OPTIKA

Geometriai optika, 7. osztály

Geometriai optika
Mi a fény?
Soroljunk fel minél több tulajdonságot a fénnyel kapcsolatban!

A fény néhány fontos tulajdonsága:

- A fénysugarak egyenes vonalban terjednek.
- A fénysugarak útját prizmákkal, tükrökkel, lencsékkel meg tudjuk
változtatni.
- Vannak elsődleges fényforrások, amelyek közvetlenül fényt
bocsátanak ki (pl. Nap, villanykörte, mobiltelefon), és másodlagos
fényforrások, amelyek a rájuk érkező fényt verik vissza (pl. Hold,
vetítővászon).
- A fény terjedési sebessége 300 000 km/s. Ennél nagyobb
sebességre semmilyen test nem gyorsítható. (A legtöbb „dolog”
még erre a sebességre sem gyorsítható.)
Árnyékjelenségek
Árnyékjelenségek
A fényforrás minden
pontjából minden irányban
fénysugarak lépnek ki.

Árnyéktér (umbra): Azon

pontok, amelyekre nem
érkezik fénysugár a
fényforrásból.
Félárnyéktér (penumbra):
Azon pontok, amelyekre nem
érkezik fénysugár a
fényforrás minden pontjából,
de van a fényforrásnak olyan
pontja, ahonnan igen.
Árnyékjelenségek
Pontszerű fényforrás elé
helyezett tárgy árnyéka
mindig éles.
Kiterjedt fényforrás elé
helyezett tárgy árnyéka
életlen.
Lehetséges-e, hogy egy tárgy
nem vet árnyékot, de
félárnyékot igen?

Igen, lehetséges. Az, hogy ez

megtörténik-e, függ a tárgy és a
fényforrás méreteitől, valamint az
egymástól és faltól vett távolságtól.
Árnyékjelenségek
Napfogyatkozás:
A Hold árnyékot vet a
Földre. Az árnyékban
teljes, a félárnyékban
részleges
napfogyatkozást
tapasztalunk.

Holdfogyatkozás:
A Hold a mozgása közben a Föld
által vetett árnyéktéren halad
keresztül.
https://www.youtube.com/watch?v=TQ-UHxPHh9A

https://www.youtube.com/watch?v=wuhNZejHeBg
Árnyékjelenségek
Házi feladat (1 pont)
Készítsünk felvételt kiterjedt és
pontszerű fényforrások elé helyezett
tárgyakról! A felvételek között legyenek
példák az órán megbeszélt
jelenségekre! A felvételeket szerkesszük
bele egy dokumentumba vagy
prezentációba és azt töltsük fel a
TEAMS felületre a Házi Feladatok
könyvtárba. A fájl neve tartalmazza a
nevünket is!
Geometriai optika
Alapfeltevések
1) A fénysugarak egyenes úton terjednek.
2) Egy képet akkor látunk, ha annak pontjaiból fénysugarak
érkeznek a szemünkbe. A kép pontjainak helyét a szemünkbe
érkező fénysugarak metszéspontjában látjuk.
Visszaverődési törvény
Visszaverődési törvény
Ha a fénysugár egy felületről
visszaverődik, akkor:
1) A beeső fénysugár, a
visszavert fénysugár és a
felületre merőlegesen állított
beesési merőleges egy síkban
vannak.
2) A beesési szög (a beeső
fénysugár és a beesési
merőleges által bezárt szög)
megegyezik a visszaverődési
szöggel (a visszavert fénysugár
és a beesési merőleges által
Tükrök
Síktükör
1) A tükör elé helyezett tárgyról a képet a tükör mögött látjuk. A
sugarak valójában nem a kép pontjaiból jönnek, csak úgy tűnik,
mintha onnan jönnének. A kép látszólagos.
2) A kép távolsága a tükörtől annyi, mint a tárgy távolsága a
tükörtől. Tehát a kapott kép azonos méretű, mint a tárgy.
3) A kapott kép egyenes állású.
Gömbtükrök
Házi feladat
1) (1 pont) Legalább mekkorának kell lennie annak a függőleges
tükörnek, amelyben kihúzva magunkat tetőtől talpig látszunk? A
választ indokoljuk is!

2) (1 pont, ezt a feladatot csak egy személy választhatja)

Gyűjtőmunka: hogyan készülnek a tükrök? Milyen anyagból
vannak, hogyan gyártják őket? Melyik részén tükröz a tükör?
Hogyan készülnek az egyik oldalukon tükröző, a másik oldalról
viszont áteresztő tükrök? A prezentáció legfeljebb 7 perc
hosszúságú lehet.
Gömbtükrök
Kísérlet
Vizsgáljuk meg, hogy a kapott domború és homorú tükrökben mi
mondható el a látott képről. Változik-e a látott kép valamelyik
jellemzője, ha a tárgyat más távolságokba helyezzük?
Gömbtükrök
Domború tükör
A tárgy pontjaiból induló
fénysugarak közül három
nevezetes sugarat célszerű
kiemelni:
1) Az optikai középpontba
érkező sugár az optikai
tengelyre tükrösen verődik
vissza. (Mintha síktükör lenne
a domború tükör.)
2) Az optikai tengellyel párhuzamos sugár a tükör fókuszának
irányából verődik vissza.
3) A tükör fókusza felé haladó fényusgár az optikai tengellyel
párhuzamosan verődik vissza.
Gömbtükrök
Domború tükör
A domború tükör által alkotott kép mindig egyenes állású,
látszólagos, kicsinyített.
Gömbtükrök
Házi feladat (1 pont)
Keressen
Feladathasonló (hibás)
leképezé-seket ábrázoló
Melyik leképezés képeket
hibás?
az interne-ten! A képeket töltse
fel a Teams-be!
Gömbtükrök
Homorú tükör
A tárgy pontjaiból induló
fénysugarak közül három
nevezetes sugarat célszerű
kiemelni:
1) Az optikai tengellyel párhu-
zamos sugár a tükör fókuszán
keresztül verődik vissza.
2) Az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyre
tükrösen verődik vissza. (Mintha síktükör lenne a homorú tükör.)
3) A tükör geometriai középpontjának irányában haladó fényusgár
önmagába verődik vissza.
Gömbtükrök

A homorú tükör képalkotását öt esetre

szoktuk szétbontani, aszerint, hogy a
tárgy a fókuszhoz, illetve a geometriai
középponthoz (kétszeres fókuszhoz)
képest hol található.
Gömbtükrök
A fókuszon belül található
tárgyról a homorú tükör egyenes
állású, látszólagos, nagyított
képet alkot.
Pl.: fogorvosi tükör, borotválkozó
tükör, sminktükör
Gömbtükrök
A fókuszba helyezett tárgyról a homorú
tükör nem alkot képet. Másképpen azt
mondjuk, hogy a kép a „végtelenben”
keletkezik.
Gömbtükrök
A fókusz és geometriai középpont
(kétszeres fókusz) közé helyezett
tárgyról a homorú tükör fordított állású,
nagyított, valódi képet alkot. (Ez a kép
ernyőn is felfogható.)

Látja-e a szakállas srác magát

a tükörben?
Gömbtükrök
A geometriai középpontba (kétszeres
fókuszba) helyezett tárgyról a homorú
tükör azonos méretű, fordított állású,
valódi képet alkot. (Ez a kép ernyőn is
felfogható.)
Gömbtükrök
A geometriai középponttól (kétszeres
fókusztól) távolabb elhelyezett tárgyról
a homorú tükör kicsinyített, fordított
állású, valódi képet alkot. (Ez a kép
ernyőn is felfogható.)

Csinálhatta-e ezt a képet a

„tükörben” látható fotós?
A leképezési törvény
Töltsük ki a táblázatot a szerkesztésekben kapott kép- és
tárgytávolsá-gokkal! A látszólagos képtávolságot negatívnak
tekintsük! Milyen összefüggést fedezhetünk fel? (A képtávolságot
és a tárgytávolságot az optikai középponttól mérjük.
t (cm) k (cm) 1/t 1/k

𝟏 𝟏 𝟏
Leképezési törvény: + =
𝒕 𝒌 𝒇
A látszólagos kép távolsága és a látszólagos fókusz távolsága is
A leképezési törvény
A hasonlóság miatt a képtávolság és
a tárgytávolság aránya egyben a
nagyítás aránya is. (Tehát a kép
nagyságának és a tárgy nagyságának
aránya.)
Házi feladat
1. (1 pont) Egy domború tükör görbületi sugara 40 cm. A
tükör elé 10 cm távolságban elhelyezünk egy 5 cm magas
gyertyát. Hol keletkezik a gyertya képe? Hányszor kisebb a
gyertya képe, mint a gyertya?
2. (1 pont) Egy homorú tükör elé 10 cm távolságban
elhelyezünk egy tárgyat. A tárgy képe 4-szeres nagyítású, valódi
kép.
a) Mekkora a képtávolság?
A fény törése

Ha a fény olyan közegbe lép, ahol a sebessége más, megtörik: a

beesési merőlegeshez képest más szögben halad majd tovább.
1) Ha olyan közegbe lép, ahol a sebessége lassabb, akkor a beesési
merőlegestől mért kisebb szögben halad majd tovább. (A beesési
merőleges felé törik.)
2) Ha olyan közegbe lép, ahol a sebessége gyorsabb, akkor a beesési
merőlegestől mért nagyobb szögben halad majd tovább. (A beesési
merőlegestől elfelé törik.)
A fény törése

Azt a közeget, ahol a fény sebessége egy másik közegnél kisebb,

optikailag sűrűbb közegnek nevezzük. Azt a közeget, ahol a fény
sebessége egy másik közegnél nagyobb, optikailag ritkább közegnek
nevezzük.
A vákuumnál nincs optikailag ritkább közeg. A (normálállapotú)
levegő alig valamivel sűrűbb közeg, mint a vákuum. Ezekben a fény
terjedési sebessége 3∙108 m/s.
Az optikai sűrűségnek nincs feltétlenül köze a valódi sűrűséghez.
A fény törése
Kísérlet:
Eltört-e a ceruza a vízben?
A fény törése
A fény törése
Teljes visszaverődés:
Ha a fény optikailag sűrűbb közegből lép ritkábba, létezik egy
határszög, amelynél nagyobb beesési szög esetén a fénysugár nem
lép ki a közegből, hanem a felületről teljes mértékben visszaverődik.
Ha a beesési szög éppen akkora, mint a határszög, a fénysugár a
felület mentén halad tovább.
Felülethatáron mindig történik (részleges) visszaverődés.
A fény törése
Az itt látható fényképet
a búvár alól fotózták.
Lehetséges-e, hogy a víz
fölött tiszta, kék ég
látható a teljes
égbolton?

Házi feladat (1 pont)

Készítsünk otthon fényképet valamelyik,
órán látott, fénytöréshez kapcsolható
jelenségről! A fotót töltsük fel a Teams-
re!
Diszperzió
A fehér fény valójában összetett: különböző színű összetevők
alkotják.
Az egyes színek különböző mértékben törnek meg. A színskála
ibolya felőli oldala jobban, a vörös felőli oldal kevésbé törik meg.
A fehér fény színekre bontását diszperziónak nevezzük.
Diszperzió
A diszperzió következménye, hogy a vízcseppekről visszaverődő
fénysugarak miatt szivárványt láthatunk.

Ha elfogadjuk a fenti ábrát,

akkor miért a vörös szín
van felül a szivárványban?
Lencsék
Gyűjtőlencse (domború lencse)
Az optikai tengellyel párhuzamos
fénysugarakat a fókuszpontba
gyűjti össze.
Az optikai középponton átmenő
fénysugarak irányváltoztatás
nélkül haladnak tovább (vékony
lencse esetén)
Szórólencse (homorú lencse)
Az optikai tengellyel
párhuzamos fénysugarakat a
látszólagos fókuszpont felől
szórja szét.
Az optikai középponton átmenő
fénysugarak irányváltoztatás
nélkül haladnak tovább (vékony
Lencsék
A nevezetes
sugármenetekből
következik, hogy a
gyűjtőlencse a homorú
tükörhöz, a szórólencse
pedig a domború
tükörhöz hasonló
képalkotást csinál.

Házi feladat (2 pont)

Rajzoljuk meg a nevezetes sugármenetek alapján a gyűjtőlencse
és a szórólencse képalkotásának eseteit. Milyen hasonlóságokat
veszünk észre a lencse és a tükrök képalkotása között? Mik a
legfontosabb különbségek?
Lencsék
Lencsék
Lencsék
Összetett leképező eszközök