Bevezetés

Skaláris mennyiség: olyan fizikai mennyiség, amelynek mérőszáma és mértékegysége van, de

iránya nincs.

Vektor mennyiség: olyan fizikai mennyiség, amelynek van iránya és nagysága.

Vektorműveletek

1. Összeadás:

– Egy egyenesbe eső vektorok esetén:

– Nem párhuzamos vektorok esetén:

A vektorok összeadása kommutatív és asszociatív (ha több vektort adunk össze, nem számít,
hogy milyen sorrendben adjuk őket össze, az eredmény mindig ugyanaz).

2. Ellentett vektor:

3. Kivonás:

4. Vektor szorzása számmal: Vektort úgy szorzunk egy pozitív számmal, hogy a hosszát az adott
szám-szorosára növeljük.

Pl.
 A megváltozás

Z tetszőleges fizikai mennyiség megváltozását megkapjuk, ha a későbbi értékéből kivonjuk a

korábbi értékét.

 Z  Z későbbi – Z korábbi  Z – Zo = Z’ – Z = Z2 – Z1

Ha a Z mennyiség növekedik, akkor a megváltozása pozitív: Z  

Ha Z mennyiség csökken, akkor a megváltozása negatív: Z  

Mivel sok keveredést okoz az időtartam és az időpillanat összekeverése foglalkozzunk velük egy
kicsit külön:

Az időpillanat és az időtartam:

Ha reggelire lágy tojást készítünk, akkor 3 percig főzzük. Hogy ne kemény tojás sikeráljon, mérni
kell az időt. Ha 7óra 21 perckor (to) tettük a forró vízbe, akkor 7 óra 24 perckor ( t ) kell kiszedni. A
közben eltelt időtartam az idő megváltozása: t = t - to = 3 perc. Ha stopperrel mérjük az időt,
akkor lenullázzuk a stoppert, hogy ne kelljen kivonogatni. Mivel a kezdőpillanat 0, a tojás
kivételének időpillanata ( 3. perc) és a közben eltelt idő (3 perc) ugyanakkora:
t = t – to = t – 0 = t

0 to= 721 t = 724 t (óraperc)

t = t - to = 3 perc

to= 0 t=3 t (perc)

t = t - to = 3 perc

Vigyázz az idő pillanat (724 ) és az időtartam (3 perc) közötti különbségre! Ezek csak akkor
egyeznek meg, ha a megfigyelés kezdetén az idő 0.

Egyenes arányosság:

Két mennyiség egyenesen arányos, ha az egyik valahány szorosára változik, akkor a másik is
ugyanannyi szorosára változik. Ilyenkor a hányadosuk állandó.

Tehát, ha két mennyiség egyenesen arányos, akkor az egyik a másiknak állandó szorosa. Ha az
egyenesen arányos mennyiségeket koordináta-rendszerben ábrázoljuk, akkor a függvény
grafikonja origón átmenő egyenes.

Fordított arányosság:

Két mennyiség fordítottan arányos, ha az egyik valahány szorosára növekedik, akkor a másik
ugyanannyiad részére csökken. Ilyenkor a szorzatuk állandó.
Tehát, ha két mennyiség fordítottan arányos, akkor az egyik a másiknak a reciproka. Ha a
fordítottan arányos mennyiségeket koordináta-rendszerben ábrázoljuk, akkor a függvény
grafikonja hiperbola.