Professional Documents
Culture Documents
KINEMATIKA
Mozgástan
Kinematika: Másnéven mozgástan. A testek mozgásának leírásával foglalkozó
tudományág, a mechanika része. Csak azt írja le, hogy a test hogyan mozog, azzal
nem foglalkozik, hogy miért mozog.
A kinematika által feltett
kérdések:
• Hol van a test? (hely)
• Hol lesz később, hol volt
korábban? (hely-idő
összefüggés)
• Mekkora utat járt be? (megtett
út)
• Honnan hová jutott?
(elmozdulás)
• Milyen gyors? (sebesség)
• Milyen gyors lesz később,
milyen gyors volt korábban?
(sebesség-idő összefüggés)
• Milyen gyorsan változik a
Mozgástan
Pálya: Az a geometriai vonal, amelyet a test a mozgása során bejárhat.
Megtett út (s): A pálya test által bejárt szakaszának hossza. Mértékegysége a méter
(m).
Elmozdulás (d): A test kezdeti és végső helyének távolsága. Mértékegysége a
Megállapítható-e
Nem,
méter.a pályáról nem
a
rajz alapján,
lehet leolvasni
hogy
az a Megtett út
test mennyi
eltelt időt. idő alatt
ért a kezdeti helyről
a végsőig?
https://www.google.com/maps
út (m)
táblázatban. Határozzuk meg a buborék 0.5
sebességét! t (s) s (m) 0.4
0.3
7,9 0,15
0.2
13,9 0,3
0.1
20,2 0,45
0
26,5 0,6 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
idő (s)
32,8 0,75
s 0,6 m m cm
39,6 0,9 v = t = 25 s =0,024 s =2,4 s
Mozgástan
Egyenletes mozgás esetén a megtett Út-idő grafikon
utat az idő függvényében ábrázolva a 1
kapott függvény egyenes (más szóval 0.9
lineáris) lesz. 0.8
Ennek a függvénynek a meredeksége 0.7
az egyenletes mozgás sebességét adja 0.6
meg.
út (m)
0.5 Δs = 0,6 m
A függvény meredekségét megkapjuk 0.4
úgy, hogy grafikonjának két 0.3
tetszőleges pontját kiválasztva, a két 0.2
pont közötti függőleges különbséget Δt = 25 s
0.1
elosztjuk a köztük lévő vízszintes
0
különbséggel.
Az említett különbségek okán az s és t jelek elé 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
szokás a Δ (delta – görög „D”) jelet kitenni. A Δ idő (s)
jelentése: „különbség, differencia”. Amikor egy
mozgás során Δs-et írunk, általában két időpillanat
között megtett útra gondolunk. Amikor Δt-t írunk,
a két időpillanat között eltelt időre gondolunk.
Mozgástan
Házi feladat (1-1 pont):
1) Olvassuk le a jobb oldali grafikonok
alapján a személyautó, a tehervonat és a
kerékpáros sebességét is! Adjuk meg
mindegyik sebességet km/h és m/s
mértékegységgel is!
2) Az alsó grafikon egy kerékpáros mozgását
mutatja. Mekkora az egyes szakaszokon a
kerékpáros sebessége? Mi történik az
egyes szakaszokon?
Mozgástan
2. Mérési feladat:
Határozzuk meg a Kengyelfutó Gyalogkakukk sebességét a rövid részletben!
(R. McKimson: Sugar and spies, 1966)
A méréshez használjuk a TRACKER programot, mérési adatainkat pedig ábrázoljuk s-t
grafikonon!
t (s) x (m)
x
Mozgástan
A létrehozás – tömegpont
Tengelyek gombbal hozhatunk létre új
megjelenítése mérési pontsort
1 2 3 4 5 6 7
t (h)
Mozgástan
Házi feladat:
1) (1 pont) A fenti két elmozdulás-idő grafikon
alapján írjuk le, hogy milyen mozgást végez az
egyenes pályán haladó test az egyes esetekben!
2) (1 pont) A jobbra látható grafikon egy egyenes
vonalban haladó test sebességét ábrázolja az
eltelt idő függvényében. Rajzolja meg a
mozgáshoz tartozó elmozdulást-idő grafikont!
Mozgástan
Mérési feladat:
Vizsgáljuk meg a lejtőn lefelé guruló kerék mozgását!
a) Ábrázoljuk a kerék által megtett utat az eltelt idő függvényében.
b) Ábrázoljuk a kerék átlagsebességét az indítástól számítva az eltelt idő
függvényében!
c) Mennyi idő telt el az első 10 cm-es útszakaszon? Mekkora utat tett meg a
következő ugyanennyi ideig tartó szakasz során?
Ha egy mozgás egyenletesen változó,
akkor két időpillanat között az
átlagsebesség a kezdeti és a végsebesség
átlaga.
𝑣0 + 𝑣𝑣
𝑣ҧ =
2
Ha a kezdeti sebesség 0, akkor az
átlagsebesség a végsebesség fele.
Mozgástan
Egyenletesen változó mozgás
Egy mozgás egyenletesen változik, ha azonos időközönként a test sebessége
azonos mértékben változik, bármilyen kis időközökről is legyen szó.
Másként megfogalmazva: a sebességváltozás egyenesen arányos az eltelt idővel.
A sebességváltozás és a közben eltelt idő hányadosát gyorsulásnak nevezzük. A
𝑚
gyorsulás jele: a (acceleration), mértékegysége 2.
𝑠
∆𝑣 𝑚
∆𝑡
=a [a] =
𝑠2
Például:
1. Mit jelent: a = 1 m/s2 ?
2. A szabadon eső testek gyorsulása kb. 9,8 m/s2. Mekkora
sebességre tesz szert egy kezdősebesség nélkül leejtett
szabadon eső test 2,5 másodperc elteltével?
3. Mennyi idő alatt fékez le egy 54 km/h sebességgel
haladó autó, ha fékezéskor a gyorsulása kb. -5 m/s2?
4. Egy testet 4,9 m/s kezdősebességgel függőlegesen
feldobunk. Hány másodperc után éri el a pályája
Egyenletesen gyorsuló mozgás ábrázolása sebesség-idő
diagramon v-t grafikonok Mi mondható el a
20 grafikonok alapján az
egyes mozgásokról?
15
3:
1: van
2: vankezdősebessége
kezdősebessége, (a
10
kijelölt pozitív irányhoz
egyenletesen gyorsul, a
5 képest
sebesség
sebességenegatív),
nagysága
csökken.nő.
v (m/s)
1. mozgás
egyenletesen gyorsul
2. mozgás (Egyenletesen lassul.) 4s
0 (pozitív irányban), a
0 2 4 6 8 3. mozgás után megáll, majd
sebesség nagysága itt is
-5 ellentétes irányban
csökken. (Egyenletesen
-10
mozog tovább,
lassul.) 3s innen
után megáll,
már
majdnő a sebesség
ellentétes (pozitív)
-15
t (s) nagysága.
irányban mozog tovább,
innen már nő a sebesség
nagysága.
A sebesség-idő grafikon Mi mondható el a grafikon egyes szakaszaiban a
mozgásról? (A mozgás egyenes vonalú.)
NÉGYZETES ÚTTÖRVÉNY
A négyzetes úttörvény alkalmazása
1) Egy autó állandó, 5 m/s2 gyorsulással elindul.
a) Milyen messze lesz 2 másodperc múlva?
b)Mennyi idő elteltével tesz meg 5 métert?
2) A szabadon eső testek g = 9,8 m/s2 gyorsulással zuhannak, de ezt
gyakran
10 m/s2-nek kerekítjük. Mennyi idő elteltével tesznek meg a leejtett
testek:
a) 5;
b)20;
c) 45;
d)80 métert?
3) Egy gyorsuló test állandó, 2 m/s2 gyorsulással mozog. Mekkora utakat
Páratlan
tesz számok
meg aztörvénye: A kezdősebesség
egymást követő nélkül,
1 másodperces egyenes vonalú
időtartamok során?
egyenletesen gyorsuló test által azonos időközönként megtett útszakaszok
úgy aránylanak egymáshoz, mint a páratlan számok. A törvényt Galileo Galilei
fedezte fel.
A négyzetes úttörvény alkalmazása
Függőleges ejtés (kezdősebesség nélküli hajítás)
Ejtsünk le a padtársunk keze mellett egy vonalzót,
amit neki el kell kapnia. A vonalzó által megtett
útból számítsuk ki az ejtési időt, tehát a vonalzót
elkapó személy reakcióidejét!
s
2. Mérési feladat:
Vizsgáljuk meg, hogy a propelleres kiskocsi mozgása egyenletesen gyorsuló-e!
Figyeljünk arra, hogy a t = 0 időpillanat az elindításhoz tartozzon.
t (s) s (px) vátlag (px/s) v (px/s)
0 0 0 0