Elektromosságtan

A test elektromos állapota

Az ókori görögök gyapjúval megdörzsölt borostyánkő (vagy például bőr-üvegrúd,

ebonit rúd-szőrme) apróbb testeket magához vonz.  elektromos állapotamit
elektromos töltés okozz.

Elektromos alapjelenségek

Kísérlet: Videó
A megdörzsölt műanyag rudat taszítja a másik
megdörzsölt műanyag rúd.

A megdörzsölt üveg rudat vonzza a megdörzsölt

műanyag rúd.

Két üvegrúd esetében ugyancsak a taszítás lép fel.

Az erőhatás a távolság növekedésével rohamosan

csökken.

Következtetés:
1733 Dufay: Kétféle elektromos állapot vankétféle töltés van.

Az egyik állapot pozitív, a másikat elektromos állapot negatív.

Az ellentétes elektromos állapotú testek vonzzák, azonosak taszítják egymást.

A szőrmével dörzsölt műanyagrúd e. állapota negatív.
A bőrrel dörzsölt üvegrúd e. állapota pozitív.

A elektromos állapot kimutatására szolgáló eszköz (elektroszkóp)

Ingával (régen Lemezes Braun-féle

bodzabélből készült, elektroszkóppal elektroszkóppal
ma hungarocellből
készítjük)

A elektromos állapot előjelének kimutatása:

Az elektromos állapot adagolható, egyik testről a másikra átvihető.

Ez teszi lehetővé hogy az e. állapotot a testen megsokszorozzuk, vagy éppen n-ed

részre csökkentsük.

Két test e. állapotát akkor tekintünk egyenlőnek, ha egy harmadik e. állapotú testre
ugyanolyan távolságból ugyanakkora erőt fejtenek ki.

Az e. állapotot számszerűen jellemző mennyiséget elektromos töltésnek nevezzük

(amely pozitív, negatív, vagy semleges azaz neutrális lehet: 0 C)
A töltés jele: Q , mértékegysége: coulomb, mértékegység jele: C.
Semleges test

A semleges testben a két féle e. állapot egyenlő mértékben van jelen. Egymás
hatását semlegesítik. Tehát a kétfajta töltés is egyforma mértékben van jelen.

Az atomok pozitív atommagból és negatív elektronfelhőből állnak.

A magot a pozitív töltésű protonok, a felhőt a negatív töltésű elektronok alkotják.

A proton és elektron részecskéket töltéshordozóknak nevezzük.

Elektromos állapot magyarázata

A test elektromosan töltött állapotba kerül, ha az egyik fajta töltésből többletet

hozunk rajta létre.

A pozitív e. állapotot a testen elektron hiánnyal,

negatív e. állapotot pedig elektron többlettel lehet előállítani.

A testek elektromosan semleges állapotra törekszenek.

Törvény: Töltés megmaradás törvénye: A zárt rendszerben az elektromos

töltések előjeles összege állandó.
Vezetők és szigetelők

A nedves föld (földelés) a vele érintkező töltött testtől képes töltés átvenni.
(elektromos töltés adagolható!)

Anyagok csoportosítása töltés vezetés szempontjából

Elektromosan szigetelő: Azok a töltött testek, amelyek csak az érintés helyén

veszítik el töltésüket. (műanyag, üveg, levegő)

Elektromosan vezető: Azokat, amelyek az érintés hatására semleges állapotba

kerülnek, elektromos vezetőknek nevezzük. (fémek, savak, lúgok, sók vizes
oldatai, föld, emberi test)
Fémek esetében szabad elektronok, oldatok esetében ionok vesznek részt a
vezetésben.

Félvezetők: Csak az egyik irányba engedik át az e. állapotot okozó töltés.

(germánium) Egyik irányba vezető, másikba pedig szigetelő.

Dörzselektromosság magyarázata

A dörzsölésről az egyik testről elektronokat szakítunk le, amely a másikon

felhalmozódik. Egyiken ugyanakkora elektron hiány, mint a másikon elektron
többlet keletkezik.

Elektromos megosztás (influencia) jelensége

Megfigyelés: Az e. töltött test semleges testekre is kifejt vonzó erőt, mégpedig az

mindig vonzó erő.

Magyarázat: Nyilvánvalóan a semleges testnek az a része, amely közelebb van a

töltött testhez ellentétes e. állapotba kerül.

Az e. test a semleges testben lévő ellentétes előjelű töltéseket magához vonzza, az

azonosakat eltaszítja. (dipólus alakul ki, elektromosan polarizált) Így közöttük mindig
vonzó erő lép fel, amely a test elmozdulását is okozza.

Miután a semleges test a töltött testnek ütközik, és attól egyre több töltést vessz át az
azonos töltés miatt eltaszítódik. Ez vezetők esetén látványos.

Elektrosztatika Felhasználási területe

Fénymásolók, lézernyomtatók, elektrosztatikus leválasztók.

Ismeretének fontossága: baleset, tűz és robbanásveszély megelőzése.
Coulumb törvénye

Az egymástól r távolságra lévő Q1 és Q2 pontszerű töltések

egymásra F erőt fejtenek ki.
Ennek az erőnek mérésére alkalmas egy torziós szálra
függeszttet szigetelő rúd, úgynevezett torziós inga.

A rúd két végén egyforma tömegű golyók vannak, ezek

közül az egyik fém.

A fémgolyótól r távolságban egy másik fémgolyó

helyezkedik el.

Ha ezeket a golyókat feltöltjük azonos töltésűre, akkor azok

taszítják egymást, így a rúd elfordul.

A torziós fej elfordításával a rúd eredeti helyzetébe

visszaállítható. Az elfordulás szögéből kiszámítható az erő
nagysága.

Ha tervszerűen változtatjuk a töltések nagyságát és a kezdeti távolságot, akkor a

következő következtetésekre jutunk.

Az erő egyenesen arányos a töltések szorzatával: F~ Q1 Q2

fordítottan arányos a töltések közt lévő távolság négyzetével. ~1/r2
Ezt a felismerést foglalja matematikai alakba a Coulomb törvény.

Coulomb törvény: Két pontszerű töltés között ható erő nagysága (F) egyenesen
arányos a töltések nagyságával (Q1, Q2) és fordítottan arányos a töltések között

lévő távolság négyzetével (r2). Az arányossági tényező k, amelyet

értéknek választottak.

Matematikai alakban:

Megjegyzés a k értékét szokták -nak is venni, ahol 0 a vákuum

dielektromos állandója.
Az 1C elektromos töltés értelmezése

1C annak a pontszerű töltésnek a nagysága, amely vele egyenlő nagyságú

pontszerű töltésre 1m távolságról légüres térben nagyságú erőt fejt ki.
Ez nagyon nagy erő, ezért a valóságban az 1C-nak csak tört része szokott
előfordulni.

Az elektromos töltés nem lehet bármilyen kicsi, legkisebb adagja az

úgynevezett elemi töltés, amellyel az elektron rendelkezik.
 Feladatok

1. Mekkora erőt fejt ki egymásra 10 cm távolságból egy Q1 = 5·10–5 C és egy Q2 = 6·10–5 C

nagyságú pontszerű töltés 10 cm távolságból?

r = 10 cm
Q1 = 5·10–5 C
Q2 = 6·10–5 C
F=?

2. Mekkora erőt fejt ki egymásra 10 cm távolságból egy Q1 = 10–6 C és egy Q2 = 10–4 C

nagyságú pontszerű töltés 15 cm távolságból?

Q1=10-6C
Q2=10-4C
r =15 cm
F=?

3. 10 cm távolságból egy Q1 = 10–6 C és egy Q2 = 10–4 C nagyságú pontszerű töltés

egymásra 40 N erőt fejt ki. Mekkora a távolságuk?

Q1=10-6C
Q2=10-4C
r=?
F = 40 N

4. Két egyenlő nagyságú töltés 15 cm távolságból 40 N erőt fejt ki egymásra. Mekkora a

töltések nagysága?

r = 0,15 m
F = 40N
Q2 = Q1 = ?
5. A derékszögű háromszög befogói 10 és 20 cm nagyságúak. A derékszögű csúcsban
Q1 = 2·10-9C a másik két csúcsban Q2 = 10-9C és Q3 = 3·10-9C pontszerű töltést
rögzítettünk. Mekkora erővel tartja a derékszögű csúcsban lévő töltést a rögzítés?

Q1 = 2·10-9C
Q2 = 10-9c
Q3 = 3·10-9c
r1 = 10 cm
r2 = 20 cm
 F1 = ?
6. Adott két pozitív töltés Q1 és Q2 egymástól 80 centire. Hol lesz egyensúlyban egy
harmadik Q töltés?

Q = 3·10-4C Q1 = 2·10-4C Q2 = 18·10-4C

Ha mindhárom töltés pozitív, akkor csak a két töltést összekötő szakaszon lehet a
harmadik töltésre ható eredő erő 0.

Q = 3·10-4C F1 = F2
Q1 = 2·10-4C
Q2 = 18·10-4C
r =0,8 m
r1=x
r2=0,8m–x

(0,8–x)2 = 9·x2
0,64 – 1,6x + x2 = 9·x2
–8x2–1,6x + 0,64 = 0

8x2 + 1,6x – 0,64 = 0

7. Egy kettősingát feltöltünk, ezért a testek eltávolodnak egymástól. A testek tömege 2
g. A fonalak hossza 20 cm. A fonalak 60 fokos szöget zárnak be? Mekkora a testek
töltése?

l = 20 cm
 = 60o
m1 = m2 = 2g
Q=?
8. Egy kettősingát feltöltünk, ezért a testek eltávolodnak egymástól. A testek tömege 2
g. A testek töltése 10–6 C. A fonalak hossza 20 cm. Mekkora szöget zárnak be a fonalak?

l = 20 cm
Q=10-6 C
m1 = m2 = 2g
Az elektromos mező (elektromos erőtér)

Az elektromos állapotú test érintkezés nélkül képes kifejteni erőhatást. A

Elektromos erőtér, vagy mező: a testet körülvevő térnek olyan

tartománya, amelynek minden pontjához adott nagyságú és irányú erő
rendelhető.

Az elektromosan töltött testek lehetnek nyugalomban és mozoghattak is.

A nyugalomban lévő töltések elektromos terét, mivel nem függ az időtől, ezért
elektrosztatikus térnek nevezzük.

Ha testet körülvevő térnek ugyanazon pontjába vitt próbatöltés nagyságát

megtöbbszörözöm, akkor az erő nagysága is megtöbbszöröződik.

Így a mező egy pontja jellemezhető egy rá jellemző mennyiséggel,

mégpedig az arányossági tényezővel, aminek a jele E, neve az

elektromos térerősség és mértékegysége Vektor mennyiség.

Az elektromos térerősség jelentése: Számértéke megadja, az elektromos tér egy

pontjában az egységnyi pozitív töltésre adott pillanatban ható erő nagyságát. Iránya
pedig megegyezik a rá ható erő irányával.

Tehát:
Pontszerű töltés elektromos tere

A
pontszerű töltés elektromos térerőssége
egyenesen arányos a mezőt létrehozó töltés
nagyságával, és fordítottan arányos a töltéstől
mért távolság
négyzetével. Az arányossági tényező: k.

Az elektromos térerősség szuperpozíció elve

Töltések által a tér egy pontjában létrehozott

térerősség a töltések pontbeli térerősség
vektorainak vektori összegével egyenlő.
Elektromos mező szemléltetése

Kísérlet: Egy edénybe öntsünk ricinus olajat, és szórjunk az olaj tetejére búzadarát.
Tegyünk bele két elektródát és kapcsoljunk rájuk nagyfeszültséget. Daraszemcsék
polarizálódnak és erőhatás következtében erővonalak mentén rendeződnek.

Görbék érintője minden pontban megadja az eredő térerősség irányát.

Az elektromos mezőt az elektromos erővonalakkal jellemezzük. Ezek olyan elképzelt
görbék, amelyek a pozitív töltésből indulnak és a negatív
töltésen keresztül végződnek

Elektromos erővonalak olyan irányított görbék, amelyek érintője minden helyen

megadja a térerősség irányát, a vonalak sűrűsége a térerősség nagyságát határozza
meg. Minden ponton csak egy erővonal halad át.
A mező erősségét az erővonalak számának megválasztásával jellemezhetjük.

Homogén mező: Olyan mező, amelynek minden pontjában ugyanolyan nagyságú és

irányú a térerősség.

Ha az elektromos tér azon pontjában, amelyben a mező homogén, a térerőségre

merőlegesen veszünk fel kicsiny (A) felületet, akkor azon a felületen áthaladó
erővonalak számát a következő képen választjuk meg:

(ejtsd: pszi) neve az elektromos fluxus. Mértékegysége:

Olyan mennyiséghez jutottunk, amelynek segítségével az erővonalak számával

jellemezhető a mező erősége.

megadja, hogy a tér homogén részében egységnyi felületre vonatkozóan hány

erővonal halad át merőlegesen.
A homogén mező erővonalai:

Mivel a homogén mezőben a térerősség vektor minden hol ugyanakkora, ezért a

homogén mező erővonalai párhuzamosak és az erővonalak sűrűsége mindenhol
ugyanakkora.

Szélén van csekély szóródás.

Feladatok:

1. Egy homogén mezőben hány erővonalat kell húzni egy 20 cm2-es, az erővonalakra
merőleges felületen keresztül? E = 3·104 N/C

A = 20 cm2
E = 3·104 N/C
=?

2. Egy homogén mezőben hány erővonalat kell húzni egy 20 cm2-es felületen keresztül,
ha a felület 60 fokos szöget zár be az erővonalakkal?

Egy oldalnézet célszerűbbnek tűnik.

A = 20 cm2
E=3·104
 = 30
 =?

A felület vetülete: A’ = A · cos

 = E · A’=3·104 · 2 · 10-3 m2 · cos60= 30

3. Egy 15 cm hosszú fonálon 1,2 g tömegű, 10–7C töltésű részecske van. Olyan
vízszintes, homogén elektromos mezőbe tesszük, amelyben egy 2 cm sugarú kör
területén 40 db erővonal megy át. Milyen szöggel tér ki az inga?

l =15 cm A kör területe A = r2·

m = 1,2 g
r = 2 cm Számoljuk ki a térerősséget!
q = 10–7C
 = 40 db
=?
Gauss tétel (Maxwell I. törvénye)

Gauss tétel (Maxwell I. törvénye): Zárt felület fluxusa, azaz forráserőssége megegyezik a
felületben lévő töltések algebrai összegének szorosával, vagy szorosával.

1. Végtelen hosszú egyenes vezetőn az egységnyi hosszra jutó töltéssűrűség σ. Mennyi

a vezetőtől r távolságra az elektromos térerősség?
2. Mekkora egy A felületű vezető lemeztől r távolságra az elektromos térerősség, ha a
felületi töltéssűrűség σ ?
 Az elektromos mező munkája

I. Homogén mezőben mozog egy Q töltés.

a.) Az út az erővonalakkal párhuzamos.

W = F·s

F = Q·E = áll.

A mező munkája a töltésen: WAB = F·s = Q·E·s

b.) Az út az erővonalakkal nem párhuzamos.

WAB = FII ·s = Q·E·s·cos 

FII = F·cos  = Q·E·cos 

Ha a pálya az erővonalakra merőleges, akkor a mező nem végez a

töltésen munkát, mert az erő merőleges az útra (FII = 0).
Feladatok:

1. Mekkora munkát végez a 100 N/C térerősségű mező, ha 0,1 C töltést az ACB, ill. az
AB úton juttatjuk A-ból B-be? AC = 1m;  = 60o

Az elektrosztatikus mező munkája nem függ az

úttól csak a pálya kezdő és végpontjától. A
homogén elektrosztatikus mező konzervatív.

Inhomogén mező munkáját úgy számíthatjuk ki, hogy felbontjuk a pályát olyan kis
részekre, ahol a mező homogén, kiszámítjuk az egyes szakaszokon végzett munkákat,
és összeadjuk őket.
Feszültség, potenciál

Homogén elektrosztatikus mezőbe egy q próbatöltés miközben A-ból B pontba jut munkát
végez.

Ha a próbatöltés nagyságát kétszeresére, háromszorosára növeljük, akkor a mező által végzett

munka is kétszeresére, háromszorosára nő. Vagyis a mező által végzett munka és a töltés
egyenesen arányos: W~q

Az elektromos két A és B pontja közötti UAB feszültség értéke megadja a mező által az
egységnyi pozitív töltésen a két pont között végzett munkáját.

Feszültség jele U
Mértékegysége: volt (vagy joule per coulomb)
mértékegység jele:

Ha a töltés térerőség irányába mozog, akkor a szög 00.

A feszültség homogén mezőben:

– Ha a pálya az erővonalakkal párhuzamos:

– Ha a pálya az erővonalakkal nem párhuzamos:

– Ha a pálya az erővonalakra merőleges: WAB = 0

Feladatok:

1. A mező A és B pontja között 1,5 V a feszültség. Az A és B pontok között mekkora

töltésen végez a mező 7,5 J munkát?

W = 7,5 J
U = 1,5 V
Q=?

2. Mekkora sebességre gyorsul fel egy 10–8C töltésű 0,02 g tömegű részecske 1200 V
feszültség hatására?

Q = 10–8C Alkalmazzuk a munkatételt! W =Emozg

m = 0,02 g
U = 1200 V
v=?

3. Mekkora erő hat a Q = 2·10–5 C nagyságú töltésre a homogén elektromos mezőben, ha

két 1 cm távolságra lévő pont között 30 V feszültség van?

Q=
2·10–
5
C
d=
0,01
m
U=
30 V
F=?
 A potenciál

A mezőben végtelen sok pontpár van, ezért a mező jellemzésére (köztük lévő potenciál
meghatározására) végtelen sok adatot kellene számon tartanunk.
Ezért a pontok feszültségét nem egymáshoz, hanem egy kiválasztott ponthoz
viszonyítjuk. A mező egy pontjához viszonyított feszültségeket potenciálnak nevezzük.

Az A pont potenciálja megadja a mező által a pozitív egységnyi töltésen végzett munkát,
miközben a töltés az A pontból a 0 potenciálú pontba kerül.

Azt a pontot szoktuk 0 potenciálú pontnak választani, amely a probléma megoldása

szempontjából számunkra kedvező. (Ez az elméleti fizikában általában a végtelen távoli
pont, a gyakorlati fizikában a föld potenciálja.)

Ha a töltést mindvégig az erővonalakra merőleges felület mentén mozgatjuk, azon a

mező nem végez munkát, ezért az erővonalakra merőleges felület pontjai között a
feszültség 0. Ezért az ilyen felület minden pontjának a potenciálja ugyanakkora –
ekvipotenciális felület.

Homogén mezőben az erővonalakra merőleges síkok az ekvipotenciális felületek. A

pontszerű töltések terében a forrással koncentrikus gömbfelületek az ekvipotenciális
felületek.

Kapcsolat a potenciál és a feszültség között

Könnyen megkapjuk bármely két pont között a feszültséget, ha ismerjük a

potenciáljukat:

Vigyünk egy Q töltést A pontból a B pontba!

Mindegy, hogy milyen pályán megyünk A-ból B-be, az
elektrosztatikus mező ugyanakkora munkát végez a Q töltésen.

Az A és a B pontok közötti feszültség megkapható a két pont potenciáljának a

különbségeként.
Pontszerű töltés potenciálja

Elektrosztatikus mező tulajdonsága