Oktatási Hivatal

A 2017/2018. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
2. forduló

FIZIKA

I. kategória

Javítási-értékelési útmutató

A versenyz®k gyelmét felhívjuk arra, hogy áttekinthet®en és olvasha-

tóan dolgozzanak. Amennyiben áttekinthetetlen és olvashatatlan részek
vannak a dolgozatban, azok az értékelés szempontjából gyelmen kívül ma-
radnak.
1. feladat
Egy vékony, homogén anyageloszlású, ` hosszúságú, m tömeg¶ rudat egyik végén
csukló segítségével függesszünk fel. A rudat az ábrán látható módon térítsük ki víz-
szintes helyzetig, majd lökésmentesen engedjük el.

a) Mekkora ϕ szöget zár be a rúd a vízszintessel, amikor tömegközéppontjának ered®

gyorsulása éppen vízszintes? Mekkora ez a gyorsulás? Mekkora er®vel hat a
súrlódásmentes csukló a rúd végére ebben a helyzetben? Mekkora α szöget zár
be a vízszintessel a csuklóer® ebben a pillanatban?

Általánosítsuk a problémát a következ® módon: Tetsz®leges anyageloszlású, vékony,

lapos merev test forogjon rögzített, vízszintes tengely körül, amely mer®leges a lapos
test síkjára. A test tömege legyen m, tehetetlenségi nyomatéka az adott forgásten-
gelyre nézve Θ, továbbá a forgástengely és a tömegközéppont távolsága legyen s. A
kezd®pillanatban térítsük ki a testet úgy, hogy az s szakasz vízszintes legyen, majd
engedjük el a testet, amely így függ®leges síkú forgómozgásba kezd.

b) Mekkora ϕ szöget zár be az s szakasz a vízszintessel, amikor a test tömegközép-

pontjának ered® gyorsulása éppen vízszintes? Mekkora ez a gyorsulás? Mekkora

OKTV 2017/2018 2. forduló

Fizika I. kategória

er®vel hat a súrlódásmentes tengely a testre ebben a helyzetben? Mekkora α

szöget zár be a vízszintessel a tengely által kifejtett er® ebben a pillanatban?

c) Milyen tömegeloszlású legyen a test, hogy az α szög megegyezzen a ϕ szöggel,

amikor a test tömegközéppontjának gyorsulása vízszintes? Keressünk olyan rend-
szert, amelyre megvalósul ez a feltétel!

Megoldás
a) A rúd tömegközéppontjának ered® gyorsulása a centripetális gyorsulás és az érint®-
leges gyorsulás vektori összege.

A sugárirányú centripetális gyorsulást (acp = ω 2 r) az energiamegmaradás segítségével

határozhatjuk meg:
` 1 11 2 2
mg sin ϕ = Θrúd ω 2 = m` ω ,
2 2 23
ahol kihasználtuk, hogy a rúd végpontjára nézve a tehetetlenségi nyomaték Θrúd =
1
3
m`2 . Egyszer¶sítések után `ω 2 = 3g sin ϕ eredményre jutunk, majd kihasználva,
hogy r = `/2, megkapjuk a tömegközéppont centripetális gyorsulását:

3
acp = ω 2 r = g sin ϕ.
2

Az érint®leges (tangenciális) gyorsulást (at = rβ = 2` β) a nehézségi er® csuklóra vett

forgatónyomatékából számíthatjuk ki:

` 1
mg cos ϕ = Θrúd β = m`2 β,
2 3
amib®l a tangenciális gyorsulás:

3
at = g cos ϕ.
4

OKTV 2017/2018 2 2. forduló

Fizika I. kategória

Az ábra alapján láthatjuk, hogy a vízszintes a gyorsulást a centripetális gyorsulás-

ból is kifejezhetjük (a = acp /cos ϕ), és hasonló módon a tangenciális gyorsulásból is
megkaphatjuk (a = at /sin ϕ):
3 3
g sin ϕ g cos ϕ
a= 2 = 4 .
cos ϕ sin ϕ
Egyszer¶sítések és átrendezések után a következ® összefüggést kapjuk a ϕ szögre:

2 1 1
tg ϕ = −→ tg ϕ =√ ,
2 2
amib®l ϕ ≈ 35,3◦ . Ezt visszahelyettesítve, a tömegközéppont vízszintes ered® gyorsu-
lásának a nagysága:
√
3 2
a= g ≈ 1,06g.
4
A rúdra ható ma ered® er® vízszintes. Mivel a nehézségi er® függ®leges, ezért a csukló-
er® vízszintes összetev®je Kx = ma nagyságú, függ®leges összetev®je pedig a nehézségi
er®t kompenzálja: Ky = mg . Így a csuklóer® nagysága:
√
q 17
K = Kx + Ky = √ mg ≈ 1,46mg.
2 2
2 2
A csuklóer® irányát a vízszintessel bezárt szög tangenseként határozhatjuk meg:
√
Ky 2 2
tg α = = ,
Kx 3
amib®l α ≈ 43,3◦ .
b) Az általános esetet a rúdhoz teljesen hasonlóan oldhatjuk meg. Az energiamegma-
radás alapján
1
mgs sin ϕ = Θω 2 ,
2
amib®l
2mgs2 sin ϕ
acp = ω 2 s = .
Θ
A nehézségi er® forgatónyomatéka alapján

mgs cos ϕ = Θβ,

amib®l
mgs2 cos ϕ
at = sβ = .
Θ
A vízszintes ered® gyorsulást most is kétféleképpen számíthatjuk ki:

2mgs2 sin ϕ mgs2 cos ϕ

acp at Θ Θ
a= = = = ,
cos ϕ sin ϕ cos ϕ sin ϕ

OKTV 2017/2018 3 2. forduló

Fizika I. kategória

amib®l
2 1 1
tg ϕ= −→ tg ϕ=√ ,
2 2
◦
vagyis az általános esetre is ugyanazt a szöget kapjuk: ϕ ≈ 35,3 . Ennek megfelel®en
a tömegközéppont gyorsulásának nagysága:
√
2mgs2
a= ,
Θ
ami függ a test adataitól.
Megint elmondhatjuk, hogy a tengely által kifejtett er®nek a vízszintes összetev®je
Kx = ma, míg a függ®leges összetev® most is Ky = mg . A tengely által kifejtett teljes
er® nagyságát is az el®z®höz hasonlóan adhatjuk meg:
s
q 2m2 s4
K= Kx2 + Ky2 = mg + 1.
Θ2
Ugyanígy a tengely által a testre kifejtett er®nek a vízszintessel bezárt szögét a legegy-
szer¶bb módon tangens függvénnyel határozhatjuk meg:

Ky Θ
tg α = =√ .
Kx 2ms2
c) Az el®z®ekb®l látszik, hogy akkor egyezik meg a ϕ szög az α szöggel, ha Θ = ms2 .
Ez csak akkor következhet be, ha a lapos test teljes tömege a tömegközéppontjában
van koncentrálódva. Ezt a Steiner-tétel alapján láthatjuk be, hiszen akkor lesz a tö-
megközépponttól s távolságra lév®, párhuzamos tengelyre a tehetetlenségi nyomaték
Θ = ms2 , ha a tömegközépponton átmen® tengelyre ΘTkp = 0. Ez az eset például a
fonálingára teljesül, vagy ehhez hasonlóan olyan tömegpontra, amely könny¶, vékony
rúddal van a tengelyhez rögzítve.

Megjegyzés: Annak magyarázatát, hogy miért független a ϕ szög a test alakjától,

a zikai inga redukált hosszának bevezetésével adhatjuk meg. Minden zikai ingához
Θ
találhatunk egy olyan redukált hosszat (`red = ), hogy ha a zikai ingát összehason-
ms
lítjuk az `red hosszú fonálingával, akkor ezek azonos rezgésid®vel mozognak. Megmu-
tatható az is, hogy nemcsak kis szögek esetén, hanem tetsz®legesen nagy szög¶ kezdeti
◦
kitérések esetén is (ezek akár 90 -os kitérések is lehetnek) az egyszerre elindított zi-
kai inga és a redukált hosszú fonálinga együtt fog lengeni. Fonálinga vagy súlytalan
rúd végén lév® tömegpont esetén természetes, hogy a ϕ szög megegyezik az α szöggel,
hiszen a felfüggesztés csak fonálirányú vagy rúdirányú er®t képes kifejteni.

2. feladat
Az ábrán látható módon, egy jól záró, rögzített dugattyúra ráhelyezünk egy függ®-
2
leges tengely¶, alul nyitott hengert. A henger keresztmetszete A = 0,01 m , magassága
h = 0,6 m. Amikor a henger nyugalomban van, a dugattyú fels® oldala a henger ma-
gasságának alsó egytizedénél van. A küls® légnyomás p0 = 105 Pa.

OKTV 2017/2018 4 2. forduló

Fizika I. kategória

a) Mekkora a henger tömege?

A hengert lassan, egyenletesen x = 0,2 m-rel lejjebb húzzuk, majd elengedjük.

b) Mekkora er®t kell a hengerre kifejteni az elengedés el®tt?

c) Mekkora sebességgel hagyja el a henger a dugattyút?

d) Mennyivel változott az elzárt leveg® bels® energiája a henger kilövése során?

Megoldás
a) Miközben a hengert lassan ráhúzzuk a dugattyúra, az elzárt gáz mennyisége, h®-
mérséklete nem változik, a gáz kezdeti V = Ah térfogata a kilenctizedére csökken. Az
izotermikus állapotváltozásra alkalmazzuk a BoyleMariotte-törvényt. Ebb®l a henger
nyugalmi helyzetében az elzárt gáz nyomása:

9 10
p0 V = p 1 V → p1 = p0 = 1,11 · 105 Pa.
10 9
2
A nyugalomban lév® hengerre ható er®k ered®je nulla (g = 9,81 m/s ):

mg + p0 A − p1 A = 0,

(p1 − p0 )A
m= = 11,3 kg.
g
b) A Boyle−Mariotte-törvény segítségével az új állapothoz tartozó nyomást kiszámol-
hatjuk:
9 1 30
 
p0 V = p 2 − V → p2 = p0 = 1,77 · 105 Pa.
10 3 17
Az újabb egyensúlyi helyzetre ismét használjuk, hogy az er®k ered®je nulla:

mg + F + p0 A − p2 A = 0, → F = (p2 − p0 ) A − mg = 654 N.

OKTV 2017/2018 5 2. forduló

Fizika I. kategória

c) El®ször határozzuk meg az elzárt gáz nyomását, amikor a henger alja eléri a dugattyú
fels® peremét. A folyamat a gyorsasága miatt adiabatikusnak tekinthet®. Alkalmazzuk
az adiabata-egyenletet:

7 7 2
17 17 17
  
5 7 5 5
p2 V = p3 V 5 → p3 = p2 = p0 ≈ 0,797p0 = 0,797 · 105 Pa.
30 30 30
Alkalmazzuk a hengerre a munkatételt:
X
W = ∆Ekin ,
1
Wgáz + Wlégkör + Wgrav = mv 2 ,
2
p2 V2 − p3 V3 V2 − V3 1
+ p0 (V2 − V3 ) + mg = mv 2 ,
κ−1 A 2
17
ahol V2 = 30 V , V3 = V . Innen a sebesség:
s
2 p2 V2 − p3 V3 V2 − V3 m
 
v= + p0 (V2 − V3 ) + mg ≈ 1,7 .
m κ−1 A s

d) Alkalmazzuk az I. f®tételt! Mivel a folyamat adiabatikus, azért Q = 0, tehát a bels®

energia változása:

p2 V2 − p3 V3
∆Eb = Q + W = W = −Wgáz = − = −305 J.
κ−1
Megjegyzés:
A gáz bels® energia-csökkenése (−305 J) f®ként a küls® leveg® nyomásával szembe-
ni munkát fedezi (260 J), továbbá a henger helyzeti energiáját növeli (28,8 J), és csak
igen kevéssé szolgáltatja a henger mozgási energiáját (16,2 J). Ez látszólag azt mutatja,
hogy ez a szerkezet igen gyenge hatásfokú termopuska. Azonban ha kiszámítjuk, hogy
mekkora munkával tudjuk a hengert lenyomni (55,4 J), akkor már nem is olyan rossz
a hatásfok. Érdekes még azt is észrevenni, hogy a számítási eredményeink függetle-
nek a leveg® h®mérsékletét®l, az adatokból csak a leveg® mólszámának az abszolút
h®mérséklettel vett szorzata határozható meg.

3. feladat
Függ®leges irányú, homogén mágneses térben függ®leges helyzet¶, nagy kiterjedés¶
szigetel® síklapot mozgatunk a síklapra mer®leges, állandó, v0 nagyságú sebességgel. A
mozgó síklap el®tt kis méret¶, egyenletesen töltött, téglatest alakú testet mozgatunk
a lapra mer®leges irányú, szintén v0 sebességgel. Mindeközben a kis test síklap fel®li
határolólapja a síklappal párhuzamos, és azzal gyakorlatilag összeér (lásd az ábrát).
Adott pillanatban a kis testet elengedjük. Az elengedés utáni pillanatban a test a
◦
vízszintessel 45 -os szöget bezáró irányban kezd mozogni a síklapon. Fejezzük ki v0
segítségével a kis test laborrendszerbeli sebességének nagyságát hosszú id® után! A lap
és a test közötti súrlódási együttható értéke µ = 0,5.

OKTV 2017/2018 6 2. forduló

Fizika I. kategória

Megoldás
Mindenekel®tt megállapítjuk, hogy nem kell megadnunk, hogy a függ®leges irányú
mágneses tér felfelé vagy lefelé irányul, illetve a töltés el®jelét sem kell ismerni. A
végeredmény független ezek megválasztásától. Tételezzünk fel felfelé irányuló mágneses
indukcióvektort, illetve pozitív töltést. Attól sem kell megijednünk, hogy sem a töltés,
sem a tömeg, sem a mágneses indukció nagyságának értéke sincs megadva. A test
síklaphoz képesti indulási iránya fog ezen mennyiségek között kapcsolatot teremteni.
A végeredményt v0 egységekben várjuk, felhasználva µ numerikus értékét.
Az elengedés pillanatában az er®ket az (a) ábrán láthatjuk. Mivel a szöveg szerint
◦
a vízszinteshez képest 45 -os szögben indul a test az

mg = qv0 B (1)

összefüggésnek kell teljesülni. Indulás után kis id®vel a test y és z irányban azonos

sebességre tesz szert. Ez annyit jelent, hogy a relatív sebességgel ellentétes irányú
◦
súrlódási er® szintén 45 -os szöget zár be a vízszintessel. Ez továbbra is igaz lesz, ezért

OKTV 2017/2018 7 2. forduló

Fizika I. kategória

a test ezen egyenes pályán mozog végig. A súrlódási er® iránya állandó, de nagysága
változik a változó kényszerer® miatt. De célunk nem a mozgás dinamikai leírása, elég
csupán a végállapotra megállapításokat tenni.
A végállapotbeli sebességkomponensekhez és er®komponensekhez tekintsük a (b)
és a (c) ábrákat. A végállapotban az er®k ered®je zérus. Az x, y és z komponensekre
rendre igaz:

N − qvy B = 0, (2)

qv0 B − Sy = 0, (3)

mg − Sz = 0. (4)

A súrlódási er® nagyságára igaz, hogy

q
Sy2 + Sz2 = µN. (5)

Az (1) - (5) egyenleteket, illetve x irányra a sebességkényszert felhasználva a végálla-

potbeli sebességkomponensekre

vx = v0 , (6)
√
2
vy = v0 , (7)
µ
√
2
vz = v0 (8)
µ
adódik. A végsebesség nagyságára pedig

√
s
q 4
v= vx2 + vy2 + vz2 = v0 1 + 2
= 17v0 (9)
µ
adódik.

OKTV 2017/2018 8 2. forduló

Fizika I. kategória

Értékelési útmutató

1. feladat
a) A ϕ szög értéke: 2 pont
A vízszintes gyorsulás értéke: 2 pont
A csuklóer® értéke: 2 pont
Az α szög értéke: 2 pont
b) A ϕ szög értéke: 2 pont
A vízszintes gyorsulás értéke: 2 pont
A tengely által kifejtett er® értéke: 2 pont
Az α szög értéke: 2 pont
c) Tömegeloszlás feltételének megadása: 2 pont
A feltételt teljesít® rendszer(ek) megadása: 2 pont
Összesen: 20 pont
2. feladat
a) Az elzárt gáz nyomásának meghatározása a
Boyle−Mariotte-törvény segítségével: 2 pont
A henger tömegének meghatározása: 2 pont
b) Az új állapothoz tartozó nyomás kiszámolása a
Boyle−Mariotte-törvény segítségével: 2 pont
A szükséges er® kiszámolása az egyensúlyi helyzet vizsgálatával: 2 pont
c) Az új állapot nyomásának kiszámolása az adiabata egyenletének
segítségével: 4 pont
A sebesesség meghatározása a munkatétellel: 6 pont
d) A bels® energia megváltozásának kiszámolása: 2 pont
Összesen: 20 pont
3. feladat
A szöveg szerinti indulás feltételének megfogalmazása er®kkel, azaz
kapcsolat az m, g , q , v0 , B paraméterek között: 2 pont
Annak felismerése, hogy a test egyenes pályán mozog: 2 pont
A sebesség- és a Lorentz-er® komponensek kapcsolatának
megállapítása: 2 pont
Az er®egyensúly megfogalmazása x, y és z irányra: 3×3 pont
A kényszerer® és a súrlódási er® (komponensek) kapcsolata: 2 pont
A lapra mer®leges irányban a sebességkényszer megállapítása: 1 pont
A helyes sebesség meghatározása: 2 pont
Összesen: 20 pont

A megoldásban vázoltaktól eltér® számításokra, amelyek elvileg helyesek és

helyes végeredményre vezetnek, az alkérdésekre adható teljes pontszám jár.

OKTV 2017/2018 9 2. forduló