A fizika feladata

A fizika szó a görög Physis (természet)- ből származik. A XVIII. Század végére olyan
mértékben gyarapodtak ismereteink, hogy a természettant több részre osztották.
A fizika tárgykörébe az élettelen világ azon jelenségeit sorolták, amelyek során a
testek anyagi összetétele nem változik. Az olyan változásokat, amelyek során a testek vegyi
összetételük megváltozik, azt a kémia tárgykörébe sorolták. A fizik feladata: az egyes
jelenségek leírása és az ezek közötti kapcsolatok, törvényszerűségek meghatározása is.

A fizika módszerei:
megfigyelés - amely beavatkozás nélkül megy végbe.
kísérlet - előre megtervezett körülmények között végrehajtott, bármikor
megismételhető megfigyelés.

Sokszor megfigyelhettük már, hogy mi történik, ha kockacukrot dobunk a teába.

Tapasztalat: a kockacukor egyre kisebb darabokra esik szét, majd eltűnik. Biztos, hogy
benne van, mert a tea édes. A megismerési folyamat során hamar eljuthatunk olyan szintre,
amikor a közvetlen megismerés már nem lehetséges. Ez akkor következik be, ha a tárgy igen
kicsi vagy igen nagy, vagy a belső szerkezete csak a tárgy megszüntetésével ismerhető meg
(pl. a kismacska agyának a működése).
Azokat az elképzeléseket, amiket az anyag viselkedésének a magyarázatára alkalmazunk,
modellnek nevezzük. Az oldódásnál a cukordarabkákat képzelhetnénk húsvéti nyuszinak,
vagy mini tengeralattjárónak, de ezzel feleslegesen bonyolítanánk a modellünket (Mit eszik a
nyuszi, hol tankol a tengeralattjáró, stb.?). Amikor valamit meg akarunk érteni, akkor mindig
az olyan legegyszerűbb képet érdemes kigondolni, amely képes magyarázni a jelenséget. A
bonyolult modell nemcsak nehezítheti a gondolkodásunkat, hanem tévútra is vezethet
bennünket.
Ugyanazt a dolgot eltérő módon is modellezhetjük. Pl.: A kirakat bábú az ember alakját, a
fehér egér az ember anyagcseréjét (kémiai folyamatok) modellezi.

Az oldódás modellezése:

A darabokból álló kockacukor eltűnik a teában, nyílván olyan kicsi darabokra esik szét,
amelyeket nem lehet látni. Ha nem láthatók az oldott cukor darabkái, akkor miért mondjuk,
hogy darabokra esett szét? Azért, mert magyarázni akarjuk az oldódást. Persze rengeteg
kérdés vetődik fel. A kérdések egyik csoportja arra utal, hogy mi történik a számunkra
láthatatlan tartományban. Milyen alakúak a darabok? Miért nem esik szét a cukor, ha nem
dobjuk vízbe. A víz is darabos vagy folytonos? A másik kérdéscsoport más jelenségek
magyarázatával kapcsolatos. Miért nem oldódik a kavics? Melegebb vízben miért gyorsabb
az oldódás.

A modellalkotás lépései:

– Megfigyeléssel, kísérletekkel tapasztalatot gyűjtünk.

– A tapasztalatok alapján elképzeljük, megpróbáljuk megmagyarázni, hogy mi történik.
– A modell alapján következtetünk még nem ismert jelenségekre, megjósolunk
eseményeket.
– A jóslatainkat kísérletileg ellenőrizzük. Ha kell, javítjuk, finomítjuk elképzeléseinket.