Háromszögek körülírt és beírt körének sugara - elmélet

Derékszögű háromszög körülírt körének középpontja az átfogó felezőpontja, sugara az

𝑐
átfogó fele: 𝑅 = 2. Ezt mondja ki a Thalész-tétel.

Háromszögek beírt körének középpontja a belső szögfelezők metszéspontja. A háromszög

oldalai egyben a beírt kör érintői. Rajzoljuk be a derékszögű háromszög beírt körének sugarát
az érintési pontokba!
Tudjuk, hogy érintési pontba húzott sugár merőleges az érintőre. Bejelölve ezeket a
merőlegeseket, keletkezik az ábrán egy négyzet. Az ObE1CE2□ négyzet, mert minden szöge
90o, és ObE1 = ObE2 = r, vagyis két szomszédos oldala „r” hosszúságú, azaz egyenlő.
Mivel külső pontból körhöz húzott érintőszakaszok egyenlőek, ezért:
AE3 = AE2 = b – r és BE3 = BE1 = a – r
 c=(a–r)+(b–r)
c = a + b – 2r
Ezzel az összefüggéssel a derékszögű háromszög beírt körének sugara – az oldalak
ismeretében – kiszámítható.
Háromszögek körülírt körének középpontja az oldalfelező merőlegesek metszéspontja. Mivel
egyenlő szárú háromszög alaphoz tartozó magassága egyben oldalfelező merőlegese is,
ezért az egyenlő szárú háromszög körülírt körének középpontja rajta van az alaphoz tartozó
magasságon.

Húzzuk be még egy oldal, azaz az egyik szár oldalfelező merőlegesét is! Ez kimetszi az
alaphoz tartozó magasságból a körülírt kör középpontját.

Ha berajzoljuk a körülírt kör sugarát az A csúcsba is, akkor így keletkezik az ATO k∆ derékszögű
háromszög, amire alkalmazva a Pitagorasz-tételt, az egyenlő szárú háromszög körülírt
körének sugara – „c” és „mc” ismeretében – kiszámítható:

𝑐 2
( ) + ( 𝑚𝑐 − 𝑅 ) 2 = 𝑅 2
2

Háromszögek beírt körének középpontja a belső szögfelezők metszéspontja. Mivel egyenlő

szárú háromszög alaphoz tartozó magassága egyben szögfelező is, hiszen felezi a szárak által
bezárt szöget, ezért az egyenlő szárú háromszög beírt körének középpontja is rajta van az
alaphoz tartozó magasságon. (A körülírt kör középpontja és a beírt kör középpontja általános
esetben nem ugyanaz, csak szabályos háromszögnél egyezik meg a két pont.)
Húzzuk be még egy szög, azaz az α szög szögfelezőjét is! Ez kimetszi az alaphoz tartozó
magasságból a beírt kör középpontját. A beírt kör sugara: r = ObT.
A háromszög oldalai egyben a beírt kör érintői. Rajzoljuk be az egyenlő szárú háromszög
beírt körének sugarát az egyik szárhoz tartozó érintési pontba is! Mivel érintési pontba
𝑐
húzott sugár merőleges az érintőre, ezért AE = AT = 2.
𝑐
=> EC = a - 2

Az EObC∆ derékszögű háromszögben alkalmazva a Pitagorasz-tételt, az egyenlő szárú

háromszög beírt körének sugara – „a”, „c” és „mc” ismeretében – kiszámítható:

𝑐 2
(𝑎 − ) + 𝑟 2 = (𝑚𝑐 − 𝑟)2
2