Professional Documents
Culture Documents
1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m . sin(15,7/s . t + 4,71) Mekkora a rezgés
frekvenciája?
a) 2,5 Hz
b) 5 Hz
c) 1,5 Hz
d) 15,7 Hz
2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye a következő: v = 6,594 m/s . cos(15,7/s . t + 4,71) Mekkora a
rezgés frekvenciája?
a) 2,5 Hz
b) 5 Hz
c) 1,5 Hz
d) 15,7 Hz
3. Egy rezgés sebesség-idő függvénye a következő: v = 6,594 m/s . cos(15,7/s . t + 4,71) Mekkora a
rezgés amplitúdója?
a) 2,67 cm
b) 2,1 cm
c) 3,19 cm
d) 42 cm
4. Egy rezgés gyorsulás-idő függvénye a következő: a = 103,53 m/s . cos(15,7/s . t + 4,71) Mekkora
a rezgés amplitúdója?
a) 0,42 m
b) 6,594 m
c) 21,98 m
d) 32,97 m
5. Egy rezgés sebesség-idő függvénye a következő: v = 6,594 m/s . cos(15,7/s . t + 4,71) Melyik
állítás nem igaz?
a) A rezgés amplitúdója 105 cm.
b) A rezgés frekvenciája 2,5 Hz.
c) A rezgés periódusideje 0,4 s.
d) A rezgés kezdőfázisa 270o.
6. Egy rugóra akasztott test harmonikus rezgést végez. Melyik állítás nem igaz?
a) A rezgés frekvenciája és amplitúdója ismeretében kiszámítható a maximális sebessége.
b) A rezgés frekvenciája és amplitúdója ismeretében kiszámítható a maximális gyorsulása.
c) A rezgés frekvenciája és amplitúdója ismeretében kiszámítható a kezdőfázisa.
d) A rezgés frekvenciája ismeretében kiszámítható a periódusideje.
7. Vízszintes, súrlódásmentes felületen egy rugó hatására a test harmonikus rezgést végez. Melyik
állítás nem igaz?
a) A rezgő test tömege, a rezgés frekvenciája és amplitúdója ismeretében kiszámítható a rendszer
maximális energiája.
b) A rugóállandó és az amplitúdó ismeretében kiszámítható a rendszer maximális energiája.
c) A rezgő test tömege, a kezdőfázis és a rezgés frekvenciája ismeretében kiszámítható a rendszer
maximális energiája.
d) A rezgő test tömege, a rezgés periódusideje és amplitúdója ismeretében kiszámítható a rendszer
maximális energiája.
8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
a) A rezgés amplitúdója, frekvenciája és adott pillanathoz tartozó kitérésének ismeretében
kiszámítható a rezgés kezdőfázisa.
b) A rezgés amplitúdója, frekvenciája és adott pillanathoz tartozó sebességének ismeretében
kiszámítható a rezgés kezdőfázisa.
c) A rezgés amplitúdója, frekvenciája és adott pillanathoz tartozó gyorsulásának ismeretében
kiszámítható a rezgés kezdőfázisa.
d) A rezgés periódusideje és adott pillanathoz tartozó fázisszöge ismeretében kiszámítható a rezgés
kezdőfázisa.
e) A rezgés amplitúdója és adott pillanathoz tartozó fázisszöge ismeretében kiszámítható a rezgés
kezdőfázisa.
9. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
a) A frekvencia és a pillanatnyi kitérés ismeretében kiszámítható a pillanatnyi gyorsulás.
b) A pillanatnyi gyorsulás és a pillanatnyi kitérés ismeretében kiszámítható a periódusidő.
c) A rugóállandó és a rezgő test tömege ismeretében kiszámítható a periódusidő.
d) A pillanatnyi sebesség és a pillanatnyi kitérés ismeretében kiszámítható a periódusidő.
10. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén mekkora kitérésnél egyenlő a rezgő test
mozgási energiája és a rugóban tárolt rugalmas energia?
A
a) y =
4
A
b) y =
2
A
c) y =
2
3A
d) y =
4
14. Melyik állítás igaz? Két párhuzamos, harmonikus rezgés összegeként akkor jön létre lebegés, ha
a) a két rezgés amplitúdója és frekvenciája egyenlő.
b) a két rezgés frekvenciája egyenlő és a fáziseltérés .
c) a két rezgés frekvenciája kicsit eltér egymástól.
d) a két rezgés frekvenciája egyenlő és a fáziseltérés /2.
15. Két, egymásra merőleges, harmonikus rezgés összegeként melyik alakzat nem jöhet létre?
a) téglalap
b) ellipszis
c) kör
d) egyenes szakasz
22. A harmonikus rezgőmozgást végző test maximális sebessége hányszorosa a teljes rezgésre
számított átlagsebességnek?
a) /4
b) /2
c)
d) 2
23. Egy rugón lévő tömeg harmonikus rezgőmozgást végez. Félbevágjuk a rugót, egymás mellé
párhuzamosan rögzítjük a két félrugót, majd kettőjükre közösen akasztjuk a testet. Hányszorosa az
így kapott rendszer rezgésideje az eredetinek?
a) ¼-szerese.
b) ½-szerese.
c) 2-szerese.
d) 4-szerese.
24. Hogyan mozog egy matematikai inga a Föld körül keringő űrhajóban?
a) Gyorsabban.
b) Úgy, mint a Föld felszínén.
c) Lassabban.
d) Nem végez lengést.
26. A Holdon a gravitációs gyorsulás kb. 6-szor kisebb, mint a Föld felszínén. Hányszor nagyobb a
Holdon egy matematikai inga lengésideje, mint a Földön?
a) 6-szor
b) 4,56-szor
c) 3,55-ször
d) 2,45-ször
27. Egy rugón egy test harmonikus rezgőmozgást végez. Ha kicseréljük egy 5-ször nagyobb tömegű
testre, annak rezgésideje hogyan viszonyul az eredeti rendszer rezgésidejéhez?
a) Az új rezgésidő az eredetinek az 1/5-e.
1
b) Az új rezgésidő az eredetinek -szöröse.
5
c) Az új rezgésidő az eredetinek 5 -szöröse.
d) Az új rezgésidő az eredetinek 5-szöröse.
28. Egy 2 kg tömegű test 800 N/m rugóállandójú rugón harmonikus rezgőmozgást végez. Mekkora
a rezgésideje a rendszernek?
a) 0,314 s
b) 0,05 s
c) 0,0157 s
d) 0,0025 s
30. Egy vízszintes helyzetű lemez függőlegesen harmonikus rezgést végez egyre nagyobb, lassan
növekvő amplitúdóval. Ráhelyezünk egy pénzdarabot. A rezgés melyik helyzetében válik el először
a pénzdarab a lemeztől?
a) A rezgés legalsó helyzetében.
b) A rezgés középső (egyensúlyi) helyzetében.
c) A rezgés legfelső helyzetében.
d) Nem válik el a pénzdarab a lemeztől.
31. Egy vízszintes helyzetű lemez függőlegesen harmonikus rezgést végez egyre nagyobb, lassan
növekvő amplitúdóval. Ráhelyezünk egy pénzdarabot. Mekkora amplitúdónál kezd zörögni a pénz,
ha a rezgés frekvenciája 3,185 Hz?
a) 50 cm
b) 40 cm
c) 1 m
d) 20 cm
Megoldások
1.a 2.a 3.d 4.a 5.a 6.c 7.c 8.e 9.d 10.b 11.c 12.a
13.a 14.c 15.a 16.a 17.b 18.b 19.c 20.a 21.c 22.b 23.b 24.d
25.c 26.d 27.c 28.a 29.c 30.c 31.a