Determinánsok, mátrixok invertálása

Elõadáskivonat
2

Alapvető tudnivalók a permutációkról

2.1 Definı́ció. Az {1, 2, . . . , n} számok egy sorrendjét ezen számok egy permu-
tációjának nevezzük.

2.2 Megjegyzés. Az {1, 2, . . . , n} számok összes permutációinak száma n!.

2.3 Definı́ció. Az {1, 2, . . . , n} számok {i1 , i2 , . . . , in } permutációjában ik inver-

zióban áll il -lel, ha k < l de ik > il (1 ≤ k < l ≤ n) .

Például az {5, 1, 4, 2, 3} permutáció inverzióinak száma 6.

2.4 Definı́ció. Egy permetáció páros, ha összes inverzióinak száma páros, egyéb-
ként páratlan.

Determináns

2.5 Definı́ció. Legyen A = (aij ) ∈ Mn×n négyzetes mátrix. Ennek det A-val
jelölt determinánsán a

a11 a12 ··· a1n

jel. a21 a22 ··· a2n
det A = .. .. .. =
. . .
an1 an2 · · · ann
X
= ε (σ) a1i1 a2i2 · · · anin
σ

számot értjük, ahol az összegzés kiterjed az {1, 2, . . . , n} számok összes σ per-

mutációjára; továbbá

1, ha σ páros permutáció
ε (σ) =
−1, ha σ páratlan permutáció.
n-et a determináns rendjének is nevezzük.

2.6 Megjegyzés. Azaz egy n-edrendű mátrix determinánsát a definı́ció szerint

úgy számı́thatjuk ki, hogy egy n! tagú összeget képezünk, melyben minden
tag egy n tényezős szorzat. A szorzat tényezőit úgy kapjuk, hogy A minden
sorából kiválasztunk pontosan 1 elemet úgy, hogy közben minden oszlopból
is pontosan 1 elem szerepeljen. Ezt +1-gyel vagy −1-gyel szorozzuk aszerint,
hogy a kiválasztott elemek oszlopindexei az {1, 2, . . . , n} számoknak páros vagy
 3

páratlan permutációját alkotják, miközben a sorindexek természetes sorrendben

vannak.

Definı́ció alapján csak első-, másod-, vagy harmadrendű determinánst, vagy spe-
ciális alakú mátrix determinánsát érdemes kiszámolni. Gondoljunk arra, hogy
egy általános 4 × 4 tı́pusú mátrix determinánsához már 24 tagot kell összegezni.

Könnyen belátható például, hogy

a11 a12 ··· a1n

0 a22 ··· a2n
.. .. .. = a11 a22 . . . ann .
. . .
0 0 ··· ann

A fenti tipusú mátrixot (azaz az olyan négyzetes mátrixot, melyben a főátló

alatt minden elem nulla) felsőháromszög mátrixnak hı́vjuk. (Használatos még
a felső trianguláris elnevezés is.)
Példaként határozzuk meg az A = (aij ) ∈ Mn×n mátrix determinánsát, ahol
n = 1, 2, 3.
n = 1 esetén:
det(a) = a.

n = 2 esetén:
a11 a12
det A = = a11 a22 − a12 a21
a21 a22

n = 3 esetén:
a11 a12 a13
a11 a22 a33 + a12 a23 a31 + a13 a21 a32
a21 a22 a23 =
−a11 a23 a32 − a12 a21 a33 − a13 a22 a31
a31 a32 a33

2.7 Példa. Ezek alapján már könnyen meghatározhatjuk a következő determi-

nánsok értékét:

1.
4 2
= 4 · 5 − 2 · 3 = 14
3 5

2.
1 2 3
4 1 2 = 1·1·4+2·2·1+3·4·2−
1 2 4
− 3 · 1 · 1 − 1 · 2 · 2 − 2 · 4 · 4 = −7

Az alábbiakban felsoroljuk a determinánsok elemi tulajdonságait, melyek közül

néhány jól használható a determinánsok kiszámı́tásánál.
4

1. Ha az A mátrix egy sorának minden eleme nulla, akkor a mátrix determi-

nánsa 0.
2. Négyzetes mátrix és transzponáltja determinánsa megegyezik: |A| = AT .
3. Ha az A mátrix két sorát felcseréljük, akkor a mátrix determinánsa (−1)-
szeresére változik.
4. Ha az A mátrix két sora megegyezik, akkor a mátrix determinánsa nulla.
5. Ha az A mátrix i-edik sorának minden eleme két másik tag összegére
bomlik, akkor a determinánsa két determináns összegére bontható, pon-
tosabban:

a11 a12 ··· a1n

.. .. ..
. . .
det A = bi1 + ci1 bi2 + ci2 ··· bin + cin =
.. .. ..
. . .
an1 an2 ··· ann
a11 a12 ··· a1n a11 a12 ··· a1n
.. .. .. .. .. ..
. . . . . .
= bi1 bi2 ··· bin + ci1 ci2 ··· cin
.. .. .. .. .. ..
. . . . . .
an1 an2 ··· ann an1 an2 ··· ann

feltéve, hogy az i-ediktől eltekintve minden más sorban az eredeti elemek

szerepelnek.

6. Ha az A mátrix egy sorának minden eleméből egy konstans szorzó kiemel-

hető, akkor a mátrix determinánsából is kiemelhető, pontosabban:

a11 a12 ··· a1n

.. .. ..
. . .
det A= γ · ai1 γ · ai2 ··· γ · ain =
.. .. ..
. . .
an1 an2 ··· ann
a11 a12 ··· a1n
.. .. ..
. . .
=γ· ai1 ai2 ··· ain
.. .. ..
. . .
an1 an2 ··· ann

feltéve, hogy a többi sorokban az eredeti elemek szerepelnek.

7. Ha az A mátrix egyik sora konstansszorosa egy másik sorának, akkor a
mátrix determinánsa nulla.
 5

8. Ha az A mátrix egyik sorához hozzáadjuk egy másik sorának konstans-

szorosát, akkor a mátrix determinánsa nem változik.

megjegyzés. A fenti tulajdonságok érvényesek oszlopokra is.

2.8 Tétel. (Determinánsok szorzástétele.) Legyenek A és B azonos rendű négyzetes

mátrixok. Ekkor

|A · B| = |A| · |B| .

2.9 Példa. A determinánsok tulajdonságait felhasználva számı́tsuk ki a követ-

kező determináns értékét:

1 1 1 1
2 4 5 1
.
1 2 1 −1
3 2 0 5

megoldás:
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 4 5 1 0 2 3 −1 0 1 0 −2
= =− =
1 2 1 −1 0 1 0 −2 0 2 3 −1
3 2 0 5 0 −1 −3 2 0 −1 −3 2
1 1 1 1 1 1 1 1
0 1 0 −2 0 1 0 −2
=− =− = −9
0 0 3 3 0 0 3 3
0 0 −3 0 0 0 0 3

Először az első sor (−2)-szeresét, (−1)-szeresét illetve (−3)-szorosát hozzáadjuk

rendre a második, harmadik illetve a negyedik oszlophoz. Ezzel elértük, hogy
az első oszlop második, harmadik és negyedik eleme nullává váljon. Ezután
a második és harmadik sort felcseréltük, miközben a determináns értéke (−1)-
szeresére változott. Hasonlóképpen folytatjuk az eljárást a második és harmadik
oszloppal, végül a mátrixunk felső trianguláris alakú lesz.
Az utolsó lépésben felhasználtuk, hogy egy felsőháromszög mátrix determinánsa
a főátlóban álló elemek szorzata.
Megjegyzés. A fenti feladatban egy egyszerű módszert láthattunk egy mátrix de-
terminánsának kiszámı́tására. Úgynevezett elemi sorátalakı́tásokkal a mátrixot
felsőháromszög alakúra hoztuk. Ennek determinánsa már könnyen kiszámı́tha-
tó.

2.10 Definı́ció. Egy mátrixon végrehajtott (elemi) sor/oszlop műveleten vagy

másképpen elemi sor/oszlop átalakı́táson a következő műveletek valamelyikét
értjük:
6

- egy sor/oszlop skalárszorosának hozzáadása egy másik sorhoz/oszlophoz,

- két sor/oszlop felcserélése,
- egy sor/oszlop szorzása egy nem zéró skalárral.

Két mátrix sorekvivalens, ha egyik a másikból véges sok elemi sorátalakı́tással

megkapható. Analóg módon definiálhatjuk a mátrixok oszlopekvivalenciáját.

Aldeterminánsok szerinti kifejtés

Tekintsük ismét a harmadrendű determinánsra kapott

a11 a12 a13

|A| = a21 a22 a23 =
a31 a32 a33
a11 a22 a33 + a12 a23 a31 + a13 a21 a32
=
−a11 a23 a32 − a12 a21 a33 − a13 a22 a31

összeget. Ez elég bonyolultnak tűnik, de az ún. aldeterminánsok segı́tségével

egyszerűbb alakba ı́rható. Először is vegyük észre, hogy

|A| = a11 (a22 a33 − a23 a32 ) − a12 (a21 a33 − a23 a31 ) +
+a13 (a21 a32 − a22 a31 )

alakba is ı́rható, ahol másodrendű determinánsok szerepelnek tényezőként. Te-

hát

a22 a23 a21 a23

|A| = a11 − a12 +
a32 a33 a31 a33
a21 a22
+a13 .
a31 a32

Eszerint a harmadrendű determináns kiszámı́tása visszavezethető másodrendű

determinánsok kiszámı́tására. A következőkben egy determináns kiszámı́tását
nála alacsonyabb rendű determináns kiszámı́tására vezetjük vissza.

2.11 Definı́ció. Ha egy mátrixból bizonyos sorokat és oszlopokat elhagyunk úgy,
hogy a kapott mátrix négyzetes mátrix, akkor ennek a mátrixnak a determinán-
sát az eredeti aldeterminánsának nevezzük. Legyen A = (aij ) ∈ Mn×n . Az A
mátrixból az i-edik sor és a j-edik oszlop elhagyása után kapott (n−1)×(n−1)-es
Aij mátrix determinánsát az i-edik sor j-edik eleméhez tartozó aldetermináns-
nak nevezzük.
Az aij elemhez tartozó előjeles aldetermináns
 7

Cij = (−1)i+j det Aij .

Részletesen kiı́rva:
a11 ··· a1,j−1 a1,j+1 ··· a1n
.. .. ..
. . .
ai−1,1 ··· ai−1,j−1 ai−1,j+1 ··· ai−1,n
Cij = (−1)i+j
ai+1,1 ··· ai+1,j−1 ai+1,j+1 ··· ai+1,n
.. .. ..
. . .
an1 ··· an,j−1 an,j+1 ··· ann

2.12 Tétel. (Kifejtési tétel)

Egy A = (aij ) ∈ Mn×n mátrix determinánsát kiszámı́thatjuk úgy, hogy a mát-
rix egy sorának mindenelemét megszorozzuk a hozzátartozó előjeles aldetermi-
nánssal, és a keletkezett szorzatokat összeadjuk.
n
X
|A| = aik Aik (1 ≤ i ≤ n) .
k=1

Megjegyzés. Analóg állı́tás fogalmazható meg egy oszlopindex rögzı́tése után.

(Oszlop szerinti kifejtés, mı́g a tételben sor szerinti kifejtés van.)

2.13 Tétel. (Ferde kifejtési tétel.)

Ha az A = (aij ) ∈ Mn×n mátrix egy sorának mindenelemét megszorozzuk egy
másik sor megfelelő eleméhez tartozó előjeles aldeterminánssal, és a keletkezett
szorzatokat összeadjuk, akkor nullát kapunk.
n
X
0= aik Ajk (1 ≤ i ̸= j ≤ n) .
k=1

Valóban, legyen ui. B az a mátrix, amely a A mátrixtól csak abban különbözik,

hogy a j-edik sora megegyezik az A i-edik sorával.
a11 a12 · · · a1n
 
 .. .. .. 
 . . . 
 
 ai1 ai2 · · · ain 
 
B =  ... .. .. 

 . . 

 ai1 ai2 · · · ain 
 
 . .. .. 
 .. . . 
an1 an2 · · · ann

Így B-ben két egyenlő sor van, az i-edik és a j-edik. Ezen determináns értéke
a determináns elemi tulajdonságai szerint nulla. Továbbá Ajk = Bjk minden
k-ra. Alkalmazzuk B-re a kifejtési tételt, megkapjuk A-ra a ferde kifejtési tételt.
8

Az állı́tás hasonlóan érvényes oszlopokra is.

2.14 Példa. A kifejtési tétel alkalmazásával számı́tsuk ki a következő determi-

náns értékét:

1 −2 3
4 1 0 .
2 1 1

megoldás.
pl. Az első sor szerinti kifejtéssel:

1 −2 3
1 0 4 0
4 1 0 = 1 − (−2) +
1 1 2 1
2 1 1
4 1
+3 = 1 · 1 + 2 · 4 + 3 · 2 = 15.
2 1

pl. A harmadik oszlop szerinti kifejtéssel:

1 −2 3
4 1 1 −2
4 1 0 = 3 −0 +
2 1 2 1
2 1 1
1 −2
+1 = 3 · 2 − 0 + 1 · 9 = 15.
4 1

A kifejtési tétel használatakor, ha lehetséges célszerű olyan sorokat vagy oszlopo-

kat kiválasztani, amelyekben sok a 0, ı́gy a számı́tások gyorsabban végezhetőek.

Mátrixok inverze

2.15 Definı́ció. Legyen A = (aij ) ∈ Mn×n . Ha létezik olyan B = (bij ) ∈ Mn×n ,

hogy

AB = BA = In
(ahol In az n × n-es egységmátrix), akkor azt mondjuk, hogy A invertálható, s
inverze a B mátrix.

Ha egy négyzetes mátrix invertálható, akkor inverze egyértelmű. Az A in-

vertálható mátrix inverzére a A−1 jelölést alkalmazzuk.

2.16 Tétel. Egy A = (aij ) ∈ Mn×n mátrix pontosan akkor invertálható, ha

determinánsa nem nulla.
 9

2.17 Megjegyzés. A nem nulla determinánsú

A ∈ Mn×n mátrixot regulárisnak, a nulla determinánsút szingulárisnak is szok-
ták nevezni.

Egyszerű számolás mutatja, hogy ha

   
a b 1 d −b
A= ̸ 0 =⇒ A−1 =
és |A| = .
c d |A| −c a

 
2 4
2.18 Példa. Ha A = , akkor
  1 3
1 3 −4
A−1 = . Ellenőrizzük, hogy
2 −1 2

AA−1 = A−1 A = I2 .

A következőekben kiderül, hogy az ún. Gauss-eliminációval egyszerűen el

lehet dönteni, hogy egy mátrix invertálható-e, s ha igen, meg lehet határozni az
inverzmátrixot.
Mátrix invertálása Gauss-féle szimultán eliminációval.
A Gauss-féle szimultán elimináció során egy A mátrixot elemi sorátalakı́tások
segı́tségével egységmátrixszá próbálunk alakı́tani, eközben az A mátrixon végre-
hajtott átalakı́tásokat végrehajtjuk az egységmátrixon is. Tehát az eliminációt
egyszerre, szimultán hajtjuk végre a két mátrixon, de az elemi sorátalakı́tásokat
az A határozza meg, az egységmátrix csak elszenvedi. Amennyiben az A mát-
rix átalakı́tható egységmátrixszá (sorekvivalens az egységmátrixszal), akkor A
invertálható, és ugyanezen sorátalakı́tásokkal I-ből megkapjuk A−1 -et. Ha ezt
nem tudjuk megtenni, akkor a mátrix nem invertálható. A módszert a következő
példán szemléltetjük:

2.19 Példa. Határozzuk meg az

 
1 −1 0
A =  −1 2 −1 
1 1 0

mátrix inverzét, ha létezik.

megoldás. Gyakorlatilag leı́rjuk egymás mellé az invertálandó mátrixot (bal

oldal) és az egységmátrixot (jobb oldal), majd elemi sorátalakı́tásokkal elérjük,
hogy a bal oldalon az egységmátrix legyen. Ekkor a jobb oldalon az inverzmátrix
van.
 
1 −1 0 1 0 0
 −1 2 −1 0 1 0 ∼
1 1 0 0 0 1
10

 
1 −1 0 1 0 0
 0 1 −1 1 1 0 ∼
0 2 0 −1 0 1
 
1 −1 0 1 0 0
 0 1 −1 1 1 0 ∼
0 0 2 −3 −2 1
 
2 −2 0 2 0 0
 0 2 −2 2 2 0 ∼
0 0 2 −3 −2 1
 
2 −2 0 2 0 0
 0 2 0 −1 0 1 ∼
0 0 2 −3 −2 1
 
2 0 0 1 0 1
 0 2 0 −1 0 1 
0 0 2 −3 −2 1
Tehát a mátrix invertálható és inverze:
 
1 0 1
1
A−1 =  −1 0 1 
2
−3 −2 1

megjegyzés: A törtekkel való nehézkes számolások elkerülése céljából érdemes

bizonyos sorokat alkalmas skalárokkal beszorozni.
Az előjeles aldeterminánsok segı́tségével is kifejezhetjük az inverz mátrix elemeit:
Cji
A−1 = (bij ); bij =
|A|

Ugyanis, az ı́gy megadott mátrixszal kiszámı́tva a A · A−1 szorzatmátrix (i, j)-

dik elemét:
n n
X 1 X
aik bkj = aik Cjk = δij
|A|
k=1 k=1

ahol 
1, ha i = j
δij = ,
−1, ha i ̸= j
azaz, δij az egységmátrix elemeit jelöli.

Az inverz tulajdonságai
Ha A, B ∈ Mn×n invertálható mátrixok, akkor

−1
(a) A−1 invertálható és A−1 = A.
−1
(b) AB invertálható és (AB) = B−1 A−1 .

−1
T
(c) Az AT transzponált mátrix invertálható és AT = A−1 .
 11

−1 1 −1
(d) Ha α ̸= 0 valósszám, akkor (αA) = αA .

Ellenőrizzük pl. (c) teljesülését.

Mivel a feltétel szerint |A| = ̸ 0, ı́gy AT ̸= 0 is teljesül, azaz AT invertál-

T
ható. Szorzással ellenőrizzük, hogy AT inverze valóban az ( A−1 mátrix.
Használjuk fel a szorzatmátrix transzponáltjára vonatkozó összefüggést!

T
AT A−1 = (A−1 A)T = IT = I.

A fordı́tott sorrendűszorzások hasonlóképpen az egységmátrixot adják eledmé-

nyül.