Tömegpont dinamikája – tesztek

1. Mit nevezünk inerciarendszernek?

a) Az olyan rendszereket, melyekben érvényes az erő-ellenerő törvény.
b) Az olyan rendszereket, melyek egymáshoz képest egyenes vonalú, egyenletes mozgást végeznek.
c) Az olyan rendszereket, melyekben érvényes a tehetetlenség törvénye.
d) Az olyan rendszereket, melyeket szabadon kiválaszthatunk egy-egy feladat megoldásának
leírásához.

2. Egy könyv nyugszik az asztalon. A könyvet vonzza a Föld. Mi ennek a vonzóerőnek az

ellenereje?
a) A könyv vonzza a Földet.
b) Az asztal tartja a könyvet.
c) A könyv nyomja az asztalt.
d) A talaj tartja az asztalt.

3. Egy ló húz egy kocsit. Mi ennek a húzóerőnek az ellenereje?

a) A kocsi húzza a lovat.
b) A ló izomereje.
c) A talaj által a lóra kifejtett súrlódási erő.
d) A talaj által a kocsira kifejtett súrlódási erő.

4. Egy rugó rugalmassági állandója 100 N/m. A rugó egyik végét falhoz rögzítjük, másik végét
meghúzzuk, s így a rugó 10 cm-rel megnyúlik. Mekkora erőt fejt ki a fal a rugóra?
a) Nem fejt ki erőt.
b) 1 N
c) 10 N
d) 100 N

5. Két erőmérőt egymás után kapcsolunk. Az egyik erőmérő szabad végét falhoz erősítjük, a másik
szabad végét 5 N erővel vízszintesen meghúzzuk. Mekkora erőt fejt ki a két erőmérő egymásra?
a) Nem fejtenek ki egymásra erőt.
b) 2,5 N
c) 5 N
d) 10 N

6. Két erőmérőt egymás után kapcsolunk. Az egyik erőmérő szabad végét falhoz erősítjük, a másik
szabad végét 5 N erővel vízszintesen meghúzzuk. Mekkora erőt jeleznek az erőmérők külön-külön?
a) Egyik sem jelez erőt.
b) A meghúzott erőmérő 5 N erőt jelez, a másik nem jelez erőt.
c) Mindkettő 2,5 N erőt jelez.
d) Mindkettő 5 N erőt jelez.

7. Egy rugó rugalmassági állandója 100 N/m. Ha a rugót félbe vágjuk, mekkora lesz a félrugó
rugalmassági állandója?
a) 25 N/m
b) 50 N/m
c) 100 N/m
d) 200 N/m

8. Öt darab egyforma, 20 N/m rugalmassági állandójú rugót sorba kapcsolunk egymás után.
Mekkora lesz a rugólánc rugalmassági állandója?
a) 4 N/m
b) 10 N/m
c) 20 N/m
d) 100 N/m

9. Öt darab egyforma, 20 N/m rugalmassági állandójú rugót sorba kapcsolunk egymás után. A lánc
egyik szabad végét falhoz erősítjük, a másik szabad véget 1 N erővel meghúzzuk. Mekkora erő
ébred a harmadik és negyedik rugó között?
a) Közöttük nincs erőhatás.
b) 0,2 N erő ébred köztük.
c) 0,5 N erő ébred köztük.
d) 1 N erő ébred köztük.

10. Öt darab egyforma, 20 N/m rugalmassági állandójú rugót sorba kapcsolunk egymás után. A lánc
egyik szabad végét falhoz erősítjük, a másik szabad véget 1 N erővel meghúzzuk. Mennyivel nyúlik
meg egy-egy rugó?
a) Csak az első nyúlik meg 5 cm-rel.
b) Csak a két szélső rugó nyúlik meg 5 cm-rel.
c) Csak a két szélső rugó nyúlik meg 2,5 cm-rel.
d) Minden rugó 5 cm-rel nyúlik meg.

11. Egy rugó rugalmassági állandója 100 N/m. A rugót félbe vágjuk, majd a két egyforma félrugót
párhuzamosan két léc közé erősítjük. Mekkora lesz az így kapott párhuzamos rugókból álló erőmérő
rugalmassági állandója?
a) 50 N/m
b) 100 N/m
c) 200 N/m
d) 400 N/m

12. Egy rugó rugalmassági állandója 100 N/m. A rugót félbe vágjuk, majd a két egyforma félrugót
párhuzamosan két léc közé erősítjük. Mennyivel nyúlik meg az így kapott párhuzamos rugókból
álló erőmérő 10 N erő hatására?
a) 2,5 cm
b) 5 cm
c) 10 cm
d) 20 cm

13. Egy daru 10 tonna tömeget emel 0,1 m/s2 gyorsulással felfelé. Mekkora erő jelenik meg a daru
kötelében?
a) 1000 N
b) 1100 N
c) 11000 N
d) 101000 N

14. Egy 80 kg tömegű ember 2 m/s2 gyorsulással lefelé induló liftben szobamérlegen áll. Mit mutat
a mérleg?
a) 64 kg
b) 80 kg
c) 81,6 kg
d) 96 kg

15. Egy 80 kg tömegű ember 2 m/s2 gyorsulással felfelé induló liftben szobamérlegen áll. Mit mutat
a mérleg?
a) 64 kg
b) 80 kg
c) 81,6 kg
d) 96 kg

16. Egy daru 5 tonna tömeget emel 0,2 m/s2 gyorsulással felfelé. Legalább mekkora erőt kell
kibírnia a daru kötelének elszakadás nélkül?
a) 1000 N
b) 50000 N
c) 51000 N
d) 501000 N

17. Mivel ellentétes irányú a pontszerű testre ható csúszási súrlódási erő?
a) A súrlódási erő nélkül a testre ható többi erő eredőjével.
b) A súrlódási erő nélkül a felület síkjában a testre ható többi erő eredőjével.
c) A pillanatnyi sebességvektorral.
d) Attól függ, hogy a felület vízszintes, ferde vagy függőleges.

18. Nyugvó, ferde asztallapon kötéllel húzunk egy még álló, pontszerű testet. Mivel ellentétes
irányú a testre ható tapadási súrlódási erő?
a) A súrlódási erő nélkül a testre ható többi erő eredőjével.
b) A húzóerővel.
c) Mindig a gravitációs erőnek a felülettel párhuzamos komponensével.
d) Az asztal nyomóerejével.

19. Ferde asztallapon egy minden oldalán egyforma anyagi minőségű hasáb csúszik le. Mit
mondhatunk a csúszási súrlódási erő nagyságáról?
a) Akkor a legnagyobb, ha a hasáb a legnagyobb oldallapján csúszik.
b) Akkor a legnagyobb, ha a hasáb a legkisebb oldallapján csúszik.
c) Független a csúszó felület nagyságától.
d) A sebességtől függ.

20. A csúszási súrlódási erővel kapcsolatban melyik állítás igaz?

a) A csúszási súrlódási erő mindig fékező erő.
b) Lehet olyan eset, amikor a csúszási súrlódási erő növeli a sebesség nagyságát.
c) A csúszási súrlódási erő soha nem befolyásolja a gyorsulás irányát.
d) A csúszási súrlódási erő és a gyorsulás mindig ellentétes irányú.

21. Mit nevezünk erőlökésnek?

a) A tömeg és a sebesség szorzatát.
b) Az erő és az erőhatás időtartamának szorzatát.
c) Az impulzus-változás és a bekövetkezéséhez tartozó idő hányadosát.
d) Az erő és a sebesség szorzatát.

22. Melyik a helyes állítás? Az erőlökés

a) az impulzus-változással egyenlő.
b) a sebességváltozással egyenlő.
c) az erő és a sebesség szorzata.
d) az impulzussal egyenlő.

23. Egy gömb legfelső pontjából kicsiny furatok indulnak különböző irányokban, melyeken egy pici
golyó súrlódás nélkül végighaladhat. Melyik furaton halad át a legrövidebb idő alatt?
a) A függőlegessel legnagyobb szöget bezáró, legrövidebb, ferde furaton.
b) A függőlegessel legkisebb szöget bezáró, leghosszabb, ferde furaton.
c) A függőleges furaton.
d) Mindegyiken egyforma idő alatt halad át.
Megoldások

1.c 2.a 3.a 4.c 5.c 6.d 7.d 8.a 9.d 10.d 11.d 12.a
13.d 14.a 15.d 16.c 17.c 18.a 19.c 20.b 21.b 22.a 23.d