Példa: ferde hajlítás

Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)

BME, Műszaki Mechanikai Tanszék
2012. szeptember 25.

Ismert az alábbi keresztmetszet, ahol az η- és ξ-tengelyek a keresztmetszet főirányaival

esnek egybe. A keresztmetszeti jellemzők adottak. A terhelés az y-tengely hatásvonalába
eső Mh = 800 Nm hajlítónyomaték.

1. ábra. A vizsgált keresztmetszet méretei, és keresztmetszeti jellemzői

Feladatok:
a) Számítsuk ki a hajlításból származó σz (η, ξ) feszültségeloszlást!
b) Határozzuk meg a semleges tengely helyzetét!
c) Számítsuk ki a hajlításból származó maximális (abszolút értékben) feszültséget!


1

 Megoldás
a) Mivel az η- és ξ-tengelyek a keresztmetszet főirányaival esnek egybe, emiatt a feladat
kezelhető úgy mint két egyenes hajlítás szuperpozíciója, ahol az egyik hajlítási tengely
az η-, míg a másik a ξ-tengely. Vagyis a hajlításból eredő feszültségeloszlás egyenlő az
η-tengely körüli hajlításból származó feszültségeloszlás és a ξ-tengely körüli hajlításból
származó feszültségeloszlások összegével.
Első lépésként az Mh nyomatékot fel kell bontani η és ξ komponensekre (lásd: 2. ábra):

2. ábra. A hajlítónyomaték felbontása

Mhη = Mh cosα = 800 · cos18◦ = 760, 85 Nm = 760 850 Nmm, (1)

Mhξ = Mh sinα = 800 · sin18◦ = 247, 21 Nm = 247 210 Nmm, (2)

ahol az α szög jelöli az 1-es főirány (jelen esetben az η-irány) és az M h vektor hatásvonala
között mért szöget.
η-tengely körüli hajlításból származó feszültség:

Mhη 760 850 Nmm

σz(η) = ·ξ = · ξ = 0, 9255 · ξ, (3)
Iη 822 065 mm4

ahol az ξ-t mm-ben kell beírni akkor kapunk MPa-t. A jobbkézszabály alapján a pozitív
ξ irányban ébred a pozitív σz feszültség.
ξ-tengely körüli hajlításból származó feszültség:

Mhξ 247 210 Nmm

σz(ξ) = − ·η =− · η = −2, 0266 · η, (4)
Iξ 121 985 mm4

ahol a negatív előjel azért szerepel mert a pozitív η irányban a σz feszültség negatív
(jobbkézszabály alapján). η-t mm-ben kell behelyettesíteni, hogy MPa-t kapjunk.

A keresett σz (η, ξ) feszültségeloszlást az (3) és (4) összegzésével kapjuk:

σz (η, ξ) = −2, 0266 · η + 0, 9255 · ξ . (5)

A fenti összefüggésbe η és ξ értékeket mm-ben kell behelyettesíteni annak érdekében, hogy

az eredményt MPa-ban kapjuk.

2

A (5) kifejezés egy sík egyenlete. A feszültség csak azon η-ξ koordináták esetén értelmez-
hető fizikailag, melyek a keresztmetszetbe esnek (lásd: 1. ábra).
A keresztmetszet jellegzetes pontjainak koordinátáit az 1. táblázat foglalja össze.
 Ezen numerikus értékek számítógép segítségével lettek számolva. Kézzel elég hosszadal-
mas lenne. Itt most csak illusztráció végett van kiszámolva .

1. táblázat
(η) (ξ)
η [mm] ξ [mm] σz [MPa] σz [MPa] σz [MPa]
A −21, 292 21, 618 20, 008 43, 150 63, 158
B 3, 429 −54, 466 −50, 408 −6, 949 −57, 357
C 12, 939 −51, 376 −47, 549 −26, 222 −73, 771
D −5, 602 5, 687 5, 263 11, 353 16, 616
E 22, 930 14, 958 13, 844 −46, 470 −32, 626
F 16, 750 33, 979 31, 448 −33, 946 −2, 498

A két tengely körüli hajlításból származó feszültségeloszlásokat a 3. ábra mutatja, míg

a 4. ábra a teljes feszültségeloszlást szemlélteti a keresztmetszet mentén. A 4. ábrán
a keresztmetszet síkjától mért merőleges távolságok jelentik az adott pontban ébredő σz
feszültséget. Látható, hogy ezen pontok összessége egy síkot definiál, melynek egyenlete
az (5) szerinti kifejezés. Ennek a síknak és a keresztmetszet síkjának metszésvonala jelöli
ki a semleges tengelyt, ahol σz = 0 (lásd b) feladatrész).

3. ábra. A feszültségeloszlások szemléltetése


3

4. ábra. A σz feszültségeloszlás


4

 b) A semleges tengelyt az az egyenes jelöli ki ahol σz = 0. Az (5) egyenlet felhasználá-
sával felírhatjuk ennek az egynesnek az egyenletét:

0 = −2, 0266 · η + 0, 9255 · ξ ⇒ ξ = 2, 1897η . (6)

Paraméteresen levezetve:
Mhη Mhξ Mh cosα Mh sinα
0= ·ξ− ·η = ·ξ− · η, (7)
Iη Iξ Iη Iξ

Mh cosα Mh sinα Iη
·ξ = ·η ⇒ ξ= tanα · η, (8)
Iη Iξ Iξ
amibe behelyettesítve ugyanazt az értéket kapjuk. Ha a semleges tengelynek az 1-es
főiránnyal (jelen esetben η-tengely) bezárt szögét β-val jelöljük (lásd: 5. ábra), akkor
felírhatjuk az alábbi összefüggést:
 
Iη Iη
tanβ = tanα ⇒ β = arctan tanα , β = 65, 45◦ . (9)
Iξ Iξ

5. ábra. A semleges tengely helyzete

c) A hajlításból származó maximális (abszolút értékben) normálfeszültség a kereszt-

metszet azon pontjában ébred, melynek a semleges tengelytől mért merőleges távolsága
a legnagyobb. Jelen esetben ez a keresztmetszet C pontja. Vagyis (lásd 1. táblázat)
σz,max = −73, 771 MPa.


5