Szilárdságtan képletek

Kovács Ádám előadása alapján

Gépre vitte: Antali Máté

Másodrendű nyomaték:
- ekvatoriális (tengelyre számított): I x   y 2 dA ; I y   x 2 dA
A A

- centrális (tengelykeresztre számított): I xy   xydA

A
2
- poláris (pontra számított): I p   r dA  I x  I y
A
2 2
Steiner-tétel: I x '  I x  y0 A ; I y '  I y  x0 A ; I x ' y '  I xy  x0 y0 A
Síkidomok másodrendű nyomatéka:
ab 3 a 3b
- téglalap (súlypontra): I x  ; Iy  ; I xy  0
12 12
d 4 d 4
- körlap (sp): I x  I y  ; I xy  0 ; I p 
64 32
4
1d 
- félkör (sp): I x  I y  ; I xy  0
2 64
1 d 4 d4
- negyedkör (sp): I x  I y  ; I xy 
4 64 128
ab 3 a 3b a 2b 2
- derékszögű háromszög (derékszögű csúcsra): I x  ; Iy  ; I xy 
12 12 24
 Ix  I xy 
Másodrendű nyomatéki mátrix: I 0  
( x, y )  I xy I y 
Másodrendű nyomaték tetsz. tengelyekeresztre: I n  nT I 0n ; I m  mT I 0m ; I nm  mT I 0n

Igénybevétel összetevői: F  Ni  V y j  Vz k ; M  M t i  M h , y j  M h , z k
dF
Normálfeszültség definíciója:  
dA
Feszültség és húzó igénybevétel kapcsolata:   x dA  N
A

N
Húzófeszültség rúdban:  x 
A
l  l0 l
Fajlagos nyúlás:    1
l0 l0
d  d0 d
Kontrakció:  d   1
d0 d0
 d
Kontrakciós tényező:  

Egyszerű Hooke-törvény:   E ;  d  
Nl0
Húzott rúd hosszváltozása: l 
AE
Húzott rúd térfogatváltozása: V  V0   2 d   V0 1  2 
1 M z
Hajlított rúd görbülete és megnyúlása:  h x 
s I y E s
Mh
Navier-képlet:  x  z
Iy
Iy
Keresztmetszeti tényező: K y 
z max
M h, y M h,z
Ferdén hajlított rúd:  x  z y
Iy Iz
M h,z I y
Zérustengely egyenlete: z ( y )   y
M h, y I z
N M h, y M
Húzás+hajlítás (általános Navier-képlet):  x   z  h,z y
A Iy Iz
V S y ( z)
Nyíráskor léterjövő feszültség:  xz  
I y a( z )
Nyírófeszültségek:
2
3 V   2z  
- téglalap:  ( z )  1 
   
2 A   b  
2
4 V   2z  
- kör:  ( z )  1    
3 A   d  
d M t Ml
Szögváltozás, fajlagos elcsavarodás, elcsavarodás:  xt  r ;    ; t
dx I pG I pG
E E
Hooke-törvény csavarásra:  xt  G xt ahol G  ,  1
21    2G
Mt
Csavarófeszültség:  xt  r
Ip
R 2
Redukált másodrendű nyomaték: I O   R  z z dA ,
Ao

 R 2R  b 
- téglalapra, ha b és z párhuzamosak: I 0  R 2 ab ln  1
 b 2R  b 
 2 2 
 2 R    d 
- körre: I 0  R A0  1  2  
2
 1  1  
  d    2 R  
 
Síkgörbe rudak hajlítófeszültsége (2e a keresztmetszet átmérője, R pedig a görbületi sugár):
 R N M M z
- ha  2 : Grashof-képlet:  x ( z )   h  h  R
2e A RA I O R  z
R N M M z
- ha 2   10 :  x ( z )   h  h  R
2e A RA I y R  z
R N M
- ha 10  :  x ( z )   h  z (Navier-képlet)
2e A Iy

 x  xy  xz 
 
Feszültségi tenzor: σ   xy  y  yz 
( x, y,z )
 xz  yz  z 
 
Feszültségi vektor: ρ n  σn
Feszültségek:  n  nT σn ;  nm  nT σm
Főfeszültségek: a feszültségi tenzor mátrixának sajátértékei, a  3   I 2   II    III  0
 x  xy  x  xz  y  yz
egyenlet megoldásai,  I   x   y   z ;  II     III  det σ 
 xy  y  xz  z  yz  z
Főfeszültségek meghítározása Mohr-körökkel: akkor használható, ha az egyik főfeszültség
 x  xy 0  2
  m 
ismert, vagyis a mátrix σ   xy  y 0  alakú. Ekkor r    n  n 2
   nm ,
( x, y ,z )  2 
 0 0  z 
n m  nm
O  ;  1, 2   0  r ; tg 2 
2 n O
 1 1 
 x 2
 xy
 xz
2 
1 1 
Alakváltozási állapot: ε    xy y  yz 
( x, y,z )
2 2 
1  1
 yz z 
 2 xz2 
1     E   
Általános Hooke-törvény (anyagtörv.): ε   σ   I E σ   ε   I E
E  1   1    1  2 
dV ' dV 1  2
Fajlagos térfogatváltozás:  I   I
dV E
Nyúlásmérés kiértékelése: Adott három nyúlásmérő bélyeg, melyek az x-tengellyel rendre  a ,
 a   x 
   
 b ,  c szögeket zárnak be. A mért nyúlások b   b  Ekkor x   xy   A 1b , ahol
 c   y 
 
cos 2  a sin  a cos  a sin 2  a 
 
A  cos 2  b sin  b cos  b sin 2  b 
 cos 2  c sin  c cos  c sin 2  c 

 1
Alakváltozási energiasűrűség: u r   σ : ε , ahol a kettőspont a skaláris szorzatot jelenti
2
Alakváltozási energia: U   u r dV
V

Alakváltozási energia rudakban:

l
N 2 x 
- húzásból származó: U N   dx
0
2 AE
l
M h2, y ( x) l
M h2, z ( x)
- hajlításból származó: U M h   dx   dx
0
2I y E 0
2I z E
l
M t2 ( x)
- csavarásból származó: U M t   dx
0
2I pG
- összes: U  U N  U M h  U M t (a nyírásból származó energiát elhanyagolhatjuk)
Méretezési elméletek:
1. Mohr-elmélet:
a. általános:  eM   1   3
2 2
b. rudakban:  eM   x  4 xt
2. HMH-elmélet (Huber-Mises-Hencky):
3
a. általános:  eHMH  σ d : σ d , ahol
2
σ d  σ  σ g a feszültség-deviátor,
1
σ g   I E pedig a gömbtenzor
3
1
kifejtve:  eHMH 
2

 1   2 2   2   3 2   3   1 2 
2 2
b. rudakban:  eHMH   x  3 xt
Munkatételek:
1. Betti-tétel:
l
M h ( x )  m( x )
a. Az A pont elmozdulása: wA   dx , ahol m(x) az A pontba
0
IyE
képzeletben odahelyezett egységnyi nagyságú erő hajlító nyomatéki
függvénye
l
M ( x )  m( x )
b. Az A keresztmetszet szögelfordulása: A  h
  dx , ahol m(x) az A
0
I y E
pontba képzeletben odahelyezett egységnyi nagyságú erőpár hajlító nyomatéki
függvénye
2. Castigliano-tétel:
U
a. Az Fi erő támadáspontjának elmozdulása: wi 
Fi
l
1 M h ( x)
- csak hajlítónyomatékból: wi   M h ( x)  dx
IyE 0 F1
 U
b. Az Mi erőpár helyén a keresztmetszet szögelfordulása: i 
M i
l
1 M h ( x)
- csak hajlítónyomatékból:  i   M h ( x)  dx
IyE 0 M 1
M h ( x)
A rugalmas szál differenciálegyenlete (tiszta hajlítás esetén!): w( x)  
IyE
l0 I
Karcsúság:   , ahol i  2 az inerciasugár
i2 A
Kihajlás kritikus feszültsége:
2 2
     IyE
1. ha   0 :  kr    E   
 l A

2. ha   0 :  kr  a0  a1  a2 2 
Kihajlási hossz: fél szinuszhullám hossza, a kényszerektől függően (l a rúd hossza):
1. két csukló: l0  l
2. befogás: l0  2l
l
3. befogás+csúszka: l0 
2
4. befogás+csukló: l0  0,7l

Membránelmélet:
  p
(1) m  t 
 m t v
m p
(2) 
 t 2v

Felület alakja m t m t
D pD pD
henger 
2 4v 2v
D D pD pD
gömb
2 2 4v 4v
r pr pr
kúp 
sin  2v sin  v sin 
D 
 r p t p  
tórusz r 2 t   m 
r 
2v v r 
cos 

Tartályok méretezése Mohr szerint:  meg   t  p 

1
Tartályok alakváltozása:  t   t  m  ;  m  1  m  t  ; w  r t
E E