1. Számítsa ki a nyomási gradiens értékét!

A 985hPa-os és a 992hPa-os izobárok 160km távolságra v

Magyarázat: A nyomási gradiens: ami p  p1

p p p
  2

x x x x

kgms2
1hPa  100 Pa  100 Nm  2  100 2
 100kgm 1 s  2
m

p p2  p1 700kgm1s 2
  5
 4,375103 kgm2 s 2
x x 1,6 10 m

2. Számítsa ki a Coriolis-paraméter értékét a 0°, 30°, 60°, 90° földrajzi szélességeken!

Magyarázat: A Coriolis (eltérítő)-erő:

C x  2  v    sin   f ahol
 v f a Coriolis-paraméter
C y   2  u    sin   f  u
Cz  0
A képletekben: φ a földrajzi szélesség, Ω a Föld forgási szögsebessége (

C = 0° sin(φ)= 0f = 0 s-1
φ = 30° 0.5 f = 7.29E-05 s-1
φ = 60° 0.8660254 f = 1.26E-04 s-1
φ = 90° 1f = 1.46E-04 s-1

3. Számítsa ki a geosztrófikus szél sebességét az 1. és 2. feladat felhasználásával! A levegő sűrűsége

Magyarázat: Geosztrófikus szél: egyensúlyi mozgás (a levegő gyorsulása nulla): dV

a0
dt
Ilyen esetben a mozgásegyenlet (a súrlódási erő nulla, csak a nyomási gradiens-erővel és a Cor

dV
 0  PC
dt
A szél x-irányba fúj, ezért csak erők x-irányú komponenseit írjuk fel.

0  Px  C x
1 p
Px   
 x
C x  2  v g    sin   f  v g
1 p
0   f  vg
 x
1 p
 0  Px  C x
1 p
Px   
 x
C x  2  v g    sin   f  v g
1 p
0   f  vg
 x
1 p

 x  Px
vg  
f f

Az 1. feladat alapján a nyomási gradiens = 4,375·10-3 kgm-2s-2.

Px = -3.39E-03 ms-2

φ = 0° vg = végtelen, az Egyenlítőn nem értelmezhető

φ = 30° vg = 46.5 ms-1
φ = 60° vg = 26.9 ms-1
φ = 90° vg = 23.3 ms-1

Elegendő egyet kiszámolni, ha kevés az idő!

4. Mekkora sebességű és milyen irányú szél fúj? p1

Alkalmazzuk a bárikus széltörvényt!
A

P
V
C

φ = 48° 0.743145

5. Számítsa ki a hőmérsékleti gradiens értékét!

z1=450m T1=22oC Gradiens=

Felszín z0= 0m T0=25oC

Gradiens (100, vagy 1000m-re adják meg)

T T1  T0
 
z z 1  z 0
 T T1  T0
 
z z 1  z 0
bárok 160km távolságra vannak egymástól.

p  p1
 2
x

Coriolis-paraméter f  2    sin 
f  2  7,29  10 5 s 1  sin 
f  1,458  10  4 s 1  sin 
a Föld forgási szögsebessége (7,29·10-5 s-1)

ásával! A levegő sűrűsége 1,29 kgm -3.

dV V: szélsebesség vektora
a0
dt
omási gradiens-erővel és a Coriolis-erővel kell számolni.
 p1= 1000 hPa
p2 p2= 998 hPa
Vg

f =48o
200 km

Px= -0.000775 m/s2

f= 0.000108
Vg= 7.2 m/s

-0.7 oC/100m
1. Hol található az inverziós és az izotermia réteg, ha a hőmérséklet a magassággal az alábbiak szerint változott?

Hőmérsékleti inverzió:
a hőmérséklet nő a magassággal
Izotermia: a hőmérséklet nem változik a magassággal

magassághőmérséklet
m o
C
1000
0 10
900
50 9.5
800
80 9.4
100 9.4 700

Magasság (m)
200 9.2 600
250 8.8 500
inverzió
300 8 400
450 8.4 300
500 8.5 200
550 8.7 100 izotermia
650 7.1 0
750 6.1 5 6 7 8 9 10 11
860 5.5 Hőmérséklet (oC)
940 5
1000 4.3
szerint változott?

izotermia

8 9 10 11
séklet (oC)