszeadjuk a maghasadas vegtermekeinek (nyugalmi) tomegeit
(mvt ), az osszeg kisebb(!) lesz mint a kezdeti hasado anyag (nyugalmi)
tomege (mua ). A hianyzo tomeg (m = mua mvt > 0!) a felszabadulo
kotesi energia (mc2 ), a kettot Einstein tomeg es energia kozotti kapcsolata
(4.11) koti ossze.
E = mc2
(4.11)

AS
4.5. , , ZRACENJE
/ , , SUGARZ
123
Energija veze po nukleonu je prikazana na slici 4.1. Vidimo da ima maksimum

u blizini jezgra gvozdja, i da kriva strmije raste s leva nego s desna. To je i
razlog zasto se u fuziji oslobodi veca kolicina energije nego u fisiji.
A nukleonkenti kotesi energia gorbejet a 4.1 abra szemlelteti. Latjuk, hogy a
gorbe maximuma a vas korul van, tovabba a gorbe balrol sokkal gyorsabban
novekedik mint jobbrol. Ez az oka annak, hogy f
uzioban nagyobb energia
szabadul fol mint maghasadasban.
U praksi za dobijanje energije reakcijom nuklearne fisije dolazi u obzir
Figure 4.1: Energija veze po nukleonu. Nukleonkenti kotesi energia.

cepanje jezgara urana ili torijuma. Tehnologija uranijumskih reaktora je
razradjena, dok se torijumski reaktori upravo razvijaju.
A gyakorlati alkalmazasban energiaforraskent uranium es thorium hastasa
johet szoba. Az uraniumos reaktorok technologiaja mar letezik, a thoriumos
reaktorokat mostanaban fejlesztik.
Cepanje jezgra U 235 se odvija u sledecoj reakciji (vidi sl. 4.2):
Az U 235 mag hasadasa a kovetkezo reakcioban megy vegbe (ld. a 4.2 abrat):

IV BOMLAS
U 235 + n U 236 Kr92 + Ba141 + 3n
(4.12)
Krajnje pojednostaljeno, jezgro urana 235 moze da zahvati neutron samo

ukoliko je neutron dovoljno spor. Nakon zahvatanja neutrona nastaje izuzetno
nestabilno jezgro urana 236 koje se prakticno trenutno raspada (najcesce) na
izotope kriptona i barijuma i dodatno se oslobadjaju tri neutrona. Ukoliko
postoji medijum (npr. teska voda) koji moze da uspori novooslobodjene neutrone reakcija cepanja jezgara urana 235 se nastavlja.
A vegsokig leegyszer
ustve, a 235 uranium izotop csak a lass
u neutronokat
tudja befogni. A befogott neutron egy nagyon instabil uranium izotopot hoz
letre, az uranium 236-ost, amely gyakorlatilag pillanatszer
uen folbomlik. A
bomlasi termek leggyakrabban egy kripton es egy barium izotop es tovabbi
harom neutron. Amennyiben van egy megfelelo kozeg, (pl. nehez vz)
amely lelassthatja a kiszabadult neutronokat, az uranium 235 hasadasa folytatodhat.
Da bi se reakcija fisije odvijala kontrolisano, od tri oslobodjena neutrona po
cepanju svakog jezgra U 235 potrebno je zahvatiti (barem) dva.
Hogy a maghasadas szabalyozottan mehessen vegbe, minden U 235 mag hasadasanal folszabadult harom neutronbol (legalabb) kettot be kell fogni.
Na slici 4.3 je predstavljena reakcija nuklearne fuzije vodonika u helijum
(jednacine 4.13 - 4.15) koja se odigrava u mladjim zvezdama slicnim suncu.
Vezano stanje protona (p) i neutrona (n) je jezgro teskog vodonika ili deuterijuma (D), e+ je pozitron, je foton.
A 4.3 abran a naphoz hasonlo, aranylag fiatal csillagokban vegbemeno hidrogenbol heliumot termelo f
uzios reakcio (4.13 - 4.15 egyenletek) van bemutatva. Egy proton (p) es egy neutron (n) kotott allapota a nehez hidrogen
avagy deuterium (D) mag, e+ a pozitron, pedig foton.
2p pn +e+ +
(4.13)
|{z}
D
D + p ppn +
(4.14)
|{z}
3
2 He
22 He 2 He4 + 2p
(4.15)

AS
4.5. , , ZRACENJE
/ , , SUGARZ
125
Figure 4.2: Sematski

prikaz cepanja jezgra urana 235, [19]. A 235-os uranium
atommag hasadasanak sematikus abrazolasa, [19].
Primetimo da se u pretposlednjem koraku sudaraju dva izotopa helijuma,
3
ceva prasina (regolit) je bogata tim izotopom, i to je jedan
2 He . Mese
od osnovnih razloga zbog koga mnoge zemlje razmisljaju o ponovnim ili
novopokrenutim misijama na Mesec. Taj izotop helijum ce biti vrlo verovatno
biti koriscen kao gorivo u buducim fuzionim reaktorima.
Vegy
uk eszre, hogy az utolso elotti lepesben ket helium izotop u
tkozik,
3
nevezetesen 2 He . A holdpor ebben az izotopban igen gazdag. Ez a legfobb
oka annak, hogy nehany orszag miert tervezi fel
ujtani illetve elkezdeni a
holdprogramjat. Ezt a heliumizotopot nagy valoszn
useggel u
zemanyagkent
fogjak hasznalni a kozeljovoben kifejlesztendo f
uzios reaktorokban.
3
Ukoliko u zvezdama pored vodonika postoji i mala kolicina ugljenika, azota
i kiseonika, nuklearna fuzija se paralelno odvija i u drugoj reakciji, tzv. Be3
U Suncu i Suncu slicnim zvezdama vodonik cini vise od 95 % ukupne mase.

IV BOMLAS
Figure 4.3: Nuklearna reakcija pretvaranja vodonika u helijum. Hidrogenbol

heliumot termelo magreakcio.

AS
4.5. , , ZRACENJE
/ , , SUGARZ
127
teovom ciklusu, u kojoj navedena jezgra imaju ulogu katalizator a, tj. u
Beteovom ciklusu se kolicina ugljenika, azota i kiseonika ne menja. Sematski

prikaz Beteovog ciklusa moze se videti na slici 4.4.
Amennyiben a csillagokban hidrogen4 mellett jelen van a szen, nitrogen es
oxigen, a magreakcio az elozo reakcioval parhuzamosan is vegbemehet u
gy,
hogy a felsorolt elemek abban katalizator kent viselkednek, azaz a Betheciklusban a szen, nitrogen es az oxigen mennyisege nem valtozik. Ezt a
reakciot hvjuk Bethe-ciklusnak. A Bethe-ciklus abrazolasa a 4.4 abran
lathato.
Figure 4.4: Beteov ciklus. Bethe-ciklus.
A Nap es Napszer
u csillagok t
omegenek tobb mint 95%-a hidrogen.

IV BOMLAS
Bibliography
[1] Wikipedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Radioactivity
[2] Wikipedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Interference
[3] Wikipedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Diffraction
[4] http://mathworld.wolfram.com/SphericalHarmonic.html
[5] http://en.wikipedia.org/wiki/File:EM_Spectrum_Properties_
edit.svg
[6] http://commons.wikimedia.org/wiki/File:
Electromagnetic-Spectrum.png
[7] http://en.wikipedia.org/wiki/Debye_model
[8] http://commons.wikimedia.org/wiki/Spherical_harmonic
[9] http://www.youtube.com/watch?v=YKjFPpuK-Jo
[10] http://www.youtube.com/watch?v=2Z6UJbwxBZI
[11] http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:
ANd9GcQXpCqPoOkeIDpdPtK4Nljh7g3qRnFxfUOIwLa6M9hqMzbzXZCy
[12] http://tasmancoast.files.wordpress.com/2007/09/
wave-diffraction.jpg
[13] internet
[14] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7d/X-ray_
diffraction_pattern_3clpro.jpg
129
130
BIBLIOGRAPHY
[15] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/transcoded/b/
ba/Meissner_effect.ogv/Meissner_effect.ogv.360p.webm
[16] http://www.physik.uni-augsburg.de/annalen/history/
historic-papers/1901_309_553-563.pdf
[17] http://bourabai.kz/articles/planck/planck1901.pdf
[18] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/03/Cavity_
radiation.jpg
[19] http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nuclear_fission.svg
Contents
0.1
Podsetnik/Emlekezteto: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1 Geometrijska optika
Geometriai optika
1.1 Fermaov princip
Fermat-elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.1.1 Zakon prelamanja svetlosti
A fenytores torvenye . . . . . . . . . .
1.2 Svetlovod / Fenyvezeto . . . . . . . . . . . . .
1.2.1 Primer / Pelda . . . . . . . . . . . . .
1.3 Gausova optika
Gauss-fele optika . . . . . . . . . . . . . . . .
1.3.1 Kardinalni elementi sociva
A lencse kardinalis elemei . . . . . . .
1.3.2 Socivo, drugi put / Lencse, masodszor
1.3.3 Predznaci / Elojelek . . . . . . . . . .
1.3.4 Jednacina sociva / Lencseegyenlet . . .
2 Talasna optika / Hull
amoptika
2.1 EM talasi / EM hullamok . . . . .
2.1.1 Zadatak / Foladat . . . . .
2.2 Izbijanje / Lebeges . . . . . . . . .
ohullamok . . . .
2.3 Stojeci talasi / All
2.4 Polarizacija
Polarizacio . . . . . . . . . . . . . .
2.4.1 Zadatak / Foladat . . . . .
2.5 Intenzitet svetlosti / Fenyintenzitas
2.6 Interferencija/Interferencia . . . . .
131
5
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
. . . . . . . . .
6
8
9
. . . . . . . . . 12
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
18
19
19
21
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
23
23
27
27
29
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
33
34
35
36
132
CONTENTS
2.6.1
2.7
Jangov eksperiment
Young-fele kserlet . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.6.2 Jangov eksperiment sa vise proreza
Young-fele kserlet tobb ressel . . . . . . . . . . .
2.6.3 Interferencija na planparalelnom sloju
Interferencia planparalell retegen . . . . . . . . .
2.6.4 N-tostruka interferencija na planparalelnom sloju
N-szeres interferencia planparalell retegen . . . .
2.6.5 Interferencije u primeni
Interferencia a gyakorlati alkalmazasban . . . . .
Difrakcija/Diffrakcio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.7.1 Dugacak prorez sirine b / Hossz
u, b szelesseg
u res
2.7.2 Difrakciona resetka / Diffrakcios racs . . . . . . .
2.7.3 Primena difrakcije u ispitivanju osobina
materijala
A diffrakcio alkalmazasa anyagtulajdonsagi
vizsgalatokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3 Kvantna teorija
Kvantumelm
elet
3.1 Uvod / Bevezeto . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.2 Energija elektromagnetnih talasa
Az elektromagneses hullamok energiaja . . . . . . .
3.3 Plankov zakon / Planck torveny . . . . . . . . . . .
3.3.1 Rejli-Dzinsov zakon/Rayleigh-Jeans-torveny
3.3.2 Vinov zakon / Wien-torveny . . . . . . . . .
3.3.3 Plankov zakon zracenja
Planck-fele sugarzasi torveny . . . . . . . . .
3.3.4 Vinov zakon pomeranja
Wien-fele elmozdulasi torveny . . . . . . . .
3.3.5 Stefan-Bolcmanov
zakon
Stefan-Boltzmann-fele torveny . . . . . . . .
3.3.6 Primena zakona zracenja
Sugarzasi torvenyek alkalmazasa . . . . . . .
3.4 Borov model atoma
Bohr-fele atom modell . . . . . . . . . . . . . . . .
3.4.1 Objasnjenje linijskih spektara
A vonalspektrumok magyarazata . . . . . .
. . . 40
. . . 41
. . . 44
. . . 47
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
51
51
56
. . . 57
61
. . . . . . 61
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
62
62
64
64
. . . . . . 65
. . . . . . 68
. . . . . . 69
. . . . . . 70
. . . . . . 70
. . . . . . 75
CONTENTS
3.5
3.6
3.7
133
Sredingerova
jednacina
Schrodinger egyenlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
3.5.1 Osnovni pojmovi
Alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
3.5.2 Operatori, ocekivane vrednosti, i kako do njih
Operatorok, varhato ertekek, es hogyan erjuk el azokat 79
3.5.3 Sredingerova
jednacina, bis
Schrodinger egyenlet, bis . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
3.5.4 Stacionarna Sredingerova

jednacina
Stacionaris Schrodinger egyenlet . . . . . . . . . . . . . 84
3.5.5 Svojstvene vrednosti i svojstveni vektori
Sajatertekek es sajatvektorok . . . . . . . . . . . . . . 87
3.5.6 Primer: Slobodna cestica / Pelda: Szabad reszecske . . 92
3.5.7 Primer: Slobodna cestica u kutiji / Pelda: Bedobozolt
szabad reszecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Hajzenbergove relacije / Heisenberg-relaciok . . . . . . . . . . 98
3.6.1 Operator momenta impulsa
Impuzusmomentum operator . . . . . . . . . . . . . . . 102
3.6.2 Kvantni rotator
Kvantum rotator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Kvantna i klasicna fizika / Kvantum es klasszikus fizika . . . . 107
4 Radioaktivni raspad
Radi
oaktv boml
as
4.1 Elementarne cinjenice o strukturi
materije
Elemi tenyek az anyagszerkezeterol . . . . . .
4.2 O atomskom jezgru. Az atommagrol . . . . .
4.3 Zakon radioaktivnog raspada / Bomlastorveny
4.3.1 Vreme poluraspada / Felezesi ido . . .
4.4 Pozadinsko zracenje
Hattersugarzas . . . . . . . . . . . . . . . . .
4.5 , , zracenje / , , sugarzas . . . . . .
4.5.1 Klasifikacija radioaktivnih raspada
A radioaktv bomlasok osztalyozasa . .
4.5.2 Nuklearna fisija i fuzija
Nuklearis fszio es f
uzio . . . . . . . . .
111
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
111
112
115
116
. . . . . . . . . 117
. . . . . . . . . 118
. . . . . . . . . 118
. . . . . . . . . 120

Dr. Bazsó Fülöp - Fizika 2 (SRB-HUN)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dr. Bazsó Fülöp - Fizika 2 (SRB-HUN)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Fizika 2.

(i, j, k) {(x, y, z), (y, z, x), (z, x, y)}

Lopital-ovo pravilo: pod pretpostavkom da sve navedene granicne vrednosti

skalarni proizvod dve kompleksne funkcije - dva kompleksna vektora

Figure 1: cos(x), cos2 (x)

Ukoliko je sredina opticki nehomogena i indeks prelamanja se menja od tacke

Integral racunamo duz putanje svetlosnog zraka. ds je infinitezimalni element

6 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Zakon prelamanja svetlosti

Kao primer primene Fermaovog principa izvescemo zakon prelamanja svetlosti.

Figure 1.1: Duzina optickog puta izmedju tacaka A i B. A es B pontok

1.1. FERMAOV PRINCIP

l = n1 x2 + y12 + n2 (d x)2 + y22

Na osnovu (1.7) uslov za minimum je / (1.7) alapjan a minimum foltetele:

Zakon prelamanja svetlosti

= 2 , sin = 1, sin = nn21 .

8 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Figure 1.2: Granicni ugao. Hatarszog.

Pretpostavljamo da indeks prelamanja svetlosti svetlovoda zavisi samo od

Figure 1.3: Svetlovod. / Fenyvezeto

1.2. SVETLOVOD / FENYVEZET

A fenytores torvenye r vastagsag

Resenje jednacine (1.12) je r(z), sto je udaljenost svetlosnog zraka od opticke

10 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Figure 1.4: Zavisnost indeksa prelamanja od r. A toresmutato r-f

Na osnovu jendnacine (1.14) jednacina koja opisuje prostiranje svetlosnog

1.2. SVETLOVOD / FENYVEZET

Lako je uvideti da je a kvadrat talasnog broja.

Figure 1.5: Putanja svetlosnog zraka u svetlovodu.

Az A es B allandok jelenteset a kezdeti foltetelek alapjan hatarozhatjuk meg.

tj. A je pocetna udaljenost svetlosnog zraka od ose svetlovoda, a B a je

vagyis A a fenysugar kezdeti tavolsaga a fenyvezeto tengelyetol, mg B a a

12 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

1.3. GAUSOVA OPTIKA

Figure 1.6: Prelamanje svetlosti na socivu / A lencse fenytorese.

14 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Izmedju tacaka P1 i P2 svetlosni zrak ne menja pravac prostiranja, menja

1.3. GAUSOVA OPTIKA

U tacci P2 vaze sledece relacije izmedju ulaznih i izlaznih parametara:

Uvedimo sledece oznake: Vezess

Primetimo da je determinanta sve tri matrice jednaka jedinici, tako da je i

k12 + k23 + k12 k23 n2

Velicine a, b, c i d nazivamo Gausovim parametrima sociva.

16 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Figure 1.7: Socivo, predmet (razmera h1 , na rastojanju l1 ) i lk (razmera h2 ,

1.3. GAUSOVA OPTIKA

do sociva predmet / targy

Na osnovu jednacine (1.35) napisimo eksplicitno odnos izmedju velicina h1 i

Uvecanje sociva se definise kao: / A lencse nagytasa:

Uslov za postojanje ostre slike je da uvecanje ne zavisi od ugla pod kojim

18 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

Veza izmedju uvecanja sociva i Gausovih parametara je sledeca:

zno rastojanje je po definiciji: / A fokusztavolsag defincio szerint:

Ukoliko je n1 = n3 , nalazimo znacenje parametra b, to je dioptrija, tj. opticka

1.3. GAUSOVA OPTIKA

Amennyiben n1 = n3 , konnyen ertelmezz

Mozemo da resimo problem prelamanja svetlosnog zraka na socivu i egzaktno.

U primenama moramo paziti na znacenje predznaka. Ukoliko je povrsina

20 CHAPTER 1. GEOMETRIJSKA OPTIKA GEOMETRIAI OPTIKA

(z1 u)2 + x21 = r12 ,

Na osnovu jednacina (1.46) i (1.47) nalazimo (kvadratnu) jednacinu cije

1.3. GAUSOVA OPTIKA

Neka se ispred i iza sociva nalaze sredine sa istim indeksom prelamanja n1 ,

Sledeca jednacina vazi za sociva i ogledala. Neka je f zizna daljina sociva, p