You are on page 1of 27

DINAMIKA

Alkalmazások
A forgatónyomaték
Kísérlet:
Egyensúlyozzuk ki a kapott kétkarú mérlegeket
különböző súlyokkal. Mit tapasztalunk?
Tapasztalat:
Az adott helyre akasztott súlyok számát a
tengelytől való távolságukkal megszorozva
mindkét oldalon azonos az eredmény.

Az erők egy adott tengely körül el tudnak


forgatni egy testet. Az erő forgató hatása az erő M=k·F
nagyságától, irányától, valamint hatásvonalának , ahol F az erő, k pedig az
a forgástengelytől való távolságától függ. Az erő erő hatásvonalának és a
forgató hatását forgatónyomatéknak nevezzük. forgástengelynek a
Jele: M, mértékegysége Nm. távolsága.
A forgatónyomaték
Merre forgatják az itt látható testet az
erők?
Az 1-es számú erő órajárással ellentétes
irányban, a 2-es számú erő pedig nem forgatja, ● O’ k1
mert a hatásvonala átmegy a forgástengelyen.

Rögzíthetnénk-e az itt látható testet egy


olyan tengelyhez, ami körül mindkét erő
órajárással megegyező irányba forgatna?

Az O’ pont körül mindkét erő órajárással


megegyező irányba forgatna.
Mérlegek
Mérési feladat:
Mérjük meg a kődarab tömegét rugós erőmérő, valamint súlyok
segítségével.
Rendelkezésünkre áll:
 Alátámasztható/felfüggeszthető rúd
 Mérőszalag
 Erőmérő, súlyok
 Kő
⚠ A kő nehezebb, mint a súlyok összesen, és nehezebb, mint
amekkora erőt az erőmérővel mérni tudunk!
Mérlegek
Egykarú mérleg (a) esetén a mérendő súly és a mérésre használt
erőmérő a rögzített forgástengely ugyanazon oldalán található.
Kétkarú mérleg (b) esetén a mérendő súly és a mérésre használt
erőmérő (vagy súlysorozat) a rögzített forgástengely különböző
oldalain találhatók.

Mindkét mérlegre: G·kG = G·kG


, G a mérendő súly, F pedig az erőmérővel mért érték.
Mérlegek
Házi feladat:
1) (1 pont) Glenn és Brandon mérleghintán ülnek (ld a lenti
ábrát). Milyen távol kell Brandonnak ülnie, hogy egyensúlyban
legyenek?
2) (2 pont) Egyensúlyozzunk ki kétkarú mérlegen két
különböző tömegű követ! Mérjük le a kövek helyzetét és
határozzuk meg a kövek tömegeinek arányát! Mérésünkről
készítsünk fényképet, a mérési eredményünket pedig
ellenőrizzük konyhai digitális mérleggel!
Egyszerű gépek
Ha a mérlegeket súlyok megemelésére használjuk, megfelelő
erőkar-viszonyok esetén kisebb erőt kell kifejtenünk, mint ami
az emeléshez egyébként szükséges lenne. Ilyenkor a mérlegeket
emelőként használjuk. Az emelők egyszerű gépek.

Az egyszerű gépek olyan, merev testekből álló eszközök,


amelyek segítségével az erőkifejtéseket másmilyen nagyságúvá
vagy irányúvá tehetjük.

Hogyan változtatják meg


az itt látható emelők a
kifejtendő erő nagyságát,
illetve az irányát?
Egyszerű gépek
Erőátviteli arány
A gép által kifejtett erő és az általunk kifejtett erő nagyságának
arányát erőátviteli aránynak nevezzük.
𝐹𝑔é𝑝
R= 𝐹𝑚𝑖
. Az erőátviteli aránynak nincs mértékegysége.
Az 1-nél nagyobb erőátviteli arányú gépek megkönnyítik az
erőkifejtést.

Hogyan számolható ki az
emelők erőátviteli
aránya?
Emelők
Milyen típusú emelőket
látunk a képeken?
Emelők
Csigák, csigasorok
Csigák, csigasorok
Miben különbözik a B
és a C gép?

Az egyszerű csigasor erőátviteli aránya n, ahol n az álló- és


mozgócsigák száma.
Csigák, csigasorok

Az egyszerű csigasor erőátviteli aránya n, ahol n az álló- és


mozgócsigák száma.
Csigák, csigasorok
Mekkora a képeken
látható csigasorok
erőátviteli aránya?

Az arkhimédeszi csigasor
erőátviteli aránya 2n, ahol n a
mozgócsigák száma.
Kút (hengerkerék)

A hengerkerék erőátviteli aránya R/r, ahol R a kerék, r pedig a


henger sugara.
Emelő típusú egyszerű gépek

A felső és alsó
sorban egymás
mellé helyezett
gépek között
kapcsolat van. Mi
lehet az?
Egyszerű gépek
Arkhimédeszi csavar
A kifejtendő erő mely tulajdonságai
változnak meg ezzel az egyszerű
géppel?

Szentgotthárdi törpe vízerőmű


Egyszerű gépek
Lejt
ő
Kísérlet (mérés) : Vizsgáljuk meg, hogy a különböző dőlésszögű
lejtőn mekkora erőt kell kifejtenünk, hogy egyenletesen felhúzzuk
a kiskocsit!
A kiskocsit mindig ugyanabba a magasságba húzzuk fel! Jegyezzük
fel, hogy mekkora a kifejtendő erő, és mekkora az adott
magasságig
Kifejtendő erő
vezető lejtő hossza! Mit figyelhetünk meg?
Lejtő magassága
Egyszerű gépek
Házi feladat:
1) Egy három mozgó csigából álló arkhimédeszi csigasorral
kívánunk megemelni egy 1,5 kg tömegű testet. Mekkora erőt
kell kifejtenünk, ha a csigák tömegétől és a súrlódástól
eltekinthetünk?
2) Mekkora lenne a kifejtendő erő, ha a súrlódástól továbbra is
eltekintünk, de a csigák tömegét figyelembe vesszük? Egy csiga
tömege 200 g.
Munkavégzés
Munka: Az erő és az erő irányába történő elmozdulás
szorzata.
W = F∙s||
Mértékegysége: N∙m = J (joule = „dzsúl”) (James Prescott
Az ábrán látható négy
Joule)
esetben erőkifejtés történik.
Van-e eközben munkavégzés?
Ha az erő azonos irányú az
elmozdulással, a munkavégzés
pozitív.
Ha az erő ellentétes irányú az
elmozdulással, a munkavégzés
negatív.
Ha az erő merőleges az
elmozdulásra, a munkavégzés 0.
Munkavégzés
Emelési munka: Egy m tömegű test h magasságba
emeléséhez szükséges munkavégzés. A munkavégzés
nagysága ekkor:
Wemelési = m∙g∙h
Egyszerű gépek alkalmazásával megváltoztathatjuk a
kifejtendő erő nagyságát/irányát, de az elvégzendő munkát
nem.
Az ideális egyszerű gép ugyanannyi munkát végez, mint
amennyit mi végzünk a használata közben.
Veszteségek (például súrlódás) miatt az általunk végzett
munka ennél általában nagyobb.
Munkavégzés
Házi feladat:
1) Mekkora munkát kell végeznünk, ha egy 2 kg-os testet 4N
húzóerővel elhúzunk egy két méter hosszú úton? Mekkora
munkát végez eközben a súrlódási erő, ha a súrlódási
együttható 0,3?
2) Mekkora munkát kell végezni ahhoz, hogy egy 2 kg-os testet két
méter magasra emeljünk? Mekkora erővel kellene ezt a testet
ugyanilyen magasra felhúzni egy öt méter hosszú lejtőn? (A
súrlódás elhanyagolható.)
Energia
Energia: A testek munkavégző képességét energiának
nevezzük.
Helyzeti energia: A test helyének magasságához (helyzetéhez)
rendelt energia. Minél magasabbra emelünk egy testet, annál
nagyobb munkavégzésre képes. Nagysága: Ehelyzeti = m∙g∙h
Mozgási energia: A test sebességéhez (mozgásához) rendelt
energia. Minél gyorsabb egy test, annál nagyobb
1
munkavégzésre képes. Nagysága: Emozgási = 𝑚 ∙ 𝑣 2 .
2
Az
Ha energia
egy testmértékegysége is J.
rendelkezik valamilyen energiával, legfeljebb
ekkora mértékben munkát is végeztethetünk vele. (Például
magasra duzzasztott vízzel, gyors folyású folyóval, széllel, stb.)
Ha egy test energiáját meg akarjuk változtatni, ugyanilyen
mértékben munkát kell rajta végeznünk.
Energia

Falkirk kerék (Skócia)


Két csatornát köt össze, a világon egyedi forgó liftes megoldással.
Miért kell jóval kevesebb munkát végezni (energiát felhasználni) a
hajók felemeléséhez, mintha hagyományos liftet alkalmaznánk?
Energia-átalakulások
Hogyan változnak az alábbi animációkban a test energiái? Milyen
erők végeznek munkát az egyes esetekben?

https://phet.colorado.edu/en/simulation/ener
gy-skate-park
Energia-átalakulások
A helyzeti energiát és a mozgási energiát a mechanikai energiák
körébe soroljuk.
Ha csak a nehézségi erő végez munkát egy folyamat során, a test
helyzeti és mozgási energiájának összege megmarad. Ezt
mechanikai energiamegmaradásnak nevezzük.
Hogyan változnak a lengő
ingatest mechanikai energiái
lengés közben?
Energia-átalakulások
Rugalmas energia: Egy rugalmas test deformációja is energiát
tárol, amit munkavégzésre használhatunk. A rugalmas deformáció
során tárolt energiát rugalmas energiának nevezzük.
1
Erugalmas = 2 𝐷 ∙ 𝑥 2 , ahol D a rugóállandó, x pedig a rugó
megnyúlása.

You might also like