Egyszerű mozgások

Elmozdulás: A testi indulópontjából a célpontjába mutató vektor

Ha arányaiban a test elhanyagolhatóan kicsi az elmozduláshoz képest, akkor
pontszerűnek tekintjük
- Egyenes vonalú egyenletes mozgás:
Egységnyi idő alatt mindig ugyan annyi út
(Analitikus leírás=képlet)
s/t=v (állandó)
s=út (m)
t=idő (s)
v=sebesség (m/s)
Feltétele hogy a testet érő erők eredője 0 legyen, Newton második törvénye
alapján (F=m*a) ha az F 0 akkor az a-nak azaz a gyorsulásnak is 0 kell legyen
mert egyenletes mozgásról beszélünk
Mivel a sebességnek iránya van ezért vektoriális mennyiségnek tekinthető
Grafikonjai:

- Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Pl.: Egy dombon leguruló labda sebessége ugyanannyi idő alatt ugyan annyit
változik tehát a sebessége egyenletesen változó
Az út egyenesen arányos az idő négyzetével, és a sebesség fordítottan arányos
az idővel
Az összes út elosztva az összes idővel egy test átlagsebességét adja
Feltétele: A testet érő eredők nagysága állandó kell legyen
(Analítikus leírás=képlet)
sösszes/tösszes=vátlag
s=út (m)
t=idő (s)
v=sebesség (m/s)
Az átlagsebességen azt értjük, hogy a test az adott utat adott idő alatt milyen
sebességgel tenné meg, ha nem váltakozó, hanem egyenletes mozgást
végezne.
A pillanatnyi sebességet is meg lehet adni különböző műszerekkel pl kilométer
óra az autókban
Pillanatnyi sebesség alatt azt értjük hogy a test azzal a mért sebességgel
haladna tovább ha a pillanat után az összes erő eredője 0 lenne

Annak a testnek a nagyobb a gyorsulása, amelyiknek ugyan annyi idő alatt

nagyobb a sebességváltozása vagy rövidebb idő kell ugyan annyi sebesség
változásra
(Analítikus leírás=képlet)
Δv/t=a
Δv= a sebesség változója (m/s)
t= idő (s)
a= gyorsulás (m/s2)
Mivel a sebesség egy vektoriális mennyiség, így a változása is és a sebesség-
változás és az idővel számított hányadosa is: Gyorsulásvektor
Grafikonjai:

A 0 kezdősebességgel induló és egyenletesen változó mozgással haladó test

pillanatnyi sebessége egyenlő az adott pillanatig bekövetkezett sebesség-
változással
s=1/2*a*t2 vagy
a=Δv/Δt (vagy) v/t amelyből v=a*t
Ha a kezdősebesség nem 0 akkor a kezdősebesség hozzáadódik a sebesség-
változáshoz
v=v0+a*t
s= v0*t+1/2*a*t2
Szabadesés:
Amikor a gravitáció érvényesül, mert a többi hatás elhanyagolható (aka
függőleges hajítás)
v=v0+g*t
s= v0*t+1/2*g*t2
g=gravitációs gyorsulás (9,81 m/s2)
Miután van gyorsulásnak mértéke ezért itt erők is vannak Newton második
törvényéből kiindulva

- Egyenletes körmozgás
A test szögelfordulása arányos a szögelfordulás idejével
Δα=ω*Δt
Δα=szögelfordulás (radián)
ω=Szögsebesség (1/s vagy Hz [Herz])
Δt=a szögelfordulás ideje (s)
Szögsebesség: Megmutatja hogy egységnyi idő alatt mekkora szöggel fordul el a
pont
Szögsebességet használunk mert a középponttól minél távolabb van egy pont
annál nagyobb a sebessége
Használjuk még a
Periódusidőt: T (egy teljes periódushoz megtételéhez szükséges idő (s))
Illetve a Fordulatszámot: f (1s alatt megtett periódusok száma (1/s vagy Hz))
A fordulatszám egy érintő irányú vektor
T=1/f
ω=2π/T vagy 2π*f
Egy rögzített test egésze forgómozgást, míg a pontjai körmozgást végeznek
Kapcsolat a lineáris sebesség és a szögsebesség között:
v=r⋅ω
v: a lineáris sebesség,
r: a körpálya sugara,
ω: a szögsebesség

Egyenletesen változó forgómozgás:

A test szögelfordulása arányos az idő négyzetével
β: Szöggyorsulás (1/s2)
β= Δω/t