Egyenáram – tesztek

1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak?

a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog.
b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
c) Megdörzsölt ebonit rudat elektroszkóphoz érintünk.
d) Feltöltött fémgolyót elgurítunk.

2. Melyik az áramerősség definíciója?

a) Egységnyi idő alatt a vezeték keresztmetszetén átáramló töltésmennyiség.
b) Egységnyi idő alatt a vezeték egységnyi keresztmetszetén átáramló töltésmennyiség.
c) A vezetéken átáramló töltésmennyiség és az ehhez szükséges idő szorzata.
d) A vezetéken átáramló töltésmennyiség és a feszültség hányadosa.

3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes?

a) V = J/s
b) F = C/V
c) A = C/s
d)  = V/A

4. Melyik nem tartozik az elektromos áram hatásai közé?

a) hőhatás
b) mechanikai hatás
c) mágneses hatás
d) kémiai hatás

5. Az alábbiak közül melyik nem tartozik az áramnak az emberi testre gyakorolt lehetséges hatásai közé?
a) Megakadályozhatja a levegő tüdőbe áramlását.
b) A hőhatás miatt égési sérüléseket okozhat.
c) Megzavarhatja az idegrendszer normális működését.
d) Szabályozhatatlan izomrángásokat okozhat.

6. Az alábbi eszközcsoportok közül melyikkel nem lehetne áramkört összerakni?

a) áramforrás, fogyasztó, kapcsoló, árammérő műszer
b) feszültségmérő műszer, fogyasztó, vezetékek, áramforrás
c) áramforrás, kapcsoló, izzólámpa, vezetékek
d) vezetékek, áramforrás, két izzólámpa

7. Az ábrák mely áramköri elemeket jelölik?

a) ellenállás, kapcsoló, elem, fogyasztó

b) fogyasztó, vezeték, elem, ellenállás
c) ellenállás, kapcsoló, telep, változtatható ellenállás
d) ellenállás, vezeték, telep, változtatható ellenállás

8. Melyik állítás nem helyes?

a) Egy téglaalakú fémtest ellenállása különböző pontjai között különböző.
b) Az ellenállás a feszültség és az áramerősség hányadosa.
c) Az ellenállás függ a hőmérséklettől.
d) Az árammérő műszer ellenállása nulla.

9. Melyik állítás nem helyes?

a) Az áramforrásra kapcsolt áramkörben az elektromos mező felépülése közel fénysebességgel történik.
b) A töltések vezetéken belüli mozgásának átlagsebessége 10-4 m/s nagyságrendű.
c) A lámpa akkor kezd világítani, ha az elektronok odaértek.
d) Az elektromos mező az áramkör minden pontján egyszerre mozgatja a töltéseket.

10. Melyik állítás nem igaz?

a) Az ellenállás oka, hogy az elektronok ütköznek a fémrács ionjaival.
b) Az elektronok az áramkörben folyamatosan gyorsulnak a fénysebesség egytizedéig.
c) Az áram hatására a fémrács ionjainak mozgási energiája nő.
d) A fémtest ellenállása annál nagyobb, minél több a fémrács szabálytalansága.

11. Melyik állítás nem igaz?

a) Egy vezeték ellenállása arányos a keresztmetszettel.
b) Egy vezeték ellenállása arányos a hosszával.
c) Egy vezeték ellenállása függ az anyagi minőségétől.
d) Egy vezeték ellenállása függ a hőmérséklettől.

12. Mi a fajlagos ellenállás definíciója?

a) Adott anyag egységnyi keresztmetszetének ellenállása.
b) Adott anyag egységnyi hosszúságú darabjának ellenállása.
c) Adott anyag egységnyi hosszúságú és egységnyi keresztmetszetű darabjának ellenállása.
d) Adott anyag egységnyi hosszúságú és egységnyi keresztmetszetű darabjának ellenállása, mely független
az anyag hőmérsékletétől.

13. Melyik állítás igaz?

a) Ha először egy 40 W-os izzót kapcsolunk a 230 V feszültségre, majd üzem közben kapcsolunk vele sorba
egy zseblámpaizzót, akkor a zseblámpaizzó nem ég ki.
b) Ha először a zseblámpaizzót kapcsoljuk a 230 V feszültségre, majd ezután kapcsoljuk vele sorba a 40 W-
os izzót, a zseblámpaizzó nem ég ki.
c) Ha egy 40 W-os izzót egy zseblámpaizzóval sorba kötve 230 V feszültségre kapcsolunk, a zseblámpaizzó
biztosan kiég.
d) Ha egy 40 W-os izzót egy zseblámpaizzóval sorba kötve 230 V feszültségre kapcsolunk, a
zseblámpaizzóra nem jut 230 V, ezért nem ég ki.

14. Melyik a helyes nagyságrendi sorrend az egyes anyagcsoportok fajlagos ellenállásai között, ha csökkenő
sorrendbe akarjuk állítani őket?
a) szigetelők, fémek, félvezetők
b) fémek, félvezetők, szigetelők
c) félvezetők, fémek, szigetelők
d) szigetelők, félvezetők, fémek

15. Melyik állítás helyes?

a) Soros kapcsolás esetén az egyes ellenállások feszültsége egyforma.
b) Párhuzamos kapcsolásnál az egyes mellékágakban folyó áramok egyenlő nagyok.
c) Soros kapcsolásnál az egyes ellenállásokon átfolyó áramok egyenlő nagyok.
d) Párhuzamos kapcsolásnál az egyes ellenállásokra jutó feszültségek összege az áramforrás feszültsége.

16. Melyik állítás helyes?

a) Párhuzamos kapcsolásnál minden mellékágon ugyanannyi töltés megy át időegységenként.
b) Soros kapcsolásnál az egyes ellenállásokon ugyanakkora munkát végez a tér.
c) Párhuzamos kapcsolásnál minden mellékágon ugyanakkora munkát végez a tér.
d) Soros kapcsolásnál az egyes ellenállásokon időegységenként átmenő töltések mennyisége különböző.

17. Három különböző ellenállást párhuzamosan kötöttünk. Fejezze be a mondatot! Ha újabb ellenállást
kötünk velük párhuzamosan, akkor az eredő ellenállás
a) nagyobb lesz.
b) kisebb lesz.
c) nem változik.
d) attól függ, hogy mekkora ellenállást kapcsolunk be.

18. Három különböző ellenállást sorosan kötöttünk. Fejezze be a mondatot! Ha újabb ellenállást kötünk
velük sorosan, akkor az eredő ellenállás
a) nagyobb lesz.
b) kisebb lesz.
c) nem változik.
d) attól függ, hogy mekkora ellenállást kapcsolunk be.

19. Az áramkör egy adott szakaszán növelni szeretnénk az ellenállást, de nem akarjuk, hogy értéke végtelen
nagy legyen. Mi a helyes eljárás?
a) Az adott szakaszhoz újabb ellenállást vagy ellenállásokat kötünk sorosan.
b) Az adott szakaszhoz újabb ellenállást vagy ellenállásokat kötünk párhuzamosan.
c) Az adott szakaszon megszakítjuk az áramkört.
d) Újra kell tervezni az egész áramkört.

20. Az áramkör egy adott szakaszán csökkenteni szeretnénk az ellenállást, de nem akarjuk, hogy értéke nulla
legyen. Mi a helyes eljárás?
a) Az adott szakaszhoz újabb ellenállást vagy ellenállásokat kötünk sorosan.
b) Az adott szakaszhoz újabb ellenállást vagy ellenállásokat kötünk párhuzamosan.
c) Az adott szakasz két végpontját rövidre zárjuk.
d) Újra kell tervezni az egész áramkört.

21. Melyik állítás igaz?

a) Az elektromotoros erő egyenlő nagyságú az üresjárási feszültséggel.
b) Az elektromotoros erő csökken, ha az áramforrásra áramkört kapcsolunk.
c) Az áramforrás belső ellenállására jutó feszültség mindig kisebb, mint a kapocsfeszültség.
d) Az áramerősség akkor minimális, ha az áramforrást rövidre zárjuk.

22. Melyik állítás nem igaz?

a) A kapocsfeszültség maximuma az üresjárási feszültség.
b) A kapocsfeszültség mindig nagyobb, mint a belső ellenállásra jutó feszültség.
c) A kapocsfeszültség mindig kisebb, mint az elektromotoros erő.
d) A kapocsfeszültség akkor minimális, ha az áramforrást rövidre zárjuk.

23. Melyik állítás nem igaz?

a) Az áramforrás belső ellenállása a külső áramkörrel párhuzamosan van kapcsolva.
b) Az áramforrás belső ellenállására jutó feszültség és a kapocsfeszültség összege az elektromotoros erő.
c) Az áramforrás belső ellenállására jutó feszültség a belső ellenállás és az áramerősség szorzata.
d) A kapocsfeszültség az áramforrásra kapcsolt külső áramkör eredő ellenállásának és az áramerősségnek a
szorzata.

24. Egyforma elemek sorba kapcsolása esetén melyik állítás igaz?

a) A létrejövő telep elektromotoros ereje az elemek elektromotoros erőinek összege.
b) Az egyes elemeken különböző mennyiségű töltés vándorol át.
c) A telep ellenállásának reciproka az egyes elemek belső ellenállásai reciprokainak összege.
d) Az elemek sorba kapcsolása növeli azok élettartamát.

25. Egyforma elemek párhuzamos kapcsolása esetén melyik állítás nem igaz?
a) A létrejövő telep elektromotoros ereje az elemek elektromotoros erőinek összege.
b) A létrejövő telepből kilépő áramerősség az egyes elemeken átmenő áramerősségek összege.
c) A telep ellenállásának reciproka az egyes elemek belső ellenállásai reciprokainak összege.
d) Az elemek párhuzamos kapcsolása növeli azok élettartamát.
26. Melyik állítás nem igaz?
a) Célszerű, hogy a feszültségmérő műszer ellenállása legyen nagyságrendekkel kisebb a mérendő ellenállás
értékénél.
b) A feszültségmérőt a mérendő ellenállással párhuzamosan kell kapcsolni.
c) A feszültségmérő méréshatárának növelése érdekében a műszerrel sorosan kell újabb ellenállást bekötni.
d) Ha a méréshatárt tízszeresére szeretnénk növelni, akkor műszer belső ellenállásának kilencszeresét kell
előtétként bekötni.

27. Melyik állítás nem igaz?

a) Célszerű, hogy az áramerősségmérő műszer ellenállása legyen nagyságrendekkel nagyobb a mérendő
áramköri ág ellenállásánál.
b) Az áramerősségmérő műszert a mérendő áramköri ágba sorosan kell bekötni.
c) Az áramerősségmérő méréshatárának növelése érdekében a műszerrel párhuzamosan kell újabb ellenállást
bekötni.
d) Ha a méréshatárt tízszeresére szeretnénk növelni, akkor a műszer belső ellenállásának kilencedét kell
söntként bekötni.

28. Melyik állítás nem igaz?

a) Az áramkör által az ellenálláson végzett munka teljes egészében hővé alakul.
b) Az ellenálláson végzett munka egyenlő az ellenállásra jutó feszültség és a rajta átmenő töltés szorzatával.
c) Az ellenálláson végzett munka nem függ az ellenállás értékétől.
d) Az ellenálláson végzett munka az ellenállásra jutó feszültség, a rajta átmenő áram erőssége és az idő
szorzata.

29. Melyik számítási mód nem felel meg az elektromos teljesítmény kiszámításának?
a) A feszültség és az áramerősség szorzata.
b) A feszültség négyzetének és az ellenállásnak a hányadosa.
c) Az áramerősség négyzetének és az ellenállásnak a szorzata.
d) A feszültségnek és az ellenálláson átmenő töltésnek a szorzata.

30. Egy 100 W-os villanykörtét 230 V feszültségre méreteztek. Melyik állítás nem igaz?
a) A villanykörte ellenállása 529 .
b) A villanykörtén átmenő áram maximális teljesítmény mellett 0,435 A.
c) Helyes üzemi körülmények között a villanykörtén fél óra alatt termelődő hő 180 kJ.
d) A villanykörtével nem szabad semmit sorba kötni, mert akkor a körte tönkre megy.

31. Egy zseblámpaizzóra azt írták: 4,5 V; 0,3 A. Melyik állítás nem igaz?
a) A zseblámpaizzó ellenállása 15 .
b) A zseblámpaizzó teljesítménye 1,35 W.
c) Helyes üzemi körülmények között a zseblámpaizzón fél óra alatt termelődő hő 24,3 kJ.
d) A zseblámpaizzón nagyobb áram mehet át, mint egy 40 W-os, 230 V-ra tervezett izzón.

32. Melyik állítás nem igaz?

a) Ha fogyasztókat párhuzamosan kapcsolunk, akkor az összes felvett teljesítmény az egyes fogyasztók
teljesítményeinek összege.
b) Ha fogyasztókat sorosan kapcsolunk, akkor az összes felvett teljesítmény az egyes fogyasztók
teljesítményeinek összege.
c) Ha kWh egységben mérik a fogyasztást, akkor a felhasznált teljesítményt fizetjük.
d) Ha a kapcsolást nem, de a fogyasztók teljesítményét ismerem a lakásban, akkor el tudom dönteni, hogy
milyen biztosíték kell.
Megoldások

1.c 2.a 3.a 4.b 5.a 6.a 7.d 8.d 9.c 10.b 11.a 12.c
13.a 14.d 15.c 16.c 17.b 18.a 19.a 20.b 21.a 22.b 23.a 24.a
25.a 26.a 27.a 28.c 29.d 30.d 31.c 32.c