A fizikai mennyiség fogalma

Egy fizikai törvény általában matematikai összefüggést állapít meg különböző fizikai
mennyiségek között. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy minden fizikai mennyiség
mérhető legyen. Megfordítva a gondolatot: csak az a mennyiség lehet fizikai mennyiség, amely
mérhető, tehát a definíciójához mérési utasítás is tartozik.

A mérés folyamata
Általában egy mérés annak a megállapítását jelenti, hogy a mérendő mennyiségben hányszor van
meg egy másik, a mérendővel azonos típusú, általunk önkényesen megválasztott mennyiség.
Ezért először mindig ezt az utóbbi mennyiséget, a mértékegységet kell kijelölni. Ezután a fizikai
mennyiséget mindig két adat jellemez, a mérőszám és a mértékegység.

A mértékegységek megválasztását elsősorban a célszerűség határozza meg, de érdemes általános

megállapodásokat kötni annak érdekében, hogy a különböző helyen és időben elvégzett mérések
összehasonlíthatóak legyenek.

Skalár mennyiség
Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk (mérőszám és mértékegység)
egyértelműen meghatároz, skalár mennyiségeknek nevezzük.

A hétköznapi életben jól ismert mennyiségek közül skalár pl. a tömeg és az idő.

Vektor mennyiség
Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk mellett az irányuk és az irányítottságuk
is jellemez, vektor mennyiségeknek nevezzük.

A hétköznapi élet ismert vektor mennyisége pl. a sebesség és az erő.

Nemzetközi Mértékegység Rendszer

A Nemzetközi Mértékegységrendszer (Systeme International d’Unites, rövidítve SI) egy olyan

nemzetközi megállapodásokon alapuló mértékrendszer, amely 7 alapmennyiségből, 2 kiegészítő
mennyiségből és az ezekből származtatott mennyiségekből áll. A rendszert az Általános Súly-és
Mértékügyi Értekezlet hagyta jóvá 1960-ban, Magyarországon a használata 1980-tól kötelező.
alapmennyiség jele mértékegysége mértékegység jele
hosszúság l méter m
tömeg m kilogramm kg
idő t másodperc s
áramerősség I amper A
hőmérséklet T kelvin K
fényerősség I kandela cd
anyagmennyiség n mól mol

Egy test által megtett út hosszúság típusú mennyiség. Jele: s. Amennyiben az utat elosztjuk az út
megtételéhez szükséges idővel (t), akkor a mozgás átlagsebességét kapjuk (v). Az átlagsebesség
tehát egy hosszúság és egy idő típusú mennyiség hányadosával meghatározott származtatott
mennyiség. A származtatott mennyiségeket képlettel is kifejezhetjük:

A származtatott mennyiségek mértékegysége a kiindulási fizikai mennyiségek mértékegységéből

képzendő:

Előtétszavak használata

Gyakran előfordul, hogy a mérendő mennyiség túlságosan nagy vagy kicsi a használt
mértékegységhez képest. Ebben az esetben a mérőszám is igen nagy vagy igen kis szám lenne.
Ezért hasznos megállapodni olyan előtétszavak (prefixumok) használatában, amelyeket a
mértékegység elé helyezve, az összetétel a mértékegység többszörösét vagy tört részét jelenti.

Pl. 1 kg = 1000 g, 1 cm = 0,01 m

Az SI előtétszavak:

A többszörösök és alegységek lépcsője:

 T
G
M
K
alap
m
μ
n
p

Méréstan

1. A mérési folyamat

A mérés célja a mért fizikai mennyiséget jellemző számértéknek a meghatározása. Ehhez

előzetesen rögzítenünk kell a számérték kifejezéséhez alapul vett mértékegységet.
A mérést általában valamilyen mérőeszközzel végezzük. Ilyenek a mértékek (méterrúd,
mérőszalag, mérősúlyok stb.) és a mérőműszerek (pl. hőmérő, ampermérő, villanyóra stb.).
Mindegyik esetben a mérés során a mért mennyiség számértékét – a mérőszámot - valamilyen
módon le lehet olvasni. A mért mennyiséget a számérték (mérőszám) és a mértékegység szorzata
adja meg:
mennyiség = mérőszám * mértékegység

Példa: A mért mennyiség egy asztal hossza, a választott mértékegység a centiméter (cm), a
mérőszám a 160, tehát az asztal hossza: 160 * 1 cm = 160 cm.
A mérés során tehát azt állapítjuk meg, hogy a mérendő mennyiség hányszorosa a
mértékegységnek.
A mérőszám megmutatja, hogy hányszor nagyobb a mérendő mennyiség az egységnél. A
példában az asztal hossza 160-szor nagyobb, mint 1 centiméter.
A mértékegység a mérendő mennyiség meghatározását szolgáló, egyezményes módon egységül
választott mennyiség. A példában ez a centiméter.
A mért érték a mérendő mennyiségnek méréssel meghatározott értéke.
A mérési folyamat a mért érték megállapításához szükséges műveletek összessége. A mérési
folyamatnak 3 alapvető eleme van:
 A mért fizikai mennyiség (Mit mérünk?)
 A mérőeszköz (Mivel mérünk?)
 A mérési módszer (Hogyan mérünk?)

1.1. Fizikai mennyiségek és mértékegységek

A fizikai mennyiségek kétfélék lehetnek:

 Mérhető mennyiségek – azok, amelyek mérés által mennyiségileg meghatározhatók.
Például: idő, hosszúság, sebesség, nyomás, hőmérséklet, sűrűség, stb.
 Nem mérhető mennyiségek – amelyek nem határozhatók meg mennyiségileg,
számszerűen, csak minőségileg. Például: szag, szín, íz stb.
A mérhető mennyiségek méréséhez rögzíteni kell az alapul vett mértékegységet.
Mértékegységrendszer: olyan mértékegységek összessége, melyek minden ismert fizikai
mennyiség mérését lehetővé teszi.
Nemzetközi Mértékegységrendszer - SI (Système International d’Unités - franciául): egy
modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott
mértékegységen alapul. 1960-ban dolgozták ki, annak érdekében, hogy a világ bármely
országában végzett mérések összehasonlíthatók és összeegyeztethetők legyenek.
A Nemzetközi Mértékegység-rendszer mértékegységei 3 csoportba oszthatók:
 Alapegységek (7)
 Kiegészítő egységek (2)
 Származtatott egységek (sok)

o A Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységei:

a. A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m. (A méter annak az útnak a hosszúsága,
amelyet a fény vákuumban 1/299.792.458 másodperc időtartam alatt megtesz.)
b. A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg. (A kilogramm az 1889-ban a tömeg
nemzetközi etalonjának elfogadott, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sévres-
ben őrzött platina-iridium henger tömege.)
 c. Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s. (A másodperc az alapállapotú cézium-133
atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9.192.631.770
periódusának időtartama.)
d. Az áramerősség mértékegysége az amper; jele: A. (Az amper olyan állandó villamos
áram erőssége, amely két egyenes, párhuzamos, végtelen hoszzúságú, elhanyagolhatóan
kicsiny körkeresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő
vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2·10−7 newton erőt hozna létre.)
e. A hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K. (A kelvin a víz hármaspontja
termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa).
Lentebb részletesebb leíráskövetkezik a kelvin és celsius fokok közti kapcsolatról és az
átalakítási szabályaikról.
f. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol. (A mól annak a rendszernek az
anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet - atom, molekula, ion, elektron, stb. -
tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben.)
g. A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd. (A kandela az olyan fényforrás
fényerőssége adott irányban, amely 540·1012 hertz frekvenciájú monokromatikus fényt
bocsát ki és sugárerőssége ebben az irányban 1/683-ad watt per szteradián.)
o A Nemzetközi Mértékegység-rendszer kiegészítő egységei:
a. A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. A radián a kör sugarával egyenlő
hosszúságú körívhez tartozó középponti síkszög.
b. A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. A szteradián a gömbsugár négyzetével
egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozó középponti térszög.
A sík- és térszög fogalmáról és a radián, valamint a szteradián egységekről egy külön
lecke foglalkozik részletesebben.

o A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei

A Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységei az alapegységek és a kiegészítő
egységek hatványainak szorzataként vagy hányadosaként képezhetők a megfelelő
mennyiségekre vonatkozó fizikai egyenletek alapján.
Példák:
o Erő (F) – mértékegysége a newton (N)
o Teljesítmény (P) - mértékegysége a watt (W)
 o Elektromos (villamos) ellenállás (R) - mértékegysége az ohm (Ω)
o Energia (E) - mértékegysége a joule (J)
o Frekvencia (f) - mértékegysége a hertz (Hz)

Kelvin (K) és Celsius (°C) fokok közti kapcsolat:

A Kelvin és Celsius skálának ugyanaz az alapegysége, vagyis minden 1 °C foknyi különbség
megegyezik 1K – nak.
A Celsius skálán a nulla Celsius fok (0°C – víz fagypontja) 273.15 K-nek felel meg a Kelvin
skálán.
Ez azt jelenti például, hogy a 100 °C-os víz forráspontja megegyezik 373.15 K-el.
Tehát az átszámítási képletek:
K = ℃ + 273.15 illetve: ℃ = K - 273.15

Számítási példák:
50 K = 50 – 273.15 = - 223.15 °C
473.15 K = 473.15 - 273.15 = 200 °C
- 150 °C = - 150 + 273.15 = 123.15 K
30 °C = 30 + 273.15 = 303.15 K

http://vargaeva.com/2012/02/05/a-hosszusag-merese/

Súly, Súlyerő
 Azt az erőt (súlyerő), amelyet a test az
alátámasztásra vagy a felfüggesztésre
kifejt, súlynak nevezzük.
A súly jele: G
G = mg (ahol m a test tömege, g a
gravitációs gyorsulás - 9,81 m/s2)
Tehát egy 1 kg tömegű test súlya: 1 kg .
9,81 m/s2 = 9,81 N
G= Fneh (nehézségi)
A gravitációs gyorsulás értéke, és vele
együtt a testek súlya is, változik a Föld
különböző pontjain. Legnagyobb a
sarkoknál, legkisebb az egyenlítőnél. A
kettő közötti eltérés kb. 0,55%.
Öveges tanár úr szemléletesen
foglalkozik a súly és a tömeg fogalmával
a Fizika blokkban A fizika
legérdekesebb fogalma: a tömeg
címszónál.

http://www.vilaglex.hu/Fizika/Html/Tomeg.htm

Példa kérdések: Skalár vagy vektor?

1) A futballista óránként 10 mérföldet futott a végzóna felé.

Ez egy vektor, mert nagyságrendet (10 mph) és irányt képvisel (a végzóna felé). Ez a vektor a futballista sebességét jelöli.

2) A doboz térfogata az épület nyugati oldalán 14 köbméter.

Ez egy skalár. Lehet, hogy kissé trükkös, mivel megadja a doboz helyét az épület nyugati oldalán, de ennek semmi köze a térfogat irányához, amelynek nagysága 14 köbméter.

3) A szoba jobb sarkának hőmérséklete 15 Celsius fok volt.

Ez egy skalár, nincs irány.

4) A kocsi északra gyorsult, 1 métert másodpercenként.

Ez egy vektor, mivel mind iránya, mind nagysága megvan. Azt is tudjuk, hogy a gyorsulás egy vektormennyiség.

Érdekes tények a skalárokról és a vektorokról

 Az egységvektorok 1-es nagyságrendű vektorok. Az irány meghatározására szolgálnak.

 A vektorok feltalálásának elismerését általában William Rowan Hamilton ír fizikus
kapja.
 A vektorok és a skalárok a matematika és a tudomány számos területén fontosak.
 A vektorok kétdimenziós vagy háromdimenziós térben határozhatók meg.
 A számítógépeken néha vektorgrafikát használnak, mert nagyobb méretre méretezhetők,
anélkül, hogy a képminőség romlana.
https://www.mathreference.org/index/page/id/41/lg/hu
 Alapfogalmak és jelölések a kinematikában

A kinematika (mozgástan) a fizika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.

Helymeghatározás

A mozgás leírásakor minden pillanatban megadjuk a test helyét egy másik testhez viszonyítva.

Ez a másik, "kitüntetett" test, amelyhez a többi helyét viszonyítjuk, a vonatkoztatási pont.

Rajtunk, illetve az adott jelenségen múlik, hogy mit választunk vonatkoztatási pontnak.
Legtöbbször a Földet, vagy a Földhöz képest nyugvó testet, esetenként egy, már mozgó
járművet.

A testek elhelyezkedését, elmozdulását úgy tudjuk számszerű adatokkal leírni, ha a

vonatkoztatási ponthoz, mint origóhoz egy koordinátarendszert rendelünk, amelyet
vonatkoztatási rendszernek nevezünk. A vonatkoztatási rendszerben a testek helyét
koordinátáikkal tudjuk megadni.

Azt a vektor, amely a vonatkoztatási rendszer origójából egy test helyére mutat, helyvektornak
nevezzük. A helyvektor jelölése: r.
Út-idő és hely-idő grafikon

Út-idő grafikon
Az, hogy a test hogyan mozog az általunk megválasztott vonatkoztatási rendszerben, jól
szemléltethető az úgynevezett út–idő grafikonnal. A vízszintes tengelyen az időmérés kezdetétől
eltelt időt, a függőleges tengelyen a test által ezen idő alatt megtett utat ábrázoljuk. A grafikon
pontjainak első koordinátája tehát azt mutatja meg, hogy melyik pillanatban nézzük a testet, a
második pedig azt, hogy eddig a pillanatig, az időmérés kezdetétől mekkora utat tett meg a test.

Az út-idő grafikon értelmezése

Az út-idő grafikonról a mozgással kapcsolatos információk zöme leolvasható: mikor állt meg a
test, milyen gyorsan mozgott, mekkora utat tett meg stb.

Út-idő grafikon
A sebesség-idő grafikon
A test pillanatnyi sebességét az idő függvényeként ábrázoló grafikont, sebesség-idő grafikonnak
nevezzük. A sebesség-idő grafikon egy pontjának első és második koordinátája megadja, hogy
egy adott pillanatban mekkora volt a test sebessége. A sebesség-idő grafikon és az idő tengely
által közrezárt terület nagysága megadja a megtett út számértékét.

Egy sebesség-idő grafikonról könnyedén leolvasható, hogy a test sebessége növekedett vagy
csökkent az időben. A sebesség-idő grafikonon a görbe alatti terület nagysága egyenlő az adott
időintervallumban a test által megtett út számértékével.

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Eszköztár:
Ha egy test egyenes vonalú pályán mozog, és mozgása közben az általa megtett út egyenesen
arányos az út megtételéhez szükséges idővel, mozgását egyenes vonalú, egyenletes mozgásnak
nevezzük. Jó közelítéssel ilyen mozgást végez a nyílt pályán mozgó vonat, vagy az egyenes
országúton haladó autó, amikor a sebességmérő mutatója nem mozdul.

A Mikola-csőben mozgó buborék út-idő grafikonja

A Mikola-csőben mozgó buborék út-idő grafikonja

s (cm) 10 20 30 40 50 60 70 80
t (s) 1,6 3,2 4,8 6,3 8,0 9,7 11,3 12,7

A Mikola-csőben mozgó buborék út-idő grafikonja

Mikola-cső