SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
TÁVOKTATÁS

Csató Sándor

ANALÍZIS PÉLDATÁR

21/2007
 1. Ismétlő feladatok

1.1. Számolja ki a következő kifejezések értékét!

2 35 + 3 ⋅ 2 33 + 2 32 312 + 4 ⋅ 310 + 311

1.1.1. 1.1.2.
2 34 − 2 32 96 − 311

4 20 + 5 ⋅ 2 41 + 4 21 630 + 331 ⋅ 233 − 232 ⋅ 331

1.1.3. 1.1.4.
238 − 2 42 632 − 233 ⋅ 331

4 25 ⋅ 524 ⋅ 330 8−10 + 4−10 ⋅ 2−11 − 2−32

1.1.5. 1.1.6.
30 20 ⋅ 2 30 ⋅ 310 2− 32 + 4−15

6−20 ⋅ 87 ⋅ +12 −20 2 41 − 2 21 ⋅ 36 −10 780 ⋅ 10 −9 ⋅ 105 ⋅ 10 −8 − 2 −15 ⋅ 5 −15

1.1.7. 1.1.8.
2 20 ⋅ 6 − 21 − 3− 21 350 ⋅ 10 −8 ⋅ 840 ⋅ 10 −10
5 2
− 125 + 45 − 80
1.1.9. 64 3 ⋅ 252.5 ⋅ 1000 3 ⋅ 400 −1.5 1.1.10.
180 + 20 − 5
5 2
− 4 18 + 5 50 − 3 98
1.1.11. 27 3 ⋅ 25−2.5 ⋅ 1000 3 ⋅ 9001.5 1.1.12.
3 8 + 200

Útmutatás:
A hatványozás és gyökvönás definícióinak és azonosságainak felhasználásával
átalakítjuk a törteket úgy, hogy egyszerűsíteni lehessen.

Megoldás:
8 13
1.1.1. 5 1.1.2. 1.1.3. -4 1.1.4. 1.1.5. 625 1.1.6. 1 1.1.7. -12 1.1.8.
3 12
409 4 243
1.1.9. 4 1.1.10. 1.1.11. 1.1.12. 1
142 7 25

1.2. Hozza egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!

4 3 16
64m 4 n 8 q 5 ⎛ x2 ⎞ ⎛ x3 ⎞ ⎛ y ⎞
1.2.1. = 1.2.2. ⎜ 2⎟ ⎜ 3⎟ ⎜ ⎟
88m 7 n 4 q −3 ⎜y ⎟ ⎜ y ⎟ ⎝x⎠
⎝ ⎠ ⎝ ⎠

1.2.3.
(ab ) (ba ) a b
2 7 2 6 5 6
1.2.4.
(9a b ) (2a b )
2 2 5 3 2 4

(a b ) 2 3 10
(6ab )20

1
 10 7 −8 −6
⎛
2x y 10
4x y 8
⎞ ⎛ 14 12
⎞ ⎛
9a b −8 −10
⎞
12a b ⎛ −10 −12
⎞
1.2.5. ⎜⎜ 12 13 ⎟⎟ : ⎜⎜ 20 18 ⎟⎟ 1.2.6. ⎜⎜ −12 −11 ⎟⎟ : ⎜⎜ ⎟
6c d
⎝ 12c d ⎠ ⎝ ⎠ 8c d
⎝ ⎠16c − 3d − 5 ⎟
⎝ ⎠

4
a b3 3 b 2
1.2.7. 3
x 4
x 34
x 2
1.2.8. 5
b a 2 a3

x 2 − 7 x + 10 a 2 − 8a − 20
1.2.9. 1.2.10.
x 2 + 4 x − 12 a 2 + 6a + 8

⎛ a 2 ⎞⎛ a2 ⎞ 1 ⎞ ⎛a−b a+b⎞
1.2.12. ⎛⎜
b
1.2.11. ⎜⎜1 − 2 ⎟⎟⎜⎜ a − ⎟⎟ + ⎟:⎜ − ⎟
⎝ b ⎠⎝ b+a⎠ ⎝a −b
2 2
a+b⎠ ⎝a+b a−b⎠

Útmutatás:
(1) A hatványozás és gyökvönás definícióinak és azonosságainak felhasználásával
átalakítjuk a törteket úgy, hogy egyszerűsíteni lehessen. (A számlálót és nevezőt
szorzattá alakítjuk és a közös tényezővel egyszerűsítünk.)
(2) Az 1.2.9., 1.2.10. feladatoknál a számlálót és nevezőt is gyöktényezős alakra kell hozni és
utána lehet egyszerűsíteni.
(3) Az 1.2.11. és 1.2.12. feladatoknál a zárójelen belül közös nevezőre kell hozni és cask utána lehet
egyszerűsíteni.

Megoldás:

4 mnq x a4 a2 x 2 c 20 2 12 a 4 b 3
1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5. 1.2.6.
3 y b4 310 2 16 b 2 27 y 4 d 4 310 c 78 d 58
23 1 1
x−5 a − 10 a( b − a ) −1
1.2.7. x 12 1.2.8. a 2 b 6 1.2.9. 1.2.10. 1.2.11. 1.2.12.
x+6 a+4 b 4b

1.3. Oldja meg a következő egyenleteket!

2 2x − 5
1.3.1. =0 1.3.2. =1
3x + 2 3x + 2

2x + 4 x 2 − 7 x + 12
1.3.3. =5 1.3.4. = 2x + 3
x+2 x+4

1.3.5. 2 x − 3 = 2 1.3.6. x 2 − 3x + 4 = −4

1.3.7. − 2 x 2 + 4 x 3 = 0 1.3.8. − 4 x 5 + 4 x 3 = 0
1.3.9. 4 x 4 + 8 x 5 = 0 1.3.10. 8 x 6 + 27 x 3 = 0

2
1.3.11. 7 + 2x = 4 − x 1.3.12. 2 − x2 = 2 − x
2
1.3.13. 4 x − 3x + 4
− 2 ⋅ 8x = 0 1.3.14. 3 27 x + 2 = 3 9 x + 2
1.3.15. log 2 (2 x + 4) = 1 ( )
1.3.16. log 3 x 2 − 1 = log 3 (2 x − 1)

Útmutatás:
(1) Először az értelmezési tartományt állapítjuk meg az alábbiak alapján.
a) Tört nevezője nem lehet 0.
b) Páros kitevőjű gyök alatt nem lehet negetív szám
c) Logaritmusa csak pozitív számnak van.
(2) Törtes egyenleteknél a közös nevezővel be kell szorozni az egyenlet mindkét
oldalát.
(3) Másodfokú egyenlet megoldására a megoldóképletet használhatjuk.
(4) Abszolút értékes egyenletet szétbontunk több egyenletre az abszolút értékben
levő kifejezés előjele alapján. ( f ( x ) = f ( x ) , ha f ( x ) ≥ 0 , illetve f ( x ) = − f ( x ) , ha

f ( x ) ≤ 0) )
(5) Magasabb fokú egyenlet egyik oldalát szorzattá kell alakítani úgy, hogy a másik
oldalon 0 legyen. Ekkor szétesik több egyenletre, ugyanis egy szorzat akkor 0, ha
valamelyik tényezője 0.
(6) Négyzetgyökös egyenleteknél a két oldal négyzetre emelésével a gyök
eltüntethető.
(7) Exponenciális egyenleteknél a két oldalt azonos alapú hatványként felírva
áttérhetünk a kitevők közötti egyenlőségre.
(8) Logaritmusos egyenleteknél a két oldalt azonos alapú logaritmusként felírva
áttérhetünk az argumentumok közötti egyenlőségre (elhagyhatjuk a logaritmust).
(9) A kapott értékeket az eredeti egyenletbe visszahelyettesítve ellenőrizzük!

Megoldás:
1. 3.1. Nincs megoldás. 1.3.2. -7 1.3.3. 2 1.3.4. 0, -18 1.3.5. 2.5 , 0.5 1.3.6. Nincs
megoldás. 1.3.7. 0 , 0.5 1.3.8. 0 , 1 , -1 1.3.9. 0 , -0.5 1.3.10. 0 , -1.5 1.3.11. 1
1.3.12. 1 1.3.13. 1 , 35
. 1.3.14. -3.2 1.3.15. -1 1.3.16. 2

3
 1.4. Oldja meg a következő egyenlőtlenségeket!

2x − 5 −x + 2 1
1.4.1. ≥0 1.4.2. < − − 2x
3 2 4
2x − 4 2x + 5
1.4.3. ≥0 1.4.4. ≤0
3x + 9 −x + 3
1.4.5. x 2 − 5x + 4 ≥ 0 1.4.6. − x 2 + 4 x < 0
1.4.7. 2 x 2 − 5x + 2 ≤ 0 1.4.8. − x 2 + 4 x − 4 > 0
1.4.9. 2 x − 3 < 2 1.4.10. 4 x − 3 > 4

1.4.11. 1 + x > −2 1.4.12. 3− x <2

x2 − 3x
2 x+2 ⎛ 1⎞
1.4.13. 2 >4 1.4.14. ⎜ ⎟ < 2 ⋅ 8x
⎝ 2⎠

1.4.15. log 2 ( x + 4) < 2 1.4.16. log 1 ( x + 4) < log 1 ( − x + 1)

2 2

Útmutatás:
(1) Először az értelmezési tartományt állapítjuk meg az alábbiak alapján.
a) Tört nevezője nem lehet 0.
b) Páros kitevőjű gyök alatt nem lehet negetív szám
c) Logaritmusa csak pozitív számnak van.
(2) Áttérünk egyenlet megoldására.
(3) Ábrázoljukaz egyenlőtlenség két oldalán levő függvémyt egy koordináta
rendszerben.
(4) Az egyenlet megoldása és az értelmezési tartomány ismeretében, a grafikon
alapján felírjuk az egyenlőtlenség megoldását. f ( x ) > g ( x ) minden olyan x értékre,
amelyre az f (x ) grafikonja a g ( x ) grafikonja fölött van.

Megoldás:
−5
1.4.1. x ≥ 2.5 1.4.2. x < 1.4.3. x ≥ 2 vagy x < −3 1.4.4. x ≤ −2.5 vagy x > 3
6
1.4.5. x ≤ 1 vagy x ≥ 4 1.4.6. 0 > x vagy x > 4 1.4.7. 0.5 ≤ x ≤ 2 1.4.8. nincs megoldás

4
 1 7
1.4.9. 0.5 < x < 2.5 1.4.10. x < − vagy x > 1.4.11. x ≥ −1 1.4.12. −1 < x ≤ 3
4 4
1.4.13. x > 0 1.4.14. x ∈ R 1.4.15. −4 < x < 0 1.4.16. −15
. < x <1

1.5. Ábrázolja és jellemezze a következő függvényeket!

2
1.5.1. f ( x) = 2 x − 4 1.5.2. f ( x) = − x − 1
3
1.5.3. f ( x) = − x + 1 + 3 1.5.4. f ( x) = − x + 2 − 2

1.5.5. f ( x) = x 2 − 2 x 1.5.6. f ( x) = −2 x 2 + 4 x − 1

1
1.5.7. f ( x) = − x 2 − 3x + 1 1.5.8. f ( x) = 2 x 2 − 4 x + 3
2
1.5.9. f ( x) = − x − 2 + 3 1.5.10 f ( x) = 4 x + 8 − 2

1 x+2
1.5.11. f ( x) = 1.5.12. f ( x) =
x−2 x −1
1.5.13. f ( x) = − log 3 ( −3x + 6) − 1 1.5.14. f ( x) = log 1 (2 x + 3) − 2
2

1.5.15. f ( x) = 2 x −1 + 3 1.5.16. f ( x) = −3 ⋅ 4 − x + 2 − 1

Útmutatás:
(1) Függvénytranszformációval ábrázoljuk a függvényt. Az ábrázolásban segít néhány
nevezetes pont kiszámítása. Az x tengelyt a zérushelyekben metszi a függvény, az y
tengelyt az f (0 ) pontban.
(2) A grafikonról leolvashatók a tulajdonságok:
1. Értelmezési tartomány.
2. Értékkészlet.
3. Tengelymetszetek.
4, Monotonitás.
5. Szélsőértékek.
6. Konvexség, konkávság.
7. Inflexiós pontok.
8. Korlátosság.
9. Párosság, páratlanság.

5
10. Periodikusság.
11. Folytonosság.
12. Viselkedés az értelmezési tartomány szélein. ( Határérték ∞ -ben, - ∞ -ben és a
szakadási helyeknél. )

Megoldás:
1.5.1. f (x ) = 2 x − 4 2
1.5.2. f (x ) = − x − 1
3
Df = R , Rf = R . Df = R , Rf = R .

3
6

2
4
1
2
0
0 -6 -4 -2 0 2 4 6
-1
-6 -4 -2 0 2 4 6
-2 -2

-4 -3

-6
-4

-5
-8

-10

-12 Szigorúan monoton csökkenő, ha x ∈ D f .

-14 3
Szélsőértéke nincs. Zérushely: x = − .
2
Nem konvex, nem konkáv. Az y tengelyt −1 -ben metszi.
Szigorúan monoton növekvő, ha x ∈ D f . Felülről nem korlátos, alulról sem korlátos. Folytonos az
értelmezési tartománya minden pontjában.
Szélsőértéke nincs. Zérushely: x = 2 .
⎛ 2 ⎞ ⎛ 2 ⎞
Nem konvex, nem konkáv, inflexiós pontja nincs. lim ⎜ − x − 1⎟ = ∞ , lim⎜ − x − 1⎟ = −∞
⎝ 3
x →−∞
⎠ x →∞
⎝ 3 ⎠
Az y tengelyt -4-ben metszi.
Felülről nem korlátos, alulról sem korlátos.
Folytonos az értelmezési tartománya minden
pontjában.
lim (2 x − 4 ) = −∞ , lim(2 x − 4 ) = ∞.
x →−∞ x →∞

6
1.5.3. f (x ) = − x + 1 + 3 1.5.4. f (x ) = − x + 2 − 2
D f = R , R f = ]− ∞ ; 3] . D f = R , R f = [− 2 ; ∞[ .

3
3,5
3
2
2,5
2
1
1,5
1
0
0,5
-2 -1 0 1 2 3 4 5 6
0
-1
-6 -4 -2 -0,5 0 2 4
-1
-2

-3

Szigorúan monoton növekvő, ha x < −1 , szigorúan

monoton csökkenő, ha x > −1 .
Maximuma van x = −1 -ben, a maximum értéke 3. Szigorúan monoton csökkenő, ha x < 2, szigorúan
Zérushely: x = 2 , x = −4 . monoton növekvő, ha x > 2 .
Nem konvex, nem konkáv, inflexiós pontja nincs. Az y Minimuma van x = 2 - ben, a minimum értéke -2.
tengelyt 2 -ben metszi. Zérushely: x = 0, x = 4 .
Felülről korlátos, alulról nem korlátos, legkisebb felső Nem konvex, nem konkáv, inflexiós pontja nincs. Az y
korlát 3. Folytonos az értelmezési tartománya minden tengelyt 0-ban metszi.
pontjában. Felülről nem korlátos, alulról korlátos, legnagyobb alsó
lim (− x + 1 + 3) = −∞ , lim (− x + 1 + 3) = −∞. korlát -2. Folytonos az értelmezési tartománya minden
x →−∞ x →∞
pontjában.
lim ( − x + 2 − 2) = ∞ , lim ( − x + 2 − 2) = ∞.
x → −∞ x →∞

1.5.5. f (x ) = x 2 − 2 x = (x − 1) − 1 1.5.6. f (x ) = −2 x 2 + 4 x − 1 = −2(x − 1) + 1

2 2

D f = R , R f = [− 1; ∞[ . D f = R , R f = ]− ∞ ;1] .

14
2

12
1
10

0
8
-2 -1 0 1 2 3 4

6 -1

4
-2

-3
0
-6 -4 -2 0 2 4 6
-2 -4

Szigorúan monoton növekvő, ha x < 1 , szigorúan

-4

monoton csökkenő, ha x > 1 .

Szigorúan monoton csökkenő, ha x < 1, szigorúan
Maximuma van x = 1 -ben, a maximum értéke 1.
monoton növekvő, ha x > 1 .
Minimuma van x = 1 - ben, a minimum értéke -1. 1 1
Zérushely: x = 1 + , x =1− .
Zérushely: x = 0, x = 2. . 2 2
Konvex, inflexiós pontja nincs. Az y tengelyt 0-ban Konkáv, inflexiós pontja nincs. Az y tengelyt -1-
metszi. ben metszi.
Felülről nem korlátos, alulról korlátos, legnagyobb alsó Felülről korlátos, alulról nem korlátos, legkisebb
korlát -1. Folytonos az értelmezési tartománya minden felső korlát 1. Folytonos az értelmezési tartománya
pontjában. minden pontjában.
lim (x 2 − 2 x ) = ∞ , lim (x 2 − 2 x ) = ∞. lim (− 2 x 2 + 4 x − 1) = −∞ , lim (− 2 x 2 + 4 x − 1) = −∞.
x → −∞ x →∞
x →−∞ x →∞

7
1.5.7. f (x ) = − x 2 − 3x + 1 = − (x + 3)2 +
1 1 11 1.5.8. f (x ) = 2 x 2 − 4 x + 3 = 2(x − 1)2 + 1
2 2 2
⎤ 11 ⎤ D f = R , R f = [1; ∞[ .
D f = R , R f = ⎥− ∞ ; ⎥ .
⎦ 2⎦

6
4

5
3
4

3 2

2
1
1

0 0
-8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 -2 -1 0 1 2 3
-1
-1
-2

-3

-4

Szigorúan monoton csökkenő, ha x < 1, szigorúan

Szigorúan monoton növekvő, ha x < −3, szigorúan monoton növekvő, ha x > 1 .
monoton csökkenő, ha x > −3 . Minimuma van x = 1 - ben, a minimum értéke 1.
11 Zérushelye nincs.
Maximuma van x = −3 - ban, a maximum értéke . Konvex, inflexiós pontja nincs. Az y tengelyt 3-ban
2 metszi.
Zérushely: x = −3 + 11, x = −3 − 11. Felülről nem korlátos, alulról korlátos, legnagyobb alsó
Konkáv, inflexiós pontja nincs. Az y tengelyt 1 -ben korlát 1. Folytonos az értelmezési tartománya minden
metszi. pontjában.
Felülről korlátos, alulról nem korlátos, legkisebb felső lim (2 x 2 − 4 x + 3) = ∞ , lim (2 x 2 − 4 x + 3) = ∞ .
x →−∞ x →∞
11
korlát . Folytonos az értelmezési tartománya
2
minden pontjában.
⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞
lim ⎜ − x 2 − 3x + 1⎟ = −∞ , lim⎜ − x 2 − 3x + 1⎟ = −∞
⎝
x →−∞ 2 ⎠ x →∞
⎝ 2 ⎠

1.5.9. f (x ) = − x − 2 + 3 1.5.10. f (x ) = 4 x + 8 − 2
D f = [2 ; ∞[R , R f = ]− ∞ ; 3] . D f = [− 2 ; ∞[ , R f = [− 2 ; ∞[ .

5
4
4
3
3 2
2 1
0
1
-4 -2 -1 0 2 4 6 8 10
0
-2
-1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
-1 -3

Szigorúan monoton csökkenő, ha x ≥ 2 .

Maximuma van x = 2 -ben, a maximum értéke 3. Szigorúan monoton növekvő.
Zérushely: x = 11 . Minimuma van x = −2 - ben, a minimum értéke −2 .
Konvex, inflexiós pontja nincs. Az y tengelyt nem Zérushely: x = −1.
metszi.
Felülről korlátos, alulról nem korlátos, legkisebb felső
Konkáv, inflexiós pontja nincs. Az y tengelyt 2 2 − 2 - ( )
korlát 3. Folytonos az értelmezési tartománya minden ben metszi.
pontjában. Felülről nem korlátos, alulról korlátos, legnagyobb alsó
korlát −2 . Folytonos az értelmezési tartománya minden
( )
lim − x + 2 + 3 = 3 , lim − x + 2 + 3 = −∞.
x →2+ x →∞
( ) pontjában.
( )
lim 4 x + 8 − 2 = −2 , lim 4 x + 8 − 2 = ∞
x →−2 + x →∞
( )

8
 1 x+2 1
1.5.11. f (x ) = 1.5.12. f (x ) = =1+ 3
x−2 x −1 x −1
D f = R − {2} , R f = R − {0} . D f = R − {1} , R f = R − {1} .
60

10

40
8

20 4

0
0 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6
-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 -2

-4

-20 -6

-8

-10
-40

Szigorúan monoton csökkenő, ha

x < 2, illetve, ha x > 2 .
-60

Szigorúan monoton csökkenő, ha Szélsőértéke nincs. Zérushely x = 2.

x < 2, illetve ha x > 2 . Konvex, ha x > 1 , konkáv, ha x < 1 inflexiós pontja
nincs. Az y tengelyt −2 -ben metszi.
Szélsőértéke nincs. Zérushely nincs.
Felülről nem korlátos, alulról sem korlátos. Folytonos
Konvex, ha x > 2 , konkáv, ha x < 2 , inflexiós pontja
az értelmezési tartománya minden pontjában.
−1 ⎛ x+2⎞ , ⎛ x+2⎞
nincs. Az y tengelyt -ben metszi. lim ⎜ ⎟ = 1 lim⎜ ⎟ = 1.
2 x →−∞
⎝ x −1 ⎠ x →∞ x − 1
⎝ ⎠
Felülről nem korlátos, alulról sem korlátos. Folytonos ⎛ x+2⎞ ⎛ x + 2⎞
az értelmezési tartománya minden pontjában. lim ⎜ ⎟ = −∞ , lim ⎜ ⎟ = ∞.
x →1− x − 1 x →1+ x − 1
⎝ ⎠ ⎝ ⎠
⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞
lim ⎜ ⎟ = 0 , lim⎜ ⎟ = 0.
x → −∞
⎝ x − 2 ⎠ x →∞ x − 2
⎝ ⎠
⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞
lim ⎜ ⎟ = −∞ , lim ⎜ ⎟ = ∞.
x →2 − x − 2 x →2 + x − 2
⎝ ⎠ ⎝ ⎠

9
1.5.13. f (x ) = − log 3 (− 3 x + 6 ) − 1 1.5.14. f (x ) = log 1 (2 x + 3) − 2
2

D f = ]− ∞ ; 2[ , R f = ]− ∞ ; ∞[ . ⎤−3 ⎡
Df = ⎥ ; ∞ ⎢ , R f = ]− ∞ ; ∞[ .
⎦ 2 ⎣
3

6
2

1 4

0
2
-5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3

-1
0
-2 0 2 4 6 8 10
-2

-2
-3

-4 -4

Szigorúan monoton növekvő, ha x ∈ D f .

-6

-8

17
Szélsőértéke nincs. Zérushely: x = .
9 Szigorúan monoton csökkenő, ha x ∈ D f .
Konvex, ha x ∈ D f , inflexiós pontja nincs. Az y
−11
tengelyt (− log 3 6 − 1) -ben metszi. Szélsőértéke nincs. Zérushely: x =
8
.
Felülről és alulról sem korlátos. Folytonos az Konvex, ha x ∈ D f , inflexiós pontja nincs. Az y
értelmezési tartománya minden pontjában.
lim (− log 3 (− 3 x + 6 ) − 1) = ∞ , lim (− log 3 (− 3x + 6 ) − 1) = −∞ ⎛ ⎞
x →2 − x →−∞ tengelyt ⎜⎜ log 1 3 − 2 ⎟⎟ -ben metszi.
⎝ 2 ⎠
Felülről és alulról sem korlátos.. Folytonos az
értelmezési tartománya minden pontjában.
⎛ ⎞ ⎛ ⎞
lim ⎜ log 1 (2 x + 3) − 2 ⎟ = ∞ , lim⎜⎜ log 1 (2 x + 3) − 2 ⎟⎟ = −∞.
3 ⎜ ⎟ x →∞
x→− +
2 ⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠

10
1.5.15. f (x ) = 2 x −1 + 3 1.5.16. f (x ) = −3 ⋅ 4 − x+ 2 − 1
D f = R , R f = ]3 ; ∞[ . D f = R , R f = ]− ∞ ; − 1[ .

12

0
10 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4

8 -5

6 -10

4
-15

2
-20

-6 -4 -2 0 2 4 -25

Szigorúan monoton növevő, ha x ∈ D f . -30

Szélsőértéke nincs. Zérushelye nincs. -35

Konvex, ha x ∈ D f , inflexiós pontja nincs. Az y

-40

7
tengelyt -ben metszi.
2 -45

Felülről nem korlátos, alulról korlátos, legnagyobb

-50

alsó korlát 3. Folytonos az értelmezési tartománya

minden pontjában.
lim (2 x −1 + 3) = 3 , lim (2 x −1 + 3) = ∞. Szigorúan monoton növekvő, ha x ∈ D f .
x →−∞ x →∞

Szélsőértéke nincs. Zérushelye nincs.

Konkáv, ha x ∈ D f , inflexiós pontja nincs. Az y
tengelyt −46 -ban metszi.
Felülről korlátos, alulról nem korlátos, legkisebb felső
korlát -1. Folytonos az értelmezési tartománya minden
pontjában.
lim (− 3 ⋅ 4 − x + 2 − 1) = −∞ , lim (− 3 ⋅ 4 − x + 2 − 1) = −1.
x →−∞ x →∞

1.6. Határozza meg a következő függvények inverzét!

1 x +1
1.6.1. f ( x) = − x + 1 1.6.2. f ( x) =
2 2x − 3
1.6.3. f ( x) = 1 − 2 x 1.6.4. f ( x) = −3− x + 2

1.6.5. f ( x) = log 2 ( x − 2) 1.6.6. f ( x) = − log 1 (2 x + 3) + 1

3

1.6.7. f ( x) = 2 − x + 2 1.6.8. f ( x) = − 3x + 6 + 4

11
1.6.9. f ( x) = x 2 − 1 , x ≥ 0 1.6.10. f ( x) = − x 2 + 4 x , x ≤ 2

1
1.6.11. f ( x) = −3x + 6 − 2 , x < 2 1.6.12. f ( x) = −2 x − 1 + 2 , x ≥ 1
2

Útmutatás:
Az inverz függvény meghatározásának lépései:
a. Meghatározzuk f ( x ) értelmezési tartományát, és értékkészletét.
b. Felírjuk az y = f ( x ) egyenletet,
c. Az y = f ( x ) egyenletet megoldjuk x-re, tehát x = g ( y ) összefüggést
kapunk.
d. Felcseréljük az x-et az y-nal, az y = g (x ) összefüggésből kapjuk az f

inverzét, f −1 ( x ) = g ( x ) .

e. Meghatározzuk f −1 ( x ) értelmezési tartományát és értékkészletét!

( f −1 ( x ) értelmezési tartománya egyenlő f (x ) értékkészletével, f −1 ( x )

értékkészlete egyenlő f ( x ) értelmezési tartományával.)

Megoldás:

3x + 1 ⎧1⎫
1.6.1. f −1 ( x) = −2 x + 2 , x ∈ R 1.6.2. f −1 ( x) = , x ∈ R \ ⎨ ⎬ 1.6.3. f −1 ( x) = log 2 (1 − x), x < 1
2x − 1 ⎩2 ⎭
1− x
1 ⎛ 1⎞ 3
1.6.4. f −1 ( x) = − log 3 (2 − x) , x < 2 1.6.5. f −1 ( x) = 2 x + 2 , x ∈ R 1.6.6. f −1 ( x) = ⎜ ⎟ − , x ∈R
2 ⎝ 3⎠ 2

x2 1
1.6.7. f −1 ( x) = − + 2 , x ≥ 0 1.6.8. f −1 ( x) = ( x − 4) − 2 , x ≤ 4 1.6.9. f −1 ( x) = x + 1 , x ≥ −1
2

4 3
1 1
1.6.10. f −1 ( x) = − − x + 4 + 2 , x ≤ 4 1.6.11. f ( x ) = − 3x + 6 − 2 1.6.12. f −1 ( x) = − x + 2 , x < 2
2 2

1.7. Készítse el az f (g( x)) , g( f ( x)) , f ( f ( x)) , g(g( x)) összetett

függvényeket az adott függvényekből és határozza meg az
összetett függvények értelmezési tartományát!

1.7.1. f ( x) = − x 2 , g( x) = x − 3 1.7.2. f ( x) = x 3 , g( x) = x 2 − 3
1 1
1.7.3. f ( x) = − x 2 + 4 x , g( x) = 1 − 2 x 1.7.4. f ( x) = , g( x) = x 2
2 x+2

12
 1
1.7.5. f ( x) = 4 x , g( x) = 2 x + 5 1.7.6. f ( x) = 4 − x − 2 + 1, g( x) = +1
x
3
1.7.7. f ( x) = − + 2 , g( x) = 2 x 1.7.8. f ( x) = 3 x 2 , g( x) = 4 − 3x
x +1
1
1.7.9. f ( x) = − log 3 ( − x + 1) − 1 , g( x) = 3 x 1.7.10. f ( x) = 2
, g( x) = 2
x

x
x +1
1.7.11. f ( x) = x + 1 , g( x) = 2 x − 1 1.7.12. f ( x) = , g( x) = x
3

x −1

Útmutatás:
Összetett függvény készítésének lépései:
(1) Meghatározzuk a külső és belső függvény értelmezési tartományát.
(2) Felírjuk az összetett függvény hozzárendelési szabályát. A külső függvény
hozzárendelési szabályában szereplő x helyett a belső függvény hozzárendelési
szabályát írjuk.
(3) Meghatározzuk az összetett függvény értelmezési tartományát.
(Összetett függvény értelmezési tartománya a belső függvény értelmezési
tartományának azon elemeiből áll, amelyekben a belső függvény értéke a külső
függvény értelmezési tartományába esik. Tehát, x0 benne van f ( g ( x )) értelmezési

tartományában, ha x0 ∈ Dg , és g ( x0 ) ∈ D f .

Megoldás:

1.7.1. f (g( x)) = −( x − 3) , x ∈ R f ( f ( x)) = − − x 2 ( )

2 2
= − x4 , x ∈ R
g(g( x)) = x − 6 , x ∈R g( f ( x)) = − x2 − 3, x ∈ R

(
1.7.2. f (g( x)) = x 2 − 3 , x ∈ R ) ( )
f ( f ( x)) = x3
3 3
= x9 , x ∈ R

( )
g(g( x)) = x 2 − 3 − 3 , x ∈ R g( f ( x)) = x 6 − 3, x ∈ R
2

2
1⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞
1.7.3. f (g( x)) = −2 x − 6x + 35
. , x ∈ R f ( f ( x)) = − ⎜ − x 2 + 4 x⎟ + 4⎜ − x2 + 4 x⎟ , x ∈ R
2

2⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠
g(g( x)) = 2 x , x ∈ R g( f ( x)) = x 2 − 8x + 1, x ∈ R
1 x+2
1.7.4. f (g( x)) = , x ∈ R f ( f ( x)) = , x ∈ R \ {−2 , − 2.5}
x +22
2x + 5
2
⎛ 1 ⎞
g(g( x)) = x , x ∈ R
4
g( f ( x)) = ⎜ ⎟ , x ∈ R \ {−2}
⎝ x + 2⎠
1.7.5. g(g( x)) = 4 x + 15, x ∈ R g( f ( x)) = 2 4 x + 5, x ∈ [ 0 ; ∞[
f (g( x)) = 4(2 x + 5) , x ∈ [ −2.5; ∞[ f ( f ( x)) = 4 64 x , x ∈ [ 0 ; ∞[

13
 1 ⎡ 1 ⎡
1.7.6. f (g( x)) = 4 − − 3 + 1, x ∈ ⎢− ; 0⎢ f ( f ( x)) nem létezik
x ⎣ 3 ⎣
x 1
g(g( x)) = + 1, x ∈ R \ {0 , − 1} g( f ( x)) = + 1, x ∈ ]−∞ ; − 2]
x +1 4 −x − 2 + 1
−3 −x − 1
1.7.7. f (g( x)) = x + 2, x ∈ R f ( f ( x)) = + 2 , x ∈ R \ {0 , − 1}
2 +1 x
3

g(g( x)) = 2 2 , x ∈ R g( f ( x)) = 2

− +2
, x ∈ R \ {−1}
x
x +1

1.7.8. f (g( x)) = f ( f ( x)) = ( ) , x ∈R

2
3
(4 − 3x)2 , x ∈R 3 3
x2

g(g( x)) = 9 x − 8 , x ∈ R g( f ( x)) = 4 − 33 x 2 , x ∈ R

1.7.9.
⎤ 8⎡
( )
f (g( x)) = − log 3 −3x + 1 − 1, x ∈ ]−∞ ; 0[ f ( f ( x)) = − log 3 (log 3 ( − x + 1) + 2) − 1, x ∈ ⎥ −∞ ; ⎢
⎦ 9⎣
g(g( x)) = 3 , x ∈ R g( f ( x)) = 3 , x ∈ ]−∞ ;1[
3x − log 3 ( − x + 1) − 1

1
1.7.10. f (g( x)) = , x ∈R f ( f ( x)) = x 4 , x ∈ R \ {0}
22 x
1

g(g( x)) = 2 2 , x ∈ R g( f ( x)) = 2 x , x ∈ R \ {0}

x 2

1.7.11. f (g( x)) = 2 x , x ∈ R f ( f ( x)) = x + 1 + 1 , x ∈ R

g(g( x)) = 4 x − 3, x ∈ R g( f ( x)) = 2 x + 1 − 1, x ∈ R
3
x3 + 1 ⎛ x + 1⎞
1.7.12. f (g( x)) = 3 , f ( f ( x)) = x , g(g( x)) = x 9 , g( f ( x)) = ⎜ ⎟
x −1 ⎝ x − 1⎠

Alapismeretek az ismétlő feladatokhoz

1. Hatványozás

1.1. Természetes kitevőjű hatvány

a.) Ha a ≠ 0 , akkor a 0 = 1 .
b.) Ha a ∈ R , akkor a 1 = a .
c.) Ha a ∈ R és n ∈ N − {0,1} , akkor a n = a1⋅4
a ⋅. . .⋅ a .
243
n tényező

1.2. Negatív egész kitevőjű hatvány

1
Ha a ≠ 0 és n pozitív természetes szám, akkor a − n = .
an

1.3. Racionális kitevőjű hatvány

p

H p, q ∈ Z , q ≠ 0 és a > 0 , akkor a q
jelenti azt a pozitív számot, aminek q-adik
hatványa a p .

14
1.4. Gyökvonás
1

Ha n 1-nél nagyobb természetes szám és a nem negatív valós szám, akkor n

a =a .
n

1.5. Hatványozás azonosságai

a x ⋅ b x = (ab)
x
a x ⋅ a y = a x+ y
x
ax ax ⎛ a⎞
= a x− y =⎜ ⎟
a y
bx ⎝ b⎠
(a )
y
x
= a xy

1.6. Gyökvonás azonosságai

n
a a
n
a ⋅ n b = n a ⋅b =n
n
b b

( a)
k
n
= n ak n k
a = nk a

2. Egyszerű egyenletek megoldása

2.1. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása

ax + b = 0
b
Ha a ≠ 0 , akkor x = − .
a
Ha a = 0 és b ≠ 0 , akkor nincs megoldás.
Ha a = 0 és b = 0 , akkor minden valós szám megoldás.

2.2. Másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása

ax 2 + bx + c = 0 , a ≠ 0 .
−b ± b 2 − 4ac
x1 2 = , ha b 2 − 4ac ≥ 0. Ha b 2 − 4ac < 0 , akkor nincs valós megoldás.
2a

2.2.1. Másodfokú kifejezés szorzattá alakítása

Ha a ≠ 0 , akkor ax 2 + bx + c = a( x − x1 )( x − x 2 ) , ha x1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 egyenlet két
megoldása.

2.3. Abszolút értékes egyenletek megoldása

f ( x) = c , c ∈ R .
Ha c < 0 , akkor nincs megoldás.
Ha c = 0 , akkor az f ( x ) = 0 egyenletet kell megoldani.
Ha c > 0 , akkor az f ( x ) = c , illetve az f ( x ) = − c egyenletet kell megoldani.

2.4. Gyökös egyenletek megoldása

f ( x ) = g( x )

15
Csak azon x értékek lehetnek megoldások, amelyekre az f ( x ) ≥ 0 és g( x ) ≥ 0 feltételek
teljesülnek. Ekkor négyzetre emelhetjük a két oldalt, tehát az
f ( x) = g 2 ( x)
egyenletet kell megoldani.

2.5. Exponenciális egyenletek megoldása

a ( ) =a ( )
f x g x

Ha a pozitív szám, de nem 1, akkor az exponenciális függvény szigorú monotonitása miatt az

f ( x) = g( x)
egyenletet kell megoldani.

2.6. Logaritmikus egyenletek megoldása

log a f ( x) = log a g( x)
Ha a pozitív szám, de nem 1, akkor a logaritmus függvény szigorú monotonitása miatt az
f ( x) = g( x)
egyenletet kell megoldani. Csak azon x értékek lehetnek megoldások, amelyekre az f (x ) > 0 és
g (x ) > 0 feltételek teljesülnek.

3. Függvények

3.1. Lineáris függvény

f ( x) = ax + b
Grafikonjuk egyenes, amely párhuzamos az x tengellyel, ha a=0, illetve az x-tengellyel olyan
szöget zár be, aminek tangense a.
Tehát az egyenesnek pontja a ( 0 ; b) pont, itt metszi az y-tengelyt, azonkívül egy másik pontja
az (1; b + a ) pont.
3.2. Másodfokú függvény
f ( x) = ax 2 + bx + c, a ≠ 0
Grafikonjuk parabola, ami az f ( x) = x 2 függvény ( "normál"parabola) lineáris transzformáltja.
⎛ b − b 2 + 4ac ⎞
A parabola csúcspontja a ⎜ − ; ⎟ pont.
⎝ 2a 4a ⎠
Ha a > 0, akkor felfelé nyíló, ha a < 0, akkor lefelé nyíló parabola.
Ha a > 1 , akkor az y-tengely mentén nyújtva van, ha a < 1 , akkor az y-tengely mentén
zsugorítva van a normál parabola.

3.3. Az abszolút érték függvény

f ( x) = x
Az abszolút érték definíciójából következően ezen függvény grafikonja két origóból induló
félegyenes, amelyek x tengellyel bezárt szöge 45o, illetve 135o , ugyanis
⎧ x , ha x ≥ 0
f ( x) = x = ⎨ .
⎩− x , ha x < 0

3.4. A gyök függvény

16
 f ( x) = x , f ( x) = n x , n ∈ N \ {0 , 1} .
Az f ( x) = x függvény az f ( x) = x 2 függvény inverze, ha x nem negatív. Az f ( x) = n x
függvények az f ( x) = x n függvények inverzei, páros n-re csak a nem negatív számokon
vannak értelmezve, páratlan n-re minden valós számra.

3.5. Az exponenciális függvény

f ( x) = a x
Értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete a pozitív valós számok
halmaza. Ha a >1, akkor szigorúan monoton növekvő, ha 0 < a <1, akkor szigorúan monoton
csökkenő.

3.6. A logaritmus függvény

f ( x) = log a x
Az f ( x) = a x függvény inverze, ezért értelmezési tartománya a pozitív valós számok halmaza,
értékkészlete a valós számok halmaza. Ha a >1, akkor szigorúan monoton növekvő, ha
0 < a <1, akkor szigorúan monoton csökkenő.

3.7. A lineáris törtfüggvény

ax + b
f ( x) = , c ≠ 0, ad − bc ≠ 0 .
cx + d
1
Ezen függvény grafikonja az f ( x) = függvény lineáris transzformációjával rajzolható fel.
x
a
Nincs értelmezve a nevező zérushelyében, illetve nem veszi fel az értéket.
c

3.8. Az előjel függvény

⎧ 1, ha x > 0
⎪
f (x ) = sign(x ) = ⎨ 0 , ha x = 0 .
⎪− 1, ha x < 0
⎩
Ezen függvény grafikonja pozitív x-re azonos az f (x ) = 1 egyenessel, negatív x-re azonos az
f (x ) = −1 egyenessel, x = 0-ban pedig 0 az értéke, ezért az origó is hozzátartozik a
grafikonhoz.

3.7. Az egészrész függvény

f (x ) = [x ] .
Definíció: Ha x valós szám, akkor [x] jelenti azt a legnagyobb egész számot, ami nem
nagyobb x-nél.
Például: [0.53] = 0 , [2.3] = 2 , [− 0.53] = −1 , [− 2.53] = −3
Ezen függvény grafikonja a [k ; k + 1[ intervallumon az f (x ) = k egyenes ezen intervallumbeli
része. Tehát,
f (x ) = [x ] = k , ha k ≤ x < k + 1 valamely k egész számra.

3.7. A törtrész függvény

f (x ) = {x}
Definíció: Ha x valós szám, akkor {x} = x − [x ] .

17
Ezen függvény grafikonja a [k ; k + 1[ intervallumon az f (x ) = x − k egyenes ezen
intervallumbeli része. Tehát,
f (x ) = {x} = x − [x ] = x − k , ha k ≤ x < k + 1 valamely k egész számra.

3.8. Lineáris függvénytranszformációk

Ha az f ( x) függvény grafikonját ismerjük, akkor a g( x) = af ( bx + c) + d függvény grafikonját

is fel tudjuk rajzolni az úgynevezett lineáris függvénytranszformációk segítségével. Ezek a
következők
3.8.1. Változó transzformációk
a.) Tükrözés az y-tengelyre: f ( x) ⇒ f ( − x) .
b.) Nyújtás az x-tengely mentén f ( x) ⇒ f (ax) , a > 0 .
1
Ha a > 1, akkor a függvény grafikonja az x-tengely irányában -szorosára
a
zsugorodik.
1
Ha 0 < a < 1 , akkor a függvény grafikonja az x-tengely irányában -szorosára nyúlik.
a
c.) Eltolás az x-tengely mentén: f ( x) ⇒ f ( x + a ) .
Ha a > 0 , akkor a függvény grafikonja az x-tengely irányában a-val balra tolódik.
Ha a < 0 , akkor a függvény grafikonja az x-tengely irányában (-a)-val jobbra tolódik.

3.8.2. Függvényérték transzformációk

a.) Tükrözés az x-tengelyre: f ( x) ⇒ − f ( x) .
b.) Nyújtás az y-tengely mentén f ( x) ⇒ af ( x) , a > 0 .
Ha a > 1, akkor a függvény grafikonja az y-tengely irányában a-szorosára nyúlik.
Ha 0 < a < 1 , akkor a függvény grafikonja az y-tengely irányában a-szorosára zsugorodik.
c.) Eltolás az y-tengely mentén: f ( x) ⇒ f ( x) + a .
Ha a > 0 , akkor a függvény grafikonja az y-tengely irányában a-val felfele tolódik.
Ha a < 0 , akkor a függvény grafikonja az y-tengely irányában (-a)-val lefele tolódik.

3.9. Függvények közötti műveletek

Legyenek adottak az
h : Dh → Rh , x a h(x ) , g : Dg → Rg , x a g (x )
függvények.

3.9.1. Függvények összege

A g és h függvények összegén az f ( x) = g( x) + h( x) függvényt értjük. Az összegfüggvény
értelmezési tartománya a g és h függvények értelmezési tartományának metszete. Tehát
Df = Dg ∩ Dh .

3.9.2. Függvények különbsége

A g és h függvények különbségén az f ( x) = g( x) − h( x) függvényt értjük. A
különbségfüggvény értelmezési tartománya a g és h függvények értelmezési tartományának
metszete. Tehát

18
 Df = Dg ∩ Dh .

3.9.3. Függvények szorzata

A g és h függvények szorzatán az f ( x) = g( x) ⋅ h( x) függvényt értjük. A szorzatfüggvény
értelmezési tartománya a g és h függvények értelmezési tartományának metszete. Tehát
Df = Dg ∩ Dh .

3.9.4. Függvények hányadosa

g( x)
A g és h függvények hányadosán az f ( x) = függvényt értjük. A hányadosfüggvény
h( x)
értelmezési tartománya a g és h függvények értelmezési tartományának metszete, kivéve a
nevező zérushelyeit. Tehát
Df = Dg ∩ Dh \ Zh ,
ahol Z h a h zérushelyeinek halmaza.

3.9.5. Összetett függvény

A g és h függvényekből képzett összetett függvényen az f ( x) = g( h( x)) függvényt értjük.
Az összetett függvény külső függvénye a g függvény, belső függvénye a h függvény. Az f
összetett függvény értelmezési tartománya h függvény értelmezési tartományának azon x
elemeiből áll, amelyekre a h(x) függvényértékek a g függvény értelmezési tartományába
esnek. Tehát
{
D f = x x ∈ D h é s h( x) ∈ D g . }
3.9.6. Függvény inverze
A g függvény inverz függvényén azt a g −1 -gyel jelölt függvényt értjük, amelynek értelmezési
tartománya a g függvény értékkészlete, értékkészlete a g függvény értelmezési tartománya,
hozzárendelési szabálya pedig a g hozzárendelési szabályának fordítottja. Tehát
( )
D g −1 = R g , R g −1 = D g , g g −1 ( x) = x .
Az g függvénynek akkor és csak akkor létezik az inverze, ha minden x 1 ≠ x 2 és x 1 , x 2 ∈ D g
esetén g( x 1 ) ≠ g( x 2 ) .
Függvény inverzének kiszámítása
a.) Felírjuk az y = g( x) egyenletet.
b.) Megoldjuk x-re ezt az egyenletet. ⇒ x = f ( y)
c.) Felcseréljük a változókat. ⇒ y = f ( x)
d.) Felírjuk az inverz függvényt. ⇒ g −1 ( x) = f ( x)
Az inverz létezése az egyenlet megoldása során kiderül.

4.Egyenlőtlenségek megoldása

Az egyenlőtlenségek megoldásánál az algebrai átalakítások mellett grafikus segítséget is

gyakran igénybe kell vennünk. Az algebrai átalakítások ugyanúgy elvégezhetők mint az
egyenleteknél, csak vizsgálni kell az átalakítás hatását a relációjelre.
Az egyenleteknél megismert átalakítások közül a következőkre kell figyelni:

19
 Ha az egyenlőtlenség mindkét oldalát ugyanazzal a negatív számmal szorozzuk
vagy osztjuk, akkor a reláció megfordul.
Ebből az is következik, hogy változó előjelű kifejezéssel nem szorzunk.
Ha az egyenlőtlenség mindkét oldala nem negatív, akkor négyzetre emelhetjük a
két oldalt.
Ebből az is következik, hogy ha különböző előjelű a két oldal, akkor nem szabad négyzetre
emelni.
Grafikus segítséget az f ( x) > 0 egyenlőtlenség megoldásához akkor tudunk igénybe venni, ha
az f függvény grafikonját fel tudjuk rajzolni. Az egyenlőtlenség megoldása azon x-ek halmaza
amelyekre az ( x ; f ( x)) pont az x-tengely fölött van, tehát a függvény grafikonja az x-tengely
fölött halad. A megoldás a grafikonról leolvasható, ha a zérushelyeket és a szakadási helyeket
kiszámoltuk. ( Az x-tengelyt szakadási helynél vagy zérushelynél lépheti át egy elemi
függvény.)

4.1. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlőtlenség megoldása

ax + b > 0
b
Ha a > 0 , akkor x > − .
a
b
Ha a < 0 , akkor x < − .
a
Ha a = 0 és b > 0 , akkor minden valós szám megoldás.
Ha a = 0 és b ≤ 0 , akkor nincs megoldás.

4.2. Másodfokú egyismeretlenes egyenlőtlenség megoldása

ax 2 + bx + c > 0 , a ≠ 0 .
Itt igénybe kell venni a grafikus segítséget. A következő lépések után kapjuk a megoldást:
1. Megoldjuk az ax 2 + bx + c = 0 egyenletet a megoldó képlettel:
− b − b 2 − 4ac − b + b 2 − 4ac
x1 = , x2 = , ha b 2 − 4ac ≥ 0 .
2a 2a
2. Ábrázoljuk az f ( x) = ax 2 + bx + c függvényt.
3. Felírjuk az egyenlőtlenség megoldását az ábra és az egyenlet megoldása alapján. 6
eset lehet:
a.) Ha a > 0 és b 2 − 4ac > 0 , és x1 < x2 akkor az egyenlőtlenség megoldása: x < x 1
vagy x > x 2 .
b.) Ha a > 0 és b 2 − 4ac = 0 , akkor az egyenlőtlenség megoldása: x ∈ R és x ≠ x1 = x2 .
c.) Ha a > 0 és b 2 − 4ac < 0 , akkor az egyenlőtlenség megoldása: x ∈ R .
d.) Ha a < 0 és b 2 − 4ac > 0 , és x1 < x2 akkor az egyenlőtlenség megoldása: x1 < x < x2 .
e.) Ha a < 0 és b 2 − 4ac = 0 , akkor az egyenlőtlenségnek nincs megoldása.
f.) Ha a < 0 és b 2 − 4ac < 0 , akkor az egyenlőtlenségnek nincs megoldása.

4.3. Abszolút értékes egyenlőtlenségek megoldása

1. f ( x) < c , c ∈ R .
Ha c ≤ 0 , akkor nincs megoldás.

Ha c > 0 , akkor az − c < f ( x) < c egyenlőtlenséget kell megoldani.

20
 2. f ( x) > c , c ∈ R .
Ha c < 0 , akkor minden valós szám megoldás, amire f értelmezve van.
Ha c = 0 , akkor minden valós szám megoldás, amire f értelmezve van, kivéve az f
zérushelyeit.
Ha c > 0 , akkor az f ( x) > c , illetve az f ( x) < − c egyenlőtlenséget kell megoldani.

4.4. Négyzetgyökös egyenlőtlenségek megoldása

f ( x) > g( x) , f ( x) < g( x)
Csak azon x értékek lehetnek megoldások, amelyekre az f ( x ) ≥ 0 feltétel teljesül. Az
egyenlőtlenség két oldalának négyzetre emelését elkerülhetjük, ha ábrázoljuk a két oldalon
levő függvényt és az
f ( x) = g 2 ( x)
egyenlet megoldása után a grafikonról leolvassuk a megoldást. (Egyenlet négyzetre emelése
kevesebb problémát okoz és a grafikon a hamis gyökök kiszűrésében is segít.)

4.5. Exponenciális egyenlőtlenségek megoldása

a ( ) >a ( )
f x g x

Ha a > 1, akkor az exponenciális függvény szigorú monoton nő, ezért az

f ( x) > g( x)
egyenlőtlenséget kell megoldani.
Ha 0 < a < 1 , akkor az exponenciális függvény szigorú monoton csökken, ezért az
f ( x) < g( x)
egyenlőtlenséget kell megoldani.

4.6. Logaritmikus egyenlőtlenségek megoldása

log a f ( x) > log a g( x)
Ha a > 1, akkor a logaritmus függvény szigorúan monoton nő, ezért az
f ( x) > g( x) > 0
egyenlőtlenségeket kell megoldani.
Ha 0 < a < 1 , akkor a logaritmus függvény szigorúan monoton csökken, ezért az
0 < f ( x) < g( x)
egyenlőtlenségeket kell megoldani.

21
 2. Határértékszámítás

2.1.Vizsgálja helyettesítési értékek segítségével a

határértékeket!

2.1.1. lim (2 x 2 − x ) 2.1.2. lim ( x 4 − 1) 5

x → −1 x→− 3
x +1 x −2
2.1.3. lim 2.1.4. lim
x →−1 x + 2 x →2 x − 3 x + 2
2

x 2 + 2x x 2 + 5 x − 14
2.1.5. lim 2.1.6. lim 2
x →0 x x →2 x − 4 x + 4

x+3
2.1.7. lim x 3x − 1 2.1.8. lim
x→2 x →1 x − 2

4x2 − 1 ⎛ 1 4 ⎞
2.1.9. lim 2.1.10. lim⎜ − 2 ⎟
x → 0.5 2 x − 1 x → 2⎝ x − 2 x − 4⎠

(
2.1.11. lim 1 − 3 ⋅ 2 x
x→2
) 2.1.12. lim
1
x →10 lg x

Útmutatás:
Készítsünk értéktáblázatot! Számoljuk ki a függvény értékeit az x0 ponthoz közeli x
1
helyeken. Lehetőleg ± eltérésnél is kisebb eltérésű x értékeket tekintsünk.
1000

Megoldás:
2.1.1. 3 2.1.2. 85 2.1.3. 0 2.1.4. 1, mert

x 1.9 1.99 1.9999 . . . 2.1 2.01 2.0002

x−2 1.1111 1.0101 1.00001 . . . 0.9999 0.9900 0.9998
x 2 − 3x + 2

2.1.5. 2 2.1.6. Nem létezik, mert

x 1.9 1.99 1.9999 . . . 2.1 2.01 2.0002
x − 5x + 14
2
-89 -899 -89999 . . . 91 901 45001
x 2 − 3x + 2

1
2.1.7. 2 5 2.1.8. −2 2.1.9. Nem létezik. 2.1.10. 2.1.11. −11 2.1.12. 1
4

22
 2.2. Számolja ki a határértékeket!

x 2 − 5x 3x 2 + 1
2.2.1. lim 2.2.2. lim
x → 2 6x − 4 x → 2 x − 3x
4 2

− x2 + 2x 3x 2 − 12
2.2.3. lim 2.2.4. lim 2
x → 0 3x − x 2 x→2 x − 2x

− x2 + 9 2 x 2 − 5x + 2
2.2.5. lim 2 2.2.6. lim 2
x → 3 3x − 9 x x → 2 x − 3x + 2

2 x 2 + 7x + 3 x 2 + 7x + 12
2.2.7. lim 2 2.2.8. lim 2
x → −3 x + 8x + 15 x → −4 x + 9 x + 20

2 x 2 − 8x + 8 − x 2 + 6x − 9
2.2.9. lim 2 2.2.10. lim 2
x → 2 x − 5x + 6 x → 3 − x − 8x + 33

⎛ 2 1 ⎞ ⎛ 4 1 ⎞
2.2.11. lim⎜ 2 − ⎟ 2.2.12. lim⎜ 2 − ⎟
x →1⎝ x − 1 x − 1⎠ x → 2⎝ x − 4 x − 2⎠

Útmutatás:
(1) Tudjuk, a racionális függvények határértéke az értelmezési tartomány minden x0
pontjában a helyettesítési érték. Az értelmezési tartomány pedig a nvező zérushelyeit
kivéve minden valós szám. Az alábbi szabályok szerint:
( )
lim a 0 x n + a1x n − 1 + . . . + a n −1x + a n = a 0 x n0 + a1x n0 −1 + . . .+ a n −1x 0 + a n
x→ x 0

minden x 0 ∈ R pontban.
a 0 x n + a1x n −1 + . . .+ a n −1x + a n a 0 x n0 + a1x n0 −1 + . . . + a n x 0 + a n
lim =
x → x 0 b x m + b x m −1 + . . .+ b b 0 x m0 + b1x m0 −1 + . . .+ b m −1x 0 + b m
0 1 m − 1x + b m

minden x 0 ∈ R pontban, ahol b 0 x m0 + b1x 0m − 1 + . . .+ b m −1x 0 ≠ 0 .

(2) Tehát a nevező zérushelyeiben lehet probléma a határérték kiszámításával. Két

eset lehet:
(a) Ha a racionális tört számlálója és nevezője is 0-hoz tart x0 -ban, akkor a racionális
törtet egyszerűsíteni kell (x − x0 ) -lal. (A számlálót és nevezőt olyan szorzattá kell
"
0
alakítani, amelynek egyik tényezője (x − x0 ) . Ezt nevezzük típusnak.)
"0

(b) Ha a racionális tört számlálója nem tart 0-hoz, a nevezője pedig 0-hoz tart x0 -ban,
akkor nincs véges határérték. A racionális tört tarthat ∞ -be, − ∞ -be, de lehet, hogy
jobbról és balról különböző előjelű ∞ -be. Ekkor a nevezőt olyan szorzattá kell alakítani,
amelynek egyik tényezője (x − x0 ) és el kell dönteni, hogy a jobboldali ,illetve baloldali
határérték ∞ , vagy − ∞ . Az alábbi szabályok segítenek:

1
B1) xlim = −∞ .
→0 − x
1
B2) xlim = ∞.
→0 + x

23
 B3) Ha lim f ( x) = 0 , és f ( x) >0 az x 0 pont egy környezetében, kivéve az x 0 pontot,
x→ x 0

1
akkor lim = ∞.
x→ x 0 f ( x)

Megoldás:
3 7 2 2
2.2.1. − 2.2.2. − 2.2.3. 2.2.4. 6 2.2.5. − 2.2.6. 3
4 2 3 3
5 1
2.2.7. − 2.2.8. -1 2.2.9. 0 2.2.10. 0 2.2.11. −
2 2
⎛ 4 1 ⎞ 4 − ( x + 2) −1 1
2.2.12. lim⎜ 2 − ⎟ = lim = lim =−
x → 2⎝ x − 4 x − 2⎠ x → 2 ( x − 2)( x + 2) x → 2 x+2 4
x→2

2.3. Vizsgálja a következő nem véges határértékeket!

3x 2 + 1 3x 2 − 2 x 3
2.3.1. lim 2.3.2. lim
x→ 2 x − 2x x → 0 −2 x 6 + 10x 4
4 2

x2 − x + 1 x 2 − 12
2.3.3. lim 2.3.4. lim 2
x →1 6x 2 − 6 x →1 x − 2 x + 1

2x2 + 2x x 2 − 12
2.3.5. lim 2 2.3.6. lim 2
x → −1 x + 2 x + 1 x → 3 x − 8x + 15

⎛ 2 1⎞ ⎛ 4 1⎞
2.3.7. lim⎜ 2 − ⎟ 2.3.8. lim⎜ 2 + 3 ⎟
x → 0⎝ x x⎠ x → 0⎝ x x ⎠
⎛ 2 4 ⎞ ⎛ 6 2 ⎞
2.3.9. lim⎜ 2 + ⎟ 2.3.10. lim ⎜ 2 + 2 ⎟
x →1 ⎝ x − 1 − x + 1⎠ x → −3⎝ x − 9 x + 3x ⎠

Útmutatás:
(1) Tudjuk, a racionális függvények határértéke az értelmezési tartomány minden x0
pontjában a helyettesítési érték. Az értelmezési tartomány pedig a nvező zérushelyeit
kivéve minden valós szám. Az alábbi szabályok szerint:
( )
lim a 0 x n + a1x n − 1 + . . . + a n −1x + a n = a 0 x n0 + a1x n0 −1 + . . .+ a n −1x 0 + a n
x→ x 0

minden x 0 ∈ R pontban.
a 0 x n + a1x n −1 + . . .+ a n −1x + a n a 0 x 0n + a1x 0n − 1 + . . . + a n x 0 + a n
lim =
x → x 0 b x m + b x m −1 + . . .+ b b 0 x 0m + b1x 0m −1 + . . .+ b m −1x 0 + b m
0 1 m − 1x + b m

minden x 0 ∈ R pontban, ahol b 0 x m0 + b1x 0m − 1 + . . .+ b m −1x 0 ≠ 0 .

(2) Tehát a nevező zérushelyeiben lehet probléma a határérték kiszámításával. Két

eset lehet:

24
 (a) Ha a racionális tört számlálója és nevezője is 0-hoz tart x0 -ban, akkor a racionális
törtet egyszerűsíteni kell (x − x0 ) -lal. (A számlálót és nevezőt olyan szorzattá kell
"
0
alakítani, amelynek egyik tényezője (x − x0 ) . Ezt nevezzük típusnak.)
"0

(b) Ha a racionális tört számlálója nem tart 0-hoz, a nevezője pedig 0-hoz tart x0 -ban,
akkor nincs véges határérték. A racionális tört tarthat ∞ -be, − ∞ -be, de lehet, hogy
jobbról és balról különböző előjelű ∞ -be. Ekkor a nevezőt olyan szorzattá kell alakítani,
amelynek egyik tényezője (x − x0 ) és el kell dönteni, hogy a jobboldali ,illetve baloldali
"
nem 0
határérték ∞ , vagy − ∞ . (Ezt nevezzük típusnak.) Az alábbi szabályok segítenek:
" 0
1
B1) xlim
→0 −
= −∞ .
x
1
B2) xlim = ∞.
→0 + x

B3) Ha lim f ( x) = 0 , és f ( x) >0 az x 0 pont egy környezetében, kivéve az x 0 pontot,

x→ x 0

1
akkor lim = ∞.
x→ x 0 f ( x)

Megoldás:
x2 + 2 x x2 + 2 x 3x2 − 2 x 3
2.3.1. lim 3 = −∞ , lim = ∞ . 2.3.2. lim =∞
x → 0 + 3x − x 2 x → 0 − 3x 3 − x 2 x → 0 −2 x 6 + 10x 4

x2 − x + 1 x2 − x + 1 x 2 − 12
2.3.3. lim = ∞ , lim = −∞ . 2.3.4. lim = −∞
x →1+ 6x 2 − 6 x →1− 6x 2 − 6 x →1 x 2 − 2 x + 1

2x2 + 2x 2x2 + 2x
2.3.5. lim 2 = −∞ , lim 2 =∞
x → −1 + x + 2 x + 1 x → −1 − x + 2 x + 1

x 2 − 12 x 2 − 12 ⎛ 2 1⎞
2.3.6. lim 2 = ∞ , lim 2 = −∞ 2.3.7. lim⎜ 2 − ⎟ = ∞
x → 3 + x − 8x + 15 x → 3 − x − 8x + 15 x → 0⎝ x x⎠
⎛ 4 1⎞ ⎛ 4 1⎞ ⎛ 2 4 ⎞
2.3.8. lim ⎜ 2 + 3 ⎟ = ∞ , lim ⎜ 2 + 3 ⎟ = −∞ . 2.3.9. lim ⎜ 2 + ⎟ = −∞ ,
x → 0 +⎝ x x ⎠ x → 0 − ⎝x x ⎠ x → 1 + ⎝ x − 1 − x + 1⎠
⎛ 2 4 ⎞ ⎛ 6 2 ⎞ ⎛ 6 2 ⎞
lim ⎜ 2 + ⎟ = ∞ . 2.3.10. xlim ⎜ 2 + 2 ⎟ = −∞ , xlim ⎜ 2 + 2 ⎟ = ∞.
⎝ x − 1 − x + 1⎠
x → 1− → − 3 + ⎝ x − 9 x + 3x ⎠ → − 3 − ⎝ x − 9 x + 3x ⎠

2.4. Alkalmazza az összetett függvény határértékére vonatkozó

szabályt!

5 4
⎛ 4x − 4 ⎞ ⎛ x + 5x 2 ⎞
2.4.1. lim⎜ 2 ⎟ 2.4.2. lim⎜ 2 ⎟
x → 1⎝ x + 1 ⎠ x → 0⎝ 2 x + 4 x ⎠

−2 −3
⎛ 4x + 8⎞ ⎛ x 2 + 4 x + 3⎞
2.4.3. lim ⎜ 2 ⎟ 2.4.4. lim ⎜ 2 ⎟
x → −2 ⎝ x − 4 ⎠ x → −1⎝ x + 5x + 4 ⎠

25
 5
⎛ ( x − 1)2 ⎞ 4 x2 + 4 x
2.4.5. lim⎜ 4 ⎟ 2.4.6. lim
x → 1⎜ x − 2 x 2 + 1⎟ x →1 − x2 + 3
⎝ ⎠
4x + 5 4 x2 + 5x3
2.4.7. lim 2.4.8. lim
x →−1 − x 2 + 10 x→0 − x4 + 9 x2
4 x 2 − 36 4 x2 − 32 x
2.4.9. lim 3 2.4.10. lim 5
x→3 3x − 9 x→0 x2 + x
1+ x −1 4−x −2
2.4.11. lim 2.4.12. lim
x→0 x x→0 x2 + x
3+ x − 2 2 + x − −x
2.4.13. lim 2.4.14. lim
x →1 x −1 x → −1 2x + 2
1+ x − 7 − x 1 + 2x − 3
2.4.15. lim 2.4.16. lim
x→3 x 2 − 3x x→4 3x + 4 − x

Útmutatás:
Az összetett függvény határértékére vonatkozó szabályok a következők:
(1) Ha lim g( x) = a és lim f ( x) = A , valamint g( x) ≠ a az x 0 pont egy
x→ x 0 x→ a

környezetében, kivéve x 0 -t, akkor xlim f (g (x )) = lim f (x ) = A .

→x 0x →a

(2) Ha lim f (x ) = ∞ , és xlim g (x ) = a , valamint g (x ) ≠ a az x0 pont egy

x→a →x 0

környezetében, kivéve x0 -t, akkor xlim f (g (x )) = lim f (x ) = ∞ .

→x 0 x→a

Összetett függvény határértékét két lépésben számoljuk.

(a) Kiszámoljuk a belső függvény határértékét x 0 helyen. Ez legyen a.
(b) Kiszámoljuk a külső függvény határértékét az a helyen, tehát a belső függvény
határértékében.
"
0
A négyzetgyökös típusú törteknél is egyszerűsíteni kellene (x − x0 ) -lal, de előtte általában
"0

gyökteleníteni kell. A következő átalakítással:

f (x ) − g (x ) =
( )(
f (x ) − g (x ) f (x ) + g (x )
=
)
f (x ) − g (x )
f (x ) + g (x ) f (x ) + g (x )
(Ezt szokták a konjugálttal történő bővítésnek is nevezni. f ( x ) − g ( x ) , illetve
f ( x ) + g ( x ) egymás konjugáltjai.)

Megoldás:
−2
1 ⎛ 4x + 8⎞
2.4.1. 0 2.4.2. 2.4.3. lim ⎜ 2 ⎟ A külső függvény x −2 , a belső függvény
256 x → −2 ⎝ x − 4 ⎠

4( x + 2)
"
4x + 8 4x + 8 0 4
⇒ (1) lim 2 = = lim = lim = −1 . A belső függvény
x −4
2 x→−2 x − 4 " 0 x→−2 − ( x − 2 )( x + 2 ) x → −2 x − 2

−2
⎛ 4x + 8 ⎞ 27 1
határértéke -1. Tehát (2) lim ⎜ 2 ⎟ = xlim x −2 = 1 2.4.4. 2.4.5.
x → −2 x − 4
⎝ ⎠ → −1 8 1024

26
 1 2
2.4.6. 2 2.4.7. 2.4.8. 2.4.9. 2 2.4.10. −2
3 3

2.4.11. lim
1+ x −1
= lim
( 1+ x −1 )( 1+ x +1 ) = lim 1+ x −1
= lim
1
=
1
x→ 0 x x→ 0
(
x 1+ x +1 ) x→0
(
x 1+ x +1 ) x→ 0 1+ x +1 2
1 1 1 1
2.4.12. − 2.4.13. 2.4.14. 2.4.15.
4 4 2 6
2.4.16.

lim
1 + 2x − 3 ( 1 + 2x − 3)( 1 + 2x + 3)( 3x + 4 + x) = lim (1 + 2x − 9)( 3x + 4 + x) =
= lim
x→4 3x + 4 − x ( 1 + 2x + 3)( 3x + 4 − x)( 3x + 4 + x) ( 1 + 2x + 3)(3x + 4 − x )
x→4

x→4
x→4 2

2( x − 4)( 3x + 4 + x) 2( 3x + 4 + x) 8
lim = lim =−
x→4
−( x − 4)( x + 1)( 1 + 2 x + 3) −( x + 1)( 1 + 2 x + 3)
x→ 4 15

2.5. Vizsgálja a határértékeket a szakadási helyeken!

2.5.1. f ( x) = 1 − [ x] 2.5.2. f ( x) = {2 x}
1 x+2
2.5.3. f ( x) = 2.5.4. f ( x) =
x x
1 x+2
2.5.5. f ( x) = 2.5.6. f ( x) =
x −12
x + 5x + 6
2

x2 x 2 − 2 x − 15
2.5.7. f ( x) = 2 2.5.8. f ( x) =
x −1 x 2 − 5x
x3 x2 + x3
2.5.9. f ( x) = 2.5.10. f ( x) = 2
x 2 x − 3x

Útmutatás:
A racionális törtek szakadási helyei a nevező zérushelyei. Tehát a nevező zérushelyeiben
kell vizsgálnia határértékeket a 2.5.3-2.5.10. feladatoknál.
A 2.5.1. és 2.5.2. feladatoknál pedig az argumentum egész helyein.

Megoldás:
2.5.1. lim (1 − [ x]) = 1 − k , lim (1 − [ x]) = 2 − k , k ∈ Z .
x→ k + x→ k −

1 1
2.5.2. lim {2 x} = 0 , lim {2 x} = 1 , k ∈ Z . 2.5.3. lim = ∞ , lim = ∞.
1
x→ k +
1
x→ k −
x→ 0+ x x → 0 − x
2 2

x+2 x+2 1 1
2.5.4. lim = ∞ , lim = −∞ . 2.5.5. lim 2 = ∞ , lim 2 = −∞ ,
x→0+ x x→ 0− x x → 1+ x − 1 x → 1− x − 1

1 1 x+2 x+2
lim 2 = −∞ , lim 2 = ∞ . 2.5.6. lim 2 = 1, lim 2 = 1,
x → −1 + x − 1 x → − 1− x − 1 x → −2 + x + 5x + 6 x → −2 − x + 5x + 6

27
 x+2 x+2 x2 x2
lim = ∞ , lim = −∞ . 2.5.7. lim = −∞ , lim =∞ ,
x → −3 + x 2 + 5x + 6 x → −3 − x 2 + 5x + 6 x → − 1+ x 2 − 1 x → − 1− x 2 − 1

x2 x2 x 2 − 2 x − 15 x 2 − 2 x − 15
lim = ∞ , lim 2 = −∞ . 2.5.8. lim = ∞ , lim = −∞ ,
x → 1+ x 2 − 1 x → 1− x − 1 x→0+ x 2 − 5x x→ 0− x2 − 5x
x 2 − 2 x − 15 8 x2 − 2 x − 15 8 x3 x3
lim = , lim = . 2.5.9. lim = 0 , lim = 0.
x →5+ x 2 − 5x 5 x → 5− x 2 − 5x 5 x→0+ x x→0− x

x2 + x3 x2 + x3 x2 + x3 x2 + x3
2.5.10. lim = 0 , lim = 0 , lim = ∞ , lim = −∞ .
x → 0 + 2 x 2 − 3x x → 0 − 2 x 2 − 3x x →1.5 + 2 x 2 − 3x x →1.5 − 2 x 2 − 3x

2.6. Határozza meg a következő határértékeket ∞ -ben!

(
2.6.1. lim 3x2 − 40000x
x →∞
) (
2.6.2. lim 0.01x 2 − 105 x
x →∞
)
x−5 2 x2 + 1
2.6.3. lim 2.6.4. lim
x →∞ 6x − 1 x →∞ x − 2 x 2

3x 2 − 5x − 2 −0.2 x 2 + 3000x − 1
2.6.5. lim 2.6.6. lim
x →∞ 6x2 + 3x x →∞ 2 x2 − 107 x
2 x 2 + 3x + 100 3x4 + 2 x − 10
2.6.7. lim 2.6.8. lim
x →∞ 0.0005x 3 + 4 x →∞ −2 x 5 + 3x 4 − 100

3x 4 + 2 x 2 − 100 − x5 + 2 x 3 + 1
2.6.9. lim 2.6.10. lim
x →∞ −2 x 2 + 30000x x →∞ −2 x 4 + 3x

0.0002 x 2 + 3x + 100 3x 6 + 2 x − 10
2.6.11. lim 2.6.12. lim
x →∞ 2000x + 4 x →∞ −2 x 2 + 3x 4 − 100

⎛ 1 1⎞ ⎛ x 2 − 2 x x 2 + 3x ⎞
2.6.13. lim ⎜ 2 − ⎟ 2.6.14. lim ⎜ − ⎟
x →∞ ⎝ x x⎠ x →∞ ⎝ x − 1 x +1 ⎠
⎛ x3 + 2x ⎞ ⎛ 2 2 x 4 + 110x ⎞
2.6.15. lim ⎜ x − 2 ⎟ 2.6.16. lim ⎜ 2 x − ⎟
x →∞ ⎝ x −4 ⎠ x →∞ ⎝ x2 − 4 x ⎠

Útmutatás:
Racionális függvény határértékét az alábbi szabályokkaé számolhatjuk végtelenben:
(1) lim c = c .
x →∞

(2) lim x = ∞ .
x →∞

1
(3) lim = 0.
x →∞ x

( )
(4) lim a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n = sign( a 0 )∞
x →∞

28
 ⎧
⎪
⎪ 0 , ha m > n
n n −1
a x + a 1 x + . . . + a n −1 x + a n ⎪
⎪ a0
(5) lim 0 m −
=⎨ , ha m = n .
x →∞ b x
0 + b 1 x + . . . + b m−1 x + b m ⎪
m 1
b0
⎪⎛ ⎛ a0 ⎞⎞
⎪⎜ sign⎜ ⎟ ⎟ ∞ , ha m < n
⎪⎩⎝ ⎝ b0 ⎠⎠
(1) Polinomoknál, ha végtelenben számolunk határértéket, akkor ki kell emelni a
legnagyobb kitevőjű x hatványt (domináns tagot), majd az első 3 szabály, valamint a
műveleti szabályok alkalmazásával kapjuk a határértéket.
(2) Racionális törteknél, ha végtelenben számolunk határértéket, akkor a számlálóból és
a nevezőből is ki kell emelni az ottani legnagyobb kitevőjű x hatványt (domináns tagot),
majd egyszerűsítés után az első 3 szabály, valamint a műveleti szabályok alkalmazásával
kapjuk a határértéket.
Megjegyzés:
(a) Polinomoknál, ha végtelenben számolunk határértéket, akkor az úgynevezett " ∞ − ∞"
típusú határértékkel találkozhatunk. Ekkor ki kell emelni a domináns tagot.
"
∞
(b) A racionális törtek határértéke végtelenben sokszor az úgynevezett típusú
"∞
határérték. Ilyen típusú határérték esetén a számlálóból és a nevezőből is ki kell emelni
az ottani domináns tagot, majd egyszerűsíteni kell.
(c) Ha a racionális tört esetén " ∞ − ∞" típusú határértékhez jutunk, akkor közös
nevezőre kell hozni a törteket.

Megoldás:
⎛ 4000 ⎞
(
x →∞
)
2.6.1. lim 3x 2 − 40000x = lim x 2 ⎜ 3 −
x →∞ ⎝ x ⎠
1
⎟ =" ∞ ⋅ 3" = ∞ 2.6.2. ∞ 2.6.3. 2.6.4. -1
6
⎛ 5 2⎞ 5 2
x2 ⎜ 3 − − 2 ⎟ 3− − 2
3x − 5x − 2
2
⎝ x x ⎠ x x = 3 + 0 + 0 = 1 2.6.6. -0.1
2.6.5. lim = lim = lim
x →∞ 6x + 3x
2 x →∞ ⎛ 3⎞ x →∞ 3 6+0 2
x2 ⎜ 6 + ⎟ 6+
⎝ x ⎠ x
2.6.7. 0 2.6.8. 0 2.6.9. −∞ 2.6.10. ∞ 2.6.11. ∞ 2.6.12. ∞ 2.6.13. 0

2.6.14. lim ⎜
⎛ x 2 − 2 x x 2 + 3x ⎞
− ⎟ = lim
( )
x 3 − 2 x 2 + x 2 + 2 x − x 3 + 3x 2 − x 2 − 3x
= lim
−3x 2 + 5x
=
x →∞ ⎝ x − 1 x + 1 ⎠ x →∞ x2 − 1 x →∞ x2 − 1
5
−3 +
= lim x = −3 2.6.15. 0 2.6.16. −∞
x →∞ 1
1− 2
x

29
 2.7. Határozza meg a következő irracionális határértékeket ∞ -
ben!

2.7.1. lim x 2 + 2 x 2.7.2. lim x − 1010

x →∞ x →∞

x2 + 2 3x − 2
2.7.3. lim 2.7.4. lim
x →∞ −2 x + 3 x →∞ 2x + 5
x +2 2
x 3 + 3x 2 − 1
2.7.5. lim 2.7.6. lim
x →∞ x + 3x
2 x →∞ 2x2 − 3
3x2 − 2 + 5x x4 − 2 x + 5x
2.7.7. lim 2.7.8. lim
x →∞ 3
x3 + 2 − 2 x + 5 x →∞
2 x 3 + 5x − x
−3 x 3 + 2 x 2 − 3 −2 x3 + 3x 4 − 1
2.7.9. lim 2.7.10. lim
x →∞ 10x + 3 4 x x →∞ 2 x2 − 3x + 5
2.7.11. lim
x →∞
( x +1 − x ) 2.7.12. lim
x →∞
( x 2 + 3x − x )
Útmutatás:
"
∞
(1) Irracionális törteknél típusú határérték esetén a számlálóból és a nevezőből is ki
"∞
kell emelni az ottani legnagyobb kitevőjű x hatványt (domináns tagot), de a fokszám
megállapításában a gyököt is figyelembe kell venni, ezután egyszerűsítünk és a
szabályok alkalmazásával kapjuk a határértéket.
(2) Itt is használhatjuk a konjugálttal való bővítés módszerét, ha négyzetgyökös " ∞ − ∞"
típusú határértékhez jutunk. A 2.7.11. és 2.7.12. feladatok ilyenek.

Megoldás:
2 2
x2 1 + 1+ 2
x +2
2 2
x = lim x = −1
2.7.1. ∞ 2.7.2. ∞ 2.7.3. lim = lim
x →∞ −2 x + 3 x →∞ ⎛ 3⎞ x →∞ ⎛ 3⎞ 2
x ⎜ −2 + ⎟ ⎜ −2 + ⎟
⎝ x⎠ ⎝ x⎠
3
2.7.4. 2.7.5. 0 2.7.6. ∞ 2.7.7. 3 + 5 2.7.8. ∞ 2.7.9. −∞
2
2.7.10. ∞ 2.7.11. 0

2.7.12. lim( x + 3x − x) = lim

2
( x 2 + 3x − x )( x 2 + 3x + x ) = lim x + 3x − x
2 2
=
x →∞ x →∞
( x + 3x + x
2
) x →∞
x 2 + 3x + x
3 3
= lim =
x →∞ 3 2
1+ +1
x

30
 2.8. Határozza meg a következõ határértékeket −∞ -ben!

(
2.8.1. lim 0.01x2 + 450000x
x → −∞
) (
2.8.2. lim −0.02 x 2 − 106 x
x → −∞
)
3
2 x − 35 2 x +1
2.8.3. lim 2.8.4. lim
x → −∞ −6x + 31 x → −∞ 1 − x x2
4 x 2 − 6x + 2 −0.2 x + 3000x 2 − 1
2.8.5. lim 2.8.6. lim
x → −∞ 3x 2 − 4 x x → −∞ 2 x 3 − 107 x
2 x 4 + 3x + 100 3x 4 + 2 x − 10
2.8.7. lim 2.8.8. lim
x → −∞ 500x 3 + 4000 x → −∞ −2 x 3 + 3x 2 − 100

⎛ x2 + 1 x2 ⎞ ⎛ 3x 2 − x 2 x 2 + 3x ⎞
2.8.9. lim ⎜ − ⎟ 2.8.10. lim ⎜ − ⎟
x → −∞ ⎝ x x + 1⎠ x → −∞ ⎝ 3x − 1 2x + 5 ⎠
⎛ 2 x 2 + 5⎞ ⎛ 12 x 4 − 9 x 3 + x 2 − 3⎞
2.8.11. lim ⎜ x + ⎟ 2.8.12. lim ⎜ 3x 2 − ⎟
x → −∞ ⎝ 2x − 4 ⎠ x → −∞ ⎝ 4 x 2 − 3x ⎠

Útmutatás:
Hasonlóan számolunk határértéket −∞ -ben mint ∞ -ben, csak az előjelre kell figyelni,
ugyanis
x→−∞
( )
lim x n = (− 1) ∞ , ha n ∈ N + .
n

Megoldás:
1
2.8.1. ∞ 2.8.2. - ∞ 2.8.3. − 2.8.4. -2
3
⎛ 6 2⎞ 6 2
x2 ⎜ 4 − + 2 ⎟ 4 − + 2
4 x − 6x + 2
2
⎝ x x ⎠ x x =4
2.8.5. lim = lim = lim
x → −∞ 3x − 4 x
2 x → −∞ ⎛ 4⎞ x → −∞ 4 3
x2 ⎜ 3 − ⎟ 3−
⎝ x⎠ x
⎛ 0.2 1⎞ 0.2 1
x2 ⎜ − + 3000 − 2 ⎟ − + 3000 −
−0.2 x + 3000x − 1 2
⎝ x x ⎠ 1 x x2 = 0
2.8.6. lim = lim = lim
x → −∞ 2 x 3 − 107 x x → −∞ ⎛ 107 ⎞ x → −∞ x 107
x3⎜ 2 − 2 ⎟ 2− 2
⎝ x ⎠ x
−1
2.8.7. - ∞ 2.8.8. ∞ 2.8.9. 1 2.8.10. 1 2.8.11. - ∞ 2.8.12.
4

2.9. Határozza meg a következõ irracionális határértékeket −∞ -

ben!

2.9.1. lim x2 − 2x 2.9.2. lim − x + 1010

x → −∞ x → −∞

31
 4x2 + x x 2 − 2 x + 5x
2.9.3. lim 2.9.4. lim
x → −∞ − x + 13 x → −∞
x 2 + 5x − 4 x
x2 − 2 + 4x x 4 − 2 x + 5x
2.9.5. lim 2.9.6. lim
x → −∞ 3
8x 3 + 2 − 9x 2 + 5 x → −∞
2 x 2 + 5x − x
−3 x 3 + 2 x 2 − 3 −2 x 3 + 3x4 − 1
2.9.7. lim 2.9.8. lim
x → −∞
10x + 3 4 x 2 + 1 x → −∞ −3x + 5

2.9.9. lim
x → −∞
( x2 + 1 − x2 − 1 ) 2.9.10. lim
x → −∞
( x 2 + 3x + x )
2.9.11. lim
x →−∞
( 2x2 − x − x2 + 3 ) 2.9.12. lim ⎛⎜⎝ x
x → −∞
( x 2 + 2 + x ⎞⎟⎠ )
Útmutatás:
Irracionális függvényeknél is hasonlóan számolunk határértéket −∞ -ben mint ∞ -ben.
Azt kell figyelembe venni, hogy 2n
x 2 n = − x , ha x < 0 .

Megoldás:
2.9.1. ∞ 2.9.2. ∞ 2.9.3. 2
⎛ 2 ⎞ 2
x⎜ − 1 − + 5⎟ − 1− + 5
x − 2 x + 5x
2
⎝ x ⎠ x −4 3
2.9.4. lim = lim = lim = 2.9.5.
x → −∞ ⎛ ⎞ 5 5 5
x → −∞
x + 5x − 4 x
2
5 x → −∞
x⎜ − 1 + − 4⎟ − 1+ − 4
⎝ x ⎠ x
−3
2.9.6. ∞ 2.9.7. - ∞ 2.9.8. ∞ 2.9.9. 0 2.9.10. 2.9.11. ∞ 2.9.12. -1
2

2.10. Írjon fel olyan racionális egészfüggvényeket, amelyekre

teljesülnek az alábbi feltételek! (Legalábbb másodfokút.)

2.10.1. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , f (0) = 2 .

x →∞ x → −∞

2.10.2. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = ∞ , f (0) = 3 .

x →∞ x → −∞

2.10.3. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = −∞ , f (0) = 5.

x →∞ x → −∞

2.10.4. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ , f (0) = 0 .

x →∞ x → −∞

2.10.5. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = −∞ , f (0) = −2 .

x →∞ x → −∞

2.10.6. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ , f ( −1) = 4 .

x →∞ x → −∞

2.10.7. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , f (1) = 0 .

x →∞ x → −∞

2.10.8. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = ∞ , f (2) = 2 .

x →∞ x → −∞

Útmutatás:
A következő szabályokat kell tudni:

32
 ( )
(1) lim a0 x n + a1 x n−1 +...+ an−1 x + an = a0 x0n + a1 x0n−1 +...+ an−1 x0 + an = Pn ( x0 )
x→ x0

( )
(2) lim a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n = sign( a 0 )∞
x →∞

( )
(3) lim a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n = ( −1) sign( a 0 )∞
x →−∞
n

Megjegyzés: Ezeknek a feladatoknak általában végtelen sok megoldása van.

Megoldás:
2.10.1. f ( x) = x 3 + 2 2.10.2. f ( x) = x 2 + 3x + 3 2.10.3. f ( x) = − x 4 + 2 x 3 + 5
2.10.4. f ( x) = −2 x 3 + 3x 2 2.10.5. f ( x) = − x 2 + 5x − 2 2.10.6. f ( x) = −3x 3 + 2 x 2 − 1
2.10.7. f ( x) = x 3 − x 2.10.8. f (2) = x 2 + 6x − 14

2.11. Írjon fel olyan racionális törtfüggvényeket amelyekre

teljesülnek az alábbi feltételek! (Legalább másodfokú legyen a
számláló és nevezõ.)

2.11.1. lim f ( x) = 1, lim f ( x) = 1, lim f ( x) = ∞ .

x → −∞ x →∞ x →1

2.11.2. lim f ( x) = −2 , lim f ( x) = −2 , lim f ( x) = −∞ .

x →∞ x → −∞ x → −1

2.11.3. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , f (0) = 2 , nincs szakadása.

x →∞ x → −∞

2.11.4. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ .

x →∞ x → −∞ x → −1 + 0 x → −1− 0

2.11.5. lim f ( x) = 0 , lim f ( x) = 0 , lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ .

x →∞ x → −∞ x → 1+ 0 x → 1− 0

2.11.6. lim f ( x) = −3 , lim f ( x) = −3 , lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞.

x →∞ x → −∞ x→ 2 + 0 x→ 2 − 0

2.11.7. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = 0 , lim f ( x) = 0

x → −∞ x →∞ x →1 x → −1

2.11.8. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = 1, 1-ben szakadása van.

x →∞ x → −∞ x→0 x →1

2.11.9. lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , f (1) = 2 , f ( −1) = −2 , nincs szakadása.

x →∞ x → −∞

2.11.10. lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = ∞ .

x →∞ x → −∞ x→ 2 x → −2 − 0 x → −2 + 0

2.11.11. lim f ( x) = 0 , lim f ( x) = 0 , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , f (0) = 2.

x →∞ x → −∞ x →1 x→ 2

2.11.12. lim f ( x) = 2 , lim f ( x) = 2 , lim f ( x) = ∞ , lim f ( x) = −∞ , lim f ( x) = 0.

x →∞ x → −∞ x→2 + 0 x→ 2 − 0 x→ 4

Útmutatás:
A következő szabályokat kell tudni:
⎧
⎪
⎪ 0 , ha m > n
a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n ⎪⎪ a0
(1) lim =⎨ , ha m = n
x →∞ b x m + b x m − 1 + . . . + b
0 1 m −1 x + b m ⎪ b0
⎪⎛ ⎛ a0 ⎞⎞
⎪⎜ sign⎜ ⎟ ⎟ ∞ , ha m < n
⎪⎩⎝ ⎝ b0 ⎠⎠

33
 ⎧
⎪
⎪ 0 , ha m > n
n n −1
a x + a 1 x + . . . + a n −1 x + a n ⎪
⎪ a0
(2) lim 0 m −
=⎨ , ha m = n
x →−∞ b x
0 + b 1 x + . . . + b m −1 x + b m ⎪
m 1
b0
⎪ n− m ⎛ ⎛ a0 ⎞⎞
⎪( −1) ⎜ sign⎜ ⎟ ⎟ ∞ , ha m < n
⎪⎩ ⎝ ⎝ b0 ⎠⎠
(3) Ha a racionális tört nincs értelmezve x 0 - ban, de véges határértéke van x 0 -ban,
akkor a számlálójában és nevezőjében is kell legyen (x − x0 ) tényező.
(4) Ha a racionális tört nincs értelmezve x 0 - ban, és véges határértéke sincs x 0 -ban,
akkor a nevezőben kell legyen (x − x0 ) tényező.
Megjegyzés: Ezeknek a feladatoknak általában végtelen sok megoldása van.

Megoldás:
x2 + 2 −2 x 2 + 1 x3 + 2
2.11.1. f ( x) = 2.11.2. f ( x ) = 2.11.3. f ( x ) =
x2 − 2x + 1 x2 + 2 x + 1 x2 + 1
− x4 −3x 2 + 2 −3x 2 + 2
2.11.4. f ( x) = 2 2.11.5. f ( x) = 3 2.11.6. f ( ) 2
x =
x −1 x − x2 x − 2x
x −x
3
−x + 1
6
2 x3 − 4 x2 + 2 x + 4
2.11.7. f ( x) = 2 2.11.8. f ( x) = 2 2.11.9. f ( x) =
x +1 3x 1 − x 2 ( ) x2 + 1
− x + 33
5
x2 − 7 x + 8 2 x 2 − 20x + 48
2.11.10. f ( x) = 2.11.11. f ( x) = 2.11.12. f ( x) =
( x − 2) 2 ( x + 2 ) ( x − 1)2 ( x − 2)2 x2 − 2 x

2.12. Határozza meg az alábbi exponenciális függvények

határértékét!
2x−3
⎛ 3⎞ 2 x − 3x
2.12.1. lim ⎜ ⎟ 2.12.2. lim
x →∞ ⎝ 2 ⎠ x →∞ 3x
x +1 x+2
⎛ 1⎞ ⎛ 1⎞
⎜ ⎟ + 3⋅ ⎜ ⎟
⎝ 4⎠ ⎝ 3⎠ ex + 1
2.12.3. lim 2.12.4. lim
x x →∞ e 2 x + 3
x →∞
⎛ 1⎞
2⎜ ⎟
⎝ 3⎠
2
⎛ 1⎞ x 2 − x − 3− x
2.12.5. lim ⎜ ⎟ 2.12.6. lim
x →∞ ⎝ 2 ⎠ x →∞ 3− x +1
1 2x−3
2e + 1
x
⎛ 3⎞ x2
2.12.7. lim 2.12.8. lim ⎜ ⎟
x → −∞ 1 x → −∞ ⎝ 4 ⎠
−e x + 3
4 x − 3x ex + 1
2.12.9. lim 2.12.10. lim
x→ 0 5x x → 0 e2 x + 3

34
 1
4x − 4 ( x −1) 2

2.12.11. lim x 2.12.12. lim e

x →1 2 − 2 x →1

Útmutatás:
(1)Az összetett függvényre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, illetve a műveleti
szabályokat.
(2) Az exponenciális függvény határértékéről az alábbiakat tudjuk:
(a) lim a x = a x 0
x→ x0

⎧∞ , ha 0 < a < 1
(b) lim a x = ⎨
x →−∞
⎩ 0 , ha a > 1
⎧0 , ha 0 < a < 1
(c) lim a x = ⎨
x →∞
⎩ ∞ , ha a > 1

Megoldás:
x +1 x+2
⎛ 1⎞ ⎛ 1⎞
⎜ ⎟ + 3⋅ ⎜ ⎟
⎝ 4⎠ ⎝ 3⎠ ⎛ 1 ⎛ 3⎞ x 1 ⎞ 1
2.12.1. ∞ 2.12.2. -1 2.12.3. lim = lim ⎜⎜ ⎜ ⎟ + ⎟⎟ =
x x →∞ 8 ⎝ 4 ⎠ 6⎠ 6
x →∞
⎛ 1⎞ ⎝
2⎜ ⎟
⎝ 3⎠
3
2.12.4. 0 2.12.5. 1 2.12.6. ∞ 2.12.7. 2.12.8. 1 2.12.9. 0
2
1
2.12.10. 2.12.11. 4 2.12.12. ∞
2

2.13. Vizsgálja, hogy hol létezik véges határértéke az alábbi

függvényeknek!

6x 3 − 2 x 4 + 5
2.13.1. f ( x) = 2 x3 − 3 x 2.13.2. f ( x ) =
x5
6x 2 − 2 x 4 1
2.13.3. f ( x) = 4 2.13.4. f ( x) =
x + x2 x −1
2x − 2
2.13.5. f ( x) = 4 x − 2 − 4 x + 2 2.13.6. f ( x) =
x −1
2 x 2 + 3x − 5
2.13.7. f ( x) = 4 x 2 + 1 − 4 x 2 + 2 2.13.8. f ( x) =
x2 − 1
3x ln x
2.13.9. f ( x) = 2.13.10. f ( x) =
5x + 1 5ln x + 1
⎧ 2 x 2 + x ,ha x ≤ 0 ⎧ 1 − 2x
⎪ ⎪ , ha x ≤ 0
2.13.11. f ( x) = ⎨ x 2 + x 3 2.13.12. f ( x) = ⎨ −11− x
⎪⎩ 2 x + x 2 , ha x > 0 ⎪e x , ha x > 0
⎩

35
Útmutatás:
Elemi függvény határértékének létezését 4 lépésben vizsgáljuk:
(1) Az értelmezési tartomány pontaiban. Itt a határérték a helyettesítési érték.
(2) Szakadási helyeken. Sok esetben külön vizsgáljuk a jobboldali és baloldali
határértéket
(3) Az értelmezési tartomány jobb szélén, általában ∞ -ben, ha véges intervallum
az értelmezési tartomány, akkor a jobb végpontban baloldali határértéket
vizsgálunk.
(4) Az értelmezési tartomány bal szélén, általában − ∞ -ben, ha véges intervallum
az értelmezési tartomány, akkor a bal végpontban jobboldali határértéket
vizsgálunk.
Illesztett függvényeknél, 2.13.11. és 2.13.12. feladatoknál, még az illesztési pontban is
meg kell vizsgálni a jobb, illetve baloldali határértéket.

Megoldás:
2.13.1. x 0 ≥ 0 , ∞ − ben nem . 2.13.2. x 0 ≠ 0 2.13.3. x 0 ∈ R 2.13.4. x 0 > 1
1
2.13.5. x 0 ≥ 2.13.6. x 0 ≠ 1 2.13.7. x 0 ∈ R 2.13.8. x 0 ≠ ±1 2.13.9. x 0 ∈ R
2
2.13.10. x 0 > 0 ∞ -ben és −∞ -ben nem ∞ -ben és −∞ -ben nem 2.13.11.
x 0 ∈ R , ∞ -ben és −∞ -ben nem 2.13.12. x0 ∈ R , x0 ≠ 0 .

2.14. Határozza meg az alábbi logaritmikus határértékeket!

⎛ 3x + 1⎞ x2 − 3
2.14.1. lim log3 ⎜ ⎟ 2.14.2. lim ln
x →∞ ⎝ x −1 ⎠ x →∞ x2 + 1

2.14.3. lim log 1 1 + x 2

x →∞
( ) 2.14.4. lim
4
x →∞ log x + 4
2 2

⎛ 3x 2 − 2 ⎞ 1
2.14.5. lim log 1 ⎜ ⎟ 2.14.6. limln
x →∞
3⎝
2x + 5 ⎠ x→ 0 x2

2.14.7. limln
( x − 2)
2

2.14.8. lim
4
x→2 x+2 x → 2 log x − 1
2

− x2 + 1 ⎛ 5x + 1⎞
2.14.9. lim log4 2.14.10. lim log4 ⎜ ⎟
x → −1 x 2 + 3x + 2 x → −∞ ⎝ 10x ⎠
2.14.11. lim log 1 (1 + x)
x → −∞
3
2
( ( ) (
2.14.12. lim ln 1 + x 2 − ln 4 + x 2
x → −∞
))
Útmutatás:
(1) Az összetett függvényre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, illetve a műveleti
szabályokat.
(2) A logaritmus függvény határértékéről az alábbiakat tudjuk:
(a) lim log a x = log a x 0 minden x 0 ∈ R + pontban.
x→ x0

36
 ⎧−∞ , ha 0 < a < 1
(b) lim log a x = ⎨
x →∞
⎩ ∞ , ha a > 1
⎧∞ , ha 0 < a < 1
(c) xlim log a x = ⎨
→0 +
⎩ − ∞ , ha a > 1

Megoldás:
2.14.1. 1 2.14.2. 0 2.14.3. - ∞ 2.14.4. 0 2.14.5. - ∞ 2.14.6. ∞
4 4 1
2.14.7. - ∞ 2.14.8. lim = ∞ , lim = −∞ 2.14.9.
x → 2 + log x − 1 x → 2 − log x − 1 2
2 2

−1
2.14.10. 2.14.11. −∞ 2.14.12. 0
2

Összefüggések a határértékszámításhoz

1. Egyszerű függvények határértéke véges helyen

1.1. lim c = c minden x 0 ∈ R pontban.

x→ x 0

1.2. lim x = x 0 minden x 0 ∈ R pontban.

x→ x 0

( )
1.3. lim a0 x n + a1 x n −1+...+ an −1 x + an = a0 x0n + a1 x0n −1+...+ an −1 x0 + an minden x 0 ∈ R
x → x0

pontban
a 0 x n + a1x n −1 + . . .+ a n −1x + a n a 0 x 0n + a1x 0n − 1 + . . . + a n x 0 + a n
1.4. lim =
x → x 0 b x m + b x m −1 + . . .+ b b 0 x m0 + b1x 0m −1 + . . .+ b m −1x 0 + b m
0 1 m − 1x + b m

minden x 0 ∈ R pontban, ahol b 0 x m0 + b1x 0m − 1 + . . .+ b m −1x 0 ≠ 0 .

1.5. lim k x = k x 0 minden x 0 ∈ R pontban, ha k páratlan, és minden
x→ x0

x 0 ∈ R + ∪ {0} pontban, ha k páros.

1.6. lim a x = a x 0 minden x 0 ∈ R pontban.
x→ x0

1.7. lim log a x = log a x 0 minden x 0 ∈ R + pontban.

x→ x0

1
1.8. xlim
→0 −
= −∞ .
x
1
1.9. lim = ∞ .
x →0 + x

⎧∞ , ha 0 < a < 1
1.10. lim log a x = ⎨ .
x →0 +
⎩ − ∞ , ha a > 1

2. Műveletek és a véges határérték kapcsolata

Tegyük fel, hogy az f és g függvények értelmezve vannak az x 0 pont egy környezetében,
kivéve esetleg az x 0 pontot, és lim f ( x) = A , valamint lim g( x) = B . Ekkor
x→ x 0 x→ x0

2.1. lim ( f ( x) + g( x)) = lim f ( x) + lim g( x) = A + B ,

x→ x0 x→ x0 x→ x 0

37
 2.2. lim ( f ( x) − g( x)) = lim f ( x) − lim g( x) = A − B ,
x→ x0 x→ x0 x→ x 0

2.3. lim ( f ( x) ⋅ g( x)) = ⎛⎜ lim f ( x)⎞⎟ ⋅ ⎛⎜ lim g( x) ⎞⎟ = A ⋅ B .

x→ x0 ⎝ x→ x 0 ⎠ ⎝ x→ x 0 ⎠
f ( x) lim f ( x) A
2.4. Ha feltesszük, hogy lim g( x) ≠ 0 , akkor lim
x→ x 0
= = .
x→ x 0 x→ x0 g( x) lim g( x) B
x→ x 0

3. Véges helyen nem véges határérték tulajdonságai

3.1. Ha lim f ( x) = ∞ , akkor lim ( − f ( x)) = −∞ .
x→ x 0 x→ x 0

3.2. Ha lim f ( x) = 0 , és f ( x) >0 az x 0 pont egy környezetében, kivéve az x 0 pontot,

x→ x 0

1
akkor lim = ∞.
x→ x 0 f ( x)

3.3. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = ∞ , akkor lim ( f ( x) + g( x)) = ∞ . ( " ∞ + ∞" = ∞ )

x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0

3.4. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = ∞ , akkor lim ( f ( x) ⋅ g( x)) = ∞ . ( " ∞ ⋅ ∞" = ∞ )

x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0

Különbségre és hányadosra nincs általános szabály, illetve ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = ∞ ,

x→ x 0 x→ x 0

f ( x)
akkor lim ( f ( x) − g( x)) bármi lehet minusz végtelentől végtelenig, illetve lim is bármi
x→ x 0 g( x) x→ x 0

lehet 0-tól végtelenig, az is előfordulhat, hogy nem léteznek. Ezek csak átalakítások után
dönthetők el.

4. Nem véges és véges határértékek közötti műveletek

4.1. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = A , akkor lim ( f ( x) + g( x)) = ∞ . ( " ∞ + A " = ∞ )
x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0

4.2. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = A , akkor lim ( f ( x) − g( x)) = ∞ . ( " ∞ − A " = ∞ )

x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0

4.3. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = A , és A > 0, akkor lim ( f ( x) ⋅ g( x)) = ∞ .

x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0

( " ∞ ⋅ A " = ∞ , ha A > 0 )

g( x)
4.4. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = A , akkor lim = 0 . ⎛⎜ " " = 0 ⎞⎟
A
x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0 f ( x) ⎝ ∞ ⎠
f ( x) ∞
4.5. Ha lim f ( x) = ∞ és lim g( x) = A , és A > 0, akkor lim = ∞ . ⎛⎜ " " = ∞ ⎞⎟ , ha A > 0.
x→ x 0 x→ x 0 x→ x 0 g( x) ⎝ A ⎠

5. Összetett függvény határértéke

5.1. Ha lim g( x) = a és lim f ( x) = A , valamint g( x) ≠ a az x 0 pont egy
x→ x 0 x→ a

környezetében, kivéve x 0 -t, akkor lim f (g (x )) = lim f (x ) = A .

x→ x x →a 0

5.2. Ha lim f (x ) = ∞ , és xlim g (x ) = a , valamint g (x ) ≠ a az x0 pont egy

x→a →x 0

környezetében, kivéve x0 -t, akkor xlim f (g (x )) = lim f (x ) = ∞ .

→x x→a
0

38
6. Egyszerű függvények határértéke végtelenben
6.1. lim c = c .
x →∞

6.2. lim x = ∞ .
x →∞

1
6.3. lim = 0.
x
x →∞

( )
6.4. lim a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n = sign( a 0 )∞
x →∞

⎧
⎪
⎪ 0 , ha m > n
a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n ⎪⎪ a0
6.5. lim =⎨ , ha m = n .
x →∞ b x m + b x m − 1 + . . . + b
0 1 m−1 x + b m ⎪ b 0
⎪⎛ ⎛ a0 ⎞⎞
⎪⎜ sign⎜ ⎟ ⎟ ∞ , ha m < n
⎪⎩⎝ ⎝ b0 ⎠⎠
6.6. lim k x = ∞ .
x →∞

⎧0 , ha 0 < a < 1
6.7. lim a x = ⎨ .
x →∞
⎩ ∞ , ha a > 1
⎧−∞ , ha 0 < a < 1
6.8. lim log a x = ⎨ .
x →∞
⎩ ∞ , ha a > 1

7. Egyszerű függvények határértéke mínusz végtelenben

7.1. lim c = c .
x →−∞

7.2. lim x = −∞ .
x →−∞

1
7.3. lim = 0.
x →−∞ x

( )
7.4. lim a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n = ( −1) sign( a 0 )∞ .
x →−∞
n

⎧
⎪
⎪ 0 , ha m > n
a 0 x n + a 1 x n −1 + . . . + a n −1 x + a n ⎪⎪ a0
7.5. lim =⎨ , ha m = n
x →−∞ b x m + b x m − 1 + . . . + b
0 1 m−1 x + b m ⎪ b0
⎪ n− m ⎛ ⎛ a0 ⎞⎞
⎪( −1) ⎜ sign⎜ ⎟ ⎟ ∞ , ha m < n
⎪⎩ ⎝ ⎝ b0 ⎠⎠

7.6. lim 2 k +1
x = −∞ .
x →−∞

⎧∞ , ha 0 < a < 1
7.7. lim a x = ⎨ .
x →−∞
⎩ 0 , ha a > 1
Megjegyzés :
A véges helyen vett határértékre vonatkozó műveleti szabályok érvényesek a
végtelenben, illetve mínusz végtelenben vett határértékekre is.

39
 3. Folytonosság

3.1. Hol folytonosak a következő racionális függvények?

3.1.1. f (x ) = 2 x 2 − 1 3.1.2. f ( x) = x 2 + 2
3.1.3. f ( x) = x 3 − 3x 2 + 2 3.1.4. f ( x) = − x 4 + 3x 2
2 2+x
3.1.5. f ( x) = +2 3.1.6. f ( x) =
x 1 + 2x
6x 3 − 2 x 4 + 5 6 2
3.1.7. f ( x) = 3.1.8. f ( x) = 2 + 8
x5 x −1 x
10x 2 x − 5x 3
3.1.9. f ( x) = 2 3.1.10. f ( x) = 2
x +1 3x − 12
−x 2 1 − 2x 2
3.1.11. f ( x) = 3 3.1.12. f ( x) = 2
x +8 x + 2x + 1
−x5 −x5 + 1
3.1.13. f ( x) = 4 3.1.14. f ( x) = 2
x − 2x 2 x − 5x + 4
10x 2 − 2 x3 2
3.1.15. f ( x) = 3.1.16. f ( x) = 2 − 2
− x 2 − 6x + 16 x − 4 x − 2x
3
4 − 5x ⎛ x ⎞
3.1.17. f ( x) = 3.1.18. f ( x) = ⎜ ⎟
( ) ⎝ 5x + x 2 + 4 ⎠
2
x2 − 4 x2

3.1.19. f ( x) =
(
10 x 2 − 4 x 2) 3.1.20. f ( x) =
x2 + 1
(x 2
)(
+ 1 x2 − 8 ) (
x2 x4 − 1 )
3

Útmutatás:
(1) A polinomok az értelmezési tartományuk minden pontjában folytonosak, tehát egy
polinom minden x 0 ∈ R pontban folytonos.
(2) A racionlis törtfüggvények az értelmezési tartományuk minden pontjában folytonosak,
tehát egy racionális tört minden x 0 ∈ R pontban folytonos, ha x0 nem zérushelye a
racionális tört nevezőjének.

Megoldás:
3.1.1. x 0 ∈ R 3.1.2. x 0 ∈ R 3.1.3. x 0 ∈ R 3.1.4. x 0 ∈ R 3.1.5. x 0 ∈ R \ {0}
⎧ 1⎫
3.1.6. x 0 ∈ R \ ⎨− ⎬ 3.1.7. x 0 ∈ R \ {0} 3.1.8. x 0 ∈ R \ {0 ,1 , − 1} 3.1.9. x 0 ∈ R
⎩ 2⎭
3.1.10. x 0 ∈ R \ {−2 , 2} 3.1.11. x 0 ∈ R \ {−2} 3.1.12. x 0 ∈ R \ {−1}

{
3.1.13. x 0 ∈ R \ 0 , 2 ,− 2 } 3.1.14. x 0 ∈ R \ {1 , 4} 3.1.15. x 0 ∈ R \ {−8 , 2}
3.1.16. x 0 ∈ R \ {−2 , 0 , 2} 3.1.17. x 0 ∈ R \ {−2 , 0 , 2} 3.1.18. x 0 ∈ R \ {−1 , − 4}

40
 {
3.1.19. x 0 ∈ R \ −2 2 , 2 2 } 3.1.20. x 0 ∈ R \ {−1 , 0 ,1}

3.2. Hol folytonosak a következő irracionális függvények?

3.2.1. f (x ) = 1 + x + 1 3.2.2. f (x ) = 2 − 2 x − 3
2
3.2.3. f (x ) = +1 3.2.4. f (x ) = − 2 − 8 x + 2
x2
2
3.2.5. f (x ) = 3 2 + x − 2 3.2.6. f (x ) = +3
4x − 4

3.2.7. f ( x ) = 4 2 x − 4 + 1
3
3.2.8. f (x ) = 4 +2
x −1
8
3.2.9. f (x ) = 3.2.10. f (x ) =
x
−1
x +2 5
x 2 +1 + 2
3.2.11. f (x ) = 3 − x 2 + 2 3.2.12. f (x ) = 2 x 2 + 3x − 2
2x
3.2.13. f (x ) = 4 x 2 − 7 x + 10 + 2 3.2.14. f (x ) = 4
3x − x 2 − 4 x
x +1 x2 − 1
3.2.15. f (x ) = 6 +2 3.2.16. f (x ) = −4
x−3 x

Útmutatás:
(1) A páratlan kitevőjű gyök függvény x0 ≥ 0 -ra van értelmezve és minden x 0 ∈ R
pontban folytonos.
(2) A páros kitevőjű gyök függvény minden x0 ≥ 0 -ra értelmezve van és minden x0 ≥ 0
pontban folytonos.
(3) Az összetett függvény folytonosságát kell még felhasználni.
Az f ( g (x )) összetett függvény folytonos x0 ∈ R -ben, ha g ( x ) folytonos az x 0 ∈ R
pontban és f ( x ) folytonos a g ( x0 ) pontban.

Megoldás:
1
3.2.1. x ≥ −1 3.2.2. x ≤ 1 3.2.3. x ≠ 0 3.2.4. x ≤ 3.2.5. x ∈ R 3.2.6. x > 1
4
3.2.7. x ≥ 2 3.2.8. x ≥ 0 , x ≠ 1 3.2.9. x ≥ 0 3.2.10. x ∈ R 3.2.11. 1 ≤ x ≤ 3
⎡1 ⎡
3.2.12. ⎢ ; ∞ ⎢ U]−∞ ; − 2[ 3.2.13. ]−∞ ; 2] U[5 ; ∞[ 3.2.14. 0 ≤ x ≤ 3 , x ≠ 2
⎣2 ⎣
3.2.15. ]−∞ ; − 1] U]3 ; ∞[ 3.2.16. [ −1; 0[ U[1; ∞[

3.3. Hol folytonosak a következő exponenciális függvények?

3.3.1. f ( x) = 2 −x
+2 x
3.3.2. f ( x) = e x

41
 ex
3.3.3. f ( x) = 4 x 3.3.4. f ( x) =
2
−1

1 + ex
ex 2
3.3.5. f ( x) = 3.3.6. f ( x) =
1 − ex 2 − 2 2x
4
3.3.7. f ( x) = x 3.3.8. f (x ) = 1 − e 2 x
4 − 4 2x
2x − 1 4x
3.3.9. f ( x) = 2 x 3.3.10. f ( x) =
2 −8 4x − 2
2
⎛ ⎛ 1 ⎞
x⎞
4 − 4x
3.3.11. f ( x) = 1 + 4 1 − ⎜ ⎟ ⎟
⎜ 3.3.12. f ( x) =
⎜ ⎝ 2 ⎠ ⎟⎠ 16 − 4 x
⎝

Útmutatás:
(1) Az exponenciáli függvény x0 ∈ R pontban értelmezve van és minden x 0 ∈ R pontban
folytonos. Tehát az exponenciális függvények is az értelmezési tartományuk minden
pontjában folytonosak.
(2) Használni kell még az összetett függvény folytonosságára vonatkozó szabályt.

Megoldás:
3.3.1. x ∈ R 3.3.2. x ∈ R \ {0} 3.3.3. x ∈ R 3.3.4. x ∈ R 3.3.5. x ∈ R \ {0}
3.3.6. x ∈ R \ {0.5} 3.3.7. x ∈ R \ {0} 3.3.8. x ∈ ]−∞ ; 0] 3.3.9. x ∈ R \ {15
.}
3.3.10. x ∈ R \ {0.5} 3.3.11. x ∈[ 0; ∞[ 3.3.12. ]−∞ ;1] U]4 ; ∞[

3.4. Hol folytonosak a következő logaritmikus függvények?

3.4.1. f (x ) = log 2 (1 − x ) 3.4.2. f (x ) = ln(2 x + 3) + 2

2
3.4.3. f (x ) = −2 ln(2 x − 1) + 2 3.4.4. f (x ) = +1
log 3 (1 − x )
3.4.5. f (x ) = −2 ln (2 x 2 ) + 2 3.4.6. f (x ) = 3 ln (2 − 2 x 2 ) − 1
4 ln x + 1
3.4.7. f (x ) = − +2 3.4.8. f (x ) =
log 2 (x ) x
1 ln (x + 1)
3.4.9. f (x ) = +1 3.4.10. f (x ) =
ln x − 2 ln (x + 2 )
3.4.11. f (x ) = log 4 (2 x 2 + 3x − 2) + 1 3.4.12. f (x ) = ln (x − x 2 )

Útmutatás:
(1) A logaritmus függvény folytonos minden x0 > 0 pontban.
(2) Alkalmazni kell a hányados függvényre, gyök függvényekre és összetett függvényre
vonatkozó folytonossági szabályokat is.

Megoldás:
3.4.1. x < 1 3.4.2. x > −15
. 3.4.3. x > 0.5 3.4.4. x < 1 , x ≠ 0 3.4.5. x ≠ 0

42
3.4.6. −1 < x < 1 3.4.7. x > 0, x ≠ 1 3.4.8. x > 0 3.4.9. x > 0, x ≠ e 2 3.4.10. x > −1
3.4.11. ]−∞ ; − 2[ U]0.5 ; ∞[ 3.4.12. 0 < x < 1

3.5. Hol folytonosak a következő függvények?

3
3.5.1. f ( x) =
2
3.5.2. f (x ) = +1
2x − 1 − 2 x −1
2

3.5.4. f (x ) = ln (x 2 − 4 x + 4) + 1
1
3.5.3. f (x ) =
ln (x )
2

3
3.5.5. f ( x ) = 3.5.6. f (x ) =
x
2 −6x
x 2 − 7 x + 10
4
3.5.7. f (x ) = 4 e 2 x − 1 + 2 3.5.8. f (x ) = 2 +1
x −4
⎧ x − 2 , ha x ≥ 4
3.5.9. f (x ) = 1 − ln (1 + x 2 ) 3.5.10. f ( x) = ⎨ 2
⎩x − 12 , ha x < 4
⎧⎪ 1 − x , ha x < 1 ⎧ x1−1
⎪
3.5.11. f (x ) = ⎨ 2 3.5.12. f (x ) = ⎨ e , ha x < 1
⎪⎩ x − 1 , ha x ≥ 1 ⎪⎩e 2 x − 1 , ha x ≥ 1

Útmutatás:
(1) Az előzőek alapján az értelmezési tartományt kell vizsgálni a 3.5.1 – 3.5.9.
feladatoknál.
(2) A 3.5.10 – 3.5.12. úgynevezett illesztett függvényeknél 3 lépésben vizsgáljuk a
folytonosságot.
a.) Illesztés előtt.
b.) Illesztés után.
c.) Illesztésnél. Ekkor a lim f ( x ) = lim f ( x ) = f ( x0 ) egyenlőségnek kell
x→ x0 − x→ x0 +

teljesülni, hogy az x0 illesztési pontban folytonos legyen a függvény

Megoldás:
3.5.1. x ∈ R \ {−0.5 ,1.5} 3.5.2. x ∈ R \ {−1 ,1} 3.5.3. x ∈ R \ {0 , − 1 ,1}
ln 6
3.5.4. x ≠ 2 3.5.5. x ≠ 3.5.6. x ∈ R \ {2 , 5}
ln 2
3.5.7. x ≥ 0 3.5.8. ]−∞ ; − 2[ U]2 ; ∞[ 3.5.9. x ∈ R 3.5.10. x ≠ ±4
3.5.11. x ∈ R 3.5.12. x ∈ R \ {1}

43
 3.6. Műveletek folytonos, illetve nem folytonos függvényekkel

3.6.1. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.

Tudjuk, hogy f ( x) folytonos az x 0 pontban, g( x) pedig nem. Igaz-e, hogy f ( x) + g( x) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.2. Tegyük fel, hogy az f (x ), és g (x ) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) és g( x) nem folytonos az x 0 pontban. Igaz-e, hogy f ( x) + g( x) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.3. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) folytonos az x 0 pontban, g( x) pedig nem. Igaz-e, hogy f ( x) − g( x) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.4. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) és g( x) nem folytonos az x 0 pontban. Igaz-e, hogy f ( x) − g( x) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.5. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) folytonos az x 0 pontban, g( x) pedig nem. Igaz-e, hogy f ( x) ⋅ g( x) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.6. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) és g( x) nem folytonos az x 0 pontban. Igaz-e, hogy f ( x) ⋅ g( x) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.7. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
f ( x)
Tudjuk, hogy f ( x) és g( x) nem folytonos az x 0 pontban. Igaz-e, hogy nem folytonos
g( x)
az x 0 pontban?
3.6.8. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
f ( x)
Tudjuk, hogy f ( x) folytonos az x 0 pontban, g( x) pedig nem. Igaz-e, hogy nem
g( x)
folytonos az x 0 pontban?
3.6.9. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) folytonos az x 0 pontban, g( x) pedig nem. Igaz-e, hogy f ( g( x)) nem
folytonos az x 0 pontban?
3.6.10. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) folytonos az x 0 pontban, g( x) pedig nem. Igaz-e, hogy g( f ( x)) nem
folytonos az x 0 pontban?

44
3.6.11. Tegyük fel, hogy az f ( x) és g( x) függvények értelmezve vannak az x 0 pontban.
Tudjuk, hogy f ( x) és g( x) nem folytonos az x 0 pontban. Igaz-e, hogy f ( g( x)) nem
folytonos az x 0 pontban?

Útmutatás:
(1) Tudjuk, hogy folytonos függvények összege, különbsége és szorzata is folytonos. Azon
kell elgondolkodni, hogy az összeg, különbség lehet-e folytonos, ha valamelyik függvény
nem folytonos.
(2) Tudjuk, hogy két folytonos függvény hányadosa nem folytonos a nevező zérushelyeiben.
El kell gondolkodni azon, ha a nevező nem 0 és a hányados számlálója vagy nevezője nem
folytonos, akkor a hányados lehet-e folytonos.
(3) Tudjuk, hogy két folytonos függvényből képzett összetett függvény az értelmezési
tartományában folytonos.
El kell gondolkodni azon, ha a külső függvény, vagy a belső függvény valamelyike nem
folytonos, akkor az összetett függvény lehet-e folytonos.
(4) Érdemes konkrét példákat keresni. Ha úgy érezzük, hogy egy állítás nem igaz, akkor
gondolkodjunk egy ellenpéldán

Megoldás:
3.6.1. Igaz, mert ha f ( x) + g( x) folytonos lenne, akkor az f ( x) + g( x) - f ( x) = g( x) is
folytonos lenne.
3.6.2. Nem igaz, f ( x) + g( x) lehet folytonos is és nem folytonos is.
Például f ( x) = sign( x) , g( x) = − sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, de f ( x) + g( x) ≡ 0
folytonos.
Ha f ( x) = sign( x) , g( x) = sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban és f ( x) + g( x) = 2 sign( x) sem
folytonos az x 0 = 0 pontban.
3.6.3. Igaz.
3.6.4. Nem igaz, f ( x) − g( x) lehet folytonos is és nem folytonos is.
3.6.5. Nem igaz, f ( x) ⋅ g( x) lehet folytonos is és nem folytonos is.
Például f ( x) = 0 folytonos, g( x) = − sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, de f ( x)g( x) ≡ 0
folytonos.
Például f ( x) = 1 folytonos, g( x) = sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, de f ( x)g( x) = sign( x)
nem folytonos.
3.6.6. Nem igaz, f ( x) ⋅ g( x) lehet folytonos is és nem folytonos is.
Például f ( x) = 0 folytonos, g( x) = − sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, de f ( x)g( x) ≡ 0
folytonos.
Például f ( x) = 1 folytonos, g( x) = sign( x) + 2 nem folytonos x 0 = 0-ban és
f ( x)g( x) = sign( x) + 2 sem folytonos.
f ( x)
3.6.7. Nem igaz, lehet folytonos is és nem folytonos is.
g( x)

45
Például f ( x) = sign( x) + 2 nem folytonos, g( x) = sign( x) + 2 nem folytonos x 0 = 0-ban, de
f ( x)
= 1 folytonos.
g( x)
Például f ( x) = sign( x) nem folytonos, g( x) = sign( x) +2 nem folytonos x 0 = 0-ban, és
⎧1
⎪ , ha x > 0
f ( x) ⎪ 3
= ⎨ 0 , ha x = 0
g( x) ⎪
−1 , ha x < 0
⎪
⎩
sem folytonos x 0 = 0-ban.
f ( x)
3.6.8. Nem igaz, lehet folytonos is és nem folytonos is.
g( x)
f ( x)
Például f ( x) = 0 folytonos, g( x) = sign( x) + 2 nem folytonos x 0 = 0-ban, de =0
g( x)
folytonos.
Például f ( x) = 1 folytonos, g( x) = sign( x) +2 nem folytonos x 0 = 0-ban, és
⎧1
⎪ , ha x > 0
f ( x) ⎪ 3
= ⎨ 0.5 , ha x = 0
g( x) ⎪
1 , ha x < 0
⎪
⎩
sem folytonos x 0 = 0-ban.
3.6.9. Nem igaz, f (g( x)) lehet folytonos is és nem folytonos is.
Például f ( x) = 2 folytonos, g( x) = sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, de f (g( x)) = 2
folytonos.
Például f ( x) = x folytonos, g( x) = sign( x) +2 nem folytonos x 0 = 0-ban, és
f (g( x)) = sign( x) + 2 sem folytonos x 0 = 0-ban.
3.6.10. Nem igaz, g( f ( x)) lehet folytonos is és nem folytonos is.
Például f ( x) = 1 folytonos, g( x) = sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, de g( f ( x)) = 1
folytonos.
Például f ( x) = x 3 folytonos, g( x) = sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, és
⎧ 1 , ha x > 0
⎪
g( f ( x)) = ⎨ 0. , ha x = 0
⎪−1 , ha x < 0
⎩
sem folytonos x 0 = 0-ban.
3.6.11. Nem igaz, f (g( x)) lehet folytonos is és nem folytonos is.
Például f ( x) = sign( x) nem folytonos, g( x) = sign( x) + 2 nem folytonos x 0 = 0-ban, de
f (g( x)) = 1 folytonos.

46
Például f ( x) = sign( x) nem folytonos, g( x) = sign( x) nem folytonos x 0 = 0-ban, és
⎧ 1 , ha x > 0
⎪
f (g( x)) = ⎨ 0 , ha x = 0
⎪−1 , ha x < 0
⎩
sem folytonos x 0 = 0-ban.

Folytonos függvények tulajdonságai

1. Ha az x 0 ∈ D f pontban lim f ( x) = f ( x 0 ) , akkor az f függvényt folytonosnak nevezzük

x→ x 0

az x 0 pontban.

2. Egyszerű függvények folytonossága

a.) f ( x) = c függvény folytonos minden x 0 ∈ R pontban.
b.) f ( x) = x n függvények folytonosak minden x 0 ∈ R pontban, ha n pozitív
természetes szám.
1

c.) f ( x) = x n = n x függvények folytonosak minden x 0 ∈ R + ∪ {0} pontban, ha n

egynél nagyobb páros természetes szám, illetve minden x 0 ∈ R pontban, ha n egynél nagyobb
páratlan természetes szám.
d.) Az f ( x) = a x függvény folytonos minden x 0 ∈ R pontban.
e.) Az f ( x) = log a x függvény folytonos minden x 0 ∈ R + pontban.

3. Műveletek és a folytonosság
a.) Tegyük fel, hogy az f és g függvények folytonosak az x 0 ∈ Df ∩ Dg pontban.
Ekkor az f+g , f·- g , f˙g függvények is folytonosak az x 0 pontban. Ha feltesszük, hogy
f
g( x 0 ) ≠ 0 , akkor is folytonos az x 0 pontban.
g
b.) Polinomok folytonossága
Ha n pozitív természetes szám és a 0 , a1 , a 2 ,. . ., a n ∈ R , akkor az
f ( x ) = a 0 x n + a 1 x n −1 + a 2 x n − 2 + . . . + a n −1 x + a n
függvény folytonos minden x 0 ∈ R pontban.
c.) Racionális tört függvények folytonossága
Ha n természetes szám, m pozitív természetes szám és a 0 , a 1 , a 2 ,. . ., a n ∈ R , a 0 ≠ 0 ,
b 0 , b 1 , b 2 ,. . ., b m ∈ R , b 0 ≠ 0 , akkor az
a 0 x n + a1 x n − 1 + a 2 x n − 2 + . . . + a n − 1 x + a n
f ( x) =
b0 x m + b1x m −1 + b 2 x m − 2 + . . .+ b m −1x + b m
függvény is folytonos minden x 0 ∈ R pontban, kivéve a nevező zérushelyeit.

47
 d.) Ha az f függvény folytonos a g( x 0 ) pontban, a g függvény folytonos az x 0
pontban, akkor az f (g( x)) függvény folytonos az x 0 pontban.
Az úgynevezett elemi függvényeknél a folytonossági tartomány egybeesik az értelmezési
tartománnyal.

48
 4. Differenciálszámítás

4.1. Írja fel a differenciahányadost a megadott x0 pontban és

határozza meg a határértékét!

4.1.1. f ( x ) = −3x + 2 , x0 = −2 4.1.2. f ( x ) = x 2 + 2 , x0 = 2

2+x
4.1.3. f ( x ) = x 3 − 3x 2 + 2 , x0 = 1 4.1.4. f ( x ) = , x0 = 1
1 + 2x
4.1.5. f ( x ) = − 1 + x + 3 , x0 = 3 4.1.6. f ( x ) = 2 x − 1 , x0 = 1
4.1.7. f ( x ) = x 2 − 1 , x0 = −1 4.1.8. f (x ) = 3 x 2 + 2 , x0 = 0

Útmutatás:
A “3 lépés” szabályt kell alkalmazni.
f ( x0 + h ) − f ( x0 )
(1) Felírjuk a differencia hányadost.
h
(2) Egyszerűbb alakra hozzuk.
(3) Kiszámoljuk a határértékét, ha h tart 0.

Megoldás:
−3x + 2 − ( −3( −2) + 2) −3 x − 6 −3( x + 2)
4.1.1. lim = lim = lim = lim ( −3) = −3 .
x →−2 x − ( −2 ) x →−2 x + 2 x →−2 x+2 x→−2

(2 + h) 2 − (2 2 + 2 ) h 2 + 4h h(h + 4)
4.1.2. lim = lim = lim = lim(h + 4) = 4 .
h→ 0 h h→ 0 h x →−2 h h→ 0

4.1.3. lim
(1 + h) 3 2
(
− 3(1 + h) + 2 − 13 − 3 ⋅ 12 + 2 ) = −3 . 4.1.4. f ′(1) = −
1
h→ 0 h 3
1
4.1.5. f ′(3) = − 4.1.6. f ′(1) = 2 4.1.7. f ′( −1) nem létezik. 4.1.8. f ′(0 ) nem létezik.
4

4.2. Differenciálja a következő függvényeket!

4.2.1. f ( x ) = 2 x − 3 4.2.2. f ( x ) = −3x 4 + 16 x 3 + 3

5
4.2.3. f ( x ) = − x 3 + 4.2.4. f ( x ) = 3 x − x + 1
x2

1 1 3 5 1
4.2.5. f ( x ) = 2 3
−3 5+ 5 4.2.6. f ( x ) = + +
x x 3
x 5
x 3 4
6x 3 − 2 x 4 + 5
4.2.7. f ( x ) = 2 x 3 x + 4.2.8. f ( x ) =
x
2
x x5

49
4.2.9. f ( x ) = 2e x − 2e 2 4.2.10. f ( x ) = e x + 3 x − 1

4.2.11. f ( x ) = ln x + log 2 x 4.2.12. f ( x ) = −2 log 2 x − log 3 2

Útmutatás:
A függvények derivált függvényének kiszámításakor két fontos lépés van.
(1) Alkalmazzuk a műveleti szabályokat és eljutunk alapvető függvények deriváltjáig.
(2) Az alapvető függvények deriváltját beírjuk.
Előfordul, hogy a szabályok alkalmazása előtt átalakítjuk a deriválandó függvényt, illetve a
deriválási szabályok alkalmazása után egyszerúbb alakra hozzuk a derivált függvényt.
Ezeknél a feladatoknál először a tagonkénti deriválás szabályát,
( f (x ) ± g (x ))′ = f ′(x ) ± g ′(x )
alkalmazzuk, majd a konstans szorzót kiemeljük a következő szabály alapján:
(cf )′ (x ) = cf ′(x ) .
Ezután alapvető függvény deriváltjához jutunk.
p
1
Ahol szükséges használjuk az k = x − k , és x = x összefüggéseket
q p q

Megoldás:
4.2.1. f ′( x ) = 2 4.2.2. f ′( x ) = −12 x 3 + 48 x 2 4.2.3. f ′( x) = −3x 2 − 10x −3
2 1
1 − 1 − 1 1 1 3
4.2.4. f ′( x ) = x 3 − x 2 4.2.5. f ′( x ) = −6 4 − 5 6 4.2.6. f ′( x ) = − −
3 2 x x 3
x 4 5
x8
5 5
3 −2
4.2.7. f ′( x ) = 7 x 2 − x 4.2.8. f ′( x ) = −12 x −3 + 2 x −2 − 25x −6 4.2.9. f ′( x ) = 2e x
2
1 1 1
4.2.10. f ′( x ) = e x + 3 x ln 3 4.2.11. f ′( x ) = + 4.2.12. f ′( x ) = −2
x x ln 2 x ln 2

4.3. Differenciálja a szorzatfüggvényeket!

4.3.1. f ( x ) = x 2 2 x 4.3.2. f ( x ) = x 4 e x
4.3.3. f ( x ) = (1 − 3x )4 x (
4.3.4. f ( x ) = 2 x + 3x 3 e x )
4.3.5. f ( x ) = x 5x 4.3.6. f ( x ) = (2 x
)
+ 3x x 12
⎛2 ⎞
4.3.7. f ( x ) = ⎜ − 4
⎝3
(
x⎟ 1 + ex
⎠
) 4.3.8. f ( x) = ( x −2
)(
+ x −1 2 x − 3⋅ 4 x )
4.3.9. f ( x ) = x 2 ln x 4.3.10. f ( x ) = x 5 log 3 x

(
4.3.11. f ( x ) = 1 + 4 x 5 ln x ) 4.3.12. f ( x ) = (2 log 2 x + 1)e x

Útmutatás:
A szorzatfüggvény deriválási szabályát kell használni:
( f (x ) ⋅ g (x ))′ = f ′(x ) ⋅ g (x ) + g ′(x ) ⋅ f (x ) .

50
A feladatok egy részénél a tagonkénti deriválás szabályát,
( f (x ) ± g (x ))′ = f ′(x ) ± g ′(x )
és a konstans szorzó kiemelésére vonatkozó szabályt,
(cf (x ))′ = c( f (x ))′ ,
is alkalmazni kell.
Megoldás:
′ ′ ′
( ) ( ) ( )
4.3.1. f ′( x ) = x 2 2 x = x 2 2 x + 2 x x 2 = 2 x 2 x + 2 x ln 2 x 2 4.3.2. f ′( x ) = 4 x 3e x + e x x 4
4.3.3. f ′( x ) = −3 ⋅ 4 x + 4 x ln 4 ⋅ (1 − 3x ) ( ) (
4.3.4. f ′( x ) = 2 + 9 x 2 e x + e x 2 x + 3x 3 )
4.3.5. f ′( x ) =
2 x
1
5x + 5x ln 5 x (
4.3.6. f ′( x ) = 2 x ln 2 + 3x ln 3) x 12
(
+ 12 x 11 2 x + 3x )
3
⎛2 ⎞
1 −
( )
4.3.7. f ′( x ) = − x 4 1 + e x + e x ⎜ − 4 x ⎟
4 ⎝3 ⎠
(
4.3.8. f ′( x ) = −2 x −3 − 1x −2 )(2 x
) ( )(
− 3⋅ 4 x + 2 x ln 2 − 3⋅ 4 x ln 4 x −2 + x −1 )
x4
4.3.9. f ′( x ) = 2 x ln x + x 4.3.10. f ( x ) = 5x 4 log 3 x +
ln 3

( )
1
5 1 2
4.3.11. f ′( x ) = x 4 ln x + 1 + 4 x 5 4.3.12. f ′( x ) = e x + e x (2 log 2 x + 1)
4 x x ln 2

4.4. Differenciálja a hányadosfüggvényeket!

10 x 2 x − 5x 3
4.4.1. f ( x ) = 2 4.4.2. f ( x ) =
x +1 3x 2 + 2
x +2 2 − 4 x3
4.4.3. f ( x ) = 4.4.4. f ( x ) =
3
x +1 53 x 2 + 1
−e x −3 x
4.4.5. f ( x ) = 4.4.6. f ( x ) = x
ex + 2 5 −2
10 x 2 4 − 5 ln x
4.4.7. f ( x ) = x 4.4.8. f ( x ) =
e +1 7 ln x + 1
x 2 − 5x + 12
4.4.9. f ( x ) = 4.4.10. f ( x ) =
x
5 ln x + 1 3e x + 12
10 x 2 ln x
4.4.11. f ( x ) = 4.4.12. f ( x ) = 2
ln x x

Útmutatás:
A hányados függvény deriválási szabályát kell használni:
′
⎛f⎞ f ′( x )g ( x ) − g ′( x ) f ( x )
⎜⎜ ⎟⎟ (x ) = .
⎝g⎠ g 2 (x )
Szükség esetén az összegre, a szorzatra és a konstans szorzó kiemelésére vonatkozó
szabályokat is alkalmazzuk.

51
Megoldás:
′ (10 x )′ x 2 + 1 − x 2 + 1 ′ 10 x 10 x 2 + 1 − 2 x10 x
⎛ 10 x ⎞
4.4.1. f ′( x ) = ⎜ 2 ⎟ = =
( ) ( =
10 − 10 x 2 ) ( )
⎝ x + 1⎠
( ) ( ) ( )
2 2 2
x2 + 1 x2 + 1 x2 + 1

4 − 36x − 15x 2 4
2
1
x
( 3
x +1 − ) 33 x2
1
( x +2 )
4.4.2. f ′( x) = 4.4.3. f ′( x ) =
( ) ( )
2 2
3x 2 + 2 3
x +1

−
4 4
3
x
(5 3
x2 + 1 − ) 10
3 3
x
(2 − x )
4 3

−2 e x
4.4.4. f ′( x) = 4.4.5. f ′( x ) =
( ) (e + 2)
2 x 2
53 x 2 + 1

4.4.6. f ′( x ) =
(
−3x ln 3 5x − 2 + 5x 3x ln 5 ) 4.4.7. f ′( x ) =
20 x(e + 1) − 10 x e x 2 x

(5 ) (e + 1)
2 2
x
−2 x

−33 5 ln x − 4
4.4.8. f ′( x) = 4.4.9. f ′( x ) =
x(7 ln x + 1)
2
(5 ln x + 1)2
4.4.10. f ′( x ) =
(2 x − 5)(3e x + 12) − (x 2 − 5 x + 12)3e x 4.4.11. f ′( x ) =
20 x ln x − 10 x
(3e x
+ 12 )
2
ln 2 x
1 − 2 ln x
4.4.12. f ′( x ) =
x3

4.5. Differenciálja az összetett függvényeket!

(
4.5.1. f ( x ) = 3 + 2 x 2 ) 4.5.2. f ( x ) =
1
10

(1 − x ) 3 2

( )
3

( )
10 e x − 3 5
4.5.3. f ( x ) = 4.5.4. f ( x ) = 3
1 − ex
3
6
⎛ 2x + 2⎞
4.5.5. f ( x ) = ⎜ ⎟ 4.5.6. f ( x ) = 4(e −2 x + 3)
⎝ 3 ⎠
4.5.7. f ( x ) = (1 + ln x ) 4.5.8. f ( x ) = 4e − x + 2
5 2

4.5.9. f ( x ) = log 2 (e x + 5) 4.5.10. f ( x ) = (2 − x

+ 3) 5
2
4.5.11. f ( x ) = ln 3 (2 x + 3) 4.5.12. f ( x ) =
(3 − ln(1 + 2 x))
2

Útmutatás:
Az összetett függvényekre vonatkozó deriválási szabályt alkalmazzuk:
(g (k (x )))′ = g ′(k (x ))k ′(x ) .

52
A szabály alkalmazásánk fontos része a külső, illetve belső függvény megállapítása. A
következő lépéseket érdemes végrehajtni.
(1) Az f (x ) = g (k (x )) felírása után megállapítjuk a külső függvényt, g ( x ) -et, és a belső
függvényt k ( x ) -et.
(2) Deriváljuk g ( x ) -et és k ( x ) -et is.
(3) Elkészítjük a g ′(k ( x )) összetett függvényt. A g ′(k ( x )) függvényben az eredeti külső
függvény deriváltja a külső függvény, a belsó függvény pedig az eredeti belső függvény.
(4) Felírjuk f ( x ) deriváltját az f ′( x ) = g ′(k ( x ))k ′( x ) formula alapján.

Megoldás:
6x 2
(
4.5.1. f ′( x ) = 40 x 3 + 2 x 2 ) 4.5.2. f ′( x ) = ( )
4.5.3. f ′( x ) = 10 e x − 3
9 2

(1 − x )3 3

4.5.4.

( 1 − e ) = (1 − e ) 5 5
5
(1) f ( x ) = g (k ( x )) = 3 x x 3
⇒ g (x ) = x 3 , k (x ) = 1 − e x
2
5 3
(2) g ′( x ) = x , k ′( x ) = −e x
3
(3) g ′(k ( x )) = (1 − e x )3 ,
2
5
3
( ) (− e ).
2
5
(4) f ′( x ) = g ′(k ( x )) ⋅ k ′( x ) = 1− ex 3 x

3
5
⎛ 2x + 2⎞ 1 x 4 1
4.5.5. f ′( x ) = 6⎜ ⎟ 2 ln 2 4.5.6. f ′( x ) = −8e 4.5.7. f ′( x ) = 5(1 + ln x )
−2 x

⎝ 3 ⎠ 3 x
1
4.5.8. f ′( x ) = 4e − x ( −2 x ) 4.5.9. f ′( x) =
2
ex
(e + 5) ln 2x

⎛ 1 ⎞ 1
4.5.10. f ′( x ) = 5( 2 − x
+ 3) 4 2 − x
ln 2⎜ − ⎟ 4.5.11. f ′( x ) = 3 ln 2 ( 2 x + 3) 2
⎝ 2 x⎠ 2x + 3
−3 ⎛ −1 ⎞
4.5.12. f ′( x ) = −4(3 − ln(1 + 2 x )) ⎜ 2⎟
⎝ 1 + 2x ⎠

4.6. Differenciálja a következő függvényeket!

(
4.6.1. f ( x ) = 1 + xe x ) 4.6.2. f ( x ) = (2 + x ln x )
4 10

5 6
⎛ 6 ⎞ ⎛ x2 + 2 ⎞
4.6.3. f ( x ) = ⎜ ⎟ 4.6.4. f ( x ) = ⎜ 2 ⎟
⎝ 2 − x3 ⎠ ⎝ 2 x − 3⎠
3
x2 + 1
4.6.5. f ( x ) =
2x + 2
2
( )
4.6.6. f ( x ) = 5e 6 x + 2 − 1 ⋅ e −4 x + 2
2
⎛ ex ⎞
4.6.7. f ( x ) = ⎜ ⎟
⎝1− ex ⎠
4.6.8. f ( x ) = 3x + 4 ⋅ ln x 2 + 5 ( )

53
 e 2 x +2 + 3
4.6.9. f ( x ) = 5 − x2
( (
4.6.10. f ( x ) = ln 1 + x 2 ( x 2 + 1) ))
+1
e
4.6.11. f ( x ) = log 3 2
10
(
4.6.12. f ( x ) = x 2 − 1 ⋅ e −4 x +2 )
3

x +1
3 3
⎛ 1⎞ ⎛ 1− x ⎞
4.6.13. f ( x ) = ⎜ 1 + ln 2 ⎟ 4.6.14. f ( x ) = ⎜ 1 + ln ⎟
⎝ x ⎠ ⎝ 1 + x2 ⎠
4.6.15. f ( x ) = (1 + x ) 4.6.16. f ( x ) = (1 + ln x )
x 3x

Útmutatás:
A deriválási szabályok alkalmazásának a sorrendjére kell figyelni. Mindig kívülről haladunk
befele.
A 4.6.15. és 4.6.16. feladatoknál alkalmazzuk az
( f (x ))g ( x ) = e g ( x )⋅ln ( f ( x ))
formulát!

Megoldás:
(
4.6.1. f ′( x ) = 4 1 + xe x ) (e ) 4.6.2. f ′( x ) = 10(2 + x ln x ) (ln x + 1)
3 9
x
+ xe x
4 5
⎛ 6 ⎞ ⎛⎜ ⎛ x2 + 2 ⎞ −14 x
4.6.3. f ′( x ) = 5⎜ ( ) ( )
−3x ⎞⎟⎠ 4.6.4. f ′( x ) = 6⎜ 2
−2
⎟ −6 2 − x
3 2
⎟
⎝ 2 − x3 ⎠ ⎝ ⎝ 2 x − 3⎠ (2 x )
2
2
−3
2x 2x2 + 2 2x3 x 2 + 1
−
3 3 ( x 2 + 1) 2 2x2 + 2
4.6.5. f ′( x ) =
2x2 + 2
4.6.6. f ′( x ) = 30e 2 x +4 − 4e −4 x + 2 5e 6 x + 2 − 1 ( )
⎛ ex ⎞
4.6.7. f ′( x ) = 2⎜ ⎟
ex
4.6.8. f ′( x) =
(
3 ln x 2 + 5 ) + 2x 3x + 4
⎝ 1 − ex ⎠ 1 − ex ( ) x +5
2 2
2 3x + 4

1 ⎛ e 2 x + 2 + 3⎞
4.6.9. f ′( x ) = ⎜ − x 2 ⎟
−
4
5 ( 2

)
2e 2 x + 2 e − x + 1 + 2 xe − x e 2 x + 2 + 3
2

( )
5⎝ e +1⎠
2
(e − x + 1) 2

4.6.10. f ′( x ) = 2 x + 2 x ln 1 + x 2 ( ( )) 4.6.11. f ′( x ) =
(
−20 x
x + 1 ln 3
2
)
( )
4.6.12. f ′( x ) = 6 x x 2 − 1 ⋅ e −4 x + 2 − 4e −4 x + 2 x 2 − 1 ( )
2 3

2 2
⎛ 1 ⎞ −2 ⎛ 1 − x ⎞ ⎛ −1 2x ⎞
4.6.13. f ′( x ) = 3⎜ 1 + ln 2 ⎟ 4.6.14. f ( x ) = 3⎜ 1 + ln 2⎟ ⎜
+ ⎟
⎝ x ⎠ x ⎝ 1 + x ⎠ ⎝ 1 − x 1 + x2 ⎠
x ′ ′
( ) ( x ln 1+ x ⎛
4.6.15. f ′( x ) = (1 + x ) = e ( ) = e ( ) ⎜ ln(1 + x ) +
x ln 1+ x

⎝ )
x ⎞
1+ x⎠
x⎛
⎟ = (1 + x ) ⎜ ln(1 + x ) +
⎝
x ⎞
⎟
1+ x⎠
3x ⎛ 3 ⎞
4.6.16. f ′( x ) = (1 + ln x ) ⎜ 3 ln(1 + ln x ) + ⎟
⎝ 1 + ln x ⎠

54
 4.7. Határozza meg az pontban az
függvény érintőjének egyenletét! Vázolja a függvény és
érintője grafikonját!

−1 2
4.7.1. f ( x ) = x 2 − 3 , x0 = −1 4.7.2. f ( x ) = x − 2 x − 2 , x 0 = −2
2
1
4.7.3. f ( x ) = ( x + 2) − 2 , x0 = −1 4.7.4. f ( x ) =
3
, x0 = 1
x+2
1
4.7.5. f ( x ) = 2 − , x0 = 2 4.7.6. f ( x ) = − − x + 1 , x0 = 0
x −1
4.7.7. f ( x ) = 1 − 3 x − 1 , x0 = 2 4.7.8. f ( x ) = e 2 x −1 , x0 = 0.5
4.7.9. f ( x ) = e1− x + 1 , x0 = 0 4.7.10. f ( x ) = −2 x +1 + 2 , x0 = −1
4.7.11. f ( x ) = − ln( x + 2) − 1 , x0 = −1 4.7.12. f ( x ) = − ln(1 + 3x ) , x0 = 0

Útmutatás:
Az érintő egyenletének meghatározásához az alábbi lépéseket kell végrehajtani:
(1) Kiszámoljuk f ( x0 ) -t. Az érintési pont ( x0 ; f ( x0 )) .
(2) Kiszámoljuk az adott függvény deriváltját f ′( x ) -et.
(3) Kiszámoljuk az adott függvény deriváltját az x0 pontban, azaz f ′( x0 ) -t számoljuk ki.
f ′( x0 ) az érintő meredeksége, iránytangense.
(4) Felírjuk az érintő egyenletét az y − f ( x0 ) = f ′( x0 )(x − x0 ) formula alapján.

Megoldás:
4.7.1. (1) f (− 1) = (− 1) − 3 = −2 . Az érintési pont (− 1; − 2 ) .
2

(2) f ′( x ) = 2 x , (3) f ′( x ) = f ′(− 1) = 2(− 1) = −2 . Tehát az érintő meredeksége -2.

(4) y − (− 2 ) = −2(x − (− 1)) ⇒ y = −2 x − 4 y = −2 x − 4 az érintő egyenlete.

55
4.7.1. y = −2 x − 4 4.7.2. y = 0 4.7.3. y = 3x + 2 1 4
4.7.4. y = − x +
9 9
2 0,5 15
5

0 4,5
-6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2

-0,5 10 4
0
-3 -2 -1 0 1 2 3
-1 3,5

3
-1,5
5

-2
2,5
-2

2
-2,5
0
-5 -4 -3 -2 -1 0 1 1,5
-4 -3

1
-3,5
-5
0,5
-4
-6
0
-4,5 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5

-10

-5

-8

-15

4.7.5. y = x − 1 1 1 2 4.7.8. y = 2x
4.7.6. y = x −1 4.7.7. y = − x +
2 3 3
5 1 2,5 8

4 2
6

3 1,5

0
4
2 -3 -2,5 -2 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1

1 0,5
2

0 -1 0
-2 -1 0 1 2 3 4
0 1 2 3 4 5 6
0

-0,5 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2

-1

-2 -1 -2

-2

-3
-4

-4

4.7.9. 4.7.10. 4.7.11. y = − x − 2 4.7.12. y = −3x

y = − ex + e + 1 y = − ln 2x + 1 − ln 2
20 2 3

18 1
2

16 1

0
14 0
-2 -1 0 1 2 3
-0,5 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3

12 -1

-1
0
10 -2
-3 -2 -1 0 1

8
-3

-2
6
-4
-1

4
-5

-3
2
-6

-2
0
-7
-2,5 -1,5 -0,5 0,5 1,5 2,5
-4

-2
-8

-4
-9

56
 4.8. Határozza meg az pontban az
függvény érintőjének egyenletét!

4.8.1. f ( x ) = − x 3 + 2 x , x0 = 2 4.8.2. f ( x ) = x 2 x −1 , x0 = 1
x2 + 1 1
4.8.3. f ( x ) = , x0 = 0 4.8.4. f ( x ) = , x0 = 0
x2 − 4 e +2
x

4.8.5. f ( x ) = e x , x0 = 0 ( )
4.8.6. f ( x ) = ln 1 + x 2 , x0 = −1
2

2
4.8.7. f ( x ) = , x0 = 2 4.8.8. f ( x ) = x 2 − 1 , x0 = 2
2+x
4.8.9. f ( x ) = e − x ( )
4.8.10. f ( x ) = x ln x 2 , x0 = 1
2
, x0 = 1
2
4.8.11. f ( x ) = , x0 = 3 4.8.12. f ( x ) = x x 2 − 1 , x0 = 2
3
x−2

Útmutatás:
Az érintő egyenletének meghatározásához az alábbi lépéseket kell végrehajtani:
(1) Kiszámoljuk f ( x0 ) -t. Az érintési pont ( x0 ; f ( x0 )) .
(2) Kiszámoljuk az adott függvény deriváltját f ′( x ) -et.
(3) Kiszámoljuk az adott függvény deriváltját az x0 pontban, azaz f ′( x0 ) -t számoljuk ki.
f ′( x0 ) az érintő meredeksége, iránytangense.
(4) Felírjuk az érintő egyenletét az y − f ( x0 ) = f ′( x0 )(x − x0 ) formula alapján.

Megoldás:
1 1 1
4.8.1. y = −10 x + 16 4.8.2. y = (1 + ln 2) x − ln 2 4.8.3. y = 4.8.4. y = − x + 4.8.5.
4 9 3
1 5
y = 1 4.8.6. y = − x − 1 + ln 2 4.8.7. y = − x + 4.8.8. y = 2 x − 1
8 4
−2 1 2
4.8.9. y = x− 4.8.10. y = 2 x − 2 4.8.11. y = − x + 4 4.8.12. y = 3x − 4 2
e e 3

4.9. Hol differenciálhatók az alábbi függvények?

4.9.1. f ( x ) = 2 − 4 x 4.9.2. f ( x ) = x2 − 4
x2 + 1
4.9.3. f ( x ) = 4.9.4. f ( x ) = xe x−1
x2 − 4
1
4.9.5. f ( x ) = ln(1 + 3x ) 4.9.6. f ( x ) =
e −1
x

57
4.9.7. f ( x ) = e − x (
4.9.8. f ( x ) = ln 1 − x 2 )
2

1
4.9.9. f ( x ) = 4.9.10. f ( x ) = 2 x 3
e −e
x

⎧ 2x , ha x < 0 ⎧ 1 + x , ha x ≥ −1
4.9.11. f ( x ) = ⎨ 2 4.9.12. f ( x ) = ⎨
⎩ x + 2 x , ha x ≥ 0 ⎩ x + 1 , ha x < −1

Útmutatás:
(1) Elemi függvények differenciálhatóságának vizsgálatakor először a függvény értelmezési
tartományát határozzuk meg.
(2) Kiszámoljuk a derivált függvényt. Az általunk vizsgált elemi függvények
differenciálhatósági tartományát a függvény értelmezési tartományának és a derivált függvény
értelmezési tartományának közös része általában megadja.
(3) Ha abszolút értékes, vagy gyölös függvényt vizsgálunk, akkor az abszolút értékben levő
kifejezés, illetve a gyök alatti kifejezés zérushelyeiben meg kell vizsgálni a differencia
hányados jobb, illetve baloldali határértékét. Ha ezek egyenlőek, akkor ott differenciálható a
függvény.
Az f ( x ) = n x és f ( x ) = x x0 = 0 -ban nem differenciálhatók.
(4) Az illesztett függvényeknél ( 4.9.11, 4.9.12.) az illesztésnél először a folytonosságot
vizsgáljuk. (Nem folytonos függvény nem differenciálható.)
Ha folytonos a függvény az illesztésnél, akkor a differencia hányados jobb, illetve baloldali
határértékének végesnek és egyenlőnek kell lenni a differenciálhatósághoz.

Megoldás:
4.9.1. x < 2 (Az értelmezési tartomány x ≤ 2 , de 2-ben nem differenciálható a függvény.)
4.9.2. Először vizsgáljuk meg, hogy hol értelmezhető a függvény. Páros kitevőjű gyököt negatív
számból nem tudunk a valós számok között vonni, ezért az x 2 − 4 ≥ 0 feltételnek kell teljesülni.
Ebből x ≤ −2 , vagy x ≥ 2 következik. Tehát a függvény értelmezhető a ]−∞ ; − 2] U[2 ; ∞[
halmazon.
A differenciálhatóságnál az összetett függvény deriválására vonatkozó szabályt felhasználva a
h( x) = x 2 − 4 függvény mindenütt differenciálható a g( x) = x függvény differenciálható,
ha x > 0.
Tehát a függvény differenciálható, x 2 − 4 > 0 , azaz ha x ∈ ]−∞ ; − 2[ U]2 ; ∞[
x
A derivált függvény f ′( x) = .
x2 − 4
1
4.9.3. x ≠ 2 , x ≠ −2 4.9.4. x ∈ R 4.9.5. x > − 4.9.6. x ≠ 0
3
4.9.7. x ∈ R 4.9.8. x ∈ ]−1 ;1[ 4.9.9. x ≠ 1 4.9.10. x ∈ R
4.9.11. Könnyű ellenőrizni, hogy a függvény mindenütt folytonos.
A differenciálhatóságot vizsgáljuk.
(1) Ha x > 0, akkor f ( x ) = x 2 + 2 x , ez a függvény mindenütt differenciálható.
(2) Ha x < 0, akkor f ( x ) = 2 x szintén mindenütt differenciálható.
(3) Tehát csak az x 0 = 0 pontban kell még megvizsgálni. Ehhez számoljuk ki a
differenciahányados jobb-, illetve a baloldali határértékét:

58
 f (x ) − f (0) 2 x − (0 2 + 2 ⋅ 0)
lim = lim = lim 2 = 2 .
x→0− x−0 x→0− x−0 x→0−

lim
f ( x ) − f (0)
= lim
(x 2 + 2 x ) − (02 + 2 ⋅ 0) = lim (x + 2) = 2
x→0+ x−0 x→0+ x−0 x→0+

Tehát a függvény differenciálható 0-ban is.

4.9.12. x ≠ −1 .

4.10. Számolja ki a függvények megadott deriváltjait!

4.10.1. f ( x ) = −4 x 2 + 12 x − 8 , f ′′ = ? 4.10.2. f ( x ) = x 3 − x 2 , f ′′′ = ?

4.10.3. f ( x ) = 5x 3 − 3x 5 , f ( ) = ? 4.10.4. f ( x ) = x(1 − x ) , f ′′ = ?
5 2

x2 1
4.10.5. f ( x ) = 2 , f ′′ = ? 4.10.6. f ( x ) = , f ′′′ = ?
x −1 x +1
2

1
4.10.7. f ( x ) = x 2 e −3 x , f ′′′ = ? 4.10.8. f ( x ) = 3 x , f ′′′ = ?
1
4.10.9. f ( x ) = x 5 ln x 2 , f ′′ = ? 4.10.10. f ( x ) = , f ′′ = ?
(
ln 1 + x 2 )
1 x
4.10.11. f ( x ) = 4.10.12. f ( x ) =
e
, f( ) =?
4
, f ′′′ = ?
ln x e −3x

Útmutatás:
Magasabb rendű derivált számításakor lépésenként haladunk. Az első derivált kiszámítása
után érdemes azt egyszerűbb alakra hozni és utána kiszámolni a második deriváltat. Minden
deriválás előtt érdemes egyszerűbb alakra hozni a deriválandó függvényt.

Megoldás:
4.10.1. f ′′( x ) = −8 4.10.2. f ′′′( x ) = 6 4.10.3. f ( ) ( x ) = −360 4.10.4. f ′′( x ) = 6 x − 4
5

6x 2 + 2 −24 x 3 + 24 x
4.10.5. f ′′( x ) = 4.10.6. f ′′′( x ) =
( x − 1) (x )
3 4
2 2
+1
4.10.7. f ′′′( x ) = ( −18 + 54 x − 27 x )e 2 −3 x

1
⎛ 6 4 1 2 ⎞
4.10.8. f ′′′( x ) = −3 ln 3⎜ 4 + 5 ln 3 − 4 ln 2 3 + 3 ln 3⎟ 4.10.9. f ′′( x ) = 20 x 3 ln x 2 + 18 x 3
x
⎝x x x x ⎠
8x 2 1 − x2
4.10.10. f ′′( x ) = +4
(1 + x ) 2 2
(
ln 3 1 + x 2 ) (1 + x )2 2
(
ln 2 1 + x 2 )
24 14 6 −2e 3 x − 18e 2 x − 9e x
4.10.11. f ( ) ( x ) = 4.10.12. f ′′′( x ) = 3
4
− 4 3 + 4 2
(e )
4 5 4
x ln x x ln x x ln x x
−3

59
 4.11. Végezzen függvényvizsgálatot az alábbi függvényeknél!

4.11.1. f ( x ) = −4 x 3 + 12 x 2 − 8 4.11.2. f ( x ) = 4 x 3 − x 4 − 3
4.11.3. f ( x ) = 4 x 2 − x 4 + 3 4.11.4. f ( x ) = 5x 3 − 3x 5
x2 1
4.11.5. f ( x ) = 2 4.11.6. f ( x ) =
x −1 x +1
2

2x 2x2
4.11.7. f ( x ) = 2 4.11.8. f ( x ) =
x +1 x +1
−x2 + 4
4.11.9. f ( x ) = 4.11.10. f ( x ) = x2 + 1
x2
4.11.11. f ( x ) = 1 − x 2 4.11.12. f ( x ) = e − x
2

4.11.13. f ( x ) = xe − x (
4.11.14. f ( x ) = ln 1 + x 2 )
x
4.11.15. f ( x ) = x ln x 2 4.11.6. f ( x ) =
e
e +1
x

Útmutatás:
Függvényvizsgálat lépései a következők:
(1) Értelmezési tartomány meghatározása.
(2) Párosság, páratlanság vizsgálata.
(3) Első derivált kiszámítása.
(4) Első derivált zérushelyeinek, illetve szakadási helyeinek meghatározása.
(5) Második derivált kiszámítása.
(6) Második derivált zérushelyeinek, illetve szakadási helyeinek meghatározása.
(7) Táblázat készítése
a.) második derivált előjelének meghatározása a kritikus pontok által meghatározott
intervallumokon
b.) az első derivált előjelének meghatározása a kritikus pontok által meghatározott
intervallumokon
c.) f monoton szakaszainak, konvex, konkáv szakaszainak meghatározása
d.) inflexiós pontok és szélsőérték helyek meghatározása
(8) Az f függvény határértékeinek kiszámítása az értelmezési tartomány "szélein".
(A szakadási helyek jobb és baloldalán, ∞ -ben és - ∞ -ben.)
(9) A függvény grafikonjának elkészítése.
(10) Az értékkészlet meghatározása.
(11) A tengelymetszetek, zérushelyek meghatározása.
Megjegyzés:
Ha a függvény páros, akkor grafikonja szimmetrikus az y tengelyre, ha páratlan, akkor
grafikonja szimmetrikus az origóra, tehát ezeket a függvényeket elég cask az x ≤ 0 vagy
x ≥ 0 intervallumokon vizsgálni.

Megoldás:
4.11.1. f ( x ) = −4 x 3 + 12 x 2 − 8
(1.) ÉT: x ∈ R ( )
(2.) f − x = −4 − x ( )3 + 12(− x)2 − 8 = −(−4x3 − 12x 2 + 8) nem páros, nem páratlan.
( )
(3.) f ′ x = −12 x + 24 x
2
(4.) −12 x + 24 x = 0 ⇒ x = 0, x = 2
2

60
 ( )
(5.) f ′′ x = −24 x + 24 (6.) −24 x + 24 = 0 ⇒ x = 1
(7.) x<0 x=0 0< x <1 x=1 1< x < 2 x=2 2<x
f''(x) + + + 0 - - -
f'(x) - 0 + + + 0 -
f(x) Ì ∪ min Ê ∪ infl Ê∩ max Ì∩
-8 0 8
(8.) lim( −4 x + 12 x − 8) = −∞ , lim ( −4 x + 12 x − 8) = ∞
3 2 3 2
x →∞ x → −∞
(9.) Rajz

40
(10.) ÉK: y ∈R.
30

20
(11.) Zérushely x = 1 ± 3 , x=0.
10

0
-2 -1 0 1 2 3 4 Az y tengelyt -8-ban metszi.
-10

-20

4.11.2. f ( x ) = 4 x 3 − x 4 − 3
(1.) ÉT: x ∈ R ( )
(2.) f − x = 4 − x ( )3 − (− x)4 + 3 = −( 4x3 + x 4 − 3) nem páros, nem páratlan.
( )
(3.) f ′ x = 12 x − 4 x
2 3
(4.) 12 x − 4 x = 0 ⇒ x = 0, x = 3
2 3

(5.) f ′′( x) = 24 x − 12 x (6.) 24 x − 12 x = 0 ⇒ x = 2 , x = 0

2 2

(7.) x<0 x=0 0< x< 2 x=2 2<x<3 x=3 3<x

f''(x) - 0 + 0 - - -
f'(x) + 0 + + + 0 -
f(x) Ê∩ Infl. p. Ê ∪ Infl. p. Ê∩ Max. Ì∩
-3 13 24
(8.) lim( 4 x − x − 3) = −∞ , lim ( 4 x − x − 3) = −∞
3 4 3 4
x →∞ x → −∞
(9.) Rajz

30

20

10
]
(10.) ÉK: y ∈ −∞ ;24 ]
0
(11.) Zérushely x=1 és van egy 3-nál nagyobb
-5 -4 -3 -2 -1
-10
0 1 2 3 Az y tengelyt -3-ban metszi

4.11.3. f ( x ) = 4 x 2 − x 4 -30+ 3
-20

( ) ( )2 − (− x)4 + 3 = 4x 2 − x 4 + 3 páros.
-40

(1.) ÉT: x ∈ R (2.) f − x

-50 = 4 − x

( )
-60
(3.) f ′ x = 8x − 4 x (4.) 8x − 4 x = 0 ⇒ x = 0, x = ± 2
3 3

2
( )
(5.) f ′′ x = 8 − 12 x
2
(6.) −12 x + 8 = 0 ⇒ x = ±
2

3
(7.) x<− 2 x=− 2
− 2 <x<−
2 2 −
2
<x<0
x=0
3
x=− 3
3

f''(x) - - - 0 + +
f'(x) + 0 - - - 0

61
f(x) Ê ∩ Max. Ì ∩ Infl. p. Ì∪ Min.
11 47 3
9

(8.) lim( 4 x − x + 3) = −∞ , lim ( 4 x − x + 3) = −∞

2 4 2 4
x →∞ x → −∞
(9.) Rajz

]
(10) ÉK: y ∈ −∞ ;11 . ]
8

2
(11) Zérushely x = ± 2 + 7 .
0
-3 -2 -1 0 1 2 3
-2
Az y tengelyt 3-ban metszi
-4

-6

-8

-10

-12

4.11.4. f ( x ) = 5x 3 − 3x 5
1.) ÉT: x ∈ R (2.) f ( − x) = 5( − x) − 3( − x) = − 5x − 3x
3 5
( 3 5
) páratlan.
( )
(3.) f ′ x = 15x − 15x
2 4
(4.) 15x − 15x = 0 ⇒ x = 0, x = ±1
2 4

1
( )
(5.) f ′′ x = 30 x − 60 x
3
(6.) 30x − 60x = 0 ⇒ x = 0, x = ±
3
,
2
(7.) x<-1 x=-1 −1 −1 −1
< x < 0 x=0 x=1 1 <x
1 1 1
−1 < x < x= 0< x< x= < x<1
2 2 2 2 2 2

f''(x) + + + 0 - 0 + 0 - - -
f'(x) - 0 + + + 0 + + + 0 -
f(x) Ì∪ min Ê ∪ infl. Ê ∩ infl. Ê∪ infl. Ê∩ max. Ì∩
-2 −7
0 7
2
4 2 4 2

7
(8.) lim(5x − 3x ) = −∞ , lim (5x − 3x ) = ∞
3 5 3 5
x →∞ x → −∞ 4 2
(9.) Rajz

15

10
(10.) ÉK: y ∈R.
5
(11.) Zérushely x = ±
5

, x=0
3
0

-2 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2

-5

-10
Az y tengelyt 0-ban metszi
2
4.11.5. f ( x ) =
x -15

x −1 2

1.) ÉT: x ∈ R \ {±1} (2.) páros.

2x 2x
( )
(3.) f ′ x = − (4.) − =0 ⇒ x=0
( ) ( )
2 2
x2 − 1 x2 − 1
2 + 6x 2
2 + 6x 2

( )
(5.) f ′′ x = (6.) = 0 nincs megoldás
(x ) (x )
3 3
2
−1 2
−1

62
(7.) x < −1 x = −1 −1 < x < 0 x=0 0< x<1 x=1 x>1
f''(x) + - + - +
f'(x) + + 0 - -
f(x) Ê∪ Ê∩ max Ì∩ Ì∪
0
x2 x2 x2 x2
(8.) lim = 1 , lim = 1 , lim = −∞ , lim = ∞,
x →∞ x 2 − 1 x → −∞ x 2 − 1 x → 1− x 2 − 1 x → 1+ x 2 − 1

x2 x2
lim 2 = ∞ , lim 2 = −∞
x → −1 − x − 1 x → −1 + x − 1

(9.) Rajz

15
] ] ] [
(10) ÉK: y ∈ −∞ ; 0 ∪ 1; ∞ .
10

5 (11) Zérushely: x = 0 .

-4 -3 -2 -1
0
0 1 2 3 4
Az y tengelyt 0-ban metszi
-5

-10

-15

1
4.11.6. f ( x ) =
x +1 2

1.) ÉT: x ∈ R (2.) páros

−2 x −2 x
( )
(3.) f ′ x = (4.) =0 ⇒ x=0
( 2 2
) ( )
2
1+ x 1 + x2
6x 2 − 2 6x 2 − 2 1
( )
(5.) f ′ x = (6.) =0 ⇒ x=±
(1 + x ) 2 3
(1 + x ) 2 3 3

(7.) x<−
1
x=−
1
−
1
<x<0 x=0
3 3 3

f''(x) + 0 - -
f'(x) + + + 0
f(x) Ê ∪ inf. Ê∩ max
3 1
4

1 1
(8.) lim = 0 , lim 2 =0
x →∞ x + 12 x → −∞ x + 1

(9.) Rajz

] ]
1,5

1
(10) ÉK: y ∈ 0 ;1 .

0,5
(11) Zérushely nincs.
0

Az y tengelyt 1-ben metszi

-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4
-0,5

-1

63
 2x
4.11.7. f ( x ) =
x +12

1.) ÉT: x ∈ R (2.) páratlan

2 − 2x2 2 − 2x2
( )
(3.) f ′ x = (4.) = 0 ⇒ x = ±1
(1 + x ) (1 + x )
2 2 2 2

−4x(3 − x ) −4x(3 − x )
2 2

(5.) f ′( x) = (6.) =0 ⇒ x=± 3 ,x=0

( )
1 + x 2 3
( )
1 + x 2 3

(7.) x<− 3 x=− 3 − 3 < x < −1 x= -1 -1<x<0 x = 0

f''(x) - 0 + + + -
f'(x) - + - 0 + 0
f(x) Ì ∩ inf. P. Ì∪ min Ê∪ infl. p.
−
3 -1 0
2

2x 2x
(8.) lim = 0 , lim 2 =0
x →∞ x + 1
2 x → −∞ x + 1

(9.) Rajz

1,5

1
0,5
[
(10) ÉK: y ∈ −1;1 . ]
0
-6 -4 -2 -0,5 0

-1
2 4 6
(11) Zérushely: x = 0
-1,5

Az y tengelyt 0-ben metszi

2x2
4.11.8. f ( x ) =
x +1
1.) ÉT: x ∈ R \ {−1} (2.) nem páros, nem páratlan

2x + x2 2x + x2
( )
(3.) f ′ x = (4.) = 0 ⇒ x = 0 , x = −2
(1 + x)2 (1 + x)2
2 2
( )
(5.) f ′′ x = (6.) = 0 ⇒ nincs megoldás
(1 + x) 3
(1 + x)3
(7.) x < −2 x = −2 −2 < x < −1 x= -1 -1<x<0 x=0 x>0
f''(x) - - - + + +
f'(x) + 0 - - 0 +
f(x) Ê ∩ max Ì∩ Ì∪ min Ê∪
-4 0
x2 x2 x2 x2
(8.) lim = ∞ , lim = −∞ , lim = ∞ , lim = −∞
x →∞ x + 1 x → −∞ x + 1 x → −1 + x + 1 x → −1 − x + 1

64
(9.) Rajz

20

15
] ] [
(10) ÉK: y ∈ −∞ ; − 4 ∪ 0 ; ∞ .[
10
(11) Zérushely: x = 0
5

0 Az y tengelyt 0-ben metszi

-6 -4 -2 0 2 4 6
-5

-10

-15

-20

−x2 + 4
4.11.9. f ( x ) =
x2
ÉT: x ∈ R \ 0 {} (2.) páros
8 −8
(3.) f ′ x =( ) (4.) = 0 nincs megoldás
x3 x3
24 24
(5.) f ′′( x) = 4 (6.) 4 = 0 nincs megoldás
x x

(7.) x<0 x=0 x>0

f''(x) + +
f'(x) + -
f(x) Ê ∪ Ì∪
− x2 + 4 − x2 + 4 − x2 + 4 − x2 + 4
(8.) lim = −1 , lim = −1 , lim = ∞ , lim =∞
x →∞ x2 x → −∞ x2 x→ 0+ x2 x→ 0− x2
(9.) Rajz

30

28
]
(10) ÉK: y ∈ −1; ∞ .[
26

24 (11) Zérushely: x = 2 , x = -2
22 Az y tengelyt nem metszi
20

18

16

14

12

10

0
-5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5
-2

4.11.10. f ( x ) = x 2 + 1
ÉT: x ∈ R (2.) páros

65
 x x
( )
(3.) f ′ x = (4.) =0 ⇒ x=0
1 + x2 1 + x2
1 1
(5.) f ′′ x = ( ) 3
(6.) 3
= 0 nincs megoldás
1+ x 2
1+ x 2

(7.) x<0 x=0 x>0

f''(x) + + +
f'(x) - 0 +
f(x) Ì ∪ min Ê∪
1
(8.) lim 1 + x = ∞ , lim 1 + x2 = ∞ − 1
2
x →∞ x → −∞
(9.) Rajz

6
[
(10) ÉK: y ∈ 1; ∞ .[
5

4 (11) Zérushely: nincs

3

2
Az y tengelyt 1-ben metszi
1

0
-7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7

-1

4.11.11. f ( x ) = 1 − x 2
[
ÉT: −1;1 ] (2.) páros
−x −x
( )
(3.) f ′ x = (4.) = 0⇒ x= 0
1 − x2 1 − x2
−1 −1
(5.) f ′′ x = ( ) 3
(6.) 3
= 0 ⇒ nincs megoldás
1 − x2 1 − x2

(7.) −1 < x < 0 x=0 0< x <1

f''(x) - - -
f'(x) + 0 -
f(x) Ê ∩ max Ì∩
1
(8.) lim 1 − x 2 = 0 = f ( −1) , lim 1 − x 2 = 0 = f (1)
x → −1 + x → 1−
(9.) Rajz

1,2 [ ]
(10) ÉK: 0 ;1 .
1

0,8 (11) Zérushely:x = -1, x = 1

0,6
Az y tengelyt 1-ben metszi
0,4

0,2

0
-1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5

66
4.11.12. f ( x ) = e − x
2

ÉT: x ∈ R (2.) páros

( )
(3.) f ′ x = −2 xe
−x2
(4.) −2 xe
− x2
=0 ⇒ x=0

( )
(5.) f ′′ x = −2 e
− x2
(1 − 2x ) 2
(6.) −2 e
− x2
(1 − 2x ) = 0 ⇒ x = ±
2

2
2

(7.) x<−
2
x=−
2
−
2
<x<0
x=0
2 2 2
f''(x) + 0 - +
f'(x) + + + 0
f(x) Ê ∪ inf Ê∩ max
e−0 .5 1
−x2 2
(8.) lim e = lim ex = 0 , lim e− x = 0 e−0 .5
x →∞ x → −∞ x → −∞
(9.) Rajz

] ]
(10) ÉK: y ∈ 0 ;1 .
1,2

0,8

0,6

0,4
(11) Zérushely: nincs.
0,2

-3 -2 -1
0
0 1 2 3
Az y tengelyt 1-ben metszi.

4.11.13. f ( x ) = xe − x
ÉT: x ∈ R (2.) nem páros, nem páratlan
(3.) f ′( x) = (1 − x) e
−x −x
(4.) (1 − x) e = 0 ⇒ x = 1

( )
(5.) f ′′ x = e
−x
( x − 2) (6.) e
−x
( x − 2) = 0 ⇒x=2

(7.) x <1 x =1 1< x < 2 x=2 x >2

f''(x) - - - 0 +
f'(x) + 0 - - -
f(x) Ê ∩ max Ì∩ inf. Ì∪
e −1 2 e −2
−x
(8.) lim xe = 0 , lim xe− x = −∞
x →∞ x → −∞
(9.) Rajz

] ].
1
−1
(10) ÉK: y ∈ −∞ ; e
0
-2 -1 0 1 2 3 4

-1
(11) Zérushely: x = 0.
-2

-3
Az y tengelyt 0-ban metszi.

-4

-5
67
-6
4.11.14. f ( x ) = ln 1 + x 2 ( )
ÉT: x ∈ R (2.) páros
2x 2x
(3.) f ′( x) = (4.) 0 = ⇒ x=0
1+ x 2
1 + x2
1 − x2 1 − x2
(5.) f ′′( x) = 2 (6.) 0 = 2 ⇒ x = 1 , x = -1
(1 + x 2 ) 2 (1 + x 2 ) 2

(7.) x < −1 x = −1 −1< x < 0 x=0

f''(x) - 0 + +
f'(x) - - - 0
f(x) Ì ∩ infl. Ì∪ min
ln2 e
(8.) lim ln 1 + x
x →∞
( 2
)= ∞, (
lim ln 1 + x 2 = ∞
x → −∞
)
(9.) Rajz

[ [
4
( 10) ÉK: y ∈ 0; ∞ .
3

2 (11) Zérushely: x = 0.

1 Az y tengelyt 0-ban metszi.

0
-6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6

4.11.15. f ( x ) = x ln x 2 -1

ÉT: x ∈ R \ 0 {} (2.) páratlan

( )
(3.) f ′ x = ln x + 2
2
(4.) 0 = ln x + 2
2
⇒ x = ± e −1
2 1
( )
(5.) f ′′ x = (6.) 0 = 2 ⇒ nincs megoldás
x x

(7.) x < − e −1 x = − e −1 − e −1 < x < 0 x=0

f''(x) - - -
f'(x) + 0 -
f(x) Ê ∩ max Ì∩
2e −1
(8.) lim x ln x
x →∞
( ) 2
x → −∞
( ) x → 0−
( )
= ∞ , lim x ln x 2 = −∞ , lim x ln x 2 = 0 , lim x ln x 2 = 0 x < 2e −1
x → 0+
( )

68
(9.) Rajz

(10) ÉK: y ∈ R .
7

(11) Zérushely: x = 1, x = -1.

5

Az y tengelyt nem metszi.

4

-3 -2 -1 0 1 2 3

-1

-2

-3

-4

-5

ex
4.11.16. f ( x ) =
ex + 1
ÉT: x ∈ R (2.) nem páros, nem páratlan
ex ex
(3.) f ′ x =( ) (4.) 0 = ⇒ nincs megoldás
(e ) (e )
2 2
x
+1 x
+1
−e 2 x + e x −e 2 x + e x
(5.) f ′′ x =( ) (6.) 0 = ⇒ x=0
(e ) (e )
3 3
x
+1 x
+1

(7.) x<0 x=0 0 < x

f''(x) + 0 -
f'(x) + + +
f(x) Ê ∪ infl. Ê∩
0.5
ex ex
(8.) lim x = 1 , lim x =0
x →∞ e + 1 x → −∞ e + 1

69
(9) Rajz:

1,5

1
(10) Értékkészlet: ]0 ;1[ .
(11) Zérushely nincs.
0,5 Az y tengelyt 0.5-ben metszi.

0
-3 -2 -1 0 1 2 3

-0,5

4.12. Határozza meg az alábbi függvények szélsőérték helyeit!

4.12.1. f ( x ) = −3x 4 + 16 x 3 4.12.2. f ( x ) = −3x 7 + 7 x 6 + 3

4x2
4.12.3. f ( x ) = −2 x 4 + x + 1 4.12.4. f ( x ) =
1 + x2
4.12.5. f ( x ) = ( x − 1)3− x (
4.12.6. f ( x ) = 1 + x 2 )
3

4x 2
4.12.7. f ( x ) = x 2 e − x 4.12.8. f ( x ) =
2

1 + x2
(
4.12.9. f ( x ) = x 2 − 1 2 − x ) (
4.12.10. f ( x ) = ln 1 − x 2 )
4.12.11. f ( x ) = e − x 4.12.12. f ( x ) = x 2 ln x 2
2
+1

Útmutatás:
Differnciálható függvénynek ott van szélsőértéke, ahol az első deriváltja előjelet vált. Ezért
szélsőérték meghatározásához az alábbi lépések kellenek:
(1) Meghatározzuk az értelmezési tartományt.
(2) Kiszámoljuk f ′( x ) -et.
(3) Megoldjuk az f ′( x ) = 0 egyenletet. Ekkor kapjuk meg a lehetséges szélsőérték
helyeket.
(4) Megviszgáljuk, hogy az első derivált zérushelyei közül melyeknél vált előjelet az első
derivált. Ezek lesznek a szélsőérték helyek. A derivált előjelét lehet a függvény
vizsgálatnál megismert táblázattal végezni.

70
Megoldás:
4.12.1. f ( x ) = −3x 4 + 16 x 3
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = −12 x + 18 x (3) − 12 x + 18 x = 0 ⇒ x = 0, x = 1.5
3 2 3 2

(4) x<0 x=0 0 < x < 1.5 x = 1.5 1.5 < x

f'(x) + 0 + 0 -
f(x) Ê Nincs Ê MAX. Ì
Sz. é. 31.8125

4.12.2. f ( x ) = −3x 7 + 7 x 6 + 3
(1) ÉT: x ∈ R (2)
(2) f ′( x ) = −21x + 42 x (3) − 21x + 42 x = 0 ⇒ x = 0, x = 2
6 5 6 5

(4) x<0 x=0 0< x<2 x=2 2< x

f'(x) - 0 + 0 -
f(x) Ì MIN. Ê MAX. Ì
3 67

4.12.3. f ( x ) = −2 x 4 + x + 1
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = −8 x + 1 (3) − 8 x + 1 = 0 ⇒ x = 0.5
3 3

(4) x < 0.5 x = 0.5 0.5 < x

f'(x) + 0 -
f(x) Ê MAX. Ì
1.375

4x2
4.12.4. f ( x ) =
1 + x2
8x 8x
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = (3) =0 ⇒ x=0
(x 2
+ 1)
2
(x 2
+ 1)
2

(4) x<0 x=0 0< x

f'(x) - 0 +
f(x) Ì min Ê
0

4.12.5. f ( x ) = ( x − 1)3− x
1+ ln 3
(2) f ′( x ) = (1 + ln 3 − x ln 3)3
−x −x
(1) ÉT: x ∈ R (3) (1 + ln 3 − x ln 3)e =0 ⇒x=
ln 3

(7.) 1+ ln 3
x=
1 + ln 3 1+ln3
x< <x
ln 3 ln 3 ln3
f'(x) + 0 -
f(x) Ê max Ì

(
4.12.6. f ( x ) = 1 + x 2 )
3

(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = 6 x x + 1 ( 2

)
2
(
(3) 6 x x + 1 = 0
2
)
2
⇒ x=0
(4) x<0 x=0 0< x

f'(x) - 0 +
f(x) Ì Min. 1 Ê

71
4.12.7. f ( x ) = x 2 e − x
2

(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = 2 xe

− x2
(1 − x ) 2
(3) 2 xe
−x2
(1 − x ) = 0
2
⇒ x = 0 , x = ±1

(4) x < −1 x = −1 −1< x < 0 x=0 0 < x <1 x =1 1< x

f'(x) + 0 - 0 + 0 -
f(x) Ê max Ì min Ê max Ì
e −1 0 e −1

4x 2
4.12.8. f ( x ) =
1 + x2
8x + 4 x3 8x + 4 x3
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = (3) =0 ⇒ x=0
(x ) (x )
3 3
2
+1 2 2
+1 2

(4) x<0 x=0 0< x

f'(x) - 0 +
f(x) Ì min Ê
0

(
4.12.9. f ( x ) = x 2 − 1 2 − x )
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = ( − (ln 2 )x 2 + 2 x − ln 2 ) 2 − x
1 ± 1 + ln 2 2
(3) ( −(ln 2 )x + 2 x − ln 2)2
−x
2
=0 ⇒x=
ln 2

(4) 1 − 1 + ln 2 2 1 − 1 + ln 2 2 1 − 1 + ln 2 2 1 + 1 + ln 2 2 1 + 1 + ln 2 2 1 + 1 + ln 2 2
x< x= <x< x= <x
ln 2 ln 2 ln 2 ln 2 ln 2 ln 2
f'(x) - 0 + 0 -
f(x) Ì Min. Ê Max. Ì

4.12.10. f ( x ) = ln 1 − x 2 ( )
− 2x − 2x
(1) ÉT: − 1 < x < 1 (2) f ′( x ) = (3) 0 = ⇒ x=0
1− x 2
1 − x2

(4) −1 < x < 0 x = 0 0<x <1

f'(x) + 0 -
f(x) Ê Ì
Max.

4.12.11. f ( x ) = e − x
2
+1

(1) ÉT: x ∈ R
(2) f ′( x ) = −2 xe
− x 2 +1 − x 2 +1
(3) − 2 xe =0 ⇒ x=0

(4) x<0 x=0 0< x

f'(x) + + +
f(x) Ê Max. e Ì

72
4.12.12. f ( x ) = x 2 ln x 2
(1) ÉT: x ∈ R \ 0 {} ( 2
)
(2) f ′( x ) = 2 x ln x − 1 (3) 0 = 2 x ln x − 1 ( 2
) ⇒ x = 0 , hamis gyök, x = ± e
(4) 1 1 1 x=0 1 1 1
x<− x=− − <x<0 0< x< x= x>
e e e e e e

f'(x) - 0 + - 0 +
f(x) Ì min Ê Ì Min Ê
−1 −1
e e

4.13. Határozza meg az alábbi függvények inflexiós pontjait!

2x
4.13.1. f ( x ) = 4.13.2. f ( x ) = −3x 4 + 16 x 3 + 3
x +12

1
4.13.3. f ( x) = 4 4.13.4. f ( x ) = −3x 4 + 16 x 3 + 3
x +1
2x
f ( x) = 2 4.13.6. f ( x ) = − xe − x
2
4.13.5.
x −1
1
4.13.7. f ( x) = 4.13.8. f ( x ) = e − x + e x
1 + x2
2x2
4.13.9. f ( x) = 2 4.13.10. f ( x ) = x 3e − x
x +4

Útmutatás:
Kétszer differnciálható függvénynek ott van inflexiós pontja, ahol a második deriváltja
előjelet vált. Ezért szélsőérték meghatározásához az alábbi lépések kellenek:
(1) Meghatározzuk az értelmezési tartományt.
(2) Kiszámoljuk f ′( x ) -et.
(3) Kiszámoljuk f ′′( x ) -et
(4) Megoldjuk az f ′′( x ) = 0 egyenletet. Ekkor kapjuk meg a lehetséges inflexiós pontok
x koordinátáit.
(5) Megviszgáljuk, hogy a második derivált zérushelyei közül melyeknél vált előjelet a
második derivált. Ezek lesznek az inflexiós pontok. A derivált előjelét lehet a
függvény vizsgálatnál megismert táblázattal vizsgálni.

Megoldás:
2x
4.13.1. f ( x ) =
x +1
2

2 − 2x2 4 x 3 − 12 x 4 x 3 − 12 x
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = (3) f ′′( x ) = (4) = 0 ⇒ x = 0, x = ± 3
(x 2
)
+1
2
(x 2
+1 )3
(x 2
)
+1
3

73
(5) x<− 3 x=− 3 − 3< x<0 x= 0 0< x< 3 x= 3 3<x

f''(x) - 0 + 0 - 0 +
f(x) ∩ Infl. P. ∪ Infl. p. ∩ Infl. P. ∪
3 0 3
−
2 2

4.13.2. f ( x ) = −3x 4 + 16 x 3 + 3
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = −12 x + 48 x (3) f ′′( x ) = −36 x + 96 x
3 2 2

8
(4) − 36 x + 96 x = 0 ⇒ x = 0, x =
2
,
3
(5) x<0 x=0 0< x<
8
x=
8 8
<x
3 3 3
f ''(x) - 0 + 0 -
f(x) ∩ infl. p. ∪ infl. p. ∩
3 4177
27

1
4.13.3. f ( x ) =
x +1
4

4 x3 4 x 6 − 12 x 2 4 x 6 − 12 x 2
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = − (3) f ′′( x ) = (4) = 0 ⇒ x = 0 , x = ±4 3
(x 4
+1 )
2
(x 4
+1 )3
(x 4
+1 )3

(5) x<− 3 4
x=− 3 4
− 3< x<0
4
x=0 0< x< 3 4
x= 3 4 4
3<x
f''(x) + 0 - 0 - 0 +
f(x) ∪ Infl. P. ∩ Nincs Infl. P. ∩ Infl. P. ∪
1 1
4 4

4.13.4. f ( x ) = −3x 5 + 5 x 3
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = −15 x + 15 x (3) f ′′( x ) = −60 x + 30 x
4 2 3

1
(4) 30x − 60x = 0 ⇒ x = 0, x = ±
3

2
(5) −1 −1 −1
< x < 0 x=0
x<
1 1 1
<x
x= 0< x< x=
2 2 2 2 2 2
f''(x) + 0 - 0 + 0 -
f(x) ∪ infl. p ∩ infl. p ∪ infl. p ∩
−7
0 7
4 2 4 2

74
 2x
4.13.5. f ( x ) =
x −1
2

2x 2 x3 + 6 x 2 x3 + 6 x
(1) ÉT: x ∈ R \ ±1 { } (2) f ′ x = − ( ) (3) f ′′( x ) = (4) =0⇒ x=0
( x2 − 1 )
2
(x 2
−1 )
3
(x 2
)
−1
3

(5) x < −1 x = −1 −1< x < 0 x=0 0 < x <1 x =1 1< x

f''(x) - + 0 - +
f(x) ∩ ∪ infl. p. ∩ ∪
0

4.13.6. f ( x ) = − xe − x
2

(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = 2 x − 1 e ( 2

) − x2
(3) f ′′( x ) = e
− x2
(6 x − 4 x ) (4) e (6 x − 4 x ) = 0
3 − x2 3

3
⇒ x = 0, x = ±
2

(5) x<−
3
x=−
3
−
3
< x<0
x=0
0< x<
3
x=
3 3
<x
2 2 2 2 2 2
f''(x) + 0 - 0 + 0 -
f(x) ∪ Inf. P. ∩ Inf. P. ∪ Inf. P. ∩
0
3 −1.5 3 −1.5
− e e
2 2

1
4.13.7. f ( x ) =
1 + x2
1 − 2x2 2x2 −1 1
(2) f ′( x ) = − (3) f ′′( x ) =
x
(1) ÉT: x ∈ R (4) =0⇒ x=±
(x ) (x ) (x )
3 5 5
2
+1 2 2
+1 2 2
+1 2
2
(5) x<−
1 x=−
1
−
1
<x<
1 x=
1 1
<x
2 2 2 2 2 2
f''(x) + 0 - 0 +
f(x) ∪ infl. p. ∩ infl. p. ∪
2 2
x=− x=
3 3

4.13.8. f ( x ) = e − x + e x
(2) f ′( x ) = −e + e x (3) f ′′(x ) = e − x + e x
−x
(1) ÉT: x ∈ R
(4) e − x + e x = 0 Nincs megoldás, tehát nincs inflexiós pont.

(5) −∞ < x < ∞

f''(x) +
f(x) ∪

2x2
4.13.9. f ( x ) = 2
x +4
16 x 64 − 48 x 2 64 − 48 x 2 2
(1) ÉT: x ∈ R (2) f ′( x ) = (3) f ′′( x ) = (4) =0⇒ x=±
(x 2
+ 4)
2
(x 2
+4 )
3
(x 2
+4 )
3
3

75
(5) x<−
2
x=−
2
−
2
<x<
2
x=
2 2
<x
3 3 3 3 3 3
f''(x) - 0 + 0 -
f(x) ∩ infl. p. ∪ infl. p. ∩
1 1
x= x=
4 4

4.13.10. f ( x ) = x 3e − x
(1) ÉT: x ∈ R (
(2) f ′( x ) = 3 x − x e
2 3
) −x
(3) f ′′( x ) = e
−x
(x 3
− 6x2 + 6x ) (4) e
−x
(x 3
)
− 6x2 + 6x = 0
⇒ x = 0, x = 3 ± 3

(5) x<−
3
x=−
3
−
3
< x<0
x=0
0< x<
3
x=
3 3
<x
2 2 2 2 2 2
f''(x) + 0 - 0 + 0 -
f(x) ∪ Inf. P. ∩ Inf. P. ∪ Inf. P. ∩
0
3 −1.5 3 −1.5
− e e
2 2

4.14. Gazdasági alkalmazások

2q 2 + 100
4.14.1. Egy termék költségfüggvénye C(q ) = . Határozza meg a fix költséget!
q+2
Határozza meg a határköltséget a q = 18 és q = 98 mennyiségeknél! Mennyivel változik a
költség, ha a termelést 200-ról 201-re változtatjuk?
4.14.2. Egy termék bevételfüggvénye R(q ) = 4 q 2 + 0.5 q . Határozza meg a határbevételt a
q = 10 és q = 100 mennyiségeknél! Mit jelentenek ezek az értékek?
4.14.3. Egy termék bevételfüggvénye R(q ) = q (q + 10) . Határozza meg a határbevételt a
q = 4 és q = 10 helyeken! Mennyivel változik a bevétel, ha az eladott mennyiség 9-ről 10-re
változik?
4.14.4. Egy termék haszonfüggvénye P(q ) = q q + 100 . Határozza meg a határhasznot a
q = 21 és q = 800 mennyiségeknél! Mit jelentenek ezek az értékek?
4q + 3
4.14.5. Egy termék haszonfüggvénye P(q ) = q . Határozza meg a határhasznot a
q +1
q = 20 és q = 1000 helyeken! Mennyivel változik a haszon, ha az eladott mennyiség 100-ról
101-re változik?
4.14.6. Egy termék költségfüggvénye C(q ) = q 2 + 200 , bevétel függvénye R(q ) = 2q 2 + 10 q .
Határozza meg a fedezeti pontban a határbevételt, a határköltséget és a határhasznot!
4.14.7. Egy termék költségfüggvénye C(q ) = 0.5 q 2 + 10 , bevétel függvénye
R(q ) = q 2 + 0.5 q . Határozza meg a fedezeti pontban a határbevételt, a határköltséget és a
határhasznot!
4.14.8. Határozza meg az átlagköltség minimumát, ha a költségfüggvény
C (x ) = x 2 + 16 x + 100!

76
4.14.9. Határozza meg az átlagköltség minimumát, ha a költségfüggvény C (x ) = 0.5 x 2 + 8 x + 800!
4.14.10. Határozza meg, hogy milyen mennyiségnél lesz maximális a haszon, ha a
költségfüggvény C( x ) = x 2 + 16 x + 100 , a bevételfüggvény R( x) = 116x ! Határozza meg
ebben a pontban a határbevételt és a határhasznot!
4.14.11. Határozza meg, hogy milyen mennyiségnél lesz maximális a haszon, ha a
1
költségfüggvény C( x) = x 3 + 20x 2 + 50x + 100 , a bevételfüggvény R( x) = 100x 2 + 50x !
3
Határozza meg ebben a pontban a határbevételt, a határhasznot!
4.14.12. Határozza meg a piaci egyensúlyi pontot, ha D(q ) = −0.02q + 300 , S (q ) = 0.01q !
Milyen mennyiség mellett lesz maximális a bevétel?
4.14.13. Egy termék keresletfüggvénye D(q ) = −01
. q + 200 , kínálatfüggvénye S(q ) = 0.4 q .
Határozza meg a piaci egyensúlyi pontot és azt a mennyiséget, aminél a bevétel maximális!
4.14.14. Határozza meg, hogy milyen mennyiség mellett lesz maximális a bevétel, ha a
keresletfüggvény D(q ) = −0.01q + 100 !
4.14.15. Határozza meg a kereslet rugalmasságát a q = 900 és q = 100 pontokban, ha a
keresletfüggvény D(q ) = −0.01q + 10 !
4.14.16. Határozza meg a kereslet rugalmasságát a q = 10 és q = 30 pontokban, ha a
keresletfüggvény D(q ) = −01
. q 2 + 100 !

Útmutatás:
A határköltség a költség függvény deriváltja, a határhaszon a haszon függvény deriváltja, a
határbevétel a bevétel függvény deriváltja.
Átlagköltség minimumát, bevétel és haszon maximumát a szélsőérték keresésnél megtanult
módszerrel határozzuk meg. Nyilván előtte fel kell írni a megfelelő függvényt.

Megoldás:
4q 2 + 8q − 100 1340 39100 161500
4.14.1. C(0) = 50 , C ′(q ) = , C ′(18) = , C ′( 98) = , C ′(200) = .
(q + 2) 2
400 10000 40804
4q + 2 42 402
4.14.2. R ′(q ) = , R ′(10) = , R ′(100) = .
q 2 + 0.5 q 105 10050
10 − q 3 1
4.14.3. R ′(q ) = , R ′( 4) = , R ′(10) = 0 , R ′( 9) = .
2 q 2 3
3q + 200 263 145
4.14.4. P ′(q ) = , P ′( 21) = , P ′(800) = .
2 q + 100 22 3
4q 2 + 11q 1820 4110000 41100
4.14.5. P ′(q ) = , P ′( 20) = , P ′(1000) = , P ′(100) = .
(q + 1) 2
441 (1001) 2
10201
4.14.6. C(q ) = R(q ) ⇒ q f = 10 , R ′(10) = 50 , C ′(10) = 20 , P ′(10) = 30 .
4.14.7. C(q ) = R(q ) ⇒ q f = 4 , R ′( 4) = 8.5 , C ′( 4) = 4 , P ′( 4) = 4.5 .

77
 ′
⎛ C( x) ⎞ x 2 − 100 C(10)
4.14.8. ⎜ ⎟ = . x = 10 a minimumhely, = 36 a minimális átlagköltség.
⎝ x ⎠ x2 10
′
⎛ C( x) ⎞ 0.5x 2 − 800 C( 40)
4.14.9. ⎜ ⎟ = 2
. x = 40 a minimumhely, = 48 a minimális átlagköltség.
⎝ x ⎠ x 40
4.14.10. P ′( x) = 100 − 2 x . x = 50 a maximumhely, P(50) = 4200 , R ′(50) = 116 , P ′(50) = 0.
4.14.11. P ′( x) = 160x − x 2 . x = 160 a maximumhely, P(160) = 682567 , R ′(160) = 32050 , P ′(160) = 0.
4.14.12. D(q ) = S(q ) ⇒ q e = 500 . R(q ) = qD(q ) = −01
. q 2 + 100q . A maximumhely q = 500,
a maximális bevétel R(500) = 25000 .
4.14.13. D(q ) = S(q ) ⇒ q e = 10000 . R(q ) = qD(q ) = −0.02 q 2 + 300q .
A maximumhely q = 7500, a maximális bevétel R( 7500) = 1125000 .
4.14.14. D(q ) = S(q ) ⇒ q e = 400 . R(q ) = qD(q ) = −0.1 q 2 + 200q . A maximumhely q = 1000,
a maximális bevétel R(1000) = 100000. .
4.14.15. R(q ) = qD(q ) = −0.01 q 2 + 100q . A maximumhely q = 5000, a maximális bevétel
R(5000) = 250000 .
4.14.16. D(q ) = −0.01q + 10 ⇒ D( p) = −100p + 1000 ⇒ D ′( p) = −100 .
1 ⋅ ( −100) 1
Ha q = 900 , akkor p = 1, E(1) = =− .
−100 ⋅ 1 + 1000 9
9 ⋅ ( −100)
Ha q = 100 , akkor p = 9, E(9) = = −9 .
−100 ⋅ 9 + 1000

Differenciálszámítás definíciók, szabályok, tételek

f ( x ) − f ( x0 ) f (x0 + h ) − f ( x0 )
1. f ′( x0 ) = lim = lim
x → x0 x − x0 h →0 h

2. Az x 0 abszcisszájú ponton a függvényhez húzható érintő egyenlete:

y − f ( x0 ) = f ′( x0 )( x − x0 )

3. Ha x elég közel van az x 0 -hoz és f diffrenciálható x0 -ban, akkor

f ( x) − f ( x 0 ) ≈ f ′( x 0 )( x − x 0 )

4. Műveletek és a differenciálás kapcsolata

4.1. (cf )′ (x ) = cf ′(x )
4.2. ( f + g )′ (x ) = f ′(x ) + g ′(x )
4.3. ( f − g )′ (x ) = f ′(x ) − g ′(x )
4.4. ( f ⋅ g )′ (x ) = f ′(x ) ⋅ g (x ) + g ′(x ) ⋅ f (x )

78
 ′
⎛f⎞ f ′( x )g ( x ) − g ′( x ) f ( x )
4.5. ⎜⎜ ⎟⎟ (x ) =
⎝g⎠ g 2 (x )
′
4.6. ( f o g ) ( x ) = f ′( g ( x ))g ′( x )
4.7. ( f −1 ) (x ) =
′ 1
( )
f ′ f −1 (x )

5. Alapfüggvények deriváltja
′
5.1. (c) = 0
′
( )
5.2. x n = nx n −1 , n ∈ R \ {0}
′ 1 ′ 1
5.3. (log a x) = , x ∈ R + ⇒ (ln x ) =
x ln a x
′ ′
5.4. a x = a x ln a , x ∈ R ⇒ (e x ) = e x
( )
6. Monotonitás és a derivált
Legyen az f függvény differenciálható az ]a ; b[ intervallumon.
Az f függvény akkor és csak akkor monoton növekvő az ]a ; b[ intervallumon, ha
f ′( x) ≥ 0 minden x ∈]a ; b[ -re.
Az f függvény akkor és csak akkor monoton csökkenő az ]a ; b[ intervallumon, ha
f ′( x) ≤ 0 minden x ∈ ]a ; b[ -re.

7. Szélsőérték és a derivált kapcsolata

Ha az f függvény differenciálható az x 0 pont egy környezetében és f ′( x 0 ) = 0 , valamint
f deriváltja előjelet vált az x 0 pontban, akkor f-nek x 0 -ban szélsőértéke van.
Tegyük fel, hogy f kétszer diffrerenciálható az x 0 pont valamely környezetében és
f ′( x 0 ) = 0 , valamint f ′′( x 0 ) ≠ 0 . Ekkor f-nek az x 0 pontban szélsőértéke van. Ha f ′′( x 0 ) < 0 ,
akkor maximum, ha f ′′( x) > 0 , akkor minimum a szélsőérték.

8. Konvex és konkáv jelleg vizsgálata

Tegyük fel, hogy f kétszer differenciálható az ]a ; b[ intervallumon.
f akkor és csak akkor konvex ]a ; b[ -n, ha f ′′( x) ≥ 0 minden x ∈ ]a ; b[ -re, konkáv ]a ; b[ -n,
ha f ′′( x) ≤ 0 minden x ∈]a ; b[ -re.

9. Inflexiós pont vizsgálata

Tegyük fel, hogy az f függvény kétszer differenciálható az x 0 pont egy környezetében és
f ′′( x 0 ) = 0 , valamint f ′′ előjelet vált az x 0 pontban. Ekkor f-nek inflexiós pontja van x 0 -ban.

79
10. Függvényvizsgálat lépései
1. Értelmezési tartomány meghatározása.
2. Párosság, páratlanság vizsgálata.
3. Első derivált kiszámítása.
4. Első derivált zérushelyeinek, illetve szakadási helyeinek meghatározása.
5. Második derivált kiszámítása.
6. Második derivált zérushelyeinek, illetve szakadási helyeinek meghatározása.
7. Táblázat készítése
a.) második derivált előjelének meghatározása a kritikus pontok által meghatározott
intervallumokon
b.) az első derivált előjelének meghatározása a kritikus pontok által meghatározott
intervallumokon
c.) f monoton szakaszainak, konvex, konkáv szakaszainak meghatározása
d.) inflexiós pontok és szélsőérték helyek meghatározása
8. Az f függvény határértékeinek kiszámítása az értelmezési tartomány "szélein".
(A szakadási helyek jobb és baloldalán, ∞ -ben és - ∞ -ben.)
9. A függvény grafikonjának elkészítése.
10. Az értékkészlet meghatározása.
11. Zérushelyek meghatározása.

80
 5. Kétváltozós függvények

5.1. Határozza meg a szintvonalakat (nyomvonalakat)!

5.1.1. f (x, y ) = 2 x − 3 y − 2 5.1.2. f (x, y ) = x 2 + y 2 − 1

2
5.1.3. f (x, y ) = 2 x 2 + 2 y 2 − 4 x + 2 y 5.1.4. f (x, y ) =
x + y2
2

x2 − 2x + y2 1
5.1.5. f (x, y ) = 5.1.6. f (x, y ) =
4 2 xy
5
5.1.7. f (x, y ) = 2 5.1.8. f (x, y ) = 2 y − x 2 + 2 x
x −y
5.1.9. f (x, y ) = 2 x 2 + y 2 + 1 5.1.10. f (x, y ) = e −2 x +3 y +1
5.1.11. f (x, y ) = e − x 5.1.12. f (x, y ) = ln (4 − x 2 − y 2 )
2
− y2

Útmutatás: Írjuk fel a c = f (x ; y ) egyenletet és döntsük el, hogy milyen

görbe( egyenes) egyenletét kapjuk a c lehetséges értékeire

Megoldás:
2
5.1.1. c = 2 x − 3y − 2 , c ∈ R. Az y = x egyenessel párhuzamos egyenesek.
3
5.1.2. c = x 2 + y 2 − 1, c ≥ −1 Ha c= -1, akkor az origó, ha c>-1, akkor 1 + c sugarú, origó
középpontú koncentrikus körök.
−5 c 5
⇒ ( x − 1) + ( y + 0.5) = + . Ha c= -2.5, akkor az
2 2
5.1.3. c = 2 x 2 + 2 y 2 − 4 x + 2 y , c ≥
2 2 4
2c + 5
(1 ; -0.5) pont, ha c>-2.5, akkor sugarú, (1 ; -0.5) középpontú koncentrikus körök.
4
2 2 2
5.1.4. c = 2 , c > 0 ⇒ x2 + y2 = . sugarú, origó középpontú koncentrikus körök.
x +y 2
c c
x2 − 2x + y 2
5.1.5. c = ,c ≥ −0.25 ⇒ (x − 1) + y 2 = 4c + 1 . Ha c= -0.25, akkor az (1 ; 0) pont, ha c>-
2

4
0.25, akkor 4 c + 1 sugarú, (1 ; 0) középpontú koncentrikus körök.
1 1 1 1
5.1.6. c = ,c ≠ 0 ⇒ y = . Az y = hiperbola konstans szorosai.
2 xy 2c x x
5 5
5.1.7. c = ,c ≠ 0 ⇒ y = x 2 − . Az y = x 2 parabola y tengely menti eltolásával keletkező
x −y
2
c
parabolák, kivéve az y = x 2 parabola.
1 c −1 1
5.1.8. c = 2 y − x 2 + 2 x,c ∈ R ⇒ y = (x − 1)2 + . Az y = (x − 1)2 parabola y tengely menti
2 2 2
eltolásával keletkező parabolák.

81
 2

5.1.9. c = 2 x 2 + y 2 + 1,c ≥ 2⇒ x 2 + y 2 = ⎛⎜ ⎞⎟ − 1 . Ha c = 2, akkor a (0; 0) pont, ha c >2, akkor

c
⎝2⎠
2
⎛ c⎞
⎜ ⎟ − 1 sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök.
⎝ 2⎠
2 1 ln c 2
5.1.10. c = e −2 x +3 y +1,c > 0 ⇒ y = x − + . Az y = x egyenessel párhuzamos egyenesek.
3 3 3 3
2 2
5.1.11. c = e − x − y , 0 < c ≤ 1 ⇒ x 2 + y 2 = − ln c − ln c sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus
körök.

( )
5.1.12. c = ln 4 − x 2 − y 2 , c ≤ ln 4⇒ x 2 + y 2 = 4 − e c . Ha c= ln4, akkor a (0; 0) pont, ha c<ln4,
akkor 4 − e c sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök, amelyek sugara kisebb 2.

5.2. Számítsa ki az elsőrendű parciális deriváltakat!

5.2.1. f (x, y ) = 2 xy − 2 x − 3 y + 1 5.2.2. f (x, y ) = −2 x 3 y 3 − 3xy 3 − 2 x 3 y + 3

5.2.3. f (x, y ) = 2(x 2 + y ) − 3(y 3 x − 2) + 5
2 3 4
5.2.4. f (x, y ) =
3 4
− +
xy x 3 y 4
y2 3 2x3 3
5.2.5. f (x, y ) = + 2 5.2.6. f (x, y ) = − +1
x2 y5 y
5.2.7. f (x, y ) = 2 y x − 3x 5 y + 2 5.2.8. f (x, y ) = 5 y 3 5 y − xy − 5 10
2
5.2.9. f (x, y ) = −3x 5 6 1 + x 2 y 2 + 5.2.10. f (x, y ) = e −2 x +3 y + e 2
5
5.2.11. f (x, y ) = xe 5.2.12. f (x, y ) = (x 2 + y 2 )e − x
2
−2 x + 3 y − y2
+1 +e

5.2.14. f (x, y ) = (x + y )ln (x 2 + y 2 )

1
5.2.13. f (x, y ) = x 2 ln(x − y ) +
ln 2
5.2.16. f (x, y ) = ln x + ln y − ln (x 2 + y 3 )
y ln x
5.2.15. f (x, y ) =
(x + y )

Útmutatás: Az egyváltozós függvényeknél megismert szabályokat

alkalmazzuk. Amikor f x′(x, y ) -t számoljuk, akkor y konstans, ha f y′(x, y ) -t számoljuk,
akkor x konstans.

Megoldás:
5.2.1. f x′(x, y ) = 2 y − 2, f y′ (x, y ) = 2 x − 3
5.2.2. f x′( x, y ) = −6 x 2 y 3 − 3 y 3 − 6 x 2 y, f x′( x, y ) = −6 x 3 y 2 − 9 y 2 x − 2 x 3
5.2.3. f x′( x, y ) = 12 x (x 2 + y ) − 12 y 3 ( y 3 x − 2 ) , f y′ ( x, y ) = 6(x 2 + y ) − 36 xy 2 ( y 3 x − 2 )
2 3 2 3

2 9 2 16
5.2.4. f x′ ( x, y) = − 2
+ 4 , f x′ ( x, y) = − 2 − 5
xy x xy y
− 2 y2 2y 6x2 − 10 x 3 3
5.2.5. f x′(x, y ) = , f ′ ( x, y ) = 5.2.6. f ′ ( x, y ) = , f ′ ( x, y ) = + 2
x3 x2 y5 y6
y x x
y
3x
5.2.7. f x′(x, y ) = − 35 y , f y′ (x, y ) = 2 x −
y
x 5 y4
5

82
 − y4 y 3 − xy 3
5.2.8. f x′(x, y ) = , f y′ (x, y ) = 15 y 2 5 y − xy +
5
( y − xy )4 5
( y − xy )4
x6 y 2 x7 y
5.2.9. f x′(x, y ) = −15 x 4 6 1 + x 2 y 2 − , f y′ (x, y ) = −
6
(1 + x y )
2 2 5 6
(1 + x y ) 2 2 5

5.2.10. f x′(x, y ) = −2e −2 x +3 y , f x′(x, y ) = 3e −2 x +3 y

5.2.11. f x′(x, y ) = e −2 x +3 y − 2 xe −2 x +3 y , f y′ (x, y ) = 3xe −2 x +3 y
5.2.12. f x′(x, y ) = 2 xe − x
2
− y2
( )
− 2 x 3 + 2 xy 2 e − x
2
− y2
, f y′ (x, y ) = 2 ye − x
2
− y2
(
− 2 x2 y + 2 y3 e− x) 2
− y2

x2 x2
5.2.13. f x′(x, y ) = 2 x ln(x − y ) + , f y′ (x, y ) = −
x− y x− y

5.2.14. f x′(x, y ) = ln (x 2 + y 2 ) + ( )
2 x 2 + 2 xy 2 yx + 2 y 2
, f y′ (x, y ) = ln x 2 + y 2 + 2
x +y
2 2
x + y2
y
(x + y ) − y ln x ln x(x + y ) − y ln x
5.2.15. f x′(x, y ) = x , f y′ (x, y ) =
(x + y ) 2
(x + y )2
1 2x 1 2y
5.2.16. f x′(x, y ) = − 2 , f y′ (x, y ) = − 2
x x +y 2
y x + y2

5.3. Határozza meg a kijelölt parciális deriváltakat!

5.3.1. f (x, y ) = 2 x − 2 y 2 − 3 , f xy′′ (x, y ) 5.3.2. f (x, y ) = 4 x 2 y 2 − 2 xy − 3 y 3 , f xx′′ (x, y )

4x 2
′′′ (x, y )
5.3.3. f (x, y ) = x 2 y − 2 y 3 − 3 y + 1 , f xxy 5.3.4. f (x, y ) = − 2 x − 3 y + 1 , f yy′′ (x, y )
y
5.3.5. f (x, y ) = e 2 x + y − 3 ln y + 1 f xx′′ (x, y ) 5.3.6. f (x, y ) = ye −2 x + 3 y , f yy′′ (x, y )
x
−
5.3.7. f (x, y ) = xy 2 x + 3 y 5 + x , f xy′′ (x, y ) 5.3.8. f (x, y ) = y 3 y + e y y + 1 , f xx′′ (x, y )
2

5
5.3.9. f (x, y ) = 9 − x 2 − y 2 + x 4 , f yx′′ (x, y ) 5.3.10. f (x, y ) = 3 1 + ′′′ (x, y ) =
x
+ − 2 , f xxx
y 4 y
5.3.11. f (x, y ) = ln (x 2 + 5 y 2 ) + e 2 x , f yy′′ (x, y ) 5.3.12. f (x, y ) = x ln(x + 2 y ) − 3e x y , f yy′′ (x, y )

Útmutatás: Az egyváltozós függvényeknél megismert szabályokat

alkalmazzuk. Amikor az x szerinti deriváltat számoljuk, akkor y konstans, ha az y
szerinti deriváltat számoljuk, akkor x konstans.

Megoldás:
8x 2
5.3.1. f xy′′ (x, y ) = 0 ′′′ (x, y ) = 2
5.3.2. f xx′′ (x, y ) = 8 y 2 5.3.3. f xxy 5.3.4. f yy′′ (x, y ) =
y3
5.3.5. f xx′′ (x, y ) = 4e 2 x + y 5.3.6. f yy′′ (x, y ) = 6e −2 x +3 y + 9 ye −2 x +3 y 5.3.7. f xy′′ (x, y ) = 2 x + 2 x 2 2 x ln 2
2 2

x
1 −y 2 − yx 10
5.3.8. f xx′′ (x, y ) = 3 ln 3 5.3.9. f yx′′ (x, y ) = ′′′ (x, y ) =
5.3.10. f xxx
y (9 − x 2
−y )
2 3
⎛ x⎞
27 y 3 3 ⎜⎜1 + ⎟⎟
8

⎝ y⎠

83
 10 x 2 − 50 y 2 −4 x
5.3.11. f yy′′ (x, y ) = 5.3.12. f yy′′ (x, y ) =
(x 2
+ 5y )
2 2 (x + 2 y )2

5.4. Határozza meg a szélsőértékeket

5.4.1. f (x ; y ) = x 2 + 4 x + y 2 − 6 y + 10 5.4.2. f (x ; y ) = 2 x 2 − 4 x + 3 y 2 − 6 y + 2
5.4.3. f (x ; y ) = − x 2 + 6 x − y 2 − 6 y + 2 5.4.4. f (x ; y ) = x 3 − 12 x + y 2 − 8 y + 2
5.4.5. f (x ; y ) = x 4 − 8 x 2 + y 4 − 8 y 2 5.4.6. f (x ; y ) = 4 - x 2 − y 2
1
5.4.7. f (x, y ) = x 2 y 2 + 5.4.8. f (x ; y ) = x 2 y 3 (6 − x − y )
x y2
2

4
5.4.9. f (x ; y ) = 5.4.10. f (x, y ) = e − x
2
− y2

1+ x + y 2 2

5.4.11. f (x, y ) = (x 2 + y 2 )e− x 5.4.12. f (x, y ) = ln (1 + x 2 + y 2 )

2
− y2

5.4.13. Egy felül nyitott téglatest alakú kád térfogata 100 dm3. Milyen méretek mellet lesz
minimális a felszíne?
5.4.14. Bontsuk fel a 100-at 3 szám összegére úgy, hogy a három szám négyzetének összege
minimális legyen!

Útmutatás:
A kétváltozós függvények szélsőértékét 5 lépésben számolhatjuk ki.
(1) kiszámoljuk az f x′(x, y ) és f y′(x, y ) deriváltakat.
(2) Megoldjuk az
f x′( x, y ) = 0
f y′ ( x, y ) = 0
egyenletrendszert. Megkapjuk a lehetséges szélsőérték helyeket.
(3) Kiszámoljuk az f xx″ (x ; y ) = ⎛⎜ f x′ (x ; y )⎞⎟ ′ , f xy ″ (x ; y ) = ( f x′(x ; y ))y′ ,
⎠x⎝
″ ′ ′ ″ ′ ′
f yx ( x ; y ) = ⎛⎜ f y (x ; y )⎞⎟ , f yy ( x ; y ) = ⎛⎜ f y ( x ; y )⎞⎟ másodrendú parciális
⎝ ⎠x ⎝ ⎠y
deriváltakat.
(4) A lehetséges szélsőérték helyek x, illetve y koordinátáit behelyettesítjük
a másodrendű parciális deriváltakba.
2
(5) Kiszámoljuk a D(x0 ; y0 ) = f xx″ (x0 ; y0 ) ⋅ f yy ″ (x0 ; y0 ) − ⎛⎜ f xy″ (x0 ; y0 )⎞⎟ értékét a
⎝ ⎠
lehetséges szélsőérték helyeken és eldöntjük, hogy van szélsőérték vagy nincs, és ha van
akkor maximum, vagy minimum.
5.4.13. , 5.4.14. Ezeknél a feladatoknál a kétváltozós függvényt is fel kell írni.

Megoldás:

5.4.1. P( −2 ;3) minimum hely 5.4.2. P(1,1) minimum hely

5.4.3. P(3 ;−3) maximum hely 5.4.4. P(2;4), P( −2;4) minimum helyek

84
5.4.5. P( 0;0) maximum hely P(2;2), P( −2;2), P( −2;−2), P(2;−2) minimum helyek
5.4.6. P( 0;0) maximum hely 5.4.7. nincs szélsőérték
5.4.8.
(1) f x′ ( x, y) = xy 3 (12 − 3x − 2 y), f y′ ( x, y) = x 2 y 2 (18 − 3x − 4 y)
xy 3 (12 − 3 x − 2 y ) = 0⎫
(2) ⎬ ⇒ x = 0, y = 0,vagy x = 2, y = 3 ⇒ P1 (0;0 ) vagy P2 (2;3)
xy 3 (18 − 3 x − 4 y ) = 0⎭
a lehetséges szélsőérték helyek.
(3) f xx′′ ( x, y) = y 3 (12 − 6x − 2 y), f yy′′ ( x, y) = x 2 y(36 − 6x − 12 y), f xy′′ ( x, y) = xy 2 (36 − 9 x − 8y)
(4) f xx′′ (0 ; 0) = 0 , f yy′′ (0 ; 0) = 0 , f xy′′ (0,0) = f yx′′ (0,0) = 0
f xx′′ (2 ; 3) = −162 , f yy′′ (2 ; 3) = −144 , f xy′′ (2 ; 3) = f yx′′ (2 ; 3) = −108
(5) D(0 ; 0) = f xx′′ (0,0) ⋅ f yy′′ (0,0 ) − ( f xy′′ (0,0 )) = 0 A P(0; 0) pontban nem dönthető el ezzel a
2

módszerrel a szélsőérték.
D(2 ; 3) = f xx′′ (2,3) ⋅ f yy′′ (2,3) − ( f xy′′ (2,3)) = −162 ⋅ (− 144 ) − (− 108) > 0 . Tehát a P(2; 3)
2 2

pontban maximum van, mert f xx′′ (2 ; 3) = −162 < 0 .

5.4.9. P( 0;0) maximum hely. 5.4.10. P( 0;0) maximum hely. 5.4.11. P( 0;0) minimum hely.
5.4.12. P( 0;0) minimum hely.
5.4.13. Ha x, y, z jelöli a téglatest oldalainak hosszát, akkor 100= xyz. Ebből
100 100 100 200 200
z= . A felszín A = xy + 2 xz + 2 yz = xy + 2 x + 2y = xy + + . Tehát az
xy xy xy y x
200 200
f ( x; y) = xy + + függvény szélsőértékét kell meghatározni.
x y
200 200
(1) f x ( x; y) = y − 2 , f y ( x; y) = x − 2 ⇒
x y
200
(2) y − 2 = 0 ,
x
200
x − 2 = 0 ⇒ x = 3 200 , y = 3 200 P 3 200 ; 3 200 .
y
( )
400 400
(3) f xx ( x; y ) = 3 , f yy ( x; y ) = 3 , f xy ( x; y ) = 1 .
y y
(4) f xx ( 3
)
200 ; 3 200 = 2, f yy (3
)
200 ; 3 200 = 2, f xy (3
200 ; 3 200 = 1)
(5) D ( 3
)
200; 3 200 = 2 ⋅ 2 − 12 = 3 > 0 , tehát van szélsőérték a P 3 200 ; 3 200 pontban. ( )
Mivel f xx ( 3
)
200; 3 200 > 0 , ezért minimum van a P ( 3
)
200; 3 200 pontban.
5.4.14. Az f ( x; y) = x 2 + y 2 + (100 − x − y) függvény szélsőértékét kell meghatározni.
2

⎛ 200 200 ⎞ ⎛ 200 200 ⎞ ⎛ 200 200 ⎞ ⎛ 200 200 ⎞

fx ⎜ ; ⎟ = fy ⎜ ; ⎟ = 0 , D⎜ ; ⎟ = 12 > 0 . Minimum van a P ⎜ ; ⎟
⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 3 3 ⎠
pontban.

85
 Kétváltozós függvények tulajdonságai

1. A z = f ( x; y) függvény szintvonalain (nyomvonalain) azon (x;y) pontok összességét

értjük amelyekre a c = f ( x; y) egyenlet fennáll valamely valós c-re. A c = f ( x; y) egyenletből
kifejezzük az y-t, ha lehet, és megkapjuk a szintvonal egyenletét.
A szintvonalak
egyenesek, ha y=ax +b,
parabolák, ha y = ax 2 + bx + c vagy x = ay 2 + by + c , és a≠0,
körök, ha x 2 + y 2 = r 2 vagy ( x − u) + ( y − v) = r 2 , ( r 2 > 0 ),
2 2

x2 y2
hiperbolák, ha − = ±1 ,
a2 b2
x2 y2
ellipszisek, ha 2 + 2 = 1 és a ≠ b.
a b

2. Parciális derivált:
A függvény x szerinti parciális deriváltja:
∂f ( x; y ) f ( x + h ; y ) − f ( x; y )
= f x ( x; y ) = lim
x h →0 h
A függvény y szerinti parciális deriváltja:
∂f ( x; y) f ( x; y + h) − f ( x; y)
= f y ( x; y) = lim
∂y h→ 0 h
Szokásos jelölés még : f x (x ; y ), f y (x ; y ) .
′ ′

3. Deriválási szabályok:( Ugyanazok mint egyváltozós függvények esetében, ha az x szerinti

parciális deriváltat számoljuk, akkor az y, ha az y szerinti parciális deriváltat, akkor az x
konstansként kezelendő.)
∂f ( y)g( x; y) ∂g( x; y) ∂f ( x)g( x; y) ∂g( x; y)
= f ( y) = f ( x)
∂x ∂x ∂y ∂y
∂( f ( x; y) ± g( x; y)) ∂f ( x; y) ∂g( x; y)
= +
∂x ∂x ∂x
∂( f ( x; y) ⋅ g( x; y)) ∂f ( x; y) ∂g( x; y)
= g( x; y) + f ( x; y )
∂x ∂x ∂x
⎛ f ( x; y) ⎞ ∂f x; y
∂⎜ ⎟ ( ) g x; y − ∂g( x; y) f x; y
⎝ g ( x ; y ) ⎠ ∂x
( ) ∂x ( )
=
∂x g 2 ( x; y)
∂f ( g( x; y)) ∂g( x; y)
= f ′( g( x; y))
∂x ∂x
Az alapfüggvények derivált függvényei ugyanúgy számolhatók mint egyváltozós függvények
esetében.
Magasabbrendű deriváltak

86
Az f x′( x ; y ) , f y′ ( x ; y ) parciális deriváltakat szokás elsőrendű parciális deriváltaknak nevezni.
Ezeket a függvényeket tovább deriválhatjuk. Az úgynevezett másodrendű deriváltakat az
elsőrendú deriváltak deriválásával kapjuk:
″ ′ ′ ″ ′
f xx ( x ; y ) = ⎛⎜ f x (x ; y )⎞⎟ , f xy ( x ; y ) = ( f x′( x ; y ))y ,
⎝ ⎠x
″ ′ ′ ″ ′ ′
f yx ( x ; y ) = ⎛⎜ f y (x ; y )⎞⎟ , f yy ( x ; y ) = ⎛⎜ f y ( x ; y )⎞⎟
⎝ ⎠x ⎝ ⎠y
″ ″
Tiszta másodrendű parciális deriváltaknak nevezzük az f xx ( x ; y ) és f yy ( x ; y )
deriváltakat.
″ ″
A vegyes másodrendű parciális deriváltak , f xy ( x ; y ) és f yx ( x ; y ) , bizonyos feltételek
mellett egyenlőek.
Tehát
″ ″
f xy ( x ; y ) = f yx ( x ; y ) ,
ha az f ( x ; y ) függvény elég sima.
4. Szélsőérték
Szükséges feltétel:
Ha az f ( x; y) függvénynek az ( x 0 ; y 0 ) pontban szélsőértéke van és léteznek ebben a pontban
az elsőrendű parciális deriváltak, akkor f x ( x 0 ; y 0 ) = 0 , és f y ( x 0 ; y 0 ) = 0
Elegendő feltétel:
Ha az f ( x; y) függvény kétszer differenciálható az ( x 0 ; y 0 ) pont egy környezetében, és
f x ( x 0 ; y 0 ) = 0 és f y ( x 0 ; y 0 ) = 0 ,
valamint
( )
D( x 0 ; y 0 ) = f xx ( x 0 ; y 0 ) ⋅ f yy ( x 0 ; y 0 ) − f xy ( x 0 ; y 0 )
2
> 0,
akkor az f ( x; y) függvénynek szélsőértéke van az ( x 0 ; y 0 ) pontban. A szélsőérték maximum,
ha f xx ( x 0 ; y 0 ) < 0 , minimum, ha f xx ( x 0 ; y 0 ) > 0.

Megjegyzés:
Ha D( x 0 ; y 0 ) < 0 , akkor biztosan nincs szélsőérték az ( x 0 ; y 0 ) pontban.
Ha D( x 0 ; y 0 ) = 0 , akkor lehet, hogy van, de lehet, hogy nincs szélsőérték az ( x 0 ; y 0 )
pontban. (Ekkor ezzel a módszerrel nem dönthető el a szélsőérték létezése, tehát más
módszerrel tudjuk csak eldönteni.)

87
 6. Határozatlan integrál

6.1. Alkalmazza a hatványfüggvény integrálására vonatkozó

szabályt!

⎛ 12 x + 5⎞
6.1.1. ∫ (2 x − 3) dx 6.1.2. ∫ ⎜⎝ 6 ⎠
⎟ dx

⎛ 2 x 2 + 3x + 5⎞ ⎛ 12 3⎞
6.1.3. ∫⎝
⎜ 3 −
8
⎟ dx
⎠
6.1.4. ∫ ⎜⎝ x 3
+ ⎟ dx
x2 ⎠
2x 2 + 4x − 3 2 x 2 − 3x + 21
6.1.5. ∫ 4 x 3 dx 6.1.6. ∫ x
dx

(
6.1.7. ∫ 2 x − 3 dx ) (
6.1.8. ∫ −34 x + 45 x − 1 dx )
⎛ 2 3 ⎞ ⎛ 1 2 ⎞
6.1.9. ∫ ⎜⎝ x
+ 3
⎟ dx
x⎠
6.1.10. ∫ ⎜⎝ 3 6
x
− 8
x
+ 2⎟ dx
⎠

∫ ( −3 )
⎛ 3 ⎞
6.1.11. ∫ ⎜ 2 x − 4 ⎟ x dx 6.1.12. 5
x 2 + 48 x 3 − 3 dx
⎝ x⎠

∫ (2 x ) 2 x 2 − 3x + 1
∫
−2
6.1.13. 2
− 3 x + 21 x dx 6.1.14. dx
x⋅4 x
2 x 2 x − 34 x + 1 3x 3 − 5 ⋅ 5 x 4 + 2
6.1.15. ∫ 2x ⋅ 4 x
dx 6.1.16. ∫ 2x 2 3 x
dx

Útmutatás:
Tagokra bontás után a konstans szorzót kiemelve alapintegrálhoz jutunk.
p
1
Használjuk a k = x − k , és x = x összefüggéseket, illetve a hatványozás következő
q p q

x
xn
azonosságait: x n ⋅ x m = x n + m , = x n − m . Ezután az
xm
x n +1 1
n
∫ 1dx = x + C , ∫ x dx = , ha n ∈ R , n ≠ −1 , ∫ x −1dx = ∫ dx = ln x + C
n +1 x
integrálási szabályok valamelyikét használhatjuk.

Megoldás:

6.1. Tagokra bontással és a hatvány függvény integráljára vonatkozó szabály alkalmazásával.

2 2 5 x 3 3x 2 5x
6.1.1. x − 3x + C 6.1.2. x + x + C 6.1.3. 3x − − + +C
6 12 16 8
−6 3
6.1.4. − +C
x 2 x

88
6.1.5.
2 x2 +4x −3 2 x2 4 x 3 1 1 1 3
∫ dx = ∫ dx + ∫ dx − ∫ dx = ∫ dx + ∫ x −2 dx − ∫ x −3dx =
4x3 4 x3 4 x3 4 x3 2 x 4
1 x −1 3 x −2 ln x 1 3
= ln x + − +C= − + 2 + C 6.1.6. x 2 − 3x + 21 ln x + C
2 −1 4 −2 2 x 8x
4 5 3
4 x3 12 x 5 10 x 6 9 x2
6.1.7. − 3x + C 6.1.8. − + −x 6.1.9. 4 x + +C
3 5 3 2
6 8 4
18 x 5 16 x 7 4 x 5 −12 x 7
6.1.10. − + 2 x + C 6.1.11. − +C
5 7 5 7
5 8
−15 x 7 32 x11 4 3
6.1.12. + +C 6.1.13. − + C 6.1.14. 3 6 x − 16 8 x + 2 x + C
7 11 3
9 x3 2 x2
6 21 4 8
6.1.15. 2 x + − + C 6.1.16. 8 4 x − 4 x 3 − +C
x x 4x

6.2. Határozza meg az exponenciális függvények integrálját!

∫ (3 )
+ e x − 2 dx ∫ ( −5 )
+ 3 ⋅ 4 x dx
x x
6.2.1. 6.2.2.
4 x − 5 ⋅ 3x 2 x − 4 ⋅ 5x + 3
6.2.3. ∫ 2 dx 6.2.4. ∫ 10
dx

⎛ ⎛ 1⎞ x ⎛ 2⎞
x
⎞ ex − 5
6.2.5. ∫ ⎜⎜ 3⎜ ⎟ − 2⎜ ⎟ + 4⎟⎟ dx 6.2.6. ∫ 3 dx
⎝ ⎝ 3⎠ ⎝ 3⎠ ⎠
e x +1 − 5 ⋅ e x + 2 e 2 x −1 − 4 ⋅ e x + 2 − 2
6.2.7. ∫ dx 6.2.8. ∫ dx
ex e 2 x +1
4 x +1 − 3 2 x − 2 + 7 3 2 x +1 − 5 − x + 2 + 7
6.2.9. ∫ dx 6.2.10. ∫ dx
2 − x +1 4 3x

Útmutatás:
Tagokra bontás és konstans szorzó kiemelése után a hatványozás azonosságait felhasználva az
exponenciális függvény integráljára vonatkozó szabályt alkalmazhatjuk. A hatványozás
azonosságai a következők:
n
an ⎛ a ⎞
=
n ⎜ ⎟ , (a ) = a .
n
= a n − m , a n ⋅ b n = (ab ) ,
a n m n⋅m
a n ⋅ a m = a n+m ,
n

a m
b ⎝ b⎠
ax
Az exponenciális függvény integrálása ∫ a x dx = + C és ∫ e x dx = e x + C szabályokkal
ln a
történhet.

89
Megoldás:

3x 5x 4x 1 ⎛⎜ 4 x 3 x ⎞⎟
6.2.1. + ex − 2x + C 6.2.2. − +3 +C 6.2.3. −5 +C
ln 3 ln 5 ln 4 2 ⎜⎝ ln 4 ln 3⎟⎠
x x
⎛ 1⎞ ⎛ 2⎞
⎜ ⎟ ⎜ ⎟
1 ⎛⎜ 2 x 5x ⎞ ⎝ 3⎠ ⎝ 3⎠ 1
6.2.4. −4 + 3x⎟ + C 6.2.5. 3 −2 + 4 x + C 6.2.6. ⎛⎜ e x + 3x⎞⎟ + C
10 ⎜⎝ ln 2 ln 5 ⎟
⎠ 1 2 3⎝ ⎠
ln ln
3 3
x
⎛ 1⎞
x
⎛ 1⎞
x ⎛ 1⎞
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟
⎝ e⎠ 1 ⎝ e⎠ 2 ⎝ e2 ⎠
6.2.7. ex − 5x + 2 + C 6.2.8. x − 4e − +C
1 e2 1 e 1
ln ln ln
e e e2
6.2.9.
⎛ x −2 ⎞
⎜ ⎛ 2 ⎞ ⎟
4 x +1 −32 x − 2 + 7 ⎜ 4⋅4 x ⎜⎝ 3 ⎟⎠ ⋅3 7 ⎟ 1 7
∫ dx = ∫ ⎜ − + ⎟ dx = 2 ∫ 8 x dx − ∫ 18 x dx + ∫ 2 x dx =
2− x +1 ⎜ ⎛1⎞
x
⎛1⎞
x
⎛1⎞ ⎟
x 18 2
2
⎜ 2 ⎜ ⎟ 2⎜ ⎟ 2⎜ ⎟ ⎟
⎝ ⎝ ⎠ ⎝2⎠ ⎝2⎠ ⎠
x x x
⎛ 9⎞ ⎛ 1 ⎞ ⎛ 1⎞
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟
8x 1 18 x 7 2 x ⎝ 64 ⎠ ⎝ 320 ⎠ ⎝ 64 ⎠
=2 − + +C 6.2.10. 2 − 25 +7 +C
ln 8 18 ln 18 2 ln 2 9 1 1
ln ln ln
64 320 64

6.3. A parciális integrálás szabályát alkalmazva számolja ki az

integrálokat!

6.3.1. ∫ xe x dx 6.3.2. ∫ (1 − 2 x )e x dx
6.3.3. ∫ x 2 e x dx 6.3.4. ∫ (x − 2)e− x dx
6.3.5. ∫ (2 x + 5) 32 x −1 dx ∫ (x )
− 2 x e 3 x + 2 dx
2
6.3.6.
ln x
6.3.7. ∫ x ⋅ ln xdx 6.3.8. ∫ 3 dx
x
x + ln x
6.3.9. ∫ 4
dx 6.3.10. ∫ 3 x 5 ln xdx
x
6.3.11. ∫ (1 + x )ln xdx 6.3.12. ∫ ln 2 x dx
x + 2 ln x 3x + 2 − x ln x
6.3.13. ∫ dx 6.3.14. ∫ dx
x3 x2

Útmutatás:
Parciális integrálás szabályával. (∫ f ′( x)g( x)dx = f ( x)g( x) − ∫ f ( x)g ′( x)dx)

90
Az exponenciális függvényt tartalmazó integráloknál az exponenciális tényező lesz az
f ′( x ) és a másik tényező a g ( x ) , a logaritmust tartalmazó integráloknál a logaritmus
függvény lesz a g ( x ) és a másik tényező az f ′( x ) .

Megoldás:

6.3.1. xe x − e x + C 6.3.2. (1− 2 x )e x + 2e x + C

e− x e− x
6.3.3. x 2 e x − 2 xe x + 2e x + C 6.3.4. ( x − 2) + +C
−1 −1
32 x −1 32 x −1 3x + 2 e 3x + 2 e 3x + 2
6.3.5. (2 x + 5) − + C 6.3.6. ⎛⎜ x 2 − 2 x⎞⎟ e − ( 2 x − 2 ) + 2 +C
2 ln 3 2 ln 2 3 ⎝ ⎠ 3 9 27
x2 x2 x −2 x −2
6.3.7. ln x − +C 6.3.8. ln x − +C
2 4 −2 4
4 4 4
4 x7 4 x3 16 x 3 33 x 8 9 3 x8
6.3.9. + ln x − + C 6.3.10. ln x − +C
7 3 9 8 64
⎛ x2 ⎞ ⎛ x2 ⎞
6.3.11. ⎜ x + ⎟ ln x − ⎜ x + ⎟ + C 6.3.12. x ln 2 x − 2 x ln x + 2 x + C
⎝ 2⎠ ⎝ 4⎠
−1 1 1 2
6.3.13. − 2 ln x − 2 + C 6.3.14. 3 ln x − − ln 2 x + C
x x 2x x

6.4. Integrálja helyettesítéssel!

3
6.4.1. ∫ 3x 2 ⋅ e x dx 6.4.2. ∫ 3x ⋅ (1 + 2 x 2 ) 4 dx
6.4.3. ∫ 5 x 3 ⋅ (1 + 2 x 4 ) 7 dx 6.4.4. ∫ e x ⋅ (1 + 2e x ) dx
4

10 x 2x +1
6.4.5. ∫ 2 dx 6.4.6. ∫ 2 dx
(3x − 4) 3 x +x
4x + 8 x + 3.5
6.4.7. ∫ 2 dx 6.4.8. ∫ dx
x + 4x + 8 (x 2
+ 7x − 8 )
5

2x3 − x + 3 x
6.4.9. ∫ dx 6.4.10. ∫ dx
x+4 3 x +1
2x2 −1
6.4.11. ∫ x(2 x − 2)3 dx 6.4.12. ∫ dx
(1 − x )2
3x 2 − 1
6.4.13. ∫
5
(5x + 3) dx
2
6.4.14. ∫ 3x 2 x + 4dx

2 x 2 − 3x + 1
∫ (1 + 2x ) 4 − xdx ∫
2 3
6.4.15. 6.4.16. dx
3
2x + 2

⎛ ⎡ u = g( x ) ⎤ ⎞
Útmutatás: Az ⎜⎜ ∫ f ( g( x )) g ′( x )dx = ⎢ ⎥ = ∫ f (u)du⎟⎟ szabály alkalmazásával.
⎝ ⎣du = g ′( x )dx ⎦ ⎠

91
Ha az g ′( x ) függvényből hiányzik konstans szorzó, akkor azt lehet pótolni a következő
szabály felhasználásával:
1
∫ f (x )dx = k ∫ kf (x )dx .
A 6.4.9-6.4.16 feladatoknál lineáris függvényt helyettesítünk, itt érdemes az x és a dx értékét
is kiszámolni és azután helyettesíteni.
1 b 1
u = ax + b ⇒ x = u − ⇒ dx = du , ha a ≠ 0.
a a a

Megoldás:

3 3⎛ 5
6.4.1. e x + C 6.4.2. ⎜ 1+ x 2 ⎞⎟ + C
10 ⎝ ⎠
⎡u = 1 + 2 x 4 ⎤ 5
6.4.3. ∫ 5 x 3 ⋅ (1 + 2 x 4 ) 7 dx = ⎢ 3 ⎥
= ( ∫ 1 + 2)x 4
8 x 3
dx =
5 7
8∫
u du =
5 u8
+C =
⎣ du = 8 x ⎦ 8 8 8
8
5⎛⎜1+ 2 x 4 ⎞⎟
= ⎝ ⎠ +C
64
5
⎛⎜ 1+ 2e x ⎞⎟
⎝ ⎠ 5
6.4.4. +C 6.4.5. − +C 6.4.6. ln x 2 + x + C
10 2
6⎛⎜ 3x 2 − 4⎞⎟
⎝ ⎠
1
6.4.7. 2 ln x 2 + 4 x + 8 + C 6.4.8. − +C
8( x 2 + 7 x − 8)
4

6.4.9. ( x + 4) − 17( x + 4) + 39 ln x + 4 + C
2

⎡ ⎤
⎢ u = 3x + 1 ⎥ 1
⎢ 1 ⎥ (u − 1) du 1 ⎛ u 1 ⎞ 1 1
6.4.10. ⎢ x = (u − 1) ⎥ = ∫ 3 = ∫ ⎜ − ⎟du = u − ln u + C =
⎢ 3 ⎥ u 3 9 ⎝u u⎠ 9 9
dx 1
⎢ = ⇒ dx = ⎥ du
⎢⎣ du 3 3 ⎥⎦
3x + 1 1
= − ln 3 x + 1 + C
9 9
⎡ ⎤
⎢ u = 2x − 2 ⎥
⎢ u+2 ⎥ u + 2 3 du 1
6.4.11 ⎢ x=
2
⎥=∫
2
u
2 4
(
= ∫ u 4 + 2u 3 du = +)
1 u5 1 u4
4 5 2 4
+C =
⎢ ⎥
⎢ dx = 1 ⇒ dx = du ⎥
⎣⎢ du 2 2 ⎦⎥

=
(2 x − 2 ) (2 x − 2 )
5
+
4
+C
20 8
5 4 3
1 3(5x + 3) 9(5x + 3) 2(5x + 3)
6.4.12. + 4 ln 1 − x − 2(1 − x ) + C 6.4.13. − + +C
1− x 3125 1250 1875

92
 3 3
99 48 6 11

( 2 x + 4) − 2(2 x + 4) 2 + C 6.4.15. − (4 − x ) + (4 − x ) − (4 − x ) 3 + C
5 4 7

6.4.14. 2 3 3

10 4 7 11
3 21 5
9 2

( 2 x + 2 ) − (2 x + 2) 3 + ( 2 x + 2 ) 3 + C
8

6.4.16. 3

32 20 2

6.5. A számlálóban alakítsa ki a nevező deriváltját!

2x2 + 4x 9 x 2 + 12
6.5.1. ∫ 3 dx 6.5.2. ∫ 3 dx
4 x + 12 x 2 + 9 x + 4x
9 x 2 + 18 x 2x2 + 4
6.5.3. ∫ 3 dx 6.5.4. ∫ 3 dx
4 x + 12 x 2 + 15 x + 6x
3x 3 + 6 x x5 + 2 x 2
6.5.5. ∫ 2 dx 6.5.6. ∫ 6 dx
16 x + 4 x 4 + 21 x + 4 x3 + 3
4 1
6.5.7. ∫ 3 6.5.8. ∫
( ) x( x + 5)
dx dx
x 2 3
x +3
10 30
6.5.9. ∫ dx 6.5.10. ∫ dx
x ln x (3 + ln x )x
2 ln x ln x + 1
6.5.11. ∫ 6.5.12. ∫
x (1 + ln 2 x )
dx dx
x ln x
ex + 2 ex
6.5.13. ∫ x dx 6.5.14. ∫ x dx
e + 2x + 1 e +2
2 ⋅ ex 3e 2 x
6.5.15. ∫ x dx 6.5.16. ∫ dx
5e − 7 2 − e 2x

Útmutatás:
f ′( x )
A számlálóban kialakítjuk a nevező deriváltját, és alkalmazzuk az ∫ f ( x) dx = ln f ( x) + C formulát.
Ha az f ′( x ) függvényből hiányzik konstans szorzó, akkor azt lehet pótolni a következő
szabály felhasználásával:
1
∫ f (x )dx = k ∫ kf (x )dx .
Megoldás:

1 ′ 3x 2 + 4
6.5.1. ln 4 x +12 x + 9 + C 6.5.2. ( x + 4 x ) = 3x + 4 ⇒ 3∫ 3
3 2 3 2
dx = 3 ln x 3 + 4 x + C
6 x + 4x
′ 4 12 x 2 + 24 x 4
6.5.3. ⎛⎜ 4 x 3 +12 x 2 +15⎞⎟ = 12 x 2 + 24 x ⇒ ∫ dx = ln 4 x 3 +12 x 2 +15 + C
⎝ ⎠ 3 4 x 3 +12 x 2 +15 3
2 3 1
6.5.4. ln x 3 + 6 x + C 6.5.5. ln 16 x 2 + 4 x 4 + 21 + C 6.5.6. ln x 6 + 4 x 3 + 3 + C
3 16 3
1
6.5.7. 12 ln 3 x + 3 + C 6.5.8. 2 ∫ 2 x dx = 2 ln x + 5 + C
x +5

93
 10 1

6.5.9. ∫ dx =10∫ x dx = 10 ln ln x + C 6.5.10. 30 ln 3 + ln x + C

x ln x ln x
6.5.11. ln 1 + ln 2 x + C 6.5.12. ln x ln x + C 6.5.13. ln e x + 2 x + 1 + C
2 3
6.5.14. ln e x + 2 + C 6.5.15. ln 5e x − 7 + C 6.5.16. − ln 2 − e 2 x + C
5 2

6.6. A hatványalap deriváltjának kialakítása után integrálja!

x 3 + 3.5
6.6.1. ∫ 5x 2 ⋅ (1 + 2 x 3 ) 7 dx 6.6.2. ∫ dx
(x 4
+ 14 x + 8 )
6

2 x 2 + 10 x
6.6.3. ∫ dx 6.6.4. ∫ 3x 2 x 2 + 4 dx
(2 x + 15 x + 1)
3 2 4

6.6.5. ∫ (3x − 4) 4 x − x dx
2x2
2 3 3
6.6.6. ∫ 3 dx
2x3 + 2
6.6.8. ∫ e x ⋅ (1 + 2e x ) dx
2x + 2 3
6.6.7. ∫ 3 dx
2 x + 4 x + 12
2

e2x
6.6.9. ∫ dx 6.6.10. ∫ 3e x 2e x + 4 dx
(e + 3)
2x 5

6.6.11. ∫ (4e − 8)
ex + 4
2x 3
4 x − e 2 x dx 6.6.12. ∫ dx
7
(3e x
+ 12 x + 8 )3

ln 2 x 1 + ln 3 x
6.6.13. ∫ dx 6.6.14. ∫ dx
x 4x
4 4
6.6.15. ∫ 2 dx 6.6.16. ∫ dx
x ln x x7 (3 ln x + 12 )
3

Útmutatás: A hatványalap deriváltjának kialakítása után az

( f ( x)) n +1 + C, ha n ≠ −1
∫ ( f ( x) ) f ′( x) dx =
n
n +1
p
1
formulát alkalmazzuk. Használjuk a k = x − k , és x p = x q összefüggéseket is.
q

x
Ha az f ′( x ) függvényből hiányzik konstans szorzó, akkor azt lehet pótolni a következő
szabály felhasználásával:
1
∫ f (x )dx = k ∫ kf (x )dx .
Megoldás:
8
⎛⎜ 1+ 2 x 3 ⎞⎟
1 ( x + 14 x + 8) 1 ( 2 x + 15x + 1)
4 −5 3 2 −3
5⎝ ⎠
6.6.1. + C 6.6.2. + C 6.6.3. +C
6 8 4 −5 3 −3

94
 4 2
⎛⎜ 4 x − x 3 ⎞⎟ 3 ⎛⎜ 2 x 3 + 2⎞⎟ 3
2 ⎝ ⎠ 1⎝ ⎠
6.6.4. ∫ 3x 2 x + 4dx 6.6.5. − +C 6.6.6. +C
4 3 2
3 3
′
6.6.7. (2 x 2 + 4 x + 12 ) = 4 x + 4 ⇒ ∫ (2 x 2 + 4 x + 12 ) 3 (4 x + 4)dx =
1
1 −

2
( )
2
1 2 x 2 + 4 x + 12 3
( )
2
3
= + C = 2 x 2 + 4 x + 12 3 + C
2 2 4
3
4
⎜⎛ 1+ 2e x ⎟⎞ 3
1⎝ ⎠ 1 1 ⎛⎜ 2e x + 4⎞⎟ + C
6.6.8. +C 6.6.9. + C 6.6.10.
2 4 2 −4( e 2 x + 3)
4 ⎝ ⎠

3 4 7 7 ln 3 x
6.6.11. − 3 ⎛⎜ 8 x − e 2 x ⎞⎟ + C 6.6.12. ( )
4
3e x
+ 12 x + 8 + C 6.6.13. +C
4 ⎝ ⎠ 12 3
1 ln 4 x 4 7
6.6.15. 7 (3 ln x + 12) + C
4
6.6.14. ln x + + C 6.6.15. − +C
4 16 ln x 3
−13
6.6.16. +C
8 ln (2 x + 1)
4

Határozatlan integrál szabályai

1. Ha F ′( x ) = f ( x ) minden x ∈ ]a ; b[ − re , akkor a F függvényt a f függvény primitív

függvényének nevezzük ]a ; b[ − n .
2. Az f függvény primitív függvényeinek összességét az f függvény határozatlan
integráljának nevezzük. Jelölés: ∫ f ( x )dx
A definíciókból következik:
3. a.) ∫ f ′( x )dx = f ( x ) + C
3. b.) Ha F (x ) a f (x ) primitív függvénye, akkor ∫ f ( x )dx = F ( x ) + C , ahol C valós konstans.
3. c.) (∫ f ( x )dx )′ = f ( x )

4. Egyszerű függvények integrálja

4.1. ∫ 1dx = x + C
x n +1
4.2. ∫ x n dx = , ha n ∈ R , n ≠ −1
n +1
1
4.3. ∫ x −1dx = ∫ dx = ln x + C
x
ax
4.4. ∫ a x dx = + C ⇒ ∫ e x dx = e x + C
ln a

95
4.5. ∫ ln xdx = x ln x − x + C

5. Műveletek és az integrál kapcsolata

5.1. ∫ cf ( x )dx = c∫ f ( x )dx

5.2. ∫ ( f ( x )± g ( x ))dx = ∫ f ( x )dx ± ∫ g ( x )dx
5.3. Parciális integrálás szabálya
∫ f ′( x ) g( x )dx = f ( x ) g( x ) − ∫ f ( x ) g ′( x )dx
5.6. Helyettesítéses integrálás szabálya
∫ f ( g ( x ))g ′( x )dx = ∫ f (u )du = F ( g ( x )) + C , ha u = g (x ), és ∫ f ( x )dx = F ( x ) + C .
5.7. Helyettesítéses integrálás speciális esetei
n +1
a.) ∫ ( f ( x )) f ′( x )dx =
n ( f ( x ))
+ C , ha n≠ -1.
n +1
f ′( x )
b.) ∫ dx = ln f ( x ) + C .
f ( x)
1
c.) ∫ f (ax +b )dx = F (ax +b ) + C , ha a ≠ 0, és ∫ f ( x )dx = F ( x ) + C .
a

6. Hasznos tanácsok

6.1. Ha a nevező egytagú, a számláló többtagú, akkor érdemes tagonként leosztani a

számlálót.
1 1
6.2. Az k = x − k összefüggést használjuk az k típusú függvények integrálására.
x x
p

6.3. A gyökfüggvényeket át kell írni törtkitevős hatvány függvényekre: x = x .

q p q

6.4. Függvények szorzatát nem tudjuk közvetlenül integrálni. Ha lehet, akkor a szorzatot
érdemes tagokra bontani, például, ha az egyik tényező többtagú. Szorza integrálására
alkalmas még a parciális integrálás szabálya, a helyettesítéses integrálás szabálya és annak
speciális esetei.
6.5. A parciális integrálás szabályát használhatjuk, az
∫ x a dx típusú integráloknál,
k x

a logaritmust tartalmazó integrálok egy részénél.

A parciális integrálás szabályánál választani kell f ′( x ) -et, illetve g( x ) -et. A választás az
alábbi két szempont alapján lehetséges:
I. f ′( x ) -nek azt a tényezőt választjuk, amit tudunk integrálni.
II. g( x ) -nek azt a tényezőt választjuk, amelyre g ′( x ) egyszerűbb mint g( x ) .
( Ugyanis a formulában az egyenlőség után még van egy integrál, amit ki kell számolni.)
6.6. Ha egy olyan összetett függvény szerepel az integrálban, aminek a belső függvénye
lineáris, akkor a lineáris függvény helyett vezethetünk be új változót.
f ′( x )
6.7. Törtek integrálásakor gyakran használhatjuk az ∫ dx = ln f ( x ) + C szabályt. Tehát,
f ( x)
ha a nevező deriváltját ki tudjuk alakítani a számlálóban, akkor a törtet tudjuk integrálni.

96
 n +1
6.8. Gyökös integráloknál az ∫ ( f ( x )) f ′( x )dx =
n ( f ( x ))
+ C , (ha n≠ -1), szabályt
n +1
próbáljuk használni, ha a gyök alatt nem lineáris függvény van.
1
6.9. Ha logaritmust tartalmazó függvényt kell integrálni, és tényező szerepel az
x
n +1
integrálban, akkor az ∫ ( f ( x )) f ′( x )dx =
n ( f ( x ))
+ C , ha n≠ -1, vagy az
n +1
f ′( x )
∫ dx = ln f ( x ) + C szabályokat is alkalmazhatjuk.
f ( x)

Megjegyzés: Ezekkel a szabályokkal a függvények egy szűk rétege integrálható. Az

integrálható függvények köre nyilván bővebb, de van aránylag egyszerű függvény, amelynek
nem tudjuk felírni az integrálját az alapműveletek véges számú alkalmazásával. Például az
∫ e dx
2
−x

integrál ilyen.

97
 7. Határozott integrál

7.1. Számolja ki az alábbi integrálokat!

7.1.2. ∫ (− 3x3 + 4 x + 1)dx

1 3
7.1.1. ∫ (2 x − 3)dx
0 −3
2 3
−3
7.1.3. ∫ ⎛⎜ 2 + 3 ⎞⎟ dx 7.1.4. ∫ ⎛⎜ 5 − 6 ⎞⎟dx
4 2 4
1 ⎝x x ⎠ 2 ⎝ 2x 3x ⎠
2 3
4x + 2 − x4 + 4x2 + 2
7.1.5. ∫ 2 dx 7.1.6. ∫ dx
1 x 2 6x3

∫( )
8 1
x−3 x
7.1.7. ∫ dx 7.1.8. x − 4 x x dx
1 2
0
4
8
1 − 3 x4 ⎛ 1 ⎞
7.1.9. ∫ 2 x dx 7.1.10. ∫ ⎜ 3 x − 4 4 ⎟ x dx
1 1⎝ x⎠
8
⎛ 1 3 ⎞ 16
⎛ 4 3 ⎞
7.1.11. ∫ ⎜⎜ +
3
⎟⎟dx 7.1.12. ∫ ⎜⎜ −
5
⎟⎟dx
1 ⎝2 x x⎠ 4 ⎝x x 5⎠

Útmutatás:
A határozott integrált ajánlott két lépésben számolni főleg, ha a primitív függvény
kiszámolása hosszadalmas.
(1) Határozatlan integrált számolunk ez most tagokra bontás után a hatványfüggvények
integrálási szabályaival lehetséges.
(2) Alkalmazzuk a Newton-Leibniz formulát, azaz a primitív függvénybe behelyettesítjük
a felső határt, utána az alsó határt és e két érték különbségét vesszük. A szabály :
b

∫ f ( x)dx = [ F( x)] = F( b) − F(a ) .

b

a
a

Megoldás:

1
1
⎡ x2 ⎤
7.1.1. ∫ (2 x − 3)dx = ⎢2 (
− 3x⎥ = 12 − 3 ⋅ 1 − 0 2 − 3 ⋅ 0 = −2 7.1.2. 6 )
0 ⎣ 2 ⎦0
11 −20753 4 2 3 85 81
7.1.3. 7.1.4. = −0.027 7.1.5. + 4 ln 3 7.1.6. ln − 7.1.7.
4 777600 3 3 2 216 8

−6 1 45 101 − 32 2 36
7.1.8. 7.1.9. ln 8 − 7.1.10. 7.1.11. 2 2 − 3.5 7.1.12. 2 −
35 2 8 5 5
5

98
7.2. Számítsa ki a következő exponenciális integrálokat!

7.2.1. ∫ (2 x − 3 x )dx 7.2.2. ∫ (3 ⋅ 4 x − 2 ⋅ 6 x )dx

1 2

0 1
0
3 +4 −2 0 ⎛ x x
⎞
7.2.4. ∫ ⎜⎜ 2 ⋅ ⎛⎜ ⎞⎟ − 3⎛⎜ ⎞⎟ ⎟⎟dx
x x
1 2
7.2.3. ∫ dx
−2 5x −1 ⎝ ⎝2⎠ ⎝3⎠ ⎠

1 1
3 ⋅ ex − 2 ⋅ ex 2 − ex
7.2.5. ∫ dx 7.2.6. ∫ x dx
−1 8e 0 e
1
3 ⋅ e x −1 − 2 ⋅ 8 x+ 2 1
3e − x+ 2 − 3e 3 x +1 + 2
7.2.7. ∫ dx 7.2.8. ∫ dx
−1 8x −1 8e 2 x −1

Útmutatás:
A határozott integrált ajánlott két lépésben számolni főleg, ha a primitív függvény
kiszámolása hosszadalmas.
(1) Határozatlan integrált számolunk ez most tagokra bontás után az exponenciális
függvények integrálási szabályaival lehetséges.
(2) Alkalmazzuk a Newton-Leibniz formulát, azaz a primitív függvénybe behelyettesítjük
a felső határt, utána az alsó határt és e két érték különbségét vesszük. A szabály :
b

∫ f ( x)dx = [ F( x)] = F( b) − F(a ) .

b

a
a

Megoldás:

1 2 36 60
7.2.1. − 7.2.2. −
ln 2 ln 3 ln 4 ln 6
0
⎡ ⎛ 3⎞ x ⎛ 4 ⎞ x ⎛ 1⎞ ⎤
x
⎛ 3⎞
0
⎛ 4⎞
0
⎛ 1⎞
0
⎛ ⎛ 3 ⎞ −2 ⎛ 4 ⎞ − 2 ⎛ 1⎞ ⎞
−2

⎢⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎥ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎟
⎢ ⎝ 5⎠ ⎝ 5⎠ ⎝ 5⎠ ⎥ ⎝ 5⎠ ⎝ 5⎠ ⎝ 5⎠ ⎜ ⎝ 5⎠ ⎝ 5⎠ ⎝ 5⎠ ⎟
7.2.3. + −2 = + −2 −⎜ + −2 =
⎢ 3 4 1 ⎥ 3 4 1 3 4 1 ⎟
⎢ ln ln ln ⎥ ln ln ln ⎜ ln ln ln ⎟
⎢⎣ 5 5 5 ⎥ 5 5 5 ⎜⎝ 5 5 5 ⎟⎠
⎦ −2
−16 9 48 −2 3 5 3 e 2
= − + 7.2.4. + 7.2.5. − 2 − 7.2.6. 1 −
3 4 1 1 2 8 8e 4 e
9 ln 16 ln ln ln 2 ln
5 5 5 2 3
3 24 e − 3e + 3e 2 − 1
6 4
7.2.7. − − 256 7.2.8.
e e 8
8 ln e 2 ln
8 8

99
 7.3. Alkalmazza a helyettesítéses integrálás szabályát!
2 4
2 1
7.3.1. ∫ 2 xe − x dx 7.3.2. ∫ e − x dx
−2 1 x
2 10
7.3.3. ∫ 4 x + 1dx 7.3.4. ∫ 3 3x − 3dx
0 1
1 1
2 2
7.3.5. ∫ 3 dx 7.3.6. ∫ dx
0 7x +1 04
(1 + 15 x )3
−2
2x 1
3x + 2
7.3.7. ∫ dx 7.3.8. ∫ dx
−4 − 2 x + 5 −1 (4 x + 5)
3

1
x2 − 4x + 2 0
⎛ x 2x − 1 ⎞
7.3.9. ∫ x + 4 dx
−2
7.3.10. ∫ ⎜⎜
−1
+
⎝ x −1
⎟ dx
2 ⎟
(x − 1) ⎠
6 1
− 3x 2x − 1
2
7.3.11. ∫ dx 7.3.12. ∫ dx
0 (2 x + 4) 5 4 0 (3x + 1)3

Útmutatás:
A határozott integrált ajánlott két lépésben számolni főleg, ha a primitív függvény
kiszámolása hosszadalmas.
(1) A határozatlan integrált külön kiszámoljuk helyettesítéssel, majd visszaírjuk a régi
változót az új változó helyett.
(2) Alkalmazzuk a Newton-Leibniz formulát, azaz a primitív függvénybe behelyettesítjük
a felső határt, utána az alsó határt és e két érték különbségét vesszük. A szabály :
b

∫ f ( x)dx = [ F( x)] = F( b) − F(a ) .

b

a
a
Fontos!
Ha a határozatlan integrált nem külön számoljuk, akkor a helyettesítésnél, ki kell számolni
az új változóra vonatkozó határokat! A szabály:
b
⎡ u = g (x ) ⇒ du = g ′(x )dx ⎤
ub

∫a f (g (x ))g ′(x )dx = ⎢⎣ x = a ⇒ ua = g (a ), x = b ⇒ ub = g (b )⎥⎦ = u∫ f (u )du = [F (u )]uba .

u

Megoldás:

⎡ u = −x2 ⎤
[ ]
2
2
7.3.1. ∫ 2 xe dx = ⎢ − x2
⎥ = − ∫ e du = e + C ⇒ ∫ 2 xe dx = − e
u u − x2 − x2
−2 =0
⎣du = −2 xdx ⎦ −2

−2 2
[ ] 13 81 9
− 2
7.3.2. −2e u = 2 + 7.3.3. 7.3.4. 7.3.5.
−1
e e 3 4 7
⎡ u = −2 x + 5 ⎤
⎢ 1 5 ⎥
⎢ x=− u+ ⎥ 9 − u + 5⎛ 1 ⎞
8 2 2
7.3.6. 7.3.7. ⎢ 1 ⎥∫ ⎜ − ⎟du =
15 ⎢ dx = − du ⎥13 u ⎝ 2 ⎠
⎢ 2 ⎥
⎣⎢ x = −4 ⇒ u = 13,x = −2 ⇒ u = 9⎦⎥

100
=
1
[u − 5 ln u ]139 = −2 + 5 ln 13 7.3.8. 16 7.3.9. − 51 + 34 ln 5 7.3.10. 3 + 3 ln 1
2 9 81 2 2 2 2
19 1364 − 1196 2
7.3.11. − 7.3.12.
16 1215

7.4. Alkalmazza a parciális integrálás szabályát!

1 2
7.4.1. ∫ xe x dx 7.4.2. ∫ (2 x − 3)e x dx
0 1

7.4.3. ∫ (2 x 2 − 1)e − x dx
2 2
7.4.4. ∫ (x + 1) e 3 x dx
1 0
ln 2 2
2 − x2
7.4.5. ∫ x 3e −2 x dx 7.4.6. ∫ 2 x dx
1 1 e
e 2
7.4.7. ∫ ln x dx 7.4.8. ∫ x ln x dx
1
1 1

4
e
ln x x + ln x
7.4.9. ∫ 3 dx 7.4.10. ∫ dx
2 x 3 x5
e2 4
7.4.11. ∫ ln 2 x dx 7.4.12. ∫ x ln 3 x dx
2 1

Útmutatás: Az
b b

[ ] ∫ f (x)g ′( x)dx
f ′( x )g (x )dx = f ( x)g( x) a -
b
∫
a a

szabályt alkalmazzuk. Az exponenciális függvényt tartalmazó integráloknál az

exponenciális tényező lesz az f ′( x ) és a másik tényező a g ( x ) , a logaritmust tartalmazó
integráloknál a logaritmus függvény lesz a g ( x ) és a másik tényező az f ′( x ) .
Megoldás:

9 12 8e 6 2
7.4.1. 1 7.4.2. 3e − e 2 7.4.3. − 2 7.4.4. −
e e 9 9
3 2
19 ln 2 3 ln 2 3 ln 2 3 9 1
7.4.5. 2
− − − − 7.4.6. 4
− 2
8e 8 16 16 32 4e 4e
3 1 ln 3 ln 3 ln 4 3343
7.4.7. 1 7.4.8. 2 ln 2 − 7.4.9. + − 2 7.4.10. − +
4 16 8 4 e 324 1024 331776
45
7.4.11. 2 e 2 − 2 ln 2 2 − 4 ln 2 + 4 7.4.12. 8 ln 3 4 − 12 ln 2 4 + 12 ln 4 −
8

7.5. Alkalmazza a helyettesítéses integrálás speciális eseteit!

7.5.1. ∫ 2 x (1 + x 2 ) dx
1 1
10 3x
7.5.2. ∫
(2 x ) 3
dx
−1 0
2
+1

101
 7.5.4. ∫ e x (2 + 2e x ) 5 dx
2 1
x2
7.5.3. ∫ dx
0 x3 + 1 0
3
e
3 3 1 + ln x
7.5.5. ∫ ln 3 x ⋅ dx 7.5.6. ∫ dx
1 x 1 x
1
3e x e
−2
7.5.7. ∫ 7.5.8. ∫ 3
(2e )
3
dx dx
−1
x
+4 1 x ln x + 1
1
2x +1 1
3x 2 − 3
7.5.9. ∫ 2 dx 7.5.10. ∫ 3 dx
−1 2 x + 2 x + 10 −1 x − 3 x + 12
1 3
2e x 3
7.5.11. ∫ dx 7.5.12. ∫ dx
0 4−e 2 x (ln x + 1)
x

Útmutatás: Az integrál kiszámolásához az

b
b ⎡ ( f ( x)) n +1 ⎤
∫a (f ( x)) f ′( x)dx = ⎢⎢ n + 1 ⎥⎥ , ha n ≠ −1
n

⎣ ⎦a
szabályt alkalmazzuk a 7.5.1-7.5.8. feladatok esetében, illetve a
f ′( x )
[ ]
b

( )
b
∫a f ( x ) dx = ln f x
a

szabályt a 7.5.9.-7.5.12 feladatok esetében.

Ha az f ′( x ) függvényből hiányzik konstans szorzó, akkor azt lehet pótolni a következő
szabály felhasználásával:
b b
1
∫a ( ) kf ( x )dx .
k ∫a
f x dx =

Megoldás:

1 4 (2 + 2e) − 4096 7.5.5. 3 7.5.6. ⎛⎜ 1 + ln 3 3 − 1⎞⎟

6

⎝ ( ) ⎠
7.5.1. 0 7.5.2. 7.5.3. 7.5.4.
3 3 12 4
3⎛ e2 1 ⎞ 1 3 39
7.5.7. ⎜ − ⎟ 7.5.8. 3 − 3 4 7.5.9. ln 1.4 7.5.10. ln
4 ⎜⎝ (2 + 4 e) 2
(2 e + 4) ⎟⎠
2
2 2 7
ln 3 + 1
7.5.11. 2 ln 3 − 2 ln( 4 − e) 7.5.12. 3 ln
ln 2 + 1

7.6. Határozza meg az x tengely és a függvény grafikonja

közötti síkrész területét a megadott intervallumon!

7.6.1. f ( x ) = 3x − 5, 3 ≤ x ≤ 5 7.6.2. f ( x ) = x 2 − 5x + 6, 0 ≤ x ≤ 3
3
7.6.3. f ( x ) = − x 2 − 2, −1≤ x ≤ 1 7.6.4. f ( x ) = 1 − 2 x − 3 , ≤x≤6
2
1
7.6.5. f ( x ) = e x − 1, − 1 ≤ x ≤ 1 7.6.6. f ( x ) = 1 − ln x , ≤x≤2
2

102
 4x
7.6.7. f ( x ) = x 3 1 + x 2 , 0 ≤ x ≤ 7 7.6.8. f ( x ) = , −1≤ x ≤ 1
4 + x2
x2
7.6.9. f ( x ) = , 1≤ x ≤ 3 7.6.10. f ( x ) = 2 x − 4 x , − 1 ≤ x ≤ 1
2 + 3x 3

4x2 − 6x +1 2x2 + 1
7.6.11. f ( x ) = , − 2 ≤ x ≤ −1 7.6.12. f ( x ) = , 1≤ x ≤ 4
x2 x3

Útmutatás: A következő lépéseket érdemes alkalmazni:

(1) Megoldjuk az f ( x ) = 0 egyenletet.
(2) Az adott intervallumot részintervallumokra bontjuk az egyenlet megoldásainak
segítségével.
(3) A részintervallumokon külön kiszámoljuk a görbe alatti területet. Ha f ( x ) ≥ 0 egy
részintervallumon, akkor az f (x ) határozott integrálja adja a területet, ha f ( x ) ≤ 0
egy részintervallumon, akkor a (− f ( x )) határozott integrálja adja a területet.
(4) A részintervallumokon kiszámolt területeket összeadjuk.
Fontos! A terület nem lehet negatív!

Megoldás:

7.6.
29 14 1 45
7.6.1. 14 7.6.2. 7.6.3. 7.6.4. 4.5 7.6.5. e − 7.6.6. 3-2ln2 7.6.7.
6 3 e 8
5
7.6.8. 4 ln 7.6.9.
4
1 3
6
(
6889 − 3 25 7.6.10. )5
8 ln 2
7.6.11.
1
2 ln 2
7.6.12.
31
3

7.7. Számítsa ki a megadott két függvény grafikonja közötti

síkrész területét!

7.7.1. f ( x ) = − x 2 + 1, g( x ) = 1 − x 7.7.2. f ( x ) = x 2 − 2 x − 1, g ( x ) = −2 x + 3
7.7.3. f ( x ) = 2 x 2 − 1, g( x ) = x 2 + 3 7.7.4. f ( x ) = x 2 − 2 x + 1, g( x ) = − x 2 + 4 x − 3
7.7.5. f ( x ) = 4 x + 1, g( x ) = x + 1 7.7.6. f ( x ) = 1 − x , g( x ) = 1 − x
2
7.7.7. f ( x ) = x 2 + 1, g( x ) = x +1 7.7.8. f ( x) =
, g( x) = 5 − 2x
x
7.7.9. Határozza meg az f ( x ) = − x 2 , g( x ) = − x − 2 függvények grafikonjai és az x tengely
által határolt síkrész területét!
7.7.10. Határozza meg az f(x)= -x , g( x ) = −2 x , h( x) = 2 x − 2 függvények grafikonjai által
határolt síkrész területét!
7.7.11. Határozza meg az f ( x ) = x grafikonja, valamint ezen grafikon x0 = 4 abszcisszájú
pontjába húzott érintője, és az y tengely által határolt síkrész területét.
7.7.12. Határozza meg az f ( x ) = x 2 függvény , annak az x0 = 2 abszcisszájú pontjába húzott
éritője és az y tengely által meghatározott síkrész területét.

103
Útmutatás: Útmutatás: A következő lépéseket érdemes alkalmazni:
(1) Megoldjuk az f ( x ) = g ( x ) egyenletet.
(2) Tekintjük az egyenlet megoldásai által meghatározott részintervallumokat.
(3) A részintervallumokon külön kiszámoljuk a két grafikon közötti területet. Ha
f ( x ) ≥ g ( x ) egy részintervallumon, akkor az ( f ( x ) − g ( x )) határozott integrálja adja a
területet, ha f ( x ) ≤ g ( x ) egy részintervallumon, akkor a (g ( x ) − f ( x )) határozott
integrálja adja a területet.
(4) A részintervallumokon kiszámolt területeket összeadjuk.
Fontos! A terület nem lehet negatív!

Megoldás:

( ))
1 2

(
7.7.1. T = ∫ − x 2 + 1 − (1 − x) dx = ) 1
6
7.7.2. T = ∫ −2 x + 3 − x 2 − 2 x − 1 dx =
1
6
(
0 −2
2 2

∫( ) ( )
32 1
7.7.3. T = 4 − x dx =
2
7.7.4. T = ∫ −2 x 2 + 6x − 4 dx =
−2
3 1
3

( ) ( )
2 1
52 1
7.7.5. T = ∫ 4 x + 1 − x − 1 dx = 7.7.6. T = ∫ 1 − x − 1 + x dx =
0
3 0
6

( )
1 2
1 ⎛ 2⎞ 15
7.7.7. T = ∫ x − x dx =2
7.7.8. T = ∫ ⎜ 5 − 2 x − ⎟ dx = − 4 ln 2
0
3 0 .5
⎝ x⎠ 4
2
1 2 0 .5 3
5 1
7.7.9. T = ∫ x 2 dx + ∫ ( x + 2)dx = 7.7.10. T = ∫ xdx + ∫ (2 − 3x)dx = 6
0 1
6 0 1
2
4 1
⎛1 ⎞
7.7.11. T = ∫ ⎜ x + 1 − x ⎟ dx =
⎝4 ⎠
2
3
7.7.12. T = ∫ x 2 − 4 x + 4 dx = ( ) 81
3
0 0

7.8. Számítsa ki a következő improprius integrálokat!

∞ ∞
4
7.8.1. ∫ e −2 x dx 7.8.2. ∫ 3 dx
0 1 x
∞
3 ∞
−2
7.8.3. ∫ (2 x +1)
0
2
dx 7.8.4. ∫
0 (3x + 2)5
dx

∞ ∞
3 4
7.8.5. ∫ dx 7.8.6. ∫ dx
5
2 (2 x − 2) 7
1 3x + 6

∞ ∞
ln x
7.8.7. ∫ 3 dx 7.8.8. ∫ xe − x dx
1 x 1
0 0
4x 2 4x
7.8.9. ∫ 3 x+1 dx 7.8.10. ∫ 2 2 dx
−∞ e − ∞ ( x + 1)

104
 −1
0
−x
7.8.11. ∫ xe
−∞
−2 x 2
dx 7.8.12. ∫ (3x
−∞
2
+ 2)
4
dx

∞ ∞
3 5x
7.8.13. ∫ x dx 7.8.14. ∫ 2 dx
−∞ e −∞ x + 1
∞ ∞
2 ex
7.8.15. ∫ x ⋅ e − x dx 7.8.16. ∫
(e )
2
dx
−∞ −∞
x
+1

Útmutatás:
Nem véges intervallumon korlátos f(x) függvény esetében. Az alábbi 3 átírás valamelyike
szükséges a Newton-Leibniz formula alkalmazásához.
∞ R
(a) ∫ f ( x )dx = lim ∫ f ( x )dx
R →∞
a a
a a
(b) ∫ f (x )dx = lim ∫ f (x )dx
−∞
R → −∞
R
∞ R
(c) ∫ f (x )dx = lim ∫ f (x )dx
−∞
R →∞
T → −∞ T

Három lépésben lehet kiszámolni az improprius integrált.

(3) Határozatlan integrált számolunk.
(4) Alkalmazzuk a Newton-Leibniz formulát.
(5) Kiszámoljuk a határértéket.

Megoldás:

∞ R
⎡ e −2 x ⎤ R

7.8.1. ∫ e dx = lim ∫ e dx = lim ⎢

−2 x
R →∞ R→∞ −2
⎥ = Rlim
1
→∞ 2
−2 x
1 − e −2 R =
1
2
(
7.8.2. 2 )
0 0 ⎣ ⎦0
−2 15
7.8.3. 1.5 7.8.4. 7.8.5. 5 7.8.6. ∞ (Nem konvergens)
9 2 4 4
1 2 1
7.8.7. 7.8.8. 7.8.9. ∞ (Nem konvergens) 7.8.10. -2 7.8.11. −
4 e 4
1
7.8.12. 7.8.13. ∞ (Nem konvergens) 7.8.14. ∞ (Nem konvergens)
2250
7.8.15. 0 7.8.16. 1

7.9. Számítsa ki az improprius integrálokat!

1
1 2
x +1
7.9.1. ∫ dx 7.9.2. ∫ 2 dx
0 x 0 x
2 2
4 4
7.9.3. ∫ dx 7.9.4. ∫ dx
1 2− x 0
3
(x − 2)2
0 2
3x x
7.9.5. ∫ dx 7.9.6. ∫ 2 dx
2 1− x 1 x −1
2
−1

105
 1 3
3 1
7.9.7. ∫ 3 dx 7.9.8. ∫ dx
1 x−2
2
−1 x
1 2
x x +1
7.9.9. ∫ dx 7.9.10. ∫ 5 dx
0 x −12
0 x −1
1 0.5
ex 4
7.9.11. ∫ x dx 7.9.12. ∫ 2 dx
0 e −1 0 x ln x

Útmutatás:
(1) Először megkeressük az integrálandó függvény szakadási azon helyeit, amelyek beleesnek
az integrálás intervallumába. (A nevező zérushelye vagy olyan érték, ahol az integrálandó
függvény nincs értelmezve, illetve környezetében a függvény nem korlátos.)
(2)
a.)Ha a problémás hely az intervallum bal végpontjában van, akkor az
b b

∫ f (x )dx = εlim ∫ε f (x )dx

a
→0 +
a+

integrált kell kiszámolni.

(b) Ha a problémás hely az intervallum jobb végpontjában van, akkor az
b b −ε

∫ f (x )dx = lim ∫ f (x )dx

ε →0 +
a a

integrált kell kiszámolni.

(c) Ha a problémás hely az intervallum belsejében van, akkor az
b c −ε 1 b

∫ f (x )dx = lim ∫ f ( x )dx + lim ∫ε f (x )dx

ε 1 →0 + ε 2 →0 +
a a c+ 2

integrálokat kell kiszámolni.

Megoldás:

1
⎡ 21 ⎤
( )
1 1 1
1 −
7.9.1. ∫ x
dx = lim ∫ x dx = lim ⎢2 x ⎥ = lim 2 1 − 2 ε = 2 7.9.2. Nem konvergens
ε → 0+ ε→0+ ε→0+
2

0 ε ⎣ ⎦ε
2−ε 2−ε

( )
2
4 1
⎡ 1
⎤
dx = lim 4 ∫ (2 − x) dx = 4 lim ⎢−2(2 − x) 2 ⎥
−
7.9.3. ∫
1 2−x ε → 0+
1
2
ε → 0+
⎣ ⎦1
= 4 lim 2 − ε = 8
ε→0+

−3
7.9.4. 123 2 7.9.5. 7.9.6. Nem konvergens
2
−ε −ε 1
1
3 ⎡ 1⎤
−
2
⎡ 1⎤ 1
−
2

7.9.7. ∫ 3
x2
dx = 3 lim ∫ x dx + 3 lim ∫ x dx = 3 lim ⎢3x 3 ⎥ + 3 lim ⎢3x 3 ⎥ =
ε→ 0+ δ → 0+ ε→0+
3
δ→0+
3

−1 −1 δ ⎣ ⎦ −1 ⎣ ⎦δ
( )
= 3 lim −3 3 − ε + 3 + 3 lim 3 − 3 3 δ = 18 7.9.8. Nem konvergens
ε → 0+ δ→0+
( ) 7.9.9. 1
35 4
7.9.10. 7.9.11. Nem konvergens 7.9.12.
18 ln 2

106
 7.10. Határozza meg a termelői és fogyasztói többletet, ha
adott a keresletfüggvény és a kínálatfüggvény!

7.10.1. D(q ) = 100 − q, S (q ) = 4q 7.10.2. D(q ) = 1000 − 0.1q, S (q ) = 0.4q

7.10.3. D(q ) = 10 000 − 0.02q 2 , S (q ) = 0.02q 2 7.10.4. D(q ) = 100 − q, S (q ) = 0.02q 2
0.1q

7.10.5. D(q ) = 64⎛⎜ ⎞⎟

1
− 1, S (q ) = 4 0.1q − 1 7.10.6. D(q ) = 100 − 0.1 q , S (q ) = 0.1 q
⎝4⎠
7.10.7. D(q ) = 10000 − 0.5q 2 , S (q ) = 50q 7.10.8. D(q ) = 12 − 0.1 q , S (q ) = 0.01q

Útmutatás:
(1) Először megoldjuk a D(q ) = S (q ) egyenletet. Ebből megkapjuk az egyensúlyi
mennyiséget, (qe ) .
(2) Meghatározzuk az egyensúlyi árat, pe = D(qe ) = S (qe ) .
qe

(3) Kiszámoljuk a fogyasztói többletet, FT = ∫ (D(q ) − p )dq

0
e és a termelői többletet,
qe

TT = ∫ (p
0
e − S (q ))dq .

Megoldás:

7.10.1. 100 − q = 4q ⇒ q e = 20 , p e = 80 ,
20
⎡ 20
q2 ⎤
Fogyasztói többlet (T. T.): ∫ (20 − q )dq = ⎢20q − ⎥ = 200
0 ⎣ 2 ⎦0
20
20
⎡ q2 ⎤
Termelői többlet (F. T.): ∫ (80 − 4q )dq = ⎢80q − 4 ⎥ = 800
0 ⎣ 2 ⎦0
7.10.2. q e = 2000 , p e = 800 , F. T.:200 000 , T. T.:500 000
50 50
7.10.3. q e = 500 , p e = 5000 , F. T.: 10 5 , T. T.: 10 5
3 3
5000
7.10.4. q e = 50 , p e = 50 , F. T.:1250 , T. T.:
3
560 70
7.10.5. q e = 15 , p e = 7 , F. T.: − 120 , T. T.:120 −
ln 4 ln 4
125 5 250 5
7.10.6. q e = 250 000 , p e = 50 , F. T.: 10 , T. T.: 10
3 3
7.10.7. q e = 100 , p e = 5000 , F. T.: 250 000 , T. T.: 250 000
5400
7.10.8. q e = 900 , p e = 9 , F. T.: , T. T.: 4050
3

7.11. Határozza meg a megadott függvények integrálközepét

az adott intervallumon!

107
7.11.1. f (x ) = 1 − x 2 , −1 ≤ x ≤ 1 7.11.2. f (x ) = x − x 2 , −1 ≤ x ≤ 1
7.11.3. f (x ) = e x , 0 ≤ x ≤ ln 2 7.11.4. f (x ) = e x , 1 ≤ x ≤ e
7.11.5. f (x ) = 3 4 x − 5 , [1;8] 7.11.6. f (x ) = e 2 x−1 , 0 ≤ x ≤ 1
2x − 1
7.11.7. f (x ) = ln x + x , 1≤ x ≤ e 7.11.8. f (x ) = , −1 ≤ x ≤ 0
x+2
7.11.9. f (x ) = x 2 x 2 + 1 , 0 ≤ x ≤ 1 7.11.10. f (x ) = xe −2 x ,
2
0≤x≤2
3x − 2
7.11.11. f (x ) = , 0≤x≤4 7.11.12. f(x) = f (x ) = e x e x + 1 , 0 ≤ x ≤ ln 3
(2 x + 1)2
b
1
f ( x)dx integrál értékét kell kiszámolni.
b − a ∫a
Útmutatás: Az M =

Megoldás:

1
1⎡ x3 ⎤
1

7.11.1. M =
1
∫
1 − ( −1) −1
1 − x 2
dx(=
2⎣
⎢ x − ) ⎥ =
3 ⎦ −1 3
2
7.11.2. 0 7.11.3.
1
ln 2
1 60 e −1
2
3− e 2
7.11.4. 7.11.5. 7.11.6. 7.11.7. 7.11.8. 2 - 5 ln2
e −1 7 2e 2( e − 1)
3 3 −1 e8 − 1 54 ln 3 − 56 14
7.11.9. 7.11.10. 7.11.11. 7.11.12.
6 8e 8 144 3 ln 3

Határozott integrálra vonatkozó összefüggések

1. Newton-Leibniz formula
b

∫ f ( x)dx = [ F( x)] = F( b) − F(a ) , ha F ′( x) = f ( x) minden x ∈ ]a ; b[ − re.

b

a
a

2. Műveleti szabályok
b b

2.1. ∫ cf ( x)dx = c∫ f ( x)dx

a a
b b b

2.2. ∫ (f ( x) + g( x))dx = ∫ f ( x)dx + ∫ g( x)dx

a a a
b b b

2.3. ∫ (f ( x) − g( x))dx = ∫ f ( x)dx - ∫ g( x)dx

a a a
b b

[
f ′( x )g (x )dx = f ( x)g( x) a - ] ∫ f (x)g ′( x)dx
b
2.4. ∫
a a
b ub

2.5. ∫ f (g( x))g ′( x)dx = ∫ f ( u)du , ahol g

a ua
szigorúan monoton differenciálható függvény ]a ; b[ -n ,

és u a = g(a ) , u b = g( b) .

108
 b
b ⎡ ( f ( x)) n +1 ⎤
2.6. ∫ ( f ( x)) f ′( x)dx = ⎢
n
⎥ , ha n ≠ −1 .
⎢ n + 1 ⎥
a
⎣ ⎦a
f ′( x )
[ ]
b
dx = ln f ( x )
b
2.7. ∫
a
f ( x) a

a
2.8. ∫ f ( x)dx = 0
a
a b
2.9. ∫ f ( x)dx = − ∫ f ( x)dx
b a
a
2.10. ∫ f ( x)dx = 0 , ha f páratlan.
−a
a a
2.11. ∫ f ( x)dx = 2∫ f ( x)dx , ha f páros.
−a 0

3. Területszámítás
3.1. A folytonos f ( x ) grafikonja és az x tengely közötti síkrész területe az [ a ; b]
⎧b
b ⎪ ∫ f ( x)dx , ha f ( x) ≥ 0
⎪
intervallumon T = ∫ f ( x) dx = ⎨ ba .
⎪ − f ( x)dx , ha f ( x) ≤ 0
⎪⎩∫a
a

3.2. Az f(x) és a g( x ) függvények grafikonjai által határolt síkrész területe

⎧b
b ⎪ ∫ ( f ( x) − g( x))dx , ha f ( x) − g( x) ≥ 0
⎪
T=∫ f ( x) − g( x) dx = ⎨ ba .
⎪ −( f ( x) − g( x))dx , ha f ( x) − g( x) ≤ 0
⎪⎩∫a
a

Megjegyzés: Területszámításnál, ha f(x), illetve f(x)-g(x) előjelet váltanak az [a ; b]

intervallum belsejében, akkor az [a ; b] intervallumot fel kell bontani olyan
részintervallumokra amelyekben állandó előjelű az f(x), illetve f(x)-g(x). Az osztópontok az
f(x), illetve f(x)-g(x) függvények [a ; b] intervallumba eső zérushelyei lesznek.

4. Integrálközép
b
1
f ( x)dx .
b − a ∫a
Az f(x) függvény integrálközepe az [a ; b] intervallumon M =

5. Improprius integrál

5.1. Nem véges intervallumon korlátos f(x) függvény esetében.

∞ R

∫ f ( x)dx = lim ∫ f ( x)dx = lim[ F( x)] = lim ( F( R ) − F(a )) ,

R
5.1.1. a
R →∞ R →∞ R →∞
a a

109
 a a

∫ f ( x)dx = lim ∫ f ( x)dx = lim F( x) [ ] = lim ( F(a ) − F( R )) ,

a
5.1.2. R
R →−∞ R →−∞ R →−∞
−∞ R
∞ R
5.1.3. ∫ f (x )dx = lim ∫ f (x )dx = lim [F (x )]T = lim (F (R )) − lim (F (T )) .
R
R →∞ R →∞ R →∞ T →−∞
−∞ T →−∞ T T →−∞

5.2. Véges intervallumon nem korlátos f(x) függvény esetén.

5.2.1. Ha f a-ban nem korlátos, akkor
b b

∫ ∫ f ( x)dx = [ ]a + ε = ε→lim0+(F( b) − F( a + ε)) .

b
f ( x) dx = lim lim F( x)
ε → 0+ ε → 0+
a a+ε
5.2.2. Ha f b-ben nem korlátos, akkor
b b−ε

∫ f ( x)dx = lim ∫ f ( x)dx = lim F( x) [ ] = lim ( F( b − ε ) − F(a ))

b−ε

ε →0+ ε→0+ a ε→0+

a a
5.2.3. Ha f c-ben nem korlátos és a < c < b, akkor
b c − ε1 b

∫ f ( x)dx = ∫ f ( x)dx + ∫ f ( x)dx = [

lim F( x) ] [
+ lim F( x)]
c − ε1 b
lim lim a c+ε2
ε1 → 0+ ε 2 →0+ ε1 → 0+ ε 2 →0+
a a c+ ε2

6. Termelői többlet
Ha q e a piaci egyensúlyi mennyiség, és p e az egyensúlyi ár, azaz D(qe ) = S (qe ) = pe , akkor a
termelői többlet:
qe

T.T. = ∫ ( pe − S (q ))dq
0

7. Fogyasztói többlet
Ha q e a piaci egyensúlyi mennyiség, és p e az egyensúlyi ár, azaz D(qe ) = S (qe ) = pe , akkor a
fogyasztói többlet:
qe

F.T. = ∫ (D (q ) − pe )dq
0

110
 Tartalomjegyzék
1. Ismétlő feladatok 1
1.1. Számolja ki a következő kifejezések értékét! 1
1.2. Hozza egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket! 1
1.3. Oldja meg a következő egyenleteket! 2
1.4. Oldja meg a következő egyenlőtlenségeket! 4
1.5. Ábrázolja és jellemezze a következő függvényeket! 5
1.6. Határozza meg a következő függvények inverzét! 11
1.7. Készítse el az f(g(x)), g(f(x)), f(f(x)), f(f(x)), g(g(x)) összetett függvényeket
az adott függvényekből és határozza meg az összetett
függvények értelmezési tartományát! 12
Alapismeretek az ismétlő feladatokhoz 14

2. Határértékszámítás 22
2.1.Vizsgálja helyettesítési értékek segítségével a határértékeket! 22
2.2. Számolja ki a határértékeket! 23
2.3. Vizsgálja a következő nem véges határértékeket! 24
2.4. Alkalmazza az összetett függvény határértékére vonatkozó szabályt! 25
2.5. Vizsgálja a határértékeket a szakadási helyeken! 27
2.6. Határozza meg a következő határértékeket ∞-ben! 28
2.7. Határozza meg a következő irracionális határértékeket ∞-ben! 30
2.8. Határozza meg a következő határértékeket -∞-ben! 31
2.9. Határozza meg a következő irracionális határértékeket -∞-ben! 31
2.10. Írjon fel olyan racionális egészfüggvényeket, amelyekre teljesülnek az alábbi
feltételek! (Legalábbb másodfokút.) 32
2.11. Írjon fel olyan racionális törtfüggvényeket amelyekre teljesülnek az alábbi
feltételek! (Legalább másodfokú legyen a számláló és nevező.) 33
2.12. Határozza meg az alábbi exponenciális függvények határértékét! 34
2.13. Vizsgálja, hogy hol létezik véges határértéke az alábbi függvényeknek! 35
2.14. Határozza meg az alábbi logaritmikus határértékeket! 36
Összefüggések a határértékszámításhoz 37

3. Folytonosság 40
3.1. Hol folytonosak a következő racionális függvények? 40
3.2. Hol folytonosak a következő irracionális függvények? 41
3.3. Hol folytonosak a következő exponenciális függvények? 41
3.4. Hol folytonosak a következő logaritmikus függvények? 42
3.5. Hol folytonosak a következő függvények? 43
3.6. Műveletek folytonos, illetve nem folytonos függvényekkel 44
Folytonos függvények tulajdonságai 47

4. Differenciálszámítás 49
4.1. Írja fel a differenciahányadost a megadott x0 pontban és határozza meg
a határértékét! 49
4.2. Differenciálja a következő függvényeket! 49
4.3. Differenciálja a szorzatfüggvényeket! 50
4.4. Differenciálja a hányadosfüggvényeket! 51
4.5. Differenciálja az összetett függvényeket! 52
 4.6. Differenciálja a következő függvényeket! 53
4.7. Határozza meg az x0 pontban az f(x) függvény érintőjének egyenletét! Vázolja a
függvény és érintője grafikonját! 55
4.8. Határozza meg az x0 pontban az f(x) függvény érintőjének egyenletét! 57
4.9. Hol differenciálhatók az alábbi függvények? 57
4.10. Számolja ki a függvények megadott deriváltjait! 59
4.11. Végezzen függvényvizsgálatot az alábbi függvényeknél! 60
4.12. Határozza meg az alábbi függvények szélsőérték helyeit! 70
4.13. Határozza meg az alábbi függvények inflexiós pontjait! 73
4.14. Gazdasági alkalmazások 76
Differenciálszámítás definíciók, szabályok, tételek 78

5. Kétváltozós függvények 81
5.1. Határozza meg a szintvonalakat (nyomvonalakat)! 81
5.2. Számítsa ki az elsőrendű parciális deriváltakat! 82
5.3. Határozza meg a kijelölt parciális deriváltakat! 83
5.4. Határozza meg a szélsőértékeket 84
Kétváltozós függvények tulajdonságai 86

6. Határozatlan integrál 88
6.1. Alkalmazza a hatványfüggvény integrálására vonatkozó szabályt! 88
6.2. Határozza meg az exponenciális függvények integrálját! 89
6.3. A parciális integrálás szabályát alkalmazva számolja ki az integrálokat! 90
6.4. Integrálja helyettesítéssel! 91
6.5. A számlálóban alakítsa ki a nevező deriváltját! 93
6.6. A hatványalap deriváltjának kialakítása után integrálja! 94
Határozatlan integrál szabályai 95

7. Határozott integrál 98
7.1. Számolja ki az alábbi integrálokat! 98
7.2. Számítsa ki a következő exponenciális integrálokat! 99
7.3. Alkalmazza a helyettesítéses integrálás szabályát! 100
7.4. Alkalmazza a parciális integrálás szabályát! 101
7.5. Alkalmazza a helyettesítéses integrálás speciális eseteit! 101
7.6. Határozza meg az x tengely és a függvény grafikonja közötti síkrész területét a
megadott intervallumon! 102
7.7. Számítsa ki a megadott két függvény grafikonja közötti síkrész területét! 103
7.8. Számítsa ki a következő improprius integrálokat! 104
7.9. Számítsa ki az improprius integrálokat! 105
7.10. Határozza meg a termelői és fogyasztói többletet, ha adott a keresletfüggvény és a
kínálatfüggvény! 107
7.11. Határozza meg a megadott függvények integrálközepét az adott
intervallumon! 107
Határozott integrálra vonatkozó összefüggések 108