Általános gépészeti

technológiai
feladatok
Géprajzi
alapismeretek
Gépészeti szakszámítások
A géprajzi feladata
A gépalkatrészek gyártását és szerelését
műszaki rajzok alapján végzik. A műszaki
rajz valamely műszaki gondolat rajzban
való közlésének eszköze, egyezményes
jelölési módszerek alkalmazásával.
Minden műszaki rajz a tárgy (munkadarab)
jellemzőinek (pl. alak,méret stb.)
ábrázolásán kívül még számos
okmányszerű adatot (aláírás, ellenőrzés,
keltezés) is tartalmaz.
 Rajzfajták a gépészetben
 Elvi rajz
Technológiai folyamatábra
Technológiai kapcsolási rajz
Hidraulikus kapcsolási terv
Izometrikus csőterv
Összeállítási rajz
Alkatrészrajz
Műhelyrajz
Elrendezési rajz
Karbantartási rajz
 A gépészeti műszaki rajz felépítése
 Tárgy képe általában rendezett géprajzi vetítéssel leképezve.
Előfordulhat még axonometrikus, perspektívikus, vagy
szimbólikus ábrázolás is (tengelyeket és nem látható éleket is
jelöljük).
 A tárgy részleteinek vagy környezetének képe és ezek
azonosító jelei
 Nézet, metszet, szelvény.
 Méretek megadása
 Méretszám, méretvonal, méretsegédvonal, méretszöveg.
 Gyártástechnológiai előírások
 Heg. varrat, tűrés, felületi érdesség.
 Szövegmező és darabjegyzék
 Szöveges utasítások
 Szerelésre, hőkezelésre, stb. vonatkozóan.
 Keret
A rajzlapok méretei
 Gépészeti rajzok formai (alaki)
követelményei a b a
2
b a/2 b
 Rajzlapméret a b 1 m2
ek
Keret, szövegmező, darabjegyzék
Méretarány (a valóságos és a
rajzi méret aránya)

Nagyítás M 2:1, M 5:1, M 10:1

M 1:2, M 1:5, M 1:10,
Kicsinyítés M 1:20
M 1:50
Változatlan
M 1:1
méret
 Vonalvastagságok

Két vonalvastagság kötelező: vastag,

vékony.

Vastag 0,5 mm

Vékony 0,18 mm
 Vonaltípusok

Folytonos
Szaggatott
Pontvonal
Kétpont-
vonal
 Jellegzetes vonaltípus,
vonalvastagság párosítások

Folytonos, vastag Kontúrok, látható élek.

Folytonos, vékony Törésvonal, méretvonal,

sraffozás.
Szaggatott, vastag Nem látható élek.

Szaggatott, vékony Nem látható élek.

A méretmegadás elemei
A főbb méretfajták megadása
Méretvonalként nem használható
vonalak
A méretszám elhelyezkedése
A mérethálózat kialakítása
Vetítési módok műszaki ábrázoláskor

Képsík

Képsík
Tárgy

Tárgy
P
Párhuzamos Centrális
vetítés vetítés
 A géprajzi vetület
Speciális párhuzamos vetület.
A vetítősugarak merőlegesek a képsíkra,
és úgy helyezzük el a tárgyat, hogy a fő
síkja a képsíkkal párhuzamos legyen.
Előnye: a képsíkkal párhuzamos alakzatok
nem torzulnak, könnyű megrajzolni.
Hátránya: nem térhatású az ábra.
Nem kölcsönösen egyértelmű.
 A vetület keletkezése
Vetítõsugár Kép
A
Tárgy
B
A B

D
C
D
C Kép
sík
Rendezett vetületek képzése
Az európai vetítési rendszer
 Példa a nézetek elhelyezésére

ézet Baln
E l ö ln é zet

Felü
lnéz
et
Ábrázolás rendezett nézetekben
(félbevágott cső)
 Félnézet
Egyszerűsítés oka: a teljes nézet sem ad
több információt a testről
 A metszetek
A teljes metszet
 Félmetszet
Szimmetrikus alkatrész egyik fele nézetben
a másik metszetben ábrázolható.
Részmetszet (kitörés)
Lépcsős metszet
Befordított metszet
Szelvényábrázolások
Szelvénysorozat
 Nem metszethető alkatrészek
 Tömör gépelemek: csavar, anya, alátét,
szegecs, ék, retesz, szeg, tengely.
 Borda , rúd, küllő, golyó, fogaskerék,
lánckerék
Nem metszhető alkatrészek
Nem metszhető alkatrészek
 Jelképes ábrázolások
Csavarmenet ábrázolása
A csavarmenetet általában egyszerűsítve,
kontúrvonalával és menetvonalával
ábrázoljuk. A menetes orsó külső és a
menetes furat belső burkoló vonalát vastag
vonallal, a menetes orsómagvonalát és a
menetes furat külsővonalát, pedig vékony
vonallal jelöljük. A menetvonalak a kontúrtól
menetmélységnyire, de legalább 0,8mm-re
vannak. A tengelyirányú vetületen a jelkép
kb. ¾-nyi kör.
Külső és belső menet ábrázolása
Csavarkötések ábrázolása
Menetek megadása
Fogazat jelképes ábrázolása
 Gépalkatrészek mérettűrése
Gyártási pontatlanságok főbb okai:
Munkagép és szerszám pontatlansága,
kopása
Rezgések, deformációk
Mérés pontatlansága
Gépkezelő hibái
(Névleges méret, tényleges méret, méretszóródás.)
 Tűrésezés
Megengedett méretszóródás határainak
előírása.
 Jelölések
 Névleges méret (N).
 Alsó határméret (AH).
 Felső határméret (FH).
 Tűrés nagysága (T).
 Alsó határeltérés (AE).
 Felső határeltérés (FE).
 Alapeltérés (E).
 Tűrés előírása
 Nem a határméreteket írjuk elő, hanem
azt, hogy mekkora:
a tűrésmező nagysága (T),
Alapeltérés (E).
 Pl.: 20 h8
Tűrésmező nagyságára utal.
Alapeltérésre utal.
A rajzon táblázatban is meg kell adni a tűrésezett méretek
határeltéréseit, pl.:
0
20 h8
-0,033
 Alapeltérés előírása

 Névleges mérettől függő betűjelet adunk

meg.
 Csapnál kisbetű (pl.: h, j, k)
 Lyuknál nagybetű (pl.: H, K, P)
 Az alapeltérés nagysága táblázatból
kikereshető.
 Csapok alapeltérései
A „h” jelű alapeltérés értéke nulla.
 Furatok alapeltérései
A „H” jelű alapeltérés értéke nulla.
 Gépalkatrészek illesztése
Az illeszkedő méretek tűréseinek
összehangolása úgy, hogy a szükséges
illeszkedés valósuljon meg.
 Laza illesztés
- Mindig játék van.
 Szilárd illesztés
- Mindig fedés van.
 Átmeneti illesztés
- Vagy játék, vagy fedés van.
Siklócsapágy kétféle illeszkedése
Alkatrész műhelyrajz
Összeállítási rajz
 Gépészeti szakszámítások
Síkidomok kerülete, területe
A síkidomok a síkban zárt vonalakkal határolt
területrészt jelentenek, általánosan a térbeli
testek határoló lapjai, felületei.
A síkidomok lehetnek:
 Szabályosak
 Szabálytalanok
Ezen belül:
 Egyenes vonalakkal határoltak
 Görbe vonalakkal határoltak
 Egyenes vonalakkal határolt szabályos
síkidomok kerülete, területe

K 4 a
Négyzet 2
A a
c 2 a
Téglalap K 2 ( a b)
A a b
2 2
c a b
 Egyenes vonalakkal határolt szabályos
síkidomok kerülete, területe
K l1 l2 l3 l4
Trapéz l1 l2
A b
2
b l4 sin
Háromszög K a b c
a m
A
2
2 2
m c sin c ( a b)
 Egyenes vonalakkal határolt szabályos
síkidomok kerülete, területe
Paralelogramma
K 2 ( a b)
A a m
A a b sin
K n a
n oldalú szabályos sokszög a m
A n
2
2
2 a
m r
2

r a sokszög köré írható kör sugara

 Egyenes vonalakkal határolt
összetett idomok területe
A műszaki életben gyakran előfordul, hogy
különböző lemeztárgyak, összetett szögletes
idomok területét kell meghatározni. A számítás
lépései:
 Felbontjuk az összetett síkidomot egyszerű
szabályos síkidomokra
 Meghatározzuk az egyes síkidomok területét
 Összegezzük az egyes területeket, úgy, hogy a
hiányzó részeket (pl. kivágások) negatív előjellel
vesszük figyelembe (kivonjuk).
Határozzuk meg a lemeztárgy területét cm2-ben!
A síkidom egyik lehetséges felbontása
Kiszámítása:
A1 73 21
A2 4.2 1.2 5.04
A3 1.8 3 5.4
3 2
A4 1 2.5
2
Aössz A1 A2 A3 A4 33.94 cm2
Határozzuk meg a nyomólemez területét
cm2-ben!
A síkidom egyik lehetséges felbontása
Kiszámítása:
2.5 1.5
A1 0.5 1
2
A2 4 2.5 10

A3 1.1 2.4 2.64

A4 A1

Aössz A1 A2 A3 A4 9.36 cm2

 Szabályos görbevonalú síkidomok
K 2 R D
Kör 2 D 2
A R
4
K 4 A
D

Ellipszis
d1 d2
K
2
d1 d 2
A
4
 Szabályos görbevonalú síkidomok
2 2
A D d
Körgyűrű 4
4 A
D d2

2 4 A
d D

D
lív
Körcikk 360 
K lív 2 R
D2
A
4 360 
Határozzuk meg a lemez területét mm2-ben és cm2-ben
A síkidom egyik lehetséges felbontása
Kiszámítása:
2
24
A1félkör 904.779
2

142 2 24 3
A2trapéz 105 9.975 10
2

2 3
A3négyzet 35 1.225 10

A4négyzet A3négyzet
 2
14
A5kiskör 153.938
4
2
30
A6nagykör 706.858
4

AAössz
össz AA A 2 A
1félkör 2trapéz 3négyzet 4A5kiskö
1 A2 2 A 3 A5 A6 1.247 10 [mm2]

Aössz
124.69 [cm2]
100
Határozzuk meg a lemez területét mm2-ben

Aössz=1035 mm2
 Lemezszükséglet és hulladék
számítása
A lemezhulladék számításánál az a gyakorlat,
hogy vonatkoztatási értékként a kész
munkadarab területét vesszük 100%-nak.
Asz = A+Ah
Ah = Asz-A
Asz: a lemezszükséglet → a munkadarabot
befoglaló általában téglalap területe
Ah: a lemezhulladék→ a leeső, ill. kieső részek
A: a munkadarab területe
Számítsuk ki az alábbi erősítőlemez lemezszükségletét,
a munkadarab tényleges területét, valamint a hulladék mennyiségét
mm2-ben és százalékosan!
A területek felbontása
Kiszámítása:
3
Asz 50 60 3 10 [mm2]

60 20 3
Atrapéz 30 1.2 10 [mm2]
2
3
Atéglalap 20 60 1.2 10 [mm2]
2
12
Akör 3 339.292 [mm2]
4
3
A Atrapéz Atéglalap Akör 2.061 10 [mm2]

Ah Asz A 939.292 [mm2]

Asz A
Ah% 100 45.581 %
A
 Kiterített hossz számítása a
semleges zónára
Hajlításnál a munkadarab külső szálaiban
húzófeszültség, a belsőkben nyomófeszültség
ébred. Ez miatt a külső szálak megnyúlnak, a belsők
megrövidülnek. Azt a zónát, ahol alakváltozás van,
de hosszváltozás nincs, semleges szálnak
nevezzük, és ez szimmetrikus tárgy esetén a
keresztmetszet középpontján halad át
megközelítőleg. Vastagabb tárgyak esetén a
kiterített hossz, egyben a semleges szál hosszát is
jelenti.
Kiterített hossz számítása a
semleges zónára

dk d2 s
l dk
dk d1 s
dk a közepes átmérő
d1 d2
s
2
Számítsuk ki, milyen hosszúságú köracélt kell a menetes
kengyelhez levágni!
 Rövidülések számítása
Lemezek élhajlításakor a kiterített hosszat nem
a semleges zónára, számítjuk, mivel
ez jelentős különbséget eredményezne, a semleges
zóna eltolódása miatt. Ezért a kiterített hossz egyenlő
a hajlított lemez külső méreteinek összegével,
levonva ebből a hajlítási rövidülést. A kiterített
hosszat egész milliméterre kell kerekíteni. Fontos,
hogy a hajlítási sugarak mindig belső méretek, és ne
legyenek túl kis méretűek , mert a lemez a hajlításkor
megreped. A minimális hajlítási sugarat táblázatból
vehetjük. Ez függ az anyagvastagságtól, és a lemez
fajtájától.
 Rövidülések számítása
Kiterített hossz = a külső hosszúságok összege –
rövidülések összege
R
A közelítő képlet: v t
2
Pontos képlet: v 0,43 R 1,48t
l kiterített l v

l. kiterített hossz, Σl: a külső hosszúságok

Σv,: a rövidülések összege
Példa: határozzuk meg a lemez kiterített hosszát a közelítő
és a pontos képlettel.
 A közelítõ képlettel:

2 2
lössz 30 65 ( 85 65) 70 40 70 277.801 mm

3.2
v1 2.5 4.1 mm
2
4
v2 2.5 4.5 mm
2
lkiterített lössz 2 v1 2 v2 260.601 mm
A pontos képlettel:
v1 0.43 3.2 1.48 2.5 5.076 mm

v2 0.43 4 1.48 2.5 5.42 mm

lkiterített lössz 2 v1 2 v2 256.809 mm

Testek térfogata
Testek térfogata
Testek térfogata
Testek térfogata
Testek térfogata
 Sűrűség, tömeg

m kg kg g
3
, 3
, 3
V m dm cm
m 3 3 3
V m , dm , cm

m V kg, g , t
Példa: számítsuk ki, hogy egy 5m hosszúságú és 12,33 kg
tömegű köracélnak mekkora az átmérője. Az acél sűrűsége
7,85 kg/dm3