Zsom Gyula·

Digitalis technika I.

7. KIADAS

A BUDAPESTI MUSZAKI FOISKOLA

KANDO KALMAN VILLAMOSMERNOKI FOISKOLAI KAR MEGBiZASABOL KIADJA A MUSZAKI KONYVKIADO, BUDAPEST

Lektorok:

DR. KOHUT J6ZSEF SAUFERT JANOS

Sorozatszerkesztd:

ZSOMGYULA

©ZSOMGYULA

© HUNGARIAN EDITION MOSZAKI KONYVKIADO, 2000

ISBN 963 16 17866

Kiadja a Muszaki Konyvkiado Kft.

Felelos kiad6: Berczi Sandor ugyvezeto igazgat6

Nyomta es kototte a Borsodi Nyomda Felelos vezeto: Ducsai Gyorgy ugyvezeto igazgat6

Muszaki vezeto: Trencseni Agnes

A konyv formatuma: B5. Terjedelme: 34 (A5) IV Abrak szama: 300. Azonossagi szama: 49 273/I Keszult az MSZ 5601:1983 es 5602:1983 szerint

TARTALOMJEGYZEK

1. ALAPFOGALMAK, KODOK

1.1. A digitalis jellel kapcsolatos alapfogalmak

1.1.1. A digitalis jel "t e rme s ze t e " .

1.1.2. Kod, kodolas ••••••.•••••••••...•••••••.

1.2. A ketertekUen kodo1t jel megjelenitesi, tovabbitasi formai villamos rendszerekben

1.3. Numerikus kOdok (szam-kodok) •••••••••.•••.•••••

1.3.1. Kettes szamrendszer •....••••••.••••••••

1.3.2. BCD (Binary-Coded-Decimal) kodok •••.•.•

1.3.3. Hexadecima1is kod

1.3.4. "Egylepeses" kodok ••••..•.••••.••••••••

1.4. A1fanumerikus kodok (gyakori betU-szam kodok) •• 1.4.1. Nemzetkozi taviro-kod (BAUDOT) •.••••••• 1.4.2. ASCII (American Standard Code for

Information Interchange)

1.4.3. Egyeb binaris alfanumerikus kodok

1.5. Hibaje1zes es hibajavitas

2. KOMBINACIOS LOGIKAI HALOZATOK

2.1. A logikai ha1ozatok mode1lje

2.2. Logikai alapmUveletek

2.2.1. Negacio, tagadas, inverta1as ••••••••••• 2.2.2. A logikai VAGY kapcsolat, diszjunkcio 2.2.3. A logikai ES mUvelet, konjunkcio ••••••• 2.2.4. A BOOLE-algebra alaptete1ei, szabalyai 2.2.5. Az osszes lehetseges ketvaltozos

logikai kapcsolat

2.2.6. Tobbvaltozos logikai kapcsolatok

Oldal
7
7
7
9
12
19
19
33
36
37
42
42
44
45
46
50
50 II
56
56
58
60
64
70
81
J 2.2.7. Univerzalis muveletek: logikai alapmuveletek megvalositasa univerzalis

~pit6elemekkel •••••••.••.••••••••••.••. 2.3. Logikai fuggv~nyek ••.••.•••••••...••.••••••.•.

2.3.1. Logikai fuggv~nyek megadasa .••••••...•• 2.3.2. Logikai fuggv~nyek felirasa adott

feladat alapjan •••.•..•••••••••••••••.•

2.3.3. Logikai fuggv~nyek normal alakjai,

mintermek, maxtermek ••.•••••••••••...•.

2.4. Minimalasi modszerek ••.••••••.•••••••••••••.••

2.4.1. A minimalis kombinacios halozat •••••••• 2.4.2. Az algebrai egyszerusit~s •••••••••••••• 2.4.3. A grafikus egyszerlisit~s •••••••••••••.• 2.4.4. Tablazatos egyszerlisit~s: a QUINE-

-McCLUSKEY-modszer •.•••••••••••••••••••

2.? Kombinacios halozatok megvalositasa univerzalis

mliveleti elemekkel ••. . ••••••. . .•••• ••• .••• .• .• 137

2.5.1. NAND halozat tervez~se KARNAUGH-tablaval. 137 2.5.2. NOR (NOT-OR vagy OR-INVERT) halozat

tervez~se KARNAUGH-tablaval • • • . • •• . . • •• 140 2.5.3. AND-OR-INVERT (ES-NEM-VAGY) halozat

tervez~se •••• .•••.••••••• ••• •. ••••••••. 142

3. A LOGIKAI H.ALOZATOK EPITOELEMEI, LOGIKAI ARAMKOR

CSALADOK • • • . • • • . . • • • • • • • • • • • . . • . . • • . • • • . • . • • . • • • . •• 146

3.1. Elektromechanikus logikak •.••••••.•••••..•..•• 146 3.2. Diodas logikai aramkorok, diodak kapcsolo uzeme. 152

3.2.1. A diodas VAGY kapu (DDL OR-GATE) •••••.• 154 3.2.2. A diodas ES kapu (DDL AND-GATE) •••••••• 156 3.3. A bipolaris tranzisztorok kapcsololizeme,

inverter .

3.4. A t~rvez~rl~sli eszkozok kapcsololizeme,

MOS inverter .

3.5. B'i.p o La r'Ls aramkorcsaladok ••••.•••••••••••••.•• 3.5.1. A digitalis aramkorok legfontosabb

jellemzoi .

4

Oldal

81 90 90

95

1,01 108 108 112 115

134

160

172 180

181

242 242

Oldal 3.5.2. R~gebbi bipolaris aramkorok •••.•••••••• 186 3.5.3. TTL, T2L (Transistor-Transistor-Logic= =tranzisztor-tranzisztor logika) ••••••• 189 3.5.4. ECL, Emitter Coupled Logic, emitter-

csatol t logika •. ••••. ••••• ••.••• ••••••• 234

3.5.5. Ujabb bipolaris aramkorok: I2L

(Integrated Injeciton Logic: integralt injekcios logika) •••••••••••••••••••••• 238

3.6. MOS ~s CMOS aramkorok ••.••••••••••••••••••••••

3.6.1. MOS aramkorok •.••••••••.•••••••••••••.•

3.6.2. Komplementer MOS (CMOS, COS-MOS,

McMOS •••• ) aramkorok ••.••••••••••••.•••

3.7. Az aramkorcsaladok osszehasonlitasa ••••••••••• 3.8. Klilonboz6 aramkorcsaladok illeszt~se •.••...••..

3.8.1. TTL-CMOS illeszt~s ••••••.•.••••.•.••.••

3.8.2. CMOS illeszt~se TTL-hez •••.••••••.•••••

3.8.3. TTL-MOS illeszt~s •••••••••••••••••••••• 3.8.4. MOS-TTL illeszt~s ••••••••••.••.•••...•• 3.8.5. TTL-ECL illeszt6k •••••••.••••••••••••••

3.8.6. ECL-TTL illeszt6k

4. TIPIKUS KOMBINACIOS HALOZATOK ES MEGVALOSITASI LEHETOSEGEK SSI-MSI-LSI ELEMEKKEL •••••••.••••••••••

4.1. SSI araI1lkorok .

4.2. MSI kombinacios aramkorok ..••••••••••.•••••••••

4.2.1. Dekodolok, kOdolok (kodvaltok)

4.2.2. Demultiplexerek, multiplexerek ......... 281 4.2.3. Aritmetikai elemek •••.••••••••••••••••• 297

4.3. Kombinacios halozatok megvalositasa LSI-vel 306

5. A SORRENDI HALOZATOK ALAPELEMEI ••••••••••••••••••••

5.1. A flip-flop-ok modellje ••••••••••.•••••••••.•• 5.2. Bistabil flip-flopok •••••••••••••••••••••••••• 5.2.1. Az RS flip-flopok •.•••••••••••••••••••• 5.2.2. A JK ~s a T flip-flop •.•....•••••••••••

5.2.3. A D flip-flop ••••••••••••••••••••••••••

245 254 258 258 261 263 264 264 265

26'7 267 270 271

318 318 319 320 331 342

5

346

5.3. Monostabil flip-flopok •••••.••••••.•••.•.•••••

346

5.3.1. Miikodesi elv ••••..•••••••••••••••••••.•

5.3.2. Monostabil aramkorok .••••••••••••.••••• 349 5.4. Astabil kapc ao Lae o k , digitalis oszcillatorok ••. 363

5.4.1. Miikodesi elv ••••.••••••••.••••••••••••• 363

5.4.2. Astabil kapcsolasok felepitese monostabil elemek osszekapcsolasaval •..•••• 5.4.3. Egyetlen idozito tagot igenylo

kapoeo Laaok •••••••••••••••••••••••••••• 5.4.4. Pontos oszcillatorok •••••••••.••••••.••

Oldal

364

366

374

1. ALAPFOGALlVI.AK, KODOK

1.1. A digitalis jellel kapcsolatos alapfogalmak

1.1.1 • .A digitalis jel "termeszete"

Az "analog jel", amelyet t obbnyf.r-e Lf.ne ar-Ls eg:ysegek dolgoznak fel, allitanak elo, tudatunkban ugy el, mint egy idoben folyamatosan valtozo jel, amely egy adott tartomanyt tetszes szerinti "kozbenso" ertekekkel teljes mertekben kitolthet es altalaban folytonos idofiiggvennyel abrazolhato (1.1. abra).

Jel

1.1. abz-a

Az analog rendszerekben legfontosabb jellemzok pl. az egyenszint-atvi tel, jela tvi teli tenye zo, "frekvenciamenet" (savszelesseg), jel-zaj viszony, torzitas stb. Ez azt jelzi, hogy az analog jel feldolgozasa kozben alapvetoen fontos az eredeti informacio torzitatlan megorzese, alakhii rogzitese, tovabbitasa, stb., ill. elore elhatarozott cellal valamely jellemzojenek mOdositasa (amplitudo, fazis, frekvencia savhatarok •• ). Vegyiink peldat a mindennapi eletben megszokott analog jelek koziil: a "hang"-jeleket elektroakusztikai eszkozokkel alakitjak at villamos jelle, rogzitik, t ovabb Lt jak , reprodukaljak.

7

az akusztikai jelnek megfele16 informaciovillamos analog megfeleloje a "hangfrekvencias" jel (a tovabbiakban villamos rendszerekkel foglalkozunk c s ak , "jel" alatt villamos jelet ertlink). 11 hangfrekvencias jel fobb jellemzoi: a 20 Hz ..• 20 kHz frekvenciasav, a jonak mondhato 50 ••• 80 dB jel-zaj viszony es pl. a jO erteknek szamito 0,1% alatti harmonikus mrzitas mind olyan adatok, amelyek analog jelre ertelmezhetok, a jel "analog termeszetere" utalnak•

D

1.2. abz-a

11 digitalis jel (szoszerint: szamjegyes jel) nevebol ko-

vetkezoen csak szB.mokkal dolgozik, vagyis csak

"diszkret"

"kvantalt" ertekei vannak (barmilyen "kozel" is legyenek ezek az ertekek egymashoz) a digitalis jel az informaciot elemi reszekre osztva kepes kifejezni, kodolni (peldaul a hangfrekv enc Las jel digitalis me gf'e Le Ldj erie k eloallitasahoz adott idonkent a jelbol "mintat kell venni" es ezen mintak amplituda ertekehez szamokat kell rendelni az 1.2. abran szemleltetett modon. Mar most meg kell jegyeznlink, hogy ez csak egyike a lehetseges digitalizalasi lehetosegeknek, elkepzelheto, hogy a jel mas jellemzoihez rendellink szamokat. Minderrol kesobbi targyakban reszletesen szo lesz.). 11 digitalis jel tehat kodol t Lnf'o rmac i ot tartalmaz, a digitalis berende zesek ezt a kodolt jeletdolgozzak fel. C81szerli ezert a kodolassal, kodok-

I· ...

kal k~ptsolatos kifejezeseket, definiciokat roviden osszefog/

lalni, ertelmezeslikben megallapodni.

a

1.1.2. Kod, kodolas

11 kod altalanos ertelmezesben: valamely szimbolum, halmazhoz egyertelmlien rendelt, azt egyertelmlien lekepezo szimbolum-halmaz. Mas szoval es "hetkoznapi" ertelmezesben a kod valamely informacio kifejezesere, hordozasara szolgalo rendszer, amely az informacio elemeihez egyertelmlien kod-jeleket rendel.

11 kodolas maga az a mlivelet, amellyel az adott informacia elemeihez a kod-jeleket, szimbolumokat egyertelmlien hozzarendeljlik. 11z "adott informacio" is lehet, hogy mar kodolt (legtobbszor igy van), ilyenkor a kodolas az egyik kodrol a masikra va16 atterest jelenti.

A dekodolas a kOdolas inverz mUvelete, amelynek soran a kodrol visszaMrlink az eredeti Lnf'o rmac Ldr'a (ill. annak "eredeti" kodjara).

A jelkeszlet, szimbolum keszlet azoknak az elemi jeleknek az osszessege, amelyeket kodolasra felhasznalhatunk (pl. az emberi beszedben - amely gondolatok kodjanak mondhato - a hangok, ill. az ezeknek megfelelo irasjelek osszessege).A digitalis technikaban ketertekli kodokkal dolgozunk, a szimbolum keszlet a "0" es az "1", amelynek igen sokfele fizikai szimb o Lum f'e Le Lhe t meg: egy feszlil tseg vagy aram "magaaabb " High = = H szintje (1), ill. "alacsonyabb" Low = L szintje (0), de lehet optikai "szimbolum" is: pI. egy lyukszalag vagy atengedi a fenyt egy adott helyen (I), vagy nem (0), egy hordozo vagy visszaveri a fenyt (0), vagy nem (I), mint ahogyan ez peldaul a lezeres adatrogzitokben van (digitalis hang es keplemez, lezeres memoria), a O-nak es I-nek megfelelhet egy magnesszalag vagy lemez egyik iranyban, vagy masik iranyban torteno felmagnesezese, egy erintkezo eseten szakadas vagy oszszekotes stb. 11z is lehet, hogy a O-nak es I-nek az elobb emlitett (es meg sok egyeb) fizikai mennyisegek statikus szint~ helyett szint-valtozasa ("ugrasa") esetleg az ugras fazi~ stb. felel meg (lasd kesobb).

A kodszo (roviden szo = word) a kod szimbolumaibol (0-1- ekbol) alkotott egybefliggo sorozat. A kodszavak egy-egy alkoto elemet, szimbolumat a ketertekli (binaris) rendszerben bit-

nek nevezzlik. A klilonbozQ rendszerekben, berendezesekben a kodszavak klilonbozo bit-szamuak lehetnek,egy-egy 8 bites egyseget byte-nak szokas nevezni es a kOdszavak hosszat nagyon gyakran byte-ban kifejezve adjak meg Cegy byte-os szo: 8 bites, 2 byte-os 16 bites, fel byte-os: 4 bites stb.). A munka megkonnyitese erdekeben a kodszavak bizonyos adott bit-szamu "darabjait" egy-egy sZimbolummal, roviditessel helyettesitjlik (pl. 4 bitet decimalis szamokkal, ill. az abece elso betliivel), ami nem valtoztat a kodok keterteklisegen.

A kodszo keszlet azoknak a kOdszavaknak az osszessege, amelyek az adott rendszerben kodolasra felhasznalhatok.Lehetnek olyan szavak, kodkombinaciok is, amelyek formailag beilleszkednek az adott kodrendszerbe, de nem tartoznak a kodszo keszletbe, ezeket tiltott kodszavaknak nevezzlik.

A kodolt informacio jellege szerint a kodok fo csoport-

jai:

a numerikus kodok, amelyek szamok kifejezesere alkalmasak (legfontosabb a binaris szam-kod, ide tartozik a BCD, Gray stb. kod, lasd kesobb);

- alfanumerikus kodok szamok es betlik, valamint irasjelek kOdolasara alkalmasak (TELEX, ASCII stb.).

Az analog es a digitalis jel osszehasonlitasa erdekeben terjlink vissza hangfrekvencias peldankhoz. Vegezzlink nagysagrendi becslest, amellyel megallapithatjuk az 1.2. abra szerinti elven eloallitott "digitalis hangjel" alapjellemzoit.A hangfrekvencias sav felso hatara 20 kHz, ezert minimalisan 40 kHz-es mintavetelezesi frekvencia szlikseges (a mintavetelezes alapelveirol kesobb lesz szo), legyen a mintavetelezesi frekvencia a "biztonsag kedveert" 44 kHz (44,056 kHz a mai digitalis hangrogzitok "szabvanyos" erteke). Egy-egy minta amplitudojat kifejezo binaris 2-es szamrendszerbeli szamnak, minimalisan 14 "jegylinek" kell lennie azert, hogy az amplitudo ertekeket kello pontossaggal reprodukalni tudjuk. Vegylik figyelembe, hogy sztereo hang eseteben ket csatorna jeMt kell digitalizalni. Igy a minimalisan szlikseges bit-frekvencia ~asodpercenkenti bit szam, szokasos elnevezess~l BAUD-RATE):

44,056.103.2.14 = 1 233 568 bit/s = 1,233568 Mbit/s(!).

10

Azert, hogy a rogziteskor, atvitelkor es vetelkor az ohatatlanu1 letrejovo hibakat a digitalis rendszer automatikusan kikliszobolhesse, "tobblet" biteket ("ellenorzo-javito" biteket) kell a hasznos informaciot hordozo bitekhez "hozzakeverni", ami azt jelenti, hogy a szlikseges bit slirliseg:

2 ••• 2,6 Mbit/s!

Azonnal szembetlinik a lenyeges klilonbseg: a "felso hatarfrekvencia" tobb mint 2 MHz-re (lOO-szorosra) novekedett! Az is igaz, hogy ezzel a frekvenciaval csak ketfele, 0 es 1 jelszintet kell t.ovabb Ltand , rogziteni, "Le j a t s aarri.!", A digitalis jelet vivo (rogzito stb.) "csatorna" sokkal "zajosabb" lehet, his zen csak a O-nak es az I-nek megfelelo szintet kell biztonsaggal elkliloniteni (az esetlegesen letrejovo hibakat a"tobblet" bitek segitsegevel "visszajatszaskor" korrigalni is lehet). A digitalis rogzitesnek koszonhetoen a visszaalakitott hangfrekvencias jel (pl. egy digitalis, lezeres, un. Compact Disc, CD lemezjatszo kimeneten) a kovetkezo jellemzokkel all elo:

Frekvencia atviteli sav:

Jel-zaj viszony:

Harmonikus torzitas:

Sztereo csatorna-elvalasztas:

Hangmagassag-ingadozas:

20 Hz ••• 20 kHz (-1 dB) 92 dB ( !)

0,05% ( !)

90 dB-nel jobb (!)

(nem merhetoen kicsi!).

Osszefoglalva: ahogy a peldan is lattuk, az analog jelek digitalis feldolgozasa igen nagy bit-slirliseget igenyel (az analog jel felso hatarfrekvenciajahoz kepest), de a feldolgozas nagyon biztonsagos lehet: az egyszer mar digitalisan eloallitott jel atmasolhato, tarolhato, tovabbithato, gyakorlatilag mindenfajta minoseg r-om'Las ne Lku.l , nem ugy, mint az analog technikaban! Ne felejtslik el azt a magatol ertetodoelonyt sem, hogy a digitalis jel szamitastechnikai eszkozokkel kezelheto, feldolgozhato.

11

1.2. A keterteklien k6dolt jel megjelenitesi, tovabbitasi formai villamos rendszerekben

Em1itettlik mar, hogy a "0" es "1" je1et sokfe1e fizikai mennyiseg ketfe1e a11apota vagy allapotvaltozasa jelkepezhetie A tovabbiakban, mivel digitalis aramkorokkel foglalkozunk, a "0" es az "1" villamos menny.Laegekke L v a.Lo megjeleni tesi formait kell elsosorban megismernlink. Villamos rendszerben a digitalis jelet feszliltseg vagy aram ketfele erteke jelkepezheti, ha klilon nem emlitjlik, akkor feszliltsegro1 1esz szo a tovabbiakban. A ketfele feszliltseg az L ("alacsony") es a H ("magas") szint. A kovetkezokben nezzlik meg, hogy egy digitalis jelet vivo vezetekben az egymas utan tovabbitott 0-1 biteknek milyen je1formakat feleltetnek meg 1eggyakrabban ~ feszliltseg-ido fliggvenyeket a szokasnak megfeleloen leegyszerlisitve rajzoljuk meg: a tengelyvonalakat elhagyjuk es mivel a feszliltsegek ketfele lehetseges szintliek lehetnek, az amplitudonak, lepteknek nincs jelentosege, csak - tobb osszetartozo jel eseten - az egymashoz viszonyitott helyzetnek, idozitesnek). A kovetkezokben az 1.3 ... 1.6. abrakon nehany gyakori modula1atlan jelformat mutatunk be.

NRZ (Non Return to Zero: nullara nem visszatero, 1.3.ab-

raJ.

o

o 0

NRZ

1.3. ab r-a

Ez a leginkabb gyakori, "termeszetes" jelforma. Ha egy bit l-es, akkor a feszliltseg teljes bit ida alatt H szintli,ha o-as, akkor L szintli. Ket vagy tobb egymas utani l-es bit essten a feszliltseg megszakitas nelklil H-ban mar ad a megfelelo ideig, az egyesek kozott nem ter vissza O-ra. Azert, hogy tudjuk, mikor melyik bit jele van eppen a vezeteken, szinkronizalo orajelnek (GLOCK) is kel1 lennie, amely szinten logi-

12

kai szintli negyszogjel, de altalaban "keskenyebb", kisebb kitoltesi tenyezojli, es peldaul a bit ido "kozepen" erkezik.A1- talaban ugy idozitik, hogy amikor a CLOCK jel I-ben van, akkor a bit vezeteken levo jel "ervenyes".

~ (Return to Zero: nullara visszatero, 1.4. abra).

o

o 0

RZ

1.4. abra

A nulla a "nyugalmi allapot", ha ket l-es bit kovetkezik egymas utan, akkor a ket bit kozott a jel visszater a O-ra.

NRZI (Non Return to Zero Interrupt: nullara nem visszatero, "me ga aakadaeo s ", 1.5. abra).

'''11

NRZ'"

0"

"

HUHi-

1. 5, abra

Egy pelda arra, hogy a bit ertekeket nem feltetlenlil 10- gikai szintek jelkepezik. Ebben az esetben a jelatmenet hatarozza meg, hogy az illeta helyen l-es bit van vagy nem. Az atmenet iranya kozombos (mindegy, hogy 1-0 vagy 0-1 atmenet tortenik, lenyeg, hogy "ugras" legyen). A legtobb esetben nem klilon orajelet "mellekelnek hozza", hanem inkabb egy masik, O-as csatornat. Igy minden bit-idaben tortenik ugras: vagyaz l-es csatornan (amikor a bit ertek I), vagy a O-as csatornan (amikor a bit ertek 0). Egyszerre mindket csatornan nem lehet 1-0 vagy 0-1 atmenet (egyszerre nem lehet egy bit 1 es 0). Ily modon ez a jelforma on-orazo (self-clocking): az oraje1 "bujtatva" benne van a jelben. Ez a forma klilonosen magnesszalagos jelrogzitesre alkalmas, mivel a "magnofejen" jel csak akkor indukalodik, amikor valtozas van a szalag-fluxusban,egyenszintet nem lehet rogziteni. NRZI eseten minden bit-nel vagy

I' I

I

13

az l-es, vagy a O-as aavon van "olvasott" jel (ezt a format hasznaljak pl. a HP-67 programozhato kalkulatorban a magneskartyakon valo rogzitesre-beolvasasra).

PE (Phase Encoded: fazis-kodolt jel, 1.6. abra).

PE

1.6. abra

Ennel is jel-atmenet, ugras jelkepezi a biteket, de itt az ugras iranyanak is jelentosege van: pl. 0-1 atmenet l-es bitet, 1-0 atmenet O-as bitet jelol. Akkor, amikor tobb azonos bit koveti egymast, akkor a jelnek a ket bit kozott "felidaben" vissza kell ternie az eredeti szintre azert, hogy a kovetkezo bit idejen ugyanolyan iranyu atmenet kovetkezhessen be (lasd az abrat). A jel detektalasakor, visszaallitasakor, az alapfrekvencias, bit ertekeket hordozo atmeneteket el kell kliloniteni a ketszeres frekvenciaju "hamis" atmenetektol (a mai technikaban ez nem okoz nehezseget). Mivel az informaciot ennel a formanal is jel-atmenetek hordozzak, kivaloan alkalmas magneses adatrogziteshez. Tovabbi jelalakokkal a kesobbi-

adatrogzitok targyalasakor

ekben a II. kotetben a magneses foglalkozunk majd.

A modulalt jeleket tavolsagi digitalis jelatvitelre (radio, hirkozlesben, telefon-vonalon valo tovabbitaskor), valamint pl. kozonseges magnetofon keszlileken torteno digitalis jelrogzitesre hasznaljuk. A modulalt jelformakban nem DC szintek vagy DC szint-megvaltozasok, hanem egy rendszerint szinuszos, a bit-frekvencianal nagyobb f'r'e kv e nc La j u vivo valamely jellemzojenek megvaltozasai jelentik a bit-ertekeket. A modu-

laciok tipikus formai:

amplitudo modulacio: amelynel a ketfele bit ertekeket a

vivo ket, erosen klilonbozo amplitudo erteke jelkepezi abra);

(1. 7.

1. 7. ab ra

frekvencia modulacio, amelynel a ket bit-erteket a vivo szinusz ketfele frekvencia erteke jelkepezi (1.8. abra). Szokasos elnevezes az FSK (Frequency Shift Key: "frekvencia billentylizes") is. Igenytelen, nagyon elterjedt modulacios forma (pl. digitalis jelrogzitesre);

~ ~

f, fa f, f, fa fa fa f,

1.8. ab ra

fazis modulacio eseten a ketfele bit erteket a vivo ketfele fazishelyzete reprezentalja (1.9. abra).

~ ----

0°-1811"11" 0°-1800-1811"-180° 0

1.9. abr-a

A digitalis jel atvitele

Gyakori feladat az, hogy egy berendezes egyik reszebol a maa.i.kba vagy az egyik berendezesbol esetleg egy tavol leva masik berendezesbe kell digitaliS informaciot atvinnlink. Altalanosan es leegyszerlisitve ez azt jelenti, hogy a megfeleloen kodolt jeleket meghatarozott sebesseggel egy ADO-bol egy VEVO-be kell juttatni. Az ADO lehet pl. egy periferias berendezes vagy egy digitalis meraberendezes, a veva "Lahe t p I , egy szamitogep, vagy egy kozponti egyseg, vagy akar egy masik periferia, az is lehet, hogy egyazon berendezes ket egysegerol van szo - a lehetosegek szama szinte vegtelen. Az atvitel a csatornan tortenik, amely lehet huzalpar vagy tobb huzalbol allo kabel, radiofrekvencias osszekottetes, vagy akar fenyvezeto szal, stb. Az atvitel alapvetoen ketfele lehet: parhuza~es~.

Parhuzamos atvitelkor egy-egy kodszo bitjeit egyidejlile& klilon-klilon vezeteken tovabbitjuk az adobol a vevohoz, az osz-szesbit gyakorlatilagegyidoben erkezik a vevo oldalra. A

15

k6dszavak sorban egymas utan kerUlnek tovabbitasra (parhuzamos bit soroS szoatvitel, 1.10. abra).

So~os (soros bit, soros az o ) atvitelkor az informacio bit.eit egyenkent, e gymaa ut an t ovabb i t j uk "egy" vezeteken (a va~OSagban vezetek-paron, az egyik vezetek sokszor a foldveze-

tek, 1.11. abra).

1.10. ab ra

~ ... Vevo
Ado Adot
r----------
Szinkron (clock I loll. ab ra

A soros es a parhuzamos atvitelt osszehasonlitva nyilvanvalo, hogy a parhuzamos atvitel gyorsabb lehet,hiszen egyszerre tobb bitet kozvetitUnk, viszont az is latszik, hogy ,a parhuzamos atvitel megvalositasa sokkal dragabb.l'JIaga az "~DO" es a "VEVO" rendszerteehnikailag altalaban ugyan egyszerubb, de az osszekotteteshez sok huzal (sok esatorna) kell, amelyet nagy t avo Laa gr'a csak nagyon d r-a gan lehet kiSpi teni. Ezert ott gazdasagos, ahol az egysegek kozel vannak egymashoz,akBregyetlen berendezes reszei (egy berendezesen belUl nyilvan nem fizetodne ki a jel "sorositasa", majd visszaalakitasa) vagy legalabbis "epUleten belUl" vannak. Gondolni kell azonban a esatlakoztatas mechanikai nehezsegeire is. Egy kartyan leva sok kivezetesU alkatreszeket viszont mindenkeppen parhuzamosan, ha lehet busz-rendszerrel (lasd kesobb) celszerU ossze-

kc trri.,

16

Szinkronizaeio

Onmagatol vetodik fel a kerdes, hogy a vevo honnan tudja meddig tart az egyik bit es mikor kezdodik a kovetkezo. A vevonek a megfelelo idopillanatban kell erzekelnie a O-at vagy l-et, akkor is, amikor egymas utan tobb l-es vagy tobb 0 van, es a biteket nem valasztja el egymastol 0-1 vagy 1-0 atmenet. SzUkseg van tehat bit szinkronizaciora ("egyidejlisitesre").

Soros atvitelkor a vevonek azt is tudnia kell, hogy hoI van a kodszavak, karakterek eleje es vege, ehhez kell a karakter-szinkronizacio. Ha tobb karakter blokkba rendezve kerlil tovabbitasra, akkor el kell kliloniteni a blokkokat egymastol. Ez a blokk-szinkronizaeio feladata. Termesztesen erzekelni kell a vevo oldalon a telj es lizenet elej et es veget az lizenet-szinkronizacio segitsegevel. A szinkronizaeio legegyszerlibb "legtisztabb" modja klilon szinkron vezetek letesitese az ado es vevo kozt.parhuzamos atvitelnel ez szokasos is,sorosnal akkor, ha az ado es vevo kozel van, es nem jelent tobbletkoltseget a jarulekos, szinkront vivo vezetek. Legtobbszor a szinkronizalasrol a vevooldalon kell gondoskodni.

Az idozites szempontjabol az adatatvitel lehet aszinkron vagy szinkron.

Az aszinkron atvitelt START-STOP lizemlinek is nevezik. Az informaeio szakaszosan, karakterenkent, kodszavankent kerUl tovabbitasra, a szavak kozott szlinettel. Az "adas" mindig egy START bittel kezdodik es egy STOP (szlinet) jellel fejezodik be, mely szlinet feltetlenlil hosszabb egy bit idonel, a maximuma nines meghatarozva. Ilyen aszinkron aramjeleket kUld peldaul a TELEX gep (kodja 5 bites TELEX kod, l.12a abra) vagy peldaul a TELETYPE (kodja 8 bites ASCII _ !meriean ~tandard Qode for Information Interchange - 1.12b abra).

Amikor egy billentylit lelitlink, a gep eloszor egy "START" impulzust ad k i , mely "0" szintli, majd a "hasznos" biteket es veglil egy "l"-es STOP jelet, mely Le ga Labb 1,5, ill. 2 bit ideig tart, de tulajdonkeppen addig tart, amig a kovetkezo betli billentylijet le nem litjUk. A START es a STOP jelek alapjan igy a kOdszavak jol elkUlonithetok. A bit szinkron is konnyen megvalosithato, a bitek helye meghatarozhato a vevo oldalon,

17

I

,I

ha a START jellel szinkronizalt (inditott) es az ado bitfrekvenciajaval azonos frekvenciaju ORA-jelet allitunk e16 a vevoben. A "regeneralt" orajel frekvenciajanak nagyon pontosnak kell lennie, mert elteres eseten a hibak halmozodnak es az utolso bitek:hel az "s Lc auazri a'' elerhet egy teljes bit idot, akkor pedig a vett informacio hamis lesz. Az elcsuszas veszelye annal nagyobb, minel hosszabb kodszavakat kuldunk.Tavgepirokban es mas elektromechanikus elven mukodo periferias keszulekekben a szinkronizalas meehanikai uton - az adoban es vevoben karakterenkent egyszerre indulo es azonos fordulatszammal elfordulo - vezerlomuvel tortenik. A START - STOP uzem nagy elonye, hogy a berendezesek bizonyos mertekig egyszerubbek eS olesobbak lehetnek, mivel az informaeiot nem kelltarolni, nem kell buffer memoria. Hatrany viszont, hogy az atvivo csatorna legtobbszor nines kihasznalva a sokszor nagyon hosszu szunet idok miatt (amig gondolkodunk vagy keressuk a kovetkezo betu

billentyujet) •

START

STOP

F- betu az 5 bit-es TELEX kodban

5-05 stem a 8 bit-es ASCII kodban

1. 2. 3. 4. 5.6. 7.

Egy karakter

1.12. abra

A szinkron atvitel a leheto legjobb csatorna kihasznalast teszi lehetove. Itt altalaban nem tartanak szuneteket, a karakterek, szavak folyamatosan, egyik a masik utan "aramlanak" START es STOP jel nelku1. A karakter-sorozat blokkokba van rendezve. A vevonek az adoval pontos szinkronban kell lennie a blokk teljes hosszaban, es nemcsak a bitek helyet kell "tudnia" e Lc aus aas mentesen, hanem azt is, hogy ho l, van a blokk eleje es a blokkban hoI kezdodnek es vegzodnek az egyes kod-

szavak.

A blokk hossza, rendszertol fuggoen, a legkulonbozobb lehet, nehany karaktertol akar tobbszazig a tovabbitando jel fizikai termeszetehez igazodva. A szinkronizalo oszcillatornak - kulonosen hosszu blokkok eseten -, igen pontosan fazisban kell lennie az ad ova.L, Ezt al t a Lab an a blokkok e Le j en elhelyezett szinkronizalo jel "csomagokkal" biztositjak, amelyekkel az oszcillatort "behuzzak". Ezenkivul nagyon stabil frekvenciaju oszeillatort is kell alkalmazni (kvarc). Van olyan rendszer is, amelyben a blokkok kozott aztine t e t , "he aago t " tartanak az aszinkron atvitelhez hasonloan (peldaul a magnesszalagos adatrogzitok). A szinkron atvitelhez tartozo berendezesek altalaban dragabbak, mivel a blokkba rendezeshez ja~glekos elektronikara van szukseg (buffer tarolo). Foleg ott celszeru a szinkron adatatvitel, ahol egyetlen esatornara idoosztassal tobb berendezes kapesolodik es ezert az idokihasznalas nagyon Leriye ge s , Egy blokk p e Ldau), az 1.13. abra szerint ne zhe t ki.

~11I~11~1I~11I~III~o~I __ ~~ __ ~~ __ ~/J I

Szinkronizelo Azonosito • Hcsznos" jelek

jelsor szavak

(Blokk eleje)

y~g~ ~ib<i-

Jelzes Jelzo kar.

1.13. ab ra

1.3. Numerikus kodok (szam-kodok)

1.3.1. Kettes szamrendszer

Ez a "legtrivialisabb" , legtobbszor hasznalt binaris ~eterteku) kod. Feltetelezzuk, hogy e jegyzet olvasoja mar a szamrendszerekkel es ezen b e Lii L a 'kettes szamrendszerrel tisz~ taban van, igy itt csak roviden atismeteljuk a legfontosabb tudnivalokat.

A kettes szamrendszer is a sulyozott, helyiertekes szamrendszerekhez tartozik (nem ugy, mint az additiv szamrendszerek, pl. a romai szamok, ahol ninesenek helyiertekek, a szamokat az egyes jegyek megfelelo szabaly szerinti osszeadas-kivonasaval kepezzuk). A kettes szamrendszer alapja, radix-a a

I'

1Q

2, ennek egesz szamu hatvanyai adjak a helyiertekeket. Va1a~e1y A szamot tehat a kovetkezo formaban szokas megadni:

P81dau1:

3 ;2

••• + a3r + a2r

-1 -2

+ a_lr + a_2r +

RADIX" VESSZO " (TIZEDESVESSZO)

erteket veheti fe1

+ a323 + a222 + a121 + a020 +

-1 -2

+ a_12 + a_22 + •••

1ehet.

1.25 + 0.24 + 1.23 + 1'22 + 0.21 + + 1.20 + 0.2-1 ~ 1.2-2 + 1.2-3 =

45,375(10),

vagyis a szam leirasakor csak az ak jegyeket irjuk Ie a megfe1el0 helyre, a su.Lyo zas az illeto jegy elhelyezkedesebo11atszik (tizes rendszerben az egyesek, tizesek, szazasok, .•• stb. he1ye a felirasbol onkentelenlil adodik, ugyanez a helyzet a binaris rendszerben, csak itt egyesek, kettesek, negyesek, nyolcasok ••• stb. vannakaz egyes helyiertekeken).

Egy s zamban , ill. a azamo t t ar t a Imaz o regiszterben a legnagyobb ertekli (sulyu) bit helyet MSB-vel (Most Significant Bit), a legkisebb ertekli helyet LSB-vel (Least Significant Bit)

jelolik:

27 ••••••••••• 2°

1 0 1 100 1 1

MSB LSB

Konverzi6k

Gyakran elofordu10 feladat, hogy tizes szamrendszerbeli szamokat at ke11 irnunk kettesbe es viszont. Nem azert, mert a keszlilekek erre keptelenek, hanem azert, mert .a tervezeskor, ellenorzeskor, bemereskor, a fejlesztesi munka kozben elofordu1, hogy pl. oszci110szkopon vagy egyes parhuzamos vonalakon feszUltsegmeressel az e r-e dmdny , a vizsgalt jel nem eppen a kivant kodban jelenik meg, ezert "papir-ceruza" modszerreI kell elvegeznlink a konverziot. Tekintslik at ezt a madszert, a kadvaltak elektronikus megoldasaival pedig a kesobbiekben meg foglalkozunk.

10 ~ 2 tizes szamrendszerbol kettesbe:

Egesz szamok: a decimalis szamot 2-vel osztjuk, az osztas eredmenyet az eredeti szam ala irjuk, a maradekot (0 vagy 1) szinten leirjuk egy klilon oszlopban. Az eredmenyt ujra 2- vel osztjuk, az eredmenyt es a maradekot irjuk Ie, es ujra osztunk 2-vel, amig az osztanda O-ra vagy 1-re "Ie nem fogy".

PI. : 238(10) = ? 238 10 :2 238 238
. (2)
119 119 0 :2 119 0
59 1 59 1 :2
29 1 :2
14 1 :2
7 0 :2
3 1 :2
1 1 :2
0 11 MSB 238(10) = 11101110(2)

A klilon leirt maradekokbol alIa oszlopot aIuIrol felfele oszszeolvassuk, ez adja a vegeredmenyt.

Tort szamok: az e re dmeny t Lsme t e L t szorzassal kap j uk meg:

a szamot 2-vel szorozzuk, az eredmenyt helyiertek helyesen aa- . irjuk, majd a tizedesvesszotol jobbra eso reszt ujra 2-vel szorozzuk es igy t ov abb , A tizedesvesszotol balra kale t ke z c 0- kat es 1-ket fellilrol Iefele osszeolvassuk, ez a venyeredmeny.

21

P 1.: 0,238 ( 10 ) =? ~ 0, 238 • 2 0, 21875 . 2
MSB 0 476 0 43750
0 952 0 87500
1 904 1 75000
1 808 1 50000
1 616 1 00000
1 232 0,238(10) = 0,001111(2)

Ha a vegeredmeny veges tort, akkor e10bb-utobb (l)OOO-at kapunk a szorzas eredmenyekent, ha vegte1en tort, akkor addig szorozgatunk 2-vel, amig elegendo jegyet nem kapunk0eges tizedes tort 2-es megfele10je vegtelen tort 1ehet!).

2 -;.10 kettes szamrendszerbol tizesbe:

Egesz szamok: legce1szerUbb eljaras, ha a binaris szamot a 1egnagyobb he1yiertekU jeggyel fe1Ulrol lefe1e egy oszlopba irjuk, ettol balra egy vonalat huzunk. Az oszlop elso l-eset megszorozzuk 2-vel, az eredmenyt a vona1tol ba1ra leirjuk, de ha az oszlop kovetkezo eleme l-es, akkor az eredmenyhez 1-et hozza kel1 adni, es azt leirni. Az igy kapott eB a vona1 ba1 olda1ara leirt szamot ujra 2-vel szorozzuk eS ha mellette az

eredeti azamban l-es van, akkor l-et ho zeaadunk , majd az eredmenyt ujra szorozzuk 2-ve1, stb.

pl.: 11101110(2) = ?(10)

2 + 1 = 3
6 + 1 = 7
14 + 0 =14
28 + 1 =29
59
119
238
= 22

1 • 2 MSB 1 2

1 • 2

o 2

1 2

1 • 2

1 • 2

o

Amikor a binaris szam minden jegyet "hozzaadasra" fe1haszna1-' tuk, akkor az utolso szorzat adja a vegeredmenyt.

Tort szamok: c e Laze ru eljaras, ha a binar:l:s tortszam jegyeit a tizedesvesszotol kezdve a1ulrol fe1fele egyoszlopba leirjuk, ett61 jobbra egy vonalat huzunk. Fe1U1r61 kezdve az oszlop jegyeibo1 es a vonal jobb oldalan 1evo jegyekbol allo szamot 2-vel osztjuk, az eredmenyt mindig helyiertek-he1yesen egy sorra1 1ejjebb 1eirjuk stb. (az e1so sorban a vona1 jobb olda1an csupa nu11at kepzelUnk). A vegeredmeny az uto1so sorban 1evo osztaseredmeny.

Pl.: 0,000111(2) = ?(10)

1 '0 :2 (10: 2 = 5)
1 5 :2 (15:2 = 7,5)
1 75 :2 (175:2 = 87,5)
0 875 :2 (875:2 = 437,5)
0 4375 :2 (4375:2 = 21'87,5)
to, 21875 MSB

A szaba1yok termeszetesen ervenyesek barme1y mas szamrendszerre va10 atirasra is, csak eppen a megfe1elo'osztok es szorzok erteke nem 2, hanem a kerdeses szamrendszer radix-a.

Binaris szamabrazo1as digitalis berendezesekben Nagysagrend abrazo1asa

Fixpontos abrazo1as eseten a tizedesvesszo (radix veszszo) a szamot tartalmazo regiszterben e10zetes megallapodas szerinti rogzitett he1yen van, rendszerint az elso ertekes jegy elott, vagyis minden szam csak 1-nel kisebb lehet (1.14. abra).

1.14. ab ra

MeromUszerekben, adatfeldolgozo berendezesekben a mertekegyseget ugy ke11 megvalasztani, hogy a meroszam kisebb legyen 1-nel, a szamokon vegzett mUve1etek eredmenye sem 1ehet I-n81 nagyobb.

23

Lebegopontos abrazolasmod eseten a szamok normalizalt, fellogari tmikus alakban vannak , A regiszter tartalmazza a s zam normalizalt erteket, amely a fixpontoshoz hasonloanvruamilyen I-nel kisebb szam (de a radix vesszo utan mindjart ertekes jegy van), ezt kovetoen tartalmazza a szorzo 10 hatvany, ill. 2 hatvany kitevojenek elojel bit-jet es a hatvanykitevo erte-

ket (1.15. abra).

,1

I. '-------y------

Kitevo Hatvany

el8jele kitevb

. \ Elojel helye

A szcrn normalizalt erteke

1.15. abra

Mivel a radix vesszo elott csak 0 allhat, ezt a helyet mindket rendszerben az elojel megadasahoz hasznaljak.

Elojel abrazolasa

Az elojeles szamok haromfele szokasos abrazolasi leheto-

sege a kovetkezo:

a) elojel-nagysag (elojel-abszolut ertek),

b) l-es komplemens,

c) 2-es komplemens.

Eloszor a komplemens szam fogalmat ismeteljUk at:

2-es komplemens (RADIX komplemens) .

A komplemens kepzes altalanos alapelve:

ahol

A az eredeti szam,

A* az A szam komplemense,

r

radix,

a szamjegyek max.szama az illeto szamkorben (ezt elore rogzitenUnk kell) ,

N

tehat a komplemens:

p e Ld au.L N = 4

A* = 104 - 2245

10000 - 2245

A* = 7745

vagyis az eredeti szamot a rendszerben lehetseges "kerek" szambol ki kel1 vonni.

legnagyobb

Kettes szamrendszerben a kettes komplemens: keressUk pl. az 10110 kettes komplemenset, ha N

5

N = 5

100000

- 10llO

01010 = A*

gyors modszer: jobbrol-balra haladva az eredeti szam 0 jegyeit valtozatlanul leirjuk, amig az elso I-hez nem erUnk.Az elso I-est is meg valtozatlanul leirjuk, de ett61 kezdve a 0 kat l-re, az l-eket 0 ra csereljUk fel (negaljuk).

A =

- 10llO

Ill!l

l-es komplemens AlaposszefUggese altalaban:

ahol A B*

az eredeti szam,

a szam l-es komplemense,

r radix,

N a szamjegyek max.szama.

25

B* = (rN - 1) - A.

A tizes szamrendszerben ennek az un. 9-es komplemens feleI meg.

Kettes szamrendszerben: pl. keressuK az 10110 1-es komplemenset, ha N = 5.

11111 - 10110

01001

az 10nO 01001,

1-es komplemense tehat:

vagyis az egy binaris szam 1-es komplemense a szamjegyek invertalasaval, 0-1 cserejevel kaphato meg. (Az 1-es komplemens szam termeszetesen l-gyel kisebb abszolut ertekU, mint a 2-es komplemens. )

Elojeles binaris szamok abrazolasa

a) Elojel-nagysag (-abszolut ertek) abrazolas

01yan rendszerekkel foglalkozunk, amelyek I-nel kisebb szamokat abrazolnak. A radix vesszo elotti elsa hely, vagyis a szamok elsa bitje az elojel abrazolasara szolgal. Az elojel-nagysag szerinti abrazolasban az azonos abszolut ertekU, de kUlonbozo elojelU szamok a (kepzeletbeli) "tizedesvesszo"-tol jobbra eso reszben teljesen megegyeznek, csak az elojel-bit kUlonbozik.

Pl. :

+26 (. 2-5) -26 (. 2-5)

0,11010 1,11010.

b) Elojeles 1-es komplemens abrazolas

A pozitiv s z.amo ka t h auon Loan az elozohoz, 0 elo;jel-bittel a "tiszta binaris" formaban, egyenes kodban abrazoljuk. !2_ negativ szamokat komplemens (negalt) kodban abrazoljuk,az elojel-bit 1 lesz. Az azonos abszolut ertekU negatives pozitiv szamok tehat egymasnak komplemensei, valamennyi helyen a O-ak es 1-ek fel vannak cserelve.

26

+26 (.2-5) -26 (.2-5)

PI. :

0,11010 1,00101

c) Elojeles 2-es komplemens abrazolas

A pozitiv szamok azonosak az elojel es egyenes kOd). A negativ ban j e Le nrie k megfelelojet

elobbi ket rendszerrel

szamok 2-es komplemens kod-

meg: ezt ugy kapjuk, hogy a negativ szam pozitiv 2-bol kivonjuk.

+26 (.2-5) -26 (.2-5)

Pl.:

0,11010 1,00110

10,00000 0,11010 1,00110

(=2) -(szam) kompl.

mert:

Negativ szamot abrazol0 2-es komplemenst a mar ismert gyorsitott mOdszerrel is megkaphatjuk.

I . I

I I

.2-3 Elojel- 1-8s 2-es Offset
nagyaag kompl. kompl. binary
(8)
7 0,111 0,111 0,111 1,111
6 0,110 0,110 0,110 0,110
5 0,101 0,101 0,101 0,101
4 0,100 0,100 0,100 1,100
3 O,Oll O,Oll 0,011 1,011
2 0,010 0,010 0,010 1,010
1 0,001 0,001 0,001 1,001
0 0,000 0,000 0,000 1,000
1,000 1,111
-1 1,001 1,110 1,111 0,111
-2 1,010 1,101 1,110 0,110
-3 1,011 1,100 1,101 0,101
-4 1,100 1,011 1,100 0,100
-5 1,101 1,010 1,011 0,011
-6 1,110 1,001 1,010 0,010
-7 1,111 1,000 1,001 0,001
-(8) 1,000 0,000 A 2-es kO'llplemens ugy jon letre az l-es komplemensbol, hogy az l-eS kO'llplemens utolso jegyehez CLSE) l-et hozzaadunk.

Az elozo oldalon levo tablazatban felirtuk a +8 (.2-3) es a -8 (.2-3) kozotti szamokat a harom=ele abrazolasban, ehhez hozza vettlik az esetenkent hasznalatos "offset binary"kodot is (az "eltolt binaris" kod a legnegativabb szam helyere rogziti a zerot, csak e1ojel-bitben ter e1 a 2-es komplemens-

toll.

Osszeadas es kivonas a haromfele szamabrazo1assal

Az osszeadas pozitiv szamok eseten mindharom sz8.mabrazolassal ugyano1yan: a megfe1elo helyiertekeket asszeadjuk az elozo helyiertekben keletkezo atvitel figye1embevetelevel. Az osszeg nem erheti el az l-et, maskUlonben a regiszter tulcsor-

dul.

A kivonas, ill. negativ sz8.mok osszevonasa szinten helyiertekenkenti osszeadassal tortenik, az i1leto szamabrazolas sajatsagainak megfe1elo szaba1yoknak megfeleloen•

A tovabbiakban mindharom szamabrazolassal osszefoglaljuk az osszevonasi modszereket. (A peldakban az at ertekes jegyet tartalmazo binaris szamok mellol e1hagyjuk a 25 szorzot.)

a) Elojel-abszolut ertekkel (elojel-nagysaggal) adott 8zamok asszeadasa, kivonasa

_ Ket pozitiv szam vagy ket negativ szam:

1 -13: I oss zeadj uk abszolut er-
+13: o ,ellOl 1'101101 az
+0 ~OlOll 1 tekeket
+11: -11: 11101011
+24: 0,111000 -24: l,:llOOO leirjuk a kazos elojelet.
I _ Ellentetes elojelli szamok, az elso (felso) abszo1ut erteke nagyobb, mint a masodike:

+13: o ,OllOl -13: l,OllOl
-11: 1101011 +11: 0101011
+ 2 ~ + 2 J
01101 01101 a felso szam absz.ert-hez
+10100 +10100 a masodik SZ8.m komplemen-
~1 ~1 senek (invertaltjanak)
hozzaadasa, atvitel kelet-
kezik, ezt hozzaadjuk igy
+ 1 + 1 keletkezik az eredmeny ab
00010 szolut erteke
00010
eredm.:O ,00010 eredm. : 1,00010 elojel helyere a felso
SZ8.m elojelet irj~ - Ellentetes elojelU szamok, a masodik abszolut erteke nagyobb, mint az elsoe vagy egyenlok:

+11: 0,01011 -11: 1,01011
-13: 1101101 +13: 0101101
- 2 t + 2
01011 01011 az elso szam abszolut er-
+10010 +10010 tekehez a masodik absz.
11101 ert. komplemensenek hozza-
11101 adasa, nem keletkezik at
~,
00010 00010 a vegeredmeny az osszeg
komplemense,
e r-e dm , : 1,00010 eredm. : 0,00010 elojele a masodik SZ8.m
elo,jele. b) l-es komplemenssel adott szamok osszevonasa Mindket SZ8.m pozitiv vagy mindketto negativ:

+13: 0,01101 -13: 1,10010
+11: +0101011 -11: +1.10100
+24 0,11000 -24 11,00110
eredm. : ~1
eredm. : 1,00111 osszeadjuk az l-es kompl. szamokat az elojel bittel egyUtt.

~a ~z elsa helyen (MSE) atvltel keletkezik, akkor ezt az LSE-hez hozzaadjuk es a vegeredmeny elojel- ' helyesen, l-es kompl. kodban keletkezik.

2.9

Ellentetes elojelU szamok, negativ eredmeny:

-13: 1,10010 +11: 0,01011 osszeadjuk a szamokat az
+11: +0101011 -13: +1110010 elojel bittel egyUtt,
1,11101 2 1,11101 nem keletkezik atvitel, az
- 2 - eredmeny helyes. Ellentetes elojelU szamok, pozitiv eredmeny:

+13: 0,01101 -11: 1,10100
-11: +1110100 +13: +°1°1101
+ 2 10,00001 + 2 10,00001
~1 ~1 atvitel keletkezik az el-
so helyen, ezt hozzaadjuk.
0,00010 0,00010 Tehat ebben a rendszerben valamennyi esetben helyes eredmenyt akkor kapunk, ha a szamokat az elojel bittel egyUtt oszszeadjuk (a szamok 1-es komplemens kOdban vannak), ha keletkezik ~tvitel, akkor azt a legkisebb helyiertekre atvisszUk es az osszeghez hozzaadjuk, igy az eredmenyt elojelhelyesen kapjuk (l-es komplemens abrazolasban).

Ha a masodik szamot ki akarjuk vonni, akkor az elojel bittel egyUtt kornp Leme n tri l j uk a kt.v onando t (akar pozitiv, a ka rnegativ), es hozzaadjuk (az elojel bittel egyUtt) a kisebbitendohoz.

e) 2-es komplemenssel megadott szamok osszevonasa

Osszeadas:

-13:

-11:

-24

negativ szam: 2-es komplemensben, negativ az.am : 2-es komplemensben, az elso helyen keletkezo atvitelt juk, a vegeredmeny negativ, 2-es mensben.

elhagykomple-

1,10011 +1110101 ri ,01000

+13: -11: + 2

0,01101 +1110101 to ,00010

1,10101 +11°1101

+ 2 to ,00010 az elso helyen keletkezo

atvitelt elhagyjuk, az eredmeny elojele pozitiv (egyenes k cd )

30

-13: 1,10011 +11: 0,01011
ild.!. °1°1011 -13: 1110011 atvitel nem keletkezik, a
- 2 1,11110 - 2 1,11110 vegeredmeny negativ eloje-
lU (2-es komplemensben) Kivonas eelszerU modja:

+13: 0,01101 +13: 0,01101
-(+11): -01°1011 -(-ll) : -1110101
+ 2 t + 24 t
0,01101 o ,0llOl
1,10100 kepezzUk a kivonando 0,01010
1-es komplemenset
(aramkorileg konnyebb: 1
+ 1 meg 1-et hozzaadunk +
to ,00010 (igy lesz 2-es kompl.) 0,11000
eredmeny (elso helyen
az atvitelt - ha van -
elhagyjuk) Tehat a 2-es komplemens abrazolassal adott szamokat az elojel bittel egyUtt osszeadjuk, ha az elso helyen atvitel ke·letkezik, akkor azt elhagyjuk, az eredmeny elojelhelyes lesz. Ha a masodik szamot ki akarjuk vonni, akkor legegyszerUbb, ha ezt a kivonandot az elojel bittel egyUtt komplementaljuk (negaljuk) es hozzaadjuk a kisebbitendohoz, valamint meg egyet hozzaadunk a legkisebb helyierteken (LSE).

Osszefoglalasul felrajzoljuk egy l-es komplemensben, eS egy 2-es komplemensben dolgozo 4 bites parhuzamos osszeado-kivono tombvazlatat. A blokkok keszen kaphatok integralt aramkori formaban, pl. a TTL aramkorok kozUl pl. a 7483-as egy 4 bites teljes osszeado, a 74H87-es egy 4 bites atereszto-komplemental0. Igy a blokkvazlat egyben aramkori kapesolasi rajznak is tekintheto (1.16. abra).

(A felrajzolt tombvazlatot, ill. kapesolast termeszetesen 4-nel tobb bitre tobb blokk egymas utan kapesolasaval boviteni lehet. A szerkezet ugyanilyen marad, minden 4 bithez egy teljes osszeado es egy komplemental0 aramkor kell. Az MSE fele haladva az elozo osszeado C4 kimenetet mindig a kovetkezo Co bemenetevel kel1 jsszekotni es a tobb fokozat osszekotese utan a lane elejen, ill. vegen marado C4-et, ill. Co-at ugyanugy kell felhasznalni, mint eredetileg.)

31

05szeado-kivono 1-es ko mplemen5hft

( 4 bit elajel bittel eO\juttl

os~ea~ ~o os~e~~dO

kisebbitendb kivonando ~~

S8 ;.;.a.--L-'-...L.,

I

Atvitel az elsl) helyen

MS8

A4 A3 A2 A1 848382 B1 C .. Teljes osszeadoco ( pl.74831

MS8

LS8

Hozzoadja

Eredmim\j

Az elso hel\jen keletkezo atvitelt \ C .. l hozzaodjuk a legkisebb hel\jiertekhez (Co a teljes osszeadoban az elozo helyiertekeken keletkezo atvitel hozzoadasara slolgol)

1.16. ab r-a

MSB

OS5zeado - kivono 2 - e5 komplemenshez

(4 bit elojelbittel eg\jutt)

A4 A3 A2 A1 B4 B382B1 C .. Teljes osszeadO Co ( pl.7483I

Kivonaskor CC\= 1 I tehCrt,1 -et hozzaad

Eredmlm\j

Az elsa hel\jen keletkezo otvitelt nem vessluk figyelembe Kivonaskor komplementoljuk (1-1tS kompl.) az A szamot es m~ 1 - et hOZlaadunk (Co-ra 1-etadunk,ho

M= 0)

Az elojel-abszolut ertekkel adott binaris szamok osszeadasanak es kivonasanak megoldasa nem ilyen egyszerli, ezzel itt nem foglalkozunk. Ebben a formaban adott szamokkal aszorzas-osztas viszont altalaban konnyebb, mint a tobbivel.

Az osszeadas-kivonas 2-es komplemensben a legegyszerlibb, es mai rendszerekben szinte kizarolagos a hasznalata (kalkulator, szamitogep, mikroprocesszor) ezert, ha klilon nem emlitjlik, akkor a binaris aritmetikai mUveleteket mindig 2-es komplemens megjelenitesben vegezzUk. Ezt a rendszert a kesobbiek megertese erdekeben feltetlenlil jol kell ismernlink! (A mliveletek l-es komplemensben sem sokkal bonyolultabbak - lasd a blokkvazlatokat -, csak az elso helyen keletkezo atvitel ujboli hozzaadasa a mUvelet vegzes sebesseget csokkenti.) A szorzas-osztas 2-es komplemensben es l-es komplemensben nehezebb, mint elojel-abszolut ertekkel.

1.3.2. BCD (Binary-Coded Decimal) kOdok

Negy bites BCD kodok

Negy bittel: 2n = 24 = 16 klilonbozo kodszot lehet eloallitani. Ha a 16 kodszobol allo keszletbo"l 6-ot k'

lrekesztUnk,

a~kor,l~ fele le~etoSeg marad, amelyet a decimalis szamjegyek kodolasara hasznalhatunk. Attol fUggoen, hogy milyen sulyozasuak az egyes helyiertekek es, hogy milyen a felepites szisztemaja, tobbfele BCD kod terjedt el. Ezek kozUl a legfontosabbak:

8-4-2-1 Excess-3 2-4-2-1 5-4-2-1
sulyozasu (Stibitz) (Aiken)
(J-tobbletes)
23 22 21 20 23 22 21 20 2 4 2 1 5 4 2 1
8 4 2 1 8 4 2 1
- -_
D C B A D C B A D C B A D C B A
0 0 0 0 0 0 0 1 1 o 0 o 0 o 0 0 0
1 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 o 0 1
2 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 0 o 1 0
3 0 0 1 1 0 1 1 0 o 0 1 1 o 0 1 1
4 0 1 0 0 0 1 1 1 o 1 0 0 010 0
- --- - -- - ----
5 0 1 0 1 1 0 0 0 1 0 1 1 1 o 0 0
6 0 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 0 1 001
7 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 0 1 1 0 1 0
8 1 0 0 0 1 0 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1
9 1 0 0 1 1 1 0 0 1 1 1 1 1 100 A 8-4-2-1 sulyozasu kodot szoktuk altalaban "BCD kOd"-nak nevezni. Evvel a decimalis szamok egyes jegyeit kodoljuk bina~ risan, 4-es csoportokban.

P1.:

8 - 1000

3 0011

5 0101

7 0111

Nagyon sok keszlilek van a merestechnikaban es az automatizalasban, amely ebben a BCD-kodban dolgozik. Minden olyan esetben, amiko~ az eredmenyek, adatok, stb. kijelzesre kerlilnekT

33

szamjegyesen leolvashatok, celszerii, hogy maga a kesziilek is BCD rendszerben miikodjon, mert igy a deeimalis jegyek dekodolas8.hoz (BCD-bal kijelezheta deeimalis rendszerbe valo atalakitasahoz) egy-egy azonos felepitesii dekodolo kell (1.17. ab-

ra).

x1000

x100

x.10

x.1

Digitalis eg\jseg

1.17. abra

Amennyiben egy ugyanilyen kesziilek tiszta binaris szamokkal dolgozna, egy nagyon bonyolult dekodolora lenne sziikseg, amely a sokjegyii binaris szamot tobbjegyii deeimalis szamra alakit ana at. Ezt parhuzamos dekodolasnal pl. ROM-mal (Read Only Memory, allando tartamu memoria), soros dekodolasnal pl. szamlaneokkal lehet megoldani, - mindketto koltseges (1.18. abra~

x 1000

x100

x10

x1

Digit~lis egyseg

1.18. ab ra

34

Tekintve, hogy a BCD kod 4 bitje a lehetseges 16 allapot koziil esak lO-et hasznal, a BCD aramkorok (pl. szamlalok) ninesenek "teljesen kihasznalva", ami azt jelenti, hogy ugyanazon feladat e1latasara 16/10-szer annyi aramkor ke1l, mint binarisban. A dekodolas viszont egyszeriibb. Ezen fo szempontok alapjan kell eldonteniink egy konkret esetben, hogy melyik kod eelszeriibb.

A tovabbiakban a BCD szamjegyekben az egyes helyiertekeket A, B, C, D-ve1 jeloljiik. Mindig az "A" jelenti a legkisebb helyierteket, az LSB-t.

MSB 23 22 21 20 LSB D C B A

Az Exeess-3 (3-tobbletes) kod abban kiilonbozik a 8-4-2-1 BCDtal, hogy a O-nak a binaris 3-as, 0011 felel meg, az I-nek a binaris 4-es es igy tovabb, vagyis mindig 3-mal tobb, mint a tenyleges ertek. A kod jellegzetessegei:

- minden kodszo tartalmaz I-est (nines 0000),

- "onkomp1ementala", azaz a kadtablazatban a 4-5 kozott

egy e1kepzelt szimmetria tengelytal egyenlo tavolsagra levo szamok egymasnak komplemensei (a bitek egymas negaltjai,

pl.: 4: 0111 5: 1000).

A 2-4-2-1 Aiken kad szinten onkomplementalo. Az 5-ne1 kisebb szamokhoz a "B", 2-es su1yozasu helyierteket, az 5 es annal nagyobb szamokhoz a "D" je1ii, 2-es sulyozasu helyierteket hasznaljuk. Az onkomplementala tulajdonsag a ~igitalis berendezesekben nehol elonyos lehet aritmetikai miive1etek vegzesekor. Az Exeess-3 es az Aiken kad elonye az is, hogy a "D" he-' 1yierteken levo szamjegybol lehet tudni, hogy a szam 5-nel k.i.sebb-e (D=O) vagy 5, ill. annal nagyobb-e (D=l).

Az 5-4-2-1 su1yozasu kod elso, MSB helyiertekebol szinten e1 1ehet donteni, hogy a szam 5-nel kisebb-e, vagy sem. A fennmarada harom biten a-tal 4-ig es 5-tol 9-ig a szamok binaris kad szerint novekednek, a ket tartomanyban ismet1odoen.

35

Egyeb BCD kodok

5-bol 2

7 4 2 1 0 sulyozas

o 0 0 0 0 00001 00011 o 0 111 01111 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0 0 1 1 0 0 0 1 0 0 0 0

JOHNSON EDCBA

011000 100011 20010 1 300 110 401001 501010 6 0 1 100 710001 810010 910100

BI QUINER

5043210

0100001 0100010 o 100 100 0101000 0110000 100 000 1 1000010 1000100 1001000 1010000

Az "5-bol 2" es a BI-QUINER kodok jellegzetessege, hogy mindegyik kodszoban ket l-es van. Ez a tulajdonsag bizonyos hibavedettseget kolcsonoz ezeknek a kodoknak (ha egy kodszoban nem ket l-es van, akkor eszrevehetoen valami hiba van a rendszerben) •

A JOHNSON kodot digitalis erzekelokhoz gyakran hasznal-

jak (pI. helyzet-kodolashoz elonyos). Az un , "e gy.Lep eae a " kOdok koze tartozik, mert a szomszedos kodszavak egyetlen helyen klilonboznek egymastol. Ezek a kodok nem tul gazdasagosak, hiszen 5, ill. 7 bitet hasznalnak 10 allapot eloallitasara, de vannak esetek, amikor egy egesz rendszer szempontjabol megis

elonyosek.

1.3.3. Hexadecimalis kod

A hexadecimalis kod nevenek megfeleloen 16 kodszot tartalmaz. 4 bitjevel binaris kodban ~ind a 16 lehetseges kombinaciot tartalmazza (nem "all meg" 9-nel, mint a BCD). A mi szokasos 10-es szamrendszerlinkben meglevo 10 darab szam-szimb o Lum nem e18g a 16 f'e Le s zam megjelo18sere, e z o r-t a s aamao r t 9 felett az abece betliivel folytatjuk:

36

JEL

o 1 2 3 4 5 6 7

23 22 21 20

o 000

o 0 0 1

o 0 1 0

o 0 1 1

o 1 0 0

o 1 0 1

o 110

o 111

JEL

23 22 21 20 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 0 1 1 0 1 1 1 1 0 1 111

8 9 A B C D E F

Igy a hexadecimalis kod a binaris szamok "roviditett" felirasara alkalmas: a binaris 0-1 sorozatot az LSB felol 4-es cso-

portokra valasztjuk szet e~ ezeket adJ"uk meg ,

egy-egy szammal,

ill. betlivel. Peldaul az 1111 1001 1000 1100 binaris szamot hexadecimalis roviditessel a kovetkezokeppen abrazolhatjuk:

llll F

1001

1000 8

9

llOO C

1111100110001100 ~ F98C H

1.3.4. "Egy18peses" kOdok

Az un. egylepeses kOdok meglehetosen fontosak es gyakran fordulnak el0 a mliszeriparban es az automatl"ka'ban.

Legtipiku-

sab~ pelda az elmozdulas, elfordulas, ill. helyzet digitalis erzekelese. Ezekhez un. kodlecet vagy kodtarcsat hasznalnak.

.Leszedo·

• erintkezok ~

20]

21 Kimenetek

2~ (PARALELL BIN) ~ (pozicio:OOO"')

Mozgas irony

, 2 3 4

Szigetelo Vezeto(,1"potenciolon)

1.19. ab ra

Egy b1n~ris kadl~c egyszerUsitett v~zlat~t mutatja az 1.19. ab ra ,

Attal fUggoen, hogy a mozga g~p-r~szre (melynek az el~ mozdul~s~t merni akarjuk) felerositett kadl~c milyen relativ helyzetben van az alIa "leszedo erintkezok"-hoz k~pest, a leszedo kimeneteken 0 es I-nek megfelelo feszlilts~gszintek jelennek meg. Ha valamelyik helyiert~khez (valamelyik sorhoz) tartoza erintkezo ~ppen szigetelohoz er, a kimenet "0" feszlilts~gli, ha vezeto bevonathoz er, a kimenet "1" feszlilts~gUo A bin~ris kadlecen a femezett negyzetek az egym~s ut~ni bin~ris sz~moknak megfeleloen vannak elhelyezve, igy a kimeneteken a pozicianak megfelelo kombin~ciak jelennek meg (l~sd az 1.19. ~br~t).

A felrajzolt binaris kadl~c nagy hatr~nya, hogy az egyik poziciaral a m~sikra vala atmenetkor igen nagy leolvas~si hiba keletkezhet, ha az ~rintkezosor elhelyez~se nem preciz, az ~rintkezok nincsenek egesz pontosan egyvonalban vagy az ~rintkezosor vonala nem pontosan meroleges a mozg~s ir~ny~ra. Gondolju~ meg, p~ldaul, hogy az elso 4 bitet figyelve milyen hiba keletkezhet a 7-esbol a B-as poziciaba vala ~tmenetkor (1.20. ab ra},

7--8
A 0
B 0
- C 1 0
0 0 1.20. ab ra

Egy~ltalan nem varhata megoly preciz mechanik~nal sem, hogy bal fele elmozdula kadlec eseten az A,B,C savon a leszedok egyszerre valjanak Ie a femezett reszrol es pontosan akkor, amikor a D savon az erintkezo a femezett reszhez er. A leszedok tengely~nek egeszen kismert~kU ferdUlese eseten elofordulhat, hogy az A,B,C sav erintkezoi meg a f~mezett r~szhez ~rnek, amikor mar a D sav leszedoje is a f~mezett reszhez ~r. Ekkor egy pillanatra az 1111, azaz 15-os SZB.m jelenik meg

8

a kimeneten. Az is lehet, hogy az A,B,C sav leszedoi levaltak a fern r~szrol m~g mielott a D ~rintkezo hozzaert volna a f~m reszhez. Ekkor egy pillanatra a 0000 szam jelenik meg. Helyes mUkodes eset~n a 7-es utan kozvetlenUl a B-asnak kellett volna megjelennie, ehelyett a valosagban az atmenet pillanataban akar a 15-os, akar a 0 is megjelenhet (vagy barmely mas SZB.m o es 15 kozott), ami megzavarhatja az informaciat fogada berendez~s mUkodes~t (es ezaltal hib~s vezerl~st adhat).

Az egylepeses kodok felhaszn~l~sa ezt a hibalehetos~get kUszoboli ki. Ezekre a kodokra az jellemzo, hogy az eggyel nagyobb szB.m~rteket je1ento kodszo az e10zoto1 csak egyetlen he1yierteken kUlonbozik, vagyis az egyik kadszoro1 az ut ana kovetkezore va10 ~tmenetne1 csak egy bit "lep", v~lt ~t O-ral 1-re vagy 1-ro1 O-ra. A 1eggyakrabban haszn~lt egy1ep~ses kad a GRAY. kad:

lVISB 1313
•••••• D C B A
2n_1. .24_1 23_1 22_1 21_1

O. 0 0 0 0 0 0 0 0
1. 0 0 0 1 0 0 0 1 szimmetria
2. 0 0 1 1 0 0 1 1
3. 0 0 1 0 0 0 1 0
4. 0 1 1 0 0 1 1 0
5. 0 1 1 1 0 1 1 1
6. 0 1 0 1 0 1 0 1
7. 0 1 0 0 0 1 0 0
- ----
B. 1 1 0 0 1 1 0 0
9. 1 1 0 1 1 1 0 1
10. 1 1 1 1 1 1 1 1
ll. 1 1 1 0 1 1 1 0 A TtiKROZOTT BINARIS elnevezest is hasznaljak, mert a kodtablazatban egyes zonak egymasnak tUkorkepei. A GRAY kodnal nem fordul tehat el0 olyan eset, mint pl. a binaris 7 es 8-na~hiszen ott a szomszedos kOdszavak valamennyi helyierteken elteres van (l-ek O-ra valtanak, a O-ak 1-re):

7.

o III

! J ~ !

100 0

011 1

8.

1 0 0 0

A GRAY ked minden s zomaz edo s kodazava kdz o t t csak egyetle.n helyen van elteres, pl.:

7. 0 1 0 0

l

8. 1 1 0 0

Ezert van az, hogy a GRAY kOdlec alkalmazasakor nem keletkezhet erzekelesi hiba, nem "ekelodhetnek kozbe" hibas kombinaciok (nem kell a leszedo erintkezoknek tobb helyen "ugrani"). Ugy is kifejezhetjUk ezt, hogy a szomszedos kodszavak a leheto legkisebb "tavolsagra" vannak e gymaa t o.L, hiszen majdnem egyf'o rmak , egy bitet k i.v eve , Ez az emli tett "t av o Laag" annal nagyobb, minel tobb helyierteken van valtozas. Ahany bit-benelter az egyik kodszo a masiktol, annyi a ket kodszo HAMMING TAVOLSAGA (H).

A GRAY kod tab Laza tban az egyes bi tek au l.yo zaaa is fel van tUntetve. Az eddigiekhez kepest lenyeges elteres, hogy a szamerteket nem azoknak a helyiertekeknek az egyszerU sulyozott osszege adja, amelyeken 1-es van, hanem az 1-esek sulyozott erteket valtogatott elojellel kell kepezni: a legertekesebb jegy fel01 (MSB) haladva az elsa 1-es he Lyf.e r t e ke t pozitiv elojellel kel1 venni, a kovetkezo 1-es helyierteket negativval, majd megint pozitivval, stb.

PI.:

15 7 3 1

---» 0 1 1 0 > +7-3 = 4

----'>~ 1 1 1 1 --.-:» +15-7+3-1

GRAY

10

4. 10.

40

Sokszor e16fordul, hogy szUkseg van valamely binaris szam~Y szamma val0 atalakitasara es viszont.

Binaris-Gray konverzio

A binaris szam szomszedos jegyeit a modulo-2, atvitel nelkUli o as ze ada a s aab a.Lyaf, szerint (0 (1) 0 = 0, 0 (1)1 = J, 1 (1) 1 = = 0) osszeadjuk es megkapjuk a szam GRAY megfelelojenek jegyet. A binaris szam legelso l-eset (MSB) valtozatlanul leirjUk!

Pl.:

Binaris szam:

1 0 1 1 100 1

j 'l+{ ~/ "I+{ 'r+l 1'" I" I -, I

yyyy~~~

11100101

GRAY szam:

GRAY-binaris konverzio

Az MSB-tol .ke zdv e az e r-e dmenyli L kapott b Lnaz-Ls szam jegyet a kovetkezo GRAY jegyhez adjuk modulo-2 osszeadassal,igy megkapjuk az eredmeny kovetkezo jegyet. A kiindulasi~Y szam elsa jegyet valtozatlanul leirjuk.

PI. :

GRAY szam:

Binaris szam:

Bin~ris - GRAY kod konverter, Bin.:

GRAY- bin~ris kOd konverter:

GRAY: 1

o 0

Bin.: 1 0

o

A k' , , ,

.. Izaro,- VAGY orcmkcr valosltja meg az otvitel n~lkUli osszeadast:

=EJ-

O(±)o=o

, <:DO= 1

1.21. ab ra

Tekintve, hogy modulo-2 osszeado (kizaro-VAGY) kapu aramkor keszen kaphato (lasd kesobb), a parhuzamos kOd-konverzio aramkori megoldasa meglehetosen egyszerU es teljes egeszeben megfelel a papir-eeruza modszernek (1.21. abra).

Erdemes megjegyezni, hogy a helyzetkodolasban a hili a esokkentesere nemesak a GRAY kod felhasznalasa az egyedUli modszer. Igen sok "trUkk" es kod valtozat letezik meg ezen kivU)..

" k'

Ennek illusztralasara nehany tovabbi, deeimalis egylepeses 0-

dot mutatunk be a kovetkezo tablazatban:
GLIXON o 'BRIEN I O'BRIEN II TOMPKINS I TOMPKINS II TtiKRO-
ZOTT 3
TOBB-
LETES
DCBA DCBA DCBA DCBA DCBA DCBA
O. 0000 0000 0001 0000 0010 0010
1. 0001 0001 0011 0001 0011 0110
2. 0011 OOll 0010 0011 0111 0111
3. 0010 0010 0110 0010 0101 0101
4. OllO OllO 0100 OllO 0100 0100
5. 01ll 1110 1100 lll0 1100 llOO
6. 0101 1010 1110 1111 1101 llOl
7. 0100 lOll 1010 1101 1001 1111
8. llOO 1001 1011 1100 1011 1110
9. 1000 1000 1001 1000 1010 1010
1.4. Alfanumerikus kOdok (gyakori betU-szam kodo k)

1.4.1. Nemzetkozi taviro-kod (BAUDOT) Ez az 5 bites alfanumerikus kod a hirkozlesben szinte a legelterjedtebb nemzetkozi kod. A TELEX gepek ezzel mUkodnek, ezert TELEX-kodnak is nevezik.

Az 5 bit 25 = 32 kodszot alIi that el0 maximalisan, ebbe "nem fer be" az ABC osszes betUje, valamint az osszes szam es irasje1. Ezert minden kodszot ketszeresen hasznalnak ki:ugyanaz a kombinaeio jelenthet valamely betUt vagy egy szamot (ill.

KODJEL

irasjelet) att61 fUggoen, hogy me ge Ldz Sen azlllll be tlivalt 0 vagy az 11011 szamvalto kodszo erkezett-e. A betUvalto megerkezese utan minden kodszo betUt jelent, egeszen addig, amig a szamvalto meg nem erkezik, ezutan minden kodszamot es irasjelet jelent stb. 6 jelkombinaeio nem betlik es szamok kOdolasara szolgal, hanem a telex gepet vezerli.

A CCITT szabvanyos nemzetkozi taviro-kod tablazata:

KODJEL BETti

11000 100ll 01110 10010 10000 10llO 01011 00101 OllOO ll010 llllO 01001 00111 00110 00011 01101

A

B ?

C

D Ki az?

E 3

F "me gj ;" G "megj." H "megj."

I 8

J esengo K

L

M

N

o P

SZAM

9

o

BETti

SZAM 1 4

11100 01010 10100 00001 ll100 Ollll 11001 10111 10101 10001 00000 11111 11011 00100 00010 01000

Q P S T U V W X Y Z

5 7

2 I 6

+

Ures betUvalto szamvalto szokoz koesi-vissza soremel0

vezerlo

kodok

"megj.": a jelentese nines rogzitve, minden orszag tetszoleges jelentest adhat neki.

I

A tovabbitas altalaban sorosan tortenik, start-stop Uzemben (lasd az 1.2. fejezetet). A soros biteket a TELEX gep a bil1entyUk lenyomasakor mechanikus uton allitja el0 es a vevo oldalon a bit szinkronizacio szinten meehanikus - a START, ill STOP jelek f'e Lhaazna.Laaav a I (1. az 1.12a abrat).

1.4.2. ASCII (American Standard Code for Information Interchange = Amerikai szabvany kod informacio cserehez)

Igen sok periferikus berendezes mUkodik ezzel a 8 bites koddal. A nyolcadik bit igazsag szerint nem hordozza az informaciot, hanem hibajelzesre szolgal0 paritas bit, amely a karakterekben az l-esek szamat parosra egesziti ki. A maradek 27 kombinacio bosegesen elegendo az osszes kis- es nagybetU, szam irasjel es a vezerlojelek kodolasara. Azt, hogy kisbet~rol, nagybetUrol, szamokrol, ill. irasjelekrol vagy vezerlojelekrol van e szo, a 6. es 7. bit hatarozza meg. A tobbi 5 biten kodoljak az egyes betUket, irasjeleket, oly modon, hogy _ ha peldaul betUkrol van szo - ahanyas binaris szamot alkotnak az elso 5 bit jegyei, az ABC annyiadik betUjet jelentik (binaris s sam - folytonos kodolas).

A kodtablazat a kovetkezo:

7.6. bit 5.4.3.2.1.

00 NULL SOH STX ETX EOT ENQ ACK BELL BS HT LF VT FF CR SO SI

01 <I

10 11

"

(ci) \

A a B b C c D d E e F f G g H h I i J j K k L 1 M m N n o 0

* ~

% g

]( +

/

o 000 0

o 0 0 0 1

o 0 0 1 0

o 0 0 1 1

o 0 1 0 0

o 0 1 0 1

o 0 110

o 0 III

o 1 0 0 0

o 1 0 0 1

o 1 0 1 0 01011

o 1 1 0 0

o 1 1 0 1

o 1 110

o 1 1 1 1

7.6. bit ~ 00 01 10 11

DLE 0 P P DOl 1 Q q DC2 2 R r

D03 3 S s

DC4 4 T t NAK 5 U u SYN 6 V v ETB 7 W w CAN 8 X x EM 9 Y Y

SUB Z z

ESC [{

FS <. \

GS ]}

RS > 1\

US? DEL

5.4.3.2.1.

1 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 0 0 0 1 1 0 0 1 1 1 0 1 0 11011 III 0 0 1 1 1 0 1 1 1 110 1 1 III

Egy adott s z imb c.Lum (be tu stb ) k'd' 't

• 0 Ja ugy kapjuk meg a tab~

lazatbol, hogy a mellette '11' 5 b't 1~

a 0 ~ e t; odairjuk 6. es7.bit-

kent annak az oszlopnak a kodjat, amely oszlopban a kerdese~ betU van.

A soros atvitel aram-ido diagramja pl. TELETYPE eseten az 1.12b abran lathato.

1.4.3. Egyeb binaris alfanumerikus kodok

EBCDIC (Extended Binary Coded Decimal Interchange Code bovitett BCD informacio cserehez)

8 bites, es mindegyik helyiertek informaciot hordoz. A betUk, szamok, irasjelek, vezerlojelek nem hasznaljak ki mind a 256 kombinaciot, sok hely van specialis jelek kodolasara. Nagy szamitogepekhez es a hozzajuk tartozo berendezesekhez hasznaljak eloszeretettel.

Ki-

SELECTRIC

8 bites kod, ebbol 7 az informacio hordozo, a nyolcadik a paritasbit, hibajelzes celjara.

"N az M-kozUl" kodok

Ahogy az elozo kOdoknal mar lattuk (ASCII, SELECTRIC)hibajelzes celjara gyakran fenntartanak egy paritasbitet, amely a kodszoban levo l-esek szamat pl. parosra egesziti ki. H

" a a

vevo oldalon az l-esek szama nem paros, akkor a keszUlek jel-

zi a paritashibat. Az igazsag azonban az, hogy az informaci6 atvitele kozben altalaban nem csak 1 bit "romlik el", hanem tobb is; a kodszohoz esetleg hozz~adodik nehany bit zavarjel vagy eppen elmarad nehany bit. Ilyenkor a paritas jelzes nero tul hatasos, hiszen kb. 50% a valoszinUsege annak, hogy a hibaaan vett kods z o is par-os I-est tartalmaz es a h lba t nem veszszUk eszre.

Az "N az M-kozUl" kodok jobb hibavedelmet nyujtanak. Az ilyenek kodkeszlete olyan, hogy a karakterek M szamu bitje kozott mindig N szamu l-es van.P1. 4 a 8-kozUI kod olyan rend-

45

szerU, hogy barmelyik 8. bites kodsz6ban 4 egyes van. Vetelkor azt kell figyelni, hogy pont 4 db l-es (es 4 darab O-as) van e karakterben, ha nem, akkor jelzest kell adni. Igy a fellepo zavar biteket, vagy kieseseket jobban eszre lehet venni. Igaz, hogy ennek ara van: egy 8 bites kodrendszer (melyben 1 paritasbit van) ~sszesen 128 kombinaci6t allithat elo, a "4 a 8 kozUl" k6d csak 70-et (6-tal tobbet mint egy tiszta binaris 6

bites kod).

1.5. Hibajelzes es hibajavitas

A digitalis informaci6 atvitele es feldolgozasa kozben sokszor fellep valamilyen hiba, foleg az atvivo csatorna altaI "felszedett" zajok es zavarok miatt es a ket vegen levo keszUlekek fogyatekossagai miatt (torzitas, instabilitas, mechanikus erintkezok "pergese" stb.). Nem sorolhatjuk ide a kezelok altaI elkovetett hibakat, amelyek vedhetetlenek.

Sok esetben bizonyos mertekU hiba-arany megengedett, nem zavar6; p L, telex azbve gb e n egy-egy b e tu "elromlasa" az irott szoveg meglehetosen nagy bobeszedUsege, t~bblet informacio tartalma, rudundanciaja miatt - nem valtoztatja meg az Uzenet ertelmet. Az 1 a 105-ben arany peldaul azt jelenti,hogy ha ennek a jegyzetnek a teljes sz~veget tovabbitanank, akkor ~sszesen nehany betU lenne hibas, amit altalaban az olvasok t~bbsege eszre sem vesz. Mas rendszerekben viszont 1 a 107, 1 a 108-ban arriny s em szamH j onak ,

AmennyibenkiderUl, hogy az illeto rendszerben az elerheto hibaarany rosszabb, mint ami megengedheto, akkor valamilyen modon biztositani kell a hiba elleni vedelmet. A keletkezo hibakat felfedezni, eszlelni vagy esetleg javitani csak akkor lehet, ha a tovabbitasra olyan k6dot hasznalnak, amely a feltetlenUl szlikseges informaci6 tartalom mellett bizonyos mertekli t~bblettel, redundanciaval rendelkezik. Ekkor viszont a kodszavak hosszabbak lesznek es emiatt a berendezesek nyilvanva16an bonyolultabbak, dragabbak kell hogy legyenek,vagyis a hiba elleni vedelemnek komoly ara van. (Ha nem a kodot bovitjlik t~bblet bitekkel, akkor a kodatvivo rendszernek kell a

46

vedelmet megoldania pl. a vett Uzenet visszakUldesevel es az ad6ban az egyezes ellenorzesevel stb.)

A hiba elleni vedelem, hibakorlatozas egyszerUbbik m6dja az atvitelkor, feldolgozaskor keletkezett bit-hiba jelzese. Ehhez olyan k6d kell, amelynek egy-egy kodszavarol valamilyen veges va16szinUseggel megallapithat6, hogy van-e benne hiba vagy nincs. Egy binaris szamot peldaul hiaba vizsgalgatunk akarmeddig, nem jovUnk ra, hogy mialatt hozzank megerkezett, keletkezett-e benne hiba vagy sem, his zen barmilyen kombinacio is erkezik, az megengedett k6dszo. A hibat csakakkor veszszUk eszre, ha a k6d rendszere olyan, hogy a "hasznos", megengedett k6dszavak nem meritik ki az ~sszes lehetoseget, meg nero engedett kombinaci6k is lehetsegesek, melyek nyilvan csak akkor jelennek meg, ha a rendszerben hiba van.

A hiba akkor deritheto fel egyaltalan, ha a kodszo keszletben barmely parositasban a HAMMING tavolsag I-nel nagyobb (vagyis a k6d Hamming tavolsaga I-nel nagyobb). Ha maga a kod nem ilyen (mint pl. a binaris, BCD, Gray, stb.), akkor a tavolsagot "mestersegesen" n~velni kell, tobblet bit(ek) hozzaadasaval vagyis a megengedett k6dszavak k~ze szisztematikusan meg nem engedett k6dszavakat kell "ekelni". Ezt tesszUk, amikor valamely k6d szavaihoz paritas bitet adunk: minden olyan kodsz6t tiltunk, amelynek a paritasa paratlan, minden olyan szot megengedUnk, amelynek paritasa paros, ezzel barmely kodsz6 barmelyikhez hasonlitott tavolsagat 2-re n~veltUk, aminek segitsegevel 1 bit hibat eszlelhetUnk (lasd ASCII, SELECTRIC~ Ha pl. a BCD kodot egy paritas bittel kiegeszitjUk, akkor hi-

bajelzesre alkalmassa tesszUk:
P D C B A P D C B A
0 0 0 0 0 0 0 1 0 1
1 0 0 0 1 0 0 1 1 0
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1
0 0 0 1 1 1 1 0 0 0
1 0 1 0 0 0 1 o 0 1 A paritas hibajelzessel megvalositott parhuzamos kodatvitel vazlatat mutatja az 1.22. ab r-a , A PARITAS GENERATOR "figyeli" az ad6 kimeneteit es eloallitja a paritas bitet, amivel kie-

I

, I

47

geszi ti az atviendo j e Le t • .A vevo oldalon a PARITAs VIZSG,hO (PARITY CHECKER) megvizsgalja a paritas bit tel kiegeszitett informaciot es hanem paros (vagy paratlan) szamu 1-es van a jelben, akkor a kimeneten jelzest ad.


Ado Jel bit - ek Vev8
~ ~..... ,
J .... H Porites bit
Parll
Po rita,s ... Porites ~hibO
generator vizsgalo Ki jelz~ ,

as

1.22. abra

, A PARITAS GENERATOR es a PARITAS VIZSGALO gyakorlatilag egyforma aramkorok, hiszen a vizsgal0 is kepez egy paritas bitet, amely csak akkor lesz 1, ha a kijovo jel paritasa nem megfelel0, tehat, ha hiba van. A paritas bit kepzese az atvitel nelkuli osszeadas (modulo-2 osszeadas) elven megy vegbe: a bit-jegyeket egyszeruen (atvitel nelkUI) osszeadjuk az eredmeny a paros paritas bit. Pl.:

o 0 0 1 -hez a paritas bit:

OIl 0 1 1 1 0

0(3)000@1 o <3 I 0 I @ 0 1 <3 1 @ 100

1 o

1 stb.

Ha egyqel tobb bit hibas, akkor a paritaselemes kOdok "nem ko t e Le ae k'' a hibat jelezni. 2 bit h.Lbana.L a par Lt ae nem h.Lb aa, 3 bit hibanal megint h'i.baa , e tb , , vagyis a par-i t as bittel kiegeszitett kodok paratlan szamu hibat jeleznek (esak sajnos arra nines semmi biztositek, hogy paratlan szamu hiba kovetkezik be). Lathato, hogy a hibajelzes esak bizonyos vekodok kozul

ges valoszinuseggel vegezhet6. Az alfanumerikus is sok olyan van, amely tartalmaz paritas bitet az elozokben mar lattuk.

- ahogyan ezt

A hibajavitashoz - erthet5 modon - meg tobb "beepitett redundaneiara", a megengedett kodszavak koze "ekelt" meg nem engedett kodszora van szukseg. A kod megfele15 felepitesevel

48

elerhet6 az is, hogy adott szabalyok szerint elvegzett vizsgalatok utan kiderliljon, hogy a kerdeses kOdszoban melyik bit a hibas es akkor ez a hiba automatikusan ki is javithato. A tobblet redundaneia igeny termeszetesen azt jelenti, hogy az elengedhetetlenlil szliksegesnel joval tobb bitet kell e16al1itanunk, tovabbitanunk, feldolgoznunk, ami a koltsegek rohamos novekedeset vonja maga utan. A jelfeldolgozasban alkalmazott hibakorlatozasi (hibajelzesi es hibajavitasi) modszerekkel reszletesen majd egy kesobbi tantargyban foglalkozunk.

2. KOMBINACIOS LOGlKAI HALOZATOK

2.1. A logikai halozatok modellje

A digitalis (vagyis szamjegyekkel dolgozo) berendezesek alapveto alkoto elemei a logikai ha1ozatok, ame1yek kozU1 mi a vi1lamos valtozatokkal, a logikai aramkorokkel foglalkozunk. A "logikai" elnevezes azert szokasos, mert a logikai aramkor ok mii kdd e s ene k torvenyszerUsegei, s z.ab a.Ly a.L es a fo:rrrB.1is 10- gika kozott igen nagy hason1osag van. (A forma1is logika az emberi gondolkodas formai torvenyeivel foglalkozo tudomany.)

A 10gikus gondolkodas soran az alaptetelekbol,al1itasokbol, iteletekbol, altalanossagban premisszakbol logikai mUve- 1etek vegzesevel vagyis a premisszak 10gikai kapcsolatainak fe1tarasaval valamilyen kovetkeztetesre (konkluziora) jutunk. A kovetkeztetes alapjaul szolga1o, altalaban kijelento mOdban megfoga1mazott a1litasok, premisszak egy adott idoben vagy IGAZAK, vagy HAMISAK (harmadik lehetoseg nines). Ugyanigy a kovetkeztetesek is vagy IGAZ, vagy HAMIS ertekUek 1ehetnek.Ez a ketfele igazsagtartalom adja meg a 1ehetoseget annak, hogy a forma1is logika torvenyeit koveto "gondolkodo" logikai halozatokat, akar "inte1ligens (ertelmes)" szerkezeteket hozzunk 1etre, hiszen tudjuk, hogy ezek is ketfele jelle1 do1- goznak. Az IGAZ (TRUE) tartalomnak a logikai l-et, a HAMIS (FALSE)-nak a logikai O-at feleltetjUk meg es olyan aramkoroket epi tUnk, amelyek a 0 vagy 1 ertekU p rem i.s s aak ko zo t t a 10- gikus gondolkodasban is e1ofordulo logikai kapcsolatokat tudjak letrehozni es ennek alapjan jutnak valamilyen 0 vagy 1 ertekU kovetkeztetesre. A logikai halozatok a bonyolultabb 10- gikai kapcso1atokat mindig egyszerU, elemi logikai alapmUve- 1etekbo1 allitjak elo. Ezeket az alapmUveleteket a kovetkezokben reszletesen megismerjUk.

"in

.c·




LOGIKAI
I I
HALOZAT A B C

Y,

Bemeneti logikai valtozok

Kimeneti logikai jel (ek)

2.1. abra

Az e10bbiek alapjan a logikai halozatok egeszenmegyszerus~t~tt modelljet a 2.1. abran lathato mOdon vazo1hatjuk fel. A halozat bemenetere erkezo jelek a bemeneti logikai va1tozok ezeket s zo ka ao s an A, B, C, .••• -vel, az abece nagybetUivel vagj' XIX2X3···e1 jeloljiik. E bemeneti valtozok jelkepezik azokat a premisszakat, amelyeket egy-egy kijelento mondatta1 fogalmazhatunk meg, mas szoval valamely esemeny bekovetkezeset je1entik es amelyek igazsagtartalma. "erteke" 0 vagy 1 lehet. Peld au L lIZ' 'd

a : aro ott az A kapcsolo", "A mozgo gepalkatresz he1y-

zeterzeke10je szelso helyzetet jelez", "A meghajto motor forog" stb. Ezeket az "ertesiileseket". amelyek mar villamos,logikai jelek formajaban jutnak a bemenetekre. a logikai aramkor "feldolgozza". mUveleteket vegez azokkal. es vegUl a va1- toz6k erteketol fUggoen a kimeneten (kimenetein) valamilyen "dontest hoz". konkluziora jut vagyis az Y-nal jelolt kimeneti vezeteken (vezetekeken) 0 vagy 1 jelszintet (jelszinteket) allit elo (es peldaul leallitja a.meghajto motort, jelzeseket ad, stb.). Amikor az aramkort analizaljuk vagy tervezziik mar

'1 t ' •

a alaban nem torodiink a bemeneti valtozok fizikai jelentese-

vel, csak igazsagtartalmaval es a kozottUk levo logikai kapcsolatokkal, a kovetkeztetessel es termeszetesen az eszkozkent felhasznalt matematikai-logikai mOdszerrel. szoftverrel stb., es csak e munka vegeztevel terUnk vissza a "fizikai valosaghoz".

'11

A logikai halozatokrol alkotott kepUnket azonban meg finomitanunk kell. Figyelembe kell vennUnk peldaul azt a tenyt, hogy a digitalis aramkorok nagy resze a kimeneti Y ertekeket nemcsak az eppen abban a pillanatban a bemenetre erkezo jelekbol allitja elo, hanem figyelembe veszi az elozo vezerlesi allapotokat is, mas szoval "emlekezik az eloeletere" is. Ehhez a halozatban "emlekezo": tarolo, memoria elemeknek kell lenniUk. Minosegi ugrast jelent, amikor a halozat a pillanatnyi vezerlesektol es a tarolt "megelozo" informacioktol fUggoen "onallo donteseket" is hoz, tobb lehetoseg kozott valaszt, qt~ vagyis "intelligens" (termeszetesen ember altaI ke s zd t e t t program segitsegevel). Ezek szerint a logikai halozatokat tobbfeIe szempontbol tobbfele csoportba oszthatjuk, de egy biztos: a bonyulultabb aramkorok (rendszerek) mindig egyszerUbb, alapveto funkcionalis egysegekbol epUlnek fel, nemegyszer ezekbol tobb ezret tartalmazva (ami termeszetesen a mUkodesben minosegi kli.Lbnb a e ge t is jelent). LegegyszerUbb ar-amkor-t Lpus a KOMBINACI6s LOGlKAI ARAMKOR, amely a "nem intelligens" kategoriaba sorolhato es amely a bemenetekre erkezo jelek kozott azonnal elvegzi a "logikai mUveleteket", ezek eredmenyet az aramkorre jellemzo kesleltetesi ido elteltevel a kimenet(ek)re adja. Vazlata lenyegeben megegyezik a 2.1. abran lathato altalanos modellel, a lenyeg a mUkCidesben van: ha a bemeneti valtozok erteket megvaltoztatjuk, akkor ezt az eloallitott kimeneti jelek ertekvaltozasa azonnal (a kesleltetesi ido elteltevel) koveti, fUggetlenUl atto1, hogy a halozat elozoleg milyen allapotokat vett fel. A kombinacios halozat tehat egy "logikai mUveletvegzo egyseg"-nek tekintheto, amely a bemeneti valtozok 0-1 ertekkombinacioihoz Y kimeneti 0-1 ertekeket

rendel aszerint, hogy a valtozok kozott milyen tovabbiakban logikai fUggvenyt kell letrehoznia

kapcsolatot, (2.2. ab ra ) ,

A kombinacios halozatok tobbnyire kapu-aramkoroket tartalmaznak (t. kesobb), ezert azckaao e a "kap u-ha Loza t " e Lneve ae s is.

Az egyszerU,szinten alap epitoelemkent hasznalt "nem intelligens" SORRENDI LOGlKAI ARAMKOROK a bemenetekre erkezo jeleken kivUl figyelembe veszik az elozoleg felvett allapotaikat is, ami ugy lehetseges, hogy a kimeneteken megjeleno je-

leket vagy azok kozUl valamennyit visszacsatolunk a bemenetre, ezek "ertesitik" a halozatot az elozo 1Uiapotrol (2.3. abra).

A B C

Bemeneti vOltozbk

Primer valtozbk

Szekunder

I I

valtozok


I I
KOMBINACIOS
LOGIKAI
I I
HALOZAT
(LOGIKAI MUVELET-
J" ,
VEGZO EGYSEG) Logikai t(jggveny(ek)

2.2. abra

A- __ ~ B-----I I

C KOMBINACIOS

LOGIKAI

I I

HALOZAT

Y

-

Visszacsatol~s

2.3. abra

A "dobozban" most is kombinacios logikai (kapu) halozat van, altalaban azzal a kikotessel, hogy az aramkoroknek a bemenettol a kimenetig I-nel nagyobb erositessel kell rendelkezniuk vagyis a visszacsatolasnak nemcsak logikainak, hanem aramkori visszacsatolasnak is kell lennie. Mukodes kozben, ha valamelyik bemenet jelet (A, B, C, ••••••• "primer va Lt o z o" erteket) megvaltoztatjuk, akkor ezek hatasara a visszacsatolt jelek ("szekunder valtozok") fuggvenyeben megvaltoznak a kimeneti Y jelek. Ez utobbiak ertekvaltozasa visszakerulve a bemenetre ujabb kimeneti jelvaltozast idezhet elo - es igy tovab b - mindaddig, amig a halozat stabil allapotba nem jut (hacsak nem astabil az aramkor vagyis oszcillator). Belathato, hogy az ilyenfajta halozatok mukodese "rendezetlen", kulonfele logikai allapotvaltozasok egymas utan, nem egyidoben zajlanak Ie, ezert nevezzuk ezeket aszinkron sorrendi logikai aramkoroknek. Az aszinkron jelleg termeszetesen nem jelenti azt, hogy az ilyen halozat hasznalhatatlan, az alaparamkorok (peldaul bistabil billenokorok, flip-flop-ok) es a bonyolultabb aramkorok (pl. szamlalok) kozott sokfele aszinkron valtozat van, amelyet igen gyakran ha s zna Lunk , foleg egyszeru f'e Lep i, tesLik miatt. Az aszinkron logikai halozatok "emlekezo", az elozoleg felvett allapotot figyelembe vevo tulajdonsagat vagyis a tarolasi funkciot a kimenetrol a bemenetre meno visszacsatolas hozza letre.

A szinkron sorrendi aramkorok is visszacsatoiassal mukodnek, rajuk is illik a 2.3. abra vazlata. A lenyeges kulonbseg az, hogy a kimenetrol a bemenetre visszacsatolt jelek nem azonnai fejtik ki hatasukat, hanem egy specialis bemeneti jelre, az utemjelre vagy orajelre (CLOCK, Cp: Clock pulse) "varnak" , majd ennek megerkezese utan a bemeneten erre a celra felepitett tarolo-sorba irodnak. Ezek a tarolt jelek "emlekeztetik" a halozatot az elozo allapotara es teszik lehetove az ujabb kimeneti jelek letrehozasat, de a megvaltozott kimeneti jelek visszacsatolas utani hatasa nem ervenyesul azonna~ hanem csak a kovetkezo orajel megerkezesekor. A szinkron sorrendi halozatban igy minden valtozas az orajel altaI meghatarozott pillanatban az orajellel idozitve, az orajellel szinkronizalva jon letre (2.4. abra). Ez az egyidejusegnagyon sok-

54

szor elonyos; minden "e aemony" elore pontosan definilH t idopillanatban tortenik, megpedig a legtobb digitalis rendszerben vegigmeno es jelenlevo orajel fel- vagy lefuto elenek megerkezeset kovetoen igen kis "ido-turesmezoben"! Ennek azonban ara van: a szinkron halozatok az esetek tobbsegeben bonyolultabb felepitesuek es ezert dragabbak, mint az aszinkron valtozatok - a merlegeles es a megfelelo megoldas, tipus kivalasztasa az aramkor-tervezo dolga.

A
B , ,

C KOMBINACIOS

, LOGIKAI
ORAJEL , I
HALOZAT
(CLOCK) ::!rr--
'"
~ :::
~ -- ~
II~--

y

2.4. abra

Emlitettuk mar, hogy a bonyolultabb (osszetett kombinacios, sorrendi, s6t az "intelligens") aramkori egysegek mindig egyszerubb, alapvet6 funkcionalis egysegekbol epulnek~l

, " ,

ezert elsonek ezekkel az alapvet6 kombinacios aramkorokkel es

az ezek analizisehez, tervezesehez szUkseges alapfogalmakkal foglalkozunk.

A logikai feladatok megoldasahoz George BOOLE(1815-1864) hozott letre olyan keterteku algebrat, amely a bonyolultabb logikai kapcsolatok egyszeru kapcsolatok segitsegevel valo leirasat, egyszerUsiteset teszi lehetove. A BOOLE-algebrat kb. az 1930-as evek v e ge n ke z d t e k alkalmazni kapcsoloaramkorok tervezesehez, es mint tudjuk, ma is ez a legalapvetobb, legfontosabb eszkoz a logikai aramkorok analizisehez es szintezisehez.

BOOLE alaptetele az, hogy barmilyen bonyolultlogikai kapcsolat megfeleloen valasztott alapmUveletek segitsegevel kifejezhet6, azok segitsegevel osszeallithato, eppen ez teszi

alkalmassa a BOOLE-algebrat bonyolult aramkorok matematikai targyalasara, tervezesi segedeszkozkent valo felhasznalasara.

A tovabbiakban attekintjlik a logikai "alapmliveleteket", azokat, amelyeket a BOOLE-algebra hasznal a tetszolegesen bonyolult logikai kapcsolatok leirasara. Eloszor a negacio, majd a VAGY kapcsolat, valamint az ES kapcsolat ertelmezeset, jeloleseit, megvalositasait nezzlik meg. Az alapmliveletek attekintese utan osszefoglaljuk a BOOLE-algebra alapteteleit es szabalyait. Ezutan felirjuk az osszes lehetseges 2 valtozos logikai kapcsolatot (logikai fliggvenyt), mindegyiket kifejezzlik az alapmliveletek segitsegevel, veglil a logikai kapcsolatokat kettonel tobb valtozora is kiterjesztlik, ertelmezzlik.

2.2. Logikai alapmliveletek

2.2.1. Negacio, tagadas, invertalas

A negacio, tagadas vagy invertalas azt jelenti, hogy valamely esemeny, logikai valtozo, vagy akar valamely kovetkeztetes, logikai fliggveny igazsagtartalmat ellenkezojere valtoztatjuk. Az igazsagtartalomhoz rendelt o-t l-re vagy l-et O-ra csereljlik, vagyis altalaban egy logikai jel 0 es 1 erteket felcsereljlik.

Az "ertektablazat", igazsagtablazat nagyon egyszerli: ha

az A valtozo logikai 0 ertekli, akkor a negacio eredmenye l-es ertekli, ha az A erteke 1, akkor az eredmeny 0 (2.5a abra).

A tagadott valtozot vagy kifejezest szokas szerint "negalt"-nak nevezzlik (pI.: A: "a-negalt"). EH5fordulhat, hogy valamely val tozo nem ne ga Lt , hanem "valosagos" ertekevel kivanunk szamolni, akkor erre a "ponalt" kifejezessel hivhatjuk fel a figyelmet (A: "a-ponalt"). A negacio szokasos mliveleti , jele a fellilhu.zas: Y = A vagy a kli Ldn "ne ga Lt jel": Y = lA.

Logikai aramkorokben a negalast INVERTER vegzi.A kapcsolasi rajzokon hasznalatos jeloleseket a 2.5b abran lathatjuk. Magat az invertalast a kis kor jelkepezi. Ez azert lenyeges, mert lehetnek olyan logikai halozatok, "dobozok", amelyek in- I verter kimenetliek, azaz a kimeneti fliggveny negaltjat, inver-

56

zet allitjak elo, ilyenkor azt is kis korrel jelolik (pl. egy "a:ktiv 0" kimenetli dekodolo, amellyel kesobb talalkozni fogunk). Ugyanigy jelolik, ha valamely doboz bemenetet kell inverz jellel vezerelni; ilyenkor a bemeneti vezetek csatlakazik nUll-korrel a dobozhoz.

I I I

Az IGAZSAGTABLAzAT:

Az INVERTER rajzjele:

A--8-:A

(Szabvanyos)

A----{>-A

~S!OkaSOS) A ---,.......----A

I

Erintkez&s megvalosltas~

KARNAUGH-tCbla~ A

a I (A) I (A.O)

, CA) (A=1)

I

c)

2.5. abra

A logikai jelek invertalasahoz mindig vezerelheto, aktiv (erosito) elemre van szlikseg. Gondoljunk pl. a foldelt emitteres erosito fokozatra. Ennek 1800-os fazisforditasa alkalmas arra, hogy a logikai 0 feszliltseget l-re, a logikai 1 feszliltseget O-ra cserelje (reszletesen .t. kesobb). Aktiv e Lem a jelfogo is: ha az A jelre a jelfogo meghuz, akkor az A-val jelolt nyugalmi erintkezot (nyugalomban zaro, meghuzva bonto erintkezot) megszakitja, a rajta atfolyo aram zerus lesz, el~ alIt az A jel negaltja (2.5c abra).

Felrajzoltuk a negacio KARNAUGH TABLA-jat is. Egy fliggetlen A valtozo - mint a Log Ikaban egy Helet altalaban - azonos valoszinliseggel lehet "IGAZ" vagy "HAMIS", ill. 1 vagy 0 ertekli, ezert az egysegnyi terliletet 2 egyenlo reszre osztottuk fel a diagramban. Az also fel az A valtozo terlilete, itt

57

A = 1, amelyet a terliletresz melletti jeloles mQtat. A felso terliletresz az A negaltjanak terlilete, tehat itt az A igaz, az A = O. A KarnaQgh-tablat - ami lenyegeben nem mas, mint egy "atrendezett" igazsagtabla - nagyon j61 fel lehet hasznalni a logikai fliggvenyek szemleletes, grafikQs minimalizalasahoz, ahogyan ezt a kesobbiekben latni fogjuk. Tobb valtoz6 eseten a KarnaQgh-tabla is osszetettebb es sokkal tobb informaci6t tartalmaz, mint ebb en a legegyszerlibb esetben.

2.2.2. A logikai VAGY kapcsolat, diszjQnkci6

A VAGY kapcsolat jelentese: ha a logikai valtoz6k kozlil akar egyetlen egy is l-es ertekli, az eredmeny, a fliggvenyertek "mar" l-es lesz. Ha egyszerre tobb valtoz6 l-es, a fliggvenyertek akkor is l-es. A fliggvenyertek csak akkor zerQs, ha valamennyi valtoz6 zerQs ertekli. Az igy definialt alapmlivelet elter a "hetkoznapi" ertelemben hasznalt "VAGY"-t61, hiszen a logikai VAGY eseteben az eredmeny akkor is 1, ha tobb valtoz6 l-es ("megengedo-VAGY"). Ket valtoz6ra az igazsagtablazatot a 2.6a abran lathatjQk. Itt most 2 valtoz6 osszes lehetseges2ertek-kombinaci6jara kell a fliggvenyt megadnQnk vagyis 2n = 2 = = 4 esetet kell felsorolnQnk. A felsorolast valamilyen rendszer szerint celszerli vegrehajtani; az A es B oszlopba a 0- kat es l-eket ugy irjQk be, mintha binaris szamok lennenek, amelyeket a binaris 0-t61 novekvo sorrendben irjQk fel, amig a legnagyobb szamig, a "csQpa l-es-ig" el nem erkezlink. Igy biztos, hogy valamennyi eset elofordQl. A tovabbiakban az igazsagtablazatokat mindig ezzel a m6dszerrel keszitjlik. A VAGY logikai fliggveny harom esetben ad l-es, egy esetben ze-

rQS erteket.

A VAGY kapcsolat mliveleti jele v jel vagy az algebraban

megszokott + jel. A VAGY mliveletet szokas logikai osszeadasnak is nevezni (diszjQnkci6).

Azt az egyseget, amely a valtoz6k kozott a VAGY kapcsolatot letrehozza VAGY-KAPU-nak (OR-GATE-nek) nevezzlik. Szabvanyos, valamint az elfogadott, szokasos kapcsolasi rajzjeleit a 2.6c abran lathatjQk. A kapQk aramkori megva16sitasar61

a kesobbiekben reszletesen sz6 lesz. Az erintkezokkel megva- 16sitott VAGY kapcsolast felrajzoltQk a 2.6d abran. Mivel az A es B mQnkaerintkezok (meghQzasra bekapcso16 erintkezok)parhQzamos kapcsolasban vannak, akar az A, akar a B, vagy akar mindket kapcso16 egyszerre zar; az aramkor vezeti az aramot, az eredmeny logikai 1 (Y = 1). Szakadas, logikai 0 (Y 0) csak akkor lesz, ha mindket erintkezQ nyitott vagyis A = 0 es B = O.

Az igazsa9tab lazat: M~veleti jel: VAGY KAPU(OR GATE):
A B Y ~=D-
0 0 0 Y = Av B
0 1 vagy (Szabvanyos rajzjel)
0 Y ~ A+B I I

:1

:=CD>--

(Szokdsos rajzjelek)

~=D--

OJ

I

Erintkezos megvalosltas:

KARNAUGH-tabla:

2.6. abra

A KarnaQgh-diagramban - amelyet most ket valtoz6ra rajzol t unk meg, a t ab La t vizszintesen es fliggolegesen is ket roozre osztva, osszesen tehat negy rekeszt kijelolve - az A + Bnak megfelelo terlilet magaba foglalja a teljes A terliletst (ahol A = I, az egyseg negyzet als6 1/2 reszen) es a teljes B terliletet (a negyzet jobb oldali 1/2 reszen), vagyis azt a teljes reszt, amelyben ~ A, ~ B jelen van (vagy A = I, vagy B = 1).

59

A VAGY kapesolat egyszeruen ertelmezheto tobb valtozora is; tetszoleges szamu bemeneti valtozo eseten a kimenet "mar" akkor 1 allapotu lesz, ha barmelyik bemeneten l-es van. A kimenet esak akkor 0 allapotu, ha valamennyi bemeneten 0 van (2.7.abra).

A B C X Y =A+B+C+··· ·+X
0 0 0 0 0 ~~
0 0 0 C .
* . , ,

! =:~E;::~'~Y~ ~~

)"(~

Esetenk~nt(sOk bemenet):

Ii?-

2.7. abra

2.2.3. A logikai ES miivelet, 'konjunkeio

Az ES kapesolat eredmenye akkor 1, ha az osszes valtozo erteke egyidejiileg logikai 1 - egyezoen a "hetkoznapi" ertelemben hasznalt ES-sel. A ketvaltozos igazsagtablazatbol(2.8a abra) is latszik: az ES allitas akkor igaz (1), ha az A esemeny ES a B esemeny is igaz, minden mas esetben hamis (0). Az ES kapesolat, konjunkeio jelolese a valtozok koze irt 1\ jel vagy a szorzo pont, es megengedett az algebraban szokasos rovidites is, amellyel a valtozokat egyszeriien egymas melle irjuk. Az ES mUveletet szokas logikai szorzas-nak is nevezni (konj unke io) •

A miiveletet megvalosito egyseg az ES-KAPU

(AND-GATE) ,

amelynek szabvanyos, valamint szokasos, altalanosan hasznalt egyeb rajzjeleit a 2.8e abran lathatjuk.

60

Erintkezos ha Ldza t t aj, az ES kapesolatotsorba kotott munkaerintkezok segitsegevel valosithatjuk meg. Aram akkor folyhat (Y = I), ha az A ES a B erintkezo is zart, ha barmelyik nyitott, akkor a lane megszakad (2.8d abra).

Az igazsagtablazat ~ A B Y

Ml:Jveleti jel :

I

ES KAPU (ANO- GATE):

:=B-

(Szabv~nyos rajzjeO

~~ .. ~

,Szokasos raJzJelek,

~=D-

Y = A II B vagy

000

o , 0

o 0

Y=A· B

vagy

0)

Y = AS

bj

c}

E"" I I I

rlntkezos megvalosltas,

KARNAUGH-tabla,

A

A· B terOlete

2.8. abra

A KARNAUGH-diagramon az A·B teriiletet az A ES B teriilet kozos resze adja, ahol A is es B is jelen van (a 2.8e abran ketszeresen vonalkazott teriilet). Erdemes megfigyelni,hogy az A·B teriilet a KARNAUGH-diagramon minimal is helyet foglal el (hiszen ennel az 1/4 resznel kisebb egyseg ket valtozo eseten nines).

A tobb valtozora vale kibovites ebben az esetben is egyszerii: tetszoleges szamu valtozo eseten a fiiggvenyertek esak akkor l-es, ha valamennyi bemeneti valtozo erteke l-es; ha a bemeneti valtozok koziil akar esak egyetlenegy 0 ertekii, akkor a kimenet is 0 ertekii lesz (t. a 2.9. abra igazsagtablazatat es tobb bemenetii ES kapujat).

hl

ABC

~=§ )~-y-

X

Esetenkent (sok bemenet):

~J=>-r-

C .

: : x

x Y = ABC"'X
0 0
0
0
0
0
0 o 0 0

o 0 0

1 1

i

,I

I ~,

,I

, .• 1

I' 1.1 Iii: +,

II'"

II

11.:1'.

'III'

'.

2.9. ab ra

ma r' most digitalis aramkorokkel kapcsolatos ta-

Erdemes , N ,

nulmanyunk elejen megismerkedni a logikai kapuk a~~~veto aramkori funkciojaval, leggyakoribb alkalmazasi peldaJaval: ~a, 1 a "kapuzas sa.L'". A ketval t o z cs ES kapcsolat igazsagtab-

gava " d' 'ttl

l§.jat ugy is ertelmezhetjiik, h o gy az ES-kapu akkor enge l a

c • b t· 1 't ha a mas i k (mondj uk "ve zer1o" vagy"ka-

az egYlk emene Je e , t.

, kii Lo b 1etil t t a ezt a bemene l

puzo") bemenete l-en van, mas u on en "

jelet.

Iiii':

A B V

VEZERLO {fOl 0, 1010 KAPUz6 JEL=O ~ W

VEZERLO {1

KAPUZQ JEl=1 1

}KIMENET

B-tol fi.iggetleniJl = ~

}KIMENET:V=B

A KAPU ATENGEDI a B jelet

V=O,haa KAPUZQ JEL=O Y=BEMEN,ET,haa KAPUZO JEL=l

2.10. ab ra

A 2.10a abran ujra rajzoltuk az igazsagtablat, most mar "eb-

ha az A Vezerlo, kapuzo jel 0 ertekii, akben a felfogasban":

'k meg a masik 3 bemenet jeletol kor a kimeneten is 0 je1enl

engedi at a B jelet (t. az igaz-

fiiggetleniil, azaz a kapu ~n~e~m~~~ _

, ) A veze'rlo, kapuzo jel l-es ertekesagtabla elso ket sorat! •

62

nel viszont a kimenet jele azonos a B bemenet jelevel, a kapU atengedi a B jelet (masodik ket sor). Az ES kapu ily modon 1 bit atengedesere, ill. letiltasara alkalmas, "elektronikus va' zerlessel" (2.10b abra). Termeszetesen az A es B jel szerepet cserelhet, a miikodes azonos. A VAGY kapu is alkalmas jel ka' puzasra abban az esetben, ha a logikai 0 jelet tekintjiik "er~ telcesnek" (un • "aktiv 0" rendszerben - a b t zonyf.t as t az o Lvasora bizzuk).

B

C

o

A

ABC 0

&

y

, I I

Y=1,ha A=1 ES B=O ES C=1 ES D=O

V= A'B'C'D

o

b)

2.11. abra

Hasonloan fontos, tipikus kapuzasi feladat valamely e16- re meghatarozott jelkombinacio "figyelese", kivalasztasa a t obb L koziil. Tegyiik fel pe Ldau.I , hogy 4 v e z e t o k (A, B, C, D) jelet kell figyelniink es akkor kell jelzest adnunk (logikai l-gyel) , amikor a vezetekeken eppen rendre 1 0 1 0 ertekkombinacio all e16 (azaz A=l, B=O, C=l, D=O - 2.11a abra).A feladatot ES kapuval oldhatjuk meg, felhasznalva azt a tulajdonsagat, hogy kimeneten akkor es csak akkor jelenik meg l-es, amikor minden egyes bemenete l-es szinten van. Ezt az "esetet" kell megvalositanunk az adott ertekkombinaciora. Tekintve, hogy a kivalasztani kivant kombinacioban a B es a D jel 0 ertekii, viszont az ES kapu bemeneteire eppen ebben az esetben csupa l-esnek kell jutnia, a B es D jelet invertalnunk kell, Vagyis az A jel ponaltjat, a B jel negaltjat, a C jel ponaltjat, valamint a D jel negaltjat kel1 a 4 bemenetii ES kapuravezetnUnk (a negalashoz invertert hasznalunk, 2.11b abra). Az

63

ES kapu Y kimeneten igy eppen az eloirt esetben all elo l-es, minden mas esetben valamelyik (vagytobb) bemeneten 0 lesz, ezert a kimenetenis 0 lesz, "kikapuztu.k" az 1010 kombinaciot. Magatol ertetodo, hogy az eloallitott ES fUggveny:

Y = A.j3·C."'j)

formaban irhato leo Az ES kapu tehat alkalmas arra, hogy egy adott logikai feltetel teljesUlese eseten jelzest adjo~ Ilyen kapuzast alkalmazunk pl. szamlalokhoz csatlakozo aramkorokben egy adott szam "felismeresere", de ugyanilyen elven valaszthatunk ki egy memoria, periferia stb. cimet egy mikroszamitogep rendszerben is. (Erdemes megjegyezni, hogy "aktiv 0" rendszerben a VAGY-kapu ugyanilyen elven hasznalhato egy adott bit-kombinacio "kikapuzasara".)

2.2.4. A BOOLE-algebra alaptetelei, szabalyai

A BOOLE-algebra alapmuveletei - a NEGACIO, az ES, valamint a VAGY kapcsolat - attekintese utan, roviden osszefoglalj uk e.zen alapmuveletekre v oria t ko z o azabe Lyoka't , teteleket, amelyek altalaban ismertek, "maguktol ertetodoek" es a BOOLE-algebra axiomait fogalmazzak meg vagy beloluk kovetkeznek es amelyeket tudatosan, vagy osztonosen a digitalis technikaban nap mint nap felhasznalunk. Nem tekintjuk celunknak a teljes axioma-rendszer preciz targyalasat l:sak a gyakorlatban isfelhaazna Lt az ono aaagoka t , s sabat.yoka t , "koveticezmenyeket" so r-o L« juk fel. A csoportositas is elsosorban a gyakorlati felhasznalasnak megfelelo es nem kovet feltetlenul logikai sorrendet. A konnyebb megertes erdekeben a legtobb azonossaghoz abrat is rajzolunk: erintkezos megvalositast vagy KARNAUGH-tablat, ezzel, ha nem is igazoljuk, de "kiserletileg" meggyozodunk az egyenlosegrol.

- A tagadas torvenye:

1

I

o

t:.A

- A kettos tagadas torvenye:

o 1:

A

Egy logikai jelet vagy valtozot (esemenyt) ketszer,tagadva az eredeti ertek (esemeny) igaz. Altalaban paros szamu tagadas ponalt, paratlan szamu tagadas negalt erteket eredmenyez. (A magyar nyelv ezen a teren nem koveti a f'o rma.l Ls Lo g Lka t, pl. "A nines semmi olvasni v a Lom" allitas "logikus" ertelme e z lenne: "Van olvasni v a Lom't , )

o 1 A

- A logikai 1 es logikai 0 VAGY, ill. ES kapcsolata. (Erintkezos halozatban a O-nak allando szakadas, az I-nek rovidzar felel meg, 2.12. abra.)

r:::J 0
0 + 0 = 0
t:r:J
0 + 1 1
L\:J
1 + 0 1
t5b
1 + 1 1
0 0 0 ----0 l( 0----0 I( __ ·0
0 1 0 ---OllC~·O
1 0 0 ~.-·O
1 1 1 ~,
'.
I 2.12. abra
, ,
II

I 'I

I:

Va1toz6 es a11ando ertek 10gikai kapcs01ata.

.A + 0

.A

./ _A ..... A

-C_"'x9QJ

.A + 1 1

.A ·00

.A • 1 .A

2.13. abra

Ha egy va1tozohoz

vagy

kifejezeshez

zerust "ho z.aaadunk"; akkor az eredeti ertek nem va1tozik (parhuzamos szakadas nem va1toztat a mukod e s en ) •

Barme1y va1tozohoz kifejezeshez I-et "hozzaadva" (logikai osszeadassa1)az eredmeny azonosan 1 1esz (parhuzamos rovidzar rovidzart

a r-s dmenye z ) •

Ha a 10gikai szorzat egyik tenyezoje zerus, akkor az eredmeny is zerus (soros szakadas szakadast eredmenyez).

1-gyel valo logikai szorzas nem valtoztat az eredmenyen (soros rovidzar nem be f'o Lyae o Lj a az ermtkezo halozat mUkodeset).

- Mlive1etek egyazon valtozova1.

A+A+ ••• +.A

A·A ••• A

1

o

.A

A

A

A A A

~~+~~ =~~}1

o

A

~ & Nines k6z6s resz

2.14. abra

A

(Egyszerre mUkodo parhuzamos erintkezok ugyanazt a fe1adatot l8.tjak el, mint egyet1en egy).

A

(Minden erintkezQ egyszerre A-ra zarodik, akkor a soros aramkor is Ara zarodik.)

E ket eset azt a szabalyt irja Ie, hogy az ES-VAGY fUggveny ismetlessel tetszolegesen bovi theta (ill. ismetles eseten egyszerUsithet6,) - a fUggveny nem va1- tozik.

I

. I:.

'I

:1'

I

II I

Vagy a v a Lt.o z o, vagy a nega1tja mindenkeppen I-et ad' (egy allitas vagy a tagadasa biz tosan igaz).

Nem lehet egyszerre igaz egy allitas es a tagadasa.

- Kommutativ tulajdonsag ("felcserelhetoseg").

Az ES es VAGY mUvelet elemei (tenyezoi, ill. tagjai) felcserelhetok (sorrendjUk nem befolyasolja a fUggvenyerteket):

a) A + BooB + A,

b) AB = BA.

- Asszociativ tulajdonsag ("tarsithatosag").

a) A + (B+C) = (MB) + C

b) A(BC) = (AB)C = (AC)B

(A+C) + B = A+B+C, ABC,

vagyis azonos mUvelet vegzesekor a sorrendiseg nem szerepet, a zarojelek feleslegesek.

jatszik

- Disztributiv tulajdonsagok.

a) A(B+C) = AB + AC

a logikai szorzas tagonkent vegrehajthato (a zarojel beszorozhato) ,

- a logikai osszeadas tenyezonkent hajthato vegre (a zarojel beszorzas szimmetrikus mUvelete).

b) A+(BC)

(MB) (MC)

A+BC

Az a) es a b) azonossag kozotti hasonlosag egyik peldaja a logikai szorzas es a logikai osszeg teljes "szimmetriajanak" dualitasanak; a szabalyok mindket mliveletre "egyformak". A szimmetria ellenere a BOOLE-kifejezesekben a zarojelet a "normal" algebranal megszokott mOdon hasznaljuk; "elsodlegesnek", "magasabbrendUnek" a logikai s ao r-aas t tekintjUk, eloszor mindig a szorzast vegezzUk el, azutan a logikai oss~ead aa t , PI.: az AB + AC k i.f'e j e z e a t "au t oma t Lkus an" ugy ertelmezzUk, hogy az AB es az AC szorzatot kell osszeadnunk, nem pedig ugy, hogy peldaul az A-t szorozzuk a B+A-val es ezt vegUl a C-vel. Ha egyeb sorrendet irunk e16, akkor kell zaroje-

let kitennUnk, mindig ugy, hogy a mUveletek kijelolese egyertelmU legyen. Pe Ldau I az A(B+C) kifejezesben a zarojel azt jelenti, hogy a B+C osszeget kell A-val szorozni, nem pedig az AB szorzattal C-t osszegezni, ami zarojel nelkUl magatol ertetodo Lenne ,

A b) azonossagot a kovetkezokeppen bizonyithatjuk:

(A+B) • (A+C) = A+AB+AC+BC = A(l+B+C) + BC = A + BC

(mert l+B+C = 1).

- Abszorbcios (elnyelesi) tetelek

a) A+AB+ABC+... A mert:

A+AB+ABC+ •••

A( l+B+BC+ ••• ) '---v---J 1

A,

b) A(A+B) (A+B+C) ••• = A
mert:
A(A+B) (A+B+C) ... A
A(AMAB) (AA+AB+AC)
'-----v---J ~
+ t
A+AB A+AB+AC
'--,,-l '---...r---J
~ +
A(l+B) A(l+B+C)
'---r-J ~
~ t
A·A·l A'l = A - DE-MORGAN szabalyok

a) r-:-B

b) A + B

7i + B,

B.

Vagyis, a logikai szorzat negaltja ossz~, amelyben a valtozok is negalt ertekekkel szerepelnek, a logikai ossze$ negaltja szorzat, amelyben a valtozok is negalt ertekkel szerepelnek. Negacional tehat a valtozokat es a "mUveleteket" is negalnunk kell. A ket alap-egyenlet KARNAUGH t~blakkal iga-

zolhato (t. a 2.15a ~s b ~br~t). Az abszorbcios t~telekb61 ~s a DE-MORGAN az aba Lyokb o.L is l~t'szik a logikai s ao r-zaa ~s oszszead~s szimmetri~ja, dualit~sa, vagyis hogy a logikai szorz~s ~s osszead~s jeleinek megcser~l~s~vel is igaz ugyanaz a szab~ly, azonoss~g. (Vigy~zat! a dual kifejez~s nem neg~ltat jelent, hanem csak a VAGY ~s az ES mUvelet cser~j~t!)

m'01Ae01

a o-S

-

1 AS 1

A~O_~

a A+ B

,

Az egyenlet bal oldala = az egyenlet jobb oldalbval 2.15. ~bra

2.2.5. Az osszes lehets~ges k~tv~ltozos logikai kapcsolat

Tudjuk, hogy a BOOLE-algebra a neg~ci6, az ES, valamint a VAGY mUveletekkel oper~lo rendszer. Az is vil~gos,hogy ezeken az alapmuveleteken kivUl m~g sokf~le logikai kapcsolat k~pzelhet6 el (melyekre szint~n algebr~t lehetne ~pitenD.Ezek a logikai kapcsolatok is felirhat6k a BOOLE-algebra segits~g~vel Nem - Es - Vagy, roviden NEV alapmUveletekkel.

Az~rt, hogy egyetlen logikai fUggv~ny se maradjo~ ki, egy olyan t~bl~zatot c~lszeru k~sziteni, amely biztosan tartalmazza az o as ze s lehet6s~get. A fUggv~nykapcsolat-lehet6s~ge.k sz~rna:

2n

2 , ahol "n" a v~ltozok sz~ma,

his zen az igazs~gt~bl~zat bal oldalan (ahol a v~ltozok 0-1 ~rtek-kombin~cioit soroljuk fell 2n "eset fordulhat e16" (ah~ny

70

darab n jegyu bin~ris szam van). Ekkor a 2fi "esethez" anyfiyi Y logikai fUggv~ny tartozhat, ah~nyf~lek~ppen az igazs~gtabla jobb oldal~t ki lehet tolteni; ez pedig annyi, amennyi darab 2n jegyU bin~ris 8zam irhato fUgg61egesen a jobb oldalra (22n). K~t v~ltozo eset~n eszerint 16 f~le fUggv~ny lehete e ge s •

K~t va l t o aor-a t eha t ugy rajzoljuk meg az osszefoglalo tabl~zatot, hogy a bal oldalra az A ~s B valtozok ~rt~k-kombin~cioit irjuk 4 sorba ugy, ahogy eddig is tettUk, a jobb oldalra pedig 16 oszlopba sorban az osszes 16 f~le lehet6s~get felirjuk, mintha 4 jegyU binaris sz~mok volnanak OOOO-tol l~llig (az index a decim~lis megfelelo ~rtek):

A B Yo Yl Y2 Y3 Y4 Y5 Y6 Y7 Ys Y9 YIO Yll Y12 Y13 Y14 Y15
0 0 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
0 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1 1
1 0 0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0 1 1 1 1
1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 Vizsg~ljuk meg a 16 f~le lehetseges fUggv~nykapcsolatot (nem kovetjUk a szamsorrendet)! Erdemes megfigyelni, hogy az egym~st 15-re kiegeszit6 indexU Y fUggv~nyek egym~snak nega1tjaL

"Null fUggveny", a v~ltozo ~rt~k~t61 fliggetlenUl mindig 0 ~rt~kU.

"Egys~g fUggv~ny", a valtozok ~rtek~t61 fUggetlenUl mindig 1 ~rt~kU. E k~t fUggv~ny ("nulla t au t o Logf.a'", ill. "egy tautologia") nem jelent "hasznos" 10- gikai kapcsolatot, egy logikai O-ra, ill. logikai l-re kotott vezet~kkel valositjuk meg. Ink~bb akkor ~rdekesek, amikor egy hosszabb kifejez~s egyszerUsit~sekor eredmenyUl 0 vagy 1 eredm~nyt kapunk, ilyenkor kiderUl, hogy a fUggv~nykapcsolatnak l~tszo kifejez~s valoj~ban konstans, ~ramkori megvalosit~sahoz tehat hozz~ sem kell latnun~

71

I \

I

- Y12 - A
- Y3 =A
- YIO - B
- Y5 - Ii Ezek a fUggvenyek nem fejeznek ki

v~ltoz6 k~z~tti logikai kapcsolatot, hanem csak valamelyik v~ltoz6 pon~lt vagy neg~lt erteket ~llitj~k elo,

- Ys: A B Ys Ys AB a ketv~l toz6s ES kapcsolat, az elozo-
e kb c'L ismerjUk: alapfUggveny,
0 0 0
0 1 0
1 0 0
1 1 1 - Y7: A B Y7 Y7 AB az elozo ES kapcsolat tabl~j~val ~sz-
szehasonlitva l~tszik, hogy az Y7 az
0 0 1 elozo ES fUggveny neg~ltja.
0 1 1
1 0 1
1 1 0 Az Y7 = AB neve NEM-ES, NAND (Not-And) mUvelet.

Am-

B .

. .

AID- .A=D-

B . ~ :

. . .

. . .

AB .... = A+B+ ... (De-Morgan)

b) 2.16. ~bra

A NAND UNIVERZALIS mUvelet, ami azt jelenti, hogy segitsegevel b~rmelyik logikai kapcsolat megva16sithat6. EIVil~g elegendo teh~t csak NAND kapu ~ramkor~ket "tartanunk", belolUk b~rmely logikai ~ramkor felepitheto (t. a k~vetkezo fejezetet!). Ennek nagyon nagy a gyakorlati jelentosege: a mai integralt ~ramk~r~s elektronik~ban is legt~bbsz~r univerz~lis kapukat haszn~lunk, olyankor, amikor kUl~n-klll~n elemekbol ~l-

72.

2

litunk ~ssze valamely feladat megold~s~ra kapu-h~16zatot (pl. TTL-ben a NAND az univerz~lis epitoelem). A NAND kapu rajzjeIe: egy ES kapu rajza, kimeneten kiegeszitve egy invert~l~st jelento null-k~rrel (2.16a es b ~bra). Nemely kapcsol~si rajzon a 2.16c ~br~n 1~that6 jel~lessel tal~lkozunk: VAGY kapu, Lnve r t a.l, t bemenetekkel. A De=Moz-gan=s eaba Ly a.l ka.Imaaaaava.L igp.zolhat6, hogy ez a jeloles is kovetkezetes.

A NAND bemenetek szama kettonel tobb is lehet, a mUvelet az elozoekhez hasonloan kiterjesztheto tetszoleges valtoz6ra

Y = ABC .••• X form~ban.

- Y14: A B Y14 Y14 = A + B
o 0 0
0 1 1
1 0 1
1 1 1
- Yl: A B Yl Yl A + B
o 0 1
0 1 0
1 0 0
1 1 0 a ketv~ltoz6s VAGY kapcsolat,

a VAGY

kapcsolat a NEM-

=

(Not-

negaltja -VAGY, NOR

-Or) mUvelet.

I

.1

I

II

iii

'I

I'I

II

I', II

III

II

A~ B~

b) 2.17. ~bra

c)

A NOR is UNIVERZALIS mUvelet. Kiz~r61ag NOR ~ramkorokbol is felepitheto b~rmely logikai rendszer (pI.: ECL-ben es a CMOS-ban haszn~lj~k elterjedten, t. kesobb). A NOR ketv~ltozos esethez hasonloan tobb v~ltoz6ra is ertelmezheto

Y = A + B + C ...... f'o rmab an ,

A NOR kapu rajzjele olyan, mint a VAGY-kapue, csak a ten a neg~ci6t kell null-korrel jelolni. (2.17a ~bra a

kimeneszab-

73

vanyos, a b abra a masik leggyakrabban szokasos, a c abra pedig az esetenk~nt el6fordulo "negalt bemenetes" rajzjelet mutatja. )

- Y6 :A B Y6 Y6 = A e B ANTIVALENCIA kiza-

0 0 0 ro-VAGY
0 I I (exclusive-OR,EOR)
1 0 1 kapcsolat
I 1 0 Az igazsagtablazatbol lathatoan Y6 akkor lesz I, ha A nem egyen16 (antivalens) B-vel. Ez k~t esetben all fenn, ha

A A

I, o

o 1

VAGY

B B

ez BOOLE-egyenlettel, NEV rendszerben felirva:

his zen az egyenlet akkor ad l-et, ha A=O t§ B=l (ekkor A=l ES B=l, tehat az ES kapcsolat eredm~nye 1) VAGY, ha A=l ES B=O (ekkor tehat A=l ES R=l, az eredmeny 1). Az Y6 fuggveny ket esetben ad l-et, ezt az esetet k~t ES kapcsolattal jeloltuk ki (AB, AR), kozejlik VAGY jelet tettlink, mert akar az egyik, akar a masik ES kapcsolat teljesul, a fuggv~ny~rt~k 1 lesz.

Az ANTIVALENCIA fuggv~ny masik neve KIZARO VAGY (EXCLUSIVE-OR), mert ez is VAGY kapcsolat, de kizaro ~rtelemben; az e re dmeny l-es, ha ~ az egyik, ~ a maa i.k val tozo l-es (ha mindkett6 l-es, akkor Y = 0). A hetkoznapi ~letben is ilyen ertelemben szoktuk hasznalni a "vagy" szot.

A szokasos muveleti jel: =1, vagy e a valtozok koz~ tett, bekarikazott ejel (ugyanaz, mint a modulo-2 osszeadas jele; az igazsagtablazat alapjan belathatjuk, hogy az atvitel n~lkU.li osszeadas ~rtektablazata is ugyanilyen: 0 G) 0 = 0, leO = I, 1 G) I = 0 ~s atvitel nincs). A kizaro-VAGY tehat ket bit marad~k n~lkuli osszeadasanak aritmetikai muveletet is e Lv agz i. ("f~l osszeado").

A megvalositas NEV rendszerben (Nem-Es-Vagy elemekkel) a BOOLE-egyenlet alapjan tort~nhet (2.18a abra), de ma mar a

74

legtobb integralt aramkor k~szletben kaphat6 exclusive-OR kapu (pl. TTL-ben a 7486-os), ezekre kulon kapcsolasi rajzjel l~tezik (a 2.18b abran a szabvanyos, a 2.18c abran az ezenkivul szokasos jel lathato).

A

Y=AB+AB= = A®B

B

2.18. abra

Az antivalencia kapu egy bites "digitalis komparator"nak, osszehasonlitonak is felfoghato: ha a bemenetre ~rkez6 ket bit azonos ~rt~ku, akkor a kimenet~n 0 jelz~st ad, ha eltero, akkor I-est (t. az igazsagtablazatot!).

A kizaro-VAGY kapu "vez~relhet6 inverter"-kent is felhasznalhato. Az igazsagtablazatbol belathato, hogy amikor az egyik bemenet, pl. az A "parancsjel" 0, akkor a masik, B, bemenetli jel val t o z t a t a s ne Lkli l, a kimenetre jut (elso k~t sor), ha a parancsjel l-es, akkor a B jel negaltja jut a kimenetre (2.19. abra). Igy olyan aramkori egyseg birtokaba juthatunk, ame Ly "elektronikusan vez~relhet6en" egy digitalis jelet valtoztatas n~lkul atenged vagy negal.

A N parancs jel"

B

bemeneti jel

I--_Y= B, ha A=O Y= B, ha A=1

2.19. abra

Ugyancsak ennek a kapunak tulajdonithatjuk a

"paratlan-

sag vizsga16tt funkciot is: ha paratlan szamu bemenet van l-es szinten, akkor a kimenet l-es, ellenkezo esetben a kimenet'O.

75

A:

:=0-'

B:

Y=A®B·--(hO AesBelter, okkOr1)

2.20. abr-a

Erdekes es legjobban idodiagramon bemutathato funkcioja e kapunak a "digitalis modulator". Ha a kizaro-VAGY kapu bemenetere eltero frekvenciaju, 50%-os kitoltesi tenyezojU negyszog (logikai szintU) jelet adunk, akkor a kimeneten olyan periodikusan "szelesedo", majd "keskenyedo" impulzus-sorozat jelenik meg, amelynek kozeperteke (alulatereszto szUrovel nyert komponense) szinuszosan val tozik es f'r-e lcv enc La j a egyenlo a ket bemeneti jel f'r-e kve nc La j anak kii.Lbnb s egeve L (a 2.20. abran szaggatott vcnaj.) , Igy lehet p e Ld.au.L "digitalis szinuszgeneratort" kesziteni. Az EOR kapu a hiradastechnikaban, mUszerelektronikaban gyakran alkalmazott ketszeresen kiegyenlitett balanszmodulator "digitalis megfeleloje".

A tobb valtozora valo kiterjesztes ebben az esetben mar nem annyira magatol ertetodo, mint az ES, es a VAGY kapcsolatna L, A s zabvany (MSZ 9200/33-73 "VILLAMOS RAJZJELEK Ketallapotu (binaris) logikai elemek" - erre a szabvanyra szamanak feltUntetese nelkUl tobbszor hivatkozni fogunk) ezt az ertelmezest irja elo egy mellekelt haromvaltozos igazsagtablazatban:

ABC Y

0 o 0 0
0 o 1 1
0 1 0 1
0 1 1 0
1 0 0 1
1 0 1 0
1 1 0 0
1 1 1 0
'7t::. Mas ertelmezes is letezik azonban kUlonbozo hardver leirasokban, a szakirodalomban. Eszerint a kiterjesztest ugy kell vegezni, hogy a ketvaltozos eset igaz maradjon ismetelt alkalmazassal is, azaz, ha ket valtozot EOR kapcsolatba hozunk, es ennek 0 vagy 1 e r-e dmenydhe z kapcsoljuk a kov e t ke z d valtozot es igy tovabb, akkor az igy adodo eredmeny adja a fUggvenyerteket egy adott kombinacioban. Ebben az ertelmezesben pl. a haromvaltozos esetben az igazsagtabla utolso soraban az A es B EOR kapcsolatab61 0 ad cd i.k (1 G) 1 = 0); ehhez hozzaveve C = = l-et, az eredmeny I, nem pedig O. A fUggvenyertek kepzese ebben a rendszerben is egyszerU, logikus: felhasznalva a G) jelbol kovetkezo rokonsagot, modulo-2 osszegezessel ossze kell adnunk a valtozok aktualis erteket, mas szoval paratlan szamu 1 e ae t dn Y=l-et kell irnunk (az emli tett esetben: 1 G) 1 G) G) 1 = 1). Igy a haromvaltozos igazsagtablazat a kovetkezo:

A B C Y' = A G) B e C
0 0 0 0
0 0 1 1
0 1 0 1
0 1 1 0
1 0 0 1
1 0 1 0
1 1 0 0
1 1 1 1 Amikor kett6nel tobbvaltozos EOR-ral talalkozunk, minden esetben meg kell gyozodnUnk arrol, hogy melyik ertelmezesrol van szo.

A szabvany egyebkent az elobbi igazsagtablazattal a Modulo-2 OSSZEADO alapfunkciot definialja (M2).

- Y9: A B Y9 Y9 = A 0 B EKVIVALENCIA
0 0 1 ( exclusive-NOR,
0 1 0 ENOR) kapcsolat
1 0 0
1 1 1 Y=AB+AB= ~ : I = IY~A0B ~=J~ - Y2: A B Y2 Y2
=A0B A==>B TILTAS, INHIBICIO
0 0 0 mlivelete:
0 1 1 "! tiltja B-t"
2.21- abra 1 0 0
1 1 0 Ez az antivalencia negaltja; a kimenet akkor l-es, ha A es B erteke egyenl0, ekvivalens. Ez ket esetben Lehe t se ge s t hamindketto 0 (AB akkor 1), ~ ha mindketto l-es (AB akkor 1). Az ennek megfelel0 BOOLE-egyenlet:

Y = AB + AB = A 0 B.,

A szokasos mliveleti jel a bekarikazott szorzojel: 0 es az egyenloseg je1: =.

A NEV megvalositas az elozokhtiz hasonloan a BOOLE-egyen-

let alapjan ttirtenhet, de az ekvivalencia aramktirt egyet1en b1okk-kent is kezelhetjlik kliltin jeltilessel,vagy egy negalt kimenetli kizaro-VAGY kaput rajzolunk (exclusive-NOR, 2.21. ab-

ra).

A

B

A ketvaltozos ekvivalencia kapcsolatra minden, az EOR kapcsolatra vonatkozo megallapitas ervenyes - figyelembe veve termeszetesen, hogy az ENOR az EOR negaltja.

A szabvanyban ktizti1t haromvaltozos igazsagtablazat (amelybol ttibbvaltozos esetre is ktivetkeztethetlink) a ktivetkezo:

Egyeb forrasokban elofordul0 mas ertelmezesben az ENOR akkor
l-es, ha a valtozok ktiztitt paros Sz8.mU l-es ertEikli van (EOR-
-negalt).
A B C Y
0 0 0 1
0 0 1 0
0 1 0 0
0 1 1 1
1 0 0 0
1 0 1 1
1 1 0 1
1 1 1 0 A szabvanyban erre kliltin a "parossag" alapmliveletet de finia1- jake

Az A esemeny megjelenese tiltja B-t, azaz a kimenet erteke azonos B-vel, ha az A nem ktivetkezik be; ha A ktivetkezik (A=l lesz), akkor B nem jut a kimenetre, Y erteke 0 lesz, ahogyan ez az igazsagtablazatbol lathato. A BOOLE kifejezes felirasa egyszerli: Y2 akkor 1, ha A=O es B=l:

A B C Y
0 0 1 Y = AB
0
0 0 1 0
0 1 0 0 :=1J:iJ Y=AB A 0
Y=AB
0 1 1 0
B
1 0 0 0
1 0 1 0 OJ b)
1 1 0 0 2.22. abz-a
1 1 1 1 7q

Aramkori megvalositasa a 2.22a, roviditett jelolese a 2.22b abran lathato. Funkcioja hasonlo az ES kapuzasi funkciohoz, csak a kapuzo jel ebb en az esetben negalt ertekli (I). A "tiltast", mint alapmliveletet eppen ezert ritkan hasznaljuk es a mliveleti jel helyett is inkabb az algebrai alakot (IB) irjuk Ie. A tiltas - szemben az osszes eddig targyalt alapmlivelettel - nern kommutativ: nem mindegy, hogy A til tj a-e B-t vagy forditva.

- Y4: A ·B Y4
0 0 0
0 1 0
1 0 1
1 1 0
"B til tj a A-t": azt TILTAs, INHIBICIO mlivelete:

"B tiltja A-t"

jelenti, hogy na B megjelenik (1 Le az ), akkor A nem juthat a kimenetre. Az elozo tiltasi mlivelethez kepest csupan annyi az elteres, hogy a ket bemeneti valtozo sze-

repet cserelt.
- Yn: A B Yn Yn A-B I+B IMPLIKACIO,kovet-
0 1 keztetes mlive1e-
0
0 1 te: "Ra A, akkor
1
1 0 B is"
0
1 1 1 Ez a mlivelet a gyakorlatban ritkan hasznalatos, inkabb arra a1kalmas, hogy belassuk: "bonyolultabb" logikai kapcsolatok is leteznek, amelyeket a BOOLE-algebra alapmliveleteivel minden nehezseg nelklil Ie tudunk irni. Az implikaci6: A~B igazsagtablazatahoz (amely az Y4 inhibicio negaltja) a kovetkezo leirast adhatjuk: ha az A esemeny bekovetkezik (A=l lesz), akkor B-nek is be kell kovetkeznie, klilonben az a11itasunk nem igaz (Y = 0). Ha A = 0 (tablazat elso ket sora), akkor B erteke kozombos, nem sertjUk meg a szabalyt, Y = 1. Az A esemeny megtortente tehat maga utan vonja a B esemeny megtortente.t. Az algebrai alak felirasaban felhasznaljuk, hogy ez a fliggveny az Y4 tiltas-fliggveny negaltja, igy a De-Morgan szabalyt alkalmazhatjuk:

80

Yn = Y4 AB = I + B
- Yl.3 A B Y1.3 Y1.3 = B~A = A+B IMPLlKACIO,
0 0 1 kovetkeztetes
0 1 0 miivelete:
1 0 1 "Ra B, akkor
1 1 1 A is" Egyezik az elozQ mlivelettel, csak a ket valtozo szerepet cserelt - az imp1ikacio sem kommutativ kapcsolat.

2.2.6. Tobbvaltozos logikai kapcsolatok

Az elozo pontban attekintettlik, definialtuk az osszes ketvaltozos logikai kapcsolatot es amelyiket lehetett, ertelmeztlik tobb valtozora is, ezert ezekkel ujra nem foglalkozun~ Leteznek azonban olyan fliggvenyek, amelyek csak kettonel tobb valtozora ertelmezhetok. A kovetkezokben betli szerint idezzlik a mar emlitett MSZ.9200/.3.3-7.3 szabvany erre vonatkozo reszet, amelyben kozli ezen fliggvenyek elnevezeset, haromvaltozos ~sagtablB.zatat, mliveleti jeHt. (1. tablazat).

2.2.7. Univerzalis mliveletek: logikai alapmliveletek megvalositasa univerzalis epitoelemekkel

Az elozokben azt mondtuk az univerzalis mliveletekrol, hogy segitseglikkel barmely logikai fliggveny eloallithato. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy NAND vagy NOR kapukkal minden logikai feladatot meg lehet oldani. A mai, aktiv elemes integTalt aramkori csaladok szempontjabol ez nagyon jelentos, ui. aramkorileg a NAND es a NOR valosithato meg legelonyosebben. Vannak aramkor csaladok, amelyek fokent NAND-ra epitenek, RAND kapukb oj, rendelkeznek a leggazdagabb valasztekkal (pI. DTL, TTL), vannak, amelyek foleg NOR-ral dolgoznak (pl. CMOS, ECL - az emlitett aramkorokrol kesobb reszletesen szo lesz).

Bl

1- tablazat
368 MSZ 9200/33 - 73
(Az a. t.t.bl"zat folytatisa)
Bor- I A funkei6 megnevezese I IgazsAg I ltajzjel I MegicgyzN
szAm tiblAzat'
13. n es osakis n X1X~X3Y =C}- n cask 1-nel
0 0 0 0 nagyobb es az
0 0 1 0 osszes berne-
0 1 0 0 netek szame-
0 1 1 1 -0 nBI kisebb le-
I 0 0 0 het.
I 0 1 1
1 1 0 1
I I I 0 x'D
X2 y
X3
------"'-- .--_.
14. Logikai ki.isztih X,X2XaX4Y n csak l-nel
tiltaianoB jeloles -0 .u 0 () 0 =LJ- nagyobb ea az
0 o 0 I 0 osszes berne-
0 o I 00 netek S7-llma-
0 o 1 I I -D mil kisebb le-
O 1 0 o 0 het.
0 I 0 I I
() I I o 1
0 I I 1 1 "D
I o 0 00
I o 0 I ) X2 Y
I o I o 1 X3
I o I I 1 XI,
1 1 0 o 1
1 I 0 1 1
1 I 1 o 1
1 1 I 1 1
--
15. MajoriMs X,X2XaY Az olemen tot-
0 o 0 0 X'u sz6leges pa-
0 1 0 0 X2 Y ratlan sZamtl
0 1 1 1 X3 egynel tobb
1 0 0 0 bemenet lehet
1 0 1 1
I 1 1 0 1
1 1 1 1
• Mil veletl tAblt.zat kifejez~ is hasznl'1ll1t<lS. Ahhoz, hogy a NAND es a NOR univerzalis tUlajdonsagat belassuk, lenyegeben elegendo, ha igazoljuk, hogy a BOOLE-alapmUveletek mindegyike (Nem-Es-Vagy) megvalosithato NAND-del eS NOR-ral (hiszen a BOOLE-alapmliveletekkel minden mas logikai kapcsolat megvalosithato).

NAND-del valo megvalositas

A megvalositando fliggvenyeket minden esetben An alakra kell hoznunk (amelyben A es B helyen barmely valtozo ponalt vagy negalt ertekkel is szerepelhet, vagy egy egesz kifejezes is lehet).

a) Negacia

Egy NAND kapunak legalabb ket bemenete van, a negaci6 egyvaltozos mlivelet. Felmerlil a kerdes, hogy a "felesleges"bemenettel mit tegylink. A negacio ket bemenetre bovitesenek ket lehetosege van:

tekintve, hogy egy valtozot akarhanyszor megszorozhatunk onmagaval - lasd a 2.2.4. pont alaptetelei t.

.1"

A~

2.23. abra

Ennek a 2.23a abra megvalositasa felel meg: a ket bemenetet ugyanarra az A jelre kotjlik.

mivel az l-gyel valo szorzas nem befolyasolja egy valtozo erteket.

Eszerint a nem hasznalt NAND kapu bemenetet al1ando 10- eikai I szintre is kothetjlik (2.23b abra). A ketfele megoldasi lehetoseg ismerete azert is fontos, mert logikai aramkorok tervezesekor gyakran elofordul (nem csak invertalas eseten),

hogy egy-egy rendelkezesre allo NAND kapunak a szuksegesnel tobb bemenete van. ilyenkor a felesleges bemeneteket az elozo ket mOdszer szerint kezelhetjuk. vagyis:

_ a nem hasznalt kapubemeneteket egy-egy valtozo vezete-

kevel osszekothetjuk vagy

_ a nem hasznalt bemeneteket logikai l-re kothetjuk.

A ket mOdszer logikai szempontbol ekvivalens. de aramkori szempontbol kulonbozo. Ha ket vagy tobb nem hasznalt bemenetet egy val tozo-bemenettel osszekotunk. akkor az illeto valtozo vezeteket tobbszoros bemeno aram terhelheti (tobb bemenet _ nagyobb aramfogyasztas). ami legtobbszor nem kezdvezo,'A masodik megoldas ettol a hatranytol mentes. ezert altalaban ezt reszesitjuk elonyben. tehat a nem hasznalt NAND kapu bemeneteket logikai l-re kotjuk.

Erdemes megjegyezni. hogy az invertalas NAND kapuval va- 10 vegrehajtasa inkabb elvi jelentosegu. hiszen minden aramkorcsaladban vannak kulon inverter tipusok.

b) Az ES muvelet megvalositasa NAND kapukkal

Tekintve. hogy a NAND kapu az ES muvelet negaltjat allitja elo (Nem-Es). a kapu kimeneti jelenek negalasaval az ES muveletet valosithatjuk meg (negalni az elozo pont ertelmeben a lehetseges NAND kapuval: 2.24a es b abra).

AB A
A AS
B B
0) b)
2.24. abra
c) A VAGY muve Le t me gva l.ds L t a sa NAND kapukkal Negaljuk ketszer a VAGY fuggvenyt (De-Morgan szabaly szerint). akkor az erteke nem valtozik:

az "also" negalast elvegezve:

Y = A + B

[,
"1,
I,
i,1 84 Y

az eredmeny NAND fuggveny. csak a bemenetekre a valtozok negaltjat kell adni (negalni viszont lehet NAND kapuval, 2.25.abra).

~ . •

b)

2.25. ab ra

Logikai rajzokon legtobbszor (es a tovabbiakban), ha az A, B, C stb. valtozok negaltjat kell valamelyik bemenetre vezetnunk, akkor a negalo invertert (NAND kaput) nem tuntetjuk fel, hanem csak jeloljuk A, B, TI stb. odairasaval, ahogyan azt a 2.25a abran tettuk. Egy nagyobb rendszerben, keszulekben ui. valoszinu, hogy valahol kozvetlenul rendelkezesre all a jel negaltja is, nem erdemes kulon invertereket ezert lefoglalni (pl. flip-flopok kettos kimeneten a jel-negalt is leve~ heto, a mechanikus kapcsolok is legtobbszor negalt jel kiadasara is "kesztethetok"). Ha a vegso osszeallitas soran kiderul, hogy nem all rendelkezesre valamelyik valtozo negaltjaes szukseg lenne ra, akkor berajzoljuk az invertert.

d) Egyeb fontos ketvaltozos alapmuveletek megvalositasa

Az elozo pontokban belattuk, hogy a NEV (Nem-Es-VAGY) alapmuveletek megvalosithatok NAND kapuval, ha egy kicsit bonyolultabban is, mintha kozvetlenul ES kapuval, VAGY kapuval dolgoznank. Ezzel tulajdonkeppen azt is belattuk, hogy valamennyi logikai muvelet megvalosithato NAND kapuval. Gyakorlaskeppen a fontosabb ketvaltozos logikai fuggvenyeket is valositsuk meg!:

85

- Kizaro VAGY, antivalencia

Y = A e B

Y = A'B + JiB

- ez a Nem-Es-Vagy alak, ezt ketszer negalva:

NAND alakot kapjQk, ha az also negaciot elvegezzUk.

Y

AB + AB

A'B JiB

A megvalositashoz az algebrai alakbol lathatoan harom NAND kapQ szUkseges: egy-egy NAND kapQ valositja meg az AB, ill.az JiB kapcsolatot, majd ezek jelebol egy harmadik allitja elo a fUggvenyt (2.26. abra, a valtozok negaltjaihoz az invertereket mar nem rajzoltQk be).

2.26. abra

Van egy masik lehetoseg is, ha a valtozok negaltja all rendelkezesre:

Y

A(Ji+B) +B(Ji+B)

A·AB + B'AB = A·AB·B·AB

Megvalositasat a 2.27. abra mQtatja.

Y= A<t>B

2.27. ab r-a

86

nem

Ekvivalencia

Y =AB + AB = AB + AB = AB . AB

(2.28. ab r-a )

Y=A0B

2.28. abra

Nem-VAGY, NOR

Y

Y = A + B = AB AB

(2.29. abra)

1 " "

2.29. abra

NOR-ral valo megvalositas

A megvalositando fliggvenyeket minden esetben A + B alakQra kell hoznQnk (A es B helyen ponalt, negalt vagy egy kifejezes is lehet!)

a) Negacio

A NOR kapQ is invertalo jellegU (inverter kimenetli), igy a negacio vegrehajthato vele, cSQpan az a kerdes, hogy a felesleges bemenettel mit tegyUnk.

- Y = Ji = A + A vagyis a nem hasznalt bemenetet aZ"elo" bemenettel (jelbemenettel) pa.rhuz.amo san kothetjlik. 'I'ud j uk hogy a tobbszoros terheles miatt (a meghajto aramkort tobb bemenet

aramaval terheljUk, nem csak eggyel) ez a megoldas szempontbol altalaban nem kedvezo (2.30a abra),

villamos

87

II

I

.IJ

- Y = A = A + 0 vagyis a NOR kapu nem hasznalt masik ~obbi) bemenetet konstans logikai O-ra kothetjlik (2.30b abra). Ez termeszetesen nem csak az invertalasra ervenyes, hanembarmely esetre, amikor felesleges, tobblet bemenet van. A logikai Ora kotesrol nem szabad elfeledkezni, mert peldaul a rna legelterjedtebb TTL aramkorok kapubemenetei olyanok, hogy liresen hagyva logikai l-es szintunek szamitanak. Ezert TTL NOR kapu: bemenetet nem szabad liresen, szabadon hagyni, ha nem akarjuk, hogy a kimenet emiatt allando logikai O-an legyen.

A

2.30. abra

b) Az ES mlivelet megvalositasa NOR kapuval.

Y = AB = AB = I + B ketszeres negalassal jutunk NOR-hoz (2.31. abra).

2.31. abra

c) A VAGY mlivelet megvalositasa NOR kapuval.

Y=A+B=A+B

vagyis A, B NOR kapcsolatat negaljuk (2.32. abra).

2.32. abra

88

d) Egyeb alapmliveletek megvalositasa NOR kapukkal:

- Kizaro-VAGY

Y = A G) B

A fliggvenyt addig

kell alakitanunk azonos atalakitassal, ketszeres negalassal es a De-Morgan szabaly alkalmazasaval, amig csak NOR kapcsolatot tartalmazo fliggvenyt allitunk e Ld ,

(I + B)(A + B) ez utobbi kifejezesben

Y AB + IB = AB + AB a szorzast elvegezve:

(igazoltuk, hogy az antivalencia az ekvivalencia negaltja).

Y = AB + AB

A "belso tagokat" ketszeresen negalva (azert, hogy az ES kapcsolatot NOR-ra alakithassuk):

Y = AB + AB = A + B + A + B a vegeredmeny mar csak NOR kap~ csolatot tartalmaz (2.33. abra).

A----I S-----I

AEtlB

2.33. abra

- Ekvivalencia

Y=A0B

Az elozohoz hasonlo atalakitasokkal:

--- =

Y=A+B+I+B

eredmenyre jutunk (2.34. abra).

- Nem-Es, NAND

Y = AB

---

Y = AB = I + B = I + B

(2.35. abra).

89

A--___, S----i

A0 B

2.34. abra

2.35. abra

A kesobbiekben meg foglalkozunk az univerzalis kapukbol feleplilo halozatok egyszerU tervezesi modszereivel, olyanokkal, amelyek nem igenylik a BOOLE-algebrai azonos atalakitasok sorozatanak (idonkent bizonytalan eredmenyU) vegrehajtasat, hanem "kozv e t Le nu L'' NAND vagy NOR, ill. AND-OR-INVERT format eredmenyeznek. (Az AND-OR-INVERT, azaz ES-NEM VAGY kapu a NOR kapu egy c e Ls z e rti , gazd a aago aan f'e Lhaa zria.Lha t o va Lt o aa t a.)

2.3. Logikai fUggvenyek

2.3.1. Logikai fUggvenyek megadasa

Az eddigiekben a ketvaltozos logikai kapcsolatok targyalasakor is vegeredmenyben logikai fUggvenyekrol volt szo. A fUggvenyt - amely 0 vagy 1 ert8ket vehetett fel - Y-nal jeloltUk. Az Y erteke a logikai valtozok 0 vagy 1 ertekeitol fUgg, az Y es az A, B, C, ••• stb. valt~zok kozott egyertelmli kapcsolat van, az Y az A, B, C, .0 .. s tb , "fliggetlen valtozok" f'uggv enye ,

A logikai kapcsolatok fUggvenykent valo keze1ese teszi lehetove azamunkr-a , hogy algebrai, "matematikai" rnode se r-e kke L, megfelelo atalakitasokkal, operaciokkal - atmenetileg fUgget-

90

lenitve magunkat "tenyle.ges" fizikai jelent8setol - viszonylag egyszerU, exakt modon tervezhesslink, analizalhassunk digitalis aramkoroket. A fo c e L atalaban az egyszerLisites, in. egy adott (rendszerint univerzalis elemeket tartalmazo) ti£usvalasztekbol valo aramkor epitese.

Egy adott feladat kapcsan a leiro logikai fUggveny tobbfele alakjaval, megjelenesi formajaval, megadasaval kerUlhetUnk szembe. Ezek kozlil a leggyakoribbak:

- az igazsagtablazat,

- az algebrai (BOOLE-) kifejezes,

a logikai kapcsolasi rajz, - az idodiagram,

- a KARNAUGH-tabla.

Roviden tekintsUk at a megadasi formakrol a legfontosabb tudnivalokat!

Az igazsagtablazat - mint tudjuk - a valtozok osszes lehetseges 0-1 ertek kombinaciojara megadja az Y "valasz" erteket, tartalmazza az osszes 2n szamu lehetoseget. Ugy is mondjak, hogy a fUggveny az "adat-tartomanyban" (data-domain) van adva. A mai modern mUszerek kozUl a logikai analizatorok kepesek egy digitalis halozat allapotainak vizsgalatara, kepernyon valo kiirasara, adat-tartomanyban valo analizalasara,meresere.

Az algebrai kifejezessel valo feliras kozvetlenlil a valtozokkal es a kozejUk irt logikai mUveleti jelekkel tortenik, vagyis az Y egy BOOLE-egyenlettel van adva. Ez a legkonnyebben ertheto, leginkabb szemleletes megadas. Hatranya viszont, hogy egy logikai fUggvenynek igen sok hosszabb-rovidebb ekvivalens felirasa lehetseges (eppen a hosszabb kifejezesek "roviditese", egyszerUsitese, minimalasa az egyik legfontosabb feladat tervezeskor). Ha valamely fUggveny megadasahoz olyan algebrai kifejezest irunk fel, amelyben csak logikai osszegezes, logikai szorzas es negacio fordul elo, es ezeket is szabalyszerU, kanonikus, un. te1jes normal alakba rendezzUk, akkor mar csak ketfele ekvivalens van (szorzatok osszege es oszszegek szorzata alakjaban). Peldaul a kizaro-VAGY fUggvenyketfele normal alakja

91

Y Y

A B + I B (I+B) (MB)

(szorzatok osszege), (osszegek szorzata).

Az elso egyenletb61 a masodikat pl. a logikai szorzat disztriblltivitasanak (tenyezonkenti "be-osszegelhetosegenek") felhasznalasaval kaphatjllk.

A logikai kapcsolasi rajz a mar megismert kapu-szimbolu~ mokat hasznalja, ezek osszekapcsolasat abrazolja. Ennek alapjan a logikai fUggvenyt eloallito kombinacios halozat mar megepitheto, vegeredmenyben a logikai rajz a logikai aramkorok "tervrajza", kapcsolasi terve. Ennel reszletesebbet nem is szoktak rajzolni egy digitalis berendezeshez, a kapuk "belsejet" (belso aramkoreit) nem abrazoljak, hiszen egy adott aramkorcsaladon belll kapll tipusonkent ez ugyis azonos. A sok felesleges ismetlodo reszlet attekinthetetlenne is tenne a raj-

zokat. Legtobbszor a logikai kapcsolasi rajz

az elektroni-

ka tervezesenek vegso allomasa. A tervezes soran az adott feladat alapjan altalaban eloszor elkeszitjUk az igazsagtablazatot, ennek megfeleloen felirjuk a logikai fUggvenyt, amelyet valamely alkalmas modszerrel ugy egyszerUsitUnk, hogy a "minimalis" halozatot kapjuk (rendszerint univerzalis elemekbol, tipusvalasztek figyelembevetelevel), es vegUl az egyszerUsitett fUggvenyt megvalosito kapcsolast rajzoljllk fel. Peldalll a kizaro-VAGY kapcsolatot megvalosito halozat az elozoek szerint ES-VAGY, VA GY-ES, NAND es NOR va.Lt o aa'tban a 2.36. ab ra kapcsolasaival valosithato meg (a szabvanyos mellett a b abran a masik szokasos rajzjellel is felrajzoltllk a kapcsolast).

FigyeljUk meg, hogy az ES-VAGY valamint a NAND megvalositas teljesen azonos struktllrajll (bemeneti valtozok ponalt-negalt ertekei, kapu-elrendezes, hllzalozas), az ES-VAGY halozatbol a NAND pllsztan kapll-atrajzolassal megvalosithato.Hasonloan a VAGY-ES halozatbol a NOR halozat a VAGY, ill. ES kap uk NOR-ra vat.o atraj zo Laaav a.L letrehozhato "minden kul.dn szellemi erofeszites nelkUl".

Azidodiagram a logikai halozat kUlonbozo pontjain leva jelek idofUggvenyeit abrazolja (negyszogjelek alakjaban).Legtobbszor a koordinatatengelyeket nem is rajzoljuk meg.Az idofUggvenyek es a logikai fUggvenyek kozott termeszetesen egy-

ertelmU kapcsolat van, a fUggveny az idotartomanyban (time-domain) van adva. Az idofUggv~nyekre "ranezve" altalaban nehezen ismerheto fel a logikai fUggveny, csak az igazsagtablazatra visszavezetve, atirva, egyszerUsitve stb. allapithato meg.

A B

A B

A B

A B

I

ES - VAGY

(Szorzatok 6sszege alakboO

I

VAGY- ES

(Osszegek szorzata alakboO

A A
B B
A A
B B
NAND NOR I

ES - VAGY

I

VAGY - ES

;?- ~
B
A
B
NAND NOR
b)
2.36. abra A gyakorlatban viszont nagyon sokszor idotartomanyban dolgozunk. Oszcilloszkoppal a digitalis jelek idodiagramjai jelenithetok meg. A sorrendi halozatok (amelyeknel a logikai allapotok az elozo1eg fe1vett a11apotokto1 is fUggenek) vizsga1atara, mUkodesenek 1eirasara, tanu1manyozasara eppen az idodiagram a 1ega1kalmasabb e s zko z (pI. flip-flopok, s zam'Le.- 10k, regiszterek, stb.). A 2.37. abran p e Ld a gyanarrt egy olyan idodiagramot lathatunk, ame1y a NAND aramkor kapuzasi funkciojat erzeke1teti; a kapu ket bemenetere (pl. egy szam1a10b01) a QA es QB jel jut, ha barme1yik bemenet ° ertekU, akkor a NAND kimenet 1-es, csak abban az egy esetben 1esz 0, ha mindket bemenet I-en van.

QA~

QBI-----l QAI----I

y

y -----,U

2.37. abra

A=obsB=1 Y~A~B=A§+AB AB'\-:::......._~1 ~(AB)

o

A B Y

o 0 0

o 1

1 0 1 o

A';1 bs B=O (AB)

2.38. abra

A KARNAUGH-tabla az igazsagtablazat celszerUen - es mint a kovetkezokben 1atni fogjuk, egyszerusitesre a1ka1masari - atrende70ett formaja. Minden logikai fUggvenynek megfelel egy

olyan terUlet a KARNAUGH-tablan, ahol a fUggvenyertek (Y = 1). Ezekbe a "rekeszekbe" I-est irunk, a tobbi ahol Y = 0, zerust irunk vagy Uresen hagyjuk. Peldau1 va1tozos kizaro-VAGY fUggveny akkor l-es, ha A = 1 es

1-es helyre, a ketB = 0,

94

vagyis az A = 1 Bor es a B = ° oszlop ta1alkozasi pontjaba let irunk. A masik 1-es az A = O-nak megfe1e10 sor es a B = 1- nek megfe1elo oszlop kozos rekeszeben van (2.38. abra). Ez a KARNAUGH-tabla a fUggvenyt egyertelmuen meghatarozza es minden olyan informaciot megad, amit az igazsagtab1azat (amelyet az osszehasonlitas kedveert a tabla melle rajzoltunk), csak eppen koordinata-rendszerhez hason10 elrendezesben.

2.3.2. Logikai fUggvenyek felirasa adott fe1adat alapjan

A gyakorlatban legtobbszor a logikai fUggvenyek nincsenek kozvetlenUl adva az elozo mOdszerek valamelyikevel, hanem csak a feladat (sokszor "szoveges" formaban) ismert, amelyet a logikai egyseggel meg kell valositanunk. Ha a feladatot"speku1ativ uton" probalgatassal oldanank meg, akkor az esetek tobbsegeben nagyon nehezen jutnank e r'edmeny r-e , Ha.ba t Lan es viszonylag gyors megoldast csak megfelelo "szisztematikus" modszerrel erhetUnk el. Az adott feladat alapjan altalaban eloszor egy - az osszes lehetseges "esetet", kombinaciot osszefoglalo - igazsagtablazatot celszerU e1kesziteni. Az igazsagtablazatbol mar fel tudjuk irni a logikai fUggvenyt, ame1yet e zutan egyszeriisi ttink , minimalunk, az.e r t , hogy a me gv a.l os L tando logikai ha10zat minel egyszerUbb, olcsobb 1egyen. Az egyszerUsitett fUggveny a1akbo1 megrajzo1hatjuk a vegleges logikai kapcsolasi rajzot - ezt tekintjUk vegeredmenynek.

Az elso felmerUlo kerdes az, hogy az igazsagtablazatbol, mikeppen irhato fel a logikai fUggveny. NezzUk peldaul a kovetkezo feladatot:

1 "__/,

"

A
I y= 1,
B II SZAVAZO
C ARAMKOR II he o tcibbseg 1

1"__/,

"

,,1"__/,

2.39. ab r-a

95

keszitsUnk egy olyan aramkort, amelynek kimeneten logikai 1 jelenik meg, ha J bemeneten a J valtozo (A, B, C) kozUl a tobbseg (2 vagy J) logikai l-en van ("szavazo aramkor")(2.J9. abra). Az igazsagtablazat konnyen megrajzolhato (minden sorban, ahol 2 vagy J darab l-es van, az Y = 1 lesz):

A B C Y
0 0 0 0 (tobbseg 0)
0 0 1 0 (tobbseg 0)
0 1 0 0 (tobbseg 0)
0 1 1 1 (tobbseg 1)
1 0 0 0 (tobbseg 0)
1 0 1 1 (tobbseg 1)
1 1 0 1 (tobbseg 1)
1 1 1 1 (tobbseg 1)
A fUggvenyt az igazsagtablazatbol legkonnyebben Nem-Es-Vag;y: mUveletekkel rea~izalhatjuk; sorban megnezzUk, hogy Y erteke mikor lesz l-es. Fentrol lefele haladva az elso l-es a 4.sor-

ban van:

ABC Y

o 1 1 1

Eszerint, ha A = 0 ES B = 1 ES C = 1, akkor Y = 1. Ezt az esetet a tobbi kozUl nyilvan egy ES kapcsolattal (ES kapuval)valaszthatjuk ki, his zen az A = 0, B = 1, C = l-nek egyszerre kell teljesUlnie, hogy Y = 1 legyen. Mivel ebben a kapcsolatban A = 0, viszont az ES kapcsolat akkor ad l-et, ha egyidejUleg valamennyi valtozo l-es, az A erteket negalnunk kell (azert, hogy a O-bol l-es legyen). Ezt a sort az igazsagtablazatbol tehat a kovetkezo ES kapcsolattal valaszthatjuk ki:

, .'

A

1

ABC,

B

C

Y

o

1

1

Az Y erteke nem csak ebben az egy esetben lesz l-es, hanem jelenleg meg harom esetben. Ezeket az eseteket is ES kapcsolattal valaszthatjuk ki az elozok alapjan; h~ a kerdeses sorban valamely valtozo l-es ertekkel szerepel, akkor a szarzatba az illeto valtozo eredeti, ponalt erteket irjuk be, ha valamely valtozo O-as ertekkel szerepel, akkor a negaltjat irjUk be.

A B C Y
o 0 0 0
0 o 1 0
o 1 0 0
011 1 ABC
100 0
1 0 1 1 ABC
1 1 o 1 ABC
111 1 ABC A B C ABC ABC ABC ABC Y = ABC +ABC +ABC+ABC
0 o 0 0 0 0 0 0
0 0 1 0 0 0 0 0
0 1 0 0 0 0 0 0
0 1 1 1 0 0 0 1
1 0 0 0 0 0 0 0
1 0 1 0 1 0 0 1
1 1 0 0 0 1 0 1
1 1 1 0 0 a 1 1 Mivel Y erteke t obb esetben is l-es; ha VAGY az egyik "eset":

ABC kovetkezik be, VAGY a masik: ABC, VAGY a harmadik ABC

---- "

VAGY a negyedik: ABC, ezert ezeknek az Y - 1 "eseteket" meg

valosito logikai szorzatoknak a VAGY kapcsolata, osszege adja a logikai fUggvenyt (h i.e se n , ha ,barmelyik "e ae t " be kove t ke z i.k Y = 1 lesz):

Y = ABC + ABC + ABC + ABC.

A viszonyokat a kibovitett tablazat abrazolja: az Y fUggveny az ABC ••• stb. resz-fUggvenyek (szorzatok) VAGY kapcsolatabol all el0.

97

Az egyenletrol azonnal latszik, hogy egyszerUsiteni lehet a BOOLE-algebra szabalyainak alkalmazasaval. Peldaul az utolsO es az utolso elotti tagbol AB-t kiemelhetlink:

ABC + ABC = AB(C+C) = AB, mert

C+C=1.

Hasonloan a masodik es az utolso tagboi AC-t emelhetUnk ki (felmerUl a kerdes, hogy szabad-e az utolsO tagot ujra egyszerUsitesre igenybe venni. A valasz, hogy szabad, his zen

A = A + A + A ••• , vagyis barmely tagot annyiszor szere-

peltethetlink, ahanyszor indokolt):

ABC + ABC = AC(B + B) = AC

Az elso es utolso tag is osszevonhato, ezekbol BC-t tlink ki:

ABC + ABC = BC.

Az egyszerUsitett fUggveny tehat:

Y = AB + AC + BC.

A B A C

A B

A C

B C

B C

I

ES - VAGY

NAND

2.40. abra

emelhe-

A megvalosito halozat ES-VAGY kapukkal a 2.40. abran lathato: eloszor az AB, AC, BC, ES kapcao Lat at allitjuk elo egy-egyketbemenetU ES kapuval, majd ezek kimeneti jelet egy VAGY kapuval "fogjuk ossze". A VAGY kapu kimeneten a kitUzott feladatnak megfeleloen akkor lesz l-es, ha a bemenetek tobbsege () kozUl 2, vagy mind a harom) l-es ,szinten van. Annak ellenere, hogy a tervezest algebrai modszerrel vegeztlik, elvonatkoztat-

98

va a fizikai jelentestol, az eredeti "szoveges feladattol", az eredmeny, a logikai ES-VAGY halozat - ha elkeszitjlik - valosagban is mUkodo, minimalis (legegyszerUbb) megoldas lesz! A 2.40. abran megrajzoltuk a NAND halozatot is, felhasznalva azt a mar emlitett megfigyelest, hogy a NAND halozat az ES-VAGY formabol kozvetlenlil megrajzolhato esupan a kapuk "atjelo18- sevel" (az algebrai bizonyitast, a probat, amelyet a De-Morgan szabaly felhasznalasaval vegezhetUnk el, az olvasora bizzuk).

A vegeredmenykent kapott

~.I.:

Y = AB + AC + BC

alaku fUggvenyt - ugy tUnik - meg egyszerUbb formaban fel lehet irni, egyszerUbb halozattal meg lehet valositani, his zen van meg kiemeles, amit vegre lehet hajtani az algebrai alako~ pl. az elso ket tagbol az A valtozot kiemelhetjUk

Y = A(B + C) + BC.

A -----~----B--__rC --1,.-+-1........-/

A-------l B--.-i C- ....... +-1

2.41. abr-a

A 2.41. abran lathato a halozat: a megvalositashoz ugyanannyi kapu kell, mint az elozo esetben (osszesen negy) , de nines szUkseg harom bemenetli kapura, mindegyik ket bemenetU lehet, ami valoban egyszerUbb megoldasnak szamit. Azt viszont latnunk kell, hogy ez utobbi megoldas nem olyan "szabalyos" halozatot eredmenyez, mint amilyen a 2.40. abra ES-VAGY halozata, tobb "vegyes" kapun halad keresztUl a jel (hatasa), amig a bemenett61 a kimenetig eljut. FigyeljUk meg, hogy esetUnkben a B es C jel a halozat felso reszen harom kapun halad ke-

99

resztlil, az also reszen csak ketton. Mivel minden kapunak (az aramkor tipusatol fliggo) veges jelterjedesi, kesleltetesi ideje van, belathato, hogy a B vagy C jel megvaltozasakor ennek hatasa a ket uton vegighaladva eltero ido mulva erezteti hatasat a kimeneti jelben. Van tehat egy olyan "pillanat", amikor az egyik uton mar "megerkezett" a bemeneti jel hatasa, de a masikon meg nem,igy elofordulhat, hogy atmenetileg nem az

igazsagtablazatnak megfelelo jel all elo a kimeneten:

"~

senyt futnak" a jelek es a "jo szerencsetol fligg", milyen hamis kimeneti tranziens keletkezik, szaknyelven HAZARD JELENSEG lep fell Mivel ez a hazard impulzus csak nagyon ravid iaeig van a kimeneten (csak addig, amig a hosszabb uton is megerkezik a bemeneti jelek hatasa), nagyon nehez oszcilloszkoppal vagy mas mliszerrel felderiteni, viszont hatasa nagyon zavar o , "titokzatos jelensegek" eloidezoje lehet. (Gondoljunk arra, hogy ha egy ilyen "hazardos" kombinacios halozat egy sorrendi he Loz.a't o t ve ze r-e L, akkor - mivel ezek a Lt.a.l ab an egesz rovid impulzusokra is mlikodnek - teljesen teves mlikodes kovetkezhet be annak ellenere, hogy minden egyseg klilon-klilon vizsgalva jol dolgozik. Egy szamlalo pl. lehet, hogy megszamolja a hazard impulzusokat is, ezert a szamlalas eredmenye teljesen hasznalhatatlan lesz.)

Elobbiek a.l ap j an me ga Ll.ap i. thatjuk, hogy c e Ls ze rtibb a "szaba.Lyo s " ES-V.AGY (ill. V.AGY-ES), ke t s z Ln t e s kapu=ha Loza to s megvalositas, mert ennel a bemeneti jelek azonos kesleltetessel jutnak a kimenetre, a mlikodes hazardmentes (a ma altalaban hasznalatos C.AD: Computer .Aided Design = szamitogeppel segitett tervezo programok rutinszerlien hazardmentes halozatot valositanak meg) • .A "szabalyos" alaku megvalositast legtobbszor elonyben reszesitjlik annak ellenere, hogy - az elozo peldakhoz haaorrLoan - nem nyuj t m'i.ndma Lf.s mago Lda s t (nem a legkisebb a kapuk, ill. a kapu bemenetek szama) , hacsak nem olyan esetrol van szo, amelynel a hazardnak semmilyen jelentosege nincs es fontos a leheto legegyszerlibb megoldas.

100

2.3.3. Logikai fliggvenyek normal alakjai, mintermek, maxtermek

IE: .Az elozoek szerint kd zv e t Lenii.I az Lga z aag't ab La za t alap-

jan felirt fliggveny jellegzetes, "szabalyos" alaku, peldaul a "szavazo aramkor" eseten:

Y = ABC + .ABC + .ABC + .ABC.

Nincsenek tobbszoros zarojelek (esetleg "egymasba zott" zarojelek), tobb-szintli szorzatok, osszegek.

skatulya.A fliggve-

nyek ilyen rendezett, szabalyos alakjat NORMAL, kanonikus alaknak nevezzUk. Jelen esetben a fUggvenyt szorzatok osszegekent allitottuk elo, az ilyen normal alakot DISZJUNKTIV NORMALruak~ nak mondjuk (a fliggveny egy tobb tagu osszeg, azaz diszjUnkcio). Ha megfigyeljlik a pelda fUggvenyt, eszrevehetjlik, hogy az osszeg minden tagjaban (minden szorzatban) ~indharom valtozo e Lfif'o r-d u L, Al t a Lab an , ha a diszj unktiv normal alak mind-, egyik t agj ab an minden egyes val tozo szerepel, akkor a iliggveny DISZJUNKTIV TELJES NORMAL alakban van adva • .Az egyszerlisitett fUggveny is normal alaku, de nem teljes normal alakban van:

Y = ABC + .ABC + .ABC + .ABC

diszjunktiv teljes normal alak,

- diszjunktiv (nem teljes) normal alak.

Y

.AB + .AC + BC

.A diszjunktiv normal alakbol kozvetlenrrl felrajzolhato a neki megfelelo ES-V.AGY halozat. (ES kapuk kimeneti jeleit es kozos V.AGY kapu bemeneteire vezetjlik - ~. a 240. abrat.)

.A logikai fliggvenyek termeszetesen nem csak szorzatok osszegekent irhatok fel, hanem osszegek szorzatakent, vagyis KON.JUNKTIV NORMAL alakban is (a fliggveny tobb tenyez5 szorzata, konjunkcioja), pl.:

Y = (.A+B+C) (.A+B+C) (.A+B+C) (A+B+C)

konjunktiv teljes normal alak,

- konjunktiv nem tel~ normal alak.

Y

(B+C) (MC) (.A+B)

101

A konjunktiv normal alak szinten lehet teljes es nem teljes.A konjunktiv normal alaku fliggveny VAGY-ES halozattal realizalhato kozvetlenlil (VAGY kapuk kimeneti jelei egy kozos ES kapu bemeneteire mennek, a VAGY kapuk a zarojelekben levo logikai osszegeket valositjak meg, ezek e re dmenye t az ES kapu "szorozza ossze" (2.42. abra). Erdemes megjegyezni, hogy a VAGY-ES halozat - 18ven az ES-VAGY halozat dua.l.d s a - kozvetlenlil "atrajzolhato" NOR-ra,ez a De-Morgan szabaly segitsegevel igazolhato, hasonloan a NAND-hoz.

A C

B C

2.42. abra

A normal alakok jelentosege igen nagy a logikai fliggvenyek, ill. halozatok egyszerlisiteseben, minimalasaban. Eppen a minimalas erdekeben gyakran szlikseges, hogy egy nem normal alakban leva fliggvenyt ekvivalens normal alakban irjunk fel. Minden logikai fliggveny - megfelela atalakitasokkal, bovitesekkel - eloallithato konjunktiv es diszjunktiv normal alakban. Peldaul irjuk fel a kovetkeza fliggveny ketfele teljes normal alakjat!:

Y = A(B+C) A(B+C)

AB+AC = AB·l + AC'l = AB(C+C)+AC(B+B) = ABC + ABC + ABC + ABC = ABC + ABC + ABC

a diszjunktiv teljes normal alak.

A(B+C)

(11.+0) (O+B+C) = (MBB) (AA+B+C)

(A+B) (MB) (A+B+C) (I+B+C) =

(A+B+CC) (A+B+CC) (A+B+C) (I+B+C) = (A+B+C)(A+B+C)(A+B+C)(A+B+C)(I+B+C),

ez a konjunktiv teljes normal alak.

Ehhez hasonlo bovitesekkel egeszithetjlik ki a fliggvenyeket teljes normal alakura. Diszjunktiv alak eseten a "hianyzo" valtozokat l-gyel valo szorzassal visszlik ibe, konjunktiv alak e se t en pedig 0 hozzaadasaval.

102

A teljes normal alak jellegzetes osszetevo tagjait, ill. tenyezoit altalanossagban TERM-eknek (meghatarozOknak) nevezzlik.

A diszjunktiv teljes normal alak tagjait (azokat a ~ zatokat, amelyekben minden valtozo vagy "igen", vagy negalt ertekkel szerepel) MINTERM-eknek nevezzlik. Egy minterm a Karnaugh-diagramon minimal is terliletet foglal el (t. a 2.2. fejezetet!).

A konjunktiv teljes normal alak tenyezoi (azok a zarojel-

ben levo osszegek, amelyek minden valtozot tartalmaznak) a

MAXTERM-ek. Egy maxterm, VAGY-kapesolat leven, a Karnaugh-dia~ gramon az egysegterliletnel kisebb maximalis terliletet foglal al.

Ugy is mondhatjuk, hogy a diszjunktiv teljes normal alak mintermek osszege (mintermes alak), a konjunktiv normal alak pedig maxtermek logikai szorzata (maxtermes alak).

Amikor az igazsagtablazatbol a logikai fliggvenyt "kiirjuk" szorzat-osszeges formaban, vagyis az Y = 1 sorokbol az ismert mOdon szorzatokat kepezlink es ezeket osszeadjuk, akkor vegeredmenyben mintermekbal allitjuk elo a fliggvenyt.Az igazsagtablazat minden sorabol egy-egy minterm kepezheto. Amelyik sor mellett l-es van (Y = 1), azt a mintermet szerepeltetjlik

a fliggvenyben, amelyik mellett 0 van, arra "nines szlikseg". Adott n szamu valtozo eeeten annyi minterm (es maxterm) van, ahany sor van az igazsagtablazatban, vagyis ahany binaris szamot tudunk kepezni n jegybol, azaz 2n darab.

A 2n mintermet (maxtermet) sor;;amokkal (indexekkel) jelolhetjlik meg. A szamozas ugy tortenik, hogy a mintermbenvagy maxtermben a mindig ABC sorrendben felirt valtozokat, ill.negaltjukat binaris szamjegyeknek tekintjlik; a valtozo igaz erteket l-esnek, negalt erteket O-nak. Ezek a szamjegyek"osszeolvasva" adjak a minterm vagy maxterm szamat, indexet. Az indexet mindig a mintermet jelento m, ill. a maxtermet jelento M jobb also sarkaba irjuk Cdeeimalis szammal). A felso sarokban kis szammal jelezzlik, hogy hany valtozos term-ral van szo Cegy minterm vagy maxterm egeszen masmilyen, ha pl. 2, vagyha 3 valtozos). Egy n valtozas, i-edik minterm, ill. maxterm je-

1018se:

103

Peldaul a 2 es a 3 valtozos minterm es maxtermek a kovet-
kezok:
A B min term: MAXterm: A B C m~ M?
1 1
O. o 0 2 =113 ~ = A+B o. 0 o 0 m3 1BeJ" M3 =A+B+"C'
illo 0 0
1. 0 1 2 1 B M2 l+B l. 0 0 1 m3 11 E C M3 = A+E+C
ml == 1 1 1
2. 1 0 2 A B M2 .A+E 2. o 1 o m3 A B C M3 A+B+TI
m2 2 2 2
3. 1 1 2 A B M2 A+B 3. 0 1 1 m3 I B C M3 I+B+C
m3 3 3 3
4. 1 0 0 m3 A EeJ" M3 A+E+TI
4 4
5". 1 0 1 m3 A B C M3 A+B+C
5 5
6. 1 1 o m3 ABC M3 A+B+TI
6 6
7. 1 1 1 m3 ABC M3 A+B+C
7 7 A negyvaltozos fUggvenyek 16 termje, az otvaltozos fUggvenyek 32 termje stb. hasonlokeppen irhato fel.

Mivel a logikai fUggvenyek teljes normal alakja mintermek osszegebol vagy maxtermek szorzatabol all, a fUggvenyek megadhatok mintermekkel, vagy maxtermekkel is, a teljes BOOLE kifejezes felirasa helyett. A szorzatok, ill. osszegek helyett csak a fliggveny eloallitasaban szerep16 megfelelo indexu termeket irjuk le, peldaul:

Y = AGB AeB

- 'l'; 2 AB+A.o = ml

(A+B) (1+])

Y

2 2 AB+AB "o + mJ

(A +B) (A+13) = Mi M~

Az elozokben szerepelt pelda fUggvenylink (J valtozos szavazo aramkor) mintermes formaban:

(= IBC + A13c + ABTI + ABC).

A felirast meg t ovabb rovidi thetjlik, ha az "m'", ill. "M" betliket sem irjuk le, hanem csupan mliveleti jellel utalunk arra, hogy mintermes (osszeges) vagy maxtermes (szorzatos) alakrol van-e szo, es a mliveleti jel utan zarojelben felsoroljuk a fliggveny eloalli tasabanszereplo mintermek, ill. maxtermek sorszamat (indexet). A mintermes, osszeges feliras mliveleti

104

jele a s zumma s L , a maxtermes, szorzatos feliras jele a pro.duktum: ~ • A szumma, ill. produktum jele folott feltUntetjli~ hogy hany valtozos fliggvenyrol van szo, peldaul:

2

L (1,2)

2 2 mintermes alakok: Y = 11 ® B == ml + m2

Y ~BC+ABC+ABC+ABC 3

L (J,5,6,7)

maxtermes alakok: Y A ® B == ~ • M~

2

1L (0,3)

Y

(A+B+C) (I+B+C) (A+B+C) 3

'It (0,3,7).

Altalanossagban: a logikai fUggvenyek egyfelekeppen irhatok fel diszjunktiv teljes normal alakban, aminek altalanos formaja a kovetkezo:

Y

ahol

lehet.

Amelyik minterm "reszt vesz" a fliggveny eloa.llita.sa.ban, annak f. egylitthatoja l-es, amelyik nem, annak 0 (mert l.mi == mi es o:m. == 0). Minden minterm-nek van egy fi egylitthatoja.

1

Peldaul az

J (3,5,6,7) fliggveny a kovetkezQ mintermek osszege:
Y L
Y _ 3 m3 + m3 + .3 ez egylitthatokkal reszletezve:
- m3 + 5 6 m7,
== 0.m6 + o.mi + o.m~ 3 + o .. m~ + 1.m3 + l.m~ + J
y + 1.m3 5 1.m7 tehat:

1 o.

Az f egylitthatok megegyeznek az igazsa.gta.bla Y oszlopaban levo 0-1 fUggvenyertekekkel:

A B C Y
0 0 0 0 -E---- fO
0 0 1 0 ~ fl
0 1 0 o -E--- f2
0 1 1 l~ f)
1 0 0 0~f4
1 0 1 1~f5
1 1 0 1~f6
1 1 1 1 <E-- f7
Alii
2n_l
y L fi n
mi
i=O
fUggveny negaltj a altalanos f'o rmab an , mintermes alakban
2n_l
y L fi n
mi
i=O vagyis azok a mintermek alkotjak a negalt fUggvenyt, amelyek egyUtthatoja: fi = O.

A konjunktiv normal alaku, maxtermes fUggvenyalak igaz-

sagtablazatbol valo felirasa a De-Morgan szabaly alkalmazasaval, ketszeres negalassal tortenhet. Ha egy mintermekkel(szorzatok osszegevel) felirt fUggvenyt negalunk, akkor maxtermes alakot kapunk, hiszen a "mUveletek negalasakor" a reszletszorzatokbol reszletosszegek (maxtermek) lesznek, az osszeges normal alakbol pedig szorzatos alak keletkezik. Egy adott fUggvenyt csupan egyszer nem negalhatunk, mert akkor nem a fUggvenynek, hanem a negaltjanak kapnank meg a konjunktiv alakjat Az eredeti ertek megtartasahoz ketszer kell negalnunk:

_ eloszor az Y fUggveny negaltjat allitjuk elo mintermes formaban ugy, hogy az igazsagtablazatbol a nem az l-es, hanem az Y = O-as sorokat "olvassuk kilt. Peldanknal maradva:

Y = ABC + ABC + ABC + ABC,

106

- ezt a mintermes alakot negalva (a fUggvenyt masodszor nega.lva) a De-Morgan azab a.Ly f'e Lhas zna Laaav a L megkapjuk a fUggveny maxtermes formajat:

f = AEC+AEc+ABC+ABO = (A+B+C)(A+B+C)(A+B+C)(A+B+C) Y = M? • M~ • M§ • M~ = ~(),5,6,7).

A kapott konjunktiv normal alakot es az igazsagtablazatot oszszehasonlitva megallapithatjuk a maxtermes alak felirasi szabB.lyat:

Az igazsagtablazatbol a O-kat olvassuk ki, vagyis az Y=O sorokbol kepezUnk maxtermeket oly modon, hogy a valtozok negalt erteket irjuk be a maxtermekbe (ahol a valtozo l-gyelffierepel, ott a valtozo negaltjat). A fUggvenyt az osszes Y = 0 ao.rb o'l keps ze t t maxterm logikai szorzata adja. (Ahogy az e Lcbb La t t uk , a O-ak k.i.o Lv aaaaar-a azert van s zuks eg , hogy a fliggveny negaltjat irjuk fel eloszor mintermes formaban, a valtozokat. azert kell ne ga.l.va kiolvasni, mert a maaodd k ne ge Laako r-, a De-Morgan szabaly alkalmazasakor nem csak a mUveletek, hanem a valtozok is negalodnak.)

A maxtermes fUggveny igazsagtablazatbol torteno felirasat az altalanos algebrai alakon is vegigkovethetjUk:

- a fUggveny negaltjanak felirasa diszjunktiv normal alak-

ban:

n

Y L. fi m~

vagyis a O-as sorokat olvassuk ki.

- Masodik negalas a De-Morgan szabaly felhasznalasaval

Y

n

Negalas soran a szummabol produktum lett es a resz szorzatokbol (mintermekbol) negalas utan resz-osszegek (maxtermek)lettek. Az index azert valtozott meg, mert egy i-edik minterm negaltja

107

m3 o

egy "l-es komplemens" indexli maxterm = A+B+C = M~ ••• es igy tovabb).

Ebben a korrj unkc Loban azok a resz-osszegek "maradnak eletben" es vesznek reszt a fliggveny eloallitasaban, amelyek mel-

lett fi = 0, hiszen fi = 1 eseten az

1 + A :: 1

aaono aaag ervenyeslil, t,ehat a kapott vegeredmenybol (peldankna L maz-adv a l s

n

y = lC (f. + M )

~ 2n-l_i

(0+M1)(0+Mg)(0+M~)(I+M~)(0+M~)(1+M~)(1+Mi)(1+M6) 3

M~ • M§ • Mg . M~ = 'IT (3,5,6,7)

formaju lesz a fliggveny (vagyis vegeredmenyben az fi = O-hoz tartoz6 sorokat olvastuk ki az igazsagtablazatbol, a valtozok - mintermek - tagadott ertekeivel).

2.4. Minimalasi modszerek

2.4.1. A minimalis kombinacios halozat

A kombinacios halozatok - eddigiekben megismert - matematikai leirasanak legtobbszor az a celja, hogy exakt modon megtaIaljuk a legegyszerlibb, minimalis megoldast (kivetelt kepeznek azok az esetek, amelyekben pl. a mlikodes ellen5rzeset, elemzeset tlizzlik ki celul vagy valamely aramkorcsalad adott tipusaival v a Lo megvalositas erdekeben alakitjuk at a fliggvenyt).

A minimalis, legegyszerlibb halozat kriteriumat, ha meggondoljuk, nem is olyan egyszerli meghatarozni. Azt mondhatnank, hogy a legegyszerlibb megoldas az, amely a legkevesebb kaput tartalmazza. Termeszetesen a minimalis kapu-szammellett az is fontos, hogy minel kevesebb kapu bemenetre legyen szlikseg. A dolog azonban nem ilyen egyszerli. Biaba tervezunk pl.

108

egy akarmilyen egyszerli logikai halozatot olyan kapukb6l,amelyek ninesenek benne az illet5 aramkori rendszer tipusvalasztekaban - akar azert, mert olyan fajta kapu nincs is, akar mert az e15irt bemenet-szamu kapu nem letezik (pl. a TTL-ben nincs hatbemenetli NOR kapu). A tipusvalasztek figyelembe vetele tehat a sajat erdeklinkben nagyon fontos. Ezenkivlil agy adott feladat aramkori realizalasakor mindenekelott meg kall gy5zodnlink arr61, hogy valoban fel kell-e kapukb61 epitenlink, a kerdeses ha16zatot, nincs-a a falhasznalt aramkorcsaladban olyan "kesz" MSI vagy LSI (MSI=Medium Scale Integrated - kozepesen integralt, LSI=Large Scale Integrated - nagymertekben integralt) aramkor, amely kimondottan az adott celra keszlilt. Az is lehet, hogy nines a celunknak kifejezetten megfele15 tipus, de nehany MSI tok ligyes osszekapcsolasaval nagyszamu kaput helyettesithetlink. Erre nines szisztematikus tervezesimmszer. Nagyobb sorozatszamu keszliIekek, berendezesek celszerli epit5eleme lehet az LSI kategoriaba sorolhat6 programozhato, logikai aramkorok ma mar nepes esa15djanak valamelyik tagja: pl. a PLA (Programable Logic Array = programozhato ~gikai alrendezes), az ULA (Uncommitted Logic Array = el5re meg nem hatarozott logikai elrendezes) vagy pl. az un. CUSTOM 10 (a felhasznalo altaI "megrendeIt" 10, nalunk a !?_erendezes Q,rientalt !ram~orok, BOAK a leggyakrabban hasznalt elnevezes) - minderr51 a kes5bbiekben reszletesen szo lesz. Mindegyik tipus kozos jeIlemzoje, hogy nagyszamu kaput es sokszor egyeb, akar Iinearis aramkort integralnak Ie egyetlen Ie-ben (az alkatelemek szama termeszetesen veges, igy az egyszerlisitesnek itt is jelentosege van). Az osszekapcsolast, a kapc s o Leis L rajzot (legtobbszor eloirt k6dolassal) a felhaszna16 adja meg a gyartonak.

Az egyszerlisitesben sok mas szempont is szerepet jatszik. A huzalozas lehet51eg legyen minel egyszerlibb a tokok es a tokokat hordoz6 aramkori lemezek kozott, a parazita hatasok, a jelkesleltetesi id5 csokkentese, valamint a koltsegek csokkentese erdekeben. Az energia fogyasztas lehet51eg kicsi legyen a kell5 mlikodesi sebesseg biztositasa mellette Az energia fogyasztas es sebesseg egymasnak legtobbszor ellentmondo kovetelmenyek. Klilonboz5 aramkorcsaladokra egymastol el-

109

tero sebesseg es fogyasztas a jellemzo. A gyorsabb bipolaris (NPN - PNP tranzisztorokbol felepitett) aramkorok altalaban tobbet fogyasztanak, ilyen pl. az ECL (Emitter Compled Logic= = emittercsatolt logika) vagya TTL (Transistor Transistor Logic). A tervezerlesli (NMOS, PMOS, CMOS: komplementer MOS)csaladok sokszor extrem kisfogyasztasuak (CMOS = 10 nW kapunkent ), de lassubbak. A celnak megfelelo aramkorcsaladot rendszerint mar a tervezes elso fazisaban kivalasztjuk. A kis energia fogyasztason kivul fontos meg a megbizhatosag, sokszor a kis helyfoglalas stb.

A vegso cel az esetek tobbsegeben az, hogy az adott rendszert minimalis koltseggel hozzuk letre es lizemeltesslik - az eloirasok es kovetelmenyek maradektalan teljesitese mellette A minimalis koltseg eleresenek sok feltetele van - ezek kozlil emlitettlink az iment nehanyat, de valamennyi osszetevo matematikai formaba ontese szinte lehetetlen. Igy talan kozelebb jarunk az igazsaghoz, ha azt mondjuk, hogy egy adott feladatot megvalosito halozat akkor optimalis, ha minimalis szamu aramkori elemet (IC tokot) hasznal fel. Leegyszerlisitve,a kombinacios halozatok eseteben ez azt jelenti, hogy a minimal is halozat feltetele, hogy minimal is szamu kaput tartalmazzon. A minimalis szamu kaput tartalmazo valtozatok kozlil azt tekintjlik minimalis halozatnak, amelyben a legkevesebb kapubemenet ~, ill. amely a rendelkezesre allo tipusvalasztek figyelembe vetelevel aramkorileg a legegyszerlibben valosithato meg. A minimalis kapu es kapu bemenetre vonatkozo szabaly termeszetesen nem ervenyes valtozatlan formaban az MSI es LSI aramkorokkel valo epitkezes eseten, ilyenkor nem "szamoljuk" a kapukat (bar ilyenkor sem kozombos, hogy egy adott feladathoz mekkora IC chip-terliletet hasznalunk fel).

A tervezes soran a logikai fuggvenyeket altalaban normal alakban irjuk fel es egyszerlisitjlik es az eredmenyt is normal alakban kapjuk (emlekezzlink: a normal alakbol realizalt halozat lesz hazardmentes!). Egy logikai fliggveny az elozoeknek megfeleloen akkor minimal alaku, ha benne minimalis szamu tag vagy tenyezo van es ezekben a tagokban, ill. tenyezokben minimalis szamu valtozo fordul elo, egyetlen egyet sem lehet elhagyni anelklil, hogy a fliggveny meg ne valtozna. Termeszete-

no

I·

sen tobbfele minimal ekvivalens letezhet. Ezek kozlil azt valasztjuk, amelyet aramkori szempontbol legegyszerlibben meg tudunk valositani. A tovabbiakban az adott feladat alapjan felirt fuggveny atalakitasa, egyszerlisitese soran mindig ilyen minimal alaku fliggveny eloallitasa lesz a eel. Magat az egyszerlisito eljarast, amelynek eredmenyekeppen a minimal alakot kapjuk meg minimalasnak nevezzlik:

- Az algebrai uton valo minimalast mondhatjuk a "hagyomanyos" modszernek; a logikai fliggvenyen sorozatosan addig vegzlink azonos atalakitasokat, amig a kivant alaku, egyszerlisitett formahoz eljutunk. Ennek nagy hatranya - amint arrol valoszinlileg mar meggyozodtlink - hogy nagyon munkaigenyes, sok a tevedesi lehetoseg. (Ha kb. 5%-os hibavaloszinliseggel dolgozunk, akkor 20 mlivelet elvegzese utan valoszinli, hogy mar egy hibat ejtettlink, ami megkerdojelezi az egesz tevekenyseg ertelmet). Sok osszefliggest, azonossagot kell fejben tartani es felismerni, a kapott vegeredmenyrol nem tudhatjuk biztosan, hogy a legegyszerlibb-e es a tobb ekvivalens eredmeny kozotti valasztasig sokszor el sem jutunk.

- A grafikus minimalas a BOOLE-algebrai atalakitasokon alapulo minimalasnal sokkal biztosabb, attekinthetobb es kevesebb munkat igenylo modszer, amely a mar bemutatott KARNAUGH-tablaval v ege zhe t d, A KARNAUGH-tabla nem mas, mint egy celszerlien atrendezett igazsagtabla, amelyen az egyszerlisitesi lehetosegek szinte elso ranezesre lathatok es a tevedes valoszinlisege is sokkal kisebb. Hatrany viszont, hogy 4-nel tobb valtozo eseten mar nehezkesse valik a kezelese. A KA RNA UGH-tabla a minimalason kivlil gyors es szemleletes ellenorzesre, sorrendi aramkorok allapotainak abrazolasara is hasznos segedeszkoz, ezert ezzel foglalkozunk ~eszletesen.

- Egyeb, fokent tablazatos modszerekhez akkor erdemes folyamodni, amikor sok (negy-otnel tobb) valtozos fliggvennyel dolgozunk vagy amikor algoritmust kivanunk kesziteni az egyszerlisitesi mlivelethez, lehetove teve a szamitogepes feldolgozast. Legismertebb a Quine-McCluskey eljaras, ennek lenyegevel is megismerkedlink.

111

2.4.2. Az algebrai egyszerusites

Annak erdekeben, hogy egyszerubb vagy celunknak megfele- 10 alaku kifejezest kapjunk, a logikai fuggvenyen azonos atalakitasokat vegzunk, felhasznalva a BOOLE-algebra alapteteleit, szabalyait, amelyeket a 2.2.4. fejezetben attekintettunk; pl. a tagadas, ill. a kettos tagadas torvenyet, a De-Morgan szabalyt, a logikai osszeadas es szorzas kommutativitasat, asszociativitasat, disztributivitasat, az abszorbcio torvenyeit, a dualitas torvenyet stb. A kovetkezokben nehany peldan bemutatjuk a tetelek, szabalyok alkalmazasat. A peldak egy resze azonossag, amelyek bizonyitasabol okulhatunk, es amelyek kesobb, "bonyolul tabb" esetekben - mar, mint bizonyitott tetelek - jol alkalmazhatok.

- A "kiemeles"-sel va l.o egyszerusites alap esetei (amely a "zarojel b e azo ro zha't dsag'' elozokben felirt ao r-r'e nd j ene k fel.cserelese, vagyis a disztributivitas felhasznalasa):

A + AB ? A(MB) = ?
A + AB A(l + B) A·l = A A(A+B) =J. (a duali tas mi-
= att)
AB + A'B ? (MB) (ME) = ?
AB + AE A(B+E) = A·l = A (MB) (ME) = A (dualitas).
= A "kiemeles" modszeret hasznaljuk leggyakrabban egyszerusitesre, kifejezesek "roviditesere". Alapalv, hogy a "szomszedos" tagok (tenyezok) kozos resze kiemelheto, a megmarado resz pedig "kiesik". "Szomszedos"-nak akkor mondunk ket tagot (vagy tenyezot), ha bennuk ugyanazok a valtozok szerepelnek, de egy es csak egy valtozo az egyikben ponalt, a masikban negalt erteku, pl.:

ABC + ABC = AB(C+C) = AB'l = AB vagy ennek dualja:

=

(MB+C) (MB+C) = A + B.

Mindegyik esetben a szomszedos kifejezesekben levo eltero allapotu va l t oz d e gye ae ru a i the t S, "tuntetheto e L'! , (Vigyazat! A kiemelesnek az a modja csak szomszedos tagok, ill. tenyezok eseten hajthato vegre; ket tag, ill. tenyezo ossze-

112

vcnaaako r egy valtozo "tunik el" I). A kesobbiekben,fuggvenyek egyszerusitesekor, amikor szomszedos tagokat ta1alunk,az oszszevonast "automatikusan", gyorsitottan hajtjuk vegre az e1- tero (egyikben pona1t, masikban negalt) va1tozo e1hagyasava1. (Em1ekezzunk: a "szavazo aramkor" tervezesekor ugyanezt a modszert kovettuk, sot egy tagot tobbszor is felhaszna1tunk, mivel tobb egyszerusitendo taggal is szomszedosnak bizonyu1t.)

- Bizonyitando:

A + AB = A + B

(vagyis az elso tag negaltja elhagyhate a masodik tagbe1).

Bizonyitaskor az egyenletnek csupan az egyik olda1at a1akitjuk addig, amig a masik oldallal egyezo nem lesz.

Bizonyitas a disztributiv tU1ajdonsag (osszegezes tenyezonkent va10 elvegezhetosege) a1apjan, az eredeti1eg A + BC

= (A + B)(A + C) alakban felirt azonossag felhaszna1asaval:

A + AB A + B

(A + A)(A + B) l'(A+B)

A + B

A + B

A + B A + B

Bizonyitas ketszeres negalassal, a De-Morgan szabaly alkalmazasaval (gyakran celravezeto modszer):

A + AB = A.]i = A.(A + E) = AA + AB = 0 + AB = A + B Bizonyitas a dualitas tete level (ha egy egyenlet dualja igaz, akkor az eredeti is igaz):

A + AB = A + B A' (A + B) = AB AA + AB AB

AB AB

dualja az

egyenlet, ez pedig igaz, mert

- Egyszerusitendo:

AC + BC + AB = ?

Ez az eset arra pelda, hogy elso pillanatban nem veheto eszre az egyszerUsitesi lehetoseg, ilyenkor a fUggvenyt inkB.bb bovitenUnk kell, valamelyik tagot vagy akar tobbet is ugy kell

113

kiegeszitenUnk, hogy ugyanaz a valtozo (ponalt vagy negalt ertekkel) mindegyik tagban szerepeljen. Jelen esetben a kozepso tagot celszerU A-val bovitenUnk - termeszetesen ugy, hogy a kifejezes azonos maradjon:

AC + (A+A) BC + AB = AC + ABC + ABC + AB.

Igy mar lathatok a kiemelesi lehetosegek:

AC + BC + AB

AC + AB

vagyis vegeredmenyben:

tehat az eredeti fUggvenyben a kozepso BC tag "felesleges"

AC + ABC + ABC + AB = AC(l + B) + AB(l + C)

- ez az, amit "ranezesre" hez felfedezni.

ne-

- Bizonyitando:

(A + B) (A + C)

AB + AC.

Az egyik tenyezoben az A valtozo, a masikban a negaltja szerepel. Ha az egyenloseg igaz, akkor ilyen esetekben nem kell valamennyi tagot valamennyi taggal osszeszoroznunk, hanem "rossz diak modjara" csak a "beltagokat" es a "kUltagokat".

(A + B)(A + C) = ~+AB+AC+BC

a fennmarado resz eppen egyezik az elozo peldaval, igy:

tehat igaz a "rossz diak szorzat" (vigyazat! csak akkor, ha ugyanazon valtozo ponalt-negalt erteke fordul elo egy-egy tenyezoben) •

(A + B) (A + C)

AB + AC

EgyszerUsitendo:

A + B + C + ABC = ?

Pelda arra, hogy mielott a reszletesebb kifejteshez hozzakezdenenk, erdemes attekintoen szemUgyre venni a teljes kifejezest; ebb en az esetben eszreveheto, hogy az egyik resz a ma-

114

sik negaltja, igy VAGY kapcsolatuk vegeredmenykent l-et ad:

A + B + C + ABC = ABC + ABC = 1.

A bemutatott nehany tipus-peldaval attekintesUnk nem lehet wljes, tovabbi gyakorlasra feltetlenUl szUkseg van~yakorlatok, szakirodalom alapjan). Az azonos atalakitasok vegrehajtasa kozben ne tevesszUk szem elol, hogy az alaposszefUggesek es a most bemutatott osszefUggesek nemcsak egyedi valtozokra igazak, hanem tobb valtozobol alIa tagokra, tenyezokre, kifejezesekre is. A lehetseges egyszerUsitesek felismerese csak kel- 10 gyakorlattal, megfelelo intuicioval lehetseges.

2.4.3. A grafikus egyszerUsites

Emli tettUk elonyet: gyorsabb, biztosabb e redmenyt ado, szemleletes, kevesebb munkat igenylo modszer, erdemes vallalni a megismeresevel jaro egyszeri tobbletmunkat. Jelenleg a KARNAUGH-tablas egyszerUsites a legelterjedtebb, ezzel foglal-

kozunk. A KARNAUGH-tablaval mar az alapmUveletek kor megismerkedtUnk (2 valtozoig); a valtozok eS rUletet a szeleken levo, valtozokhoz tartozo 0-1 loli k.i ,

targyalasanegaltjuk tekodolas je-

B A

I A ninesES B van

0 1
0 Ae AB
, AS AB B nics

I ,

A van ES A van ES

B nines B is van

2.43. abra

Az emlekeztetonek felrajzolt 2.43. abran a ketvaltozos minterm (m) tabla lathato; mind a negy terUlet-resznek egy-egy

minterm felel meg aszerint, hogy az l-gyel megjelolt vagy oszlopban a valtozo ponalt, ill. O-val megjelolt

sorban, sorban

vagy oszlopban a valtozo negalt erteke '~an jelen", vagyis mindegyik mintermnek egy es csak egy helye van a minterm tab-

115

lazatban. Ba rme Ly minterm s oz-aaama t egyszerlien a me gf'e Le Lo sor es oszlop koordinatak szamjegyeinek"osszeolvasasaval" kaphatjuk meg binarisan (az osszeolvasast termeszetesen a valtozok

abeee sorrendjeben kell vegeznlink - emlekezzlink a szamozasi, index-kepzesi szabalyara - 2.44. abra).

mintermek

0 1
0 00 01
1 10 11 B A

0 1
0 m1 m1
0 ,
1 mJ mi @)

2.44. abra

Kettonel tobb valtozo esetere a szamozashoz tobbfele feltetelt kell teljesitenlink. Egyreszt kovetelmeny, hogy minden mintermnek egy es esak egy helye legyen a KARNAUGH-tablaban,megtartva a koordinatak szerinti szamozas, ill. helykijeloles elvet. Masreszt, azert, hogy a tablat egyszerlisitesre lehessen hasznalni a valtozok terlileteit ugy kell kijelolni, hogy az egymas melletti mintermek szomszedosak legyenek, vagyis az egymas melletti sorok vagy oszlopok esak egyetlen valtozoban terjenek el egymastol (nem fordulhat elo, hogy egyik sorban ket valtozo ponalt ertekli, a mellette leva sorban pedig mindketto negalt ertekli!). Ezen elvek alapjan a haromvaltozos KARNAUGH-tabla, amelyben 8 rekesz van, a 2.45. abra szerinti lehet. Mivel most 4 oszlop van, ezeket egy-egy szamparral jeloljlik, amelyek elsa jegye termeszetesen az eloszor felirt, jelen esetben B valtozora, masodik jegye az utana irt C val tozora vonatkozik. A szomszedos oszlopok (es sorok) esak egy valtozoban klilonbozhetnek egymastol (meg a ket szelso is), ezert a KARNAUGH-tabla sorait es oszlopait a GRAY-kod sorrendjeben szamozzuk (hiszen az egylepeses GRAY-kod tulajdonsaga~

hogy a szomszedos szamok esak egyetlen helyierteken klilonboznek egymastol!).

BC A

Nem

- binaris scrrend] (GRAY)

00 01 11 10
a 0 1 3 2
1
4 5 7 6 2.45. abra

ll6

A negyvaltozos KARNAUGH-tabla, amelynek 16 rekesze van, az elozoekkel egyezesben a 2.46. abra szerinti.A rekeszek sarkaba beirtuk a szeleken leva szamjegyek osszeolvasasabol adodo minterm s zdmoka't , (Tanulas kdzbe n eelszerli a kett6-, harom-, negyvaltozos KARNAUGH-tablakat hely szamokkal egylitt fejbol is leraj zolni!)

CD AB

00 01 11 10
00 0 1 3 2
01 4 5 7 6
11 12 13 15 14
10 8 9 11 10 2.46. abra

A fliggvenyeket a KARNAUGH-minterm tablan ugy abrazoljuk, hogy a fliggveny eloallitasaban resztvevo mintermek rekeszeibe l-et, a tobbi rekeszbe O-at irunk. Vegeredmenyben a~i egylitthatokat kell beirnunk a megfelelo (i-edik) minterm helyere.Ha osszehasonlitjuk a KARNAUGH-tablat az igazsagtablazattal, akkor eszrevehetjlik a kozeli rokonsagot; az igazsagtabla bal 01- dala, amely a valtozok ertekkombinaeio-sorait tartalmazza, a KARNAUGH-tabla szelein, a fliggoleges es vizszintes oldalakon van jelen (esak eppen koordinata-rendszer szerli elosztasban es n9'm binaris, hanem GRAY-kodban), az igazsagtabla jobb oldala, Y oszlopa, amely az fi fliggvenyertekeket tartalmazza, a KARNAUGH-tabla megfelelo rekeszebe irt O-ak es l-ek formajaban talalhato meg. Ezert konnyli a KARNAUGH-tabla hasznalata;a feladatot megado igazsagtabla konnyeden atliltetheto minterm tablaba.

Peldakeppen a 2.47. abran felrajzoltuk a ketvaltozos ES, valamint kizaro-VAGY fliggveny minterm tablas abrazolasat. Sokszor, ha nines szlikseg ra, a O-kat nem is irjuk be a tablazatba, hiszen az l-esek egyertelmlien meghatarozzak a fliggvenyt.A tobbszor idezett "szavazo aramkor" ("majoritas aramkor")fliggvenyenek minterm tablaja igy a 2.48. abra szerinti.

117

'( = AB AB Y 00 0 01 0 10 0 11 1

Y= A @ B AB Y 00 0 01 1 10 1 11 0

ABC Y
000 a
001 0
010 0
011 1
100 0
101 1
11 0 ,
1 1 1 A~01 I

Az Y fOggveny ott 1-es,

o 0 0 ahal A= 1 (also sor] ES

1 0 I B=1{jabb oszlop),a kft

@ koordinata metsz~spontj6balrunk 1-et

Az Y ott1-es,ahal' A=O ES B=1 vagy, ahal

A=1 ES B=O

2.47. abra

/ BC ""'\
A 00 01 111 10
0 I
1 j I ,
}
/
"Szavazo 6ramkor" ® Irnojoritas)

2.48. abra

A MAXTERM tabla (M) elve azonos a minterm tablaeval. Ebbe is annyi rekeszt rajzolunk, ahany maxterm van adott val tozo eseten (2n). A szeleken a valtozokat hasonloan jeloljlik ki es ezzel mindegyik maxterm helyet rogzitjlik a tablaban (lasd a 2.49. abra ketto-, harom-, es negyvaltozos tablait, a nagy M a maxterm-et jeloli). A maxterm tabla megszerkesztesehez arra a szabalyra kell emlekeznlink, amelyet a maxtermes alak felirasarol tanultunk (2.3.3. fejezet). Eszerint a fliggvenyt ketszer kell tagadnunk: az igazsagtablazatbol az Y = 0 sorokat kell kio1vasnunk, va1amint az egyes sorokban a kiolvasaskor a valtozokat is tagadnunk kell (a O-val e ze r-e p Ld va'l t o sckat IGEN erteklinek, az l-gyel szereplo valtozokat NEGALT erteklinek kell vennlink). A sorokbol ily modon kepzett MAXTERMEK szorzata adja a fliggvenyt. Ennek a1apjan keszithetjlik e1 a fliggvenyek Maxterm tablajat is. Ha az igazsagtabla adva van, akkor cel-

118

BC (.4+B) A

(A+B) @

CD AB

0 1
_Q_ Mo M, f-
.1. M2 M3 o

00 01 11 10
00 Mo M, M3 Ml
1 M4 M~ M7 M6
11 MI1 M13 M,s M'4
0 Me Mg M" M,o 00 01 11 10
0 Mo M, M3 Ml
1 M4 M5 M7 M6 2.49. abz-a

szerli elso lepesben a minterm tablat megrajzolni, majd ebbol atterni amaxterm tablara.

A minterm tablabol maxterm tablara atrajzolas szabalyaffi elobbiek alapjan:

1. A szeleken a valtozokat negaljuk, azaz a szamozasban 0-1 cseret hajtunk vegre.

2. A tabla belsejeben is felcsereljlik az l-eseket es 0- akat, vagyis egyszerlien a minterm tabla valamennyi szamjegyet (a szeleken es a belsejeben is) negalnunk kell.

A maxterm tablarol minterm tablara valo atteres szabalya is termeszetesen ugyanez.

Peldaul rajzoljuk meg az

3

y = ~ (0,2,3,4)

fliggveny maxterm tablajatl

Eloszor felrajzoljuk az adott diszjunktiv alaknak megfelelo minterm tablat (2.50. abra):

BC A

00 01 11 10
0 10 1 3 ' 1
,
1 14 5 7 6 @(minterm tabla) 2.50. abra

Ebbol ketszeres negalassal rajzoljuk meg a maxterm (2.51. abra):

tablat

119

11 10 00 01~
, 7 I 6 ~
4
0 12 ' 0 , .... t----
3 , M Szelekeno vdltozbkot negctljuk

Belulo szamokot

negdljuk

2.51. abr-a

A fliggveny maxtermes alakja ennek alapjan: 3

y = 1t (0,1,2,6)

A "szereplo" maxtermek sorszamat a maxterm tabla l-esei koordinatainak osszeolvasasabol kapjuk meg.

A maxterm tabla megrajzolasahoz termeszetesen nem kel1 feltetlenlil minterm tablat rajzo1ni kiindulasul. Ha peldau1 egy fliggveny konjunktiv alakja adott, akkor abbol kozvetlenlil felrajzolhato a maxterm tabla. Az igazsagtablazatbol is rajzolhat~k kozvetlenlil maxterm tablat nemi gyakorlattal,a minterm tabla "kihagyasaval". Egy KARNAUGH-tabla megrajzolasakor mindig celszerli megjelolni, hogy minterm (m) vagy maxterm (M) tabla-e, mert ez egyebkent nem latszik rola.

Egyszerlisitesi szabalyok

Az egyszerlisites alapelve a szomszedos term-ekbol a kozos tenyezo (kozos tag) k i.eme Le ae , A KARNAUGH-tablak szelein a valtozokat eppen e celbol jeloltlik ki (Gray-kodban valo szamozassal) ugy, hogy a szomszedos sorok es oszlopok csak egyetlen valtozoban klilonbozzenek egymastol. Igy a minterm tablaban barhol, ket egymas melletti (egymas alatti)rekeszben olyan mintermek vannak, amelyek "majdnem e gyf'o rmak'", c aupan eg;J valt o z o fordul eICS b e.nnuk eltero ertekkel (az egyikbe.n pona Lt , a masikban negalt formaban). Peldaul az egymas melletti 2-es 3- as minterm csak a 0 valtozoban ter el egymastol (2.52. abra).

ABC + ABC = AB (c + c)

~o~4-~~_____ ~

.... I

~~4L-~~~~~6~ ~ Kozos resz

2.52. abra

120

Az a valtozo, amelyik az egyik m~termben PONALT ertekkel, a masikban NEGALT ertekkel fordul elo, a mintermek oszszegezesekor "kiesik", es a ket minterm kozos resze marad meg. Ha tehat valamely fliggvenyben a 2-es eS a 3-as minterm w szerepel (a minterm tablaban a 2-es es a 3-as rekeszben l-es van), akkor ezek osszevonhatok. Az osszevonast ugy jeloljlik, hogy az illeto l-eseket egy hurokkal kozrefogjuk es melleirjuk az osszevonas eredmenyet, a "roviditett" szorzatot (un. prim-implikans-t - lasd a 2.53. abrat).

Be A

A= 0 mindkettoben, ezert )

A kozos jellemzb _

B =1 mindkettoben,ezert AB AB B kozos jellemzo

= C oz egyikben 1,0 ma-

@) sikban 01 ezert kiesik

00 01 II 10
0 I·(i IT
I'-:
I 2.53. abra

Osszevonaskor termeszetesen nem irjuk Ie klilon az JiB(O + 'IT) = = JiB osszefliggest, csak a kiemeles eredmenyet. Ezt pedig ugy allapithatjuk meg, hogy (celszerlien ABO sorrendben) megkeressUk a hurok "kozos jellemzoit", azokat a valtozokat, amelyek mindegyik mintermben egyforma ertekkel fordulnak elo (jelen esetben mindket l-es az A = 0 sorban van, tehat az Ji "kozos jellemzo", ezenkivlil mindket l-esre ervenyes, hogy B = I, tehat B is "kozos jellemza"). A "kozos" valtozokat megfelela ertekkel szorzat formajaban leirjuk, azt a valtozot pedig, ame1y egyik helyen l-gyel, a masikon O-val szerepel, elhagyjuk, azzal egyszerlisitlink (0 + C = 1). Ez az osszevonasi lehetaseg a KARNAUGH-tablaban minden szomszedos negyzetre fennall, akar egymas mellettiek, akar egymas alattiak. Szomszedosnak szamitanak es osszevonhatok a sorok es.oszlopok szelen leva l-esek is. Peldaul "egymas melletti" a O-as es a 2-es minterm (2.54. abra).

L....-..J....----L..---L----I @ A C 2.54. ab ra

121

A maxtermek osszevonasanak elve es szabalya egyezik amintermekevel. Peldaul a 2-es es J-as szomszedos maxterm osszevonhato (2.55. abra); hiszen:

(A+B+C) (A+B+C)

vagyis a konjunktiv alakban a szomszedos maxtermek osszeszorzaaako r- csak a ko zb s resz marad meg. A maxterm tablabol is tehat a hurok "kozos jellemzoit" kell kiirnunk - termeszetesen maxterm (osszeg) formaban.

ABC

00 01 11 10
0 ( A+B+C A+B+C l--
1 ®

2.55. abra

A kiemeles elve tovabb viheto kettonel tobb minterm vagy maxterm osszevonasara is. A KARNAUGH-tablaban - megfelelo WEkzatban - 4, 8 altalaban

darab l-es is osszevonhato.

BCD

I~~=-'H,..'.g,~_

4-00<f.=±:;::"+~- A s5

ABO

2.56. ab r-a

A lehetseges osszevonasok a minterm es maxterm tablaban 4-nel nem tobb valtozora a kovetkezoek (a bizonyitast. ill. a "probat" az olvasora bizzuk):

- 2 egymas melletti, alatti term osszevonhato (2.56. ab-

ra);

2 term osszevonasakor 1 valtozo "kiesik".

122

ra).

- 4 darab, negyzetet alkoto term osszevonhat6 (2.57. ab-

(A negy sarokban leva l-es is negyzet alakzatnak szamit).

Ilyenkor 2 valtozo "esik ki".

BD

80

2.57. abra

- Teljes sorok. valamint teljes oszlopok (2.58. abra);

osszevonhatok

CD AS o

o

0001 11 10
0 I I I I -
1 I
1 I
0 I
'\ AS

CD

2.58. abra

- 2 (4,8 ••••• 2n) szomszedos teljes sor vagy oszlop szevonhat6 (2.59. abra);

osz-

CD AB o o

I
I I I JJ f-


I I I I
I 00 01 11 10
o I I 1 II--
1 I I I I
1 I I
0 I II-- I--- o

2.59. ab ra

- Elofordulhat, hogy a tabla valamennyi rekeszeben l-es van. ilyenkor az "egesz tabla osszevonhato" az eredmeny azonosan egyenlo l-gyel.

123

FUggvenyek minimalasa KARNAUGH-tablaval

1. Elsa lepesben megrajzoljuk a minterm vagy maxterm tablat, aszerint, hogy az egyszerUsitett fUggvenyt diszjunktiv (mintermes) vagy konjunktiv (maxtermes) alakban akarjuk kapnL Sokszor mindket tablat megrajzoljuk es az egyszerUbben realizalhato eredmenyt valasztjuk.

Amennyiben a fUggveny igazsagtablazattal van megadva, a

KARNAUGH-tablakat az ismert modon allitjuk elo (az igazsagtabla l-eseit irjuk be a minterm tablaba, ebbol ketszeres negalassal rajzoljuk meg a maxterm tablat). BOOLE-kifejezessel adott fUggvenyeket elaszor normal, ill. teljes normal alakura kell hoznunk bovitessel (lasd 2.3~3. pontot). Ezutan mar elkeszithetjUk a KARNAUGH-tablat.

VegyUk peldanak a kovetkeza, igazsagtablazattal adott haromvaltozos fUggvenyt (amelybol kozvetlenUl megrajzolhato a minterm tabla, abbol pedig a maxterm tabla, 2.60. abra):

Be A

'1 10 00 01
0 I I
1 I -

00 01 11 10
0 t I
1 1 I I -

2.60. abra
A B C y
0 0 0 1
0 0 1 0
0 1 0 1
0 1 1 0
1 0 0 1
1 0 1 1
1 1 0 1
1 1 1 0 2. Megvizsgaljuk es bejeloljUk az egyszerUsitesi, osszevonasi lehetosegeket. A eel az, hogy:

_ valamennyi I-est egy-egy hurokkal lefedjUk,

124

... ~il

- az egyes hurkokat ugy jeloljUk ki, hogy a leheto legtobb I-est "keritsek korUl", hiszen igy esik ki a legtobb valtozo.

A hurkok "kozos jellemzoit" (a prim-implikansokat)a hurkok melle irjuk. A hurkokkal valo lefedest eelszerU olyan sorrendben vegezni, hogy e15szor azokat az "egyedUl~llo" l-eseket keressUk meg, amelyek nem vonhatok ossze masokkal "d

, ma j

azokat az osszevonhato parosokat, amelyekbol 4-es esoport nem keszitheto, majd azokat a 4-eseket, amelyekbol 8-as esoport nem keszitheto stb. (Amikor mar mindegyik I-est korUlkeritettUk a leheta legnagyobb hurokkal, meg kell allnunk, akarmilyen jo lehetosegeket latunk meg; mert ezutan mar esak feleslegesen bovitjUk a fliggvenyt.)

Be A

11 10 00 01
1 I~ I)
o / I J
.: Egy-egy minterm vagy maxterm tobb hurokban is benne lehet, tobbszor is igenybe vehetjlik egyszerUsitesre, ha ezaltal nagyobb hurkokat tudunk kijelolni. A tobbszoros igenybevetel nem jelent bavitest (A + A + A + ••• = A es A·A·A ••• = A), hanem a nagyobb hurok miatt eppen, hogy egyszerUsitest. (Peldank Karnaugh-tablait az egyszerlisitesekkel a 2.61. abra mutatja. )

3. A hurok melle irt prim-implikansokbol osszeallitjuk a vegeredmenyt, az egyszerlisitett normal alaku fUggvenyt.

Y = AB + ~ = (A + ~)(B + ~).

4. Veglil megrajzoljuk a feladatot megvalosito logikai halozatot - vagy NEV rendszerben (az eredmeny diszjunktiv vagy konjunktiv alakjabol, aszerint, hogy melyik egyszerlibb) vagy univerzalis (NAND, NOR, AOI) kapukkal. Az utobbihoz meg' utolagos BOOLE atalakitasokra lehet szlikseg, a kozvetlenlil KAR-

125

NAUGH-tablabol torteno tervezes modszereit egy jezetben taglaljuk (a pelda eredmenyelil kapott 2.62. abra mutatja).

kovetkezo fehalozatot a

1__

NEV: Y= AB+C

A B C-------1 j

Y =(A+C}(B +C)" A+C +B+C A

C

B

(NAND)

(NOR)

2.62. abra

A szabalyokat illusztraljuk nehany peldan:

_ allitsuk elo a haromvaltozos IIszavazo aramkorll egyszerlisitett diszjunktiv e's konjunktiv normal a.Lakj a t KARNAUGH-tabl8.k segitsegevel! (2.63. abra);

A B C Y
0 0 0 0 BC
0 0 1 0 --
0 0 0 ®
0 1 1 1
0 0 0 AC AS
0 1
1 0 Y = AB+AC+BC
1 1 BC A

< 11 10 00 01
1 I I (I
0 I \ ®
\ 2.63. abra 4

_ minimaljuk az Y = ~ (0,2,3,4,5,6,7,8,10,12) fUggvenyt

(2.64. abra);

BD H:;,::1F.=#==;:::t==~_A C AS

CD

Y= AB+AC+BD+CD

A B A C B o C o

CD

AB 11

11 I--+----+-I-----l

10 H-::=I:::;;:±::::-I 00 1-+~.:::::j:l=::...J

01 L.__LRiI='-.L-...J ®

2.64. abra

A+O B+C+D

Y= (A + O)(A+ S+C)(B+C+D)

A o

A S C

B C 5

Val0sitsuk meg egyszerlisitve ESt VAGY kapukkal az Y = B[A 15 + (00) D)] + A[15(B@O) + BO]

Y = ABC + ABOD + ABOD + ABOD + ABCD + ABO =

= ABOD + ABOD + ABOD + ABOD + ABOD + ABOD + ABOD + ABOD = m4 + m4 + m4 + m4 + m4 + 4 + 4 + 4

o 2 8 10 11 m12 m14 m15

fliggvenyt!

A Karnaugh-tablak es az eredmenylil kapott halozatok (2.65.abra).

A C A D

B

D--L__....J

A o

e o

2.65. ab ra

Tobb valtozos KARNAUGH-tablak

11 10 00 01
11 ~ r
0 I I U IJ
00 1 r-----
01 u
\ - ®

C.D

y = (A+ S)(A +o)(C +0)

A B

Az eddigiekben csak legfeljebb negyvaltozos fuggvenyekkel foglalkoztunk. Ha a tablakat 3 dimenzioban rajzoljuk meg, ill. kepzeljUk el, akkor - kisse nehezkesen ugyan, de ot-, es hatvaltozos fUggvenyeket is minimalhatunk. Az A, B, C, D valtozokra ugyanolyan tablat rajzolunk, mint ami szokasos, csak e gymaa "fole" t obbe t , Egy-egy sik tartozik az uj abb "E" valtozo 0 es 1 ertekehez, ill. 4 sik az E, F valtozok ertekkombinacioihoz (2.66. abra).

Az egyszerusites elve ilyenkor is valtozatlan, csak most az egyes tablakon vegrehajtott osszevonasokon kivUl fUggoleges iranyban is osszevonhatjuk az egymas alatti szomszedos, azonos terUletreszeket (lasd a 2.66a abrat), ez utobbiakat is a mar ismert szabalyok szerint. A 2.66b abra 5 valtozora egy lehetseges sikbeli elrendezest mutat; ebben a tablaban a szimmetrikusan elhelyezkedo rekeszek, alakzatok is szomszedosak, osszevonhatok (2n term!).

128

0
:0
-2
I
:z:
o
::::>
«
z
Ct:: 0'
«
~
I/)
-0
N
s
-0
>
It>
.- .- 0
0 ..... .- IUJ t.> 1«

:z:
(!)
::::>
«
z
UJ Ct::
0 «
CD ~
« II)
-0
N
0
+-
-0
>
In
10
It.>
ICD
«
llJ .- 1 1
0 l- -J
~
~
0
~
~ c== ~
~
~
0 r>. -U
~ -
~
-
0 -
a \..J
~ ~
~
0 ~
a
0

0 Ir - -I
0
UJO
0 0 I~ ;:1
t.> 0
0 0 ~ CD «

C\I

o c

'1ii

E .S! E _-g ti +-

-~

L.

~..Q'

o .Cl .!II:

-iii

II)~ -0

.2

-0

> L{')

129

A figyelmen kivUl hagyhato (DON'T CARE) term-ek

"A komb Lnac Lds e s sorrendi halozatoknal is gyakran eH5- fordul, hogy vannak olyan bemeneti valtozo kombinaeiok, olyan term-ek, amelyek normal is mUkodes soran nem fordulhatnak elo. Ezeket a "felesleges", elE5 nem f'o r-d u Lo term-eket eredeti nevUkon DON'T CARE (figyelmen kivUl hagyhato) term-eknek vagy REDUNDANS term-eknek nevezzUk.

KeszitsUnk peldaul egy BCD-deeimalis dekodot! Ennek az a feladata, hogy a 4 bites BCD bemeneti jel deeimalis megfelelojet allitsa elo a 10 db kimeneten (2.67. abra).

Yo 10
DC 11
2' D Y,
2
BCD/DEC Y2 3
C Y3
22 Y4 4
Y5 5
6
B Y6
2' 7
y, 8
20 A Ye 9
Yg DeB A Yo Y, Y2 Y3 Y4 Ys Y6 Y7 Ye Yg
o 0 00 f 0 0 0 0 0 0 0 0 0
o 0 01 0100000000
o 0 1 0 001 0 000 000
o 0 1 1 0001000000
o 1 0 0 o 0 0 0 1 0 0 0 0 0
o 1 0 1 000 001 000 0
o 1 1 0 0000001000
o 1 1 1 o 0 0 0 0 001 0 0
000 000000001 0
o 0 1 o 0 000 0 0 001 o , 0 XXXXXXXXXX
0' 1 X X X x'x X X X X X I ..
FIGYELME['I KIVUL
o 0 X X X X X X X X X X HAGYHATO
, 0 1 XXXXXXXXXX ~DON'T CARE)
1 1 0 X X X X X X X X X X ALLAPOTOK
1 1 1 XXXXXXXXXX o

X / tetszes szeri ~,

2.67. abra

Ahanyas BCD szamJegy erkezik a bemenetre, annyiadik Y kimeneten kell logikai I-nek megjelennie. A tobbi kimenet'O-ban kell, hogy legyen (peldaul, ha a bemenetre 0101 erkezik, akkor az otodik, Y5 kimeneten kell logikai I-nek lenni, a tobbin pedig logikai O-nak). Az igazsagtabla az abran lathato. Nyilvanvalo, hogy 9-nel nagyobb szamoknak jelen esetben nines fizikai ertelmUk, hiszen a BCD kod O-tol 9-ig terjed es ennek

130

,

felel meg a dekodolo 10 db kimenete is. ~zek szerint a 9-nel nagyobb szamot jelento A,B,C,D bemeneti jelkombinaeiok ennel az aramkornel nem is fordulhatnak elo, ezekre az aramkor mUkodeset nem kell definialnunk. Az igazsagtablazatban a kimeneti fUggvenyekhez tartozo X-ek azt jelentik, hogy mivel ezek a sorok nem is fordulhatnak elo, ezert tetszes szerint O-at vagy l-et gondolhatunk a helyUkre. A fUggveny utolso 6 mintermje DON'T CARE vagy redundans minterm, a hozzajuk tartozo fiktiv fUggvenyertekeket tetszes szerint felvehetjUk, ahogy nekUnk kellemesebb. Ilyenkor ezt a lehetoseget eelszerU arra hasznalni, hogy az X-eknek olyan erteket tulajdonitunk, amivel a fUggvenyek a legegyszerUbbek lesznek, vagyis a ~ care mintermeket (vagy maxtermeket) egyszerUsitesre hasznalhatjuk fel.

A BCD - decimalis dekodolo tipikus tobb bemenetU, tobb kimenetU halozatra is pelda. Az eddig szokasos egy Y kimenet helyett itt tobb - jelen esetben tiz: YOYlY2"'Y9 - van. Vegeredmenyben tobb kombinacios halozatot egyesitettUnk egyetlen blokkban. Mindegyik kimenetnek kUlon-kUlon igazsagtablazataes logikai fUggvenye van. Valamennyi Y fUggvenyt egyenkent fel kell irnunk es minimalnunk. Erdemes kozben arra is figyelni, hogy vannak-e a fUggvenyeknek kozos reszei, kozos implikansai - ezeket csak egyszer kell megvalositanunk, igy gazdasagosabb lesz a megoldas (sokszor az egyes fUggvenyek egyszerUsitesekor nem is a legnagyobb hurkokat jeloljUk ki azert,hogy minel tobb kozos implikans legyen).

BA Yo: DC

o o

Vg'

v,"

00 01 11 10
0 I 0 0 0
1 0 0 0 0
1 X X X X I--
do
0 0 0 X X mi

X X X X
1 X X 1

..--I .,.X X X X
are
mek X X nit c nter

2 e . 68. abra

131

Jelen esetben 10 db KARNAUGH-tablat kell rajzolnunk az egyszerlisiteshez. A fliggvenyeknek kozos resze biztosan ninesen, his zen mindegyik Y esak egyetlen esetben lesz l-es es ezek nem esnek egybe (2.6S. abra).

Tekintve, hogy mindegyik fUggveny csak egy I-est tartal-

maz es az mindig mas rekeszben Van es a don't care is ugyanott vannak, 10 minterm tabla helyett esak "egyesitett" tablat erdemes rajzolni; a megfelelo mindig azt az Y-t irjuk, amelyik ott l-es erteket (2.69. abra.)

mintermek egyetlen rekeszbe vesz f'e L,

Yo=ABCD YI = ABeD

Y2 = ABC Y3 = ABC Y, = ABC Ys = ABC Ys = ABC Y7 = ABC

Ya = AD Yg = AD

2.69. abra

Az Y fUggvenyek kiirasakor meg kell vizsgalnunk,hogy nem lehet-e valamelyik X-szel jelolt term-mel osszevollili; ilyenkor az illet6 don't care mintermet l-esnek tekintjUk, es az osszevonas kovetkezteben egyszerUbb lesz a fliggveny. Az YO es Yl-et nem lehet semmivel osszevonni, de az Y2Y3Y4Y5Y6Y7-etmar osszevonhatjuk egy-egy X-szel, igy ezekbol a fUggvenyekb51 1 valtoz6 kiesik. Az YS es Yg negyes csoportban vonhat6 ossze, ezekbol 2 valtozot tudunk ily mOdon kikUszobolni.A don't care mintermek felhasznalasaval vegUl is 10 kapu bemenetet megtakaritottunk (egyszerUsites nelkUl mindegyik fUggvenyt esak 4 bemenetU ES kapuval lehetett volna megva1ositani). Termeszetes, hogy az egyszerUsites soran "nem kotelezo" don't care term-et igenybe venni, ha a hurok nem lesz nagyobb, a fUggveny nem lesz egyszerUbb, ilyenkor X-et O-nak tekintjUk.

A dekodolo logikai rajzat a 2.70. abra mutatja (fejezzUk be a rajzot, egeszitsUk ki Y5-tol Yg-ig!)

132

A B C D

-
" 1
_j

-
" I
_j

-
1 & I

-
& I

"

t]
t]
t]
t]
, t]
-Ur,l
~

Yz

VI

2.70. ab.ra

Modern integralt aramkorok "be1sejet" rendszerint nem egyszerUsitik a don't care mintermek felhasznalasaval, egyreszt azert, mert ott nines je1entosege a kisebb kapu bemenet szamnak, masreszt, mert a fe1hasznalo szempontjab6l megisesak kedvezobb, ha a ti1tott kombinaeiokban is elore meghatarozott modon mUkodik az aramkor, peldaul a kimenetek letiltodnak. A decimalis szamok kijelzesekor altalaban a g-nel nagyobb szamo kna.L az integr,Ht de kcde r "k Lo Lt j a" a kijelzot, ezt a keszUlekek t e rve z e aekor' j 01 fel lehet nas zna.rnj, (pI. a feles1eges jegyek, nu1lak kioltasara).

A don't care mintermek felhaszna1asaval valo egyszerus~tes termeszetesen nemcsak a dekodolokra alkalmazhat6, hanem minden olyan kombinacios es sorrendi ha16zatra, amelyben~es

133

vezerlesi kombinaciok tiltottak, nem ertelmezhetak care term-ekkel egyszerlisitheta sorrendi halozatok daja az RS flip-flop - lasd ott).

(a don't tipikus pel-

,I

2.4.4. Tablazatos egyszerlisites: a QUINE-McCLUSKEY-modszer

A tablazatos, "szisztematikus" (vagyis matematikailag az "egyenes uton" eredmenyt ado, intuiciot nem igenyla) megoldasi mOdok kozUl a QUine-McCluskey-eljaras a legelterjedtebb. "Hetkoznapi". egyszerli feladatokhoz nem nagyon hasznaljuk, osszetett, sok valtozos esetekben, szamitogepes tervezeshez ajanlhato. Az egyszerlisites alapelve itt is a szomszedos mintermek megkeresese, csak nem grafikusan, hanem tablazatos formaban.

Mintermek - belathatoan - akkor szomszedosak, akkor vonhatok ossze, ha sorszamuk binaris kifejezesenek HAMMING tavolsaga 1 - eppen ezek megtalalasa erdekeben keszitlink tablazatokat. Az osszevonhatosag szlikseges feltetele, hogy az indexek klilonbsege 2 hatvanya legyen (I, 2, 4, 8 .•.• ), pl.:

(3-2=1=20, az l-es helyierteken leva, jelenleg C valtozo egyszerlisodik ki, marad e L) ,

(6-2 = 4, a 4-es helyierteken leva A valtozo marad el).

ABC + ABC

B"C

Az egyszerlisites, tablazatkeszites menetet egy egyszerli peldan mutatjuk be.

A celszerli lepesek a kovetkezak:

1. A fliggveny kiegeszitese teljes (diszjunktiv) normal alakra, annak erdekeben, hogy a fliggvenyben resztvevQ mintermek indexei ismertek legyenek, pl. minimaljuk az

134

,

I

Y

AB"C + ABD + ABC + ABD + ABC

fUggvenyt.

A kiegeszites "mechanikusan" ugy tortenhet, hogy a reszletszorzatok mindegyikehez binaris szamokat rendellink - ugyanugy, ahogy a mintermek szamanak megallapitasakor tettlik: az abece sorrertdben leirt szorzatban a ponalt valtozonak 1-et, a negaltnak O-at feleltetlink meg. A szorzatban jelen nem leva valtozo helyere "egyszerre" O-at es l-et irunk: (0 jelo18ssel, ami azt jelenti, hogy az ilyen jelet tartalmazQ binaris szamot ezen a helyierteken O-val es l-gyel is fel kell irnun~ tehat:

Y = ABC + ABD + ABC + A]'D + ABC
010$ 01$1 100$ 10$1 Oll¢
0100 0101 0101 DIll 1000 1001 1001 1011 OllO 0111
dec: 4 5 5 7 8 9 9 11 6 7 Igy a fliggveny (a tobbszor elafordulo indexeket termeszetesen csak egyszer szerepeltetve, hiszen A + A + ••• = A).

4

Y = ~ (4, 5, 6, 7, 8, 9, 11) normal alaku.

2. A mintermek csoportositasa aszerint, hogy indexlik binaris ertekeben hany 1-es van (hany ponalt valtozo van,ezt nevezhetjlik index-sulynak):

0
1 4 0100
8 1000
5 0101
2 6 ono
9 1001
3 7 Olll
n 1011 3. A lehetseges osszevonasok vegrehajtasa (ez tobb lepcsaben tortenik): Elaszor felUlral haladva osszehasonlitjuk egy-egy adott index-sulyu csoport elemeit az alatta leva cso-

135

port elemeivel minden kombi~aciora. Ha talalunk olyan szamparokat, amelyek kUlonbsege 2 valamelyik hatvanyaval egyenlo(es a lejjebb leva szam nagyobb, mint a felette leva), akkor ezeket egy kovetkezo rovatban osszegyUjtjUk. Minden tagot ossze kell hasonlitanunk legalabb egyszer, ennek megtortentet celszerU emlekeztetoUl me g j e Lo Ln i , "k Lp Lp a'Ln.L'", A k.i.p Lpa.l t taggal mar nem szUkseges foglalkozni, hacsak nem hasznalhato fel masutt is. Az egyszerUsitesbe be nem vonhato szamokat is meg kell jelolnUnk (valamilyen megkUlonbozteto jellel, pl. csillaggal).

0 -
-
4-v 0100
1 8V 1000 4,5 (1)
5</ 0101 8,9 ( 1)
2 61/ OllO
9v 1001 6,7 (1)
9,ll (2)
7./ Olll
3 11 v- lOll ~ (a-as es l-es csoport oszszehasonlitasa),

~ l-es es 2-es csoport oszszehasonlitasa,

~ 2-es es 3-as csoport oszszehasonlitasa.

Jelen esetben minden tagot felhasznalhattunk Osszevonasra. A ma s od i k Le pc s cb en az igy kialakul t csoportokat hasonlitjuk oszsze fellilrol lefele. Csak azok a szam-kettosok vonhatok oszsze, amelyek mellett a zarojelben ugyanakkora szam van (vagyis az elazo osszevonasnal azonos klilonbseg volt koztlik), igy biztosithatjuk csak, hogy az osszevont szam-kettosok elsa tagja, ill. masodik tagjai kozott azonos kUlonbseg legyen. Peldankban a 4,5 szam-kettos vonhato ossze a 6,7 kettossel, a 8,9 es a 9,11 kettos nem (8-9 kozott 1 lenne a kUlonbseg, .de 9- -11 kozott 2!), ezek a fUggveny tovabb nem egyszerUsitheto alkotoi (prim-implikansai) lesznek:

136

0 - -


4 0100 -
1 8 1000 4,5 (1) V"

5 0101 8,9 (1) *
2 6 0110 4,5,6,7 (1) *
9 1001 6,7 (1) ..........
7 Olll 9,ll (2) *
3 II 1011 4-. Az igy "me gmar'ad c" tagok (implikansok) segitsegevel
fel kell irnunk az egyszerUsi tett fUggvenyt:
0100 }
4,5,6,7 0101 (C es D kiesik)
* 01(j)(j) -7 AB
0110
Olll
* 8,9 1000 } ABC (D kiesik)
1001 100¢ ~
* 9,11 1001 } A'BD (C kiesik)
lOll 10¢1 ~
y = AB + ABC + A'BD az eredmeny. Tobb valtozo eseten az eljaras hasonlo, csak termeszetesen a tablazatnak meg tobb lepcsobol kell allnia, az egyszerUsitest a megismert elven folytatni kell.

2.5. Kombinacios halozatok megvalositasa univerzalis mUveleti elemekkel

2.5.1. NAND halozat tervezese KARNAUGH-tablaval

Celunk az, hogy a KARNAUGH-tablabol kozvetlenUl meg tudjuk rajzolni a kizarolag NAND kapukbol allo halozatot. FeltetelezzUk, hogy a valtozo-negaltak is rendelkezesre allnakvagy

137

I

mar a rendszerben jelen vannak, vagy mar elozoleg inverterekkel eloallitottuk oketo Mindig kanonikus fUggvenyalakot valositunk meg..

A modszert egy pelda segitsegevel a legkonnyebb megerteni. Legyen a megvalositando haromvaltozos fUggvenyUnk:

3

Y = ~ (1,2,3,4,5,7).

Ennek minterm tablaja es AND-OR (ES-VAGY) megvalositasa (2.7~ ab ra ) :

AS

c

2.71. ab r-a

Negaljuk ketszer a kapott fUggvenyt:

NAND ~

...........

AB • AB . C

~ .__,.__, '----'

Y

AB + AB + C

NAND NAND INV.

y

Az eredmeny mar csak NAND kapcsolatot tartalmaz, megvalositasa a 2.72. abran lathato:

A
B B
A ~ A Y
B B
C
C
2.72. ab r-a 138

!~}--....;.'{-

I

ES - VAGY

osszehasonlitva a 2.71. abran kapott ES-VAGY halozatot es a 2.72. NAND v a Lt o z'a't o t , eszrevehetjUkj hogy szerkezet szempontjabol teljesen megegyeznek, csak eppen az ES-VAGY kapukbol

·NAND lett. A bemeneten a valtozok is ugyanazok,kiveve azt a viltozot, amelyik kozvetlenUl a kimeneti kapuhoz megy - ezt negalni kellett a NAND halozat felraj zo Laaako r . Minthogya De-Morgan szabaly minden diszjunktiv normal alaku fUggvenyre a peldahoz hasonloan alkalmazhato, kimondhatjuk a NAND halozat tervezesenek szabalyat:

- felrajzoljuk a fUggveny minterm tablajat,

- a minterm tabla l-eseit osszevonjuk,

- az osszevonasok eredmenye alapjan megrajzoljuk az ES-

-VAGY halozatot.

Ezutan kovetkezik az atalakitas NAND-re:

- az ES-VAGY halozat valamennyi kapujat atjeloljlik NANDre, mikozben az elrendezest nem valtoztatjuk,

- azokat a valtozokat, amelyek kCizvetlenUl a (legutolso) kapuhoz mennek, negaljuk.

A teendoket a 2.73. abran foglaltuk ossze:

kimeneti

-I ES-VAGY halozat:l A 8

A B

C-------'

Minterm tabla;

- NAND halozat:
A

8
A
§
C
Neg~ljuk I B~ a
a " ~c
00 I
01 U t I---AB
11 a I
10 I ( I II -AS A

2.73. abra

Termeszetesen az ES-VAGY (AND-OR) halozatot nem feltetlenUl szUkseges megrajzolni, megfelelo gyakorlattal kozvetlenUl a minterm tablabol is eloallithatjuk a NAND halozatot:

- az osszevont l-es hurkokat egy-egy NAND-kapuval megvaLoe i. tj uk ,

- majd ezeknek a NAND kapuknak a kimeneteit egy "gyUjto" kozos NAND kapura vezetjUk, ennek kimeneten all elo a fUggveny.

139

- Ha a minterm tab1aban olyan 1-es csoportot vonunk oszsze, amelynek eredmenye egyetlen valtozo, akkor ezt negalva ko zve t Lentt L a kimeneti, "gyUjto" kapura vezetjUk (2.74.abra):

I Minterm tabla I
AB~ 0 1
00 0 I V
01 ( 1 I
11 0 I ~.
10 I( I I -

NAND h~lozat:

A

AB - B

AS - A

B

c - C-----'

2.74. abra

AB o

o

2.5.2. NOR (NOT-OR vagy OR-INVERT) ha10zat tervezese KARNAUGH-tab1ava1

A NOR mUve1et a NAND dua1ja, igy a tervezes 1epesei is hason1oak. KU10nbseg csak az, hogy most a MAXTERM tab1at haszna1juk fel, mivel a konjunktiv normal a1akbo1 ketszeres negalassa1 NEM-VAGY, NOR a1akot kaphatunk. Pe1dau1 VcQositsuk meg a kovetkezo fUggvenyt:

3 Y=L(4,7)

Fe1rajzo1juk a minterm tablat es ebbol a maxterm tablat(2.75. abr-a) :

0 1
0 0 0
1 0 0
11 0 I
10 I 0 2.75. abra

140

Nega1juk ketszer a maxterm tablabo1 kapott egyszerUsitett konjllllktiV alakot:

Y = A(B+C)(B+C) = A+(B+C)+(B+C)

Ez mar csak NOR kapcsolatokat tarta1maz (2.76. abra).

B B
c C
B
C B
C
A A
B
c
B
C
A
2.76. ab ra Alta1aban a megoldas menete tehat:

- fe1rajzo1juk a fUggveny maxterm tab1ajat (legtobbszor

a minterm tab1abol),

- a maxterm tabla l-eseit osszevonjuk,

- az osszevonas alapjan megrajzoljuk a VAGY-ES halozato~

Ezutan kovetkezik az ata1akitas NOR-ra:

- a VAGY-ES ha10zat va1amennyi kapujat atjelo1jUk NOR-r~

- azokat a va1tozokat, ame1yek kozvet1enU1 a kapuhoz mennek, negaljuk.

A teendoket a 2.77. abra fog1a1ja ossze:

kimeneti

141

Mint.,m tbblo -- Moxterm t~blo

C AS

o

o 11

10

0 1
0 0 0
1 0 0
0 ,
1 0 C
AB
11 A B B i
C C
10
- ao B~C B B
B~C C C
@ 01 @ A :.
A
Y=A(B+C)(B+C} negaljukl 2.77. abra

Termeszetesen itt sem szUkseges a VAGY-ES halozatot megrajzolni. A maxterm tablabol az l-es hurkokat egy-egy NOR kapuval me gv a Loa Lt j uk es azok kimeneteit egy kozos,"gylijto" NOR kapura vezetjUk. Ame=yiben olyan hurkot jeloltunk ki, amelynek eredmenye egyetlen valtozo, azt negalva kell a "gyiijto" kapura vezetnUnk.

2.5.3. AND-OR-INVERT (ES-NEM-VAGY) halozat tervezese

Az AND-OR-INVERT(AOI) kapu ugy foghato fel, mint egy "kibovitett" NOR kapu. A NOR ka p u bemen e t e Lt ' egy-egy ES kapuval bovitettUk ki (2.78. abra):

1~2

2.78. abra

Ez a TTL AOI kapukra aramkori szempontbOl is igaz, az AOI belso felepitese szinte teljesen megegyezik a NOR kapQeval. Ebbol az is kovetkezik, hogy egy AOI kapu kesleltetesi ideje (amig a vezerlojel a bemenetrol a kimenetre jut) kb. ugyanannyi, mint egy NOR kapue es ez nagy elony, his zen az AOI ket fokozatu kapu aramkor, de jelkesleltetese esak egyszeres! Ennek koszonhetoen AOI rendszerben gyorsabb mUkodesU aramkoroket tudunk felepiteni. Az MSI integralt aramkorok belsejet is rendszerint AOI kapukbol epitik fel, mert igy lesznek a leheto leggyorsabbak es aramkori szempontbol is a legegyszerUbbe~ legkisebb helyfoglalasuak.

Az AOI a ramkc r-okke L v a l.o tervezes e s e t en rre he z a minimalis halozat kriteriumat kimondani. A NAND es NOR logikaknal a minimalis kapuszam es a kapu bemenet szB.m a eel, a tipusvalasztek figyelembevetelevel. Viszont, ha AOI kapukkal epitUnk halozatot, akkor meg nagyobb korUltekintessel figyelembe kell venni a tipusvalasztekot. azt, hogy egy-egy tok mit (h.9:ny ES kaput, hany bemenettel) tartalmaz. Egyes AOI kapukhoz kivUlrol tovabbi bovito ES kapuk esatlakoztathatok. Olyan esszerU halozatot kell terveznUnk, amely minimalis tokot igenye L, Nagyon fontos nudn Lv a Lo , hogy egy AOI kaput egyetlen blokk gyanan t kell kezelni, az ES kapuk kimenetei ninesenek ki-vezetve, nem lehet oket elvezetni, jelUket felhasznalni.

Az AOI kapukon kivUl a bipolaris aramhuzo rendszerekben (pI. TTL) gyakran ha s zna Lt nyitott kollektoros NAND kapuk kimeneteinek parhuzamos osszekotesevel letrehozott un. huzalozott-VAGY aramkorok is AOI kapesolatot valositanak meg (lasd ott) •

Az AOI halozat "majdnem azonos" az ES-VAGY halozattal, csak eppen a kimenet invertalva van. Ha a minterm tabla 1- esei t va Lcs i. t ariank meg AOI ha Lcz a't t a.l , akkor a fUggveny nagal tjat kapnank (amit esak egy inverterrel lehetne "vissza-negalni"). Logikus tehat, hogy tervezeskor eloszor ES-VAGY halozattal a fUggveny negal tjat kell eloa11itanunk. Ezutan a ftiggveny negaltjat szolgaltato ES-VAGY ha10zat kimenetet invertaljuk, igy eloa11itjuk a kivant fUggvenyt, meghozza AND-OR-INVERT h8.lozattal.

143

A tervezes menete tehat a kovetkezo:

- felrajzoljuk a KARNAUGH minterm tablat.

- A tablaban a O-kat vonjuk ossze implikans hurkokba ~iszen a fuggveny negaltjat realizaljuk elso lepesben).

- Megrajzoljuk az osszevonasoknak megfelelo ES-VAGY lozatot.

M-

'-

Lnv e r-t a La s t jelento null-kort,

magat a fuggvenyt kapjuk AOI

- A kimenetre rajzoljuk az igya fuggveny negaltja helyett

rendszerben.

- A tipusvalasztek alapjan megkeressuk a legegyszeru'bb megvalositasi format.

Peldaul allitsuk elo AOI halozattal a kovetkezo f~enyt (2.79. abra):

3

Y = ~ (0,3,5,7)

Minterm tabla _ AND-OR hal6zat

ABC Be

-

AND-OR-INVERT halbzat

B C A C

i

c

B -----f&&1.1 C----I

y

'/2.7460

07450

y

2.79. ab ra

A feladat me go Lda sahoz p L, TTL-ben egy "fel" 7450-es tok kell, es ehhez egy "f'e L'' 7460-as bovito ES kapu , vagyis viszonylag gazdasagos a felhasznalas, a NAND megva16sitas gazdasagtalanabb lenne. (Gondoljunk arra, hogy az AOI kapukon az ES-NOR

144

osszekotesek tokon belUl, "keszen vannak", mig a kUlonallo,pL NAND kapukbol torteno halozat epiteskor a ket "kapu-szint" kozotti osszekot8seket is meg kell valositanunk, ami a huzalozaSt bonyolultabba teszi - ezert is javasolhato az AOI kapu felhaszmHasa minden olyan helyen, aho1 a t Lpuava Laaz t ek ezt lehetove teszi.)

145

3. A LOGlKAI HALOZATOK EPITOELEMEI, LOGlKAI ARAMKOR CSALADOK

Az eddigiekben vazlatosan attekintettlik digitalis aramkorok mukdd e s enek Le Lr-a sa.i lehetosegei t, alapveto ter-ve z e s i. elveit. Ebben a fejezetben azokkal az eszkozokkel ~ardverrel) foglalkozunk, amelyek a kitlizott feladatokat tenylegesen megvalositjak. Ismerteteslink nem lehet teljes; csak .a villamos eszkozokkel foglalkozunk (pl. pneumatikus, hidraulikus logikakkal nem) eS ezek kozlil is a leggyakrabban, a mindennapi eletben hasznalatos fajtakat emlitjlik meg. A "klilonleges~ specialis elemeket katalogusbol es a szakirodalombol kell megismernlink (ez vonatkozik a szinte naprol-napra megjeleno legujabb eszkozokre, alkatreszekre is).

3.1. Elektromechanikus logikak

A kapcsolokbol, jelfogokb61 fe18plilo logikai aramkorok tekinthetok a "Le gda i.bbne k'! , ezekre a.Lka.Imaz t ak eloszor a kapesolasi algebrat. "Elektromeehanikus logika" alatt altalaban jelfogokbol feleplilo aramkort ertlink.

Az erintkezos logikai halozatoknak rna is van letjogosultsaga, vannak alkalmazasi terliletei, nem jelenthetjlik ki, hogy korszerlitlen leven, uj berendezesbe jelfogot nem epitlink be. Ketsegtelen, hogy lassusaga (n·10 ms meghuzasi ido), korlatozott elettartama (n.104 ••• 105 szamu meghuzas), nagy helyfoglalasa, nagy meghuzasi aram fogyasztasa (n.lmA ••• lA) folytan a legtobb helyen nem veszi fel a versenyt a mai felvezetos epitoelemekkel, ezert kimondottan digitalis gyengearamu berendezesekbe rna mar ritkan epitenek jelfogos logikat. Az is

146

.", •....

' .. '

!

f

"

biztos, hogy peldaul egy halozati motorindito magneskapesolo tar-to aramkoret (mely egy jelfogos sorrendi logikai ha.lozat-

nak tekintheto) senkinek sem jutna eszebe valamifele

integ-

ralt aramkoros kapesolassal helyettesiteni, hiszen a tartas egyetlen tobblet munkaerintkezovel megvalosithato es az integralt aramkorhoz meg klilso tapellatas is kellene.(Az erosaramu jelfogonak is letezik rna mar az elektronikus megfeleloje: az "SR": Solid-state Relay, a z i.Laz-d t e s t jelfogo, amely kisfeszlil tseggel vezerelheto, rendszerint feny-esatolasu e s tobb tiz amperes, tobbszaz voltos halozati aramkorbe iktathato,mozgo alkatreszeket nem tartalmaz, robbanasbiztos.)

A jelfogok (es klilonbozo modosulataik) rna meg peldaul a kovetkezo terliletekeh nelklilozhetetlenek:

- erosaramu vezerlesekben (nagy aramok, viszonylag keyes logikai mlivelet, kis sebessegigeny);

- tavbeszelo teehnikaban (a tiszta elektronikus, mozgo alkatresz nelklili berendezesek elterjedeseig);

- elektronikus berendezesekben nagyobb teljesitmenyli egysegek meghaj t as a ra (izzo, motor, periferialis egysegek, stb .);

- elektronikus berendezesekben, ahol egyes jelvezeto "melegpontokat" kell osszekotni foldtol es a vezerlo kortol fliggetlenlil, galvanikusan j 61 elszigetelve, m Lko zb en esetleg ezek a pont ok nagy feszliltsegen is vannak. Ilyenkor az elektronikus kapesolok (bipolaris tranzisztor, JFET, MOSFET) felhasznalasa ugyszolvan lehetetlen. Az analog jelet kapesolo jelfogok szorosan veve nem is tekinthetok logiai eszkozoknek, de a kapesolo eszkozok esaladjaba tartoznak.

A jelfogos aramkorok tervezese "klilon tudomany", amelynek elsajatitasat nem tekintjlik eelunknak, esak a legfontosabb alapismereteket targyaljuk a kiviteli formakrol es alapveto felhasznalasokrol.

Ami a "gyenge ar-amu" jelfogokat illeti, rna mar sokfele eel ... ra, sokfele kivitelt gyartanak, pl. a tobb amperes, tobb tiz vagy tobb szaz voltos, tobb erintkezos univerzalis elektromeehanikus tipusokat (3.1. abra), a kevesebb erintkezos (rendszerint ket MORZE-s) miniatlir re16ket, amelyek kozlil a legkisebbeket dual-in-line tokban vagy eppen TO-5-os tranzisztor tokban helyezik el (3.2. abra). Ott, ahol hosszu elettartamr~

147

,:

,

nagy Uzembiztonsagra, valamint az erintkezok kozott nagyonkfu atmeneti ellenallasra van szUkseg kis aramerosseg mellett, a REED-rele felhasznalasa a legeelszerUbb. Az Uzembiztos es meglehetosen gyors mUkodest a kUlvilagtol elzart erintkezoknekkoszonheti es annak, hogy minimalis mozgo alkatreszt tartalmaz (3.3. abra).

3.1. ab r'a

3.2. abra

Erintkezok Tekercs

Tekercs kiveze:tes

Tekercs IINemzetkozi"bek6tes

kivezetes

3.3. abra

Sokszor elofordul, hogy egy erintkezos halozat kimeneti jelet elektronikus logikai aramkorbe vezetjUk. Ilyenkor nagy problemat okoz az erintkezok pergese. Amikor a jelfogo meghuz vagy elenged, az erintkezak nem zarnak, ill. bontanak azonna~ egy ideig bizonytalanul hoI osszeernek, hoI megszakadnak. A perges eredmenye, hogy az egyszeres 0-1 vagy 1-0 atmenet helyett sok hatarozatlan impulzus keletkezik, ami az at koveto elektronikus logikai halozatot - kUlonosen, ha az sorrendi ha-

148

lozat - megzavarja (3.4. abra). A pergest ezida szerint esak a higany-nedvesitesU REED-rele kUszoboli ki. Ezek ugyan lassabban mUkodnek, de nagyobb aramot birnak el es pergesmentesek. Minden mas esetben elektronikus uton kell a pergesmentesitesrol gondoskodnunk!

3.4. ab'ra

A jelfogok (es meehanikus kapesolok) erintkezo alaptipusaival mar foglalkoztunk:

- a zaroerintkezo vagy munkaerintkeza meghuzaskor, ill. mUkodteteskor hoz letre villamos kapesolatot (szabvanyos rajzjele a 3.5a abran).

Szakirodalomban, katalogusokban talalhato elnevezese: a SPST (Single Pole Single Throw);

- a bontoerintkeza vagy nyugalmi erintkezo mUkodteteskor megszakit (3.5b abra, SPST);

Tekerc~

I

(J I I

Zero,

munko erintkez~

SPST

o POT d)

Bonto, nyugolmi erintkezil

Valto, ~ORZE • erintkezo

SPOT C)

SPST b)

3.5. abra

OJ

- a valto vagy MORZE erintkezo, a ket alaptipus szokasos egyesitett kombinaeioja: mUkodteteskor a mozgo kozeperintkezo a nyugalmi erintkezot elengedi, a munkaerintkezot zarja (3.5e ab ra ) •

Szokasos nemzetkozi megjelolese: SPDT (Single Pole Double Throw).

149

~z is fontos, hogy a bontas es zaras milyen sorrendben tortenik, ebbol a szempontbol az SPDT kapcsolo ketfele lehet: - BEM (Break Before Make), azaz eloszor megszakit, azu~ tan zar, tehat egy egeszen rovid ideig a kozeperintkezo sehova sem kapcsolodik.

- MBB (Make Before Brake) vagyis eH5szor osszekot,azutan bont, tehat egy egeszen rovid ideig a kozeperintkezo mindket szelsohoz hozzaer (egy pillanatra mindharQm pont osszeer).

Jelfogok MORZE erintkezoje alta1aban BBM tipusu, a mechanikus (es elektronikus) kapcsolok BBM es MBB tipusuak is lehetnek, az adott feladathoz me.gfelelot n e kiirik kell kivalasztanunk (peldaul egy mereshatarvalto kapcsolo jobb ha MBB tipusu, igy a kapcsolora csatlakozo erosito bemenete egy pillanatra sem marad szabadon, de pl. egy digitalis berendezeshez csatlakoztatott kapcsolo, amely logikai 0, vagy 1 szintet ad, jobb ha BBM mUkodesU. kUlonben lenne egy olyan pillanat, amikor mindharom pontot osszezarva rovidrezarna a 0, ill. 1 szintet ado forrast!);

- a valto erintkezobol egy-egy jelfogora vagy kapcsolora sokszor kettot helyeznek el (DPDT: Double Pole Double Throw, d. abra), esetleg tobbszor kettot (n·DPDT).

Leteznek osszetett jelfogo erintkezo (kapcsolo) osszeallitasok, amelyek adott sorrend szerint vegeznek megszakitast,

osszekapcsolast. Egyes feladatokhoz kozepallasu vagy zalt (meghuzo aramiranytol fUggo iranyban elmozdulo -erintkezojU) jelfogot alkalmazunk - ezekkel itt nem

polarikozepfoglal-

kozunk reszletesen.

Roviden fogla1juk ossze az alap-fUggvenyek jelfogos rea-

lizalasat! ~

Egy-egy logikai valtozo azt az esemenyt jelenti, hogya hozza tartozo jelfogo meghuz. A rajta leva munkaerintkezok zarnak, a nyugalmi erintkezok bontanak. Egy A-val jelolt jelfogo munkaerintkezoit- mivel A bekovetkezesekor zarjak az aramkort - A-val nyugalmi erintkezoit - mivel A bekovetkezesekor megszakitjak az aramkort - A-tal jelolhetjUk.

Tobb valtozo ES kapcsolatat - mint tudjuk - az A,B,C •••• ••• stb. jelfogok munkaerintkezoinek soros kapcsolasaval realizalhatjuk, hiszen az erintkezok aramkore akkor zarodhat, ha A ES B ES c ..• bekapcsolt allapotban van (3.6a abra).

150

y" A·B·C

3.6. abra

Tobb valtozos VAGY kapcso1at a munkaerintkezok parhuzamos kapcsolasaval hozhato Ietre, mert igy, ha barme1y je1fogo meghuz (barmely va1tozo 1-es erteket vesz fe1),az aramkor mar zarodik (3.6b abra). Ha az ES kapcsolatban vagy a VAGY kapcso- 1atban va1amely va1tozo negalt erteke szerepe1, akkor termeszetesen neki egy nyugalmi erintkezot rajzo1unk.

y= ct AB+CDl+C(D+A)+A+Li Egyszerusltes:

Y=C(A+B)(C+O)+C+OA+AD= :: ACO+BCO+C+DA+ AD = =BD+AO+AD+C

-

M " "'

" orzeSltett valtQzot

3.7. abz-a

151

Amennyiben nem tisztan ES, ill. VAGY kapcso1at megvalositasarol van szo, hanem barmely logikai fUggvenyrol,akkor az egyszerUsitett fUggvenyt Nem-Es-Vagy, NEV rendszerben felirva :IM egyszerUen megrajzolhato a vegyes kapcsolasu erintkezo halo-

zat (3.7. abra).

Sokszor Lehe t ds e g van a "mo r-ze s i, te'sre", azaz ugyanazon

jelfogo munka- es nyugalmi erintkezojenek morze-erintkezovel valo helyettesitesere, ha az illeto munka- 6s nyugalmi erintkezok egyik pontja ossze van kotve vagy osszekotheto, ahogy az a 3.7. abra ekvivalencia, antivalencia aramkoreben es a p~lda halozatban lathato. CErdemes megjegyezni, hogy az antivalencia/ekvivalencia kapcsolas ket kapcsoloval, aramforrassal, izzolampaval felepitve nem mas, mint az un. "alternativ", "lepcsohazi" kapcsolas: ket kUlonbozo helyen tetszes szerint ki-be kapcsolhatjuk a vilagitast, nem szUkseges kiegeszito jelfogok, stb. felhasznalasa, csak ket-erintkezos kapcsolo es huz a Lo zas ke 11. )

3.2. Diodas logikai aramkorok, diodak kapcsolO Uzeme

Ettol a fejezettol kezdve a felvezetos kapcsolo aramkorokkel foglalkozunk. A felvezeto eszkozok kapcsolo UzemU mUkodese sok szempontbol elter az eddig tanult es "megszokott" linearis mUkodestol. A linearis Uzemben az adott munkapontba beallitott eszkozon a vezer16jel okozta valtozasok kismertekUek, linearis helyettesitokepet rajzolhattunk. KapcsoloUzemben ket "szels6", ha'ta ro zo t t allapot eloallitasa a c e L: egy jelet atengedjUnk vagy ne engedjUnk at, ill. egy adott pont feszUltseget (aramat) a bemeneti jelt61 (jelektol)fUgg6en ket szels6seges IGEN (1) vagy NEM (0) szintre allitsuk be. Ennek erdekeben a felvezet6 eszkozoket altalaban a linearis 'Uzemmodhoz kepest sokkal nagyobb jellel "tulvezereljUk", a cel rendszerint az, hogy a PN atmenet, bipolaris,tervezerlesUtranzisztor a lehet6 legjobban "hason1itson" az idealis kapcsolo- hoz. Ennek feszUltseg-aram karakterisztikaja a 3.8. abra szerinti: kikapcsolaskor barmennyi is a feszUltseg, az idealis

152

kapcsolo nem enged at aramot, szakadassa valik, bekapcsolaskor viszont barmekkora aram eseten zerus a kapcsolon marado feszUltseg, az idealis kapcsolo ilyenkor rovidzar. Termeszetes, hogy a valosagos kapcsolok eseteben ezekhez az idealis allapotokhoz kepest engedmenyeket kell tennUnk. Leginkabb az elektromechanikus kapcsolokkal lehet az idealis karakterisztikat (bizonyos hataradatok tiszteletben tartasaval) megkozeliteni, az elektronikus kapcsolok fajtatol fUggoen az idealistal kisebb-nagyobb elterest mutatnak. Ez az ara a nagyobb megbizhatosagnak, hosszabb (gyakorlatilag vegtelen) elettartamnak, sokkal gyorsabb mtiko de ane k , kis helyfoglali3.snak, integralhatosagnak, stb. A tovabbiakban ezeknek a szempontoknak az alapjan minositjUk az elektronikus kapcsolo eszkozoket.

Kikal?,csolt bllapot: te,tsz81llges feszultseg, zerus aram

~ .> Bekapcsolt bllapot: tetsz81eges cram,

zerus feszultseg a kcpcseten

~--------~~--~------------~~u

3.8. ab ra

A dioda kapcsolokent valo felhasznalasakor a legelso kerdes, ami felmerUlhet: hal lehet a dioda ki-be kapcsolasat vezerelni, his zen nincsen kivezetve vezerlo elektrod, amelynek villamos allapotaval b e t'o Lyaao'Lnd. t.udnank , vezessen-e dioda vagy sem. A valasz: a dioda (PN atmenet) a rakapcsolt feszUl tseg eloj e18tol teszi fUggove, hogy kikapcsol vagy bekapcsol.Bekapcsolt (nyitoiranyban elofeszitett) allapotban az atfolyo aramt61 kevesse fUggo nehany tized voltnyi feszUltseg marad a diodan (Si eseten kb. 0,6 V, Schottky diodanal kb. 0,4 V, GaAs-nel kb , 1,6 V), ez ze L "ko ze Li t L'' a rovidzarat (3.9. abra).

153

+

u

+

Nyitoirony:

Bekapcsolt allapot

Z' ,. , arolran!i'

Kikapcsolt allapot

O,6V (Si)

3.9. abra

Kikapcsolt (zaroiranyban elofeszitett) allapotban a feszUltsegtol elvileg szeles hatarok kozott fUggetlen maradekaram folyik, ez a mai PN atmeneteknel gyakorlatilag elhanyagolhato, (hacsak a homerseklet nem klilonosen nagy vagy a vart specifikacio nem tul kielezett), vagyis a dioda gyakorlatilag szakadas. A diodat felhasznalo kapcsolasoknak olyanoknak kell lennilik, hogy a feszliltseg-polaritas segitsegevel "kozolni tudjak" az illeto diodaval, nyisson ki vagy zarjon Ie. Erre pelda a digitalis aramkorokben legtobbszor alkalmazott VAGY kapu es az ES kapu. Magatol ertetodo h~tranyai ellenere (nem allithato diodakkal elo valamennyi logikai. kapcsolat, mivel invertalni nem tudnak, mUkodesUk lassu stb.) erdemes foglalkozni a diodas aramkorokkel, mivel ismeretlik a mai aramkorok megertesehez is szlikseges, masreszt mert egyes helyeken rna is hasznaljak oket (kodolok, vonal-elvalaszto funkciok, programozhato logikak stb.). A diodas logikai aramkorok gyakori rov Ldd t e s e a DDL (Diode Diode Logic).

3.2.1. A diodas VAGY kapu (DDL OR-GATE)

A logikai jelszintek rogzitese az elso feladat, mielott aramkort rajzolnank. A mai rendszerek tobbsege pozitiv szint~ a logikai I-nek megfelelo Ul feszliltseg pozitivabb, mint a 10- gikai O-nak megfelelo Uo (rendszerint 0 V korlili) feszliltseg:

Ul> Uo ~ pozitiv szintli logika.

154

Az Ul es Uo Wresmezeje al t a.Lab an nagy (p L, +2V < "i < +5V BS OV < Uo < +O,8V). Negativ szintli a logikai rendszer akkor, ha az I-nek megfelelo Ul feszUlts~g (tartomany) negativabb Unal. A tovabbiakban - ha kUlon nem emlitjlik - pozitiv sZin~li logikat feltetelezlink.

A VAGY aramkornek - az eredeti de f'Ln i c Lonak megfeleloen - logikai l-et kell a kimeneten eloallitania, ha a bemenetek kozUl akar egyetlen egyre is logikai l-es feszliltsegszint erkezik. Ezenkivlil fontos, hogy a bemenetek mUkodes kozben ne hassanak egymasra. Ezeknek a felteteleknek tesz eleget a 3.10. abra pozitiv szintU diodas VAGY kapuja.

A ----jf-*-----.

O,6V

+ 5 V nIJit- .. 4,4 V A =1 --~---;.---.

C ---+;)1--- ...

,
8=0 OV zor +4,4V
Y=A+B+C+ ... ,
C=O OV zor +4,4V B --I-*--__"

OJ

3 .10. ab ra

Vezerles nelkUl (0 V-os bemeneti feszUltsegeknel) az ellenallas a kimeneti pontot 0 V-ra huzza. Ha akar az A, akar a B ••• stb. bemenetre pozitiv feszliltseg erkezik, akkor kinyit a hozza tartozo dioda (mivel az anod pozitiv feszliltseget kap) es felhuzza a kimeneti kOZQS pontot is pozitiv feszliltsegre.Eko zbe n a 0 V-tal v e z e r-e L t bemenetekhez t ar-t o ao d Lodeik "automatikusan" lezarnak, kikapcsolnak (kimenet, vagyis ka t dd + feszUltsegen, anod 0 V-on, 3.10b abra) , ezek a bemenetek "levalasztodnak" az aramkorrol, vagyis a bemenetek valoban fUggetlenek, nem hatnak e gyrnas ra (lenyegeben ezert van szlikseg a diodakra, maga a VAGY mUkodes egyszerU huzal-osszekotessel is 18trejonne, de az egyik bemenet "elhuzna" a masikat!). Ahhoz

155

tehat, hogy a kimeneten (0,6 V-al csokkentett) pozitiv 10- gikai 1 feszUltseget kapjunk. elegenda egyetlenegy bemenetnek

pozitivnak lenni, ez mar "magava'l viszi" (termeszetesen, ha tobb bemenet 1 szintU, Ugyffi~Ugy 1 szintU). A kimeneten csak akkor

a kimenetet is akkor a kimenet van 0, ha vala-

mennyi bemenet 0 vezerlesU.

A VAGY kapu az at meghajto generator (meghajto halozat) szamara "fogyaszto jellegU, pozitiv ertelmii" terhelest kepvisel, ami azt jelenti, hogy a meghajto generator fesziiltseget csokkenteni igyekszik, ugy, wint a "szokasos" terhelo ellenallasok (szemben az ES kapuval,_amely ellenkezo ertelmii terhelest kepvisel).

Negativ logikai szint eseten az elves a megvalositas ugyanaz, de mivel a negativ bemeneti jelnek kell nyitnia a diodat, a bemenetekhez a katodok csatlakoznak, azaz a diodakat forditva kell elhelyezni (3.11. abra).

A~.L--~_-----,

B ---iE't----., Y = A+B.C+ •• , C----~~------~

R

OV

Negot,v szinHI VAGY kopu

3.ll. abz-a

}.2.2. A diodas ES kapu (DDL AND-GATE)

Az ES kapcsolat igazsagtablazatanak megfeleloen az aramkur kimeneten akkor jelenhet meg l-es, ha valamennyi bemenet I-ben van, amit ugy is meg lehet fogalrnaz:ni, hogy ha a bemenetek kozUl egyetlenegy is 0 szinten van, akkor mar a kimenet is 0 szintU kell legyen. Ennek az elairasnak tesz eleget az 3.12a abran lathato POZITIV SZINTU ES-kapu. Az esetek tobbsegeben az U+ tapfeszUltseg a logikai I-nek megfelelo Ul-gyel

156

I

.' ~

korUlbellil me ge gye z S vagy annal nehany vol ttal nagyobb fesziil tseg szokott lenni. Az R+ ellenallas a kimeneti pontot igyekszik felhuzni a + tapfeszliltsegre.

, R+
+U, zor
+U, ,
zor
UklotUO= .0.6V
nyit o·
0·""0 V •
+0.6V A -----i<Et-- ..

B ----+E=+______+

YeABC ••

C -----lla--...J

\

loy

a} u.

.I"

~~R'

10v

ov~

C}

3.12. abra

Ha a bemenetek kozlil egyetlen egyet is foldpotencialra kotUnk (3.12b abra) , akkor az illeta bemenethez tartozo dioda katodja 0. V-ra kerUl, mikozben anodjat az R el1enallas huz-

+

za pozitiv iranyba. A ny.l t o.i r-anyu elofeszites kov e t ke z t ebe n

az an6d, vagyis a kimeneti pont feszii1tsege kb. +0,6 V 1esz, ami logikai 0 szintnek felel meg, vagyis a foldpotencialra kotott bemenet a kimeneti pontot 0 V kornyezetebe lehuzza.A 10-

157

gikai l-gyel vezerelt bemenetek diodai ekozben zaroiranyu elofeszitest kapnak, hiszen anodjuk negativabb a +Ul-re kapcsolt katodnal (3.12b abran a ket felso dioda). Ezek tehat a mUkodesbe nem szolnak bele, a bemenetet nem terhelik (elvalasztjak a bemeneteket egymastol). A kimenet csak akkor lesz pozitiv feszUltsegU az R+ ellenallas felhuzo hatasa kovetkeztebe~ amikor valamennyi bemenet pozitiv f'e s zu L tsegen van, igy tehat a kapu az ES funkciot valositja meg (3.12c abra).

Az ES kapu mUkodesehez, az elabbiek ertelmeben, tapfeszUltsegre is szUkseg van: a pozitiv szintU kapuhoz pozitiv feszUltsegre, a negativ szintUhoz negativra Ces termeszetesen ez utobbinal a diodak is ellenkeza polaritasuak, lasd a 3.13. abrat) •

u_

R-

A---B+---' 8---8+---'

...----

C---el--~

I Negatlv szintu ES kapu

3.13. abra

Az ES kapu bemenete altal kepviselt

terheles elter a

"megszokott" terhelesi viszonyoktol. Ha valamelyik bemenetet O-val vezereljUk, azaz foldre kotjUk, akkor az U+-ra kotott R+ ellenallas teljes 10 arama a O-ra mena vezeteken folyik a pozitiv tap felal a fold fele. Amennyiben a bemenetre nem idealis rovidzar kapc ao Ldd Lk , hanem egy valosagos generator(J.12d abra) , akkor annak a belsa ellenallasan folyik at az 10 aram, es azon 10~ feszUltseget hoz letre. 19y annak ellenere, hogy a generator forrasfeszUltsege jelen esetben Uo = 0 V, a kapocsfeszUltseg +10Rb pozitiv feszUltseg lesz. A logikai O-val vezerelt ES kapu bemenetet tehat az R+ ellenallas a pozitiv

158

feszUltseg iranyaba huzza, es a taptol a fold fele a meghajto generatoron keresztUl aram folyik, amelyet huzoaramnak (sink-current) nevezUnk. Ez a huzoaram a kapocsfeszUltseget novelEd igyekszik, ezert az ES kapu bemenete logikai O-ban negativ terhelest jelent az at meghajto halozat szamara. A logikai 1':ben - ertelemszerUen attol fUggaen, hogy U+ nagyobb-e az U logikai 1 szintnel vagy pedig kb. egyforma ertekU vele _ vag; szinten huzoaram folyik, vagy egeszen kicsi zaroiranyu dioda aram, amely pozitiv iranyu. A logikai 0 vezerleskor jelenleva bemena huzoaram szint-torzito hatasanak minimalis erteken tartasa erdekeben az ES kaput meghajto aramkornek lehetaleg kis belsa ellenallasunak kell lennie.

Osszegezve: a diodas ES kapu bemenetenek O-ra vitelehez

,

aram szUkseges, amely a szokasos terhela arammal illlenkeza iranyu, negativ, huzoaram.

Az elabbiekbal kovetkezik. hogy ha az ES kapu valamelyik bemenetet Uresen hagyjuk, akkor az nem logikai 0, hanem logikai l-es vezerlessel egyenertekU, mert az Ures bemeneten keresztUl nem zarodhat a huzoaram utja. Ez konnyen ertheta, ha arra gondolunk, hogy valamennyi kapubemenetet Uresen hagyva az R+ felhuzo ellenallas a kimenetet akadalytalanul pozitiv feszUltsegre, azaz logikai l-re huzza.

Az ES kapu terhelesi viszonyait azert fontos megertenUnk. mert a mai digitalis aramkor technikaban legelterjedtebbenfulhasznalt TTL (Transistor Transistor Logic) integralt aramkorok bemenete hasonlo a diodas ES kapuhoz, azaz a TTL is aram-

,

huzo logika.

Az R es R+ ellenallas meretezesevel kUlon nem foglalkozunk, bizva abban, hogy adott specifikaciora (megengedett bemena huzoaram, kimena terhelaarrun, megkivant legkisebb kimeneti Ul feszUltseg •••• ) az Ohm-, ~s Kirchhoff-torvenyek ismereteben, azok kovetkezetes alkalmazasaval nem okoz nehezseget az ellenallasertek meghatarozasa.

159

3.3. A bipolaris tranzisztorok kapcsolouzeme, inverter

Az aktiv elemes logikai aramkorcsaladok tanulmanyozasahoz celszeru eloszor a bennuk levo aktiv elemek kapcsolouzemu mukodeset reszletesen megismerni. Ehhez leginkabb alkalmas a legegyszerubb aramkor, az egyetlen aktiv elel11et tartalmazo .:h£.:verter, mivel a logikai aramkorok funkcionalis egysegeiben altalaban ez az erosito elem es felepitese alapv~toen jellemzo egy-egy aramkorcsaladra. Jelenleg a bipolaris tranzisztorok kapcsoloUzel11et vizsgaljuk, ez fontos valamennyi bipolarisaramkdr-c aa.Lad (TTL, ECL, 12L) mukodesenek megertesehez, e Lv a rha t o a kukapha-

villrunos jellemzoinek becslesehez. Tudnunk kell, hogy lonbozo aramkorcsaladok integralt aramkoros kivitelben

to inverterei nem egyetlen tranzisztorbol epUlnek fel, hanem minden esetben a kapu-aramkorok egy-bemenetu valtozatai (amelyekben termeszetesen megtalalhato az invertalast vegzo alaparamkor). Eppen ezert a gyakorlatban ritka, hogy invertert mereteznUnk kellene, az viszont mar tobbszor elofordul, hogy valamilyen nagyobb teljesitmeny igenyu eszkoz (jelzo-izzo, LED, jelfogo, huzomagnes) meghajtasahoz az inverterrel egyezo mukodesU aramkort kell keszitenunk, adott specifikaciora.

A bipolaris tranzisztor vezerelheto kapcsolokent valofelhasznalasakor a bazis-el11itter diodara adott vezerlo jel donti el, hogy kollektor-emittere kozott kozel szakadast vagy kozel rovidzart kepvisel-e:

Zerus vagy negativ bazis-emi tter elofeszi tes eseten a kapcsolO kikapcsol: a kollektor-el11itter kozott - a kornyezo aramkortol szinte fuggetlenul - csak egeszen kicsi (mai Si eszkozoknel gyakorlatilag elhanyagolhato) maradekaram«ICEO) folyik, a kollektor es az emitter kozott gyakorlatilag szakadas van. Nyitoiranyu elofesziteskor a vezerlo feszultseg es a baz Ls e Ll.e nti Ll.a s a Lt a L me ghat ar-o zo t t (a Li.ne az Ls u zemm odho z kepest rendszerint nagyra v a La a z t o t t ) b az i.aar azn folyik, a tranzisztor kinyit, "osszekoti az emitteret es a kollektorat", az aram a kollektor es az emitter kozott szinte akadalytalanul folyhat, a tranzisztoron kis feszultseg marad.

160

A viszonyokat legjobban a teliteses uzemu inverteren tanulmanyozhatjuk. Ez lenyegeben foldelt emitteres kapcsolas, amely nagyszintu bemeneti jelet dolgoz fel, eppen ezert hianyoznak a linearis erositotechnikaban megszokott munkapontbealIi to e Leme k (bazisoszto, emitterellenallas), amelyek az erosito tranzisztort ott aktiv uzemben tartjak. A legegyszerubb, NPN tranzisztoros un. "teliteses", "hatarolt" (szaturalt, saturated) uzemmodu inverter a 3.14a abran lathato.

\

3.14. abra

A vezerlest RB1-en keresztul kapja, RB2 a biztonsagos lezarashoz segiti ho z z a a tranzisztort, a ba z i.a t 0 V-ra vagy negativ zarofeszultsegre huzva. A mai kis visszaramu tranzisztorok legtobbszor nem igenylik a beepiteset. Pozitiv szintU logikat feltetelezve a bemenetre vagy UbeO kb. 0 V-os logikai o feszultseg, vagy Ubel, pozitiv nehany voltos logikai fuszUltseg erkezik. A ketfele vezerles esetere az egyenaramu mUkodes a kovetkezo:

161

Logikai 0 (= 0 V) fesziil tsegii vezer16s eseten a tranzisztor bazis-emitter diodaja lezar, a kollektoraram gyakorlatilag O-ra csokken, a mUnkapont, Mo a munkaegyenesen az IB= = 0 karakterisztika vonal alatt van (3.14b abra). Ilyenkor az leER (R=~) kollektor maradekar~l fo1yik, amely kisebb, mint az IB = O-hoz tartozo IeEO, es amely kisteljesitmenyii szilicium kapcsolo tranzisztoroknal altalaban elhanyagolhatoan kicsi. Ez az Re, munkael1enallason atfolyva elhanyagolhatoankis fesziiltseget hoz letre rajta, igy a kimeneti logikai 1 fesziil tseg! Ukil t e rhe Le s ne Lkii L gyakorlatilag megegye zik a tapfeszliltseggel. Vegeredmenyben a 10gikai 0 bemeneti jelre 10- gikai 1 a valasz a kimeneten.

Ha a 1ezart tranzisztor kollektorarama nem e1eg kisertekii, akkor az Ukil kimeneti feszliltseg is kisebb, ez pedig kedvezotlen a kapott logikai 1 fesziiltseg szempontjabol. Ilyenkor (kii1onosen Ge tranzisztoros ar-amko rb e n ) celszerii az RB2 e1- lenallast elhelyezni.

Meghajto aramkor eseteben, amikor a munkaellenallas helyen valamilyen "f'ogyas z t o" (izzo, LED, stb.) van (3.14c. abra) a nagy aramu tranzisztor esetleges bizonytalan lezarasa azt eredmenyezi, hogy pl. a jelzo1ampa, amelynek ebben a vezerlesi he1yzetben ki kellene aludnia, halvanyan vilagit. A viszonylag nagy kollektor maradekaram eS'UeE fesziiltseg miatt a tranzisztor disszipacioja is nagyobb lesz, ami a maradekaram tovabbi exponencialis novekedeset idezi elo, ami tovabb noveli a disszipaciot stb. A folyamat vegeredmenye az is lehet, hogy az izzo gyakorlatilag teljes fennyel vi1agit es a tranzis ztor t cnkr-eme gy , Ezert fontos - ku Lcno se n meghaj to a.ramkorok eseteben, me1yet gyakran magunk tervezlink - biztos lezarasrol gondoskodni (katalogusadatok figyelembevetelevel,ha szlikseges RB2 elhelyezeseve1 es U_ a1ka1mazasaval). RB2 es U_ sokszor olyankor is sziikseges, amikor a gyors lezaras a fontos.

Logikai 1 (+Ubel) fesziiltsegii vezerles eseten a biztos atkapcso1as erdekeben a tranzisztor teliteses (szatura1t)iizemmodban miikodik (ez az un. "szaturalt" logikai aramkorcsaladokra ervenyes, de a "nem szaturalt" aramkorokrol is szo lesz a kesobbiekben). A pozitiv bemeneti fesziiltseg hatasara az RBI

162

(ill. RBI es RB2) altaI meghatarozott nagysagu bazis nyitoaram indul meg. Az ennek hatasara letrejovo kollektoraram a munkaellenal1ason fesziiltseget hoz letre. Mivel a bazisaram - kapcso1olizemrol es telitett lizemrol leven szo - tobbszorose annak, mint ami 1inearis erosito iizemben szokasos, a kollektoraram is olyan nagy, hogy a munkaellenallason gyakorlatilag a teljes tapfesziiltseg lep fel, a tranzisztoron max, 100 mV nagysagrendii maradekfesziiltseg (szaturaci6s fesziiltseg) van (3.14b abra Ml munkapont). A kimenet tehat gyakorlatilag 0 Von, logikai 0 szinten van. Eppen ezert, hogy a kimenet fesziiltsege minel koze1ebb legyen 0 V-hoz, vagyis, hogy a tranzisztor mine1 jobban kinyisson, celszerii a bazisaramot a linearis lizemben szokasos erteknel jova1 nagyobbra valasztani. Igy a munkapont - mivel nagy bazisaramhoz tartozo UeE - Ie karakterisztikan va~ koze1ebb kerlil a hataregyeneshez, a maradek fesziiltseg a 0 V-hoz (3.15. abra).

\

la =100 A

0,5V

1V UCE

3.15. abra

A teliteses tizemmod egyik alapveto ismerve ezek szerint:

16,3

vagyis a bazisara1U sokkal nagyoop, mlnt az adott kollektoraramhoz a linearis Uzemmodban szUkseges ertek. A soros bazisaram-korlatozo ellenallast ~l-et a bazisaram megvalasztasa utan Ohm-torvenyebol szamithatjuk:

(Ba negativ feszUltsegre kapcsolodo ~2 is van (3.16. abra) , akkor, mivel:

I v.] +

ebbal

~2'

+

Rs2.

u- 3.16. abra

OV

Ezenkivlil celszerU RB1, RB2 aranyat ugy megvalasztani, hogy Ube = 0 V-nal a bazis zarofeszUltseg -2 ••• -3 V korUl legyen:

U

-2 ••• -3 V

A ket utobbi egyenletbol ~l es Rs2 meghatarozhato.

A teliteses Uzemmod masik ismerve, hogy nyitaskor, logikai l-gyel vezerelve a tranzisztor elektrodjai egeszen sajatsagos potencialon vannak: NPN tranzisztor eseten a bazis feszUltsege a 0 V-os emitterhez kepest kb. +0,6 V, a kollektor feszUltsege 10 •• ,100 mV nagysagrendU, gyakorlatilag 0 V(3.17. abra). NPN retegsorrendnel ez azt jelenti, hogy mivel a P ba-

164

zisreteg +0,6 V-on van, valamint az N emitter es az N ko11ektor egyarant 0 V-on van, nemcsak a bazis-emitter dioda. hanem a ko11ektor-bazis dioda is nyito iranyban van elofeszitve. Ez lenyegesen elter a linearis Uzemmodban szokasos zaroiranyukollektor-bazis feszUltsegU munkaponti beallitastol. Az ilyenkor fellepo, a tranzisztor lezarasat lassito toltestarolasi effektussal kesobb foglalkozunk, a dinamikus mukodes targyalasakor.

~ov 10V

OV

3.17. ab ra

Az e gyenar-amu mUkodes fontos jellemzoje az U .-u transz-

--kl-be---

fer karakterisztika vagy komparacios jelleggorbe. Ez az adott

kapcsolcis (rendszer) kimeneti feszUltseget adja meg a bemeneti feszUltseg fUggvenyeben. Az idealis inverter olyan, hogy a bemeneti feszUltseg tartomanyban a logikai 1 vezerlo feszUltseg felenel van a hatar, a "komparalasi szint", az ennel kisebb feszUltseget logikai O-nak, az ennel nagyobbat logikai l-nek erzekeli,es ennek megfeleloen szolgaltatja a kimeneten az invertalt jelet (3.18. cibra).

u,~--.....,

Au=O

3.18. abra

165

u,J------..

3.19. ab r-a

Igy a legnagyobb az aramkor zajvedettsege, hiszen a logikai 0 es a logikai 1 vezerlofeszUltsegre max Ul/2 csucsertekU zajfeszUltseg szuperponalodhat anelkUl, hogy a kimeneti szint tevesen allna be (3.19. abra). A valosagos inverterek transzfer karakterisztikaja annal jobb, minel jobban megkozeliti az idealist. A valtas, az atmenet logikai O-bol logikai I-be a valosagban nem ugrasszeru (a feszUltsegerosites nem vegtelen nagy) es a komparacios szint sines egeszen pontosan az Ul feszUltseg felenel (3.20. abra). Ezek miatt a zajvedettseg is csokken, mert kisebb lesz a megengedett logikai 0 es. logikai 1 vezerlOfeszUltseg tartomany (3.20. ab r'a .6.UObe es b.Ulbe).

3.20. ab ra

A bipolaris tranzisztoros inverter dinamikus mUkodeset nem analizaljuk reszletesen, csak a felhasznalo szempontjabol legfontosabb jellemzoket, specifikaciokat emlitjUk. Inverte-

166

reket ui. vagy keszen, integralt formaban hasznalunk fel,amelyek specifikaciojat a kata16gusokb61 megtudhatjuk, vagy esetleg specialis celra mi epitUnk. Ilyenkor elozetes nagysagrendi kal~ulacio utan, szUkseg eseten meressel allapitjuk meg a dinamikus jellemzoket •

. I-

J -' rs~~~~-~
------
tr t. tf
ton ~ 90%

10%

,Merb orcrnkor pt.. It

I

bekcpcsotcsi ido kikcpcsotcsi ido felfutasi idb

Ikou.crornro vonctkozocnl lefutasi ida

(kou.crurnrc vonctkozecnl tarolasi ide (!)

3.21. ab ra

Ba rrne Ly aramkorcsaladrol is legyen s z o , a benne Lev d trmzisztor veges hatarfrekvenciaju elem. Linearip Uzemben a linearis kisjelU helyettesito kepeket es az f~ , ill. f~ hatarfrekveneiakat hasznaltuk. KapcsolO Uzemben a kisjelU helyettesito kepek nem hasznalhatok, mert mint tudjuk, elemeik mQnkapontfUggoek es amig a munkapont Mo-bol Ml-be megy (t. a 3.14b abrat), ertekUk tobb nagysagrenddel megvaltozik. Itt a kapcsolasi idok, valamint a fel-, es lefutasi ida megadasa celszerU. Kapcsolo tranzisztorokra ezeket az idoadatokat a katalogusok egy adott es mellekelt merokapcsolasra vonatkozoan kozlik (3.21. abra). A bemeno bazisaramot idealis negyszogala-

167

kunak feltetelezve megadjak, hogy mennyi ido alatt kapcsol be a tranzisztor (t ), vagyis, hogy a bemeneti jel eletol sza-

on " , t Sk

mitva mennyi ido alatt eri el a kollektor arama a veger e

90%-at. Ugyanigy megadjak a kikapcsolasi idot (toff)' azt az idot, ami alatt a bemenet lezarasat kovetoen a kollektor ararna ele;i a nevleges ertek 10%-at. A feifutasi ido (tr) a kollektor a ram 10%-r61 90%-ra noveke de aene k idej e, a Lef'ut as L ido a 90%-rol a 10% e18reseig eltelt ido (adott ket bazisaram szelsoertek kozott). Gyors kapc ao Lo tranzisztorokra ezek IOns, nehanyszor 10 ns nagysagrenduek. A mellekelt merokapcsolasban a kollektor aramra a munkaellenallason levo feszultsegbol, a bazisaramra a bemeneti feszultsegbol (feszultseg-ugrasbol) es a bazis ellenallasbol kovetkeztetnek (a meghajto generator fel-, ill. lefutasi idejet legtobbszor 1 ns alatti ertekre irjak elo). Vigyazat! a katalogusban kozolt adatok csak a katalogusban mellekelt merokapcsolasban mukodo tranzisztorra ervenyesek, mas kapcsolasban masok lesznek a kapcsolasi idokw!

+

ki

3.22. ab ra

A "diszkret elemes" (tranzisztoros) es a korai integralt aramkoros technikaban a teliteses inverterek mukodesi sebesseget gyorsito kondenzatorral noveltek. A bazisaram-korlatozo ellenallassal parhuzamosan kapcsolt viszonylag kis~rteku (10 ••• 100 pF) kondenzator (3.22. abra) a bemeneti feszultseg pozitiv ertekre ugrasanak pillanataban rovidzarkent viselkedik es nagy arammal tulvezerli a tranzisztort, igy a bekapcsolasi ido csokken. Ezutan a bazisaram az ellenallas altaI meghatarozott ertekre all be. A vezerlofeszultseg nullara ug-

168

S""

. " ."

:\'

.u"

"1

rasakor - a kondenzator az elso pillanatban "telep" leven, +0,6 V-rol lezarasba viszi a bazist, igy a tarolasi ido is csokken. Hatrany, hogy a gyorsito kondenzator noveli az inverter nagyfrekvencias AC zavarerzekenyseget, mivel a nagyfrekvencian gyakorlatilag rovidzarkent viselkedo kondenzator a bazisra vezeti a logikai jelre szuperponalodott zavarokat, es tev8s atkapcsolas johet letre.

tpdO + tpdl

tpd - 2

3.23. abra

Az integralt aramkori inverterek (ES kapuk,valamint egyeb epitoelemek) idoadatait a tranzisztoroketol kisse elteroen adjak meg a katalogusok. Egy peldat a 3.23. abra mutate Az ertekek egy megadott merokapcsolasra ervenyesek, amelyben a bemenetre kapcsol t generator f'e s zu L tseget es jelval t as ko r- a fel-, ill. Le f'u t a.s i, idejet e15irjak (Ugen, tl es to). A kimenetre adott "valasz" kesesi ideje a bemeneti jelatmenet 50%-os pontjatol a kimeneti jel 50%-08 pontjaig szamit, elnevezese: jelterjedesi kesleltetesi ido (Qropagation ~elay). A kimenet 0- ba menetehez (tpdO) es I-be menetehez (tpdl) tartozo kesleltetesi ido rendszerint nem egyforma, ezeket kulon megadjak az adatlapokon. Van, amikor az atlagQs jelterjedesi kesleltetesi idot adjak meg, ez a ketkesleltetesi ido szamtani kozeperteke. Logikai aramkorok felhasznalasa szempontjabol a kesleltetesi ido a legfontosabb sebessegre vonatkozo adat, es nem tevesztendo ossze a jel felfutasi es lefutasi idovel, amelyet legtobbszor nem is kozolnek. A teliteses inverterek toff' ill. tpdl kikapcsolasi ideje rendszerint sokkal hosszabb a tobbi idonel. Java reszet a ts tarolasi ido (storage time) teszi ki.

169

Amikor a tranzisztor vezet es tulvezerelt, teliteses munkapontban van, akkor - mint lattuk - a kollektor-bazis di6da nyito iranyban van elafeszitve (a kollektor is emitterkent viselkedik). Emiatt a bazisban igen sok tOlteshordozo halmozodik fel. Ha a tranzisztort hirtelen lezarjuk (a bazisra zerus vagy zaro feszUltseget adunk), akkor a kollektoraram mindaddig nem csokken nullara, amig a bazisbol a tarolt nagymennyisegU "f'b Lo s " tol tes el nem t avo zd.k , A teli teses Uzemnek tehat ez a hatranya: a kikapcsolasi ido a tarolasi idovel meghoszszabbodik. Ez altalaban csak akkor okoz problemat, ha olyan gyors aramkoroket akarunk epiteni, amelyek kesleltetese ~, vagy ns alatti nagysagrendben van. Ma mar ilyen igen gyors rendszerek is leteznek. Ezekben a tranzisztorok telitesbe vezerleset valamilyen modon megakadalyozzak ("nemszaturalt",

- non saturated - logikak). Egyik megoldas az olyan kapcsolasi elrendezes, amely eleve megakadalyozza a telitesi aram kialakulasat, a kollektor-bazis dioda kinyitasat pl. differen-

cial erositahoz hasonlo, "majdnem linearis" kesabb talalkozunk az ECL (Emitter Coupled csatolt logika) targyalasakor (3.24. abra).

mUkodessel. Ezzel Logic emitter A masik megoldas

szerint az inverter kapcsolast egy diodaval ugy egeszitik ki, hogy a kollektor-bazis dioda ne tudjon kinyitni (3.25a abra). Ehhez olyan fajta dioda kell, amelynek nyitofeszUltsege kisebb a kollektor-bazis (Si) di6da nyitofeszUltsegenel. 1lyen a Schottky dioda, amely kb. 0,3 ••• 0,4 V-nal nyit ki (3.25b abra).

+

3.24. abra

170

+ +
Schottky (Sil
Ki
+O.2V
Be
U
OV O;..V O.6V
oJ b) CJ
3.25. ab ra Amikor az inverter pemeneter~ pozitiv logikai I feszUltseg erkezik, a bazis feszUltsege 0,6 V korUli lesz. A kollektor feszUltsege nem csokkenhet kozel 0 V-ra, mert a "megfogo dioda" kinyit es mivel anodja a bazison +0,6 V-on van, a kollektor potencialjat nem engedi +0,2 V-nal lejjebb csokkenni.A Schottky dioda a kinyitas utan a soros bazis korlatozo ellenalIas aramanak nagyreszet is elvezeti a kollektor fele, igy a bazisaram csak akkora lesz, amekkoranak a kb. +0,2 V-os kollektorfeszUltseg eleresehez kell lennie (es a dioda arama is a kollektoraramhoz adodik). A tranzisztor tehat nem lesz telitesben, igy lezarasa sokkal rovidebb ida alatt vegbemehet.A lezarast a dioda nem akadalyozza, mert a pozitiv kollektorfeszUltseg zaroiranyba fesziti elo. A Schottky diodas integralt aramkor valtozatokat ma mar elterjedten alkalmazzak (pl. Schottky-TTL, Schottky vedett 12L, stb.), mUkodesUket a kesobbiekben targyaljuk. A "hetkoznapi" sebesseg kovetelmenyeknek altalaban megfelelnek az olcsobb teliteses aramkorok is, az ismertetett nem telitett valtozatokat akkor hasznaljuk, ha kUlonlegesen gyors vagy viszonylag kis felvett teljesitmeny mellett normal ae be s s egll mU_kodesre van s zuks e g (pI.: Low-power Schottky TTL: kisteljesitmenyU Schottky TTL). Az integralt aramkorokben a Schottky diodakat egyetlen fazisban diffundaltatjak a vedett tranzisztorok kollektor-bazis atmenetehez, nem jelennek meg kUlon alkatreszkent. Ezeket a "Schottky-vedett tranzisztorokat" roviditett jelolessel rajzoljak a kapcsolasban (3.25c abra).

171

3.4. A tervezerlesli eszkozok kapcsololizeme, MOS inverter

A tervezerlesli tranzisztorokat akar digitalis,akar analog aramkorokben egyarant nagyon gyakran hasznaljak kapcsolokent, tekintve, hogy a FET-ek mlikodesi elvlikbol kovetkezoen a vezerlo GATE feszliltsegtol fliggo ellenallasoknak tekinthetok. A kapcsololizem ket szelsOseges esete: teljesen Le zri rv a gyakor-

latilag vegtelen rk.k, teljesen kinyitva tipustol fliggoen

l , 't e

nehany ohm ••• nehany kiloohm rbek csatorna ellenallas k p-

visel a FET.

® j ®
=:> ~
(-3 ... -10) @) @)
LEZARAS( Kikapcsolas) KI NYITAS (Bekapcsolas)

3.26. abra

A zaroreteges FET, JFET "teljes kinyitasahoz", azaz aminimalis rb k eleresehez 0 V-os Gate-Source (bazis-emitter)ve-

e 'ld' . 1

zerlofeszliltseg szlikseges. Lezarashoz a tipusra, pe anyraJe-

lemzo elzarodasi feszliltsegnel nagyobb abszolut ertekli, N-csatornas tipusnal negativ (tobb voltos, esetleg 10 V-os)fes zii L tseget kell a Gate es a So ur-c e .koze adnunk. A ka pc ao Lo Mt p o Lus a , ke t "v ege " a Drain (kollektor) es a Source (emitted mlikodes kozben N-csatornas tiplls eseten mindig a Drain-nek kell pozitivabbnak lennie. A Source potencialjat 0 V-nak veve a lezarashoz, ill. nyitashoz szlikseges viszonyokat mutatja a

3.26a es b abra.

A zaroreteges FET digitalis aramkorokben nem jol alkal-

mazhato. Ha invertert keszitenenk belole, akkor a mlikodteteshez (N-csatorna eseten) pozitiv tapfeszliltsegre lenne szlikse& a bemeneti vezerleshez viszont zerus, ill. negativ feszliltsegre. Ily modon egy inverter kimeneti (0 V vagy +tap)feszlilt-

172

•• .....

,

sege nem lenne alkalmas kozvetlenUl egy ugyanilyen inverterfukozat (0 V-os es negativ feszUl tseget igeny16) vezerlesere.lVIcIt-pedig digitalis aramkorokben alapveto kovetelmeny, hogy egy aramkor kimenete kepes legyen egy kovetkezo fokozat bemenetet kozvetlenlil, szint-attetel nd Lkli.I meghajtani. Ezert a JFET fo alkalmazasi terlilete a preciz analog kapcsolo (kedvezoen kis rbek erheto el), bar a vezerles itt sem egyszerli (reszletesen t. a kesobbiekb.en!).

A MOSFET, szigetelt vezer1oelektrodas FET a mai tervezerHsli digitalis aramkorok szinte kizarolagos alkateleme. AMOS elnevezes a retegsorrendre utal, ~eta1 (fem) a vezerlo elektroda, Q.xid a szigeteles a vezerlo'elektroda alatt es .§.emiconduc to r (felvezeto) az aramvezeto csatorna. Altalanosabb aMISFET (Metal-Insulator-Semiconductor) vagy az IG-FET (Insulated Gate FET) megnevezes, amely a mUkodesi elv lenyegere mlltat; a vezerlo elektroda e1 van szigetelve a felvezetotol. A mai eszkozok tll1nyomo reszeben oxid a szigetelo, ezert az irodalomban, katalogusokban aMOS megjelolest hasznaljak 1eggyakrabban (meg akkor is, ha mas anyagok is jelen vannak a szerkezetben: nitrid, poliszilikon stb.).

Metal

Source

...__j ~ Substrate ~ B=Body

N-Csat.

Erosen szennyezett

Gyengen szennyezett

3.27. abra

Aktiv, kapcsolo tranzisztorkent az elobb emlitett osszekapcso1hatosag erdekeben rendszerint novekmenyes (dusitasos, enhancement) tipusll tranzisztort a1kalmaznak. Az N-csatornas tranzisztor szerkezetet es rajzjelet a 3.27. abranidezzlik fe1 Mlikodesere jellemzo, hogy 0 V-os gate-sollrce elofeszitesnel a

173

csatorna (a drain-source kozotti tartomany) gyakorlatilag~_ kadast kepvisel. Hiaba pozitiv a drain potencialja, arffiu gyakorlatilag nem jon letre, a drain-szubsztrat atmenet zaroiranyu, es nincs tolteshordozo, amely aramot szallitana (3.28a abra). A gate-source koze pozitiv, a kUszob szintet (Uth~halado f'e s zli l t adge t adv a a tranzisztor vezet, a "csatorna", amely a pozitivan f'e Lt o Lt o't t Gate alatt osszegyUlt tolMshordo z ck (elektronok) nat asar-a alakult ki, nehany 100 52 ••• nenany kQ be kapc s o.las.l e l Lena U.as t mutat (3. 28b abra). Az UGS- - I transzfer karakterisztikat a 3.29. abra idezi fel; amig

DS , I ' h

a vezerlofeszUltseg kicsi, a kol1ektoraram, DS zerus, a a

vezerlofeszUltseg eleri a kUszobfeszUltseget (threshol~ Uth~ akkor az aram (allando DDS-et feltetelezve) negyzetes torveny szerint novekedni kezd, a tranzisztor kinyit. A novekmenyes tranzisztor tehat 0 V korUli bemeneti vezerlofeszUltsegre lezar es kinyitasahoz ugyanolyan elajelli (N-csatornas eseten pozitiv) feszUltsegre van szlikseg, mint amilyen a kimenetiDDS feszUltseg, ill. a tapfeszUltseg elajele. Ez teszi lehetove, hogy az egymas utan leva fokozatokat, egysegeket kozvetlen csatolassal osszekossUk, az adott fokozat kimeneti jele,drain-source feszUltsege egyenlo lehet a kovetkezo fokozat bemeneti, gate-source feszliltsegevel.

p

p

Substrate

I Szubsztrc! I

3.28. abra

174

I

IDS
2mA
r IDS = k lUGS - Ut,i
t' ha UGS > U'h
1mA 3.29. abra

Az N-csatornas "NMOS" novekmenyes tranzisztoros egyszerLi. inverter mUkodeset a 3.30. abra szemlelteti. Ha a bemenetre

o V korUli feszUltseget adunk, akkor a tranzisztor lezar Qasd a transzfer karakterisztikat), gyakorlatilag szakadassa vali~ kikapcsol. A kimenet feszliltsege igy egyenlo lesz a +DDD tapfeszUltseggel. Va I os terhelessel itt nem ke Ll, s zrimo Ln l , ha felt et e Le z zuk , hogy az inverter ujabb MOS aramkort hajt meg (egyen-. aramu szempontbol Uresjarasra dolgozik, 3.30a abra).

~J

. 1

f

OJ

3.30. abra

Logikai 1 szintU, pozitiv, kuzel +DDD vezerlo feszUltseg hatasara a Gate pozitiv feszUltsege miatt (korlatozo ellenallas nem SzUkseges, hiszen a vezerlo elektrod szigetelt!) a tranzisztor vezetove val~k, bekapcsol (3.30b abra) es a kimeneti feszUltseg elvileg zerus lesz. Valosagban a MOS-tranzisztor bekapcsol t allapotban nem rovidzarkent, hanem kS? nagysagrendU ellenallaskent viselkedik, igy a kimeneti feszUltseg sem pontosan 0 V, han em a bekapcsolt MOS-csatornaellenallas _

175

(r ) es a munkaellenallas, mint feszUltsegoszto altaI megha_

bek . , ,

tarozott feszUltseg lesz. Teklntve, hogy a munkaellenallast

akar- 100 k Q nagysagrendUre is valaszthatj uk (a kis fogyasztas erdekeben, es mert va.Los t e r-he Le s s e L nem kell azamo Lnf), a kimeneti fegyUltseg logikai 1 vezerleskor kozel lesz a 0 Vhoz.

Integralt MOS rendszerekben az inverterek munkaellenallasat is MOS tra:nzisztorokbol keszi tik. A szaz bQ nagyaagreridU ellenallasok integralt formaban valo eloallitasa ui.nehezkes es az integralt aramkori lapkan is tulzottan nagy lenne a helyfoglalasuk. AMOS tranzisztor szerkezete egyszerUbb is, mint egy monolitikus ellenallase (~. a 3.27. abrat). A munkaellenallas-tranzisztor rendszerint egy "felig lezart", nagy ellenallast kepviselo szinten novekmenyes tipus (ujabb aramkorokben kiUriteses tipust is hasznalnak). A ~ometriaja olya~ amelynek eleve nagyobb a csatorna ellenallasa. A kivant ellenalIas beallitasa konstans Gate feszUltsegre, altalaban az UDD tapfeszUltsegre vagy az Ie-ben eloallitott kUlon UGG-re kotessel megy vegbe (3.31a es b abra).

be

ki

be

ov

3.31. ab r a

Osszehasonlitva a bipolaris es aMOS invertert anynyit mar most, reszletes analizis nelkUI megallapithatunk, h0gy aMOS inverterek (es termeszetesen altalaban aMOS rendszerek) teljesitmeny fogyasztasa sokkal kisebb a bipolarisnal.Ennek magyarazatat az elazaekben lathattuk:MOS aramkorokben az adott fokozatot a kovetkeza fokozat nem terheli

176

,

(statikusan) a bemeneti aramaval, igy a munkaellenallast nagyr-a I ehe t va Laa z t an i., ami, adott tapfeszUltseg e s e t en kisebb kollektoraramot (drain aramot) hoz letre, az U·I szorzat kisebb lesz, kisebb lesz a tap-teljesitmeny. A nagyobb munkaellenallas viszont ertheta modon a dinamikus mUkodesre hat rossz iranyban: az adott aramkort terhelo kovetkeza MOS bemenet "ohmos" terhelest nem kepvisel ugyan (szakadas), de meglehetosen nagy a bemeneti kapacitas a Gate es a csatorna kozott.

I+J+~~SZiV I I

U munka,ellenallas

:r-;:-

_J(_j'M j r

t

OJ

3.32. ab ra

Ezt a terhelo kapacitast (3.32a abra) a nagyertekU munkaellenallasnak kell feltoltenie, igy az idoallando nagy lesz, a mUkodes lelassu1! A je1formak a 3.32b abra a1apjan kovethetok: a bemenetet ugrasszerUen O-tol I-be vezere1ve az aktiv,inverter-tranzisztor kis impedanciassa valik es kisUti a koze1 tapfeszU1tsegre toltodott terhe10 kondenzatort. Az idaallando viszonylag kicsi (a kisUto ellenallas a tranzisztor rbek ellenallasa), a bekapcsolasi ida (tbe) viszony1ag rovid (termeszetesen hosszabb, mint a bipo1aris tranzisztoros inverterne1).Kikapcsolaskor, a bemeneti feszU1tseg l-ral O-ra ugrasakor viszont az inverter tranzisztor szakadassa valik es a passziv, nagyertekU munkaellenallas csak lassan kepes a terhela kondenzatort 0 V-rOl UDD-re fel tol teni (a tolta e L'Lena l Laa most 100 kR nagysagrendUl), igy a kikapcsolasi ida (tki) joval hoszszabb lesz. Vegsa soron ez korlatozza aMOS rendszer sebesseget: a kikapcsolasi ida nehany tized ~s-ot (nehany szaz ns-

177

ot) is e Le rrie t , szemben a b Lpo Lar-Ls aramkorok ndhanye zo r- 10 nsos, esetleg nehany ns-os sot ns alatti kapcsolasi idoivel. A MOS aramkorok eseteben tehat mindig kompromisszumot kell kotni a sebesseg es a teljesitmeny kozott, a munkaellenallasOk - (ill. a passziv "munkaellenallas tranzisztorok" munkapontja_ nak) megvalasztasaval. Alapveto javulast csak ugy lehet elerni, hogy a passziv felhuzo MOS tranzisztor helyett aktiv, az also, inverter tranzisztorral ellenUtemben mUkodo tranzisztort helyezUnk el, ezen az elven mUkodik a CMOS, komplementer MOS (Complementer-MOS) inverter, amelyben egy kapcsolo es egy munkaellenallas helyett ket kapcsolo van. E ket kapcsolo ellenUtemben dolgozik, egyik a 0 V-ot a masik a +UDD tapfeszUltseget viszi a kimenetre. AZert, hogy kozos vezerlojellel johessen letre az ellenUtemU mUkodes, az also es felso kapcsolot ellentetes polaritasu MOS tranzisztorral valositjak meg (komplementer parral). A CMOS inverter alapkapcsolast a 3.33a abra mutatja.

+Uoo

+Uoo

111 II

,0' ---;..

,"

"- --~

I

ov b)

OV (Uss)

3.33. abra

Amikor a bemenet (gate-ek) feszUltsege 0 V korUli, az N-csatornas tranzisztor kikapcsol, gyakorlatilag szakadas lesz, olyan mintha jelen sem lenne. Ugyanakkor a P-csatornas tranzisztor bekapcsol, kinyit, hiszen a 0 V-os bemeneti feszUltseg a pozitiv tapfeszUltsegen levo source-hoz kepest negativ, nyitoiranyu vezerlo feszUltseget jelent. A felso, bekapcsolt

kapcsolo a kimenetet a pozitiv tapfeszUltseggel C3.33b ab r-a ) ,

178

koti ossze

,0'

ov

,

A masik vezerlesi allapotban, amikor a bemenet az U+-on van, a helyzet forditott; az also, N-csatornas tranzisztor nyit ki, a felso, P-csatornas zar Ie, mert az u.tobbinak azonos a GATE es a SOURCE feszUltsege, azaz szamara UGS = 0 ~Az also, bekapcsolt kapcsolo a 0 V-ot vezeti a kimenetre (3.33c abra) •

Ezek szerint mindket vezerlesi allapotban kozvetlenUI egy-egy nyitott tranzisztor (0,5 ••• 1 k~ nagyaagu ) csatorna ellenallasan keresztUl ju.t a kimenetre a 0 V-os feszUltseg, ill. a + tapfeszUltseg. Nines tehat nagyertekU mu.nkaellenallas, ami a terhelo kapacitas tapfeszUltsegre toltodeset lassitana. A mindket allapotban kis kimeneti impedaneia miatt a CMOS aramkor sokkal gyorsabb, mint a passziv mu.nkaellenallasu NMOS vagy a PMOS aramkorok.

Tekintve, hogy f'e Lv a.L tva vagy az also, vagy a felso kapesolot kapesolju.k be, a masik pedig mindig kikapcsolt allapotban van, a tapfeszUltseg es a 0 V kozott mindig szakadas van, ezert az aramfogyasztas statiku.s Uzemben elvileg zeru.s, gyakorlatilag a lezart tranzisztor egeszen kis (max nA) maradekaramaval egyenlo. A felvett teljeeitmeny nW (nanowatt!) nagysagrendU egy CMOS inverterre. Dinamikus Uzemben O-bol I-be, vagy I-bol O-ba v a L't a s ko r- nagyobb a f'ogyae z t aa , egyreszt azer t, mert az atkapesolaskor egy nagy on rovid idore mindket tranzisztor kinyit es rovidre zarja a tapforrast (a esatorna-ellenallasokon keresztUl), masreszt azert, mert a terhelo kapacitast az egyik feszUltsegrol at kell tolteni a masik logikai feszUltsegszintre, ehhez pedig aram kell, es ez az aram az eppen kinyitott tranzisztor esatornaellenallasan folyik at,amin disszipaeiot okoz. Ha egy CMOS aramkort MHz-es Utemben kap-

,

esolgatu.nk, akkor telj e a i trneny f'ogyas z t aaa akkora is mint a bipolaris aramkoroke! A kis fogyasztas elonye

lehet, tehcit

esak egyenfeszUltsegen es egeszen kis kapesolasi frekvenciak~n jelentkezik.

A CMOS integral t aramkorok gyartasakor torekednek a az.immetriara, ennek koszonhetoen az inverterek (kapuk) Ube - Uki transzfer karakterisztikaja kozel van az idealishoz (tipikus karakterisztikakat ketfele tapfeszUltsegre a 3.34. abran lat-

179

I

I

:1,

hatunk), a "b Ll Lene s l '' szint a tapfeszi..iltseg felenek kornye_ zeteben van, ezert a CMOS aramkorok kevesbe erzekenyek a 10- gikai jelre szuperponalodott zavarokra.

5

10 15

3.34. ab ra

Az elonyok mellett hatrany, hogy a ketfele (N-csatornas, es P-csatornas) MOS tranzisztort egyetlen integralt aramkor lapkan nehezebben lehet eloallitani, bonyolultabb technologia

szi..ikseges. Ezert a CMOS aramkorok dragabbak, mint a NMOS, PMOS es bipolaris aramkorok.

"normal"

3.5. Bipolaris a£amkorcsaladok

A tovabbiakban a ma leggyakrabban hasznalatos aramkorcsa-

ladok mi..ikodesevel, jellemzoivel, felhasznalasi

teri..ileteivel

foglalkozunk. Az, hogy tobbfele aramkor letezik es hasznalatban van a legkiilonbozobb keszi..ilekekben, berendezesekben, azt bizonyitja, hogy mindegyiknek megvan a sajat felhasznalasi teri..ilete, ahol legjobban megfelel a kivanalmaknak, mlikodesi felteteleknek. Nem mondhatjuk tehat, hogy egy adott aramkorcsalad hasznalhatatlan es egy masik a kizarolagosan megfelelo. Csak az aramkorok mi..ikodesenek ismereteben, az elvarhato jellemzok tudataban dontheti..ink alkalmazasukrol, ezert kell tanulmanyoznunk a szobajoheto tipuscsaladokat. Eloszor tekintsi..ik at, hogy amikor valamely aramkort minositi..ink, milyen parametereket kell e Ls Ss o r'b an me gv Lz aga Lnunk ! (Reszletes adatlapot az aramkor-tipusok ismertetesenel kozllink.)

180

"I"

~,

:

3.5.1. A digitalis aramkorok legfontosabb jellemzoi

Logikai szintek

Alapveto kerdes, hogy az adott rendszer logikai 0 es 10- gikai 1 jelszintje milyen. Az elozokben emlitetti..ik, hogy manapsag elsosorban pozitiv szintii logikakat hasznalnak, ahol a logikai 1 szint "magasabb", pozitivabb a logikai 0 szintnel (ami nem zarja ki a foldhoz kepest negativ szint hasznalatat, mint pl. az ECL-nel). Sokszor az igazsagtaplazatban, abrakon - a felreertesek elkerlilese vegett - nem 0 es 1 jeloleseket hasznalnak, hanem

tit';'

'.'

(logikai 1) (logikai 0)

es

H - High:

L - Low:

"magas" "alacsony"

jeleket. A jelszintek nagysagat a katalogusok mindig valamilyen ti..iressel adjak meg, feszi..iltseg tartomanyokat kozolnek 0- ban es I-ben, amelyen bellil kell, hogy maradjanak a szintek szelsoseges, megengedett terheles vaitozasok, tapfesziiltseg valtozas stb. hatasara. Szinten alapvetoen fontos, hogy a megadott jellemzok mindig a legrosszabb esetre (worst case) vonatkoznak! A digitalis aramkoroknek ui. a legszelsosegesebb esetekben is illeszkednilik kell egymashoz, vagyis egy adott tipuscsal!:id barmely aramkorenek olyan kimeneti szinteket kell kiadnia, amely a legrosszabb koriilmenyek kozott (a kimenetekre kapcsolt legnagyobb terheles mellett, a tapfeszliltseg megadott szelsoertekek kozotti ingadozasa mellett, a teljes megadott miikodesi homerseklet tartomanyban stb.) bizonyos tartalekkal alkalmas egy azonos tipuscsaladbeli aramkor bemenetenek meghajtasara. (A digitalis berendezesek tul bonyolultak ahhoz, hogy reszegysegeinek illeszkedeset utolagos bemeressel es beallitassal biztositsuk!).

Zajtartalek (Noise margin)

Nem elegendo, ha egy aramkor kimenete az ot koveto aramkor bemenetevel osszekotheto, azzal illeszkedik, fontos, hogy ez megfelelo "biztonsagi tartalekkal" tortenjen. A logikai jeleket vivo vezetekekre ui. kapacitiv, induktiv, elektromag-

181

MOOS s t b , "ton a szom"'~o, a"ffinkOrOkb~". a. ko r'nye z e t b d.L Vi1_'.,'

lamos zavarok Juthatnak ra, ezek a (az altalaban zajnak neva.; ..... zett) feszliltsegek hozzaadadnak (pozitiv-negativ elojellel) a logikai szintekhez. Belathata, hogy mine 1 kisebb a logikai szintek tlirese es a 0 es I f'e s zu.Lt a eg "tavolsaga", annal in-I"" kabb vesz81yeztetik a mii kbd e s t a jelre azup e rpone Lodo t t zajok; .... ' . annal gyakrabban fordulhat elo, hogy a logikai jel es a zaj" , osszege pillanatnyilag az ellenkezo logikai szint tartomanya-

ba "c s ap at", teves mUkodest okozva (3.35. ab r-a) , Hd.ab a a jal megtervezett, laboratariumban jal mlikodo aramkor, ha a tenyleges lizemi korUlmenyek kozott megsem hasznalhata, meg a gO~-

dos arnyekolas, atgondoltan megtervezett foldeles, tapellatas stb. ellenere sem, mert esetleg az alkatreszek a mindenkeppen

a rendszerbe kerUlo zajt "nem tUrik el"! Ennek a. jelentoseget sohasem szabad szem elol tevesztenlink!

u

log1

logO

Teves mukodes

3.35. ab r'a

A zajtartalek - nevebol kovetkezoen - azt a jeltartomanyt (feszUltseg-tartomanyt) jelenti, amelyen belUI a logikai szint a raszuperponaladott zavar jellel egyutt "ingadozhat" anelklil, hogy teves mlikodes jonne letre. A katalogusok altalaban megadjak, hogy az adott aramkor legrosszabb es~tben a kimeneten mekkora logikai szinteket ad ki szavatol tan es me kkora az a szint, amit egy kovetkezo ugyanilyen aramkor a bemeneten meg tevesztes nelklil fogadni tud. Logikai O-ban (pozitiv szintU logika eseten) megadjak azt a legnagyobb feszlilt-

182

I '.

I

I

•

seget, amelyre az adott aramkor kimeneti feszliltsege legroszszabb esetben "felmehet" (3.36a ab ra , Uk·O ). UgyanakkorkDz-

l max

lik azt a legnagyobb ~eg megengedett feszUltseget, amelyet

ugyanez a fajta aramkor a bemeneten meg logikai O-nak tekint (UbeOmax). Ez utabbi termeszetesen nagyobb feszUltseg es amenynyivel nagyobb, eppen annyi a "biztonsagi tavolsag", azaz a zajtartalek vagy z aj t av o.Le ag logikai O-ban, ekkora lehet a jelre "Ulo" zajfeszUltseg pozitiv csucserteke.

u

u

Zajtartalek 1-ben

Zajtartalek O-ban

3.36. abra

"

:1

,

Logikai I-ben a meghajta aramkor szolgaltat feltetlenlil nagyobb feszliltseget, mint amit egy masik ugyanolyan aramkor a bemeneten rn Ln i.ma Ld a an igenyel (3.36b ab r-a , Uk'l . es Ub 1 . ).

l mln e mln

A ketto klilonbsege adja a zajtartalekot logikai I-ben,legfel-

jebb ekkora lehet a zajfeszUltseg negativ csucserteke.A rendszerek altalaban szimmetrikusak, logikai O-ban es I-ben azonos a tartalek,es akkor a ket (logikai O-ban es I-benmega~) zajtartalek osszege a megengedett legnagyobb zavarfeszliltseg csucstol-csucsig vett ertekevel egyenlo (lasd a 3.36. abrat). 1l katal6gusok altalaban ezt adjak meg "noise margin" cimsz6 alatt (pl. TTL: 1 V, ami a 2-szer 0,4 V-bol adodik nemi joindulattal). Mindez egyenfeszUltsegre (DC) es kisfrekvenciara igaz, vagyis az igy megadott jellemzo a DC zajtartalek. Na-

183

gyobb frekvencias (tobb MHZ-es) zavarokra az aramkorok altalaban kevesbe erzekenyek (his zen mUkodesi sebessegUk korlato_ zottsaga miatt "kevesbe veszik eszre" a gyors ingadozasokat), ezert legtobbszor megadjak az un. AC zajtartalekot is adott frekvencian vagy a frekvencia fUggvenyeben.

Teljesitmeny disszipacio (felvett tapteljesitmeny FDL

Alapveto es a felhasznalasi terUletet nagymertekben meghatarozo statikus (egyenaramu) jellemzo. Minden aramkor fajta eseteben nyilvanvalo eel, hogy az aramfogyasztas minel kisebb legyen, egyreszt aZert, mert kisebb teljesitmenyigeny e s e t en o Lc s ob b a t ap agy s eg , ill. Lehe t ove v a L'i.k .a teleprol, akkumulatorrol valo taplalas, masreszt azert, mert .a kisebb teljesitmenyigenyU aramkorokbol tobb integralhato ossze egyetlen lemezken a tulmelegedes veszelye nelkUl (rna a nagymertekben integralt LSI aramkorok bonyolultsagat sokszor nem annyira a technikai lehetasegek, mint inkabb a nagyon sok aramkort magaban foglalo 10 melegedese korlatozza). Mar az inverterek osszehasonlitasakor lattuk, hogy a bipolaris, aMOS es a CMOS aramkorok fogyasztasa nagysagrendekkel elter. Azt is eszre kellett vennlink, hogy a teljesitmeny disszipacio szoros osszefUggesben van a legfontosabb dinamikus jellemzavel, a mlikodesi sebesseggel. A mUkodesi sebesseget jellemza ida adat a

Jelterjedesi kesleltetesi ida (propagation delay)

Definiciojat a 3.23. abra jeloleseivel mar ismerjlik: a bemeneti vezerlestal a kimeneti, logikai O-ba ugrasig eltelt kesleltetesi ido (tpdO) es a bemeneti (ellenkezo) vezerlestol a kimeneti logikai I-be ugrasig eltelt kesleltetesi ida ~pdl) atlagerteke (tpd). (Vigyazat! A jelterjedesi kesleltetesi ida nem tevesztenda ossze a kimeneti jel fel- vagy lefutasi meredeksegevel!) Altalaban azt mondhatjuk, hogy nagy mlikodesi sebesseget (kis tpd idat) nagyobb teljesitmeny "befektetesevel" erhetlink el. A bipolaris aramkorok altalaban gyorsabbak, vi-

szont fogyasztasuk nagy (sot annal nagyobb, minel nagyobb

sebesseglik - gondoljunk arra, hogy a gyorsabb mlikodeshez nagyobb hatarfrekvenciahoz az aramkorokben kisebb ellenallasok

:1

\ \

184

a

kellenek, ami noveli a fogyasztast. Ehhez jarul az is, hogy a bipolaris tranzisztorok hatarfrekvenciaja nagyobb kollektoraramnal magasabb). AMOS aramkorok kevesebb teljesitmenyt fogyasztanak, viszont a nagy e Ll.ene Ll aaok miatt lassubbak is s tb,

- mindezeket a tulajdonsagokat az aramkor tipusok mlikodesenek attekintese utan osszehasonlitjuk majd. Az latszik az eddigiekbol is, hogy egy adott alkalmazasban mindig kompromisszumot kell kotnUnk a sebesseg es disszipacio tekinteteben. Vannak helyek, ahol a sebesseg elsorendU fontossagu ("nagy" szamitogepek aritmetikai egysegei, gyors jeleket digitalizalo, jelfeldolgozo berendezesek stb.), van ahol az a legfontosabb,hogy

a teljesitmeny felvetel a leheto legkisebb legyen, a sebesseg igeny nem nagy (telepes, hordozhato mUszerek, digitalis orak, kalkulatorok stb.), de a legtobb helyen ("ipari elektronika":

az iparban, vezerlesekben, szabalyozasokban leva elektronika, mikroszamitogepek es "kornyezetlik" , "hetkoznapi" elektronika stb.) az elabb emlitett kompromisszum ertelmeben nagyon alaposan meg kell gondolnunk, hogy hoI, milyen aramkorcsaladotalkalmazzunk, esetleg egy rendszerben vegyesen is. Ertheto tehat, hogy nem lehet valamely aramkorral azt mondani,hogy"jobb mint a masik". A mUszaki fejlesztes termeszetesen arra lranyul, az integralt aramkoroket eloallito gyarak arra torekszenek, hogy minden aramkor tipusbol olyan ujabb valtozatokathozzanak ki, amelyek a leheto legkisebb jelterjedesi kesleltetes mellett a leheta legkisebb teljesitmenyigennyel mlikodnek.Ilyen I ertelemben az aramkorok "josagara" jellemza mennyiseg a jelterjedesi ida es a felvett tapteljesitmeny szorzata:

Ennek kell a leheta legkisebbnek lennie. A szorzat energia dimenzioju es durva becsleskent arra szolgal mertekUl, hogy az illeta aramkor minimalisan mennyi munka aran hajt vegre egy logikai mliveletet.

A kimenet "meghajto kepessege"

A fogyasztassal osszefUgga jellemza, logikai O-ban es ,1- ben is megadjak. Ettol fUgg, hogy egyreszt hany sajat csaladjahoz tartozo aramkor bemenetet kepes meghajtani egy kimenet

185'

(ez a FAN OUT szam) , masreszt ebbol tQdhatjQk meg, hogy egy masfajta aramkorhoz valo illeszteskor (ha egyaltalan lehetse_ ges) hany aramkorrel terhelhetjUk a kimenetet.

- Egyeb adatok, adottsagok, amelyek szinten fontosak, es esetenkent dont6k lehetnek egy aramkor fajta kivalasztasakor, ilyenek p Lv :

a tipQsvalasztek (van-e egyaltalan olyan IC, amilyet az adott fQnkciora keresUnk; alkatreszekbol torteno aramkor epiteshez a TTL szolgal leggazdagabb valasztekkal),

az ar (osszefUgg a teljesitmeny felvetellel es a valasztekkal, lehet, hogy adott feladatra olcsobb IC-t lQnk, de dragabb hozza a tapegyseg, az is lehet, hogy

" ' ,,' k·· de me g.i s

feladathoz nincs a tipQsvalasztekban kesz aram or,

olcsobb tobb, sajat csaladbeli IC-bol osszeallitani),

a mUkodesi homerseklettartomany (legtobb csaladban lete-

, , 0, 70 °c k··

zik ipari kivitelU sorozat, amelyre altalaban 0 es + 0-

zotti mUkodesre szavatoljak valamennyi katalogQs-jellemzo teljesiteset, a katonai valtozatok legtobbszor -550 es +125 °c kozott mUkodnek a katalogQs altaI megadott hatarokon belUl. meg a "felvezeto elme-

tipQ~talaadott

(Ilyen szeles homerseklet-tartomanyban let" sok tetele sem igaz!).

3.5.2. Regebbi bipol3.ris aramkorok

A teljesseg kedveert es a mai aramkorok mUkodesenek jobb megertese erdekeben erdemes egeszen roviden attekinteni a "tortenelmi" elozmenyeket, nyomon kovetni a digitalis integralt aramkor-tipQsok kialakQlasat.

RTL, RCTL (Resistor Transistor [Capacitor] Logic =

e LLena.l Laa - tranzisztor- [kondenzatorJ logika)

Az elsa IC-k meg "diszkret elemes sZGmlelettel" keszUltek: minel kevesebb alkatresz, annal jobb. Nem tettek mast, mint egyszerU invertereket kapcsoltak parhQzamosan (3.37. abra). Akarmelyik inverter bazisra (A, B, C-re) pozitiv, logikai l-et adva, a hozza tartozo tranzisztor kinyit es a kozos

186

• 12Th (Diode-Transistor-LogiC = dioda-tranzisztor logika)

Eleinte diodas ES kapQt egeszitettek ki egy inverterrel, igy a NAND Qniverzalis mUveletet valositottak meg. Az inverter tranzisztor biztos lezarhatosaga erdekeben negativ(bazis-lezaro) tapfeszUltseget is hasznaltak (3.38a abra). EZQtan fokozatoEan szakitottak a diszkret elemes "takarekos" szemlelettel (nem kizarolag a feladatot teljesito alkatreszeket integraltak Ie, hanem a jobb mUkodest elosegito tobbletet is), igy eloszor a negativ tapfeszUltseg igenyt kUszoboltek ki az egyik szinteltolo dioda tranzisztorral (T1) valo helyettesi-

tesevel (3.38b abra) , majd olyan modositott aramkort keszitet-

II.

kimenet 0 V kozelebe kerul (kimenet 0 lesz, ha barmelyik bemenet 1), igy a kapcsolas a NOR Qniverzalis mUveletet valositja meg. A kello sebesseg (mikrosec) eleresehez kis ellenall9.sertekek voltak Szuksegesek, ami a disszipaciot novelte meglehetosen nagyra, a zajtartalek viszont kicsi volt. A gyorsito kondenzatorral kiegeszitett kapcsolas (RCTL) annyiban jelentett javQlast, hogy az ellenallasok nagyobbak lehettek, a disszipacio csokkentheto volt (3.37b abra).

+3 ... 5V

OJ

RTL

+5V

3.37. Rbra

187

+4,SV ... 5,5V

A A
B
B
V4 SN 15846 :::'
b) '.
a,
3.38. abra tek ("modified DTLff) , amelyben mar kihasznaltak az integralas folyaman "magatol" letrejovo vertikalis PNP tranzisztorokat, amelyekkel a diodakat helyettesitettek (3.39. abra, ez volt az elso pelda az olyan alkatreszre, amely csakintegralva kepzelhetoel), a kimenetre passziv munkaellenallasos inverter-vegfokozat helyett aktiv, "felhuzoff emi tterkovetos un. "totem-pole" elleniitemii vegfokozatot helyeztek. lVIindezzel lenyegesen megnoveltek a sebesseget, a zajtartalekot, a "fan-out"-

ot.

Dioda_vertikalis PNP

-*- ~

p n p

~Modified DTL • NAND 2k "_---+--II-...,

+

SN73 ...

3.39. abra

188

,

,

A 3.39. ab ra DTL-NAND kapuja volt a ma is hasznalatos TTL "elodjenek", a mar majdnem haaon.Lo p ar-ame t e r-e ke t (kb. 10 ns kesleltetes, n . 10 mW teljesitmeny felvetel kapunkent) nyujto DTL rendszereknek az alaparamkore (TEXAS SN 53 ••• , SN 73· •• • '. sorozat). DTL aramkorok meg itt-ott megtalalhatok "regiff berendezesekben (szamitogepekben).

3.5.3. TTL, T2L (Transistor-Transistor Logic

tranzisztor-tranzisztor logika)

lVIa is ez a legnagyobb tipusvalaszteku, univerzalis celra keszUlo bipolaris integralt aramkor rendszer, ezert ezzel reszletesebben f'o g.l a Lko zunk , Osszesen 6 f'e Le TTL valto,zat van, amelybol kivalaszthato a sebesseg, disszipacio es ar szempontjabal a leginkabb megfelelo tipus. Kezdetben a NoRMAL (STANDARD) TTL sorozat (SN 54/74 ••• ) terjedt el legjobban, az evek folyaman ennek bovUlt legjobban a tipusvalaszteka (tobbszaz tipusra). lVIa mar a kis teljesitmeny fogyasztasu, Schottky-vedett (~ow-power £chottky: 54LS/74LS ••• ) valtozat a legnepszerUbb, uj fejleszteshez - ahol TTL-re van sziikseg - ez a legLnlcabb a j an Lha t o (vannak ujabb TTL aramkorok, amelyek mar eleve csak Schottky valtozatban jelentek meg). A TTL aramkorok kozUl a normal valtozat mUkodeset tanulmanyozzuk reszleteseb-

I ben es a tobbi v8.ltozatot ezzel hasonlitjuk majd ossze. A mii-

kodesben alapveto elteresek nincsenek, a parameterek viszont erosen elternek.

NAND alaparamkor

A normal TTL alaparamkoret, a NAND kaput mutatja a 3.40. abra. Azonnal szembetiinik a bemeneten a tobb emitterii tranzisztor, amelyet a diszkret elemek kozott hiaba keresnen~ igy integralva viszont egeszen termeszetes (a bazis retegbe tobb kis emitter szigetet diffundalnak).

189

~-----------.------~~--------+5V

130fi,

D1 0 D3

---- .. ~----------~------+-~----OV0N~

3.40. ab.ra

Ez a tabb emitterU tranzisztor t~lti be az pu szerep~t. Diodts helyettesit6 k~pe, melyet a alapjan rajzolhatunk, a 3.41. abran lathato. Ez

(aktiv) ES kar~tegsorrend a helyettesi-

t6 k~p term~szetesen csak a logikai mUkad~s szempontjabol ekvivalens, hiszen a tranzisztor nem k~t szembeforditott dioda, hanem aktiv elem (~s ~ppen ez a nagy e16nye). Az abran 1~v6 diodak egy pozitiv szintu ES kaput alkotnak, ahhoz,hogy a diodas kapu kimenete pozitiv feszUltsegU legyen, valamelUlyi be-

menetnek pozitivnak kell lennie. Ha egyetlenegy bemenet on van, akkor a "B" pont kb. +0,6 V-ra kerUl, igy a jobb dali dioda katodjan az ES kapu kimeneten gyakorlatilag

van.

+5V

+5V

I L.k ~ A @ @ "e"

B ----!oE:;::r---t@@

C ~. p, myR,)

1

OV

1

OV

I

ES- kapu

3.41. ab r-a

190

o volo V

l

I

t;

A TTL aramkarben a bemeneti ES kaput egy "fazishasit6" fokozat koveti (T2), amely a T3-as inverter tranzisztort es a T4 aktiv f'e Lhuz o tranzisztort ellenLitemben haj tja meg. A T3 es T4 tehat gyors mUkodesU, a DTL-nel is meglevo TOTEM POLE kimeneti fokozatot alkot. Vizsgaljuk meg reszletesebben a mukadest kUlanbazo (alapvetoen ketfele) vezerl~s esetere!

IbOO:'S 1,6 mA

3.42. abra

a) Ha a bemenetek kazUl valamelyik (vagy tobb) logikai O-n, kb. 0 V-on van (3.42. abra) , akkor a foldelt bemenethez tartozo E-B dioda kinyit, hiszen Tl bazisa a 4 kQ-on keresztUl pozitiv, nyito e16feszitest kap, emittere pedig 0 V-on van. A kinyitas meglehetosen nagy bazisarammal tortenik, igy a Tl telitesbe megy, vagyis CE feszUlts~ge gyakorlatilag 0 V lesz, tehat T2 bazisan is 0 V koruli a feszUltseg. Emiatt T2 es T3 lezar (ahhoz, hogy kinyissanak, T2 bazispontjan osszesen 2 • 0,6 = 1,2 V-nak kellene lennie, mert T2 es T3 bazis-emitter diodaja Borba kapCBolodik). Mivel T2 szakadaskent viselkedik (olyan mintha benne sem lenne az aramkorben), T4 a pozitiv tapfeszUltsegbol az 1,6 kSl-os ellenallason keresztul bazisaramot kap es mint egy emitterkavet6, a kimenet feszUltseget a kinyito D diodan keresztUI pozitivba huzza. A kimeneti aramot a 130Q -os ellenallas ko r'La t o z za , A kimeneti logikai 1 feszUltseget Uresjarasban ugy kapjuk, hogy a tapfeszultsegbol levonjuk a nyitott T4 E-E feszUltseget es a nyitott D dioda feszUltseg~t, igy:

Ukil = 5V - O,6V - O,6V

3,8 V

(uresjarasban).

191

Ha a kimenetre passziv (pozitiv) terhelest kapcsolunk, akkor ez a feszultseg csokken (a terhelo emitteraram hatasara foly6 bazisaram az 1,6 kQ -on feszul tseget hoz 18tre). A katalogus szerint maximalis (0,4 mA) terheles eseten a kimeneti feszlilt_

seg:

Ukil ~ 2,4 V.

A masik legfontosabb statikus adat ebben a vezerlesi helyzetben a bemeneti logikai O-hoz tartozo aram. Tl nyitott BE di6- dajan keresztiil folyik a 4 k2 -os e Ll.ena Ll a s teljes arama 'es mivel a kollektoraram zerus, az osszes aram a bemenetet 0 Vra vivo vezeteken folyik. Mivel Tl bazisa kb. 0,6 V van, a 4 kQ-os e'l Lena.l.Las arama (me Ly , ha csak egyetlen bemenet van o V-on, megegyezik a bemeneti arammal):

5 V - 0 6 V 4 k

= 1,1 mAo

A katalogus szerint ennek erteke legrosszabb esetben:

1beO = 1,6 mAo

Az 1beO a meghajto aramkor szamara nem "szokasos" fogyaszto jellegii terhelest jelento aram, hanem negativ iranyu, a bemenet feszults.eget pozitiv iranyba huz o un , huzoaram (sink current) - egyezesben azzal, amit az ES kapuk bemeneti aramarol tanultunk (lasd a 3.2. fejezetet!). A TTL-t meghajto aramkornek, generatornak tehat olyannak kell lennie, amely ezt a pozitiv iranyba "torekvo" bemenetet 0 V kozeleben kepes tartani (kis belso ellenallassal),

b) Ha mindegyik bemenet logikai l-es vezerlest kap,a feszultsege +2,4 V ••• +5 V kozotti (3.43. abra) , akkor Tl E-B diodai Le zaz-nak , a 4 kS? -os ellenallas telj es arama mos~ a Tl nyitott C-B atmeneten keresztul T2 bazisaba folyik. A nagy bazisaram kovetkezteben T2 kinyit, telitesbe megy (kollektoraramat az 1,6 kR ko r'La'to z.aa ) es kinyitja T3-as inverter tranzisztort, amelynek kollektorfeszultsege 0 V koriili lesz. Ha tehat mindegyik bemenet logikai I-ben van, akkor a kimenet 10- gikai O-ba kerul, vagyis az aramkor a NAND kapcsolatot valo-

192

1!.it,ja meg. A Tl tranzisztor ilyenkor 1NVERZ iizemmodban

van,

ami azt jelenti, hogy emitterei es kollektora "szerepet cse-

reI tek." A Tl kollektora kb , +1 2 V-on van a ket s b k

' , or a ap-

csolt (T2 es T3) nyitoiranyu bazis-emitter fesziiltsegen, a Tl

bazisa a pozitivra me no 4 kS( miatt 0,6 V-tal pozitivabb a kollektornal, feszultsege kb. +1,8 V. Az emitterek potencial_ ja a legpozitivabb: +2 ••• 5 V. Most tehat az emitterek vannak kollektorkent, a kollektor van emitterkent elofeszitve,ami az inverz iizemmodra jellemzo (3.44. abra).

130

o

110•

""OV

~ Ukio OV

lb.' S 40,uA UkIO"" 0,4 V

3.43. abra

t

,

Azt varnank, hogy ekkor a befolyo "kollektoraram"

,

logikai I-hez tartozo bemeno vezerloaram (I )

1 A / / bel

esz. valosagban erre a katalogus max 40 ~A-t

= 2,4 V-nal).

vagyis a nagyertekii ad meg (Ube '"

+

inverz C

lnverz E

3.44. abra

193

A kis inverz kollektoraramra a Tl geometriai felepitese ad magyarazatot (a bazisba diffundaltatott emitterekv~zonylag kis terUletUek, igy a nagy felUletU kollektorbol emittalodott tolteshordozok a bazisban szetszorodva rekombinalodhatnak, csak keveset tudnak az emitterek - inverz kollektorok - osszegyUj-

teni).

A vegfokozatban a D dioda feladata, hogy megakadalyozza

ebben a vezerlesi helyzetben a felsa emitterkoveta T4 kinyitasat. T2 telitesben van, kollektoran a feszUltsegO,l. .• O,2 Vtal pozitivabb, mint emitteren, ahol +0,6 V van, tehat T4 bazisa kb. +0,7 ••• 0,8 V feszUltsegen van. Emittere - ha nem lenne dioda _ a kimenet 0,1 ••• 0,2 V feszUltsegen lenne, tehat B-E feszUltsege elegenda Le nne , ahh.o z , hogy kinyisson• Ha T3 es T4 egyszerre nyitva lenne, akkor a tapfeszUltseg rovidre zar-cdria (csak a 1302. ko r-Lat o ana az aramot). A d Loda "me gerne L:l." T4 emitteret, igy ahhoz, hogy nyitott T3 mellett T4 is kinyisson, a bazisan legalabb 2 dioda-feszUltsegnek (D nyitofeszUltsege + T3 B-E feszUltseg) kellene lennie, de ott csak +0,7 ••• ••• 0,8 V van, ezert T4 biztosan lezarva marad.

A legfontosabb adatok a normal TTL-re, ha mindegyik be-

menetet logikai l-el vezereljUk:

a bemeneti aram:

.(

Ibel - 40 jJ-A

2,4 V-nal)

es a kimeneti logikai 0 feszUltseg:

.(

UkiO - 0,4 V

(maximalis terhelesnel).

c) Veglil vizsgaljuk meg a normal NAND kapu mlikodeset a bemeneti vezerles logikai O-rol l-re valtasa kozben! Egy bemenetet kiveve mindegyik bemenet logikai I-en legyen es ennek az egynek a feszliltseget valtoztassuk 0 V-rol fokozatosan pozitiv iranyba a logikai 1 szintig! A viszonyokat az Ube - Uki transzfer karakterisztika (3.45. abra) szemlelteti.

194

'I •. ri

'[j, , T

2 3

3.45. abra

4

v

Ha a bemenet feszliltsegevel elerjUk a +0,6 ••• 0,7 V-ot, akkor az eddig zart T2 fokozatosan kinyit, mert bazisan is ugyanannyi a feszUltseg, hiszen tudjuk, hogy Tl telitett (a + tapfeszUl t a e gr-e merio 4 k 5"l erasen tulvezerli) es kollektoran gyakorlatilag ugyanannyi a feszliltseg, mint az emitteren • T2 megindul0 kollektorarama feszliltseget hoz letre az 1,6 kQon, igy az emitterkoveta T4 bazisfeszliltsege es emitterfeszliltsege, vagyis a kimeneti feszliltseg is csokkenni kezd. Az erasi tes ekkor kb , -1,6 (T2 emi t t e r-ebe n 1 k S1, ko Ll.e kt o rab an I, 6 k~ es ekkor meg LLnaar-Ls t ar-t omanyb an van). T3 meg zart (1 kQ miatt). Tovabbi bemeneti feszliltseg novelesre +l,2V ••• ..• 1,3 V-nal - mivel T2 bazisan is ugyanekkora feszliltseg van - kezd kinyitni a T3 tranzisztor, ezert a kimeneti fe~ szliltseg rohamosan csokken, az erosites nagy. A T3 kinyitasanak pillanataban meg a felsa T4 is nyitva van es a ket soros tranzisztor a tapfeszliltseget szinte rovidre zarja (130 k 0. ko r-La t o az.a c s ak az aramot)! Minden a t lcapc so Laako r a ~TL aramkorokben emiatt egy rovid ideig (nehany ns) tarto taparam-tra~ziens keletkezik (30-50 mA csucsarammal). Akarmilyen lassan valtoztatjuk a bemeneti feszUltseget, a kimeneti feszliltseg ilyenkor gyorsan (sokszor "gerjedes"-szerli oszcillac i.o k i.s e r'e t eb e.n ) val tozik, az a ramkcz-b en fellepa pozitiv vis aszacsatolt jellegli folyamatok miatt. A kimeneti f~szliltseg vegUl a T3 maradekfeszUltsegere all be.

195

Ha a bemeneti vezerles gyors, akkor az atkapcsolasi ida, a j e L terjedesi ke s Le L tetes c abkkarrt ese s aemporrt j ab o.l, elanyos, hogv a bemeneten az ES diodak helyett aktiv tranzisztor van. A bemeneti jel l-ral O-ra csokkenesekor a telitesbe mena Tl tranzisztor hirtelen Lehuz za T2 b az i.aa t , ezzel sietteti az atkapcsolast. A bemenet 0-1 valtozasakor viszont a telitett (rovidzarkent viselkeda) Tl sietteti T2 kinyitasat (tpd 10 ns korUli). A TTL LS valtozatban a bemeneten nem aktiv tranzisztor van, hanem gyors Schottky dioda sor, itt maskepp oldjak meg a gyors atkapcsolast (lasd ott!).

A 3.40. abran lathato alapkapcsolasban a bemeneten leva ("normalis" Uzemben lezart Dl, D2, D3 ••• ) diodak az aramkor vedelmere es a zavarv ede Lemre aD:almasak; logikai O-ban "levagjak" (rovidrezarjak) a negativ, -0,6 V-nal nagyobb amplitudoju zavarjeleket, tranzienseket.

Egy digitalis, TTL aramkor katalogus lapja

Az SN 5400, ill. 7400 tipusu "legegyszerUbb" kapuar-amko r reszletes ada t Lap j a t a 3.46. ab ran La tha t ] uk (egy "regi" Texas Instruments, CC 201 katalogusbol, mert ez meglehetasen reszletes) •. ErtelmezzUk a ki:izol t jellemzaket (amelyek termeszetesen nemcsak az 5400-7400 tipusra ervenyesek, hanem az egesz "normal", "standard" TTL csaladra).

A tipusmegjeloles (SN 5400, 7400) es az aramkor megnevezese (QUADRUPLE 2-INPUT POSITIVE NAND GATES = negy db 2-bemenetU NAND kapu) alatt a kapcsolasi rajz (shematic) es a bekotesi rajz La tha t o a ketfele (S FLAT PACKAGE = "Lapoa " tok, vagy miniatlir tok es a J vagy N DUAL-IN-LINE PACKAGE = "ketoldal t egyvonalban" kivezetett) 't o ko za ar'a , A raj zok mindig fellilnezetre (TOP VIEW) ervenyesek! A k i.sme re tu "S" es a "J" tokban leva aramkorok meglehetasen dragak, legolcsobb a mUanyag "N" tokozas, a legtobb esetben ezt hasznaljuk. A helyes pozicionalas erdekeben minden tok fajtan Van valamilyen jeloles, amelynek segitsegevel az l-es lab helye meghatarozhato (az S tokon egy kis pont, a J es N tokon az l-es lab feloli oldalon egy "bemaras").

196

tJ

--------------------------------------------

CIRCUIT TYPES SNS400,SN7400 QUADRUPLE 2·INPUT POSITIVE NAND GATES

schematic (each gate)

F FLAT PACKAGE ITOPVIEW)

J OR N DUAL.IN.LINE.PACKAGE ITOPVIEW)

-.

.. ;

4Y 48 4A GND 36 310. 3Y

@@®®®CDQ)

Vee 48 4A .tv 38 310. 3Y

OUTPut y

G)G)CD CD CD CD CD

lA 18 1Y Vee 2Y 21>. 28

GN'

NOTE: component values shown are nominal.

MIN NOM MAl( UNIT
4.5 5 5.5 V
4.75 5 5.25 V
10
-55 25 125 -e
0 25 70 'e recommended operating conditions Supply Voltage VCC: SN5400 Circuits SN7400 Circuits Normalized Fan·Out From Each Output, N

Operating Free·Air Temperature Range, TA: SN5400 Circuits SN7400 Circuits

electrical characteristics (over recommended operating free-air temperature range unless otherwise noted)

TEST TEST eONDITIONst
PARAMETER MIN TYP+ MAX uN'rr
FIGURE
Logical 1 input voltage required
Vinll) at both input terminals to ensure 1 Vee· MIN 2 V
logical 0 level at output
Logical 0 input voltage required
VinlO) at either input terminal to ensure 2 Vee· MIN 0.8 V
logical 1 level at output
Voutll) Logical 1 output voltage 2 vee- MIN, Vin· O.B V. 2.4 3.3 V
I load '" -400,u.A
VoutlO) Logical 0 output voltage 1 Vee MIN, Vin-2V, 0.22 0.4 V
'sink'" 16 rnA
linlO) Logical 0 level input current {each 3 Vin = 0.4 V
input} vee- MAX, -1.6 rnA
linl1l Logical 1 level input current (each 4 vee= MAX, Vin = 2.4 V 40 "A
input) Vee - MAX, Vin = 5.5 V 1 rnA
Short-circuit output current§ I SN5400 -20 -55
lOS 5 Ycc " MAX I SN7400 rnA
-18 -55
leelO) Logical 0 level supply current 6 Vee· MAX. Vin - 5 V 12 22 rnA
leel1l Logical 1 level supply current 6 VCC - MAX, Vin - 0 4 8 rnA
- 0 switching characteristics Vce - 5 V T A = 25 C N = 10

"

TEST
PARAMETER TEST CONDITIONS MIN TYP MAX UNIT
FIGURE
teen Propagation delay time to logical 0 level 65 CL·15pF, RL-400n 7 15 ns
tpctt Propagation delay time to logical 1 level 65 eL-15pF, RL-400n 11 22 ns
.. t For conditions shown as MIN or MAX. use the appropriate value specified under recommended operating conditions for the applicable device type.

:I: All typical values ere at Vee = 5 V. T A = 25°C.

§ Not more than one output should be shorted at a time,

-SEE ORDERING INSTRUCTIONS PAGE 1·1-

3.46. abra

197

SERIES 54, 74 TRANSISTOR· TRANSISTOR lOGIC

PARAMETER MEASUREMENT INFORMATION

d-e test circuits§

v:

VOUI (1J
-= l- -= 1. Each input is tested separately

FIGURE 2

1

1. All Inputs are Ilsl,d s'pa,al,ly.

FIGURE 1

4.5 V

V;n -~---L-....__" -

I infO)

1. Each inpu' h 'eshd npllfG,,1y.

FIGURE 3

OPEN

1. Each input is lested separately.

FIGURE 4

Vee

1. Each got. Is "Sled separately,

FIGURE 5

I

OS

1. Logical ,0 and logical" 1 conditions are tested.

FIGURE 6

§Arrowl Indicate actual direction of current flow.

3.47. abra

r - A kove tke z d r',z az a j arrLo t t ii zemf, v La aonyoka-t tartalmazza (recommended operating conditions), ugy, hogy megadja a megengedett minimalis, a nevleges es a maximalis ertekeket. A tapfeszUltseg (Supply Voltage), Vcc nevlegesen 5 V minden TTL tipusra, Wrese a "ka t ona i '' tipusokra (5400) ~ 10%, az "ipari" tipusokra (7400) ~ 5% (emiatt TTL-hez a.l t a.Lab an stabilizalt tapegyseget kell hasznalnunk). A kimenet terhelhetaseget adja meg a kovetkezo sor (Normalized Fan-Out From Each Output), N = 10, ami azt jelenti, hogy egy kimenetre maximalisan 10 masik TTL aramkor bemenete kapcsolhato, vagyis egy kimenet 10 ujabb bemenetet hajthat meg. Az N = 10-es FAN-OUT szam jel~ lemzo a legtobb TTL kapu es MSI aramkorre. Arra azonban vigya znunk kell, hogy el tero sorozatu TTL aramkorok (lasd kesobb) osszekapcsolasakor nem ervenyes az N = 10, a terhelhetoseget a katalogusban leva tablazatbol kell megallapitanunk vagy az aramadatokbol kell kiszamitanunk. Vannak nagyobb terhelhetosegU, un. BUFFER elemek is (N = 30, pl.: 7440). A mU-

kodesi kornyezeti homerseklettartomany Temperature Range):

(Operating Free-Air

az ipari tipusokra (7400): 0 .•• +70oC,

a katonai tipusokra (5400): -55 ••• +125 °c (!).

- Az ezutan kovetkezo tablazat a villamos jellemzoket tartalmazza, amelyek a teljes homerseklettartomanyra ervenyesek (elec trical charac teris tic over recommended operating free-air temperature, unless otherwise noted), hacsak nines maskepp megadva. A tablazat elso oszlopaban van a parameter,amelyet me gadnak , majd a parameter meresi elrendezeset mutato abra szama kovetkezik (TEST FIGURE) - lasd a 3.47. abran leva fenykepet! A kovetkezQ rovat ko z L'I , ho gy az illeta parameter merest mil yen Uzemi viszonyok kozott kell vegezni, az aJanlott viszonyok kozUl melyik szelsaerteket kell valasztanL Ezeket mindig ugy adjak meg, hogy a legrosszabb esetet (worst-case) valositsak meg, hiszen - amint arrol mar szo volt - a digitalis aramkoroknek a legszelsosegesebb esetekben is egymashoz illeszthetoknek kell lenniUk, meg kell felelniUk a spe-

-

cifikaeiolmak. A negyedik oszlop tartalmazza a paramete_r

mi-

, .r:-,

199