Példa keresztmetszet másodrendű

nyomatékainak számítására
Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
BME, Műszaki Mechanikai Tanszék
2012. október 6.

Tekintsük az alábbi keresztmetszetet.

1. ábra. A vizsgált keresztmetszet méretei

Feladatok:
a) Határozzuk meg a keresztmetszet súlypontját!
b) A súlyponton átmenő x és y tengelyekre valamint az xy tengelypárra határozzuk meg
a keresztmetszet másodrendű nyomatékait!
c) Számítsuk ki a főmásodrendű nyomatékokat és határozzuk meg a főtengelyek irányát!


1

 Megoldás
a) A súlypont helyének meghatározása érdekében első lépésként egy koordinátarend-
szert kell felvennünk amelyben számítjuk az S súlypont koordinátáit. Legyen ez a 2.
ábrán szemléltetett x̃-ỹ koordinátarendszer. A keresett koordináták ez esetben: x̃S és
ỹS . A további számításokhoz a vizsgált keresztmetszetet elemi részekre bontjuk melyek
súlypontjait ismerjük. Jelen esetben legyen az A1 és A2 terület által jellemzett téglalapok.

2. ábra. Súlypont számítása

A keresett súlypont koordináták számítása:

10 · A1 + 50 · A2
x̃S = , x̃S = 27, 14 mm , (1)
A1 + A2
20 · A1 + 5 · A2
ỹS = , ỹS = 13, 57 mm , (2)
A1 + A2

ahol A1 = 20 · 40 = 800 mm2 és A2 = 60 · 10 = 600 mm2 .

b) Az x-tengelyre számított másodrendű nyomatékot (Ix ) úgy számítjuk, hogy az elemi

keresztmetszetrészek másodrendű nyomatékait kiszámítjuk az x-tengellyel párhuzamos
X1 és X2 tengelyekre (melyek az elemi keresztmetszetrészek súlypontjain átmenő tenge-
lyek), majd a Steiner-tétel segítségével átszámítjuk ezeket az x-tengelyre. Az x̃S és ỹS
ismeretében a tengelytávolságok számíthatóak. Ezeket a 3. ábra szemlélteti.
Tehát az x-tengelyre számított másodrendű nyomaték:
   

Ix = IX1 + t21 · A1  + IX2 + t23 · A2  , (3)

| {z } | {z }
Steiner-tag Steiner-tag

ahol IX1 és IX2 az 1-es és 2-es keresztmetszetrész másodrendű nyomatéka a saját súly-
pontján átmenő X1 -, valamint X2 -tengelyre:

20 · 403 60 · 103
I X1 = = 106 666, 67 mm4 , I X2 = = 5 000 mm4 . (4)
12 12

2

 3. ábra. Tengelytávolságok

A (3) kifejezésben szereplő első zárójeles mennyiség az 1-es keresztmetszetrész másod-

rendű nyomatéka az x-tengelyre, míg a második zárójeles tag a 2-es keresztmetszetrész
másodrendű nyomatéka az x-tengelyre. Visszaírva az ismert mennyiségeket (3)-ba, kap-
juk, hogy


Ix = 106 667, 67 + 6, 432 · 800 + 5 000 + 8, 572 · 600 , (5)

Ix = 188 809, 52 mm4 . (6)

Hasonló gondolatmenet alapján számíthatjuk Iy -t is:
   

Iy = IY1 + t22 · A1  + IY2 + t24 · A2  , (7)

| {z } | {z }
Steiner-tag Steiner-tag

ahol
40 · 203 10 · 603
IY 1 = = 26 666, 67 mm4 , IY 2 = = 180 000 mm4 . (8)
12 12
Visszaírva (7)-ba kapjuk, hogy



Iy = 26 666, 67 + 17, 142 · 800 + 180 000 + 22, 862 · 600 , (9)

Iy = 755 238, 10 mm4 . (10)

A xy-tengelypárra számított másodrendű nyomatékot is úgy határozzuk meg, hogy az
elemi keresztmetszetek saját súlyponti tengelypárra számított másodrendű nyomatékait
a Steiner-tétel segítségével átszámítjuk xy-ra. Vagyis:
   

Ixy = IX1 Y1 + xS1 yS1 · A1  + IX2 Y2 + xS2 yS2 · A2  , (11)

| {z } | {z }
Steiner-tag Steiner-tag

ahol xS1 , yS1 , xS2 és yS2 az elemi keresztmetszetrészek súlypontjainak (előjeles) koordinátái
az xy koordinátarendszerben (ahova át akarjuk számítani a másodrendű nyomatékot).


3

Az IX1 Y1 és IX2 Y2 másodrendű nyomatékok értéke 0, mivel az X1 Y1 és X2 Y2 tengelypárok
a vizsgált keresztmetszetrészek főirányival esnek egybe. Visszaírva (11)-be kapjuk, hogy

Ixy = (0 + (+t1 ) (−t2 ) · A1 ) + (0 + (−t3 ) (+t4 ) · A2 ) (12)

= (0 + (6, 43) (−17, 14) · 800) + (0 + (−8, 57) (22, 86) · 600) , (13)

Ixy = −205 714, 29 mm4 (14)

c) A keresztmetszet x-y-koordinátarendszerben számított másodrendű nyomatékait az

alábbi mátrixba rendezhetjük1 :
   
Ix −Ixy 188 809, 52 205 714, 29
I = = mm4 . (15)
(x,y)
−I xy I y 205 714, 29 755 238, 10

A keresett főmásodrendű nyomatékok az I mátrix sajátértékei, míg a főirányok az I mátrix

sajátvektorai által kijelölt irányok.
A sajátértékek számítása:


det I − λE = 0, (16)
   
Ix −Ixy 1 0
det −λ = 0, (17)
−Ixy Iy 0 1
 
Ix − λ −Ixy
det = 0, (18)
−Ixy Iy − λ
(Ix − λ) (Iy − λ) − (−Ixy ) (−Ixy ) = 0, (19)


λ2 − (Ix + Iy ) · λ − Ixy
2
− Ix Iy = 0. (20)
A keresett sajátértékeket a fenti másodrendű egyenlet megoldásával kapjuk2 . Jelen eset-
ben:
λ2 − 944 047, 62λ + 100 277 774 036, 5079 = 0, (21)


λ2 − 9, 4405 × 105 λ + 1, 0028 × 1011 = 0, (22)
q
9, 4405 × 105 ± (9, 4405 × 105 )2 − 4 · 1, 0028 × 1011
λ1,2 = , (23)
2
9, 4405 × 105 ± 7, 0008 × 105
λ1,2 = , (24)
2
λ1 = 822 065, λ2 = 121 985. (25)
Vagyis a keresett főmásodrendű nyomatékok3 :

I1 = 822 065 mm4 , I2 = 121 985 mm4 . (26)

1
Az Ixy mennyiséget negatív előjellel kell beírni az 1,2 és 2,1 helyekre!
2
Egy valós elemű szimmetrikus mátrix sajátértékei mindig valósak. Emiatt a megoldandó másodfokú
egyenlet gyökei valósak lesznek. Ha nem akkor valamit elszámoltunk!
3
A nagyobbat jelöljük 1-gyel.

4

Főirányok számítása: az 1-es főirányt az I1 -hez tartozó e1 sajátvektor jelöli ki. Az e1
vektor koordinátáit felírhatjuk az 1-es tengely és az x-tengely között bezárt ϕ szög segít-
ségével:  
cosϕ
e1 = . (27)
sinϕ

4. ábra. A főirányok helyzete

Az e1 sajátvektor számítása:

I − λ1 E · e1 = 0, (28)
       
188 809, 52 205 714, 29 1 0 cosϕ 0
− 822 065 = , (29)
205 714, 29 755 238, 10 0 1 sinϕ 0
    
188 809, 52 − 822 065 205 714, 29 cosϕ 0
= , (30)
205 714, 29 755 238, 10 − 822 065 sinϕ 0
    
−633 255, 48 205 714, 29 cosϕ 0
= . (31)
205 714, 29 −66826, 9 sinϕ 0
A fenti egyenlet az alábbi két egyenletre bontható:

−633 255, 48 · cosϕ + 205 714, 29 · sinϕ = 0, (32)

205 714, 29 · cosϕ − 66 826, 9 · sinϕ = 0. (33)

Az első egyenlet átrendezésével kapjuk, hogy

633 255, 48
tanϕ = = 3, 0783 ⇒ ϕ = arctan [3, 0783] , (34)
205 714, 29

ϕ = 1, 2567 rad, ϕ = 72◦ . (35)

Vagyis az 1-es főirány 72◦ -os szöget zár be az x-tengellyel az óramutató járásával ellentétes
értelemben. Az 1-re merőleges irány a 2-es főirány4 . A főirányokat a 4. ábra szemlélteti.

4
A 2-es irányt meghatározhatnánk az e2 sajátvektor számításával is. Minden esetben azt kapjuk, hogy
a 2-es irány merőleges az 1-re. Ez abból a tételből következik, hogy valós elemű szimmetrikus mátrix
sajátvektorai egymásra merőlegesek.

5