Fiz 9B 02 23

Részösszefoglalás: kinematika – mozgástan

Mechanikai mozgás
A test megváltoztatja a helyét, helyzetét más testhez képest – ez a
vonatkoztatási test.

Vonatkoztatási rendszer: a vonatkoztatási test + koordinátarendszer.

Mozgásállapot – más testhez viszonyítva adhatjuk meg: viszonylagos.

Nyugalomban lévő test: mozgásállapota megegyezik a választott

vonatkoztatási rendszer mozgásállapotával.

Pontszerű test, anyagi pont, tömegpont: a test kiterjedése elhanyagolható az

elmozdulásához képest.

Pálya: a mozgás során befutható vonal

Megtett út (∆s): pálya mentén mért távolság, amit

ténylegesen befutott a test

Elmozdulás: a kezdőpontból a végpontba mutató

vektor

Összehasonlítás!

⃗ (x, y, z) mindig az anyagi pontra mutat, követi a test mozgását.

Helyvektor: 𝒓

⃗
Elmozdulás-vektor: ∆𝒓 a kezdőpontba és a végpontba mutató vektor
különbsége
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
∆𝒔
= á𝒍𝒍𝒂𝒏𝒅ó – egyenletes mozgás
∆𝒕

- a mozgás pályája egyenes vonal

- megtett út egyenesen arányos a megtételéhez szükséges idővel
∆𝒔 𝒎 𝒌𝒎 𝒎 𝒌𝒎
Sebesség: 𝒗 = m.e. : és 1 = 3,6
∆𝒕 𝒔 𝒉 𝒔 𝒉

⃗
∆𝒓
⃗ =
vektormennyiség (a mozgás irányába mutat) 𝒗 ∆𝒕

Eredő sebesség: pl. csónak és folyó

∆𝒔 𝒔
𝒗= →𝒔=𝒗∙𝒕 → 𝒕=𝒗
∆𝒕
Változó mozgások
Változó mozgás: a mozgás sebessége nem állandó

Átlagsebesség: a megtett összes út és a közben eltelt idő hányadosa

𝒎 𝒔ö ∆𝒔 𝒔𝟐 −𝒔𝟏
̅ és 𝒗á𝒕𝒍
Jele: 𝒗 m.e: 𝒗á𝒕𝒍 = = =
𝒔 𝒕ö ∆𝒕 𝒕𝟐 −𝒕𝟏

Az a sebesség, amellyel a test

egyenletesen mozogva ugyanazt az
utat ugyanannyi idő alatt tenné
meg, mint a változó mozgással. !!!

Pillanatnyi sebesség:

Ha a változó mozgás a vizsgált pillanatban egyenletessé válna, akkor a

test azzal a sebességgel mozogna egyenletesen tovább.

Vektormennyiség! Iránya megegyezik az elmozdulás-vektor

irányával.

A pillanatnyi sebességvektor iránya a mozgás pályájának

érintőjével egy egyenesbe esik.

Sebesség-idő grafikon
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A mozgás pályája egyenes vonal, a test sebessége egyenlő időtartamok alatt
egyenlő mértékben változik.

Gyorsulás: a sebesség megváltozásának és a közben eltelt időnek a hányadosa.

Egységnyi idő alatt bekövetkezett sebességváltozás.
Vektormennyiség. Iránya a sebességváltozás irányával megegyező.
𝒎
Jele: a m.e.: 𝒔𝟐

∆𝒗 𝒗−𝒗𝟎
𝒂= = Egyenletesen változó mozgás esetén a gyorsulás állandó.
∆𝒕 𝒕−𝒕𝟎

Sebesség-idő: egyenlő időtartamok alatt ugyanannyival változik a sebesség.

∆𝒗
∆𝒕
= á𝒍𝒍𝒂𝒏𝒅ó

A görbe (vagy egyenes) alatti terület nagysága a megtett út mérőszámával

egyenlő.
Út-idő: a megtett út egyenesen arányos az eltelt idő négyzetével. (félparabola
függvény)
Pillanatnyi sebesség: 𝒗𝒑 = 𝒂 ∙ ∆𝒕 (0 kezdősebességnél)
(egyenesen arányos a mozgás közben eltelt idővel)
∆𝒗∙∆𝒕 𝒂∙𝒕𝟐 𝒂
𝒔= 𝟐
= 𝟐
= 𝟐 ∙ 𝒕𝟐 ( ∆𝒗 = 𝒂 ∙ 𝒕)

A megtett út egyenesen arányos az eltelt idő négyzetével.

Egyenletesen változó mozgás kezdősebességgel
A mozgás során a kezdősebesség nem 0 (𝒗𝟎 ≠ 𝟎)

A sebességváltozást hozzáadjuk a kezdősebességhez.

𝒗 = 𝒗𝟎 + 𝒂 ∙ 𝒕
𝒗𝟎 +𝒗
𝒗á𝒕𝒍 = 𝟐

𝒗𝟎 +𝒗
𝒔= ∙𝒕
𝟐

Felbontható egy 𝒗𝟎 kezdősebességű egyenletes mozgásra és az egyenletesen

gyorsuló mozgásra.
𝒂
𝒔 = 𝒗𝟎 ∙ 𝒕 + ∙ 𝒕𝟐
𝟐

Lassulás esetén:
𝒂
𝒔 = 𝒗𝟎 ∙ 𝒕 − 𝟐 ∙ 𝒕𝟐 és 𝒗 = 𝒗𝟎 − 𝒂 ∙ 𝒕

A gyorsulásvektor iránya:
Megegyezik a (nagyon rövid idő alatt)
bekövetkezett sebességváltozás-vektor
irányával.
Képletgyűjtemény

𝒔
𝒕=
𝒗

𝒗
𝒕=
𝒂

𝒕 = √𝟐 ∙ 𝒂 ∙ 𝒔

𝒗𝟎 +𝒗 𝒔ö ∆𝒔 𝒔𝟐 −𝒔𝟏
Átlagsebesség: 𝒗á𝒕𝒍 = és 𝒗á𝒕𝒍 = = =
𝟐 𝒕ö ∆𝒕 𝒕𝟐 −𝒕𝟏

Egyenletesen gyorsuló: 𝒗 = √𝟐 ∙ 𝒂 ∙ 𝒔
ha 𝒗𝟎 ≠ 𝟎 𝒗 = 𝒗𝟎 + √𝟐 ∙ 𝒂 ∙ 𝒔
Egyenletesen lassuló: 𝒗 = √𝟐 ∙ 𝒂 ∙ 𝒔 (ha 0-ra lassul)
ha nem 0-ra 𝒗 = 𝒗𝟎 − √𝟐 ∙ 𝒂 ∙ 𝒔
𝒗𝟎 +𝒗
Út változó mozgásnál: 𝒔 = ∙𝒕
𝟐
Tk. 22. o. feladatai (4-6)

Tk. 26. o. feladatai (1-4)

Tk. 31. o. feladatai (1-4)