Vezérműtengely homlokcsapágy felületeinek merőlegessége

A következő képeken lehet látni a vezérműtengely két homlokcsapágy felületének mérését a

köralakvizsgáló berendezéssel. A tapintó az egyik felület mérésénél felfelé (jobb), a másik felület
mérésénél lefelé (bal), a tárgyasztal forgástengelyével párhuzamos irányban áll. Ez a homlokütés
mérése. Ezzel a méréssel lehet ezeknek a felületeknek a síklapúságát és szöghelyzetét
(merőlegességét) a forgástengelyhez képest meghatározni.

A következő képek mutatják a homlokütésmérések kiértékelését síklapúságra.

A kiértékeléseken középen fent a piros nyíl mutatja a mérés irányát (lefelé/felfelé), és mellette az
ikon, hogy a mérés síklapúságra lett kiértékelve. A polárdiagram koncentrikus kék szaggatott körei a
felület közelítő síkjával (piros kör) párhuzamos 5 mikrométerrel eltolt síkokat mutatja. A zöld vonal
mutatja az érzékelt profil eltéréseit a közelítő síkhoz képest a skálának megfelelően nagyítva. Az
érzékelt profilnál a kiálló tűk mutatják a felülethez képest kiálló pontokat. Ezek a lefelé mért
felületnél sugárirányban kifelé, a felfelé mért felületnél sugárirányban befelé jelennek meg. A
kiértékelés baloldala tartalmazza a mérés elnevezését (sik1 és sik2), a második sor: FLT/LS
Plane/None utal, a síklapúságmérésre, a legkisebb négyzetek módszerével maghatározott közelítő
síkra és arra, hogy az értékek szüretlenek. A mérés 2020.02.21-én 13:20-kor, a kiértékelés 13:24-kor
történt.

Az FLTp=6,03 m a síklapúsági hiba legnagyobb kiemelkedését, az FLTv=0,9 m a legnagyobb

bemélyedését, az FLTt=6,93 m a teljes síklapúsági hiba.

Sqr=0,64 m, vagy szögként: Sqr Ang=292,4 s a közelítő sík merőlegességét jelenti a tárgyasztal
forgástengelyéhez képest. A 292,4 s, azaz 4 min 52,4 s a merőlegesség szögletérését jelenti a 90°-hoz
képest (89°55’7,6”). Tehát a közelítő sík normálisa a tárgyasztal forgástengelyével 292,4 s szöget zár
be. Ezt a ferdeségi szöget a geometriai méréstechnikában célszerűen hosszmérettel szokták kifejezni,
ekkor ez valamekkora hosszra vonatkozik. Ez a vonatkoztatási hossz a merőlegesség sugarának (Sqr
Radius= 0,23 mm) a kétszerese.

A következő ábra szemlélteti a ferdeségi szög, a vonatkoztatási hossz (mérési átmérő) és a

𝑚𝑒𝑟ő𝑙𝑒𝑔𝑒𝑠𝑠é𝑔𝑖 ℎ𝑖𝑏𝑎
merőlegességi hiba következő összefüggését: 𝑡𝑔(𝑓𝑒𝑟𝑑𝑒𝑠é𝑔𝑖 𝑠𝑧ö𝑔) =
𝑣𝑜𝑛𝑎𝑡𝑘𝑜𝑧𝑡𝑎𝑡á𝑠𝑖 ℎ𝑜𝑠𝑠𝑧
Ez a vonatkoztatási sugár helytelen érték, mivel itt annak a sugárnak kellene szerepelni, amekkora
sugáron a homlokütést mértük. A köralakvizsgáló berendezésnél csak az asztal szöghelyzete abszolút
méret, az össze többi (Z mérés magassága, R kar radiális kiállása) csak összehasonlító méret, ami
tetszőlegesen állítható. Ha az R karkiállást a mérés előtt helyes értékre állítottam volna, akkor itt a
kiértékelésben a merőlegességi hiba sugara és a merőlegességi hiba értéke helyes értéket mutatna.
Ebben az esetben a kiértékelésben kapott merőlegességi hibát át kell számolni, hogy helyes
merőlegességi hibát kapjunk. A 0,64 m merőlegességi hiba 0,23 mm-es sugárra, 0,46 mm átmérőjű
körre vonatkozik. A homlokütésmérés kb. 19,5 mm-es sugáron (ekkora távolságra a forgástengelytől)
történt. Tehát a tényleges vonatkoztatási hossz 39 mm. Erre a vonatkoztatási hosszra átszámítva a
merőlegességi hiba 0,054 mm. Az összes helyzethiba nem skalár, hanem vektormennyiség, tehát az
eltérés nagyságát együtt kell értelmezni ennek a helyzetével, ami itt Sqr Pos=54,7°. Ez azt jelenti,
hogy a merőlegességi eltérés a fenti szögskála szerint 54,7° irányában van.

A vezérműtengely homlokcsapágyának merőlegességét a vezérműtengely forgástengelyéhez képest

kell meghatározni. Ehhez vissza kell nyúlnunk az 5 csapágyhely egytengelyűségének a
kiértékeléséhez, ahol meghatároztuk a5 csapágyhely közös tengelyét. A következő táblázat mutatja a
csapágyhelyek közelítő köreinek középpontjainak polárkoordinátáit, derékszögű koordinátáit és az 5
csapágyhely közelítő kör középpontjainak közelítő egyeneseinek meghatározását az xz és yz síkokban,
és a közelítő egyenesek 5 pontjának koordinátáit (sárga x, y, z)
Z D Ront Ecc EccPos x y dz dx dy dz2 dzdx dzdy x y dx dy eredő
mm mm m m ° m m
cs1 42,005 26,6201 4,1 0,31 39,4 0,239547 0,196766 -201,382 -3,83585 -3,70298 40554,87 772,4727 745,7144 2,784894 3,327603 -2,54535 -3,13084 4,034963
cs2 150,798 26,6134 6,02 6,05 52,3 3,699739 4,786902 -92,5894 -0,37566 0,887159 8572,797 34,78202 -82,1415 3,482064 3,636691 0,217675 1,150211 1,170627
cs3 238,102 26,618 4,84 10,82 43,8 7,809446 7,488989 -5,2854 3,734048 3,589246 27,93545 -19,7359 -18,9706 4,041527 3,884727 3,767918 3,604262 5,214203
cs4 344,036 26,6156 11,21 8,97 42,4 6,623944 6,048492 100,6486 2,548547 2,148749 10130,14 256,5077 216,2686 4,720376 4,185693 1,903569 1,8628 2,66338
cs5 441,996 26,615 6,04 2,23 26 2,004311 0,977568 198,6086 -2,07109 -2,92218 39445,38 -411,336 -580,369 5,348125 4,464004 -3,34381 -3,48644 4,830769
243,3874 4,075397 3,899744 98731,12 632,6908 280,5016

A következő két ábra mutatja a csapágyhelyek közelítő egyeneseit az xz és yz síkokban.

 450 450
xz yz
400 400

350 350

300 300

250 250
z [mm]

z [mm]
200 200

150 150

100 100

50 50

0 0
0 5
x [m] 10 0 5
y [m] 10

A homlokcsapágy merőlegességét ehhez a közelítő egyeneshez képest kell meghatározni.

A merőlegesség hibája szögeltérés. Síkban a szögeltérés egyszerűen a szögek skaláris különbsége.

Térben két egyenes szögét (ami itt a csapágyak közelítő egyenese és a homlokcsapágy közelítő
síkjának normálisa) úgy határozzuk meg, hogy az egyenesek egységvektorainak meghatározzuk a
skaláris szorzatát, ez lesz a következő képlet szerint a két egyenes bezárt szögének a koszinusza (a és
b a két egyenes irányvektora).
𝑎∗𝑏
𝑐𝑜𝑠𝑠𝑧ö𝑔 =
|𝑎| ∗ |𝑏|
A homlokcsapágy közelítő síkjának normálvektorát abból a két szöghelyzetből határozzuk meg, amit a
köralakvizsgáló a homlokütésmérés kiértékelésének eredményéül megkaptunk. Az egyik szög a
közelítő sík ferdeségi szöge: Sqr Ang=292,4 s. A másik szög a merőlegességi hiba szöghelyzete: Sqr
Pos=54,7°.

A következő ábra mutatja, hogy ez a két szög (αSqrPos és 90°-SqrAng) hogyan határozza meg
az XYZ koordinátarendszerben a közelítő sík normálvektorát (v).
A normálegységvektor koordinátái: x=cos*cosα y=cos*sinα z=sin

A csapágyhelyek forgástengelyének (közelítő egyenmesének) irányvektorát úgy lehet meghatározni,

hogy az előző táblázatában sárgával jelöltem a forgástengely 5 pontját, ebből bármelyik két pont
irányvektorának különbsége megadja az egyenes irányvektorát. A következő táblázat tartalmazza a
homlokcsapágy normálegységvektorát, valamint a csapágyak közelítő egyenesének 1 és 5 pontjait, az
irányvektort, az egység-irányvektort.

x y z
mm mm mm
cs1 0,002784894 0,003328 42,005
cs5 0,005348125 0,004464 441,996
vektor_tg 0,002563231 0,001136 399,991
ev_tg 6,40822E-06 2,84E-06 1
sík_n_vkt. 0,000819168 0,001157 0,999998995

Ennek a két egységvektornak a skaláris szorzata adja a közrefogott szög koszinuszát (1-9,963*10-7) és
ebből közrefogott szöget (0,0809°), amit, ha 39 mm-re vonatkoztatunk 0,055 mm merőlegességi
hibát kapunk. Még meg kell határozni a merőlegesség szöghelyzetét a forgástengelyhez képest. A
szöghelyzetet a közelítő sík normálegységvektorának és a forgástengely irány-egységvektorának
különbségével határozzuk meg. Ennek a különbségvektornak az x, y, z koordinátái:

kv 0,00081276 0,001154 -1,00476E-06

𝑦
A merőlegességi hiba irányát (szöghelyzetét) az x tengelyhez képest a 𝑡𝑔 𝑠𝑧ö𝑔 = 𝑥 = 1,42
szög=54,85°.

Ez a merőlegességkiértékelés a sik2-vel jelölt homlokcsapágyfelületre vonatkozott.

Hasonlóan kapjuk a sik1-gyel jelölt másik homlokcsapágyfelület merőlegességét.

A köralakvizsgáló berendezés kiértékeléséből az SqrAng=71,3 s, az SqrPos=108,9°. Ezzel a két szöggel

meg tudjuk határozni a közelítő sík normálegységvektorát. Ez most az előző táblázat utolsó sora,
sík_n_vkt. -0,00011197 0,000327 0,99999994

most ennek az normálegységvektornak és a forgástengely egység-irányvektorának szorzata adja a

közrefogott szög koszinuszát: 1-5,956*10-8, a közrefogott szöget: 0,0198° és ezt a szöget 39 mm-re
vonatkoztatva 0,013 mm merőlegességi hibát.

A merőlegességi hiba iránya

A normálegységvektornak és a forgástengely irány-egységvektorának különbsége:

kv -0,00011838 0,000324 -5,97201E-08

Az y/x meredekség: -2,74 és a merőlegességi hiba iránya az x tengelyhez képest: 110,06°.

A vezérműtengely geometriai tulajdonságainak kiértékeléséhez még a szögbázis meghatározása

hiányzik.

A következő kép mutatja, hogy a vezérműtengely hajtófogaskerekének egyik fogárka egy kis furattal
meg van jelölve. Ez a fogárok határozza meg a vezérműtengely szöghelyzetét.
A köralakvizsgáló fogaskerékmérésre nem alkalmas, a fog – általában – evolvensprofiljának
kimérésére. de a fogárkok irányát (szöghelyzetét) meg lehet határozni. Érinteni a menetoldalakat
legfeljebb csak a tapintógömb sugarának megfelelő mélységig lehet. A mellékelt diagram mutatja 4
fogtetőnek és a közöttük levő 3 fogároknak a mért profilját, középen a piros pontokkal jelölve a
bázisfogárok oldalai a tetőnél. A jobboldali képen látható kinagyítva a bázisfogárok, az oldalaknak a
közelítő körei (kék és piros vonal) és ezek 3 mm sugarú érintőköre (fekete vonal). Az érintőkör
középpontjának az origóhoz képesti szöghelyzetét tekinthetjük a bázisfogárok szöghelyzetének, ez
321,24°.

-17 -25
25 30 35 40 33 34 35 36 37
-19

-26
-21

-23
-27

-25
y [mm]

y [mm]

-27 -28

-29

-29
-31

-33
-30

-35

-37 -31
x [mm] x [mm]