1

ZH kérdések és válaszok

1. A hőérzetet befolyásoló tényezők

Hőérzetet befolyásoló tényezők:

- a levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli eloszlása, változása
- a környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete
- a levegő relatív nedvességtartalma, ill. a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása
- a levegő sebessége
- az emberi test hőtermelése, hőleadása, hőszabályozása
- a ruházat hőszigetelő képessége, párolgást befolyásoló hatása

2. A metabolikus hő, mechanikai munka és hatásfoka, a Du Bios felület fogalma és

összefüggései

Fanger elmélete szerint a testben végbemenő oxidációs folyamat során keletkező metabolikus
hő (M) két részből tevődik össze: külső mechanikai munka (W) + belső hőszükséglet (H)
Metabolikus hő: M = H + W
W
Mechanikai munka: η =
M
Du Bois felület: ( FDU ) figyelembe veszi az egyéni legfontosabb metrikus adottságokat
FDU = 0,203G 0, 425 L0,725 , ahol G az egyén tömege, L az egyén magassága
A mechanikai munka pozitív, ha a szükséges energiát az M értékből kell fedezni.
Különböző munkavégzés számszerű hőegyenértékének meghatározására a „met” egységet
használják, 1met = 58 W/m2

3. Mikroklímás mutatók (operatív hőmérséklet, eredő hőmérséklet, Kata érték, stb.)

Operatív hőmérséklet: az a hőmérsékletérték, amely a levegő és a környezet közepes sugárzási
hőmérsékletének értékét egyaránt figyelembe veszi
α t + α c tl
to = s ks , ahol αs a sugárzásos hőátadási tényező, αc a konvekciós hőátadási
αs + αc
tényező, tl a levegő hőmérséklete
Eredő hőmérséklet: t R = (1 − R ) ⋅ t l + R ⋅ t ks , R ≅ 0,5

Közepes sugárzási hőmérséklet: t ks =

∑F ⋅t
i i
, de ez még nem veszi figyelembe a sugárzásos
∑F i

hőcserében részt vevő testek közötti besugárzási tényezőt.

t ks = 4 ∑ϕ T
i i
4
− 273 , ahol ϕi a test súlypontjába helyezett függőleges felületelem és az
egyes határoló felületek közötti besugárzási tényező, Ti a környező határoló felületek
hőmérséklete [K]

KATA érték: a Kata-termométer különleges kivitelű bothőmérő. Tartályát higannyal vagy

borszesszel töltik meg. 50-70°C-os vízbe tesszük, amíg a meniszkusz eléri a hőmérő felső,
kiöblösödő részét. Ekkor kiemeljük a vízből. Letöröljük, és megmérjük azt az időt (z),
amely alatt a meniszkusz a skála 2 jelétől az 1 jelig süllyed. A lehűlési idő alatt mindig
ugyanazt a hőmennyiséget adja le. Az egységre vonatkoztatott (F) érték állandó. A leadott
F
hő és a mérési idő hányadosa a Kata-érték. Ez jellemző a környezetre: A =
z
Három fajta Kata hőmérő van: száraz, nedves, ezüstözött.
4. Az emberi test hőegyensúlyának számítási lehetőségei
 2
Az emberi testben kémiai folyamatok játszódnak le, amely során hő fejlődik. Az az ideális eset,
mikor a hőcserefolyamat egyensúlyban van.
A hőegyensúlyi egyenlet: H + E d + E sw + E re − l = K = S + C
H az emberi test belső hőtermelése
Ed a bőrön keresztül páradiffúzióval való hőveszteség
Esw a bőr felszínéről az izzadás következtében elpárolgó hőveszteség
Ere a kilégzés rejtett hője okozta hőveszteség
L a kilégzés száraz hővesztesége
K hőátadás a bőr felületéről a felöltözött emberi test külső felületére
S sugárzásos hőveszteség a ruházattal borított test külső felületéről
C konvekciós hőveszteség a ruházattal borított test külső felületéről

5. A PMV és PPD értelmezése, meghatározási lehetőségei

Fanger kidolgozott egy olyan számítási módszert, amely alapján a zárt tér egy adott pontjára a
különböző paraméterek ismeretében meg lehet határozni a várható hőérzetet, azaz a PMV
értéket, amely nagyrész a komfortegyenletekből származik.
 H 
Y = f  , L  , ahol Y a várható hőérzet
 FDU 
L a szervezetre ható hőterhelés
H
1 m2-re vonatkozó hőterhelés
FDU
A PMV értékei (szubjektív hőérzeti skála:
+3 nagyon meleg
+2 meleg
+1 kellemesen meleg
0 semleges
-1 kellemesen hűvös
-2 hűvös
-3 hideg
A PMV érték alapján határozható meg a PPD értéke, ami a hőérzettel elégedetlenek várható
százalékos valószínűsége.
Fanger a szubjektív hőérzet alapján feltételezte, hogy PMV=0 akkor legyen, ha a hőegyensúlyi
egyenlet = 0, vagyis a termelt és leadott hő megegyezik. Egyensúly esetén nincs diszkomfort
hatás.
Azt hogy milyen PPD értéket tekintünk megengedhetőnek, az objektum rendeltetése, az ott
végzett tevékenység és a gazdaságosság dönti el.
A gyakorlatban 5%-os elégedetlenségnél jobbat nem lehet megvalósítani az emberi szervezet
különbözősége miatt.

6. Szagérzékelés mechanizmusa, Weber-Fechner törvény

A szag érzékelése a szaglóhámon a felső orrkagylóban történik. A szaglóhám 2 sejttípusból áll:
támasztó sejtek és szagló sejtek (10-20 millió). A szagérzékelés nem spontán. Csak intenzív
levegővételnél jut a levegő a felső orrüregbe, a szaglóhámhoz. Egyes szagokkal szemben a
szagérzékelés ingerküszöbe nagyon alacsony. A szaglószerv jellemzője a gyors adaptáció. A
szagló érzékelő receptorok az állandó szagintenzitáshoz alkalmazkodnak.
Adaptáció: egy állandó ingererősség mellett, meghatározott idő után beáll egy állandó
érzetintenzitás.
Gáz érzékelési küszöbe: az a koncentráció, mely mellett a jelenlévők 50%-a érzékeli a
szagot.
Felismerési küszöb: az érzékelési küszöbnél magasabb.
Hosszú idő után az érzékelési küszöb nő, az érzeterősség pedig csökken.
 3
Adaptáció miatt jelentősen csökken az érzetintenzitás. Az egészségügyi határérték
egészséges felnőtt embernél 8 órán át megengedhető. Az egészség védelme szempontjából
előnyösebb, ha az egészségügyi határérték és az érzékelési küszöb hányadosa 1-nél kisebb.
A szagérzékelő receptorok alakítják át a szagingert idegrendszeri érzetté.
∆R
Weber: C = , ahol ∆R az ingernövekedés, R a bekövetkező ingererősség, 0,07<C<0,12
R
Minimálisan 712% ingernövekedés szükséges ahhoz, hogy érzékelhető ingererősség jöjjön
létre
Csak közepes ingerintenzitásra érvényes
R
Fechner: az ingererősség és az érzetintenzitás közötti kapcsolat I = k ⋅ log , ahol K a Weber-
R0
Fechner konstans

7. Levegőminőség, frisslevegő igény méretezése

& G
ENV szerint: V = 10 ⋅ . A szellőztetés hatásosságát (ε) figyelembe véve:
cb − ck
G
V& = 10 ⋅ , ahol G a forráserősség, c a belső ill. a külső koncentráció.
(cb − ck )ε
DIN szerint: meg lehet határozni fejadagra, vagy alapterületre vonatkoztatva. A két érték közül
a nagyobbat kell figyelembe venni. A minőség lehet: magas, közepes, alacsony.
K& CO2
MSZ szerint: V& = , ahol KCO2 az ember által kibocsátott CO2,
k meg − k t
kmeg CO2-koncentráció megengedett értéke a komforttérben
kk a CO2- koncentráció a külső levegőben
MSZ szerint 20-30 m3/h.fő

8. Kontaminációs fok, szellőztetés hatásossága

Kontaminációs fok: azt fejezi ki, hogy a helyiség adott pontjában milyen mértékben
szennyeződött a levegő a szellőző és a távozó levegő szennyezettségét figyelembe véve. A
c − c sz k b − k sz
kontaminációs fok számítása: µ = b =
ct − c sz k t − k sz
A kontaminációs fok reciproka a szellőztetés hatásossága (ε). Ideális higításos szellőzés esetén
ε=1, minden más esetben ε>1. Levegőminőségi szempontból az a célszerű, ha a kontaminációs
fok minél kisebb, ill. a szellőztetés hatásossága minél nagyobb.

9. Johannesburgi diagram
Johannesburgi eloszlásfüggvény: 1959-ben elfogadták a tüdőben maradó por százalékos
meghatározását az aerodinamikai egyenértékű átmérő fgv.-ében. A tüdőbe bejutó
legnagyobb átmérőjű szemcse 7,1 µm, esési sebessége 0,15 m/s
A tüdő légző-hólyagocskáiban maradó porszemcse frakciók százalékos aránya:
  d 2 
Pd = 1 −    ⋅ 100%
  d max  
 4

17.2.1. ábra

10. Szűréselmélet alapfogalmai (elemi szál leválasztási foka, Knudsen-szám, Peclet-szám,

Stokes-szám)
λ
Knudsen szám: Kn =
Dsz
4 tartományt különbözetünk meg: 0<Kn<10-3 kontinuum tartomány
10-3<Kn<0,25 csúszásos áramlás
0,25<Kn<10 átmeneti tartomány
10<Kn szabad molekuláris tartomány
v ⋅D
Peclet szám: Pe = 0 sz
Ddiff
k ⋅T
Ddiff = ⋅ Cu a diffúziós tényező, ahol k = 1,381*10^-13 [J/kmol*K] Boltzmann
3 ⋅ π ⋅ Dsz ⋅ η
állandó, T a levegő abszolút hőmérséklete, Cu a Cunningham-korrekciós tényező Cu=f(λ/d)
Stokes szám: St=li/Dsz , ahol li a részecske tehetetlenségi úthossza, melyen elhagyja az
áramvonalat
v ⋅ Dsz
Reynold szám: Re =
υ
Elemi szál leválasztási foka: a szűrt áramlási keresztmetszet és az elemi szál vetületének
2y y
hányadosa. ε szél = =
Dsz Rsz
 5

18.2.1 ábra

11. Leválasztási hatások szálas szűrőkben, tehetetlenségi hatás, MPP

A levegő szűrését befolyásoló elsődleges leválasztási hatások: tehetetlenségi hatás
befogás
diffúziós hatás
Tehetetlenségi erő okozta leválasztás (εT)
18.4.1. ábra

Akkor jelentős, ha a részecske tömege v. a levegő áramlási sebessége nagy ( általában

v ⋅d2 ⋅ ρ
d>1µm). A Stokes szám növekedésével a leválasztási hatás nő. St = 0
18 ⋅ η ⋅ Dsz
 1 1 
A tehetetlenségi hatás arányos: ε T = f  v0 , d 2 , ρ , , 
 η Dsz 
Eredő leválasztási fok, MPP
A szálas szűrőben a parciális leválasztási hatások összegződnek, és meghatározzák a szálas
szűrő eredő leválasztási fokát. Az eredő leválasztási fok a részecske átmérő fgv.-ében
változik. A legkisebb leválasztási fokhoz tartozó részecskét „leginkább áthatoló
részecskének” is nevezik.

12. Klímatechnikai szűrők alkalmazása, egy- és többfokozatú szűrés

A belső levegő minőség biztosítása megfelelő mennyiséfű és tisztaságú friss levegő bejuttatását
igényli a komforttérbe. A megfelelő tisztaság biztosítása a levegő szűrését igényli.
Kétfokozatú szűrés:
1. fokozat: durva porszűrő, 2. fokozat: finom porszűrő. Az első fokozatot a klímaközpont
levegőkezelő eleme előtt, míg a második fokozatot a levegőkezelő elemek és a ventilátor után
célszerű beépíteni. Az első szűrőfokozat feladata a durva porok leválasztása és a
klímaközpont elemeinek védelme. A második szűrőfokozat a finom porszemcséket szűri ki és
a megfelelő belső levegő minőség biztosításához a komfortterek esetében beépítése
szükséges. Továbbá feladata a légcsatorna hálózat és az anemosztátok védelme a
porszennyeződéstől.