DINAMIKA

Az Erő
A rugó megnyújtásakor egyre nagyobb erőt kell
kifejtenünk. A rugó megnyúlásának mértékével a
kifejtett erő nagysága mérhetővé válik.
Így készülnek a rugós erőmérők.
1. Kísérlet: Vegyük ki a
Végezzük el a következő kísérleteket: pókerzsetont az
a) Pohárra helyezzünk kártyalapot, a oszlop aljáról.
pohár szája fölé, a kártyalapra pedig
egy pénzérmét vagy pókerzsetont. A
Üssük ki az alsó
kártyalapot először lassú, egyenletes pókerzsetont egy
mozgással húzzuk ki a pohár fölül, lapos
majd ismételjük meg a kísérletet úgy műanyagrúddal.
is, hogy a kártyalapot gyorsan
(például kipöckölve) távolítjuk el. Üssük ki az alsó
pókerzsetont egy
b) Pókerzsetonokból építsünk másik
pókerzsetonnal.
oszlopot. Ezután… (ld. jobbra)
Üssük ki az alsó pó-
kerzsetont egy másik
pókerzsetonnal, úgy,
hogy helyet
2. Kísérlet:
Vizsgáljuk meg, mekkora erőt kell kifejteni egy test elindításához, illetve
egyenletes mozgatásához. A mérést guruló testen (kerekein guruló kocsin) és
csúszó testen (a hátára fordított kocsin) is végezzük el. A vizsgálat során
szerezzünk tapasztalatokat a következőkről:
1) Milyen különbséget tapasztalunk az indítás és az egyenletes húzás között?
2) Milyen különbséget tapasztalunk különböző egyenletes sebességű húzások
között?
3) Milyen különbséget tapasztalunk különböző tömegű testek között?
4) Milyen különbséget tapasztalunk „guruló” és „csúszó” testek között?

Fogalmazzuk meg a kísérlet előtt az elvárásainkat!

Tapasztalatok:
A guruló test esetén:
1) Az indításkor erőt kell kifejtenünk. Azonos gyorsítás esetén ez nagyobb, ha
a test tömege nagyobb.
2) Az egyenletes húzáskor nem kell erőt kifejtenünk (nagyon kicsi erőt kell
kifejtenünk).
A csúszó test esetén:
1) A húzáskor egy ideig még nem mozdul meg a test, noha történik erőkifejtés.
2) Egy bizonyos erő kifejtése után a test megmozdul.
3) Az egyenletes húzáshoz állandó erőt kell kifejteni, amely kisebb, mint a
kimozdításhoz szükséges erő.
4) Az egyenletes húzáshoz kifejtendő erő nagysága nem függ attól, hogy
milyen gyorsan (mekkora sebességgel) húzzuk a testet.
 A tapasztalat szerint a guruló kocsi mozgásállapotának
megtartásához nem szükséges erőt kifejteni. Csak a
mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőre.

Newton I. törvénye
Minden test megőrzi nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes
mozgást végez, amíg egy erő annak megváltoztatására nem készteti.

A testek mozgásának (mozgásállapotának) megtartásához nem kell erő.

A testek mozgásának (mozgásállapotának) megváltoztatásához kell erő. Annál
nagyobb, minél nagyobb mértékű ez a változás.
https://www.youtube.com/watch?v=iOSCv4sc6Y0 (Ebéd az ISS-en)
https://www.youtube.com/watch?v=WMK36dpHIkg&t=60
(Hajszállal lökés)
https://www.youtube.com/watch?v=OOoIi7In3No (Vegyes
jelenségek)
Írjuk fel a testre ható
erőket!
F erőhatás, de ez nagyon kicsi.) A test az F
Newton II. törvénye
F=m·a
A testre ható erő a testet a fenti
összefüggés szerint gyorsítja.
Az erő mértékegysége: N =
kg∙m
s2
A guruló testre vízszintesen csak mi fejtünk
ki erőt. (A kerekek és a talaj között is van
erő hatására gyorsul. Ha nagyobb az erő,
nagyobb a gyorsulás.
Indításkor gyorsul a testet gyorsítani kell,
ezért erőt kell kifejteni.
Ha a test tömege nagyobb, ugyanahhoz a
gyorsuláshoz nagyobb erő szükséges.
Képlettel kifejezve:
F=m·a
Az erőnek van iránya és nagysága is. Ezért
az erőket nyilakkal szoktuk ábrázolni. A
nyíl hossza utal az erő nagyságára. Ezeket a
nyilakat vektoroknak is hívjuk.
Írjuk fel a testre ható F=m·a a = 0  F = 0
erőket! Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
közben a testnek nincs gyorsulása. Ezért
F=0 ennek a mozgásnak a fenntartásához nincs
szükség erőre.

A törvény leírja azt a tapasztalatot is, hogy erőhatás nélkül a mozgásállapot

nem változik.

Mérjük meg a szimulációban a gyorsulások nagyságát és ellenőrizzük, hogy a

szimuláció teljesíti-e Newton II. törvényét!
Határozzuk meg az ismeretlen tömegű test tömegét!
https://phet.colorado.edu/sims/html/forces-and-motion-basics/latest/forces-and-motion-
basics_en.html
 A Szuperpozíció Elve
Erők
összegezhetősége
Ha egy testre több erő is hat, ezen erők hatása
összegezhető, az erők pedig helyettesíthetők egy eredő
erővel. Az eredő erő meghatározásához az erők
összegzésére paralelogramma-szabályt vagy lánc-
szabályt használunk. Az eredő erőt Fe-vel vagy ΣF-fel
jelöljük.
https://phet.colorado.edu/sims/html/forces-and-motion-
basics/latest/forces-and-motion-basics_en.html

https://phet.colorado.edu/sims/vector-addition/vector-
addition_en.html

HF: https://phet.colorado.edu/en/simulation/forces-and-motion
Mérjük meg az ismeretlen tömegű test tömegének nagyságát! A
súrlódást kapcsoljuk ki.
Írjuk fel a testre ható ΣF = F – S0==m m· ·aa a = 0  Σ F = 0
erőket! A
Aztest a ΣF összerő
egyenes vonalú egyenletes
(eredő erő)mozgás
hatására
F ≤ Fmax gyorsul.
közben aAmíg
testnek
a test
nincs
mozdulatlan,
gyorsulása.a Ezért
testre
ugyanakkora
ennek a mozgásnak
tapadásia fenntartásához
súrlódási erő hat,
nincs
mint
szükség
amekkora
eredő erőre.
erővel húzzuk. A tapadási
S0 ≤ S0,max súrlódási
A csúszó testre
erő mindig
csúszási
akkora
súrlódási
és olyan
erő is
F = S0 : mozdulatlan irányú,
hat, ezért
hogyaz egyenletes
megakadályozza
mozgáshoz
a test ezzel
elmozdulását
azonos nagyságú a felülethez
húzóerőtképest.
kell kifejtenünk.
Ez az erő
egy
A test
kényszererő.
súlyának növekedésével a csúszási
F’ A
súrlódási
tapadásierősúrlódási
is nő. erőnek van
maximuma.
A csúszási súrlódási erő nem függ
S = F : egyenletes húzás Ha
semmilyen
a test súlyát
kényszertől.
növeljük,Eza tapadási
az erő egy
súrlódási
szabad erő.erő maximuma is nő.
Ha a húzóerő meghaladja a maximumot, a
test gyorsul, így elindul.
Következtetések:
Mozgásokra vonatkozó következtetések:
1) A testek nyugalmi helyzetéből való elindításához (gyorsításához) 0-tól
különböző eredő erőre van szükség.
2) A testek egyenes vonalú egyenletes mozgatásához a testre eredő erőnek 0-
nak kell lennie. Amennyiben a testre hat erő (például a súrlódás), ezt az
erőt a többi erőnek kompenzálnia (kiegyenlítenie) kell.

Súrlódásra vonatkozó következtetések (később még visszatérünk rá):

1) A felülethez képest mozdulatlan test és a felület között tapadási súrlódási
erő hat. Ennek nagysága és iránya olyan, hogy a test ne mozduljon el a
felülethez képest. A tapadási súrlódási erőnek van egy lehetséges
maximuma, amely a test súlyával arányos.
2) A felületen mozgó test és a felület között csúszási súrlódási erő hat. Ennek
iránya a felületek egymáshoz képest vett elmozdulásával ellentétes, a
nagysága pedig a test súlyával arányos.
Newton III. törvénye (A Kölcsönhatások Törvénye)
Az erők mindig párosával lépnek fel: Amikor egy test erőt fejt ki egy másik
testre, akkor a másik test is ugyanekkora, ellentétes irányú erővel hat az elsőre.
A két erő hatásvonala megegyezik.
Hogyan érvényesül Newton III. törvénye az alábbi
képeken?
 Lendület és lendületmegmaradás
Lendület
Egy test tömegének és sebességének szorzatát a test lendületének nevezzük.
m
Jele: I (impulzus), mértékegysége: kg . Tehát I = m∙v.
s
A kölcsönhatások törvénye miatt két test Egy 200 g tömegű kiskocsi 6 m/s sebességgel
kölcsönhatásakor amennyivel változik az nekiütközik egy 400 g tömegű, álló
egyik test lendülete, annak ellentettjével kiskocsinak. Az ütközést követően
összekapcsolódva haladnak tovább. Mekkora
változik a másik testé. (A testek
sebességgel?
kölcsönhatáskor egymásnak adják át a
lendületüket.) Emiatt a lendületek összege
megmarad. Ez a lendületmegmaradás
törvénye.
 Lendület és lendületmegmaradás
HÁZI FELADAT
1) Nyissuk meg a
https://phet.colorado.edu/sims/collision
-lab/collision-lab_en.html
oldalt és futtassunk le néhány szimulációt
az egyes testek értékeinek
megjelenítésével (Show Values). Az
elasticity csúszka beállításával
vizsgáljunk tökéletesen rugalmas (100%)
és tökéletesen rugalmatlan (0%)
ütközéseket is! Legalább három ütközést
vizsgálva, különböző tömegek és
kezdősebességek beállításával
ellenőrizzük, hogy a szimuláció valóban
teljesíti a lendületmegmaradás törvényét!
2) Az oldalsó ábrán látható ütközésről
leolvasható, hogy az ütközés előtti
pillanatban a piros jelzésű kiskocsi
sebessége kb. 0,72 m/s volt. Az ütközést
követően a piros jelzésű kb. 0,3 m/s
sebességgel haladt tovább, míg a kék
jelzésű kb. 0,82 m/s sebességgel haladt
tovább. Melyik kiskocsi a nagyobb
tömegű? Mekkora a kiskocsik tömegeinek
 Erőtörvények
Gravitációs erő Mekkora erőt fejt
Bármely két, tömeggel rendelkező test között vonzó kölcsönhatás ki a Föld a
hat. Ezt gravitációs erőnek nevezzük. A gravitációs erő nagysága felszínén lévő
két test között: különböző tömegű
𝑚 ∙𝑚
𝐹𝑔 = 𝛾 ∙ 1𝑟 2 2 , ahol 𝑚1 és 𝑚2 a két test tömege, r a köztük lévő testekre? Mekkora
távolság, γ (gamma) pedig a gravitációs állandó, amelynek értéke gyorsulást okoz
6,67∙10-11 Nm2/kg2. rajtuk ez az erő?
Merre gyorsulnak a Föld körül keringő
műholdak? Miért nem esnek bele a Földbe?
Miért nem repülnek ki?
Egy égitest körül keringő dolog (pl. a Nap körül keringő
bolygók, a Föld körül keringő műholdak) mindig az
adott égitest felé gyorsul. Ez nem jelenti azt, hogy egyre
közelebb kerül hozzá! A középpont felé gyorsulás
annyit jelent, hogy mindig abba az irányba térül el a
 Erőtörvények
Nehézségi erő Igaz-e, hogy minden
leejtett test azonos
A Föld felszínén minden testre hat a Föld által kifejtett gravitációs gyorsulással esik,
erő. Ezt az erőt a Föld forgásának hatásait is figyelembe véve tömegtől függetlenül?
nehézségi erőnek nevezzük. https://indavideo.hu/video
/Hat_kiserlet_amely_megv
Nagysága: m∙g, ahol m a test tömege, g pedig az úgynevezett altoztatta_a_vilagot_-
nehézségi gyorsulás. (Kb. 9,8 m/s2) _Galilei (07:30-tól)

Mekkora gyorsulást okoz a testeken a nehézségi erő?

Newton második törvénye alapján:

F = m∙a. F itt a nehézségi erőt jelöli, tehát:
m∙g = m∙a Mindkét oldalt m-mel osztva: A nehézségi erőben
g=a Tehát bármely testen g gyorsulást okoz a szereplő g függ a
Föld forgásától, és
nehézségi erő attól, hogy melyik
szélességi körön
Mi a nehézségi erő A nehézségi erőt a Föld fejti ki a testre. Ellenereje az az erő,
vagyunk. Az
ellenereje? amivel a test vonzza a Földet. A Földön a nagy tömege miatt
Egyenlítőnél kisebb,
ez az erő nyilván sokkal kisebb gyorsulást okoz.
a Sarkok közelében
https://www.youtube.com/watch?v=WwsW1iXOWSU nagyobb.
 Erőtörvények
Súly
Az alátámasztott vagy felfüggesztett testek nyomják az
alátámasztást, illetve húzzák a felfüggesztést. Azt az erőt, amellyel
a test az alátámasztását nyomja, vagy a felfüggesztését húzza,
súlyerőnek nevezzük. A testek súlya állandó tömeg és gravitációs
viszonyok mellett is változhat attól függően, hogy a test éppen
gyorsul-e.

Súlytalanság
Azt az állapotot, amikor a test
nem nyomja az alátámasztását
és nem húzza a felfüggesztését,
súlytalanságnak nevezzük. Ez az
állapot fennáll, ha a testre
kizárólag a gravitációs erő hat.
(pl. ISS, szabadesés)
 Erőtörvények
Súly
Az alátámasztott vagy felfüggesztett testek nyomják az
alátámasztást, illetve húzzák a felfüggesztést. Azt az erőt, amellyel
a test az alátámasztását nyomja, vagy a felfüggesztését húzza,
súlyerőnek nevezzük. A testek súlya állandó tömeg és gravitációs
viszonyok mellett is változhat attól függően, hogy a test éppen
gyorsul-e.
Mekkora egy 60 kg tömegű ember súlya, ha:
a) Nyugalomban van?
b) Egyenletesen halad felfelé?
c) 2 m/s2 gyorsulással gyorsul felfelé?
d) 3 m/s2 gyorsulással gyorsul lefelé?

Mi a súlyerő
 Erőtörvények
Tapadási Súrlódási Erő
Ha két felület egymáson elcsúszna, a két felület fölött fellép egy erőhatás, amely
ezt az elmozdulást megakadályozza. Ezt az erőhatást tapadási súrlódási erőnek
nevezzük. A tapadási súrlódási erő kényszererő, mindig akkora és olyan irányú,
amely a felületek elmozdulását megakadályozza.

A tapadási súrlódási erőnek van

maximuma. Ez a maximum egyenesen
arányos a felületeket összenyomó
erővel és függ a felületek anyagi
minőségétől.
S0,max = µ0Fny
Ha a tapadási súrlódási erő átlépné Mi a tapadási
ezt a maximumát, a felületek súrlódási erő
megcsúsznak egymáson. Ilyenkor már ellenereje?
csúszási súrlódásról beszélünk.
https://phet.colorado.edu/en/simulation/legacy/forces-and-motion
 Erőtörvények
Csúszási Súrlódási Erő
Amikor két felület egymáson elmozdul, a két felület között erőhatás lép fel. Ezt
csúszási súrlódási erőnek nevezzük. A csúszási súrlódási erő iránya a két felület
egymáshoz képest vett elmozdulásával ellentétes. Nagysága arányos a
felületeket összenyomó erőtől és a felületek anyagi minőségétől.
Mi a csúszási
S= súrlódási erő
µFny ellenereje?

https://phet.colorado.edu/en/simulation/legacy/forces-and-motion
 Erőtörvények
Kísérlet
Mérjük meg, hogy mekkora a
kapott rugók megnyúlása a
ráakasztott súly függvényében!
Súly (N) L (m) ΔL (m)
0

Ábrázoljuk a terhelő erőt a
megnyúlás függvényében és
határozzuk meg, mekkora a kapott
egyenes meredeksége!
Rugóerő
A rugók megnyúlása egyenesen arányos az
őket feszítő erővel. A rugóerő nagysága:
FR = D · Δl, ahol D a rugóállandó. [D] = N/m
A rugóerőt a rugó mindkét végén kifejti.
 Erőtörvények
Párhuzamos kapcsolás esetén a rugók eredő
rugóállandója a két rugóállandó összege lesz.
Ilyen módon tehát erősebb rugót kapunk.
Soros kapcsolás esetén a rugók eredő
rugóállandója mindkét rugóállandónál kisebb
lesz. Ilyen módon tehát gyengébb rugót
kapunk.
Feladat
A rugóink 15 N/m rugóállandójúak.
a) Mekkora megnyúlást okoz egy ilyen rugón egy 100g-os test?
b) Mekkora megnyúlást okoz két ilyen, párhuzamosan kapcsolt rugón egy
100g-os test?
c) Mekkora megnyúlást okoz két ilyen, sorosan kapcsolt rugón egy 100g-os
test?
 Gyakorlás
1. Lendületmegmaradás, ütközések
Egy 150g-os kiskocsi 4 m/s sebességgel nekiütközik a 400g-os, álló
kiskocsinak. Ezt követően az álló kiskocsi 20 cm-t tesz meg 0,1 másodperc
alatt.
a) Számítsa ki a kiskocsik lendületét az ütközés előtt, illetve az ütközés után!
b) Hogyan mozog az ütközést követően a 150g-os kiskocsi?
2. Erőtörvények
a) A liftben egy D = 10 N/m rugóállandójú rugóra felakasztva lóg egy 300 g-os
test. Mekkora a rugó megnyúlása, ha a lift egyenletesen mozog felfelé 2 m/s
sebességgel, illetve mekkora, ha a lift egyenletesen gyorsul felelé 2 m/s2
gyorsulással?
b) Egy 12 kg tömegű ládát szeretnénk eltolni. A tapadási súrlódási együttható
0,4, a csúszási súrlódási együttható 0,3. Mekkora erőt kell kifejtenünk, ahhoz
hogy:
elmozdítsuk a ládát;
egyenletesen toljuk a ládát 1 m/s sebességgel;
https://bit.ly/2FFOd4Z