KÉPLETTÁR

BIOFIZIKA ÉS BIOSTATISZTIKA
TÁRGYAKHOZ

Összeállította:
A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet

Budapest
2021
 GYAKORLATOK
I.FÉLÉV

MIKROSZKÓPIA I. REFRAKTOMETRIA

1  1 1  c  f
D  ( n 21  1)  
f  R1 R 2  cυákuum
n
cközeg
1 1 1
 
f t k
n2
n21 
1 1 n1
D   D1  D2
f1 f 2
sin  c1 n 2
   n21
K k sin  c2 n 1
N 
T t
1
 n21
N össz  N obj  N ok sin  h

n  n0  kc
MIKROSZKÓPIA II.

s  d sin  k  k MÉRÉSTECHNIKA

 H  X mért  X tényleges
  0,61
n sin 
X mért  X tényleges
NA  n  sin  h  100%
X tényleges
1
f 
 U  RI

da Rsoros ,eredő  R1  R2
N szög  
f ok f obj
1 1 1
 
a R párhuzamos ,eredő R1 R2
N k   
f
R1
U1  U 0
k1  d  f obj R1  R2 
( J vil  J söt ) U cs-cs  2U max  2 2U eff
K
( J vil  J söt )

A1  A2  2 A1 A2 cos 
2 2
Aeredő 

Gyakorlatok 1
 REZONANCIA A SZEM OPTIKÁJA
F  D x n n'
D 
t k
Fneh  mg
1 1
D  Dp  Dr  
x  A sin  0   t  tp tr

1 D Dt   Di
f0 
2 m i

1(' )
  2 f visus  100%
 (' )
1
f  a 360()  ' 
T  (' )  (rad) 60 
x 2 (rad)   
x  A0 e  t sin  t 
17a
a'  (mm)
x
A  A0 e  t
1  1 
D párhuzamos,eredő  D1  D2 receptorsűrűség   
(a' ) 2  mm 2 

1 1 1 d d
  d '1  17 (mm) d ' 2  17 (mm)
Dsoros ,eredő D1 D2 x1 x2

FÉNYEMISSZIÓ POLARIMETRIA

c     20
D c l
  hf  h

  i
maxT  b
  n l  / 
hf  E j  Ei

FÉNYABSZORPCIÓ BŐRIMPEDANCIA

hf  E j  Ei
I  I max sin 2ft 

c U  U max sin 2ft 

  hf  h
 I max
I eff 
J 2
T (100%)
J0
U max
U eff 
J  2
A  lg 0    ( )cx
 J 
U gen
R
I

Gyakorlatok 2
Z
U eff NUKLEÁRIS MÉRÉSTECHNIKA
I eff
N j  N j z  N z
l
R
A E  A  Ee
 *  RA
E  A  Ee  E'
A
C  E   2 me c 2  E e  E p
l
1
XC 
2 f C GAMMAABSZORPCIÓ

C J  J 0 e x
* 
A
J  J 0 e  m  xm
U gen  U coarseU fine 5V
D
x1 / 10 
1 lg 2
U gen.eff  U coarseU fine 5V
2
ln 2

R D
Z 
1  2 f RC 2   m  

xm  x  

Dm  D  

m   m   m   m

II.FÉLÉV

GAMMAENERGIA DOZIMETRIA
 1 U1 E
 D
2 U2 m

D
Dt 
IZOTÓPDIAGNOSZTIKA t

1 1 1 q
X
  m
Teff Tfiz Tbiol
D  f0  X
eff   fiz  biol
HT   DT, R  wR
R

Gyakorlatok 3
E  H T  wT PQ 
Q
T t

Λt P
Dlevegő  K  J
r2 A
Q Agömb  4r 2
U ~X
C
N
Q X sin  
U  IR  R ~ 2d
t t

I tel
Xt  RÖNTGEN – CT
m
n
Dt  f 0  X t    i x
  1 x   2 x ... n x 
J  J 0e  J 0e i 1

RÖNTGEN Di  lg
J i0 n
 lg e   ij x
Ji j1
 el   kin   foton  Q   foton, max
n
J0
eU  h f max  h
c
D  lg
J
 D
i 1
i

 min
   víz
HU  1000
hc k  víz
 min  
e U U

Pbefektetet t  Phasznos  Pveszteség ERŐSÍTŐ

Pel  PRtg  PQ U
R
I
PRtg  cRtgU 2 IZ
U2
P U I   I2 R
Pbe  U I R
  PRtg Pbe  cRtgU Z U0
U 1  I  R1   R1  konst.  R1
R1  R2
 m  C 3 Z 3
P
AP  ki
1  J0  Pbe
 ln  
x  J 
U ki
AU 
 U be
m 

U ki2 Rki R
cm 2 AP  2
 AU2 be  AU2
 m  m  0,2 U be Rbe Rki
g
n  10  lg AP (dB)
E
P
t

Gyakorlatok 4
 Rbe TAMV   1   2
n  20  lg AU  10  lg  20 log AU (dB)
Rki
1
D 100%
U  U be  U ki   1   2

U ki  U be  U ki     AU f 
1
T
U ki AU
AU,NVCS   t
U be 1  AU  U  U t 0  e

RC

1
AU,NVCS 
  
t

U  U t   1 - e RC 

U be ,max  U coarse  U fine  5V  

COULTER SZÁMLÁLÓ
AUDIOMETRIA
l
R 
A c  f 
T
U  I gen  R
p t   p1  sin t   
ctényl ctényl
h  Z  c
cmért n  10 4 / μl
P
ctényl  h  cmért  h  n  104 J
A

peff 2
IMPULZUSGENERÁTOR J
Z

Q 2
I J  Z  Z2 
t R  refl   1 
J0  Z1  Z 2 
E
U    f2
Q n oktáv  log 2
f1
U
R  J 
I J dB  10 lg 
 J0 
E
P
t  J 
H phon  10 lg 
U2  J 0 1000 Hz
P U I   I2 R
R 0 ,3
1  J 
H son   
1 16  J 0 1000 Hz
EC  CU 2
2
H phon  10 phon  H son  2
  R C

Gyakorlatok 5
Dhang  J hang  t U aVR   R  ( L   F) / 2

U aVL   L  ( R   F) / 2
U 2
J   eff
R
U aVF   F  ( R   L ) / 2
U gen  U coarse  U fine  5V
sin      sin  cos   cos  sin 

J saját  AU 2  1  10 5  U 2 (W / m 2 )  cos     cos  cos   sin  sin 

 J saját 
J dB ,saját  10 lg 
ÁRAMLÁS
 J0 
V
HV  J dB,saját  J dB,norm IV 
t

A  l
SZENZOR IV 
t
 Av

Φ A1  v1  A2  v2  konst.
Ψ W  konst. log
Φ0
π 4 p
IV   r
Φ
n
8 l
Ψ S  konst. 
 Φ0  v r
Re 
n

 J 
H rel  konst .   
 J0  v krit  1160
 r

EKG  r 4 hg
 t
8 V l
E
U    p  Rcső IV (U  RI )
q
l
U TM   intracell   extracell Rcső  8π
A2
U ki  (U be1  U be2 ) AU U
R
I
U I   L   R  U frontal  cos(0   )  U frontal  cos( )
R
U II   F    U frontal  cos(60   )  Rpárhuzamos, eredő 
n

U III   F   L  U frontal  cos(120   ) IA

IB 
n
U II  U I  U III
IA
IC 
 CT  ( L   R   F ) / 3  0 m

U Vi   Ci  ( L   R   F ) / 3

Gyakorlatok 6
 DIFFÚZIÓ

Jν 
 tA

c
J ν  D 
x

kT
D
6rStokes

D = 1,38 *10-8 m2/mm2*mered2

TANKÖNYVHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPLETEK

I. AZ „ÉLŐ” ANYAG LEGFONTOSABB SZERKEZETI TULAJDONSÁGAI ÉS

SZEREPÜK A BIOLÓGIAI FUNKCIÓKBAN

NkT
p  an 2 (I.36)
hf  E m  E i (I.1) V  Nb

 N2 
h
 
h
(I.3)  p  a 2 V  Nb   nkT (I.37)
p m  V 

M  [ Z  mp  ( A  Z )  mn ]  M ( A, Z ) (I.19) 

  konst  e 2 kT
(I.39)
E  mc 2 S


 i  0
nS  N  e kT
(I.40)

ni  n0e kT
R  NAk (I.25)
Q
c
n( h ) 
mgh m  T
e kT
(I.26)
n( 0 ) Qolvadás
LO 
qU
m
nA 
 e kT (I.28)
nB Qpárolgás
LP 
m
1 3
 mozgási  m 2  kT (I.34)
2 2

pV  NkT (I.35)

pV  nRT

Gyakorlatok-Tankönyv I. 7
 II. SUGÁRZÁSOK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK AZ „ÉLŐ” ANYAGGAL

cυákuum sin  c1
n   n 21 (II.14)
cközeg sin  c 2

K k n2  n1
N  D (II.17)
T t r

da D  D1  D2 (II.21)
N szög  
f ok f obj
1 1 1
D  (II.22)
1 f t k
f 
T
1  1 1 
D  ( n 21  1)   (II.23)
c  f f R R
 1 2 

s  d sin  k  k 
c , illetve c  f (II.26)
T
E
P (II.1)
t J ~ A2 (II.27)

P J1  J 2  J eredő (II.28)
M (II.2)
A
2
Aeredő  2 A 2 1  cos   (II.31)
M
M 
 s  d sin  (II.32)

P 1 1 L
E be  ~ ,~ (II.3) x  s (II.33)
A r 2
r d
E 2
IE  (II.4)   s (II.34)
t 
E
JE  (II.5) L
tA d  (II.36)
d
Ebe  Ebe ,max  cos  (II.8)
Emozgási  hf  Wki (II.37)
J   xJ (II.10)
E  E mozgási  E elektron  E rezgési  E forgási
 x
J  J 0e (II.11)
hf h
p  mc   (II.38)
1 c 


M i Mj
x  (II.39)
  i j
J  J0 2 D
(II.12)

ln 2 M fekete (T )  T 4 (II.41)
 (II.13)
D

Tankönyv II. 8
M   (Ttest
4 4
 Tkörnyezet ) J 
A  lg 0 
J 
 
E   (Ttest
4
 Tkörnyezet
4
) At
A      c  x
 max T  állandó (II.42)
J áteresztett  
N a  K1 B12 N1 J ' t (II.44)    
J 0  
N se  K1 AN 2 t (II.45)
                1
N ie  K1 B21 N 2 J ' t (II.46)
    20
D c l

J  JK ( N 2  N1 ) (II.54)
D  E t
  K ( N1  N 2 ) (II.56) H  E t  S
2 L  m (II.57) 2L  m  
t
 V
J  J0 e  
 V (II.63)
p
J visszavert  
   
J 0   1
c (II.64)
2

n n 
     2 1  Z  c (II.67)
 n2  n1 

J szórt   
    Z (II.68)
J 0   
JR
d6 R (II.76)
   ~ J0
 4

2
8 4 N 2  Z  Z2 
J szórt ,  J0
R
4 2
 
1  cos 2   R   1 
 Z1  Z 2 
(II.77)

2
p0 4 1 Z csatoló  Z forrás  Z bőr
Pszórt ~  ~ 4 (II.60)
c3 
eU anód   max  hf max (II.79)
J elnyelt  
   
J 0   min 
hc
(II.80)
eU anód
J  J 0 e  a x 2
PRtg  cRtgU anód ZI anód  U anód I anód (II.82)
1
a Pkisugárzott
   cRtg  U anód  Z (II.83)
Pbefektetett
ln 2
a
D J  J 0 e x (II.84)

Tankönyv II. 9
  m  x m  x (II.85)       (II.102)

 m    m   m m   m   m   m

  hf  Ekötési  Emozgási (II.86) E  A  E e,kin

 E  A  Ee,kin  E'
m   C foto 3 Z 3 (II.87)

E  hf  2me c 2  E e,kin  E p ,kin (II.103)
n
Z eff  3 wZ
i 1
i
3
i (II.88)
mv 2
qvB 
r
hf  Ekötési  hf ' Emozgási (II.89)
E
D (II.105)
N m
 N (II.95)
t
Λt
Dlevegő  K 
 t 1 r2
N  N 0e  (II.96)

Q
X (II.106)
N0 m
 N 0 e T (II.97)
2
Dlevegő  f 0 X (II.107)
T  ln 2 (II.98)
D ~  m J , illetve D ~ sm
1 1 1
 
Teff Tfiz Tbiol H T   wR DTR (II.108)
R

eff   fiz  biol

w
T
T 1 (II.109)
N
Λ (II.99)
t E   wT H T (II.110)
T
  0 e  t (II.101)
S   N i Ei (II.111)
E i
s
x
ST   N i H T,i (II.112)
s  sm  i

Tankönyv II. 10
 III. TRANSZPORTJELENSÉGEK ÉLŐ RENDSZEREKBEN

V l  (III.25)
IV  (III.1)
t F
 drift   (III.26)
I V  A  állandó (III.4) m

N
1 IN  (III.28)
p  2  gh  állandó (III.5) t
2

 I  (III.29)
F  A (III.6) t
h
I 
 J  (III.30)
 A
D
c
π 4 p J   D (III.31)
IV   R (III.12) x
8 l
1
l D  l  ukT (III.33)
Rcső  8π 2 2 (III.14) 3
(r π)
k T
v r D (III.34)
Re 

6      rStokes

 J c
 krit  Re (III.17)   (III.38)
r x t

Pr F  c 
    
t t l  x  c
D  (III.39)
x t
V
C  x ~ R(t ) ~ Dt (III.40)
P
2 R(t )  Nl 2  3Dt
p 
R
pozmózis  cRT (III.50)
n
ptotal   pi ozm.    i ni ci 
i 1

p  kH c T
J    LT (III.51)
x
F  6 πr (III.18)
T
J E   (III.53)
 1 x
u  (III.19)
F 6r x ext y int
J  LX J X  (III.54)
At x
3kT
vátl  (III.24)
E  Q E  W Q E  cmT (III.56)
m

Tankönyv III. 11
WV   pV WQ  Q W   (III.58) GT , p  0 (III.99)

W (i )  yint (i ) xext (i ) (III.59) FT ,V  0 (III.100)

WQ  W  WQ  (   zF )   e  (III.61) H S , p  0 (III.101)

QE  TS (III.63) G   A A   B B (III.105)

E   yint (i ) xext (i ) (III.64)  A   0 A  RT ln(cA ) (III.109)

(i )

 e    ZF
V2
Wmech   n  R  T  ln
V1 J m   p (c v 2  c v1 ) (III.113)

c2 D
Wkém   n  R  T  ln p
c1 d

T2  e
S  c  m  ln J k   Lk (III.116)
T1 x

Dk ck u k
E1 E 2 1 1 Lk  ck  (III.118)
S    E    (III.67) RT NA
T1 T2  T1 T2 
 c z F  
S  k ln  (III.72) J k   Dk  k  ck k  (III.119)
 x RT x 
Si
Si  S j m n
Pi  i e k
  Sj  e k
(III.74) RT
 p k c k, II   p k c k, I
Pj  j U ln k 1 k 1
(III.121)
ek F m n
 p k c k, I  p k c k, II
n k 1 k 1
U  TS  pV   i  i  q  A
i 1 RT cI
U   II   I  ln IIi (III.123)
zi F ci
E  TS  pV   (III.83)

H  E  pV (III.84)  
t

U m (t )  U t 1  e RmCm  (III.130)
 
H p  QE  W (III.87)  

H p ,  QE (III.88)
  Rm C m (III.131)

F  E  TS (III.89) Rm Rm
 
Ri  Re Ri
FT  WV  W (III.91)
t

FT ,  WV (III.92) U m (t )  U t e Rm C m
(III.132)

FT ,V  W (III.93) 
x
U m ( x)  U m (0)  U t e 
(III.133)
G  H  TS (III.94)

GT , p  W (III.96)

Tankönyv III. 12
 IV. AZ ÉRZÉKSZERVEK BIOFIZIKÁJA

Φ noktáv  log 2
f2
Ψ W  konst. log (IV.6) (IV.22)
Φ0 f1

n p t   pmax  sin t    (IV.23)

Φ
Ψ S  konst.  (IV.8)
 Φ0  J  Z  Z2 
2

R  refl   1 
d 
2 J0  Z1  Z 2 
P  J    (IV.9)
2 Fdob  plev  Adob
2
Pmax  d max  P  J 
   16 (IV.10) n  10 lg ki   10 lg ki  (IV.26)
Pmin  d min  P
 be   J be 

n  n' n  nerősítés  ncsillapítás (IV.27)

D (IV.11)
r
 J 
n n n  10 lg  (IV.28)
D t  k (IV.12)  J0 
t k

1(' )  J 
visus  100% (IV.14) H phon  10 lg  (IV.29)
 (' )  J 0 1000 Hz

 1  J 
0,3
 H  1,22  (IV.15) H son    (IV.31)
d 16  J 0 1000 Hz
Eion ne
A  H phon  10 phon  H son  2
E foton hf

X  rR  gG  bB

V. BIOMECHANIKA

F L 
E (V.1) E
A L 
F 1
 chang 
A  
L  V / V
 
L p

Tankönyv IV-V. 13
    k ATPáz
  r
t vcsapás

R 2
átlag  2Lp L (V.3) P  Fv (V.5)

 be  F  a v  b  F0  a b
r  be (V.4)
 be   ki  teljes
bF0
vmax 
 a
vcsapás 
 be L
   T
1 L
 teljes 
k ATPáz V
   T
V

VI. A MOLEKULÁRIS ÉS SEJTDIAGNOSZTIKA FIZIKAI MÓDSZEREI

tg   1 1 k isc
N szög   a   (VI.18) QST 
tg   f k k f  k nr

a k ph
N k    (VI.20) Q ph  QST (VI.37)
f k ph  k nr , ph

N  k f  k nr   N  t
da
N szög   (VI.23) (VI.38)
f1 f 2

s  d sin  k  k (VI.24) N  N 0 e  ( k f  k nr )t (VI.39)

 1 1
  0,61 f  (VI.28)  (VI.40)
n sin   kf  k nr

J  J 0 e x (VI.29) Qf  kf  (VI.41)

J J VV  J VH
T (100%) (VI.33) p (VI.43)
J0 J VV  J VH

J  w2
A  lg 0    ( )cx (VI.34) D
 J  4t D

kf kf
QF   (VI.36)
k f  k nr k f  kic  kisc  kQ

Tankönyv V-VI. 14
 VII. ELEKTROMOS JELEK ÉS MÓDSZEREK AZ ORVOSI GYAKORLATBAN

Q1Q2 1 1 1
F k  
r2 R párhuzamos ,eredő R1 R2

F W  U  I t
E
q
U2
W12 W0i P U I   I2R
U 21  i  R
q q

t
 
t

U 21  E  s U R  U Te RC
U C  U T 1  e RC  (VII.2)
 
Q
C I  I max sin 2  f  t 
U
U  U max sin 2  f  t 
A
C   0 r
l I max
I eff 
1 1 1 Q2 2
W  UQ  CU 2 
2 2 2 C U max
U eff 
C párhuzamos ,eredő  C1  C 2 2

1 1 1 P  U eff  I eff
 
C soros ,eredő C1 C2 U eff
Z
I eff
Q
I
t 1 1
XC   (VII.4)
Q 2fC C
J
A t R
U ki  U be (VII.5)
U R  X C2
2

R
I
RC
U ki, alulvágó  U be
1 I 1  C 2 R 2 2
G 
R U
1
U ki, felülvágó  U be
l 1  C 2 R 2 2
R
A
1
1 f0 
 2RC

1
f0 
Rsoros ,eredő  R1  R2 2 LC

Tankönyv VII. 15
 U ki Pki AU
AU  AP  (VII.6) AU ,V   (VII.14)
U be Pbe 1  AU 

AP  AU
2
ha Rki  Rbe (VII.8) U vissza

U ki
n  10 lg AP  20 lg AU (VII.10)
1
H   pi  log 2
R2 pi
U ki   U be i
R1  R2

U ki  (U be1  U be 2 ) AU (VII.11)

AU
AU ,V  
1  AU 

VIII. KÉPALKOTÓ MÓDSZEREK


n

  i x l
  1 x   2 x ... n x   Ed
J  J 0e  J 0e i 1
l
J0 Y 1
lg  ( 1 x1   2 x2  ...) lg e (VIII.2)
J c 
 
hf 0  g N  N H 0 (VIII.3)
 
f '  f 1   (VIII.4)
 
t
  c
M long t   M long 0   1  e T1 
   2
  f D  f ' f  f fD  f (VIII.5)
c c
t

M transz t   M transz 0  e T2
HU 
   víz
1000 (VIII.10)
 víz
F
Pd
A

IX. TERÁPIÁS MÓDSZEREK FIZIKAI ALAPJAI

q q
aküszöb  r 2r  r
 C

Tankönyv VII-IX. 16
 X. AZ ÉLETTUDOMÁNYI KUTATÓMUNKA FIZIKAI MÓDSZEREI

1 R06 d m
kt  (X.6) t
 D R6 2U q

2d sin  n   L  l l  1 (X.26)

 
Fel  E  q
M N   N L  g N  N l l  1 (X.28)
  
Fmágn  q  v  B
M e   g  S S  1 (X.29)
 
v2
Fcp  m  E  hf 0  g N  N H 0 (X.30)
r
   h 0
m EvB E 
  2
q a
 0  B0
mv 2
rel 
Eq 
f Larmor  B0
2
1 2mU
rm  N 
E
B q  e kT (X.31)
N

Tankönyv X. 17
 ÁLLANDÓK ÉS ADATOK

egyetemes gázállandó R = 8,314 J/(mol∙K)

Avogadro-szám NA = 6∙1023 /mol

Boltzmann-állandó k = 1,38∙10–23 J/K

Faraday-állandó F = 96500 C/mol

Planck-állandó h = 6,626∙10–34 J∙s

fénysebesség (vákuumban) c = 3∙108 m/s

elektron töltése (elemi töltés) e = 1,6∙10–19 C

elektron nyugalmi tömege me = 9,1∙10–31 kg

proton nyugalmi tömege mp = 1,673∙10–27 kg

neutron nyugalmi tömege mn = 1,675∙10–27 kg

Stefan–Boltzmann-állandó σ= 5,67∙10–8 J/(m2∙K4∙s)

Wien-féle eltolódási állandó b=2,898∙10–3 m∙K

nehézségi gyorsulás (normál érték) g=9,81 m/s2

Reynolds-szám (sima falú csövekre) Re = 1160

Röntgenkonstans CRtg=1,1·10–9 V–1

proton g faktora gp=5,59

nukleáris magneton μN=5,05∙10-27 J/T

Fotoeffektushoz tartozó állandó Cfoto=6 cm2/(g·nm3)

Konverziós tényező levegőre f0=34 J/C

Coulomb-féle arányossági tényező k=9∙109 Nm2/C2

vákuum dielektromos állandója ε0=8,85∙10-12 C2/(Nm2)

hallásküszöb (emberi fül, 1kHz) 10-12 W/m2

képtávolság a redukált szemben i=17 mm

adatok 18
AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE

SŰRŰSÉG
elemek ρ (g/cm3) összetett anyagok ρ (g/cm3)

alumínium (Al) 2,7 testszövet (lágy) 1,04

réz (Cu) 8,96 vér (átlagos) 1,05

ón (Sn) 5,75 levegő (0°C, 101 kPa) 0,00129

vas (Fe) 7,9 csont (átlagos) 1,7

ezüst (Ag) 10,5 zsírszövet (átlagos) 0,92

higany (Hg) 13,6 izom (átlagos) 1,06

arany (Au) 19,3 víz (4°C) 1,000

ólom (Pb) 11,3 jég (0°C) 0,92

szén (C, grafit) 2,23 etanol 0,8

szén (C, gyémánt) 3,51 cirkónium-dioxid (ZrO2) 6,0

szén (C, fullerén) 1,65 amalgám (átlagos) 12

titán (Ti) 4,51 Kvarc (SiO2) 2,65

PMMA (poli(metil-metakrilát)) 1,2

adatok 19
FELÜLETI FESZÜLTSÉG LINEÁRIS HŐTÁGULÁSI EGYÜTTHATÓ
anyag σ (mJ/m2) anyag α (10-6 1/K)

víz 73 alumínium 24

higany 486 acél 12

etilalkohol 22 amalgám 25

jég 51
FAJLAGOS HŐKAPACITÁS teflon 200
anyag c (kJ/(kg·K))

volfrám (W) 0,132 ABSZOLÚT TÖRÉSMUTATÓ

víz 4,18 anyag n (589 nm, 20°C)

jég 2,094 levegő 1

etanol 2,4 víz 1,333

izom 3,76 cédrusolaj 1,505

vér 3,9 gyémánt 2,417

tömör csont (átlagos) 1,3 üveg 1,5

zsírszövet 3 flintüveg 1,6

testszövet (átlagos) 3,5 prizma

1,739
(refraktométerben)
oxigén (Cv) 0,65

oxigén (Cp) 0,92

FAJLAGOS FORGATÓKÉPESSÉG

anyag    cm 3 
 
ÁTALAKULÁSI HŐ   20D  g  dm 
 
anyag q (kJ/kg) D-glükóz (dextróz) +52,7
jég (olvadáshő) 334,4 D-szacharóz +66,5
víz (párolgáshő (100°C, 101 kPa)) 2257 D-galaktóz +80,2
víz (párolgáshő (30°C, 101 kPa)) 2400 D-laktóz +55,3

D-fruktóz (levulóz) –93,8

FAJLAGOS VEZETŐKÉPESSÉG
D-maltóz +137,5
anyag σ(S/m)

izomszövet 0,8

adatok 20
HANGSEBESSÉG VISZKOZITÁS
anyag c (m/s) anyag η (mPa∙s)

levegő 330 víz (20°C) 1

hélium 970 víz (25°C) 0,85

víz 1500 vér (37°C, aortában) 4,5

testszövet (lágy) 1600 levegő 0,02

csont 3600 éter 0,23

higany 1,55
TÖMEGGYENGÍTÉSI EGYÜTTHATÓ
glicerin 1500
2
anyag μm (cm /g)

ólom (24Na, γ sugárzás) 0,05

TESTSZÖVETI SÚLYTÉNYEZŐK (W T ) SUGÁRZÁSI SÚLYTÉNYEZŐK (W R )

szövetek wT sugárzás és energiatartomány wR

vörös csontvelő 0,12

Fotonok 1
vastagbél 0,12
Elektronok 1
tüdő 0,12
Neutronok 5-20
gyomor 0,12

emlő 0,12 Protonok, Ep > 2 MeV 5

gonádok 0,08
 részecskék, nehéz magok 20
húgyhólyag 0,04

máj 0,04
OZMOTIKUS EGYÜTTHATÓ
nyelőcső 0,04
anyag φ
pajzsmirigy 0,04
NaCl 0,92
bőr 0,01
CaCl2 0,85
csontfelszín 0,01
glükóz 1,00
nyálmirigyek 0,01
KCl 0,92
agy 0,01 Na-laktát 0,98
egyéb 0,12

adatok 21
A FONTOSABB RADIOAKTÍV IZOTÓPOK JELLEMZŐ ADATAI
kémiai elem maximális -energia K dózis-
és rendszáma izotóp felezési idő bomlás módja részecske (MeV) konstans
energiák (MeV)  μGy lev  m 2 
 
 GBq  h 
 
hidrogén 1 3
H 12,33 év – 0,0186 –
szén 6 11
C 20,4 perc + 0,96 –
14
C 5760 év – 0,155
nitrogén 7 13
N 10 perc + 1,19 –
oxigén 8 15
O 2 perc + 1,73 –
fluor 9 18
F 109,8 perc + 0,633 –
nátrium 11 24
Na 15,02 óra –,  1,392 2,754 444
1,369
foszfor 15 32
P 14,28 nap – 1,710 –
kén 16 35
S 87,2 nap – 0,167 –
kálium 19 40
K 1,28.109 év –, K (10%) 1,31 1,46
K után
42
K 12,36 óra –,  3,52 (75%)
1,99 (25%) 1,525
kalcium 20 45
Ca 163 nap – 0,257 –
króm 24 51
Cr 27,7 nap K, e–,  0,315 (e–) 0,320
vas 26 52
Fe 8,2 óra +,  0,8 0,5
59
Fe 44,6 nap –,  1,566 1,30 160
1,10
kobalt 27 60
Co 5,272 év –,  0,318 1,33 305
1,17
réz 29 64
Cu 12,74 óra – (39%) 0,575
+ (19%) 0,656
K (42%)
 (1%) 1,34
kripton 36 85
Kr 10,73 év –,  0,687 0,514
rubídium 37 81
Rb 4,7 óra +,  0,99 1,93
0,95
86
Rb 18,65 nap –,  1,78 1,078
stroncium 38 90
Sr 29 év – 0,546 –
ittrium 39 90
Y 64 óra –,  2,29 1,761
technécium 43 99
Tcm 6,02 óra  – 0,140
indium 49 113 m
In 1,658 óra  – 0,391
jód 53 123
I 13,3 óra K,  – 0,16
125
I 59,7 nap K,  – 0,0355
131
I 8,04 nap –,  0,606 0,364 54
0,25 0,080
0,81 0,723
xenon 54 133
Xe 5,29 nap –,  0,346 0,081
cézium 55 137
Cs 30,1 év –,  0,512 (92,6%) 0,661 80
1,173 (7,4%)
arany 79 198
Au 2,695 nap –,  0,961 0,411
higany 80 203
Hg 46,6 nap –,  0,212 0,279
radon 86 222
Rn 3,824 nap  5,489 –
rádium 88 226
Ra 1600 év ,  4,784 0,186
0,260
4,598 0,609
urán 92 238
U 4,47.109 év ,  4,2 0,048

adatok 22
AZ ÓLOM TÖMEGGYENGÍTÉSI EGYÜTTHATÓJÁNAK ÖSSZETEVŐI

EGYENLŐ HANGOSSÁGSZINTŰ GÖRBÉK

adatok 23
Megújított gyakorlatokhoz kapcsolódó képletek, adatok

adatok 24
 STATISZTIKA
n
x1  x2 n1n2
x  x    xn x i
1 n
t[ n1  n2  2] 
n1  n2
x 1 2  i 1
  xi Q1  Q2
n n n i 1 n1  n2  2
n

n x
n1 n2
i i Q1   ( x1i  x1 ) 2 Q2   ( x2i  x2 ) 2
x i 1
i 1 és i 1
n
2
snagyobb
n
F[ n1 1; n2 1] 
 (x i  x )2
Qxx
2
skisebb
s x ,n1  i 1

n 1 n 1
 n x  x
h
2
j j
j 1 Qg
s g2  
h 1 h 1
sx nj
sx  h h

n Qj
j 1
 ( x
j 1 i 1
ij  x j )2
Qi
si2   
x N h N h N h
z

R
t[ n 1] 
x  t% s x s
n
x  t% sx
n

x Q(a, b)   [ yi  (axi  b)]2

t[ n 1]  i 1
sx
Qxy s xy2
x  0 a 
*

t[ n 1]  Qxx s x2
sx
n
Qxy   ( xi  x )( yi  y )
i 1

adatok 25
 n
Qxx   ( xi  x ) 2
i 1

Qxy
s xy2 
n 1
b*  y  a * x

Qxy s xy2
r 
QxxQyy sx s y

n2
t[ n 2]  r
1 r 2
(Oi  Ei ) 2
2  
i Ei

n(ad  bc) 2
 [21] 
(a  b)(c  d )(a  c)(b  d )

log a  b   log a  log b

a
log   log a  log b
b
log a b  b  log a

1
H  p log 2  
 p
1
I  log 2  
 p

Statisztika 26
 k  1 , ha a  x  b
p ( A) 
n b  a

f ( x)  
p ( AvagyB)  p ( A)  p ( B )  p ( AésB)
 0, egyébként
p( AésB) 
p( A|B)  
p( B) ab (b  a) 2
 2 
p p 2 12
odds   n
1 p q pk    p k (1  p) n k
k 
odds
p   np  2  np (1  p )
1  odds

logit (A)=ln(odds(A)) k
pk  e 
k!   2 
logit(nem A)=-logit(A)
( x )2
odds(A)=elogit(A) 1 
f ( x)  e 2 2
 N ( , )
1 2 2
odds(nem A) 
odds ( A) xi k
a
 n
p B R  a  b a(c  d ) xi   k
RR 
p B R 

c

c ( a  b)  n
cd
p( B|R ) beteg ÁN  VP
w 
p( B | R  ) ad összes VN  ÁP  ÁN  VP
OR   VP VP
p( B | R ) bc se  
p( B | R ) beteg ÁN  VP
VN VN
  E ( )   xi pi sp  
i
egészséges VN  ÁP
ÁN ÁN
 2  D 2 ( )  E[  E ( ) 2 ]   ( xi   )2  p ( xi )  1  se  
i beteg ÁN  VP
    k  E ( )  E ( )  k ;Var ( )  Var ( ) ÁP ÁP
1  sp  
    k  E ( )  E ( )  k ;Var ( )  Var ( )  k 2 egészséges VN  ÁP
   norm  norm  E ( )  E ( )  E ( ) VP VP
PPV  
      E ( )  E ( )  E ( ) ;Var ( )  Var ( )  Var ( ) összes pozitív ÁP  VP
VN VN
, ha függetlenek NPV  
összes negatív ÁN  VN
 E  0;Var 1    E ( )  *
1

   E ( ) 
ÁP ÁP
Var ( ) Var ( ) 1  PPV  
összes pozitív ÁP  VP
ÁN ÁN
1 n 1 n2 1 1  NPV  
p ( xi )   2  összes negatív ÁN  VN
n 2 12 VP  VN VP  VN
de  
összes VP  ÁN  VN  ÁP

Statisztika 27
T-ELOSZLÁS

p (valószínűség, kétszélű)
szabadságfok
0,5 0,2 0,1 0,05 0,02 0,01 0,002 0,001
1 1,00 3,08 6,31 12,7 31,8 63,7 318,3 636,6
2 0,82 1,89 2,92 4,30 6,96 9,92 22,3 31,6
3 0,76 1,64 2,35 3,18 4,54 5,84 10,2 12,9
4 0,74 1,53 2,13 2,78 3,75 4,60 7,17 8,61
5 0,73 1,48 2,02 2,57 3,37 4,03 5,89 6,87
6 0,72 1,44 1,94 2,45 3,14 3,71 5,21 5,96
7 0,71 1,41 1,89 2,36 3,00 3,50 4,79 5,41
8 0,71 1,40 1,86 2,31 2,90 3,36 4,50 5,04
9 0,70 1,38 1,83 2,26 2,82 3,25 4,30 4,78
10 0,70 1,37 1,81 2,23 2,76 3,17 4,14 4,59
11 0,70 1,36 1,80 2,20 2,72 3,11 4,02 4,44
12 0,70 1,36 1,78 2,18 2,68 3,05 3,93 4,32
13 0,69 1,35 1,77 2,16 2,65 3,01 3,85 4,22
14 0,69 1,35 1,76 2,14 2,62 2,98 3,79 4,14
15 0,69 1,34 1,75 2,13 2,60 2,95 3,73 4,07
16 0,69 1,34 1,75 2,12 2,58 2,92 3,69 4,01
17 0,69 1,33 1,74 2,11 2,57 2,90 3,65 3,97
18 0,69 1,33 1,73 2,10 2,55 2,88 3,61 3,92
19 0,69 1,33 1,73 2,09 2,54 2,86 3,58 3,88
20 0,69 1,33 1,72 2,09 2,53 2,85 3,55 3,85
21 0,69 1,32 1,72 2,08 2,52 2,83 3,53 3,82
22 0,69 1,32 1,72 2,07 2,51 2,82 3,51 3,79
23 0,69 1,32 1,71 2,07 2,50 2,81 3,49 3,77
24 0,68 1,32 1,71 2,06 2,49 2,80 3,47 3,75
25 0,68 1,32 1,71 2,06 2,49 2,79 3,45 3,73
30 0,68 1,31 1,70 2,04 2,46 2,75 3,39 3,65
40 0,68 1,30 1,68 2,02 2,42 2,70 3,31 3,55
60 0,68 1,30 1,67 2,00 2,39 2,66 3,23 3,46
120 0,68 1,30 1,66 1,98 2,36 2,62 3,16 3,37
 0,68 1,29 1,64 1,96 2,33 2,58 3,09 3,29

χ 2 (KHI-NÉGYZET)-ELOSZLÁS

p (valószínűség, jobbszélű)
szabadságfok
0,99 0,975 0,95 0,05 0,025 0,01 0,001
1 0,0000157 0,0000982 0,000393 3,84 5,02 6,63 10,83

Statisztika, eloszlások 28
TESTHOSSZ- ÉS TESTTÖMEG – ÉLETKOR PERCENTILISEK; FIÚK

Statisztika, percentilisek 29
BMI – ÉLETKOR PERCENTILISEK; FIÚK

Statisztika, percentilisek 30
TESTHOSSZ- ÉS TESTTÖMEG – ÉLETKOR PERCENTILISEK; LÁNYOK

Statisztika, percentilisek 31
BMI – ÉLETKOR PERCENTILISEK; LÁNYOK

Statisztika, percentilisek 32