Szervetlen kémia

Mértékegységek
Mennyiségek
DEF: Fizikai és kémiai mennyiség a jelenségek (állapotok, folyamatok) és fogalmak mérhető
tulajdonsága.
A mennyiség két független tényező a számérték (mérőszám) és a mértékegység (egység) szorzata
mennyiség = számérték x mértékegység
Pl.:
V = 50 m3
mennyiség (jele): térfogat (V)
számérték 50
mértékegység jele m3
n = 2,5 mol
anyagmennyiség n
számérték 2,5
mértékegység jele mol
Mennyiségek
Jelenlegi ismereteink szerint 7 fizikai, kémiai mennyiséget tekintünk egymástól dimenzionálisan
független alapmennyiségnek.
Ezek az alapmennyiségek:
- hosszúság - idő - tömeg
- anyagmennyiség - (termodinamikai) hőmérséklet
-fényerősség - elektromos áramerősség

Ezekből az ismert természeti törvények (képletek) alapján a többi mennyiség levezethető.

származtatott mennyiségek
Ezek algebrailag a hét alapmennyiségből szorzással és osztással állíthatók elő.

Pl.: energia = tömeg x (hosszúság)2 x (idő)-2

Mennyiségek - mértékegységek
MENNYISÉG = MÉRŐSZÁM x MÉRTÉKEGYSÉG
 

a mennyiségek között megállapodás kérdése.

kapcsolat van: Ma: nemzetközi
egyenletek, természeti megállapodás SI
törvények

7 független alapmennyiség 7 alap mértékegység

Nemzetközi mértékegységrendszer (SI)
Prefixumok: az egységek tízes
többszörösei és tizedes törtrészei
név jel egység jel
anyagmennyiség n mól mol
elektromos áramerősség I amper A
fényerősség Iv kandela cd
hosszúság l méter m
Idő t másodperc s
termodinamikai T kelvin K
hőmérséklet
tömeg m kilogramm kg
Prefixumok: az egységek tízes
többszörösei és tizedes törtrészei
HÁROMMAL OSZTHATÓ KITEVŐJŰ HÁROMMAL NEM OSZTHATÓ KITEVŐJŰ

Szorzó Előtag Jele Szorzó Használat

Előtag Jele
hatvánnyal számnévvel hl (hektoliter), hPa (hektopascal),
hekto- h 102
tera- T 1012 billió hm (hektométer)
giga- G 109 milliárd dag (hétköznapi változat:
deka- da 101
mega- M 106 millió dkg) (dekagramm)
dl (deciliter), dm (deciméter),
kilo- k 103 ezer deci- d 10‒1
dg (decigramm)
– – 100 egy cl (centiliter), cm (centiméter),
milli- m 10‒3 ezred centi- c 10‒2
cg (centigramm)
mikro- µ 10‒6 milliomod
nano- n 10‒9 milliárdod Nem minden alapegységhez tehetők hozzá!
piko- p 10‒12 billiomod
Mértékegységek
Átváltásból eredő hibák a
történelemben
1. 1999-ben a NASA Mars orbiter szondája megsemmisült.

Kár: 125 million USD

OK: A vezérlőszoftverben az egyik munkacsoport tagjai nem váltották át a paramétereket

angolszász mértékegységről metrikus egységre. (A többi csoport metrikus mértékegységet

használt. )

2. 1983-ban az Air Canada egyik repülőgépéből kifogyott repülés közben az üzemanyag.

OK: Amikor a metrikus rendszerre áttértek, ez nem miden dolgozónak volt világos. Ezért a

kelleténél kevesebb üzemanyag került a gépbe.

3. Kolumbusz Kristóf: A nem megfelelő mértékegység használata miatt rosszul kalkulálta ki a

Föld kerületét és ezért hitte az, hogy 1492 október 12.-én Ázsiában kötött ki, holott valójában

az a Bahamák volt.

Bővebben: https://www.youtube.com/watch?v=9XwPn-Sb-Ro
Mennyiség - mértékegység
A mértékegység a mennyiség megállapodás szerint rögzített értéke, a mennyiségek ehhez
viszonyított nagyságát fejezi ki a mérőszám.

A mennyiségekkel felírt egyenletekre is érvényesek az algebra szabályai. A számolási feladatok

megoldása a számértéket és a mértékegységet egyaránt meg kell, hogy adja.

Pl.: a V = 200 cm3 térfogatú,  = 5 g/dm3 tömegkoncentrációjú NaCl-oldatban a Na+-ionok

anyagmennyisége

 V
5 g / dm3  0, 2 dm3
n   0, 0435 mol
M 23 g / mol
Mennyiségek - dimenzió
Dimenzió: megadja, hogy milyen kapcsolat van a mennyiség és az alapmennyiségek között. A
dimenzió független a mértékegység megválasztásától.
Ugyanannak a mennyiségnek csak egyféle dimenziója, de többféle mértékegysége is lehet.
Pl.: hő energia dimenziójú
mértékegységek J, cal, stb.
A dimenzió nem a mértékegység, hanem lényegében szavakban elmondott képlet!
Dimenzió nélküli mennyiségeknek: dimenziója 1. Az azonos dimenziójú mennyiségek hányadosa
dimenzió nélküli mennyiséget ad.
Pl.: disszociációfok, törésmutató, móltört ( x=na/nb )
Mennyiségek - mértékegység - dimenzió
A mértékegység lehet az SI-egység, annak többszöröse, ill. törtrésze, de egy-egy
régebbi könyvben előfordulhat nem törvényes, idejét múlt mértékegység is.
Pl. cal, Å, atm, mmHg, Torr

Pl.: a sebesség
dimenziója hosszúság/idő
mértékegysége lehet pl. m/s, km/s, km/h
az anyagmennyiség-koncentráció
dimenziója anyagmennyiség/térfogat,
mértékegysége lehet pl. mol/m3, mol/dm3, mmol/m3

Gyakran összetévesztik a dimenziót a mértékegységgel.

Mennyiségek – egynemű menyiségek
Az azonos dimenziójú mennyiségeket általában össze lehet adni, ki lehet
vonni egymásból, össze lehet őket hasonlítani. Pl. a hő és a munka is energia
dimenziójú

U = Q + W H = U + pV

Vannak viszont azonos dimenziójú mennyiségek, amelyeknél a természet

logikájával ellentmondásban van az összeadhatóság, az összehasonlítás.
A mennyiségek jelére vonatkozó általános
szabályok
a mennyiség jele rövid leírására szolgál
• nemzetközi megegyezés
• a betűket dőlten kell írni
Pl.: F, m, c, Vm, NA ,CV
rH reakció entalpiaváltozása
(H entalpia, r reakció,  változás, azaz különbség )
• sem a mennyiség, sem a jele nem írja elő, hogy milyen mértékegységet használjunk.
Pl.: koncentráció mol/dm3 , mol/m3 , mol/gallon ???
• egy mennyiségnek szükség esetén több jele is lehet
Pl.: koncentráció c(HCl) vagy [HCl
• egy jel többféle mennyiséget is jelölhet
Pl.: A lehet felület, Arrhenius-egyenlet preexponenciálisa
A mennyiségek nevével kapcsolatos
kifejezések
extenzív mennyiség
értéke összegezhető, ha a rendszert gondolatban, vagy ténylegesen a részekből állítjuk össze.
"összeadódó mennyiség”-nek is nevezhetjük
Pl.: térfogat, tömeg, energia
intenzív mennyiség
az anyaghoz, helyhez rendelhető olyan tulajdonság, amelynek értéke a rendszer egészére nem
kapható meg a helyi értékek összegezésével. Értéke a fizikai, kémiai folyamatokban gyakran
kiegyenlítődik
"kiegyenlítődő mennyiség"-nek is nevezhetjük
Pl.: hőmérséklet, nyomás, elektromos potenciál
A mennyiségek nevével kapcsolatos
kifejezések
Extenzív mennyiség neve előtt
a fajlagos szó a tömeggel (m-mel) való osztást jelenti, egységnyi tömegű anyagra vonatkozik.
Kivételek: fajlagos forgatóképesség, fajlagos ellenállás

a moláris szó az anyagmennyiséggel (n-nel) való osztást jelenti (egységnyi anyagmennyiségre

vonatkozik). A Jelölés: m alsó index. Pl.: Hm Vm de M
Kivételek: moláris fajlagos vezetés, moláris abszorpciós együttható (egységnyi anyagmennyiség-
koncentrációra való vonatkoztatás)

Helytelen
"fajlagos" szó helyett a "faj",
fajhő, helyesen fajlagos hőkapacitás
"moláris" szó helyett a "mól"
móltérfogat, helyett moláris térfogat
A mennyiségek nevével kapcsolatos
kifejezések
sűrűség
a térfogattal osztott mennyiség
Pl.: töltéssűrűség Q/V
néha a felületegységre való vonatkozás
Pl.: áramsűrűség j = I/A

koncentráció a teljes térfogattal való osztást fejezi ki.

Pl.: anyagmennyiség-koncentráció cB = nB/V, tömegkoncentráció
B = mB/V
Számos makroszkopikus tulajdonságban, folyamatban, az atomok, molekulák
(részecskék) száma a meghatározó tényező (kolligatív mennyiségek).
A mennyiségek nevével kapcsolatos
kifejezések
Állandók
univerzális állandó, értéke minden körülmények között állandó
Pl.: Planck-állandó, moláris gázállandó, Avogadro-állandó

anyagi állandó, egy speciális anyagra minden körülmények között azonos az

értéke
Pl.: a radioaktív anyagok bomlási állandója

csak a nevében állandó, bizonyos körülmények között azonos értékűek, vagy

amelyek matematikai számítás eredményei
Pl.: egyensúlyi állandó, sebességi állandó
 Néhány univerzális állandó:

neve jele számértéke mértékegysége

Avogadro NA 6.022·1023 mol-1

állandó
Boltzmann k 1.38·10-23 J K-1
állandó
Faraday állandó F 96480 C mol-1

Moláris térfogat Vm 2.2414·10-2 m3 mol-1

(normal állapot)

Egyetemes R 8.314 J mol-1 K-1

gázállandó
Műveletek mennyiségekkel
Összeadás és kivonás
csak egynemű mennyiségekkel végezhető el.
Az eredmény dimenziója megegyezik a tagok dimenziójával.
Az összevonandók mértékegységeit a művelet elött azonossá kell tenni!
Pl.: 50 kJ/mol + 5 kcal/mol = (50 + 21) kJ/mol

Szorzás, osztás, hatványozás és gyökvonás

a számértékekkel és a mértékegységekkel egyaránt el kell végezni.
Pl.: 50 kJ/mol x 4 mol = 200 kJ

sok tag összegzése (szumma) 

sok tényező szorzása (produktum) 

Százalék értelmezése w = 0,26 = 26%

Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség független alapmennyiség, amely a részecskék és az
átalakulások diszkontinuus voltát és megszámlálhatóságát fejezi ki. Adott anyag
anyagmennyisége arányos az elemi egységeinek számával.
Jele n
Mértékegysége mól, ennek jele: mol

Helytelen kifejezések
n "mólok szám" vagy "mólszám"
m "kilogrammok száma", l "méterek száma"
anyagmennyiség-koncentráció (röviden koncentráció)
cB = n B /V mértékegysége mol/m3
mol/dm3
Az 1 mol/dm3-es oldatot gyakran mólos oldatnak nevezik.
50 kilométeres sebesség 50 km/h helyett

Jelölésére több, szintén hibás, ill. nem konzekvens mód is gyakran előfordul.
"0,1 m oldat„ 0,1 méter, azaz 10 centiméter oldat
"0,1 mólos oldat„ a fentiek miatt pongyola
"0,1 M oldat„ bár egyértelmű lehetne, a következők miatt nem
alkalmazható
Származtatott mennyiségek
Az SI-ben vannak származtatott mennyiségek, amelyeknek külön nevük van. A
többszörösök és törtrészek e nevekkel is képezhetők. A koncentráció SI-
egységnek azonban nincs külön neve, és így jele sem.

Például:
származtatott egység neve jele többszörös
kg·m2·s-2 joule J kJ
kg·m-1·s-2 pascal Pa MPa
mol·m-3 nincs nincs mol·dm-3
Kis koncentrációk megadása
Ezrelék, perthousand, (‰) megadja a rendszer ezer (103) egységében az illető komponens
mennyiségét ugyanazon egységben.
 A definíciónak megfelelő használatos mértékegységek: mg/g, g/kg, kg/t; cm3/dm3, dm3/m3; mmol/mol.

ppm (parts per million) megadja a rendszer millió (106) egységében az illető komponens mennyiségét
ugyanazon egységben.
 A definíciónak megfelelő használatos mértékegységek: μg/g, mg/kg, g/t; cm3/m3; μmol/mol.

ppb (parts per billion) megadja a rendszer milliárd (109) egységében az illető komponens mennyiségét
ugyanazon egységben.
 A definíciónak megfelelő használatos mértékegységek: ng/g, μg/kg; mg/t; mm3/m3; nmol/mol.

ppt (parts per trillion) megadja a rendszer billió (1012) egységében az illető komponens mennyiségét
ugyanazon egységben.
 A definíciónak megfelelő használatos mértékegységek: pg/g, ng/kg, μg/t; µm3/cm3; pmol/mol.
Tömeg
 A kilogramm etalonja:

A tömeg fogalma
Tömeg: a test tehetetlenségének a mértéke
Az SI-ben az egyik alapmennyiség
Jele: m
Mértékegysége: kilogramm (kg)

További mértékegységek, különböző

prefixumokkal:
◦ Pl. g, mg, illetve a tonna (t)
A tömeg és a súly kapcsolata
Súly vagy súlyerő: az az erő,
amellyel egy test az
alátámasztását nyomja, vagy a
felfüggesztését húzza.
Jele: G
Mértékegysége: N (kg· m/s2)
Származtatott mennyiség
Meghatározása:
G=m·g
◦ G: a test súlya N-ban
◦ m: a test tömege kg-ban
◦ g: gravitációs gyorsulás m s-2
Egy test tömege állandó, míg súlya
változó lehet, g értékének
függvényében (egyenes arányosság).
Eltérések: gravitációs gyorsulás
A Föld standard gravitációs gyorsulása (Zürich, Svájc)
g = 9.80665 m · s-2

DE
Atmoszferikus felhajtóerő

I. 0.0 g értékre beállítva

II. 1 kg tömegű test normál légköri körülmények között
III. 1 kg tömegű test vákuumban
Atmoszferikus felhajtóerő

ahol
◦ GK a test súlya N-ban
◦ GR a referencia test súlya N-ban
◦ mK a test tömege kg-ban
◦ mR a referencia test tömege kg-ban
◦ n: arány
◦ g: gravitációs gyorsulás m s-2 * leolvasott érték
Nyomás
Nyomás p = F/A  (nyomóerő/felület)

Egysége: Pascal (N/m2)

1 bar = 105 Pa
1 atm = 1,013 105 Pa
1 torr = 1 Hgmm: 1 mm magas higanyoszlop hidrosztatikai nyomása (p = r g
h)

1 bar standard nyomás, pØ

Parciális nyomás: pi = yi p, pi = p (yi : móltört)

Tökéletes gázokban pi az a nyomás, melyet a gáz akkor fejtene ki, ha
egyedül töltené ki a rendelkezésre álló teret (Dalton törvénye).
Móltört:
Adott anyag mennyisége a mintában
lévő összes anyagmennyiséghez viszonyítva

nj
xa  xb  ...   x j  1 xj 
j
n
 
j p j  j x j p   j x j  p  p
 
Sűrűség
 A sűrűség fogalma, mértékegységei
A sűrűség a homogén anyagú test tömegének (m) és térfogatának (V)
hányadosa:(A régi definíció szerint egységnyi térfogatú anyag tömege)
m

V
Jele , alapegysége kg/m3, szokásos egységek még: g/cm3, g/dm3,
kg/dm3.

Átváltások:
1 g/cm3 = 1000 kg/m3, 1 g/dm3 = 1 kg/m3, 1 g/cm3 = 1 kg/dm3.
Térfogattömeg
A nem homogén (általában nem tömör) test tömegének és
térfogatának hányadosa.
A térfogattömeg és a sűrűség kapcsolata:
térfogattömeg

 hézagtérfogat, % 
1  
 100 
 A sűrűség meghatározás lehetőségei
Szilárd testek
Térfogat és tömeg méréséből
Térfogat meghatározása
méretek alapján vagy
a kiszorított folyadék térfogatának mérésével.
Folyadékba való bemerülési és teljes térfogat méréséből.

Folyadékok
Térfogat és tömeg mérésével
Felhajtóerő alapján

Légnemű anyagok
Térfogat és tömeg mérésével.
A sűrűség meghatározás lehetőségei
A sűrűségmérő eszközök csoportosítása
Úszó sűrűségmérő:
Mohrareométer
– Westphal mérleg különböző kivitel-
A piknométer
ben üvegből készül, van hőmé-
rős és zárható (kupakos) is.
Piknométer fajtái
 A piknométeres módszer elve folyadékok esetén
- a piknométer térfogata: Vpm
- a piknométerbe töltött víz tömege: mvíz
- a piknométerbe töltött víz sűrűsége: ρvíz
- a piknométerbe töltött ismeretlen sűrűségű oldat tömege: moldat
- a piknométerbe töltött ismeretlen sűrűségű oldat sűrűsége: ρoldat
A víz és az ismeretlen sűrűségű oldat definíció szerinti sűrűsége:

Mivel mindkét folyadékot ugyanabban a piknométerben mértük, ezért:

Számítás
A két egyenletet átrendezzük Vpm-re:

Ebből következik
í

𝒐𝒍𝒅𝒂𝒕
𝒗ł𝒛
A módszer lényege, hogy a szilárd anyagot is a piknométerbe helyezzük, majd megmérjük a
megfelelő tömegeket.
Megmérjük a piknométer tömegét üresen, vízzel tele, a szilárd anyaggal szárazon, majd vízzel
jelre állítva.
A tömegadatokból számolással határozzuk meg a sűrűséget.
A kapott mérési eredmények:

mp : piknométer tömege üresen

mpsz : piknométer + szilárd anyag tömege (szárazon)
mpszv : piknométer + szilárd anyag + víz együttes tömege
mpv : piknométer + víz tömege
 Szilárd anyag sűrűségmérése piknométerrel
A mérés lépései:
1. A tiszta, száraz piknométert analitikai mérlegen megmérjük (m0).
2. A piknométerbe az ismeretlen sűrűségű anyagból teszünk legalább néhány
cm3-nyit, analitikai mérlegen megmérjük (mP).
3. Ioncserélt vízzel pontosan jelre állítva ismét lemérjük analitikai mérlegen
(mP,F).
4. Az ismeretlen sűrűségű anyagot (vízzel együtt) áttöltjük egy főzőpohárba,
majd a piknométert ioncserélt vízzel megtöltjük, és pontosan jelre állítva
ismét lemérjük analitikai mérlegen (mF).
A kapott adatokból a szilárd anyag
sűrűsége kiszámítható:
Számolási példa
m psz  19,9716 g
m pszv  28,1526 g m psz  m p
m pv  25,8864 g
 sz   v
(m pv  m p )  (m pszv  m psz )
m p  16,2067 g
g
 v  0,9982 3
cm
19,9716 g  16,2067 g g
 sz   0,9982 3
(25,8864 g  16,2067 g )  (28,1526 g  19,9716 g ) cm
 3,7581g g
 sz   0,9982 3
9,6797 g  8,1810 g cm

g2
3,7581 3
 sz  cm
1,4987 g

g
 sz  2,5076 3
cm

Tehát a szilárd anyag sűrűsége 2,5076 g/cm3.

 Mohr – Westphal mérleg
A teljesen bemerülő üvegre ható
felhajtóerőt a horogra vagy a kar
osztásaira tett lovasokkal
egyensúlyozzuk ki.

Egység lovas: súlya megegyezik a

bemerülő üvegre ható
felhajtóerővel, ha a  = 1,0000
g/cm3.
Úszó sűrűségmérő : areométer, fokoló
Úszó sűrűségmérő: üreges, hasas alkatú, hosszú nyakú eszköz,
az alján nehezékkel.
Térfogattömege kisebb, mint a mérendő folyadék sűrűsége,
így azon úszik.
A bemerülés mélysége a folyadék sűrűségétől függ, minél
nagyobb a sűrűség,
 annál jobban kiemelkedik a mérőeszköz,
 a skála felülről lefelé növekszik.
Areométer: sűrűséget lehet róla leolvasni.
Fokoló: célfeladathoz, összetételt lehet róla leolvasni, pl.
szeszfokoló (pálinkához).
Sűrűség mérés : úszótest technika
Submersion technique for density measurement.
1: szintjelző
2: folyadékminta,
3: ismert térfogatú úszó test (üreges fémgömb)
A periódusos rendszer
felépítésének
tanulmányozása
 Alapfogalmak tömegszám 12
C
rendszám 6 vegyjel

Atom: Kémiai úton tovább nem bontható, pozitív töltésű atommagból és azzal
kölcsönhatásban álló egy vagy több negatív töltésű elektronból felépülő részecske,
elektromosan semleges. Démokritosz : ATOM = „OSZTHATATLAN”

Atommag: Proton(ok)ból és neutron(ok)ból áll, kémiai reakciók alkalmával

változatlan marad.
◦ Rendszám: Az atommagban található protonok száma.
◦ Tömegszám: Az atommagban található protonok és neutronok számának összege.

Vegyjel: Az elem la n nevéből származó 1−2(−3) betűs jelölés.

ATOM Nukleonok

Tömegszám(A) = protonok száma(Z) + neutronok száma(N)

pozitív atommagsugár, r~10-15 m (protonok és neutronok)

ratommag  rhidrogénmag  3 A  1,3 10 15  3 A

negatív elektronfelhő atomsugár ~10-10 m

ATOM
 Kvarkok
Eddig hat kvarkot ismerünk (s-kvark, c-kvark, b-kvark, u-kvark, d-kvark, t-
kvark)
Csak az u- és a d-kvark játszik szerepet a stabil anyagfelépítésben
Az u- és a d-kvarkok nevüket mozgásuk irányáról kapták (angolul up = fel,
down = le).
Az u-kvark kétharmadnyi pozitív, a d-kvark pedig egyharmadnyi negatív töltésű.
Három kvark alkot egy neutront, vagy egy protont.
◦ két u-kvark és egy d-kvark = proton
◦ két d-kvark és egy u-kvark = neutron
 Az alapvető részecskék:
összesen 12 részecske (de az antianyag részecskékkel együtt 24!)

LEPTONOK KVARKOK
magukban is léteznek csak együtt, kötött állapotban
léteznek
töltése = –1 töltése = 0 töltése = +2/3 töltése = –1/3
–
a közönséges anyag 1. család elektron (e ) elektron-neutrínó up (u) down (d)
részecskéi (ne) [fel] [le]

a kozmikus 2. család müon (m–) müon-neutrínó charm (c) strange (s)

sugárzásban, és (nm) [bájos] [furcsa]
részecske-
gyorsítókban –
találhatók, ill. a Big 3. család tau (t ) tau-neutrínó top (t) bottom (b)
Bang utáni (nt) [felső] [alsó]
pillanatokban is
létezhettek.
 A négy alapvető kölcsönhatás összehasonlítása
erő erőhordozó relatív erősség hatótávolság Megjegyzés
(kölcsönhatás) részecske (az
(bozon) atommagban)
-39 • Minden részecske között fellép
gravitációs graviton 10 végtelen • csak vonzó és a makrovilágban jut
jelentős szerephez
• a gravitont még nem sikerült
megfigyelni.
+ - 0 -5 -18 • Minden anyagi részecske „érzi”
gyenge W , W, Z 10 10 m • Lehetővé teszi a proton átalakulását
neutronná, (radioaktív b-bomlás)
+ - 0
• a W , W és Z bozonok nagy tömegűek,
-2 • Csak az elektromosan töltött részecskék
elektromágneses foton 10 végtelen „érzik”
• lehet vonzó, illetve taszító
• Az atomban ez az erő tartja a negatív
töltésű elektronokat a pozitív mag körül.
-15 • Csak a kvarkok között
erős gluon 1 10 m • Az erős kölcsönhatás tartja össze az
atommagban a protonokat és a
neutronokat
Gluon

Proton és Proton
Atommag Neutron
Kvarkok,
leptonok és
bozonok
Elektron volt (eV):
 Az az energiamennyiség, melyet az elektron akkor nyer, amikor 1 volt potenciálkülönbség
hatására gyorsul:
1 eV = 1,602*10-19 J
1 MeV = 106 eV = 1,602*10 -13 J

KÉMIAI REAKCIÓK: vegyérték elektronok reakciói eV nagyságú energia

MAGREAKCIÓK: a magok közötti reakciók MeV nagyságú energia

Atomi tömegegység (atomic mass unit, AMU): 12C izotóp 1/12 része:
1 AMU = 1,66.10-24 g =1,55.10-10 J =931.5*106 eV = 931.5 MeV
 Tömegdefektus
Protonok és neutronok egyesülésekor létrejött atommag tömege kisebb, mint az atommaghoz szükséges
protonok és neutronok számának összege!

Mg: 12 p + 12 n,
de a mag tömege valójában csak 23,985045!

Ezzel tömegkülönbséggel arányos energia a kötési energia.

Einstein tömeg-energia ekvivalencia összefüggése:
ΔE= Δm*c2
Atommagok kötési energiája függ a tömegszámtól:
Ekötési  E  m  c 2  ( Z  m proton  N  mneutron  mmag )  c 2
Az 1 nukleonra eső (fajlagos) kötési energia:

Ekötési / A  E / A  m  c 2 / A  ( Z  m proton  N  mneutron  mmag )  c 2 / A

56Fe magnál maximális, előtte és utána csökken!
Az egyes elemek maganyagának sűrűsége kb. állandó. atommag sűrűsége óriási (1014 g/cm3)
ATOMMAGOK KÖTÉSI ENERGIÁJA AZ 1 NUKLEONRA ESŐ (FAJLAGOS) KÖTÉSI
TÖMEGSZÁM FÜGGVÉNYÉBEN ENERGIA TÖMEGSZÁM FÜGGVÉNYÉBEN
 Alapfogalmak

Nuklidok: Egy elem olyan atomjai, melynek a rendszámán kívül a tömegszáma is

meghatározott.
79 81 1 2 3
pl.: Br, Br 1
H, H, 1
H https://phet.colorado.edu/sims/html/build-an-
35 35 1
atom/latest/build-an-atom_hu.html

Természetes izotóparány (nuklidösszetétel)

◦ relatív gyakoriság

Relatív atomtömeg: külön megjelölés nélkül, a természetes nuklid-összetételű elem egy

atomja átlagos tömegének viszonya a 12C-nuklid tömegének 1/12 részéhez.
Br: 79,904 H: 1,00794
 Alapfogalmak

Anyagmennyiség:
1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely
annyi entitást (atomot, atomcsoportot, iont, molekulát, stb.)
tartalmaz, mint amennyi atomot 0,012 kg 12C.

(Avogadro állandó: NA = (6,02252 0,00028)*1023 mol-1)

Mennyi 1 mol 12C tömege ? (ellenőrizzük vissza!)

12 ∙ 1,66053886∙10–27 kg ∙ 6,02252 *1023 = 0,012 kg = 12 g

Átlagos moláris tömeg: Természetes nuklid-összetételű

anyag 1 moljának a tömege.
Atomtömeg https://phet.colorado.edu/sims/html/isotopes-and-atomic-
mass/latest/isotopes-and-atomic-mass_hu.html

Miért 12.011 amu a szén relatív atomtömege?

Megállapodás szerint !

Szén-12: 98.89 % gyakoriság 12 amu

Szén-13: 1.11 % gyakoriság 13.0034 amu

tömeg = (12 amu)(0.9889) + (13.0034 amu)(0.0111)

= 11.87 amu + 0.144 amu

= 12.011 amu
amu = atomic mass unit (atomi tömegegység) = 1,66053886∙10–27 kg
Relatív atomtömeg
Izotóp Atom tömeg Gyakoriság Atomtömeg*g
yakoriság
1H 1,00782503 0,99985 1,007674
2H 2,014102 0,000148 0,000298
3H 3,016049 Nyomnyi
A H atomtömege = 1.007674 + 0.00298 = 1.007972
IZOTÓP
◦ azonos protonszámú (rendszámú) de különböző
neutronszámú (tömegszámú) atommagok
IZOBÁR
◦ különböző protonszámú és neutronszámú, de azonos
tömegszámú atommagok
IZOTÓN
◦ különböző protonszámú, de azonos neutronszámú
atommagok

A legstabilabbak a földön a páros protonszámmal

és páros neutronszámmal rendelkező (páros-
páros) atommagok, ezek alkotják a föld kérgének
80%-át.
16
8 O,1224Mg ,1428Si, 20
40
Ca
Atomok és molekulák tömegének mérése
TÖMEGSPEKTROMETRIA

minta könnyebb
becsapódó
elpárologtatása
elektronok töltött részecskék
ionizálnak Newton: F=ma
Lorentz: F=qv×B
minta legnehezebb q=ze
e: egységtöltés
z: töltésszám
szeparáció
elektronforrás
a=(z/m)ev×B
gyorsítás (U) mágneses tér (B)
elektromos térrel
A tömegspektrum
Ma is az egyik legfontosabb
szerkezetkutató módszer

relatív intenzitás
Atommodellek

1. Démokritosz (Kr.e.450): az atom oszthatatlan részecske

2. Pierre Gassendi (Kr.u.1650) :atomok szilárd részecskék, vákuumban mozognak
3. John Dalton (1800)
4. John Thomson (1900) „mazsolás puding”
5. Ernest Rutherford (1911) : „naprendszer”

6. Bohr-Sommerfeld (1913-1920)

7. Heisenberg-Schrödinger (1925-1926)
kvantummechanika megalkotói
Az elektronhéj
Az atomok csak diszkrét (kvantált) Energia kibocsátására és elnyelésére képesek. A
diszkrét energiasávok a kvantumelmélettel magyarázhatók.

Schrödinger egyenlet :
az elektront mint hullámot az atomban egy Ψ hullámfüggvény írja le, az elektron
tartózkodási valószínűségét az atomban Ψ2, a hullámfüggvény négyzete adja meg minden
pontra. A különböző pályák E szintje más és más, átjutás egy másikra E = h·ν vagy ennek
többszöröse energiájú fotonok elnyelése vagy kibocsátása révén lehet.
VONALAS SZÍNKÉP
 Atompályák -az elektornok megtalálási valószínűsége 90%

•Főkvantumszám (n) - átlagos távolság

•Mellékkvantumszám (l) - térbeli alak
•Mágneses kvantumszám (m) - mágneses Az 1s, 2s, és 3s hidrogén elektron pályáinak relatív mérete
momentum
•Spinkvantumszám (s) - perdület (A
spinkvantumszám nem következik a
hullámegyenletből.)
 A 2p és 3d elektron pályák alakja és
jelölése

A három p pálya
(a) 2px, (b) 2pz, (c) 2py

Az öt 3d pálya
 A kvantumszámok táblázata
fő mellék
mágneses kvantumszám atom-
elektronhéj kvantumszám kvantumszám spinkvantumszám alhéj elektronok száma
m pályák
n l
K 1 0 0 −1/2, +1/2 1s 1 2
−1/2, +1/2
0 0 2s 1 2
L 2 −1/2,+1/2 −1/2,+
1 −1, 0, +1 2p 3 6
1/2 −1/2,+1/2
0 0 −1/2, +1/2 3s 1 2
M 3 1 −1, 0, +1 3 (−1/2, +1/2) 3p 3 6
2 −2, −1, 0, +1, +2 5 (−1/2, +1/2) 3d 5 10
0 0 −1/2, +1/2 4s 1 2
1 −1, 0, +1 3 (−1/2, +1/2) 4p 3 6
N 4
2 −2, −1, 0, +1, +2 5 (−1/2, +1/2) 4d 5 10
3 −3, −2, −1, 0, +1, +2, +3 7 (−1/2, +1/2) 4f 7 14
Atompályák feltöltődése
— Energiaminimum elv
— Pauli elv
— Hund szabály
Atompályák feltöltődése — Pauli elv
Egy atompályán nem lehet 2 elektronnál több
Az azonos pályán lévő elektronoknak ellentétes spinekkel kell rendelkezniük
s alhély 2 elektront tartalmazhat
p alhély 6 elektront tartalmazhat
d alhély 10 elektront tartalmazhat
f alhély 14 elektront tartalmazhat

80
Atompályák feltöltődése
Az aufbau-elv kimondja, hogy az elektronok a lehető legalacsonyabb
energiájú szabad helyet foglalják el az atomban. Ennek értelmében az
elektronok mindig a lehető legkisebb energiaszintű alhéjat próbálják
meg feltölteni először.
Atompályák feltöltődése – Hund szabály
Az alhéjakon úgy helyezkednek el az elektronok, hogy közülük minél több párosítatlan legyen.

A legnagyobb energiájú héj a vegyérték héjnak nevezik

◦ Ezen héjon lévő elektronokat vegyérték elektronnak nevezik
◦ A nem ezen lévőket pedig mag elektronoknak nevezik
◦ Gyakori jelölése az elektron-konfigurációnak, hogy a nemesgázzal jelölik a mag
elektronokat.
1s22s22p6 = [Ne]
 Alapfogalmak

Elem: Olyan atomok rendszere, melyek

magjában meghatározott számú proton van.

Lehet: gáz --- folyadék --- szilárd

He atom
N2 Br2 I2 molekula
Hg Al fém
 A periódusos rendszer
Az oszlopokat csoportoknak nevezzük
A sorok a periódusok
◦ Minden periódus a következő periódusban ismétlődő tulajdonságok mintázatát mutatja

Főcsoport elemei (Representative Elements)

Átmeneti elemek (fémek) (Transition Elements)
Lantanoidák és aktinoidák
◦ A 6. és 7. periódushoz tartoznak

84
Elektron-konfigurációnak a következménye
A periódusos rendszerben ugyanabban az oszlopban lévő
elemek
◦ Hasonló kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek
◦ Hasonló a vegyértékhéj-elektron konfiguráció
◦ Ugyanolyan számú vegyértékelektron
◦ Ugyanazok a elektronhéj típusok
◦ De az energiaszintek különbözőek

86
Az első 18 elem vegyérték elektronszerkezete

87
Az elemek vegyérték elektronszerkezete
a K-tól Kr-ig

88
A f mező elemei, Lantaniodák és Aktinoidák

89
A teljes periódusos rendszer
 s1
s2 p 1 p 2 p 3 p 4 p 5 s2
1
2 p6
3 d1 d2 d3 d4 d5 d6 d7 d8 d9 d10
4
5
6
7
f1 f2 f3 f4 f5 f6 f7 f8 f9 f10 f11 f12 f13 f14

91
92
Az elemek osztályozása: fémes,
nemfémes és félfémes elemekre.

93
Fémek  Metalloidok  Nemfémek
fényes, csillogó  félfémek  szilárd állapotban törékenyek
Vezeti a hőt és az  Néhány fémes  Termikus és elektromos
elektromosságot
és nem fémes szigetelők
A legtöbb oxidja bázikus tulajdonsággal  A legtöbb oxidja savas
Az oldatban kationos formában rendelkeznek
vannak karakterű
A reakciókban elektront  Anionokat képeznek
veszítenek (oxidálódnak)  A reakcióban elektront
vehetnek fel (redukálódnak)

94
Elemek reaktivitása
A fémek reakcióképessége a perióduson balra, az oszlopban lefelé növekszik
A könnyebb elektronleadás következtében

A nemfémek reakcióképessége (a nemesgázok kivételével) a perióduson

jobbra, az oszlopon felfelé növekszik

95
Az atomsugár
mérete:
Az oszlopban lefelé haladva nő
◦ vegyértékhéj távolabb a magtól

Egy perióduson belül csökken, ha

balról jóbbra haladunk, mivel
◦ elektronok hozzáadása ugyanahhoz
a vegyértékhéjhoz történnek.
◦ Vegyérték héj közelebb kerül a
maghoz, mivel több proton van az
atommagban.
 Az ionizációs energia trendje
Az a minimális energia, amely egy vegyértékelektron eltávolításához szükséges az atomból
◦ Gáz állapot

Minél kisebb az ionizációs energia, annál könnyebb az elektron eltávolítása

◦ A fémeknek alacsony az ionizációs energiája

Az ionizációs energia csökken a csoporton belül

◦ Mivel a vegyérték elektron távolabb az atommagtól

Az ionizációs energia a perióduson belül

◦ Balról jobbra nő
 nyomelemek, melyek
a legtöbb növény és
állat számára szükségesek

elemek, melyek
az élőlények
tömegét alkotják

nyomelemek, melyek
valószínüleg szüks.
néhány életforma számára
Kémiai kötések
A KÉMIAI KÖTÉS
Az atomok…
– önállóak maradnak – ? He, Ne…
→ molekula – ?
meghatározott számú és fajtájú atomból
álló semleges kémiai részecske
O2, Cl2, H2O, CH4, CO2
elemmolekula – ?
vegyületmolekula – ?
– kristályrácsba rendeződnek:
atomrács – pl. Cgy
fémrács – pl. Fe… megszámlálhatatlanul sok atom
– ionná alakulnak
Cl + e– → Cl–
Anyagi részecskék
Atomok
Ionok
Molekulák
Kémiai kötés: Azonos vagy különböző részecskék kölcsönhatása.

KÉMIAI KÖTÉSEK

INTRAMOLEKULÁRIS INTERMOLEKULÁRIS
ionos, kovalens, fémes Van der Waals, H-kötés
 Alapfogalmak
Gyökök: Párosítatlan elektront tartalmazó atomcsoport. Rendszerint nagy
reaktivitás jellemző rá!
◦ Pl.: H3C·, NO·,

Ionok: Olyan entitások (atomok, molekulák, atomcsoportok, …), melyek

elektromos töltést hordoznak.
◦ Pl.: Cl-, Na+, SO42-

Molekulák: kémiai kötéssel összetartott atomok véges halmaza.

pl : O2, CH4, de nem molekula, fém Al, grafit, gyémánt, NaCl
 Első rendű Kémiai kötések
1. Ionkötés 2. Kovalens kötés 3. Fémes kötés
Delokalizált elektronok
- + Fém atomtörzsek (ionok)

-
Ionok Molekulák Atomok - + + +
- - - - -
- - + + +
- - - -

Ionkristály Molekulakristály Atomkristály

Fémkristály

Ionvegyület Nemfémes elem Vegyület

NaCl (Na+Cl-) O2, Cl2, I2 H2O Fémes elem
Fe, Al
 Kémiai anyagok – a.) Elemek
Elemek:
azonos
atomok
kapcsolódása

Kovalens
Fémes kötés
kötés

Molekula
Atomkristály Fémkristály
(apoláris)
C(gyémánt) Fe, Al
O2, Cl2, N2

Példák:
Cl + Cl  Cl - Cl Cl2

O + O  O=O O2 Apoláris molekulák

N + N  N N N2
 Alapfogalmak

Vegyület:
Különböző rendszámú, kötött állapotú atomok halmaza.

Pl.:
HCl
H2SO4
SiO2
NaCl
Kémiai anyagok – b.) Vegyületek
Példák:
C+O2CO2 O=C=O
apoláris
Vegyületek:
Különböző atomok
kapcsolódása

H2+Cl22HCl H-Cl
+ -
Kovalens kötés Ionkötés poláris (dipol)

-
2H2+O22H2O O
Atomkristály Ionkristály
Molekula
+
H H
SiO2 MgCl2

molekulák poláris (dipol)

apoláris poláris
Ionok
CH4, CO2 H2O, HCl
Mg+Cl2MgCl2
Mg2+ 2Cl- + -

1 : 2
Mitől függ a kötés típusa?

Elektronnegativitás (EN) : az az erő, amivel az atom a kötést létesítő elektronokat vonzza.

•Pauling féle elektronegativitás: relatív skála, F : 4,0 és H : 2,1 ezekhez
viszonyította a többi atomét
Az atomok közti kötések minőségét alapvetően a kapcsolódó atomok
elektronnegativitás különbsége és összege határozza meg.

 EN
Ionos kötés
• ha ΔEN > 2
Na-Cl
kovalens jelleg nő
Mg-Cl
Al-Cl IONOS
Si-Cl
fémek P-Cl kétatomos
Na-Na S-Cl molekulák
polimer Cl2,NH3, CH4 •ha ΔEN és ΣEN is kicsi
molekulák
S-S, P-P, Bx  EN FÉMES
Fémes kötés Kovalens kötés

•ha 0 =ΔEN ≤ 0.5 és ΣEN nagy apol. KOVALENS

•ha 0.5 ≤ΔEN≤ 2.0 és ΣEN nagy pol. KOVALENS
Példa
IONOS KÖTÉS :
•elektrosztatikus vonzóerő különböző töltésű ionok között.
•a kationt képző elemnek kicsi az ionizációs energiája,
•az aniont képző elemnek nagy az elektronaffinitása
Atom- és ionsugár mérete
Igazságosan használják-e kötő e–-párt?
elekronvonzó képesség = elektronegativitás (EN): az atomnak
az a hajlama, hogy a kémiai kötésben milyen mértékben vonz-
za magához a kötő e–-okat (Ø mért.egys.)

7 vegyértéke–
1 hiányzik csak

nagy „étvágy”

esélytelenek
nyugalma

kis EN

VIII.A → nincs min. – max. – ?

NaCl
 A MOLEKULÁK – szó jelentése?

1. A H2-molekula
H• 

H• + H• → H••H
mintha nemesgázszer-
H—H kezetűek lennének
kötő e–-pár: olyan e–-pár, amely 2 atommag vonzásában áll

kovalens kötés: közös, kötő e–-párral

megvalósuló erős, elsőrendű kémiai
kötés
molekulaképződés: exoterm – ??
 KOVALENS KÖTÉS : közös elektronpárok, kötő elektronpárok

kolligatív kötés koordinatív, datív kötés

Taszító erők

ro r (magtávolság)

Vonzó erők egyensúlyi

kötéstávolság
kovalens kötés: közös, kötő e–-párral
megvalósuló erős, elsőrendű kémiai kötés
Kötési energia :
[kJ/mol]
ahhoz szükséges, hogy 1 mol gázállapotú molekulában két adott atom közti kötés felszakadjon
2. További molekulák
molekulaképződés célja – ? alkotó atomok → nemesgázszerk.
ezáltal alacsonyabb E elérése
H-, C-, N-, O-, Cl-atomok vegyértéke–-szerkezete?
!

N2 O2 Cl2
kétszeres / háromszoros kötés
nemkötő e–-pár: egy atommag
vonzása alatt áll
A kovalens kötés kvantummechanikai értelmezése (LCAO-MO módszer)

linear combination of atomic orbitals

A molekulapálya sajátfüggvénye levezethető a molekulapályát alkotó atompályák
sajátfüggvényeinek lineáris kombinációjával. ψa+b= ψa + ψb és ψa-b= ψa- ψb

H2 molekula képződése „a” és „b” H atomból

H + H H2

1s1 1s1 1s2

•megnő az elektronsűrűség (ψ2a+b) a két

mag között
•a vonzó és taszító hatások r0 egyensúlyi
kötéstávolságra tartják egymástól az
1/b atom
atomokat 1/a atom

•kialakul a kötő molekulapálya, melynek E-

ja kisebb, mint az atompályáké ψa+b=ψa+ψb
 ψa-b=ψa-ψb

•részleges kioltás van, a két atommag

felezőpontján a kioltás teljes
1/b atom
•az elektronsűrűség (ψ2a-b) a két mag
1/a atom között csökken
•a két mag között nem vonzás, hanem
taszítás lép fel
•kialakul a lazító molekulapálya, mely E-ja
nagyobb, mint az atompályáké

lazító pálya
Az atompályák kölcsönhatása tehát E
szint felhasadást eredményez, kialakul a
kötő és a lazító pálya, melyek
hengerszimmetrikusak a kötéstengelyre s s
nézve

σ kötés

kötő pálya
A σ kötés kialakulásának egyéb lehetőségei

p-p átfedés s–p átfedés

A síkszimmetrikus π molekulapályák kialakulásának lehetőségei

π (kötő) és π* (lazító) pálya alakul ki

p-p átfedés p-d átfedés d-d átfedés

E szint felhasadás
 HIBRIDIZÁCIÓ

Mivel magyarázható a C atom 4 vegyértékűsége, mondjuk a metánban?

•minden olyan vegyületben,

ahol a C 4 σ kötést alakít ki
(4 másik atommal
kapcsolódik) sp3
hibridállapotban van
•3 másik atommal
kapcsolódva sp2
hibridállapotban van h1, h2, h3, h4 hibridpálya
•2 másik atommal
kapcsolódva sp
hibridállapotban van

A folyamat hajtóereje a C kötési kapacitásának növelése. Ennek érdekében a

hibridizációval megnő a párosítatlan elektronok száma, így több kötő elektronpár
kialakítására képes a C atom.
A molekulák alakja

•a kötő és a nemkötő
elektronpárok száma
•az elektronpárok
térigénye
•ligandumok térigénye
•kp. atom mérete
•π kötések jelenléte
 Alapfogalmak: Kémiai képletek
Tapasztalati képlet:
a vegyület sztöchiometriai összetételét adja meg. Az elemek egymás mellé írt vegyjelét tartalmazza. A
vegyjelek alsó indexével fejezzük ki az összetevők arányát. ( Több, különböző nagyságú molekulának is
lehet azonos a tapasztalati képlete.)

Molekulaképlet, összegképlet:
a valóságban önállóan létező molekula minőségi és mennyiségi összetételét fejezi ki. Ez a
molekulatömegnek megfelelő képlet, ennek alapján számítható a relatív molekulatömeg.
Természetesen a molekulaképlet megegyezhet a tapasztalati képlettel.

Szerkezeti képlet:
a molekulát alkotó atomok kapcsolódását, térbeli elrendeződését mutatja.

(Gyök)csoportos képlet: Egyszerűsített szerkezeti képlet

Pl.: CH3-CH2-OH, CH3-O-CH3, K4[Fe(CN)6]
Összegképlet Szerkezeti képlet Molekula modell

etanol
összegképlet
→ elsősorban n-arányt fejez ki

→ m-arány is kiszámolható a)
NH3 n(H) 3
=
n(N) 1
b)
m(H) 3∙1 1
metán – ? = =
m(N) 14 4,67
CH4
ʻHʼ : ʻCʼ = 4 : 1 3
m(C) : m(H) = 12 : 4 = 3 ∙ 100 = 17,6 m/m% ʻHʼ
17
M = 16 g/mol
82,4 m/m% ʻNʼ

→ 75 m/m% ʻCʼ, 25 m/m% ʻHʼ

1. Példa:
Egy vegyület 40,00% szenet, 6,67% hidrogént és 53,33% oxigént
tartalmaz. Adjuk meg a vegyület tapasztalati képletét!

Megoldás: Induljunk ki 100 g vegyületből! Ez a 100 g vegyület 40 g szenet,

6,67 g hidrogént és 53,33 g oxigént tartalmaz. A 100 g vegyületben van
◦ 40 g / 12 g/mol = 3,33 mol szén
◦ 6,67 g /1 g/mol = 6,67 mol hidrogén
◦ 53,33 g /16 g/mol = 3,33 mol oxigén

Ezek szerint a képlet felírható lenne C3,33 H6,67 O3,33 formában, de a

legegyszerűbb arányt ennek 3,33-ad része adja:
◦ C: 3,33/3,33 = 1
◦ H: 6,67/3,33 = 2
◦ O: 3,33/3,33 = 1
CH2O

( HCHO ) éppen úgy megfelel, mint például a szőlőcukor ( C6H12O6),de még

sok más vegyület is, amelyek a (CH2O)x képlettel adhatók meg.
2. Példa:
Adjuk meg az 1. példában leírt vegyület molekulaképletét, ha
molekulatömeg kísérletileg meghatározott értéke 60g/mol!
(CH2O)x = 60 g/mol
CH2O = 30 g/mol

x * 30 g/mol = 60 g/mol azaz x=2 (CH2O)2

molekulaképlet C2H4O2
A szerkezeti képletét még mindig nem tudjuk, hiszen lehet ecetsav (CH3COOH ), lehet
glikolaldehid (HOCH2CHO), de lehet metilformiát is (HCOOCH3), stb.
Ennek eldöntése további információt igényel!
Intermolekuláris kémiai kötések — gyengébbek az elsőrendű kötéseknél

Van der Waals kötések H-kötés

•diszperziós kölcsönhatás
apoláris molekulák között
•dipól-dipól (orientációs)
kölcsönhatás dipólusos molekulák
között

Kötési energia : 0,1-10 kJ/mol

Kötési energia : 10-100 kJ/mol
Jóval gyengébbek!!!
Másodrendű kötések
Hidrogén(híd)kötés
következmény: δ+ δ– [delta]
dipólusmolekula:
EN = 2,1 EN = 3,0 o. m.,
poláris kovalens kötés:
a kötő e–-pár a „Cl” felé melynek
van eltolódva (nem pon- töltésel-
tosan középen van) osztása
nem
EN = 3,5 δ– szimmet-
rikus
EN = 2,1 δ+

K: a dörzsöléssel elektromos
állapotba hozott ebonitrúd
eltéríti a vízsugarat
?
← a H2O-molekulák dipólusosak, hat rájuk az elektromos mező
molekulák
– apolárosak – ?
töltéseloszlásuk szimmetrikus
← elemmolekulák: minden kötésük apoláris
└ ? 7 db kétatomos elemmolekula:
H2, N2, O2, F2, Cl2, Br2, I2
└!
+ O3, S8… uszoda + csapvíz
fertőtlenítése
(+ színtelenít)

← szimmetrikus vegyületmolekulák: kötéseik

polárosak, de a töltések kioltják egymást
– dipólusosak – pl.?
H2O, HCl, HBr, NH3
4. Molekulák
szilárd halmazáll.
molekularács

?
mol.-ák között:
másodrendű kötések
aránylag gyengék A másodrendű kötések erőssége
a részecskemérettel nő!
Kén (S8)
nagy M → erősebb másodrendű kötések → szilárd
5. Megfontolások
a) vegyérték: az atomhoz tartozó kötő e–-párok száma
(→ római szám)
I II III I
≠ vegyértéke–-ok száma!
H2O NH3 – ?
6 vegyértéke–
5 vegyértéke–

b) részecsketul. ≠ halmaztul. (fizikai)

└ mol. alakja └ szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, ρ …
polaritása
Ar M

c) hasonló a hasonlóban oldódik

dipól. anyagok a dipól. anyagokat oldják jól
= similia similibus solvuntur
az ap. — || — az ap. — || —
 a H2O nem oldja: H2, N2
igen gyengén: CO2, O2
jól: HCl (– ? ), NH3 (– ?)

M(levegő) = ? 75% N2 és 25% O2

28 g/mol 32 g/mol
M = 0,75 · 28 + 0,25 · 32 = 29 g/mol CH4

d) gázok sűrűsége ~ M
M(CH4) = 16 g/mol ˂ M(lev) = 29 g/mol ˂ M(CO2) = 44 g/mol
CO2
 KRISTÁLYRÁCSTÍPUSOK

Intermolekuláris
Szilárd anyag típusa példák
erők

Ionos ion-ion NaCl, MgCl2

Diszperziós
Molekuláris dipole-dipole H2O, CO2, CH4
H-híd kötés

Fémes Fémes kötések Na, Zn, Cu

Kovalens hálózat Kovalens kötések C, SiO2

e) másodrendű kötőerő viszonylag gyenge Op. változó – ?
└ ? molekulák között M↑ Op↑
mol.rács összetartó ereje törékenyek

rácspontjain molekulák
(esetleg nemesgázatomok)
vannak

?
FÁZISDIAGRAM • entrópiaváltozás hőmérsékletfüggése
Rendezetlenség
• gőztenzió hőmérsékletfüggése
Qfp
P(MPa) Tfp

B Q olv
pK K Tolv
folyadék
A szilárd folyadék gôz
0,1MPa
gáz
jég Tolv T Tfp
pH
H C P(MPa)
gőz B
K
O 273K TH T (K)
373K TK folyadék

gáz
szilárd
H
víz fázisdiagramja 0,1MPa

O -78o C T (o C)

CO2 fázisdiagramja
 AZ ATOMRÁCS

mihez kezdenek a C-atomok?

∞ sok kapcsolódik össze 3D-ben = gyémánt = Cgy

atomrács
└ olyan kristályrács, melyet
kovalens kötés tart egybe
– igen magas Op
– kemény → fúrófej
– szagtalan
– semmiben nem oldódik
Briliáns döntés.
Biztos igen.
1. A gyémánt (Cgy)

2. A grafit (Cgr)
síkszerkezet → réteges atomrács (2D)
rétegek közt másodrendű kötések

gyenge → a papíron nyomot hagy

C-atomok: 3 kov. kötés

4. külső e– → delokalizált e–: olyan e–, amely 2-nél több
atommag vonzásában áll
el. áram: töltött
Cgr vezeti az elektromos áramot részecskék egy-
stabil irányú áramlása
Cgr / Cgy: egymás módosulatai

3. SiO2 = kvarc (homok)

nem molekula!
 A FÉMRÁCS
1. Néhány fém – ?
Au: ékszer
Cu: villamos felsővezetéke Ag/Au
Fe: szög, kalapács
Al: alufólia
Ca: vegyülete a mészkő – ?

2. Mihez kezdenek a fématomok?

•fématomok: B–At vonaltól balra
I–III.A, I–VIII.B SiO2
kevés külső e–

nem tudják
egymást nemesgázszerke-
zetűvé kiegészíteni
•inkább: megszaba-
dulnak a
külső e–-októl

•az atomtörzsek
egymás e–-jait is vonzzák – ?
└ delokalizált e–-ok

ugyanúgy néznek ki
minden fém vezeti az áramot
(csillogó, szürke)
•fémes kötés: elsőrendű (ezért erős) kémiai kötés, lényege
a + fématomtörzsek és a – delok. e–-ok közötti elektromos vonzóerő
→ fémrács: olyan kristályrács, melyet fémes kötés tart egybe

•energetika A fémek nem

képeznek
molekulát!
3. Csoportosítás
a) könnyűfém (pl. Na, Al) – nehézfém (pl. Cu, Au, Fe)
ρ ˂ 5 g/cm3 5 g/cm3 ≤ ρ
b) a fémek szinte mind szürkék (kiv. pl. Cu, Au, bronz: Cu / Sn)
és csillogóak
c) Op, megmunkálhatóság változó
(pl. Na puha, késsel vágható – Fe: kemény)
4. Ötvözet: fémes kötésű, összetett anyag
└ pl. ?
acél: Fe / C (~ 1 m/m%)

bronz: Cu / Sn

fehérarany: Au / Ag

amalgámok:
Hg ötvözetei → ezüstamalgám (Ag / Hg):
régi fogtömés
Oldatok
 OLDATOK valódi oldatok
Csoportosítás : kolloid oldatok

telítetlen
túltelített
telített

ionos oldatok
molekuláris oldatok

Az oldhatóság hőmérsékletfüggése

c 2 H old  T2 T 1 
lg 
c1 2.3  R  T2  T1

Clausius-Clapeyron egyenlet
1. Oldat = oldószer
oldott anyag homogén elegye

egynemű, egyfázisú, nincs határfelület

fázis: a rendszer azonos fizikai és kémiai tulajdonságú pontjainak
összessége

2. Oldhatóság
számszerűen:
S (solubility)
5,25 g KMnO4 / 100 g víz / 20 °C
telített oldat m/m%
Mitől függ?
– o.a. / o.sz. anyagi minősége
– T (gázok: T↑ → S↓ — mivel minden gáz exoterm oldódású)
– p (gázok: p↑ → S↑ — mivel oldódásuk nagy kontrakcióval jár)
•telítetlen oldat – ?
telített oldat – ?
túltelített oldat – ?

CH3COONa
kézmelegítő – túltelített oldat
a kikristályosodás exoterm

3. A térfogat nem additív

← eltérő részecskeméret
← részecskék közötti eltérő
erősségű kötőerő
kontrakció (összehúzódás):
Vo.a. + Vo.sz > Vo
pl. bab + mák
 Híg oldatok törvényei
kolligatív sajátság, tehát nagysága az oldott anyag koncentrációjával arányos

Tenziócsökkenés (Raoult)
-nem illékony oldott anyag egy illékony oldószerben, az oldat
gőznyomását kizárólag az oldószer gőznyomása szabja meg

A tenziócsökkenés arányos az oldott anyag móltörtjével.

Híg oldatban az összes mólszám azonosnak vehető az oldószer
móljainak számával, ekkor

 p n
 B
p 0 n 0
Forráspontemelkedés, fagyáspontcsökkenés

Δ𝑇 = Δ𝑇 ( ) − Δ𝑇 ó =𝐾 ×𝑚 P(MPa)

T fagy  T fagy( oldoszer)  T fagy(oldat)  K fagy  mB Tiszta oldószer

Híg o ldat

mB [mol/kg] folyadék
T = K  mB
0,1MPa
ahol a K konstans a moláris forráspontemelkedés
(fagyáspontcsökkenés), jég

H
gB T Top Tfp
 gőz
MB K
O
T 2 T1 T1 ’ T2 ’ T (K)
gB az 1000 g oldószerben oldott grammok száma
Az olvadáspont csökken: A forráspont nő:
T1 - T2 = Top T2’ – T1’ = Tfp
Térfogat kontrakció
CH3CH2OH + H2O → alkohololdat 10 cm3 + 10 cm3 → 19,4 cm3
abszolút kontrakció: –0,6 cm3
relatív kontrakció: = –3%

gázok vízben → szökőkútkísérlet

De, dilatáció (kitágulás) Vo.a. + Vo.sz < Vo

pl. CS2 + C6H5CH3 (toluol) → o.
Az oldódás folyamata
NaCl(sz) víz Na+(aq) + Cl–(aq)
diffúzió – ?
hidrátburok: a vízmolekulák
töltés szerint irányítottan
veszik körül az oldott anyag
részecskéit
•elektrolitos (ionos) disszociáció: megfordítható bomlás, melynek
során ionok képződnek
Na3PO4 víz 3Na+ + PO43–
H2SO4 + 2H2O 2H3O+ + SO42–

•elektrolitos disszociáció nélküli oldódás:

C6H12O6 víz C6H12O6
CS2
S8(szilárd) S8(oldat)

•oldódás gyorsítása Ø szerkezetváltozás

← aprítás (A nő)
– megnő az érintkezési felület
← keverés – gyorsul a diffúzió
5. Dinamikus egyensúly
– a telített oldat és a feloldatlan sz. anyag között
oldódás sebessége = kiválás sebessége
→ nincs szemmel látható változás
NiSO4(sz) Ni2+(aq) + SO42–(aq)
dinamikus egyensúly: olyan állapot, amelyben az
ellentétes irányú folyamatok sebessége
megegyezik
nem statikus, mivel szüntelenül (szabad szemmel láthatatlan) moz-
gásban van

~ egyensúlyi reakciók (a reaktánsok nem fogynak el, a termékek

részlegesen visszaalakulnak) – ?
N2 + 3H2 2NH3 3O2 2O3
CH3COOH + H2O CH3COO– + H3O+
6. Az oldódás energetikája
a) exoterm oldódás – ?
Ebelső(rendszer) ↓, E(környezet) ↑,vagyis Q szabadul fel
(melegszik)
minden tömény sav vagy lúg,
pl. NaOH, KOH, H2SO4

b) endoterm oldódás
Ebelső (rendszer) ↑, E(környezet) ↓, vagyis Q nyelődik el (lehűl)
pl. KNO3, NH4Cl, NH2–CO–NH2 (karbamid)

oldáshő (Qo / ∆Hold): egy mol oldandó anyagból való nagyon híg
oldat készítését kísérő E-változás
Miért megy végbe önként az endoterm oldódás (hiszen ellentmond
az E-min. elvének)?
spontán folyamatok iránya:
← energiaminimum
← entrópiamaximum (összekeveredés)
└ a rendezetlenség mértéke

7. Oldatok
→ forráspontemelkedés
→ fagyáspontcsökkenés
(a tiszta o.sz.-hez képest)
úttest: NaCl, CaCl2 (ez jobb),
Ca-Mg-acetát (= CMA, Ø Cl– → Ø korrózió)
járda: homok, hamu, faforgács, kőzúzalék – érdesítő anyagok
Oldhatóság (S)
A telített oldatban az oldott anyag és az oldószer tömegarányát jelenti.
◦ 100 g oldószerben az adott komponensből – adott hőmérsékleten és nyomáson –
Oldhatósága
maximálisan hány gramm oldható fel.
Vegyület (g/100g víz)
Tehát adott oldódó komponens oldódása függ: AgNO3 220
CuSO4 21
◦ az oldószer anyagi minőségétől FeCl3 92
◦ a hőmérséklettől KMnO4 6,5
◦ gáz oldódása esetén – a komponens parciális nyomásától. KNO3 32
NH4NO3 192
Mértékegysége: g/100g oldószer. (valamennyi koncentráció-mértékegység NaCl 26,5
használható) NaOH 109
Szabályok (vizes oldatok)
Oldható Nem oldható
I főcsoport és az NH4+ vegyületek (kivéve a Li+ karbonátok (kivéve I. főcsoport és NH4+ és uranil
foszfát) vegyületek)
Nitrátok Szulfitok (kivéve I. főcsoport és NH4+ vegyületek)
Foszfátok (kivéve I. főcsoport és NH4+ vegyületek (a
Acetátok (kivéve az Ag+ vegyületek)
Li+ kívül))
kloridok (klorátok és perklorátok), bromidok és Hidroxidok és oxidok (kivéve I. főcsoport és NH4+,
jodidok (kivéve Ag+, Pb2+, Cu+ and Hg22+) Ba2+, Sr2+ és Tl+)
Szulfidok (kivéve I. és II. főcsoport és NH4+
szulfátok (kivéve Ag+, Pb2+, Ba2+, Sr2+ és Ca2+)
vegyületei)
8. Ozmózis – ?
kis molekulák, ionok áramlása féligáteresztő
hártyán keresztül az egyik oldatból a másikba,
pl. o.sz.-molekulák a hígabb oldatból a tömé-
nyebbe

mazsola (~ tömény cukoroldat) a pudingban

→ a víz beleáramlik, hogy „hígítsa”
 Ozmózis  ozmózis nyomás

  cB RT

nB
h cB 
V


 V  nB RT
A kísérlet ke zdeti pillanata Beá llt a dina mikus egyensúly

Van’t Hoff törvény

Fiziológiai jelentőség : izotóniás, hipotóniás, hipertóniás oldatok

Az oldatok összetételének jellemzése
tömegszázalék (% → nincs mértékegysége)
◦ Jele: %(m/m) vagy (m/m%)
◦ 100 g oldatban (m(o)) lévő oldott anyag
grammokban kifejezett tömege (m(o.a)):
Vegyesszázalék
◦ Jele: %(m/V) vagy (m/V%)
◦ 100 cm³ oldatban (V) lévő, oldott anyag
grammban mért tömegét (m(o.a)) adja meg.

(anyagmennyiség-)koncentráció – van
mértékegysége Tömegkoncentráció
[cn] = mol/dm3
[cm] = g/dm3
Feladatok
1. Hány g cink oldható fel 300 cm3 0,2 mol/dm3-es sósavban?
Zn + 2HCl = ZnCl2 + H2
n = c • V = 0,2 mol/dm3 • 0,3 dm3 = 0,06 mol HCl

0,03 mol Zn → 1,96 g

2. Az 5,00 mol/dm3 (5,00 M) koncentrációjú kálium-hidroxid-oldat 1,216 g/cm3 sűrűségű.

Számítsuk ki az oldat a) tömegkoncentrációját!
b) tömegszázalékos összetételét!
c) anyagmennyiség-százalékos összetételét!

1 dm3 o. = 1000 cm3 o.

→ 1216 g o.
5 mol KOH – 280,5 g
935,5 g víz → 51,97 mol
280,5 g KOH
oldat összanyagmennyisége: 5 + 51,97 = 56,97 mol
280,5/1216 → 23,1 m/m% KOH → 5/56,97 → 8,8 n/n% KOH
cm = m(o.a.)/V(o) = 280,5/1 = 280,5 g/dm3
 Kolloidrendszerek
ismertetése
Hétköznapi kolloid rendszerek
Diszperz rendszerek csoportosítása
(diszperziós közeg + diszpergált részecske)
A Faraday-Tyndall effektus
Diszperz rendszerek csoportosítása
Kolloid részecskék típusai
Diszperziós kolloidok (liofób kolloidok)
Diszperziós kolloidok (liofób kolloidok)
Makromolekulás oldatok
(liofil kolloidok)

vízben oldott polipeptid makromolekula szerkezete

Asszociációs kolloidok oldatai
(liofil kolloidok)

nátrium dodecil szulfát

Asszociációs kolloidok oldatai
(liofil kolloidok)
Asszociációs kolloidok oldatai
(liofil kolloidok)
Kolloid rendszerek/állapot definíciója
(Buzágh):
szubmikroszkópos diszkontinuitásokat tartalmazó rendszerek
(Kolloid) diszperz rendszerek csoportosítása
határfelületek szerint
Kolloid rendszerek csoportosítása
szerkezetük szerint
 Koherens rendszerek: gélek
Gél: kvázi-szilárd halmazállapotú rendszer, amely legalább két komponensből áll:
kondenzált váz és vázkitöltő fluidum (folyadék vagy gáz; liogél vagy aerogél). A
gélváz és a gélfluidum egymástól el nem különíthető szerves egységet alkot.
◦ Van der Waals erőkkel összetartott flokkulumok:

◦ Van der Waals erőkkel vagy kovalens kötésekkel összetartott makromolekula láncok.
Liogélek
A liogélek változatos folyási (reológiai) tulajdonságokat mutatnak:
Nem Newtoni folyadékok
A részecskék alakja!
https://youtu.be/3TNBncRwgog

Típus Leírás Példa

Külső stressz hatására a Méz – A szilárd méz
tixotróp viszkozitás idővel folyékonnyá válik, ha
csökken folyamatosan keverjük
Pszeudoplasztikus A viszkozitás csökken a Paradicsom szósz
folyadékok stressz növekedésével
reopektikus Külső stressz hatására a Krém – minél tovább
viszkozitás idővel nő keverik annál erősebb
lesz
Dilatáns folyadékok A viszkozitás nő a stressz Oobleck (1 rész víz + 1.5–
növekedésével 2 rész kukorica
keményítő)
Oobleck
Asszociációs kolloidok
Asszociációs kolloidok általános jellemzése
Asszociátumok kialakulhatnak
◦ szerves színezékek (metilénkék; kongóvörös; stb.)
◦ számos biológiailag, ill. talajtanban fontos vegyület (koleszterin; lecitin; humátok; stb.)
◦ tenzidek (szappanok; trigliceridek; foszfolipidek; mosó- és tisztítószerek hatóanyagai; stb.)

aszimmetrikusan poláris = amfipatikus = amfifil = bifil vegyületek

alkalmas körülmények (c; T) között: kolloid méretű asszociátumok

jönnek létre
termodinamikailag stabilak
a tenzid koncentráció növekedésével spontán aggregáció következik be
tipikus aggregációs szám: 30-100
Amfoter tenzid
Micellaképződés vízben és amfipatikus molekulák
elhelyezkedése a határfelületen
Aggregátumok szerkezetei
Foszfolipidek:
a biológiai membránok építőegységei
Tenzidek kritikus micellaképződési
koncentrációja vízben
 HLB érték (hidrofil/lipofil arány): 0-20

Mh: hidrofil rész tömege

M: teljes molekulatömeg
Fizikai tulajdonságok változása a felületaktív anyagok
koncentrációjának függvényében
 Vátozó CMC változása
apoláris rész mérete/ hidrofób jelleg nő→cmc csökken
alkillánc hossza: homológ soron belül:
lg cmc ≈ a - b×NC
hidrofil fejcsoport polaritás nő→cmc nő
polaritása poláris

A micellák
csoportok száma
Ionerősség ionos tenzidekre cmc csökken

keletkezését
nemionos tenzidek kevésbé
érzékenyek

befolyásoló
pH amfoter tenzidek érzékenyek
egyébként normál elektrolithatás

tényezők: alkoholok kis koncentrációban csökkentik

cmc-t
cukrok, karbamid növelik a cmc-t
tenzid koncentrációja
hőmérséklet
tenzid molekula szerkezete
A micellák keletkezését befolyásoló
tényezők:
Tenzid koncentrációja

Határfelületi felhalmozódás és micellaképződés

A micellák keletkezését befolyásoló tényezők:
tenzid koncentráció és hőmérséklet
Na-dodecil szulfát oldhatósága
cmc változása a hőmérséklet függvényében
A micellák keletkezését befolyásoló tényezők:
tenzid molekuláris szerkezete
A micellák keletkezését befolyásoló tényezők:
tenzid molekuláris szerkezete
szolubilizáció:
látszólagos oldhatóság növekedés
Diszperz rendszerek
jellemzése
Homogén diszperz rendszerek klasszikus állapotjelzői:
◦ nyomás
◦ hőmérséklet
◦ térfogat
◦ koncentráció

Kolloid- és durva diszperz rendszerek; további állapotjelzők:

◦ morfológia
◦ részecske méret ill. méreteloszlás hőmérséklet
◦ részecskék térbeli eloszlásának módja
Részecskék alaki-szerkezeti tulajdonságai (morfológia)
Részecskék mérete ill. méreteloszlása

gyakorisági görbe granulometriai görbe

 Szekunder egységek kialakulása
Inkoherens rendszerek: (durva) diszperz rendszerek, primer részecskék →
szekunder részecskék →halmazok →koherens rendszerek
anizometrikus és izometrikus szekunder
egységek kialakulása
IZOMETRIKUS ANIZOMETRIKUS

Mezomorf elrendeződés:
A statisztikusan rendezetlen és a szigorúan rendezett (kristályos) állapot
között.
szekunder részecskék szerkezetének folyamatos változása →rekrisztallizáció
Térbeli eloszlás; három fő típusa:
Diszperz rendszerek állapotváltozásai
részecske-közeg kölcsönhatás (adszorpció; nedvesedés)
részecske-részecske kölcsönhatás (adhézió)
állapotváltozás:
◦ állapotjelzők bármelyikének megváltozása (minél lassabban változnak az
állapotjelzők, annál stabilisabb a kolloid rendszer)

kolloid stabilitás: diszperzitásfok állandósága + (homogén) eloszlási állandóság

Buzágh:
◦ belső állapotváltozás: ha a változás a kolloid dimenziókon belül marad
◦ külső állapotváltozás: ha a változás a kolloid rendszer megszűnéséhez vezet
 Belső állapotváltozások
A diszperzitásfok állandósága
◦ Ostwald-Buzágh kontinuitási elv: egy diszperz rendszer állandósága annál nagyobb,
minél folytonosabban, harmonikusabban (kontinuisabban) illeszkednek be a
részecskék (adszorpciós rétegükkel együtt) a közeg szerkezetébe.
Harmonikus illeszkedés megbomlása:
◦ aggregáció = koaguláció és/vagy flokkuláció = diszperzitásfok csökkenés =
részecskeméret növekedés
Kontinuitás biztosítása:
◦ stabilizátorokkal (az adszorpciós réteg szerkezete biztosíthatja a kontinuitást)
Belső állapotváltozások
A térbeli eloszlás állandósága
◦ Térbeli eloszlást befolyásolja:
◦ hőmozgás (Brown mozgás)
◦ gravitáció (ülepedés)

◦ Diffúz eloszlás:
◦ hőmozgás és gravitáció összemérhető

perikinetikus ortokinetikus
Koagulálás
LIOFÓB KOLLOIDOK INSTABILITÁSA
Stabilizálási módok kolloid diszperz
rendszerekben:
Kolloid rendszer stabilizálása
SZTÉRIKUS STABILIZÁCIÓ ELEKTROSZTATIKUS STABILIZÁCIÓ
van der Waals vonzóerők (VA) van der Waals vonzóerők (VA)

Adszorbeált polimer rétegek (VS) gátló Felületi töltések (VR) taszító hatása.
hatása
van der Waals vonzási kölcsönhatás;
vonzási potenciál = VA (A = attraction)
DLVO-elmélet: elektrosztatikus stabilitáselmélet
(Derjagin-Landau és Verwey-Overbeek)
Az elektrosztatikus
taszítás függ (VR):
1. A Stern potenciáltól, ψSt

2. Az elektromos kettősréteg
vastagságától, κ-1
k: Boltzmann-állandó,
T: abszolút hőmérséklet
1. Híg elektrolit. A micella külső
rétegében nagy marad a felületi
töltéssűrűség. Nagy potenciálgát, stabil
kolloid.
2. Szekunder minimum megjelenhet (x >

elektromos kettősréteg beszűkül

3 nm). A potenciálgát még elég magas.

Növekvő elektrolit koncentráció

Kinetikailag stabil kolloid (a
részecskeütközések nem vezetnek
koagulációhoz).
3. Kis potenciálgát, lassú koagulálás (a
részecskeütközéseknek csak egy
hányada vezet a részecskék
összekapcsolódásához).
4. A potenciálgát eléri a nullát. Kritikus
koagulálási koncentráció (ccc). Ez alatti
görbéknél gyors (gátolatlan) koagulálás
(minden részecskeütközés
koagulációhoz vezet), instabil kolloid.
5. Nincs energiagát, a taszítóerők
elhanyagolhatók, (nagyon) gyors
koaguláció.
 Kritikus koagulálási elektrolit koncentráció
VT = 0 esetben VR = -VA; ekkor két gömbalakú részecskére a DLVO elmélet
alapján számítható a
ccc: 1, 2 és 3 értékű ellenionokra 1000, 16 és 1,3.

Hardy-Schulze szabály:

elektrolit CCC Schulze-Hardy-

As2S3 diszperzió szabály
NaCl 5,1 10-2 1000
KCl 5,0 10-2 1000 (980)
MgCl2 7,2 10-4 16 (14)
CaCl2 6,5 10-4 16 (13)
AlCl3 9,3 10-5 1,3 (1,8)
kölcsönhatás potenciális energiája / 10-19

As2S3 szol 1-1 elektrolitban

1
ccc 
z6
c(z=2) = c(z =1)/64
c(z=3) = c(z=1)/729

Schulze-Hardy szabály:

r = 0.1µm; T=298K; A=10-19J;

ψSt=50mV; z = 1; ε=78.5
stabil Fe(OH)3 szol Al2(SO4)3 oldat hozzáadására
a szol koagulál
Kolloid rendszer stabilizálása
SZTÉRIKUS STABILIZÁCIÓ ELEKTROSZTATIKUS STABILIZÁCIÓ
van der Waals vonzóerők (VA) van der Waals vonzóerők (VA)

Adszorbeált polimer rétegek (VS) gátló Felületi töltések (VR) taszító hatása.
hatása
Sztérikus stabilizálás

entrópia gát → sztérikus stabilizáció

Makromolekulák stabilizáló és koaguláló
hatása
Diszperz rendszerek keletkezése és megszűnése:
külső állapotváltozások
 Diszperz rendszerek keletkezése
diszpergálással és peptizálással
Diszpergálás = aprítás + szétoszlatás

Peptizálás = koherens rendszer, gél dezaggregálása primer szemcsékre

Gázokat folyadékban: porózus testen való átvezetés

Folyadékokat levegőben: porlasztás
Szilárd testek: őrléssel csak a kolloid mérettartomány felső határa érhető el;(nedves őrlés a
leghatékonyabb)
Diszperz rendszerek keletkezése
kondenzálással
góc: felülettel határolt legkisebb, állandó molekulahalmaz
gócképződés: túltelített rendszerben
◦ Túltelítettség (S): az oldhatóság (oldószer/közeg; hőmérséklet) variálásával
p
S 0
p

gócnövekedés: gócok felületén

◦ gócnövekedés (vn) és
gócképződés (vg) relatív sebessége
határozza meg a rendszer diszperzitásfokát
◦ Ha vg > vn → nagy diszperzitásfok

S
 Diszperz rendszerek megszűnése
disszolúció (párolgás; oldódás)

homogén rendszer

koagulálás (diszkontinuus koagulálás; aggregáció)

heterogén rendszer
Inkoherens rendszerek
AEROSZOLOK; HABOK
EMULZIÓK ÉS SZUSZPENZIÓK
Az aeroszol fogalma:
L/G: köd
aerodiszperz rendszerek S/G: szállóporok; füst
L/S/G
(komplex aeroszolok)
S/L/G

aeroszolok méret szerint csoportosítása

◦ nukleációs tartomány: d<0,3µm
◦ akkumulációs tartomány : 0,3 µm < d < 3µm
◦ durva részecskék: d > 3 µm

aeroszolok keletkezése:
 Aeroszolok előállítása
Diszpergáló eljárások
◦ folyadékok porlasztása
◦ szilárd anyagok aprítása (diszpergálás mechanikai úton)
◦ koncentrált diszperz üledékek felkeverése

Kondenzációs eljárások
◦ ködök: folyadék gőzének lecsapása
◦ szállóporok: szublimációs kondenzáció

Kémiai reakciók által

◦ G fázisú reaktánsok → szilárd vagy cseppfolyós termékek
◦ S vagy L fázisban lejátszódó exoterm reakció
(ezt követő párolgás, majd kondenzáció)
Aeroszolok stabilitása
Az aeroszolok stabilitása kicsi
Stabilitást meghatározó tényezők

Koncentráció kinetikus tényezők

kicsi →kine kai stabilitás

diffúzió és ülepedés Brown mozgás ülepedés

együttes hatása: perikinetikus koagulálás ortokinetikus koagulálás

~0.2 µm részecskeméret, amelyik

a leghosszabb ideig tartózkodik
az áramló diszperziós közegben,
és így a legmesszebbre jut
Légköri aeroszolok
Levegőben diszpergált szilárd vagy folyadék részecskék

Források:
◦ természetes eredetű:
◦ vulkánok, tenger hullámverés, por, füst,
szél erózió, vízcseppek, jég részecskék, pollen

◦ antropogén eredetű:
◦ földművelés
◦ bányászat
◦ égéstermékek (közlekedés; ipar)
Légköri aeroszol részecskék mérettartományai
Inkoherens rendszerek
HABOK
 Habzás
hab:
◦ folyadékban eloszlatott gáz; durva diszperzió
◦ a habot a gázbuborékok közötti folyadékfilm nanostruktúrája stabilizálja

a hab tulajdonságait meghatározza:

◦ a hab mennyisége (gáz/folyadék arány)
◦ a hab szerkezete, textúrája
◦ a hab stabilitása
◦ a folyadék viszkozitása
◦ a film rugalmassága (határfelületi reológia)
Habok szerkezete

folyadékfilm vastagsága:
d = n×do
ahol n: egész szám
Hab stabilitás
L/G határfelület görbülete nega v →
a 3 csatorna találkozási pontjában a nyomás kisebb →
a folyadék ide áramlik (kapilláris áramlás) →
a hártya elvékonyodik →
a hab stabilitása csökken

glicerin adagolása szappanoldathoz →

folyadék viszkozitása nő→
a vízlevezetés lelassul →
ez késlelteti a habkollapszust
 Habfilmek sztatikus stabilizációja
ELEKTROSZTATIKUS STABILIZÁCIÓ SZTÉRIKUS STABILIZÁCIÓ
IONOS TENZIDEKKEL NEMIONOS TENZIDEKKEL
Habfilmek dinamikus stabilizációja

A filmvastagság lokális elvékonyodást csillapítja →

lassítja a vízelszivárgást →
stabilitás irányába hat
 Habok destabilizálása (megszüntetése)

Habfilmet stabilizáló felületaktív anyagot nála jobban adszorbeálódó nem-habképzővel

(szilikonok, éterek) kiszorítunk →destabilizálás

Habszerkezet átalakítása:
◦ reakció a habképzővel (pl. szappant többértékű fémionnal reagáltatunk; tojásfehérjéhez olajat adunk)
→ destabilizálás

Hőmérséklet emelés:
◦ viszkozitás csökkentés
Inkoherens rendszerek
EMULZIÓK
Emulziók
élelmiszerek
kozmetikumok
gyógyszerkészítmények
biológiai rendszerek
járófelületek (bitumen)
stb.
Emulgeálás
Emulziók előállítása
Tenzidek minősége
 Az emulzió jellegét (O / V vagy V / O) befolyásolja:
az olaj / víz (apoláris / poláris) fázis aránya;
az emulgeálószer anyagi minősége és koncentrációja;
a hőmérséklet;
szilárd halmazállapotú stabilizátor esetén a nedvesedési
viszonyok
Bancroft szabály (1912): emulziók diszperziós közege az a
fázis,amelyben az emulgeálószer jobban oldódik

tenzidek alkalmazása a HLB érték alapján

Fázisinverzió kiváltása a stabilizálószer minőségének
variálásával
Összetett (többfázisú) emulziók
Összetett (többfázisú) emulziók
Emulziók megszűnése
Emulziók stabilizálása
emulgeálószerek: legtöbbször tenzidek
hidratációs erők: O / V
sztérikus erők: V / O
elektrosztatikus erők: ionos tenzidek
polimerek: sztérikus erők
szilárd porok: hidrofób erők (+ nedvesedés)
Emulziók destabilizálása (megtörése)
ülepítés
centrifugálás
szűrés
termikus koagulálás
elektromos kezelés
ultrahangos kezelés
kémiai adalékok
Hipotetikus fázisdiagram
Inkoherens rendszerek
SZUSZPENZIÓK
 Szuszpenziók előállítása
Szol-gél átalakulás, pepitzáció
Szuszpenziók előállítása, pepitzáció
Pl:
◦ Fe(OH)3 szol + FeCl3 peptizátor
◦ Fe(OH)3 szol + HCl peptizátor

peptizált anyaghányad
peptizált anyaghányad

peptizálandó anyag mennyisége

Felületi töltés hatása vizes szuszpeziók
ülepedésére és aggregációjára
Szuszpeziók ülepedése
A kondenzáció zónái
Koherens rendszerek
Koherens
rendszerek
felosztása
halmazállap
ot szerint
Koherens
rendszerek
felosztása
morfológia
szerint
Gélek állapotváltozásai
Kémai reakciók
összegképlet H2 H2O
szerkezeti képlet H—H

A H2 mint anyag – ?
•színtelen, szagtalan, vízben Ø old. gáz
•ρ(H2) < ρ(levegő) → felfelé száll
•lab. eá.: Zn + 2HCl = ZnCl2 + H2
(cink + sósav pezseg)
•robbanásveszélyes
durranógáz: H2- és O2-gáz keveréke
2H2 + O2 = 2H2O
pl. a levegőből

?
 KÉMIAI REAKCIÓK

•a résztvevő anyagok szerkezete, összetétele megváltozik

tömegmegmaradás
•kémiai egyenletek írják le
energiamegmaradás
aA + bB = cC+ dD, a,b,c,d sztöchiometriai számok
töltésmegmaradás

•exoterm, •reverzibilis
•homogén
•endoterm •irreverzibilis
•heterogén
Többlépéses :
kémiai reakciók •Szimultán
•Konszekutív

•nulladrendű •láncreakciók

•elsőrendű
•monomolekuláris
•másodrendű ...stb Reakciótípusok :
•bimolekuláris...stb addíció, polimerizáció,
disszociáció,
szubsztitúció...stb
Mi a reakció?
olyan folyamat, melynek során a
régi anyagokból új anyagok kelet-
keznek azáltal, hogy a régi kötések
egy része megszűnik, és újak jönnek létre
AB + C = AC + B
H2SO4 + Zn = ZnSO4 + H2

reaktáns → termék

egyenlet

sztöchiometriai ~ ion~ termokémiai ~

Zn + H2SO4 = ZnSO4 + H2 Zn + 2H+ = Zn2+ + H2 Zn(sz) + H2SO4(aq) = ZnSO4(aq) + H2(g)
Zn(sz) + 2H+(aq) = Zn2+(aq) + H2(g)
 Reakciók csoportosítása + példák!
energiaváltozás szerint
– exoterm – ?
– endoterm – ?
részt vevő anyagok száma szerint amolyan aleset:
– egyesülés – ? több → 1 1,5O2(g) ⇌ O3(g)
– disszociáció – ?
– bomlás – ? 1 → több NaCl → Na+ + Cl–
p
– izomerizáció – ? 1 → 1 Cgr(sz) = Cgy(sz) 2000 oC
H2(g) = 2H(g)
– cserebomlás – ? több → több
fázisok száma szerint
– homogén – ?
minden részt vevő komponens
azonos halmazállapotban van
(gáz- és oldatreakciók)
– heterogén – ?
a részt vevő anyagok különböző fázisban vannak (határfelületi) pl. szilárd + gáz,
szilárd + oldat
 2 fontos heterogén reakció – ?
Fe(sz) + 2HCl(aq) = FeCl2(aq) + H2(g)
Fe(sz) + 1,5Cl2(g) = FeCl3(sz)
→ klór: erős oxidálószer
→ sósav: gyengébb oxidálószer

lejátszódásuk mértéke szerint

– egyirányú – ?
– egyensúlyra vezető – ?

részecskeátmenet szerint
– protolitikus = sav-bázis – ?
– redoxi – ?
– egyik sem – ?
csapadékképződési reakciók többsége pl. Al3+ + 3OH– = Al(OH)3
komplexképződés pl. Cu2+ + 4NH3 = [Cu(NH3)4]2+
 TERMOKÉMIA
1. Energiacsere a környezettel
a) hőközlés
b) mechanikai munka végzése – ?
– térfogati: gázfejlődéssel járó reakciók
robbanások
CaCO3 + 2HCl = H2O + CO2↑ + CaCl2
– felületi: ha egy reakcióban víz keletkezik, a cseppeknek felületestül
kell létrejönniük – ez E-t igényel
c) fény – ?
2AgBr = 2Ag + Br2
4HNO3 = 2H2O + 4NO2 + O2
fény hatására indulnak be
kék fény
H2 + Cl2 = 2HCl
a gyors égések pedig fényt termelnek (láng)
d) Eelektromos – ?
2NaCl 2Na + Cl2 elektrolízis
Al2O3 2Al + 1,5O2
endoterm
2H2O 2H2 + O2 reakciók

Zn + 2Ag+ = Zn2+ + 2Ag

[Ag2O]
exoterm
(gombelem:
cink/ezüst-oxid)

Kis tűzhányó: hő, fény, Emech

ammónium-dikromát exoterm hőbomlása
(NH4)2Cr2O7 = Cr2O3 + N2 + 4H2O
g
2. Reakcióhő (ΔrH):
az egyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú
anyagokra vonatkozó moláris energiaváltozás [ΔrH] = kJ/mol
ΔrH ˂ 0 → exoterm
ΔrH ˃ 0 → endoterm
kJ
pl. CH4(g) + 2O2(g) = CO2(g) + 2H2O(g) ΔrH = –803 mol
nem hő, hanem az egyenlet-
Q = n ∙ ΔrH
hez tartozó állandó!

CH4(g) + 2O2(g) = CO2(g) + 2H2O(f)

kJ
ΔrH = –891 mol
Kondenzációs gázkazán esete
 Empirikus sebességi egyenlet
Általános formában:
v=𝑘 𝑐

◦ k a reakciósebességi állandó,
◦ i: az i.-edik anyagfajta részrendje.

Bruttó rend:
𝛽= 𝛽

Megjegyzés:
◦ A sztöchiometriai együttható és a részrend számértéke néha megegyezhet, de a két mennyiség nem keverendő össze!!
◦ A i nem feltétlenül egész szám!!
 Elemi reakciók molekularitása
Molekularitás: Az ütközési komplexet kialakító molekulák száma.
unimolekuláris reakció
◦ Fényelnyelés vagy nemreaktív ütközés nyomán bekövetkező reakció.

A+M=B+M v = k*[A]
M – például az edény fala, indifferens molekula

bimolekuláris reakció Megjegyzés:

A + B = C (+ D …) v = k*[A]*[B] rendűség≠molekularitás !!!
legelterjedtebb 2 részecske ütközése Egyszerű sztöchiometria nem utal
feltétlenül elemi reakcióra!
trimolekuláris reakció (H2+Br2 2HBr)
A + B + C = D (+ E …) v = k*[A]*[B]*[C]
ritka, mert 3 részecske megfelelő ütközésének nagyon kicsi az esélye
 Nulladrendű reakciók
A reakció sebessége független a reaktáns koncentrációjától
Csak heterogén reakciók bruttó rendje lehet nulla
◦ pl foszfin katalitikus bomlása volfrám felületén

Reakció: A→P Sebességi egyenlet:

Integrált sebességi egyenlet: [ A]  [ A]0  kt

[ A]0
P, termék Felezési idő: t1/ 2 
2k
 Elsőrendű reakció
Elsőrendű: A reakciósebesség a koncentráció első hatványától függ.
◦ pl. bomlási folyamatok, (radioaktív bomlások)
◦ azok a reakciók, ahol az egyik reakciópartner nagy feleslegben van.
Legyen A→B reakció Sebességi egyenlet:

Integrált sebességi [ A]  [ A]0  e  kt

egyenlet:
ln 2
Felezési idő: t1/ 2 
k
 Elsőrendű reakciók II
A homogén reakciók esetén minden anyag azonos fázisban van. (folyadék fázisban és a
gázfázisban lejátszódó reakciók)
Az elsőrendű reakciókra igaz, hogy a reakciósebesség az idő előre haladtával exponenciálisan
változik.
A kiindulási anyag koncentrációja exponenciális függvény szerint csökken az idő függvényében:

 kt
c  c0  e
co : kezdeti koncentráció
c : koncentráció a t időpillanatban
k : reakciósebességi állandó
t : idő
e : a természetes alapú logaritmus alapja, konstans. e = 2,718
 Elsőrendű reakciók ábrázolása

A  A0 e  kt ln
 A
  kt
A0
Minta - Elsőrendű reakciók
160 000 spóra / ml baktérium spórák szuszpenzióját 110 ° C-on melegítjük. A túlélők
számát 10 percenként vett mintákban határozzák meg.
Az eredmények a következők:

t, perc 0 10 20 30 40
N, db / mL 160 000 25 000 8 000 1 600 200
Megoldás
t, perc 0 10 20 30 40
Adatokat ábrázolva:
t, s 0 600 1200 1800 2400
◦ A sterilizáció elsőrendű
◦ Az egyenes meredeksége: N, db / mL 160 000 25 000 8 000 1 600 200
-0,0027 ln(N/N0) 0 -1,856 -2,996 -4,605 -6,685
0

A sebességi állandó -1
y = -0,0027x - 0,0047
-2
◦ k=0,0027 s-1 -3
R² = 0,9916

ln(N/N0)
y2  y1 -4
Meredekség  -5
x2  x1 -6
-7

ln 2 -8

t1/ 2   4,28 perc 0 500 1000 1500 2000 2500 3000

k t,s
 Elsőrendű reakciók felezési ideje
A felezési idő alatt azt az időtartamot értjük, ami alatt a kezdeti koncentráció a
felére csökken.  kt
cA Kiindulási anyag koncentrációja 0 c  c e
cA0 c0
ha t  t1/ 2 akkor c 
2
c0
 c0  e  kt1 / 2
2
cA0
1
2  e kt1 / 2
2
ln 2
idő t1/ 2 
t1/2 k
Az elsőrendű folyamatok felezési ideje független a kiindulási koncentrációtól.
A reakciósebesség hőmérséklet függése
Arrhenius-egyenlet:

 E a / RT
k  Ae
Ea
ln k  ln A 
RT
A – preexponenciális tényező, akciókonstans
(a jól sikerült ütközés „térbeli” valószínűsége)
Ea – aktiválási energia
(mennyi energiát kell hozni egy jól sikerült ütközéshez)
R – egyetemes gázállandó, T – hőmérséklet (K!)
Feladat: Ea és A meghatározása
T/K 700 730 760 790 810 840 910 1000

k/M-1s-1 0,011 0,035 0,105 0,343 0,789 2,17 20 145

1/T 0,00143 0,00137 0,00132 0,00127 0,00123 0,00119 0,0011 0,001
lnk -4,5099 -3,3524 -2,2538 -1,07 -0,237 0,77473 2,99573 4,97673
6

4
y = -22651x + 27,707
2
ln(k, M-1s-1)

0
0 0,0005 0,001 0,0015
-2

-4

-6
1/T, 1/K
 Megoldás
Ea=Ea/R*R=22651K*8,314 J/Kmol= 188 kJ/mol

A=elnA=e27,7 dm3mol-1 s-1=1,07*10 12 dm3mol-1 s-1

Reakciósebesség v (reakc iósebesség)
(összefoglalás) c
A B
dc A dc B c1
vA  vB 
dt dt

•általánosságban v  k   A t B t C t  c2

c3
cA
Elsőrendű reakciók : v=k·[At]

At   A0  e  kt t (idő)

t t t
Másodrendű reakciók : v=k·[At][Bt]

Arrhenius-féle tapasztalati törvény :

A t   A 0 
k  t  A 0   1 ln k  ln A 
E*
RT
•a reakciósebességet befolyásolja:
koncentráció, hőmérséklet, fény, nyomás, katalizátorok

•a reakció feltétele : hasznos ütközés legyen energetikailag és sztereokémiailag is

Katalizátorok
-növelik a reakciósebességet
-kisebb aktiválási energiával járó
utat nyitnak meg
-hatásuk arányos a
mennyiségükkel
-egyensúlyt nem tolják el
-a reakció végén változatlan
formában újra rendelkezésre
állnak
-a reakciókban, mint
reakciópartnerek nem vesznek
részt, mennyiségük állandó
•homogén-, heterogén katalízis
•enzimek
 KÉMIAI EGYENSÚLY
v1  k1 CH3COOHC2 H5OH
CH 3COOH  C2 H 5 OH  CH 3COOC2 H 5  H 2 O
v 1  k 1 CH 3 COOC 2 H 5 
v c(rea k c ió s eb ess ég ) v (reakció seb ess ég)

cA
v1 =v2
Egy ens úly i ál lapo t
cB
Eg y en s ú ly i á llap o t

t (id ő ) t (idő)

Guldberg-Waage-féle tömeghatástört

k1 eszter viz  ( pD )d ( pE )e
k 1

sav alkohol 
 K (T , p ) K p 
( p A )a ( pB )b K p  K  ( RT ) n
A tömeghatástört hőmérsékletfüggése – Clausius-Clapeyron egyenlet

K  H (T 2  T 1 )
lg 2

K 1 2 . 3  RT 1  T 2

az egyensúly megzavarása

koncentráció nyomás
hőmérséklet

Le-Chatelier-féle legkisebb kényszer elve

SAV-BÁZIS egyensúlyok
Élelmiszer pH Biológiai anyagok pH

Alma 2.9 - 3.3 Bélnedv 8.0 - 8.3

Borok 2.8 - 3.8 Epe 6.8 - 7.0

Citrom 2.2 - 2.4 Gyomorsav 0.9 - 2.5

Ecet 2.4 - 3.4 Nyál 6.5 - 7.5

Tehéntej 6.3 - 6.6 Anyatej 6.6 - 7.6

Ivóvíz 6.5 - 8.0 Vérplazma 7.3 - 7.5

Lekvárok 3.5 - 4.0 Vérsavó 7.3 - 7.4

Paradicsom 4.0 - 4.4 Vizelet 4.8 - 8.4

 SAV-BÁZIS ELMÉLETEK

1. Arrhenius H+ + OH− H2 O
2. Brönsted-Lowry (protolitikus elmélet) Sav1 + bázis1 ↔ bázis2 + sav2

3. Lewis (sav :elektronpár akceptor, bázis : elektronpár donor)

CaOsz + H2O = Ca(OH)2(sz), SO2 + H2O = H2SO3, SO2

 Sav-bázis elméletek
Arrhenius (1867)
◦ Savak: H+-ra és savmaradékra disszociálnak
◦ Bázisok: OH–-ra és kationra disszociálnak

Elmélet hiányosságai: Csak vizes közegben érvényes

-
Sav-bázis elméletek
Lewis (1923)
◦ sav: elektronpár befogadására képes akceptor (elektrofil)
◦ bázis: elektronpár megosztásra képes donor (nukleofil)
Hátránya nem tehető kvantitatívvá

Lewis-savak:
◦ elektronhiányos vegyületek: BF3, AlCl3, ...
◦ pozitív töltésű fémionok: M+ , M2+ , ......
+

◦ vegyületek üres d-pályával: SiF4, SbF5,.....

Lewis-bázisok:
◦ semleges molekulák (nemkötő elektronpárral): H2O, NH3, CO, ...
◦ savmaradék anionok: halogenidek, CN–, OH–, PO43- ,...
◦ (minden Brönsted bázis)
Lewis-féle sav-bázis reakciók típusai:
 Sav-bázis elméletek
Brønsted-Lowry (1923)
◦ Savak: H+-t adnak le/át
◦ Bázisok : H+-t vesznek fel/át
Kettős sav – bázis párok közötti protonmegoszlás (konjugált sav - bázis)

Egy vegyületnek sincs abszolút értelemben vett savas vagy bázisos karaktere,
hanem mindig figyelembe kell venni a jelenlévő másik reagáló partnert (pl.
oldószert) is.
 Brønsted-Lowry elmélet
Vizes közegben savak azok az anyagok, amelyek a víznél erősebb savak és
bázisok azok az anyagok, amelyek a víznél erősebb bázisok.
Brønsted-Lowry elmélet: Amfolit
Savként és bázisként viselkedhetnek
 HOMOGÉN EGYENSÚLYOK

 
H 2O  H  OH [H2O] = 55.5 mol/L, α = 1.8.10-9 (25°C)

K 
H OH 
 
Kd 
 2 c
Kd = 1.8.10-16
d
H 2 O  1
Kv

H  OH   K H O 10

 
d 2
14
 Kviz 25C

t (o C)
A víz autoprotolízise

Elhanyagolható víz nagy koncentrációja

miatt
A víz autoprotolízise és pH

Kvíz = [H3O+][OH−] = 10−7mol/dm³ · 10−7mol/dm³ = 10−14(mol/dm³)²

tiszta vízben és semleges kémhatású oldatokban:

[H3O+] = [OH−] = 10−7 mol/dm³
pH = −lg10−7 = 7
pH definíciója
A pH valójában a hidrogénion-aktivitástól függ, ami töményebb oldatokban nem egyenlő a
hidrogénion-koncentrációval. Tömény oldatok esetén a pH-t a hidrogénion-aktivitás segítségével
fejezzük ki:

A képletben aH+ a hidrogénion-aktivitás. A hidrogénion-aktivitást a koncentrációból az aktivitási

együttható f, segítségével kaphatjuk meg. Az aktivitási együttható egy 0 és 1 közé eső viszonyszám.
pH
Híg oldatok esetén az aktivitási együttható értéke jó közelítéssel 1 (f=1). => Híg oldatban a
hidrogénion-koncentráció megegyezik a hidrogénion-aktivitással.

További összefüggések:

pH = -log [H3O+], pOH = -log [OH-],

pH + pOH = 14, ha 10-8 mol/L < c< 1 mol/L
pH
savas közegben megnő az oxóniumionok moláris koncentrációja:
◦ például egy erős savból készült 0,1 mol/dm³ koncentrációjú oldatban (25 °C-on):
◦ [H+] = 10−1 mol/dm³
◦ [OH−] = 10−13 mol/dm³
◦ pH = −lg[H+] = −lg10−1 = 1
◦ tehát [H+] > [OH−], vagyis [H+] > 10−7 mol/dm³.
◦ pH < 7

lúgos közegben lecsökken az oxóniumionok moláris koncentrációja:

◦ például egy erős lúgból készült 0,1 mol/dm³ koncentrációjú oldatban (25 °C-on):
◦ [OH−] = 10−1 mol/dm³
◦ pH = −lg[H+] = −lg10−13 = 13
◦ tehát [H+] < [OH−], vagyis [H+] < 10−7 mol/dm³.
◦ pH > 7
Savak, bázisok erősségének jellemzése
Az oldószerrel való protonmegoszlás egyensúlyi állandóját használjuk

Ks: a savi disszociációs állandó; HA-nak a H3O+-hoz viszonyított savi erősségét

fejezi ki.

Kb : bázisállandó(bázicitási állandó); a A-nak az OH—-hoz viszonyított

báziserősségét fejezi ki
 Konjugált sav/bázis párok vízben
Egy HA sav (Ks) vízben való oldásakor az A-konjugált bázis (Kb)
képződik.
Az egyensúlyi állandók szorzata ekkor:

=10-14

pKs = – log Ks és pKb = – log Kb

pKs + pKb = pKv=14

 Többértékű savak disszociációja
H3PO4  H2PO4- + H+ Ks1 = 1,110-2 pK1 = 1,96
H2PO4-  HPO42- + H+ Ks2 = 2,010-7 pK2 = 6,70
HPO42-  PO43- + H+ Ks3 = 3,610-13 pK3 = 12,44
Mennyiség [%]
 Savak és bázisok erőssége nem vizes
közegben

A savak és bázisok erőssége nem abszolút kategória, hanem a reagáló partner függvénye
 Erős savak és bázisok pH-számítása

Ha egy savra Ks >10-4 illetve egy bázisra Kb >10-4, akkor erős savról, illetve
bázisról beszélünk.
Ezeknek a vegyületeknek a vízben való disszociációja teljesnek tekinthető.

Erős savak:
pH = − lg[H+] ≈ −lg (csav)
Erős bázisok:
pOH = − lg[OH-] ≈ −lg (cbázis) → pH = 14 − pOH
 Gyenge savak és bázisok pH-számítása

Gyenge savak és bázisok (K < 10-4) disszociációja nem 100%-os.

Gyakorlatban fontos egyszerű eset
◦ 10-4 <Ks <10-7
◦ az oldat koncentrációja is jelentős (pl. 0,01 M vagy több)

Gyenge savak:
+
𝑠 𝑠 𝑠 𝑠

Gyenge bázisok:
−
𝑏 𝑏 𝑏 𝑏
 Savak és bázisok
SAVAK BÁZISOK

gyenge erős gyenge erős

•szerves savak és sok •HCl, NHO3, HClO4 – egyértékű •NH4OH •alkálifém – és
szervetlen egy- vagy alkáliföldfém
•H2SO4 - kétértékű •szerves bázisok
többértékű sav hidroxidok

H   HA 

0 Ks OH   BOH 

0  Kb

(ha Ks < 10-3) (ha Kb < 10-3)

Kétértékű gyenge savak : H   AH 


2 0  K S1  K S 2

Gyenge savak elegye : H   AH 


0 K sA  BH 0 K sB

disszociáció fok  disszociációs állandó  2 c

Kd 
1
Gyenge savak és bázisok pH-ja Példa:
Példa 1.: Mennyi egy 0,2 M-os ecetsav oldat pH-ja?
Ks= 1.86 10-5

−5
𝑠 𝑠

Példa 2.: Mennyi egy 0,01 M-os ammónia oldat pH-ja? Kb= 1.75 10-5

−5
Közömbösítési reakciók
1. erős sav + erős bázis HCl  NaOH  NaCl  H 2 O disszociáló só

2. erős sav + gyenge bázis HCl  NH 4 OH  NH 4 Cl  H 2 O

 
savasan hidrolizáló só
NH  H 2 O  NH OH  H
H   K  c so
4 4
 v

K d

3. gyenge sav + erős bázis CH 3COOH  NaOH  CH 3COONa  H 2 O

 
CH 3 COO  H 2 O  CH 3 COOH  OH lúgosan hidrolizáló só

OH  
 K v  c so
Kd
 Pufferoldatok
A pufferoldatok jellemzője, hogy tompítják az oldatba kerülő sav-bázis
karakterű anyagok pH változtató hatását
Pufferoldatok összemérhető koncentrációban tartalmazzák
◦ egy gyenge savnak egy erős bázissal képzett sóját
◦ egy gyenge bázist és annak egy erős savval képezett sóját

Példák:
◦ CH3COOH és CH3COONa NH3 és NH4Cl
Pufferek •gyenge lúg
•gyenge sav
H   K sosav 
 s •savasan hodrolizáló só
•lúgosan hidrolizáló só
OH   K solug 
 b
 Pufferoldatok pH-számítása
Gyenge savat tartalmazó pufferekre (acetát puffer)

𝑠ó
𝑠
𝑠𝑎𝑣

Gyenge bázist tartalmazó pufferekre (pl. NH3 és NH4Cl)

𝑠ó
𝑏
𝑏á𝑧𝑖𝑠
 Pufferkapacitás
A puffer kapacitása definíció szerint egy erős sav vagy bázis azon móljainak száma, amelyet egy
adott pufferoldat 1 literjéhez adva a puffer pH-ja egy egységnyit változik meg.
A pufferkapacitás akkor a legnagyobb, ha az alkotók koncentrációit az oldhatóság által megszabott
lehető legnagyobb érték közelében tartjuk, arányuk pedig közel egy. Ekkor pH≈ pK.
Redoxi Reakciók
 Alapfogalmak
Redoxfolyamatok : oxidáció-redukció, oxidációs szám megváltozik
Redoxireakciók:
◦ Elektronleadással ill. elektronfelvétellel járó kémiai folyamatok, amelyek során a
reaktánsok oxidációs száma változik.
◦ Oxidáció: elektronleadás (oxidációs szám nő)
◦ Redukció: elektronfelvétel (oxidációs szám csökken)

Oxidációs szám: az a szám, amely megmutatja, hogy a kémiai

kötésben résztvevő elektronok egy vegyületen belül hogyan
oszlanak meg a vegyület egyes alkotóelemei között.
 Az oxidációs szám kiszámításának
szabályai:
Az elemek oxidációs száma mindig nulla.
Az alkálifémek oxidációs száma mindig +1, az alkáli földfémeké
+2.
A hidrogén oxidációs száma +1 (kivéve az alkáli hidridekben, ahol
-1).
Az oxigén oxidációs száma –2 (kivéve peroxidok, szuperoxidok
és fluor-oxidok esetében, ahol -1, +1 vagy -1/2 is lehet)
Semleges molekulában az atomok oxidációs számának összege
nulla, ionok esetében az összeg az iontöltéssel egyenlő.
Az oxidációs szám kiszámítása - példák
0 +3
I2 Fe3+

+7 -2 +7 -2
ClO4 - MnO4-

+1 +5 -2 +1 +4 -2
HNO3 Na2SO3

+1 -2 +1 +2 -1
NaOH CaH2

+1 -1 -3 +1
H2O2 NH3
Oxidáció és redukció, félreakciók
Oxidáció során egy elem elektronokat ad le.
(oxidációs szám nő)
Fe2+ → Fe3+ + e-
Redukció során elektron felvétele történik
(oxidációs szám csökken)
Sn4+ + 2 e- → Sn2+

Egy rendszerben az oxidációs és redukciós reakciók csak párban

történnek, ezért a fenti részreakciók csak félreakció!
Oxidáció és redukció, bruttó reakcióegyenlet
Ha a kémiai rendszerben az Sn4+ és Fe2+ ionok egyszerre vannak jelen, akkor a
két félreakció összegzésével és sztöchiometriai rendezésével felírható a bruttó
reakcióegyenletet:
Fe2+ → Fe3+ + e-
Sn4+ + 2 e- → Sn2+ 2 Fe2+ + Sn4+ →2 Fe3+ + Sn2+

A példában
◦ Oxidálószer: az Sn4+ ion,
◦ Redukálószer: az Fe2+ ion

A redoxi reakciók alapvetően egyensúlyi folyamatok!

(Elektronmegoszlás két redoxi pár között)
 Redoxireakciók értelmezése
CuSO4 + Zn = ZnSO4 + Cu
Zn → Zn2+ + 2e– oxidáció
Cu2+ + 2e– → Cu redukció

(de: ZnSO4 + Cu → nincs változás. A redoxifolyamatok is önként mindig csak az egyik

irányban játszódnak le. )

Galvánelem: az oxidációt és redukciót térben elválasztjuk. ⇒ A kémiai energiát elektromos

energiává alakíthatjuk át.
Daniell elem
◦ Jelölési mód: (–) Zn│ZnSO4 ││ CuSO4│Cu (+)

Cinkelektród: oxidáció: ANÓD Rézelektród: redukció: KATÓD

Elvben minden redoxireakció alapján egy galvánelemet szerkeszthetünk, amelynek

anódján az oxidáció, katódján a redukció valósul meg.
 Daniell elem

Zn→Zn2++2e- oxidáció
Cu2++2e-→Cu redukció

Galvánelemek – kémiai folyamatok termelnek áramot

Zn(sz) ZnSO4(aq)  CuSO4(aq) Cu(sz)

 Elektródpotenciál
Elektródpotenciál: az elektródok felületén kettős réteg képződik
◦ Daniell elem: cinkelektród (–), oldat(+)
rézelektród (+), oldat(–)
Nernst egyenlet: RT
EM  E 0
M z /M
  ln aM
zF

◦ R: egyetemes gáz állandó (Regnault állandó) = 8,314 J/(mol K)

◦ T: hőmérséklet (K)
◦ z: (az ion töltése)
◦ F: (Faraday állandó) : 96485,3 C/mol (∼ 96500 Coulomb/mol)
◦ EM0 z /M : standard elektródpotenciál
◦ aM a fémion oldatbeli aktivitása,
◦ a=f*c, ahol f az aktivitási együttható és c a konentráció
 Elektromotoros erő (E)
Az elektródok között mérhető potenciálkülönbség
A réz- és cinkelektród potenciálja, ha T = 298 K:

E Cu  E 0Cu 2 /Cu  0,0295  lg[Cu 2 ]

E Zn  E 0Zn 2 /Zn  0,0295  lg[Zn 2 ]
Az elektromotoros erő: E = εkatód – εanód

E tot  E Cu - E Zn  E 0Cu 2 /Cu - E 0Zn 2 /Zn  0,0295  lg[Cu 2 ]/[Zn 2 ]

Ha [Cu2+] = [Zn2+]
E tot  E 0Cu 2 /Cu - E 0Zn 2 /Zn
Probléma: Eo abszolút értéke nem ismert és közvetlenül kísérletileg sem meghatározható

(mérni csak potenciálkülönbséget (= feszültség) lehet)

 A standard elektródpotenciál
A standard hidrogéngáz-elektród potenciálját önkényesen nullának vesszük:
A hidrogéngáz-elektródban feltételezett folyamat:
H2 → 2 H+ + 2e– (oxidáció)

RT [H  ]
Ha EH 2  EH0  /H   ln
2
zF p H 2 p0
◦ T = 298 K,
◦ [H+] = 1 mol/dm3
◦ pH2 = p0 = 1 atm (101325 Pa)
 H   H0
2

/H 2
0
 Standard hidrogéngáz-elektród
H2(g) 2H+(aq) + 2e-
REDOXPOTENCIÁL  ELEKTRÓDPOTENCIÁL

ln c Std.állapot 0 . 059
Nernst egyenletek  red   0
 RT
10-es alapú lg      lg c
red / ox 0
/ ox
zF z
RT c 0 .059 c
 red / ox   0 red / ox  ln ox  red / ox   0 red / ox  lg ox
zF c red z c red
n ox n ox nH 
0 .059 c 0 . 059 c ox cH
 red / ox   0
red / ox  lg ox n red  red / ox  lg n red


z c red z c red

A redoxpotenciál mérése : E=ε1-ε2

•viszonyítási pont : std. hidrogén elektród
std. redoxpotenciálja megállapodás szerint 0
H 2 g   2 H  aq   2e 

Mindig a magasabb redoxpotenciálú

rendszer oxidálja az alacsonyabb
redoxpotenciálú rendszert !!!
Standard elektródpotenciálok (εo) vizes oldatban

εo < 0: a redukált forma képes a H+-iont redukálni (redukálószerek)

εo > 0: az oxidált forma képes a H2 gázt oxidálni (oxidálószerek)
Az elektródpotenciál
Standard elektródpotenciál:
a standard hidrogén-elektródból és a vizsgálandó elektródból összeállított
galvánelemben 25 °C-on, árammentes állapotban mért feszültségkülönbség
Elektrolízis
Faraday I. törvény : m=k·I · t
Faraday II. törvény : 96500 C / mol e-

•a katódon mindig a pozitívabb

redoxpotenciálú pozitív ion válik le előbb
(nem mindegy az elektród anyaga –
túlfeszültség!!!)
•az anódon mindig az egyszerűbb anion
válik le

•elektromos áram hatására végbemenő kémiai

változás
•korrózió
•1 oldat van és 2 indifferens elektród
•bielektromos elemek
•a katód a negatív, az anód a pozitív pólus
Komplex képződési
egyensúly
Komplex vegyületek képződése
Az ionok összekapcsolódása új, összetett (ún. komplex) ionokká:
központi fém ion + ligandum(ok) ↔ komplex ion
Hg2+ + 4 I- ↔ [HgI4]2-

A komplex ionokat az jellemzi, hogy bennük egy központi

fémiont más ion(ok) vagy molekulá(k) azaz ligandumok veszik
körül
Komplexképződés:
◦ A ligandumok donoratomjuk szabad elektronpárjával kapcsolódnak
(koordinálódnak) a fémionokhoz oly módon, hogy a fémion
betöltetlen elektronhéja a donoratom elektronpárját befogadja
(koordinatív kötés).
 KOMPLEXKÉPZŐDÉSI EGYENSÚLYOK
ligandum ligandum

ligandum kp. fémion ligandum

ligandum ligandum

koordinatív kötés

KLn koordinációs szám

ammónia oldat •akva-hidroxokomplexek egymásba alakulása
[Zn(H2O)4]2+ ↔ [Zn(H2O)3OH] ++H+
[Zn(H2O)3OH] +↔[Zn(H2O)2(OH)2] +H+
Ni(H2O)62+ Ni(NH3)62+ [Zn(H2O)2(OH)2] ↔[Zn(H2O) (OH)3] -+H+
[Zn(H2O) (OH)3] -↔ [Zn (OH)4]2 -+H+
•semleges, töltés nélküli komplexek
[Zn(H2O)2(OH)2](aq) ↔Zn(OH)2(sz)+2H2O(f).
A komplex vegyületek
Ligandum:
A komplexekben a központi fém atomhoz vagy ionhoz kapcsolódó Lewis bázis
◦ nemkötő elektronpárral rendelkező részecskék
◦ amely lehet anion (Cl-, CN-)
◦ vagy molekula (NH3, H2O),
◦ Kationok csak nagyon ritkán szerepelnek ligandumokként,

A ligandumok csoportosítása:
◦ Hány koordinációs kötés kialakítására képes elektronpár donor atomot
tartalmaz. (egyfogú, több fogú)

Ligandumok töltése szerint

◦ negatív töltésű (Br -, SCN -)
◦ semleges (molekula, H2O, NH3, en)
A ligandumok csoportosítása
Egyfogú ligandum:
Ha egy donor atomot tartalmaz beszélünk
◦ az O a víz molekulában,
◦ ammónia molekulában a nitrogén
Kétfogú ligandum:
ha két donor atomot tartalmaz a ligandum
◦ etilén-diamin (en), H2NCH2CH2NH2
◦ oxalátion (ox) C2O42-
Többfogú ligandum:
◦ kettőnél több donor atomot tartalmaz
◦ hemoglobin molekulában a hem (koordinációs száma: 4)
◦ EDTA (etilén-diamin-tetraacetát) (koordinációs szám: 6)
Ciklodextrin zárványkomplexek HO HC
O gazdamolekula
2
OH O
C H2 O H
O HO HO
O
OH
O
n=1  -C D
HO

HO
2
HC
O
n=2  -C D
OH
HO
O
n=3  -C D
C H OH
OH 2
OH HO
O O
HO 2 HC OH O
O OH
C H OH
vendégmolekulák
O 2

Többfunkciós ligandumok
CH2-COO- CH2-COO- CH2-COO-
N - CH -COO- N - CH2-COO - N - CH2-COO -
EDTA kelátkomplexei 2
(CH2)2 - 2+
Me (CH2)2 - 3+
Me (CH2)2 - 4+
Me
N - CH2-COO - N - CH2-COO - N - CH2-COO -

CH2 -COO - CH2 -COO - CH2 -COO -

H4Y↔H++H3Y- K1=1·10-2
•4 lépésben disszociál, kompetitív reakció a
ligandum és a H+ ion között H3Y-↔H++H2Y2- K2=2.16·10-3
H2Y2--↔H++HY3- K3=6.92·10-7
HY3---↔H++Y4- K4=5.50·10-11
 Kelátképződés
Kelátképződés: A gyűrűképződés.
(A chele görög eredetű szó, jelentése rákolló, hiszen a többfogú
ligandum úgy veszi körbe a központi iont, mint ahogy a rák ollója
fog be egy tárgyat.)

Különösen nagy stabilitással rendelkeznek

azok a komplexek, amelyekben többfogú
ligandumok öt- vagy hattagú, ún. kelátgyűrűket
képeznek a központi fémion körül (fémkelátok).
A komplex vegyületek
Koordinációsszám:
A komplexben a maximális koordinációs kötések száma
Értéke elsősorban függ:
◦ a fémion méretétől
◦ a ligandumok méretétől
◦ A leggyakoribb koordinációs számok: 2, 4, 6.
◦ A hatodik periódus elemei alkothatnak 7, 8-as koordinációs számmal
komplexeket.

Ellenion:
Amely kompenzálja a komplexion töltését.
◦ K4[Fe(CN)6]-ban a K+ az ellenion
◦ [Cu(NH3)4]SO4-ben a szulfátion.
 Komplex egyensúlyok
Bruttó reakció (töltések: Mm+, L– vagy 0)

M(H2O)6(aq) + 6 L(aq) ML6(aq) + 6 H2O

A termodinamikai egyensúlyi állandó:
[ ML6 ] [ H 2O ]6
K
[ M ( H 2O) 6 ][ L]6

A víz koncentrációja a K-ba beolvasztható.

Az egyes ligandumok lépcsőzetes felvétele

2 I I I I
Cd  CdI  CdI 2  CdI  CdI 42
 
3

az egyensúlyok külön-külön is felírhatók:

 Lépcsőzetes komplexképződés
folyamat stabilitási állandó: K

[ ML]
M+L ML K1 
[ M ][ L]

[ ML2 ]
ML + L ML2 K2 
[ ML][ L]
… …
[ MLi ]
MLi-1 + L MLi Ki 
[ MLi 1 ][ L]
… …
[ MLN ]
KN 
MLN-1 + L MLN [ MLN 1 ][ L]
 Komplex stabilitási szorzat: β
Az addigi lépcsőzetes stabilitási állandók szorzata:
M + iL MLi

[ MLi ]
i  i
 K1  K 2    K i
[ M ][ L]

N = maximális koordinációs szám:

[ MLN ]
N  N
 K1  K 2    K N  K'
[ M ][ L]
 A komplexek stabilitása
K 
MY 
• általánosságban M+Y ↔MY st
M Y 

K st 1 
MY  komplex
M + Y ↔ MY
M   Y  kp. fémion ligandumok térszerkezete
tulajdonságai minősége

K st 2 
MY 2 
MY + Y ↔ MY2 MY   Y  oldószer minősége

K st 3 
MY 3 
MY2 + Y ↔ MY3 MY 2   Y  lépcsőzetes stabilitási állandók

K st 4 
MY 4 
MY3 + Y ↔ MY4
MY 3   Y 

M + 4Y ↔ MY4 K brutto  K st 1  K st 2  K st 3  K st 4 Látszólagos stabilitási állandó

•pH hatása
Valódi stabilitási állandó
•egyéb komplexképzők hatása
 L=A !!!
Stabilitási állandó (K) és szorzat (β )
 Koncentráció eloszlás
100 %

50 %

Anyagmérleg

CM  [ M ]  [ MA]  [ MA2 ]  ...  [ MAN ]

Komplexképződési egyensúlyok analitikai
alkalmazása
Analitikai módszereknél ha nagy ligandumfölösleget alkalmazunk és az MAN komplex stabilitása
elég nagy akkor
CM = [MAN]

Mennyiségi analízis:
◦ Titrimetriás módszerek (komplexometria)
◦ Gravimetriás módszerek
◦ Redoxireakciók szelektívvé tétele
◦ Ioncserés elválasztások
Csapadékképződéssel
járó folyamatok,
Oldhatóságai szorzata (L)
az egyensúlyi állandó: Oldhatóságai
Vegyület szorzata (pL)
Kc = [A+]x[B-]y/[AxBy] AgCl 9,8
Ag2SO4 4,8
Mivel a nem oldódott szilárd anyag koncentrációja 1-nek vehető, az BaSO4 9,9
oldhatósági szorzat a következő: Bi2S3 97
L = [A+]x[B-]y CaCO3 8,3
CaSO4 5,9
A kifejezés csak a gyengén oldódó sókra érvényes. HgS 52,4
Ha [A+]x[B-]y > L, akkor leválik a csapadék. PbSO4 7,8
Ha [A+]x[B-]y < L, akkor nem válik le a csapadék.
Ha [A+]x[B-]y = L, akkor sem válik le a csapadék, de az oldat telített
 Elektrolitok oldhatósága, oldhatósági
szorzat (L)
AxBy  x Ay+ + y Bx–

termodinamikai állandó

[Ay+]telített: Az Ay+ ionnak a telített oldatban mért koncentrációja

[Bx–]telített: A Bx– ionnak a telített oldatban mért koncentrációja
Mikor válik le csapadék az oldatból?
Ha [Ay+]x·[Bx+]y > L, akkor leválik a csapadék.

Ha [Ay+]x·[Bx+]y < L, akkor nem válik le a csapadék.

Ha [Ay+]x·[Bx+]y = L, akkor sem válik le a csapadék, de az oldat telített.

 Csapadékok oldékonysága (S)

S nem termodinamikai hanem “látszólagos” állandó!

Az AxBy vegyület adott körülmények közötti telítési koncentrációja

molaritásban (mol/dm3) mértékegységben megadva.
Oldhatósági szorzat (L) és oldékonyság (S)
kapcsolata
Amennyiben az oldatban az Ay+ és Bx– ion sztöchiometrikus arányban található meg, nincs jelen
egyéb zavaró elektrolit és a csapadék telített oldatáról van szó, akkor:
 HETEROGÉN EGYENSÚLYI RENDSZEREK

AxBy  xA  yB K 
A x  B y L(AxBy)=[A]x·[B]y
AxBy 
oldhatósági szorzat

•oldhatóság, [mol/dm3] S   AxBy   A   B 

x y

Példák
1. AgCl  Ag+ + Cl- tiszta vízben :

       2
LAgCl  Ag  Cl  Ag  Cl
2

   
S AgCl  Ag   Cl 

S AgCl  L AgCl
2. Ag2CrO4  2Ag+ + CrO42-
L Ag 2 CrO 4  Ag  
  CrO
2
4
2

S Ag2CrO4 
Ag   CrO 

2 3
2
4 L Ag 2CrO4
S Ag 2CrO4 
4

LAg2CrO4  2  S Ag2CrO4 
2
 S Ag2CrO4  4  S 3

3. Bi2S3  2Bi3+ + 3S2- L=[Bi3+]2[S2-]3

Bi   S  Bi   2S S   3 S
3 2
2
L  2S 3S
3
2 3 S
2 3

Egy AxBy csapadék akkor kezd el leválni az oldatból, ha a csapadékot alkotó komponensek
koncentrációjának megfelelő hatványon vett szorzata ([A]x·[B]y) eléri az adott csapadékra
jellemző oldhatósági szorzatot.
 1:1 és 1:2 elektrolitok esete
1:1 elektrolitok:

1:2 elektrolitok:
 Számítási példa
1:1 ELEKTROLIT 1:2 ELEKTROLIT
Az PbSO4 csapadék oldhatósági Az PbI2 csapadék oldhatósági szorzata
szorzata 10-8. Mekkora a telített oldat 9 10-9. Mekkora a csapadék
koncentrációja PbSO4-ra nézve? oldhatósága?
𝐿 = [𝑃𝑏 2+] × [𝑆𝑂42− ] 𝐿 = [𝑃𝑏 2+] × [𝐼 −]2
2+ −
[𝑃𝑏𝑆𝑂4 ] = [𝑃𝑏 2+] = [𝑆𝑂42−] 2
2
4 𝐿 = [𝑃𝑏 2+] × (2 × [𝑃𝑏 2+])2 = 4 × [𝑃𝑏 2+]3

−𝟒
𝑺 = [𝑷𝒃𝑰𝟐 ] =
𝟑 𝑳 −𝟑
𝟒 𝟒 = 𝟏, 𝟑 ∙ 𝟏𝟎 𝒎𝒐𝒍/𝑳
Az oldhatóságot befolyásolja :
hőmérséklet, saját ion jelenléte, idegen ion jelenléte, komplexképződés,
oldószer-, részecskeméret, redox rendszer jelenléte.

Saját-ion hatás
1. AgCl oldhatósága
- „a” mol/dm3 koncentrációjú AgNO3 oldatban
L = [Ag+] · [Cl-] = a · [Cl-] S = [Cl-] = L / a

- „b” mol/dm3 koncentrációjú HCl oldatban SAgCl

• a = b esetben
L = [Ag+] · [Cl-] = b · [Ag+]

S = [Ag+] = L / b

lgc
-lg[Ag+] -lg[Cl-]
Sajátion hozzáadásának hatása az
oldhatóságra
PbSO4 telített oldata (S= 10-4 mol/L) + szulfátionok (pl. kénsavat)
◦ Legyen a beállított [SO42-] = 0,01 mol/L.

Az oldhatósági szorzatnak ilyenkor is teljesülnie kell, tehát:

L = [Pb2+] × 0,01 mol/L
[Pb2+] = L / 0,01 mol/L = 10-6 mol/L

Mivel korábban ez az érték 10-4 mol/L volt, az egyensúly úgy állhat be, ha PbSO4 válik
le.
Az oldhatóság sajátion hatására csökken!
1:1 elektrolit oldhatóságának függése a
sajátion koncentrációjától
1 :1 e le k tr o lit: A B

L= CB.[A] L= CA.[B]

S= [A] = L/CB S= [B] = L/CA

S
s

c B 0 c A
2. Ag2CrO4 oldhatósága
- „a” mol/dm3 koncentrációjú AgNO3 oldatban
L= [Ag+]2 · [CrO42-] = a2 · [CrO42-] S = [CrO42-] = L / a2

- „b” mol/dm3 koncentrációjú K2CrO4 oldatban

L = [Ag+]2 · [CrO42-] = b · [Ag+]2 S

Ag  

S •a = b esetben
L = (2S)2 · b

L
S 
4b
lgc
-lg[Ag+] -lg[CrO42-]
 1:2 elektrolit oldhatóságának függése a
sajátion koncentrációjától
1 :2 e le k tr o lit: A B 2

S
s

B- az AB2 oldhatóságát négyzetesen

csökkenti

A2+ az AB2 oldhatóságát

négyzetgyökösen csökkenti,
c B 0 c A
 Csapadékok oldása
A csapadékok oldását általánosságban az alábbi egyenlettel írható le:
MA  MA(víz)  M+ + A-

Minden olyan reakció, amely csökkenti a [M+] vagy [A-] értékét, az egyensúlyt az
oldódás irányába fogja eltolni, mivel az oldhatósági szorzat értéke állandónak kell
lennie.
L = [M+] × [A-]

Ez csak úgy teljesülhet, ha a csapadék egy része oldatba megy.

Elegendő mennyiségű reagens hozzáadásával a teljes szilárd fázisú csapadék
mennyiséget oldatba vihető.
 pH hatás példa
Gyenge Brönsted bázis anion kompeticiós protonálódása
PbCrO4  Pb2+ + CrO42-
CrO42- + H+  HCrO4
HCrO4 + H+  H2CrO4

Gyenge Brönsted sav kation hidroxokomplex-képződés

PbCrO4  Pb2+ + CrO42
Pb2+ + 4OH  [Pb(OH)4]2

vezethetnek a csapadék oldhatóságának növeléséhez!

Komplexképződés hatása
Idegen ion komplexképző hatása
AgCl + 2 NH3 [Ag(NH3)2]+ + Cl

Saját ion komplexképző hatása

Ss

cA
CA
Csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők
Hőmérséklet hatása
◦ Hőmérséklet emelése segíti a csapadékok oldódását!

Redoxireakció hatása
◦ pl. Hg2Cl2 + Cl2 = 2 HgCl2

Oldószer hatása
◦ Elektrolitok apoláris oldószerekben rosszul oldódnak
 Csapadékok oldhatóságát befolyásoló
tényezők
Hatás: Oldhatóság:

Saját-ion hatása csökken

Idegen-ion hatása (ionerősség) nő
pH hatása nő v. csökken
Komplexképződés hatása nő
Hőmérséklet növelése nő
Redoxireakció hatása (termék oldható) nő
Oldószer hatása nő v. csökken
 Analitikai alkalmazás
Mennyiségi elemzés A csapadékképződési reakciók
◦ Gravimetria • nem mindig sztöchiometrikusak (összetétel, mellékreakciók)
◦ Titrimetria • esetenként lassan játszódnak le
• nem mindig kvantitatívak
• a csapadék saját színe nehezíti a végpontjelzést

A csapadékos titrálások alapjai, argentometria

Kevés olyan csapadékképződésen alapuló reakció ismert, amely alkalmas mennyiségi
meghatározásra

Ag+ + X- = AgX (X- = Cl-, Br-, I-, CN-, SCN-, CrO42-)

Titrimetria
 TITRIMETRIA

A reakcióval szemben támasztott

büretta követelmények :
•pillanatszerű legyen
•sztöchiometrikus legyen
•a mérőoldat hatóanyagtartalma állandó
és pontosan ismert legyen
•végpontjelezhető legyen -
ekvivalenciapont indikálható legyen

Módszerek

minta törzsoldat pipettázás titrálás

komplexometria
(kelatometria)
acidi- csapadékos
alkalometria (argentometria) redoximetria
(permanganometria,
jodometria...stb)
 Acidi-alkalometria

Sav-bázis reakción alapuló titrálási módszer.

1. Erős sav- erős bázis titrálások

pH
1N HCl •0% : erős sav
14
0.1N HCl
•0-99% : disszociáló só, erős sav maradéka
12 0.01N HCl
•100% : disszociáló só
10
•100% felett : disszociáló só, erős bázis
8 feleslege
pH=7
6 az egyenértékpont

4
egyenértékpont pH = neutrális pont pH
0.01N HCl
2
0.1N HCl
0 1N HCl
0 50 100 150 200
titráltsági fok (%) pH = 7
 2. Gyenge sav – erős bázis titrálás

pH
•0% : gyenge sav
14
•0-99% : gyenge sav maradéka, lúgosan
12 hidrolizáló só  savas puffer
Ee pont (3)
-9
Ee.pont(2) •100% : lúgosan hidrolizáló só
10 Ks3=10
Ee.pont(1) •100% felett : lúgosan hidrolizáló só,
8 -7 erős bázis feleslege
Ks2=10 pH=7 neutrális pont

Ks1=1.8. 10
6 -5

4 egyenértékpont pH = neutrális pont pH

2 0.1 N HCl

0 50 100 150 200 Egyenértékpont pH > 7

titráltsági fok [%]
 pH
14

12

10
Gyenge sav – gyenge bázis titrálás
8

2
pH
0 14
0 50 100 150 200
titráltsági fok (%) X
12

10 X

6
Többértékű savak titrálása X
4

0
- 2- 3-
H 2PO 4 HPO 4 PO 4
Sav-bázis indikátorok
Szerves savak és bázisok, melyek pH változás hatására reverzibilis szerkezeti változást
szenvednek, mely színváltozással jár.
SO-3 SO-3

HO OH HO O

N NH
C O C N N OH-

C O COOH

savas (színtelen) lúgos (rózsaszín) N N

H 3C CH3 H 3C CH3

fenoftalein
lúgos (sárga) savas (vörös)

átcsapási tartomány, metilnarancs

indikátorexponens
minden indikátorra jellemző pH intervallum
 Indikátor Átcsapási pH Szín Oldat
tartomány savas lúgos

Metilsárga 2,9 – 4,0 vörös sárga 0,1%

Metilnarancs 3,1 – 4,4 vörös sárga 0,1%

Metilvörös 4,4 – 6,2 vörös sárga 0,1%

Brómtimolkék 6,2 – 7,6 sárga kék 0,1%

Timolkék 8,0 – 9,6 sárga kék 0,1%

Fenoftalein 8,0 – 10,0 színtelen vörös 0,1%

Potenciometriás analízis gyakorlata:
INDIREKT Potenciometria
A potenciometriás titrálásoknál az indikátor elektródot a titrálás előrehaladásának követésére
használjuk, vagyis mérjük a potenciálváltozást az adott titrálás folyamán.
◦ Az indirekt potenciometriás titrálás során meghatározható a teljes titrálási görbe
◦ Előre beállított végpont potenciálértékig végzendő titrálás.
◦ Potenciometriás titrálás feltételei ugyanazok, mint a hagyományos titrálásoké!

Sav-bázis, redoxi, csapadék- és komplexképződési titrálásokra alkalmazható!

Végpontjelzés:
Erős sav titrálása erő bázissal
titrálási görbe első deriváltja második deriváltja
Ekvivalencia pont meghatározása

Ve=14,3+0,1*4400/(4400+5900)=14,34 cm3
Végpontjelzés:
Gran függvény
A Gran módszer lényege a pH-metriás titrálási görbék linearizálása.
A módszer előnye:
◦ A titrálási görbe jól pufferolt, az ekvivalenciaponttól távol eső pontjait használja fel az ekvivalenciapont
meghatározására
◦ Alkalmas a mérendő rendszer ideálistól való eltéréseinek okára is információval szolgáljon
(lúgmérőoldat karbonát vagy egyéb pH-aktív szennyeződéseinek kimutatása)
Erős sav erős bázissal történő
titrálásának Gran (G) függvénye

VB
 Csapadékos titrálások – Argentometria
Feltételek : gyors csapadékleválás, sztöchiometrikus csapadék, kis oldhatósági szorzat,
végpontjelezhetőség
pCl
10 •0-99% :még csapadékként meg nem kötött
0.1M KCl halogenidion koncentrációja szabja
8 0.01M KCl meg a görbe lefutását
0.001M KCl
•100% : csapadék minősége (oldhatósági
6
szorzata) szabja meg az
4
egyenértékpont helyét
0.001M KCl
0.01M KCl
•100% felett :sajátion hatás következtében
2
0.1M KCl
pCl csökken az oldhatóság
16
0.1M KJ
0 14
0 50 100 150 200
titráltság foka [%] 12
0.1M KBr
10
0.1M KCl
8

LAgCl=1.56·10-10, LAgBr=7.7·10-13 6

LAgI=1.5·10-16 2

0
0 50 100 150 200
titrálás foka [%]
 Csapadékos titrálás végpontjelzési módszerei :
indikátor nélkül, színes komplex vegyület képződése, színes csapadék képződése,
adszorpciós indikátorok, egyes redox indikátorok, műszeres végpontjelzés

Komplexometria - Kelatometria

Feltételek : a szükséges magas pH-n nem válik le a meghatározandó fém hidroxid-

csapadékként, gyors reakció, nagy stabilitású komplex
p
•fémion : EDTA arány mindig 1 : 1 M

•lúgos pH szükséges 25
K=10 Fe(III)-EDTA komplex
•nem szelektív a reakció

21
K=10 Zn-EDTA komplex
A szelektivitás feltétele : 14
K=10 Fe(II)-EDTA komplex
KM1/KM2 =min.106
12
K=5. 10 Ca-EDTA komplex

titráltsági fok (%)

Szelektívvé tehető a reakció :
pH változtatással, maszkírozó szerek alkalmazásával (segéd komplexképzők, segéd
csapadékképző reagensek használatával), esetleg oxidációs állapot változtatással
pM

pH=12
pH=10
Végpontjelzési módszerek :
pH=8 •fémindikátorok - komplexképző
ligandumok (eriokrómfekete-T, murexid)
pH=6 •fénykibocsátó : fluoreszcenciás /
kemilumineszcenciás indikátorok
•egyes redoxi indikátorok
•műszeres végpontjelzés

titráltsági fok (%)

 Redoximetria

Oxidimetria Reduktometria
permanganometria, közvetlen jodometria közvetett jodometria

Permanganometria (mérőoldat KMnO4)

•savas közeg : MnO4-+8H++5e- = Mn2++4H2O Mn7+→Mn2+

•semleges / gyengén lúgos közeg : MnO4-+2H2O+3e- = MnO2↓+4OH- Mn7+→Mn4+

Felhasználás : Fe2+, As3+, Fe(CN)2, Mn2+, NO2-, valamint természetes vizek

oxigénfogyasztásának (szerves szennyezők) meghatározására.
Jodometria

1. Közvetlen jodometria : I2+2e- = 2I- (oxidimetria)

2. Indirekt jodometria : 2I- = I2+2e- (reduktometria)
mérőoldat : Na-tioszulfát
KH(IO3)2+10KI+11HCl=11KCl+6H2O+6I2
reakció alapján I2 szabadul fel és ezt mérjük a titrálás során :
2Na2S2O3+ I2 = 2NaI+ Na2S4O6

Felhasználás :Ba2+, Pb2+, Cu2+, Fe2+, SO42-, NO2- tartalom meghatározása.

Redoxi titrálási görbék :
E (V)
1.6 Az egyenértékpontban a rendszer
1.4
potenciálja csak a standard
redoxpotenciálok és a töltésszám-
1.2 változás (elektronszám-változás)
1
függvénye:

0.8

0.6
0 0
n1 E1  n2 E2
0.4 E
0.2 n1  n2
0
0 20 40 60 80 100 120 140
titráltsági fok (%)

A görbe alakját a mérendő- és mérőoldat redoxpotenciálja szabja meg.

Végpontjelzési módszerek :
1. Indikátoros
2. Műszeres - potenciometria
0 .059 c1
EME  E 1  E 2  E 01  E 02   lg
z c2
Az elektródpotenciál illetve,
az elektromotoros erő pH
(EME) mérésén alapuló  pH
elektroanalitikai módszer. A V
vizsgálandó oldatból
(mérőelektród) és a
vonatkoztatási elektródból
galvánelemet állítunk össze,
és ennek mérjük az EME-t.

V [ml] VE= fogyás az egyenértékpontban

Diszkrét analizátorok:
Automata titráló rendszerek

Végpontjelzés
◦ Potenciometrikus
◦ Konduktometriás
◦ Spektrofotometriás
Konduktometria
Konduktometria (vezetőképesség mérés)
Az oldatok elektromos vezetőképességének ill. vezetőképesség-
változásainak mérésén alapuló analitikai módszer
Elektromos vezetés: az elektrolit oldatban található ionok
az E-tér hatására elmozdulnak, ionos vezetés játszódik le.

1 A
G 
R d
G elektromos vezetés (S) - additív; nem specifikus
R elektromos ellenállás ()
A elektródok felülete
d elektródok távolsága
 specifikus vezetőképesség
A specifikus vezetőképesség ()
 függ az oldatban (vezetőképességi cellában)
levő ionok számától, vagyis az összkoncentrációtól, arányos vele

Ekvivalens vezetőképesség ()


  1000
c
Az ekvivalens vezetőképesség függ a koncentrációtól

lim          
c 0 egyes ionok
hozzájárulása
(független vándorlás)

végtelen híg oldat ekv. vezetőképessége - anyagi minőségre jellemző

állandó, csak T-től és az oldószertől függ
Néhány ion  értéke vízben, 25 oC-on

H+ 314.5 S OH- 173.5 S

K+ 65.4 S I- 46.7 S
Na+ 43.4 S Cl- 65.4 S
Ag+ 54.2 S NO3- 61.8 S
Ca2+/2 51.2 S SO42-/2 68.0 S
NH4+ 64.5 S CH3COO- 34.6 S

• H+ és OH- kitüntetett szerepe

• növekvő tömeggel csökken
• K+ és Cl- mozgékonysága azonos
 A konduktometria gyakorlata
1. Kisfrekvenciás konduktometria (tradícionális)
Elektród: harangelektród (rögzített geometria)
Alkalmazott feszültség: nem =, hanem kisfrekvenciás ~ (100-
1000 Hz), azért, hogy
◦ az elektródok ne polarizálódjanak
◦ ne játszódjon le töltésátadás

Közvetlen konduktometria
◦ természetes ill. desztillált vizek minőségellenőrzése
◦ csak vezető szennyezések kimutatására alkalmas
 A konduktometria gyakorlata
2. Konduktometriás titrálások
(a konduktometria mint végpontjelzési módszer)
Akkor (és csak akkor) alkalmazható ha a a titrálás során a vezető részecskék koncentrációja vagy
mozgékonysága a titrálás során jelentősen megváltozik

Alkalmazható:
csapadékos titrálások
erős sav - erős bázis titrálások
gyenge sav - erős bázis titrálások
gyenge sav - gyenge bázis titrálások

nem alkalmazható:
◦ redoxi titrálásoknál (nagy savfelesleg miatt)
◦ komplexometriás titrálásoknál (puffer alkalmazása miatt)
Vezetőképesség változása:
HCl-t NaOH-al titrálva

100% 
Vizek keménységét
okozó sók és azok káros
hatásainak ismertetése.
Vízkeménység
Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. A kemény víz hatással
van a víz lehetséges felhasználásaira, és annak egészségügyi minőségét is befolyásolja.
A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége befolyásolja.
Vízkeménység
A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-
karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2)
mennyisége okozza.
Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben
oldhatatlan karbonátok formájában (CaCO3) kiválnak.

Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák

(kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.), melyek hő hatására
sem válnak ki.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.

Számolás
A Ca2+ ion koncentráció (mg/L) szorozva 2,497-el
A Mg2+ ion koncentráció (mg/L) szorozva 4,118-el.

Víz keménység = Ca × 2.497 + Mg × 4.118

Víz keménység mg-CaCO₃/L (ppm) egységben

Vizek osztályozása
Keményés (mg-CaCO3/L) Típus

0 – 60 Lágy

61 - 120 Közepesen kemény

121 - 180 Kemény

181 - 240 Nagyon Kemény

Német keménységi fok
nk° keménység
0–4 nagyon lágy
4–8 lágy
8–18 közepesen kemény
18–30 kemény
30 felett nagyon kemény

1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/L kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium és

magnéziumiont tartalmaz.

Víz keménység (nk°) = (Ca × 1.4 + Mg × 2.333) / 10

A kemény víz hatásai
Vízkőképződés

a mosószerek hatása gyengébb

(csökken a habzás, csapadékképződés)

a hüvelyesek nehezebben puhulnak meg, ha kemény vízben főzzük őket.

Egyes tudományos kutatások szerint a vesekővel és számos csont- és érrendszeri betegséggel is

kapcsolatba hozható a kemény vízzel
Vegyületek
Vegyületek Természetbeni előfordulás
Vegyületek: Hidridek
A hidridek típusai:
Ionos hidridek:
◦ jellemzően az 1-2. csoport hidridjei, pl. LiH, CaH2

Kovalens hidridek:
◦ nemfémekkel, félfémekkel. Pl. HCl, H2S, NH3, CH4, AsH3, B2H6 stb.

Interszticiális hidridek:
◦ az ötvözetekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, a legtöbb átmenetifémmel létrejönnek

Komplex hidridek:
◦ jellemzően fém-tetrahidrido-borátok, -aluminátok
Ionos hidridek
Ezekben a vegyületekben a hidrogén hidridion, H− formájában van jelen.

I. A II. A
LiH BeH2
NaH MgH2
KH CaH2
RbH SrH2
CsH BaH2
Kovalens hidridek
IV. A V. A VI. A VII. A
CH4 NH3 H2O (HF)x
SiH4 PH3 H2S HCl
GeH4 AsH3 H2Se HBr
SnH4 SbH3 H2Te HI
Interszticiális hidridek
Az interszticiális (fémes, fémszerű) hidridek jellemzően a d- és f-
mező elemeinek hidridjei.

III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B

VH
ScH2 TiH2 CrH x x CuH ZnH
VH2
YH2 NbH PdHx
ZrH2 x x x x
YH3 NbH2 (x<1)
LaH2
HfH2 TaH x x x x x
LaH3
Komplex hidridek
M[EH4]n , E = B, Al, vagy Ga; n = Mn+ a kation töltése
Kémiai és termikus stabilitásuk kicsi:
Erélyes redukálószerek.
Szerkezeti sajátságok: a komplex hidridekben megjelennek az ionos és a kovalens tulajdonságok
is

ionos kovalens
LiBH4 Be(BH4)2 NaAlH4, Na3AlH6: hidrogén-raktározás üzemanyagcellák
számára
NaBH4 Al(BH4)3
KBH4 Ti(BH4)3
Th(BH4)4 U(BH4)4 LiBH4, NaBH4, LiAlH4: sokoldalú redukálószerek
Oxigén vegyületei
hidridjei (víz és hidrogén-peroxid)

szerves vegyületek, pl.: alkoholok, fenolok, karbonsavak, éterek, észterek, aldehidek, ketonok

szervetlen savak, oxidok

Oxidok
A nemfémek oxidjai vízzel reagálva savakat képeznek;
◦ például a kéntrioxidból (SO3) kénsav (H2SO4), a szén-dioxidból (CO2) szénsav (H2CO3) lesz.
◦

A fém-oxidok vízzel reagálva lúgokat képeznek

◦ például a nátrium-oxid (Na2O) vízzel reagálva nátrium-hidroxiddá (NaOH) alakul.

Az amfoter oxidok,
◦ például az alumínium-oxid (Al2O3), erős savval bázisként, erős bázissal savként reagálnak.
Nevezetes oxidok
Dihidrogén-oxid, víz, H2O
Hidrogén-peroxid, H2O2
Szén-monoxid, CO
Szén-dioxid, CO2
Dinitrogén-oxid, kéjgáz, N2O
Nitrogén-monoxid, NO
Nitrogén-trioxid, N2O3
Nitrogén-dioxid, NO2
Nitrogén-tetroxid, N2O4
Dinitrogén-pentoxid, N2O5
Lítium-oxid, Li2O
Nátrium-oxid, Na2O
Magnézium-oxid, MgO
Kalcium-oxid, égetett mész, CaO
Foszfor-pentoxid, P2O5
Kén-dioxid (SIV), SO2
Kén-trioxid (SVI), SO3
Kálium-oxid, K2O
Kálium-peroxid, K2O2
Kálium-szuperoxid, Kálium-dioxid, KO2
Alumínium-oxid, Al2O3
Szilícium-dioxid, kvarc, SiO2
Titán-dioxid, TiO2
Mangán-dioxid, MnO2
Vas(II)-oxid, Wüstit, FeO
Vas(III)-oxid, vörösvasérc, Fe2O3
Vas(II, III)-oxid, Fe3O4
Vanádium(V)-oxid, V2O5
Klór oxigénnel alkotott vegyületei
Ion Savas Reakció E° (V) Semleges/bázikus reakció E° (V)
Hipoklorit 2 H+ + 2 HOCl + 2 e− → Cl2(g) + 2 H2O 1.63 ClO− + H2O + 2 e− → Cl− + 2 OH− 0.89
Klorit 6 H+ + 2 HOClO + 6 e− → Cl2(g) + 4 H2O 1.64 ClO2− + 2 H2O + 4 e− → Cl− + 4 OH− 0.78

Klorát 12 H+ + 2 ClO3− + 10 e− → Cl2(g) + 6 H2O 1.47 ClO3− + 3 H2O + 6 e− → Cl− + 6 OH− 0.63

Perklorát 16 H+ + 2 ClO4− + 14 e− → Cl2(g) + 8 H2O 1.42 ClO4− + 4 H2O + 8 e− → Cl− + 8 OH− 0.56
A mezőgazdasági gyakorlat
számára fontosabb
vegyületek ismertetése
Nitrogén
Makro tápanyag
Nitrogénműtrágya:
◦ ammóniából (NH3) → ammónium-nitrát (NH4NO3) és a karbamid (CO(NH2)2).
◦ Nátrium-nitrát (NaNO3) (chilei salétrom) bányászat
Foszfor
Makro tápanyag
A foszfátműtrágyákat
◦ foszfátkőzetből állítják elő,
◦ a fluorapatit Ca5(PO4)3F (CFA)
◦ hidroxiapatit Ca5(PO4)3OH.
◦ Ezeket az ásványi anyagokat kénsavval (H2SO4) vagy foszforsavakkal (H3PO4) történő kezeléssel vízben oldható
foszfátsókká alakítják.

◦ A műtrágyákon sokszor P2O5-nek jelölik

Kálium
Makro tápanyag
Vízben jól oldódik, ezért ennek a tápanyagnak az ércből történő előállítása során a fő gyártási
folyamat bizonyos tisztítási lépésekből áll; például a nátrium-klorid (NaCl) (közönséges só)
eltávolítására.
A műtrágyákon néha a K2O-nak nevezik, a káliumtartalom leírásának kényelme érdekében.
Valójában a kálium-műtrágyák általában kálium-klorid, kálium-szulfát, kálium-karbonát vagy
kálium-nitrát
NPK műtrágyák
Az NPK-besorolás leírja a műtrágyában lévő nitrogén-, foszfor- és káliummennyiséget.
◦ Az NPK-besorolás három, kötőjellel elválasztott számból áll (pl. 10-10-10 vagy 16-4-8), amelyek a
műtrágyák vegyszertartalmát írják le.
◦ Az első szám a nitrogén százalékos arányát jelenti;
◦ a második szám: P2O5-t
◦ a harmadik, K2O-t
◦ A műtrágyák valójában nem tartalmaznak P2O5-t vagy K2O-t, de a rendszer a műtrágyában lévő foszfor
(P) vagy kálium (K) mennyiségének hagyományos rövidítése.
Sulfur, Calcium and Magnesium
A ként (S), a kalciumot (Ca) és a magnéziumot (Mg) néha
„másodlagos” makrotápanyagnak nevezik,
mivel a szükségletek lényegesen kisebbek, mint a N, P és K,
de a szükségletek még mindig sokkal nagyobbak, mint a
mikrotápanyagoké.
Micronutrients
Plant nutrient availability as related to soil pH.
Bar thickness indicates nutrient availability
 Dry Matter Range of
Nutrient Symbol
Concentration†‡ Concentrations†¶
Micronutirents µmol g-1 mg kg-1 mg kg-1
Nickel Ni 0.001 0,05 0,05-5
Molybdenum Mo 0.001 0,1 0,1-10
Cobalt†† Co 0.002 0,1 0,05-10
Copper Cu 0.1 6 2-50
Zinc Zn 0.3 20 10-250
Sodium‡‡ Na 0.4 10 10-80000
Manganese Mn 1 50 10-600
Boron B 2 20 0,2-800 † Values are based shoot material of mainly crop plants.
Iron Fe 2 100 20-600 ‡ Values represent the threshold concentration over which
Chlorine Cl 3 100 10-80000
Macronutirents limitations are not likely experienced.
Silicon‡‡ Si 30 1,000 1,000-100,000 ¶ Range of values commonly found in crop plants on a dry

Sulfur S 30 1,000 1,000-15,000 weight basis. However, values vary greatly with
Phosphorus P 60 2,000 1,500-5,000
Magnesium Mg 80 2,000 500-10,000
species, genotype, soil, and environmental factors.
Calcium Ca 125 5,000 1,000-60,000 ††Considered essential in biological nitrogen fixation.
Potassium K 250 10,000 8,000-80,000 ‡‡ Currently not considered an essential nutrient.

Nitrogen N 1000 15,000 5,000-60,000

Oxygen O 30,000 450,000
Carbon C 40,000 450,000
Hydrogen H 60,000 60,000
Makromolekulák
Makromolekulás kolloidok
makromolekulák általános jellemzése
◦ kismolekulákból; monomerekből kovalens kötéssel épülnek fel
◦ óriásmolekulák (M; 103-107)
◦ konformáció; konfiguráció; konstitúció
◦ izoméria
◦ tömbfázisban: kristályos + amorf domének
◦ oldatban: statisztikus gombolyag
Alapfogalmak
Makromolekula, polimer:
◦ Nagy molekulatömegű vegyület, amely nagyszámú (ismétlődő) monomeregységből épül
fel.
Monomeregység:
◦ a polimer (ismétlődő) építőeleme.

Monomer:
◦ polimerizációja, poliaddíciója, vagy polikondenzációja polimert
eredményez.
Oligomer:
◦ a monomeregységek száma kicsi. (<20-50)
Telekelik:
◦ funkciós végcsoporto(ka)t tartalmazó oligomer.
Műanyagok:
◦ egy vagy több polimerből és (különböző célú) adalékanyagokból álló összetett rendszerek.
Alapfogalmak
Konstitúció:
◦ az atom(csoport)ok molekulán belüli kapcsolódási sorrendje.
Konfiguráció:
◦ aszimmetrikus szénatomon az atom(csoport)ok térbeli elrendeződésére jellemző.
Rotálással le nem vezethető izoméria.
Konformáció:
◦ rotálással levezethető izomerekre jellemző téralkat.
Teljes térszerkezet:
◦ konstitúció + konformáció + konfiguráció.
Mikro-Brown-mozgás:
◦ szegmensmozgás.
Szegmens:
◦ a polimer molekula termikus szempontból önálló egységként viselkedő része.
Makromolekulák csoportosítása
Anyaguk szerint
◦ Anorganikus (pl. kvarc) szervetlen alapláncú
◦ Elemorganikus (pl. sziloxán) hetero láncú
◦ Organikus (pl PVC) szénláncú

Eredet szerint:
◦ Természetes (pl cellulóz)
◦ mesterséges (pl polipropilén)

Előállítási mód szerint:

◦ Polimerizációval láncreakció
◦ gyökös
◦ ionos
◦ Polikondenzációval lépéses (step) polimerizáció
◦ Poliaddícióval lépéses (step) polimerizáció
 POLIMEREK CSOPORTOSÍTÁSA
Monomer szerint:
◦ homopolimer: ….AAAAAAA…….
◦ kopolimer: (biner, terner, stb.)
◦ alternáló: …….ABABABABABAB….
◦ statisztikus (random): …AABAAABABBBBAB…
◦ blokk: ……AAAABBBB…
◦ fésűs (graft): ……..AAAAAAAAAAAAAAA…..
B B B
B B B
B B B
B B B
B B B
Makromolekulák csoportosítása
alakjuk szerint
A polimerek jellemzésére a következő statisztikai
átlagok használatosak:
Polimerizációfok:
◦ A makromolekulában lévő monomeregységek száma (Pátlag)
◦ Számátlag polimerizáció fok:
P db monomeregységet

P
 P  N P tartalmazó makromolekula száma
N a makromolekulák száma

◦ Tömegátlag polimerizáció fok:

P db monomeregységet

P
 P W P tartalmazó makromolekula tömege
W a makromolekulák tömege
 Átlagos molekulatömegek
Szám szerinti átlag molekulatömeg:
◦ Meghatározása: krioszkópia (fagyáspont csökkenése),ebulliometria (forráspont melkedése), ozmometria

Tömeg szerinti átlag molekulatömeg:

◦ Meghatározása: Fényszórásmérés.

A molekulatömeg átlagok között a következő összefüggés áll fenn:

Mn < Mm
Polidiszperzitás
polidiszperzitás index:

◦ monodiszperz polimer: 1 ≤ PDI < 1,5

◦ polidiszperz polimer: 2,5 < PDI
Polimerek molekulatömeg eloszlása

differenciális eloszlás integrális eloszlás

 A molekulatömeg eloszlás és a molekulatömeg
átlagok meghatározása
Frakcionálással,
Gélpermeációs kromatográfiával (GPC)
MALDI-TOF MS

GPC MALDI-TOF MS
Számítási példa
A polimerizáció során a keletkezett elegy eloszlása a következőnek adódott.

n [mol] [g/mol]
1 100
5 102
4 105
a, Adja meg a szám szerinti átlag molekulatömeget!
b, Adja meg a tömeg szerinti átlag molekulatömeget!
c, Adja meg a polidiszperzitás indexet!
Megoldás
a, 1mol *100 g / mol  5mol *102 g / mol  4mol *105 g / mol
Mn 
1mol  5mol  4mol
100 g  510 g  420 g
Mn   103,00 g / mol
b, 10mol
1mol * (100 g / mol ) 2  5mol * (102 g / mol ) 2  4mol * (105 g / mol ) 2
Mm 
1mol *100 g / mol  5mol *102 g / mol  4mol *105 g / mol

106120 g 2 / mol
Mm   103,03g / mol
1030 g
c,
M m 103,03 g / mol
PDI   1
Mn 103 g / mol
Számítási példa II
A polimerizáció során a keletkezett elegy eloszlása a következőnek adódott.
n [mol] [g/mol]
0,50 850
0,75 865
1,00 880
1,25 900
1,00 920
0,50 1050
a, Adja meg a szám szerinti átlag molekulatömeget!
b, Adja meg a tömeg szerinti átlag molekulatömeget!
c, Adja meg a polidiszperzitás indexet!
Lineáris polimerek láncmodelljei
oldatban
Az n-bután konformációi
 Statisztikus láncvégtávolság oldatban, <h>:
tiltott
térfogat
hatás

l0 a monomer hossza, l a szegmes hossza, h a láncvégtávolság, no statisztikus szegmensszám

ideális statisztikus gombolyag:

reális statisztikus gombolyag:

Cn a karakterisztikus arány (polimertől függően > 6); n<no; l>lo

α a Flory-féle expanziós faktor (oldószertől függő)
 Theta (Ө)-állapot (kvázi-ideális állapot): α=1
A szegmens-oldószer és a szegmens-szegnens energetikai kölcsönhatás
úgy kompenzálja egymást, hogy a reális gombolyag <h>Ө értéke éppen
megegyezik a mindenféle kölcsönhatástól mentes statisztikus
gombolyag <h>o értékével
Kuhn-féle gyökös törvény:

α>1 α= 1 α<1
 A polimerek fizikai állapotai
Amorf állapot
◦ Üveges állapot
nincs szegmensmozgás
◦ Nagyrugalmas állapot
a szegmensmozgás jellemző, de a makromolekula tömegközéppontja erőhatására nem
mozdul el.
◦ Ömledék állapot
a szegmensmozgás teljesen szabad és a makromolekulák folytonos mozgása is
lehetséges, tehát erőhatására a makromolekula tömegközéppontja elmozdul.
Kristályos állapot:
◦ Itt nincs szegmensmozgás, az intermolekuláris erők szabályos hálózattá rendezik a
láncokat.
◦ A makromolekulák méreténél nagyobb rendezettség: a rendezett elemek három
dimenzióban, nagy távolságban, periodikusán ismétlődnek.
Üvegesedési hőmérséklet (Tg)
◦ az a molekulaszerkezettől függ hőmérsékletet, amely felett szegmensmozgás lehetséges.

A polimerek osztályozása az üvegesedési hőmérsékletük alapján:

(TRT, szobahőmérséklet)
◦ Plasztomereket: Tg>TRT
(Tg itt a hőállóság mértéke).
◦ Elasztomereket: Tg<TRT
(Tg itt a fagyállóság mértéke).
A polimerek termomechanikai görbéje
Fajlagos térfogat

Tf az a hőmérséklet (tartomány),
amely felett az anyag viszkózus folyadék.

g
 Amorf polimerek
Amorf polimerekben a molekulák véletlenszerűen helyezkednek el, csak közeli rendezettség
fordul elő
A szegmensmozgás a Tg felett kaotikus: a molekulák konformációja állandóan változik, de a
molekula tömegközéppontja állandó.
szegmensmozgás gumirugalmasság
 Részben kristályos polimerek
tömbfázisban: kristályos + amorf domének
◦ kristályosság: mechanikai szilárdság
◦ amorf jelleg: rugalmasság

A polimer kristályossága sohasem teljes, nem terjed ki az anyag egészére, a "kristályos" polimerek
kétfázisú rendszerek. (kristályos + amorf fázis)
 Kristályossági fok
Függ:
◦ a lánc szabályosságától,
◦ a kristályosodás körülményeitől
◦ a polimer termikus előéletétől.

A kristályos polimerek nyújtás hatására átkristályosodnak

(átrendeződnek a feszültség irányába).
A kristályos polimerek olvadáspontjukban (Tm) a kristályosságuk teljesen
megszűnik.
(általában széles hőmérsékleti tartomány
Kristályos polimerek termomechanikai
görbéje