Indexes deriválás

Tenzor algebra és analı́zis Einstein-féle konvencióval

Készı́tette: Kómár Péter, 2010

Az indexes ı́rásmód ill. deriválás egy eszköz, amely tenzorok analı́zisét teszi egyszerűbbé
a fizikai számı́tásokban gyakran előforduló esetekben. Minden számı́tás, amelyet ”indexe-
sen” végeznek el, elvégezhető a parciális deriváltak koordinátánkénti kiszámı́tásával és a
tenzoralgebrai műveletek definı́ció szerinti alkalmazásával is, és ugyanarra az eredményre
vezet.

Az indexes ı́rásmód egyszerűsı́tő képessége azon a felismerésen alapul, hogy a fizikai

számı́tások struktúrája általában szimmetrikus az n-dimenziós tér Descartes-koordinátáinak
összes permutációjára. Ezt felhasználva az indexes ı́rásmód nem csak tinta kı́mélő és emi-
att átlátható, de beépı́tett ellenőrzéseket is tartalmaz, melyek csökkentik az emberi hiba
valószı́nűségét.

1. Algebra
1.1. Elemek
Tenzori rend szerint a mennyiségek az alábbi kategóriákba sorolhatók:

• 0. rend: skalár: α, elemei {α}

• 1. rend: vektor: a, elemei {a1 , a2 , . . . an }

• 2. rend: tenzor: A, elemei {A11 , A12 , . . . A1m ; A21 , A22 , . . . A2m ; . . . ; An1 , An2 , . . . Anm }

• s. rend: (s-indexes) tenzor: A, elemei {Ai1 ,i2 ,...is |ij ∈ {1, 2, . . . nj }}

Itt az első három renddel (skalár, vektor és másodrendű tenzor) foglalkozunk.

1.2. Műveletek
Jelölések:
(a)i – az a vektor i. eleme
(A)ij – az A tenzor i. sorában és j. oszlopában lévő eleme
E
= – az Einstein-féle automatikus összegzési konvenció szerinti egyenlőség

Vektor műveletek:

1. Összeadás: vektor + vektor = vektor

+ : Rn × Rn → Rn
a + b = (a1 + b1 , a2 + b2 , . . . an + bn )
(a + b)i = ai + bi

2. Skalárral való szorzás: skalár · vektor = vektor

· : R × Rn → Rn
α · a = (αa1 , αa2 , . . . αan )
(α · a)i = α · ai

1
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

3. Skaláris szorzás: vektor · vektor = skalár

· : Rn × Rn → R
a·b=P a1 b1 + a2 b2 + · · · + an bn
a · b = ni=1 ai bi = ai bi
E

4. Vektoriális szorzás: 3D vektor × 3D vektor = 3D vektor

× : R3 × R3 → R3
a × b = (aP 2 b3 − P
a3 b2 , a3 b1 − a1 b3 , a1 b2 − a2 b1 )
(a × b)i = 3j=1 3k=1 εijk aj bk = εijk aj bk
E

ahol ε a Levi-Civita-szimbólum
Levi-Civita-szimbólum:
Definı́ció:

 +1 ha (i, j, k) ∈ {(1, 2, 3), (2, 3, 1), (3, 1, 2)}
εijk = −1 ha (i, j, k) ∈ {(1, 3, 2), (2, 1, 3), (3, 2, 1)}

0 ha i = j vagy i = k vagy j = k

Tulajdonságai:

• εijk = εjki azaz indexei ciklikusan szabadon permutálhatók.

• εijk = −εjik azaz bármely két indexének felcserélésére előjelet vált.
E P
• εijk εilm = 3i=1 εijk εilm = δjl δkm − δjm δkl

ahol δ a Kronecker-delta.
Kronecker-delta:
Definı́ció:
½
1 ha i=j
δij =
0 ha i 6= j

Tulajdonságai:

• δik = δki azaz indexeiben szimmetrikus.

E P
• δij aj = j δij aj = ai
E P
δij Ajk = j δij Ajk = Aik
azaz δik = (I)ik , azaz az egységmátrix reprezentánsa.
Ez úgy is megfogalmazható, hogy a Kronecker-delta összegzés hatására beı́rja a
másik indexét az összegző index helyébe a másik tényezőben, a δ pedig eltűnik.

5. Tenzoriális (v. diadikus) szorzás: vektor ⊗ vektor = tenzor

⊗ : Rn × Rm → Rn×m
 
a1 b1 a1 b2 ··· a1 bm
 a2 b1 a2 b2 ··· a2 bm 
 
a ⊗ b =  .. .. ... .. 
 . . . 
an b1 an b2 ··· an bm

(a ⊗ b)ik = ai bk

2
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

Tenzor műveletek:
1. Összeadás: tenzor + tenzor = tenzor
+ : Rn×m × Rn×m → Rn×m
 
A11 + B11 A12 + B12 · · · A1m + B1m
 A21 + B21 A22 + B22 · · · A2m + B2m 
 
A+B= .. .. ... .. 
 . . . 
An1 + Bn1 An2 + Bn2 · · · Anm + Bnm
(A + B)ik = Aik + Bik
2. Skalárral való szorzás: skalár · tenzor = tenzor
· : R × Rn×m → Rn×m
 
αA11 αA12 · · · αA1m
 αA21 αA22 · · · αA2m 
 
α · A =  .. .. . . .. 
 . . . . 
αAn1 αAn2 · · · αAnm
(α · A)ik = αAik
3. Mátrix szorzás: tenzor · tenzor = tenzor
· : Rn×s × Rs×m → Rn×m
 P P P 
A1j Bj1 A1j Bj2 · · · j A1j + Bjm
 P A2j Bj1 P A2j Bj2 · · · P
j j

 j j j A2j Bjm 
A·B= .. .. . .. 
 . . .. . 
P P P
j Anj Bj1 j Anj Bj2 · · · j Anj + Bjm
P
(A · B)ik = sj=1 Aij Bjk = Aij Bjk
E

4. Mátrix hatása vektorra (mátrix szorzás spec esete): tenzor · vektor = vektor
· : Rn×s × RPs
→ Rn P P
A · a = ( j A1j aj , j A2j aj , . . . j Anj aj , )
P
(A · a)i = sj=1 Aij aj = Aij aj
E

5. Trace (v. Spur, v. nyom): Tr (tenzor) = skalár

Tr : Rn×n → R
Tr A = PA11 + A22 + · · · + Ann
Tr A = nj=1 Ajj = Ajj
E

6. Transzponálás: (tenzor)T = tenzor

( )T : Rn×m → Rm×n
AT = az A főátlóra való tükrözöttje.
(AT )ik = Aki
Transzponálásra való szimmetria alapján három kategóriát különböztetünk meg:
• Szimmetrikus: Sik = Ski
• Antiszimmetrikus: Aik = −Aki
• egyik sem: Mik 6= ±Mki

3
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

1.3. Szabályok
Az indexes ı́rásmód használata közben sok-indexes kifejezéseket rendezünk és újrarendezünk.
Példa egy ilyenre:

Aij δkl Bkp al εsip ds + δrv dv (Csq εtjq at bs dr + cj er )

Az ilyen kifejezések úgy manipulálhatók mint valós változók hagyományos szorzatai és
összegei:
1. A tagok sorrendje szabadon cserélhető (hiszen az összeadás kommutatı́v)
2. Indexes alakban a tényezők sorrendje is szabadon cserélgethető, ugyanis a ”nem-
kommutatı́v tulajdonságot” az index párok hordozzák, ezért viszont fontos, hogy
minden tényező viszi magával az indexeit.
pl: Aij δkl Bkp al εsip ds = δkl al Aij ds εsip Bkp
3. A szorzás disztributı́v az összegen.
pl: δrv dv (Csq εtjq at bs dr + cj er ) = δrv dv Csq εtjq at bs dr + δrv dv cj er
Az indexek kezelésére az alábbiak érvényesek:
4. Egy index az egyes tagokban szerepelhet
• 0-szor
• 1-szer: (megmaradó index) Az adott kifejezés tenzori rendjét e párosı́tatlan
indexek száma adja:
pl: ai Bk lεjkl δij skalár
Aij ci δkl Λssk bj vektor
Γijkl δjk ai εlpq másodrendű tenzor
• 2-szer: (néma index) Az ilyen kétszer szereplő indexekre automatikusan összegzünk.
(Einstein-konvenció)
NB: 2-nél többször ugyanaz az index nem szerepelhet egy tagban.
5. A néma indexek betűi mindig átjelölhetők más betűkre, csak arra kell figyelni, hogy
egy tagon belül ne legyen 2-nél több egyik indexből sem.
E
pl: Csq εtjq at bs + cj = Csr εpjr ap bs + cj
Az eredmények értelmezéséhez két relációt használunk:
6. (P)ijkl... = (Q)ijkl... ⇒ P = Q
azaz ha két kifejezés azonos indexű elemei megegyeznek (az indexek minden értékére),
akkor a két kifejezés egyenlő.
P P P P E
7. i j k l . . . ai . . . Bjl . . . ci . . . dj . . . Flkk . . . = ai . . . Bjl . . . ci . . . dj . . . Flkk . . . azaz
az egy tagban kétszer szereplő indexekre az összegzés akkor is ki van róva ha azt
nem jelöljük. (Einstein-féle automatikus összegzés konvenciója)
NB: Az automatikus összegzés csak egy tagon belül – az azonos indexű tényezőkre
– érvényes.PKét külön tagban előforduló ugyanolyan indexekre nincs összegzés:
E
ai bi ck = i ai bi ck = ((a · b)c)k (automatikus összegzés)
λ · ai + ν · bi = (λa + νb)i (nincs összegzés)

4
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

1.4. Példák
Az alábbiakban bemutatjuk az indexes ı́rásmód és a hagyományos ı́rásmód közötti
oda-vissza váltást a gyakorlatban, miközben hasznos (ı́gy megjegyzésre is javasolt azonosságokat
vezetünk le).

skalárral való szorzás disztributivitása:

[λ · (a + b)]i = λ(ai + bi ) = λai + λbi = (λa + λb)i

skalárral való szorzás és a skaláris szorzat asszociativitása:

E E
a · (λ · b) = (a)i (λ · b)i = ai λbi = λai bi = λ(a · b)

skaláris szorzat disztributivitása:

E E
a · (b + c) = (a)i (b + c)i = ai (bi + ci ) = ai bi + ai ci = a · b + a · c

vektoriális szorzás disztributivitása:

E E
[a × (b + c)]i = εijk (a)j (b + c)k = εijk aj (bk + ck ) = εijk aj bk + εijk aj ck = a × b + a × c

kettős vektoriális szorzat kifejtése:

E E E
[a × (b × c)]i = εijk aj (b × c)k = εijk aj εklm bl cm = εijk εklm aj bl cm = εkij εklm aj bl cm =
E E E
= (δil δjm − δim δjl )aj bl cm = aj bi cj − aj bj ci = bi (a · c) − ci (a · b) = [b(a · c) − c(a · b)]i

vegyes szorzat ciklikus permutációja:

E E E E
a · (b × c) = ai (b × c)i = ai εijk bj ck = εijk ai bj ck = εkij ai bj ck = (a × b)k ck = (a × b) · c

tenzor szorzat hatása:

E E
[(a ⊗ b)c]i = (a ⊗ b)ij cj = ai bj cj = ai (b · c) = [a(b · c)]i

tenzor szorzat trace-e:

E E
Tr (a ⊗ b) = (a ⊗ b)jj = aj bj = (a · b)

n-dimenziós egység mátrix trace-e: P

E P
Tr (I) = (I)jj = δjj = nj=1 δjj = nj=1 1 = n
E

trace ciklikus permutációja:

E E E E
Tr (ABCD) = (ABCD)ii = Aij Bjk Ckl Dli = Dli Aij Bjk Ckl = (DABC)ll = Tr (DABC)

Feladatok: algebra
Alakı́tsuk az alábbi kifejezéseket indexessé ill. index mentessé!
1. a(b ⊗ c)d 9. ai δij bj
2. [a × (λb + (cd)e)]i 10. ck δkl cl + Aij bj ai
3. aABC(bc)(d × e) 11. Aik δkl al
2
4. a(b × c) + Tr (A ) 12. εklm ak bl cm
5. Tr (λI + ν((a × b) ⊗ c)) 13. εijk εjlm ak bl cm
6. {[A(a
£ פ(b × c))] × d}i 14. Aij Bij
T
7. (AB)
n ik o 15. Aij bi Cjk al Blk
8.Tr ([(a ⊗ b)(c × d)] ⊗ e)T 16. δii aj bj + Aij Bjk Ckl δil

5
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

2. Analı́zis
2.1. Mezők és deriváltjaik
A három-dimenziós téren (R3 ) értelmezett különböző tenzori rendű függvényeket ten-
zormezőknek hı́vjuk:

T : R3 → R3×3×···×3
Jelölés:
• r = (x, y, z) = (x1 , x2 , x3 ) az alaphalmazként szolgáló háromdimenziós tér egy
általános vektora. Ez játsza a mezőknél a független változó szerepét.
∂ ∂ ∂
• ∂1 = ∂x , ∂2 = ∂y
, ∂3 = ∂z
az r vektor három komponense szerinti parciális deriválás
operátorai.
• Nabla: ∇ = (∂1 , ∂2 , ∂3 ), amely algebrai tulajdonságait tekintve első rendű tenzor,
miközben egy elsőrendű deriváló operátor.
A három legfontosabb mező és az azokon értelmezett gyakran előforduló deriváló operátorok:

Skalármező: φ : R3 → R, r 7→ φ(r) = φ(x, y, z)

1. Gradiens: skalármező → vektormező
grad : (R3 → R) → (R3 → R3 )
grad φ = (∂1 φ, ∂2 φ, ∂3 φ) = ∇φ
(grad φ)i = ∂i φ
2. Laplace-operátor: skalármező → skalármező
4 : (R3 → R) → (R3 → R)
4φ = P∂12 φ + ∂22 φ + ∂32 φ = (∇ · ∇)φ = ∇2 φ
4φ = 3i=1 ∂i2 φ = ∂i ∂i φ
E

3. Derivált tenzor: skalármező → tenzormező

D : (R3 → R) → (R3 → R3×3 )
 2 
∂1 φ ∂ 1 ∂2 φ ∂1 ∂3 φ
Dφ =  ∂2 ∂1 φ ∂22 φ ∂2 ∂3 φ  = ∇ · (∇φ) = (∇ ⊗ ∇)φ
∂3 ∂1 φ ∂3 ∂2 φ ∂32 φ
(Dφ)ik = ∂i ∂k φ Ez mindig szimmetrikus. (Young-tétel: ∂i ∂k = ∂k ∂i )

Vektormező: v : R3 → R3 , r 7→ (v1 (r), v2 (r), v3 (r)) = (v1 (x, y, z), v2 (x, y, z), v3 (x, y, z))
1. Divergencia: vektormező → skalármező
div : (R3 → R3 ) → (R3 → R)
div v =P∂1 v1 + ∂2 v2 + ∂3 v3 = ∇ · v
div = 3i=1 ∂i vi = ∂i vi
E

2. Rotáció: vektormező → vektormező

rot : (R3 → R3 ) → (R3 → R3 )
rot v = (∂P2 v3 −P
∂3 v2 , ∂3 v1 − ∂1 v3 , ∂1 v2 − ∂2 v1 ) = ∇ × v
(rot v)i = j=1 3k=1 εijk ∂j vk = εijk ∂j vk
3 E

6
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

3. Gradiens: vektormező → tenzormező

grad : (R3 → R3 ) → (R3 → R3×3 )
 
∂1 v1 ∂1 v2 ∂1 v3
grad v =  ∂2 v1 ∂2 v2 ∂2 v3  = ∇ ⊗ v
∂3 v1 ∂3 v2 ∂3 v3
(grad v)ik = ∂i vk
4. Laplace-operátor: vektormező → vektormező
4 : (R3 → R3 ) → (R3 → R3 )
4v = ∂12P
v + ∂22 v + ∂32 v = (∇ · ∇)v = ∇2 v
(4v)i = 3j=1 ∂j2 vi = ∂j ∂j vi
E

Tenzormező: T : R3 → R3×3
   
T11 (r) T12 (r) T13 (r) T11 T12 T13
r 7→  T21 (r) T22 (r) T23 (r)  =  T21 T22 T23  (x, y, z)
T31 (r) T32 (r) T33 (r) T31 T32 T33
1. Divergencia: tenzormező → vektormező
div : (R3 → R3×3 ) → (R3 → R3 )
div T = (∂1P
T11 +∂2 T21 +∂3 T31 , ∂1 T12 +∂2 T22 +∂3 T32 , ∂1 T13 +∂2 T23 +∂3 T33 ) = ∇·T
(div T)i = 3j=1 ∂j Tji = ∂j Tji
E

NB: Ez a művelet kitünteti az első indexet, előfordulhat a fordı́tott definı́ció is. (Ez
csak szimmetrikus tenzor esetén lényegtelen.)
2. Laplace-operátor: tenzormező → tenzormező
4 : (R3 → R3×3 ) → (R3 → R3×3 )
4T = ∂12 T
P+ ∂22 T + ∂32 T = (∇ · ∇)T = ∇2 T
(4T)ik = 3j=1 ∂j2 Tik = ∂j ∂j Tik
E

2.2. Differenciál operátorok összefoglaló

Skalármezo Vektormezo Tenzormezo

φ grad
grad φ v grad
grad v T grad

div v div rot div T div

φ Dφ
v rot v T

∇-val differenciálási rend mire hathat tenzori rend változás

div ∇· 1 v, T -1
rot ∇× 1 v 0
grad ∇ 1 φ, v, T +1
4 ∇·∇ 2 φ, v, T 0
D ∇⊗∇ 2 φ, v, T +2

7
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

2.3. Szabályok
Indexes deriválás során sokindexes kifejezésekkel kell dolgoznunk, mint például:

Tij ∂j ∂k vl ak us br εsrp ∂t (λ(δtq + Atq )wq + ct φ)

ahol most λ; a, b, c; A konstansok, δ a Kronecker-delta, ε a Levi-Civita-szimbólum, φ; v, u, w; T

pedig mezők.
NB: A ∂-k pozı́ciója fontos ugyanis definı́ció szerint mindazt deriválják ami mögöttük áll.

Az ilyen kifejezések manipulálása az alábbiak szerint történik:

1. A konstans tényezők szabadon áthelyezhetők a szorzatban, azaz nem csak egymáson

és a mezőkön de a deriválásokon is átemelhetők. (ugyanis ∂(λφ) = λ∂f ) (NB: δ és
ε is konstans)
pl: Tij ∂j ∂k vl ak us br εsrp ∂t (λ(δtq + Atq )wq + ct φ) =
= ak br εsrp Tij ∂j ∂k vl us ∂t (λ(δtq + Atq )wq + ct φ)

2. A deriválás disztributı́v az összeadáson. (∂(f + g) = ∂f + ∂g)

pl: ∂t (λ(δtq + Atq )wq + ct φ) = λ(δtq + Atq )∂t wq + ct ∂t φ

3. Az egymás mellé került ∂-k felcserélhetők (Young-tétel).

4. Szorzaton a deriválás a Leibnitz-szabály szerint oszlik szét: ∂(f · g) = (∂f )g + f ∂g

5. Összetett függvény deriváltjánál megjelenik a külső függvény argumentum szerinti

deriváltja: ∂(f (g)) = f 0 (g) · ∂g

6. Index átnevezések továbbra is végrehajthatók a korábban ismertetett szabályok

szerint.

Feladatok: differenciál operátorok

Határozzuk meg, hogy a div , rot , grad , 4, D operátorok közül melyek hattathatók az
alábbi kifejezésekre:
1. (r × (a + b)) · r
2. rφ(r) + (a ⊗ r)b
3. ATr (a ⊗ v(r)) + (a ⊗ r)aψ(r)

Értelmesek-e az alábbi kifejezések?

4. rot rot (r × ψ(r) · a)
5. div div ((a · r) · v(r))
6. 4(a · φ(r) + λψ(r))
7. grad (rot (a ⊗ b)(r · v(r)))

Bizonyı́tsuk az alábbi azonosságokat az indexes ı́rásmód segı́tségével:

1. div grad φ = 4φ
2. rot rot v = grad div v − 4v
3. div rot v = 0
4. rot grad φ = 0
5. Tr (Dφ) = 4φ

8
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

2.4. Példák
Három gyakran előforduló példa:

identitás függvény (r 7→ r = (x1 , x2 , x3 )) deriváltja:

∂i xj = ∂x∂ i xj = δij (javasolt koordinátás ı́rásmóddal ellenőrizni, (= ∇ ⊗ r)ij )
p
abszolút érték
√ E √(r = |r| = x21 + x22 + x23 ) deriváltja:
E E
∂i r = ∂i r2 = ∂i xj xj = 12 √x1j xj · ∂i xj xj = 21 1r · ((∂i xj )xj + xj ∂i xj ) = 11
2r
· 2 · δij xj = xri

irányı́tott egységvektor (e = r/|r|) deriváltja: ¡ ¢

∂i ej = ∂i xj · 1r = (∂i xj )· 1r +xj ∂j 1r = δij 1r +xj · − r12 ·∂i r = 1
r3
(r2 δij −xj xi ) = 1r (δij −ei ej )

További példák:
E E
[grad (ar)]i = ∂i (ar) = ∂i aj xj = aj ∂i xj = aj δij = ai = (a)i
£ ¤ xi
£ ¤
grad r1α i
= ∂i r1α = (−α) rα+1
1
∂i r = −α rα+2 r
= −α rα+2 i

E ¡ ¢ E
div ( rrα ) ³= ∂i rxαi =´(∂i xi ) r1α + xi ∂i r1α = δii r1α + xi (−α) rα+1
1
∂i r = 1
rα
δii + xi (−α) 1r xri =
E 1 2
= rα 3 − α rr2 = (3 − α) r1α
£ ¡ ¢¤ E ¡ ¢ E
rot a × rrα i = εijk ∂j a × rrα k = εijk ∂j εklm al xrm xm
α = εkij εklm al ∂j r α =
¡ ¢
= (δil δjm − δjl δim )al ¡(∂j xm ) r1α + xm ∂j r1α = ¢
1 xj
= (δil¡δjm − δjl δim )al ¢δjm r1α +
¡ xm (−α) rα+1 =
xx ¢
r
x x
= ai δjj r1α − α r1α rj 2 j − aj δji r1α − α r1α ri 2 j =
E
= r1α (δjj ai − αai ej ej − aj δji + αaj ei ej ) =
E
= r£1α (3ai − αai − ai + αei (ae))
¤ =
1
= rα ((2 − α)a + αe(ae)) i
E
4(sin(ar)) = ∂i ∂i sin(ar) = ∂i [cos(ar) · ∂i (ar)] = ∂i [cos(ar)ai ] =
E
= ai ∂i cos(ar) = ai (− sin(ar))·∂i (ar) = ai (− sin(ar))ai ) = −ai ai sin(ar) = −a2 sin(ar)
E E E
[(b∇)(a × r)]i = bj ∂j εikl ak xl = bj ak εikl ∂j xl = bj ak εikl δjl = bl ak εikl = εikl ak bl = (a × b)i

Feladatok: indexes deriválás

1. grad ((a × r)b) 7. rot (r · (log(sin(r)))
2. grad (sin(ar · rα )) 8. rot (a × r + r × (r × b))
3. grad (exp(r) + exp(−r)) 9. rot (r × (Ar))
4. div (a × r) 10. 4(rAr)
5. div (r sin(ar) + b × r cos(br)) 11. 4(sin(r2 ))
6. div (r exp(r)) 12. 4[((ar)(br))3 ]

9
Indexes deriválás Kómár Péter, 2010

Emlékeztető kártyák

(a + b)i = ai + bi (A + B)ik = Aik + Bik εijk = εjki = εkij

(αa)i = αai (αA)ik = αAik εijk = −εikj
ab = ai bi (AB)ik = Aij Bjk δik = δki
(a × b)i = εijk aj bk (Aa)i = Aij aj δij aj = ai
a(b × c) = εijk ai bj ck (AT )ik = Aki
(a ⊗ b)ik = ai bk Tr (A) = Ajj

div v = ∂i vi (div T)i = ∂j Tji

(rot v)i = εijk ∂j vk
(grad φ)i = ∂i φ (grad v)ik = ∂i vk (grad T)ikl = ∂i Tkl
4φ = ∂i ∂i φ (4v)i = ∂j ∂j vi (4T)ik = ∂j ∂j Tik
(Dφ)ik = ∂i ∂k φ (Dv)ikl = ∂i ∂k vl (DT)iklm = ∂i ∂k Tlm

∂(f + g) = ∂f + ∂g
∂λf = λ∂f ∂i xk = δik
∂f g = (∂f )g + f ∂g ∂i r = xi /r = ei
∂f (g) = f 0 (g) · ∂g ∂i ek = (δik − ei ek )/r

Háttér
Ez az anyag önszorgalomból készült 2010. április 8. és 10. között.
A nettó idöbefektetés kb. 20 óra volt, melynek kb.
10%-a volt papı́r feletti tervezés,
20%-a gépelés és formázás,
60%-a a legtömörebb és leginformatı́vabb formák kiválasztása és
10%-a a hibajavı́tás.

A sajtóhibák észrevételeit és egyéb megjegyzéseket az alábbi cı́mre várom:

peter pont komar pont hu kukac gmail pont com

Sok sikert! (az élethez, a tudományhoz, de legelöször is a zh-hoz!)

Ha még ezt a sort is el akarod olvasni akkor elmondom, hogy nagyon izgulok,
hogy sikerült-e hasznos anyagot ı́rnom, és közben reménykedem, hogy sokan
fogják a tudtomon kı́vül dı́csérni :)

10