Másodrendű nyomaték

A kör súlyponti tengelyeire:

𝑑4 𝜋
𝐼𝑥 = 𝐼𝑦 =
64
𝐼𝑥𝑦 =0
Téglalap súlyponti tengelyeire (ha az x tengellyel párhuzamos méret az a, az y tengellyel párhuzamos
méret pedig a b):
𝑎𝑏 3
𝐼𝑥 =
12
𝑎3 𝑏
𝐼𝑦 =
12
𝐼𝑥𝑦 = 0
Poláris másodrendű nyomaték:
𝐼𝑝 = 𝐼𝑥 + 𝐼𝑦
Steiner-tétel:
𝐼𝑥′ = 𝐼𝑥 + (∆𝑦)2 ∙ 𝐴
𝐼𝑦′ = 𝐼𝑦 + (∆𝑥)2 ∙ 𝐴

𝐼𝑥′𝑦′ = 𝐼𝑥𝑦 + ∆𝑥 ∙ ∆𝑦 ∙ 𝐴
Elforgatott tengelyek:
𝐼𝑥̃ = 𝐼𝑥 ∙ cos2 𝛼 + 𝐼𝑦 ∙ sin2 𝛼 − 2 ∙ 𝐼𝑥𝑦 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼
𝐼𝑦̃ = 𝐼𝑥 ∙ sin2 𝛼 + 𝐼𝑦 ∙ cos 2 𝛼 + 2 ∙ 𝐼𝑥𝑦 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼
𝐼𝑥̃𝑦̃ = (𝐼𝑥 − 𝐼𝑦 ) ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝐼𝑥𝑦 ∙ (cos 2 𝛼 − sin2 𝛼)
Főmásodrendű nyomatékok:
2 2
𝐼𝑥 + 𝐼𝑦 ± √(𝐼𝑥 + 𝐼𝑦 ) − 4 ∙ (𝐼𝑥 𝐼𝑦 − 𝐼𝑥𝑦 )
𝐼1,2 =
2
𝐼1 > 𝐼2
Az x tengelytől az 1-es főtengelyig mért szög:
𝐼𝑥 − 𝐼1
𝛼 = arctg
𝐼𝑥𝑦

1
 Fajlagos nyúlás
Általánosan:
∆𝐿
𝜀𝑥 = lim
𝐿0 →0 𝐿0
Egy szakasz mentén állandó fajlagos nyúlás esetén:
∆𝐿 𝐿 − 𝐿0 𝐿
𝜀𝑥 = = = −1
𝐿0 𝐿0 𝐿0
Hooke-törvény
Egytengelyű húzás/nyomás esetén:
𝜎𝑥 = 𝐸 ∙ 𝜀𝑥
𝜀𝑦 = 𝜀𝑧 = −𝜈 ∙ 𝜀𝑥
Általános esetben:
1+𝜈 𝜈
𝜀= (𝜎 − ∙ 𝜎 ∙ 𝐸)
𝐸 1+𝜈 𝐼
A Hooke-törvény megfordítása:
𝐸 𝜈
𝜎= (𝜀 + ∙ 𝜀 ∙ 𝐸)
1+𝜈 1 − 2𝜈 𝐼
Fajlagos térfogatváltozás
∆𝑉
= 𝜀𝐼 = 𝜀𝑥 + 𝜀𝑦 + 𝜀𝑧 = 𝜀1 + 𝜀2 + 𝜀3
𝑉
Egyenes rúd húzása/nyomása
A rúd hossztengelye az x tengellyel esik egybe.
𝑁(𝑥)
𝜎𝑥 (𝑥) =
𝐴(𝑥)
Egyenes rúd egyenes hajlítása
A rúd hossztengelye az x tengellyel esik egybe. A hajlítás
tengelye az y tengely.
𝑀ℎ (𝑥)
𝜎𝑥 (𝑥) = ∙𝑧
𝐼𝑦 (𝑥)
A rugalmas szál differenciálegyenlete (a görbület kiszámítására használható összefüggés):
1 𝑀ℎ (𝑥)
𝑤 ′′ (𝑥) = =
𝜌(𝑥) 𝐼𝑦 (𝑥) ∙ 𝐸
𝑤 ′′ (𝑥): görbület, a lehajlás függvény második deriváltja
𝜌(𝑥): görbületi sugár

2
 Egyenes rúd ferde hajlítása
A rúd hossztengelye az x tengellyel esik egybe. A hajlítás tengelye az
y tengely, de ez nem számít főtengelynek!
𝑀ℎ 1 𝑀ℎ 2
𝜎𝑥 = ∙𝜂− ∙𝜉
𝐼1 𝐼2
A zérustengely egyenlete:
𝐼1 𝑀ℎ 2
𝜂= ∙ ∙𝜉
𝐼2 𝑀ℎ 1
Egyenes rúd húzása/nyomása és hajlítása
𝑁(𝑥) 𝑀ℎ 1 𝑀ℎ 2
𝜎𝑥 (𝑥) = + ∙𝜂− ∙𝜉
𝐴(𝑥) 𝐼1 𝐼2
𝑁(𝑥) 𝑀ℎ (𝑥)
𝜎𝑥 (𝑥) = + ∙𝑧
𝐴(𝑥) 𝐼𝑦 (𝑥)
Egyenes rúd nyírása
A rúd hossztengelye az x tengellyel esik egybe. A nyírás a z tengellyel párhuzamos és a tengely
szimmetriatengely.
𝑉(𝑥) 𝑆𝑦 (𝑧)
𝜏𝑥𝑧 (𝑥, 𝑧) = 𝜏𝑧𝑥 (𝑥, 𝑧) = − ∙
𝐼𝑦 (𝑥) 𝑎(𝑧)
𝑆𝑦 (𝑧): a keresztmetszet z koordináta „feletti” részének statikai nyomatéka
𝑎(𝑧): húsvastagság a z koordináta magasságában
Statikai nyomaték egy keresztmetszetre:

𝑆𝑦 = ∫ 𝑧 𝑑𝐴
𝐴
A VISA képletbe szükséges statikai nyomaték a terület véges számú részre való felosztása esetén:

𝑆𝑦 = ∑(𝑟é𝑠𝑧 𝑡𝑒𝑟ü𝑙𝑒𝑡𝑒) ∙ (𝑟é𝑠𝑧 𝑠ú𝑙𝑦𝑝𝑜𝑛𝑡𝑗𝑎)

3
 Körszimmetrikus keresztmetszetű rudak csavarása
Fajlagos elcsavarodás:
𝑀𝑡
𝜗=
𝐼𝑝 ∙ 𝐺
Csúsztató rugalmassági modulusz:
𝐸
𝐺=
2(1 + 𝜈)
Fajlagos szögváltozás:
𝛾𝑥𝑡 = 𝑟 ∙ 𝜗
A csavarás miatt fellépő csúsztatófeszültség:
𝑀𝑡
𝜏𝑥𝑡 = ∙𝑟
𝐼𝑝
A csavarásra vonatkozó Hooke-törvény:
𝜏𝑥𝑡 = 𝐺 ∙ 𝛾𝑥𝑡
Síkgörbe rúd húzása/nyomása és hajlítása
𝑁(𝑥) 𝑀ℎ (𝑥) 𝑀ℎ (𝑥) 𝑅
𝜎𝑥 (𝑥) = + + ∙ ∙𝑧
𝐴(𝑥) 𝑅 ∙ 𝐴(𝑥) 𝐼0 (𝑥) 𝑅 + 𝑧

𝑅
𝐼0 (𝑥) = ∫ ∙ 𝑧 2 𝑑𝐴
𝑅+𝑧
𝐴

𝐼0 (𝑥) = 𝑅 2 ∙ 𝐴 ∙ χ
𝑅: kezdeti görbületi sugár
Χ (khi): keresztmetszeti tényező, ami a geometriától függ
Görbülettől függő alkalmazási esetek:
𝑅
8≤ : Navier-képletet alkalmazunk
2𝑒
𝑅
2≤ ≤ 8: Grashof-képletet alkalmazunk, de 𝐼0 (𝑥)-t közelítjük 𝐼𝑦 (𝑥)-szel
2𝑒
𝑅
1≤ ≤ 2: Grashof-képletet alkalmazunk
2𝑒
Az alsó határ azért kell, mert alatta nincs értelme a képlet alkalmazásának.

4
 A rugalmas szál differenciálegyenlete
A rugalmas szál differenciálegyenlete:
𝑀ℎ (𝑥)
𝑤 ′′ (𝑥) =
𝐼𝑦 (𝑥) ∙ 𝐸
𝑤 ′′ (𝑥): görbület
𝑤 ′ (𝑥): elfordulás
𝑤(𝑥): lehajlás
Az integrálások elvégzése után lehet meghatározni a lehajlás függvényt. A peremfeltételeket kell
használni.
Peremfeltételek:
Befogás:
𝑤(𝑥) = 𝑤 ′ (𝑥) = 0
Csukló, görgős támasz:
𝑤(𝑥) = 0
Függőlegesen mozgó csúszka, ha 𝑤 a függőleges elmozdulás:
𝑤 ′ (𝑥) = 0
Vízszintesen mozgó csúszka, ha 𝑤 a függőleges elmozdulás:
𝑤(𝑥) = 𝑤 ′ (𝑥) = 0

5
 Kihajlás
Karcsúság:
𝑙0 𝑐 ∙ 𝑙
𝜆= =
𝑖2
√𝐼2
𝐴
𝑙0 : látszólagos hossz
𝑖2 : inerciasugár
𝑐: peremfeltételektől függő szorzótényező

Kritikus (maximálisan megengedhető) feszültség az Euler hiperbola esetében (𝜆 > 𝜆0 )

𝜋 2
𝜎𝑘𝑟𝑖𝑡 = ( ) ∙ 𝐸
𝜆
Kritikus (maximálisan megengedhető) feszültség Tetmayer-egyenes esetében (𝜆 < 𝜆0 )
𝜎𝑘𝑟𝑖𝑡 = 𝐴 − 𝐵 ∙ 𝜆
Kihajlásra való ellenőrzés:
𝜎𝑥 ≤ 𝜎𝑘𝑟𝑖𝑡
Alakváltozási energiasűrűség
A kétpont szorzatot úgy számoljuk, hogy a mátrixok minden tagját a nekik megfelelő taggal szorozzuk
a másik mátrixból.
𝐽 1
𝑢[ ] = ∙ 𝜎: 𝜀
𝑚3 2
Egy rúd esetén:
𝑙
𝑁2 𝑀ℎ2𝑦 𝑀ℎ2𝑧 𝑀𝑡2
𝑈 = ∫( + + + )
2 ∙ 𝐴 ∙ 𝐸 2 ∙ 𝐼𝑦 ∙ 𝐸 2 ∙ 𝐼𝑧 ∙ 𝐸 2 ∙ 𝐼𝑝 ∙ 𝐺
0

6
 Betti-tétel
Egy keresztmetszet elmozdulása:

𝑀ℎ (𝑥) ∙ 𝑚ℎ (𝑥) 𝑀𝑡 (𝑥) ∙ 𝑚𝑡 (𝑥)

𝑤𝐴 = ∫ 𝑑𝑥 + ∫ 𝑑𝑥
𝐼𝑦 (𝑥) ∙ 𝐸 𝐼𝑝 (𝑥) ∙ 𝐺
𝑙 𝑙
𝑀ℎ (𝑥): a terhelés által okozott hajlítóigénybevétel
𝑚ℎ (𝑥): az A pontba helyezett 1 N nagyságú erő által okozott hajlítóigénybevétel
𝑀𝑡 (𝑥): a terhelés által okozott csavaró igénybevétel
𝑚𝑡 (𝑥): az A pontba helyezett 1 N nagyságú erő által okozott csavaró igénybevétel
Egy keresztmetszet elfordulása:

𝑀ℎ (𝑥) ∙ 𝑚ℎ (𝑥) 𝑀𝑡 (𝑥) ∙ 𝑚𝑡 (𝑥)

𝜑𝐴 = ∫ 𝑑𝑥 + + ∫ 𝑑𝑥
𝐼𝑦 (𝑥) ∙ 𝐸 𝐼𝑝 (𝑥) ∙ 𝐺
𝑙 𝑙
𝑀ℎ (𝑥): a terhelés által okozott hajlítóigénybevétel
𝑚ℎ (𝑥): az A pontba helyezett 1 Nm nagyságú koncentrált erőpár által okozott hajlítóigénybevétel
𝑀𝑡 (𝑥): a terhelés által okozott csavaró igénybevétel
𝑚𝑡 (𝑥): az A pontba helyezett 1 Nm nagyságú koncentrált erőpár által okozott csavaró igénybevétel
Castigliano-tétel
Egy keresztmetszet elmozdulása:
𝜕𝑀ℎ (𝑥) 𝜕𝑀𝑡 (𝑥)
𝑀ℎ (𝑥) ∙ 𝑀 (𝑥) ∙
𝑤𝐴 = ∫ 𝜕𝐴 𝑑𝑥 + ∫ 𝑡 𝜕𝐴 𝑑𝑥
𝐼𝑦 (𝑥) ∙ 𝐸 𝐼𝑝 (𝑥) ∙ 𝐺
𝑙 𝑙
Az 𝐴 = 0 𝑁 nagyságú erő figyelembevételével írjuk fel a hajlítónyomatéki és a csavarónyomatéki
függvényt, hogy elvégezhessük a kijelölt deriváltat. Az eredmény ugyanaz, mint amit a Betti-tétel
szolgáltat.
Egy keresztmetszet elfordulása:
𝜕𝑀ℎ (𝑥) 𝜕𝑀𝑡 (𝑥)
𝑀ℎ (𝑥) ∙ 𝑀𝑡 (𝑥) ∙
𝜕𝑀𝐴 𝜕𝑀𝐴
𝜑𝐴 = ∫ 𝑑𝑥 + ∫ 𝑑𝑥
𝐼𝑦 (𝑥) ∙ 𝐸 𝐼𝑝 (𝑥) ∙ 𝐺
𝑙 𝑙
Az 𝑀𝐴 = 0 𝑁𝑚 nagyságú koncentrált erőpár figyelembevételével írjuk fel a hajlítónyomatéki és a
csavarónyomatéki függvényt, hogy elvégezhessük a kijelölt deriváltat. Az eredmény ugyanaz, mint
amit a Betti-tétel szolgáltat.

7
 Feszültség elméletek
Mohr-féle egyenértékű feszültség:
A főfeszültségekkel kifejezve:
𝑀
𝜎𝑒𝑔𝑦 = 𝜎1 − 𝜎3
Rúd esetén (hajlítás+csavarás):

𝑀 2
𝜎𝑒𝑔𝑦 = √𝜎𝑥2 + 4 ∙ 𝜏𝑥𝑡

HMH (Huber-Mises-Hencky) egyenértékű feszültség:

A főfeszültségekkel kifejezve:

𝐻𝑀𝐻
1
𝜎𝑒𝑔𝑦 = √ ((𝜎1 − 𝜎2 )2 + (𝜎1 − 𝜎3 )2 + (𝜎2 − 𝜎3 )2 )
2
Rúd esetén (hajlítás+csavarás):

𝐻𝑀𝐻 2
𝜎𝑒𝑔𝑦 = √𝜎𝑥2 + 3 ∙ 𝜏𝑥𝑡